udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Demokrata Neppart /MDNP/

1996. május 2.

Magyarország volt külügyminisztere /Jeszenszky Géza/, volt pénzügyminisztere /Szabó Iván/, az Országgyűlés volt elnöke /Szabad György/ néhányadmagával Budapesten mintegy hatvan ember előtt azon vitatkozott, hogy egy, a határon túli magyarsággal foglalkozó passzusban egynehány írásjel hova kerüljön. A Magyar Demokrata Néppárt /MDNP/ alapítóinak ülését ez a hangulat uralta. "Az egykori közjogi méltóságok még mindig nem mérték föl: a nagy semmiben vannak, párt sehol, szavazóbázis dettó..." - olvasható a hetilapban. /Magyar demokraták rendületlen országépítése. = Magyar Narancs, máj. 2./

1996. június 19.

Az Magyar Demokrata Fórum /MDF/ kettészakadásáról, a kiváltakból alakult Magyar Demokrata Néppártról /MDNP/ kérdezte Németh Tünde Lezsák Sándort, az MDF elnökét. Az 1994-es választási vereség után a személyi ellentétek és a stílusbeli eltérések eléggé durván előjöttek, fejtette ki Lezsák Sándor. Szabó Ivánék inkább a liberalizált gazdaságban látták a kitörést. Az MDF egyébként nem szakadt szét, pusztán a frakcióból vált ki egy csoport. "Egy hónappal a történtek után ez bízvást kijelenthető, ugyanis az eddigi adatok szerint kevesebb mint ezer ember vált ki az MDF-ből." A belépések közben nagyrészt ellensúlyozták a kilépőket. Viszont így gyöngült az ellenzék. Mi a véleménye Vitányi Iván március 16-án a képviselőházban tett kijelentéséről, miszerint "a nemzet az a tízmillió állampolgár, akik között élünk", tette fel a kérdést a lap munkatársa. Ez "olyan felháborító kijelentése volt mind Vitányi Ivánnak, mind Horn Gyulának, mely az érvényben levő magyar alkotmány szellemiségével ütközik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún- 19./

1996. augusztus 14.

A magyarországi ellenzéki pártok aggodalommal fogadták annak hírét, hogy elkészült az alapszerződés végleges szövege. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője - aki az elmúlt hetet Erdélyben töltötte - személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: az erdélyi magyarok félnek attól, hogy, hogy az alapszerződés növelni fogja problémáikat. G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke szerint mindaddig, amíg európai garanciákkal egybekötve fel nem számolják a magyarság elleni faji megkülönböztetést, az alapszerződés megkötése hazaárulásnak és magyarellenes cinkosságnak minősül. Jeszenszky Géza /Magyar Demokrata Néppárt/ kifejtette: az alapszerződés szövegét nem ismeri, nem akar elhamarkodottan ítélkezni. Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ szkeptikusan fogadta a megegyezés hírét. A Fidesz szerint az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. Meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírja az alapszerződést, jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszava, aug. 15., Népszabadság, aug. 15./

1996. augusztus 14.

A magyarországi ellenzéki pártok aggodalommal fogadták annak hírét, hogy elkészült az alapszerződés végleges szövege. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője - aki az elmúlt hetet Erdélyben töltötte - személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: az erdélyi magyarok félnek attól, hogy, hogy az alapszerződés növelni fogja problémáikat. G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke szerint mindaddig, amíg európai garanciákkal egybekötve fel nem számolják a magyarság elleni faji megkülönböztetést, az alapszerződés megkötése hazaárulásnak és magyarellenes cinkosságnak minősül. Jeszenszky Géza /Magyar Demokrata Néppárt/ kifejtette: az alapszerződés szövegét nem ismeri, nem akar elhamarkodottan ítélkezni. Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ szkeptikusan fogadta a megegyezés hírét. A Fidesz szerint az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. Meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírja az alapszerződést, jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszava, aug. 15., Népszabadság, aug. 15./

1996. szeptember 16.

Az öt magyar ellenzéki párt közös nyilatkozatban ítélte el az alapszerződést. Az Országgyűlésben szept. 16-án napirend előtti felszólalásként elhangzott nyilatkozat hangoztatja: a kormány az ellenzék és a határon túli magyarság fenntartásai ellenére írta alá a magyar-román alapszerződést. A szerződést támogató MSZP és SZDSZ eltért a magyar-magyar csúcs nyilatkozatának szellemétől. Nagy a kockázata annak, hogy az alapszerződés a magyar-román viszony romlásához vezet. Az ellenzéki frakciók javasolják az újabb magyar-magyar csúcs összehívását. - A magyar ellenzéki pártok és szervezetek szept. 16-án a Magyarok Világszövetségének székházában aláírt közös állásfoglalásukban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. "A Magyarok Világszövetsége elnöke és az alulírott pártok, társadalmi szervezetek vezetői szükségesnek tartják, hogy nyilatkozatban foglalják össze álláspontjukat." "Egyetlen kormány sem kapott azonban felhatalmazást arra, hogy a magyarság érdekeinek rovására - külső befolyás alatt vagy saját szándékából - a jogokról való egyoldalú lemondással szerződéseket kössön. A magyar kormány nem kapott felhatalmazást arra, hogy a magyar-magyar csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeitől két hónap múlva egyoldalúan elálljon." "A nyilatkozat aláírói felszólítják a magyar kormányt, hogy enyhítse a hibás döntésből eredő hátrányokat." Érvényesítse az autonómiákkal kapcsolatos jogos magyar igényeket. A nyilatkozat aláírói: Magyarok Világszövetsége - Csoóri Sándor, Bocskai Szövetség - dr. Balás István, Erdélyi Szövetség - Halász Péter, Kárpátaljai Szövetség - Báthory Katalin, Rákóczi Szövetség - Halzl József, Független Kisgazda Párt - Győriványi Sándor, Fidesz-Magyar Polgári Párt - Orbán Viktor, Kereszténydemokrata Néppárt - Giczy György, Magyar Demokrata Fórum -. Boross Péter, Magyar Demokrata Néppárt - Jeszenszky Géza. /Magyar Nemzet, szept. 17., Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ elnöke bejelentette, hogy az MVSZ külföldi magyar szervezetek segítségével irodát nyit Budapesten, hogy a határon túli magyar szervezetek panaszt tehessenek, ha az eddig megkötött alapszerződések megszegését tapasztalják. A panaszokat eljuttatják nemzetközi szervezeteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. szeptember 18.

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt képviselője szept. 17-i rendkívüli sajtóértekezletén kijelentette: az alapszerződésnek vannak hibái, de nem ért egyet azokkal az ellenzéki politikusokkal, akik a dokumentum felülvizsgálatát ígérik. Az alapszerződés eredményességétől teszi függővé pártja szavazatát a ratifikálás során. /Magyar Hírlap, Népszabadság, szept. 18./

1996. október 17.

A Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/ szeretne összefogni az összes parlamenti ellenzéki párttal, kivéve a Magyar Demokrata Néppártot /MDNP/, amely közelebb áll a kormánykoalícióhoz, mint az ellenzékiekhez - nyilatkozta Giczy György, a KDNP elnöke. Az együttműködésbe bevonják a Magyar Igazság és Élet Pártját /MIÉP/ is. Kivételt képeznek az olyan szélsőséges pártok, mint a Munkáspárt és a Szabó Albert-féle fasisztoid csoportosulás. Az SZDSZ az erős sajtótámogatással a magyar közvélemény előtt befeketít egyes politikusokat, politikai irányzatokat és pártokat. "Az SZDSZ szélsőséges, nemzetellenes politizálásáról éppen azzal tereli el a figyelmet, hogy másokat kiált ki szélsőségesnek." A szabaddemokrata programot megvalósító, az országot tönkretevő jelenlegi nemzetellenes kormányra valóban ráillik a nemzetellenes jelző. Ennek a szélsőségességnek a gyakorlói a gazdasági életben és a médiában már szinte leküzdhetetlen monopóliuma tettek szert. "Mindez a diktatúra félreismerhetetlen jele." "A Magyar Igazság és Élet Pártja az én meggyőződésem szerint egyáltalán nem szélsőséges." Giczy mindig is elutasította, hogy az SZDSZ határozza meg, ki a szélsőséges. - Egyetlen komoly és mértékadó hazai párt sem gondol határrevízióra, hangsúlyozta. "Más dolog katonailag visszafoglalni egyes területeket - amiről és sohasem beszéltem -, s megint más az, hogy önként lemondunk, ajándékba adjuk a Trianonban elrabolt területeinket. Márpedig a Trianonban hozott diktátumokat Lenintől kezdve Mitterandig mindenki rablóbékének nevezte. Ezeknek az alapszerződéseknek az a legnagyobb hibájuk, hogy megfosztanak bennünket még egy valamikori békés határrendezés lehetőségétől is, amire pedig a helsinki záróokmány szellemében igényt formálhatnánk." A magyar-román alapszerződés aláírásával a magyar kormány olyan külpolitikai kötelezettséget vállalt, amely elfogadhatatlan az ellenzék számára. Ennek tudatában ő sem hajlandó Kovács László külügyminiszterrel konszenzust kialakítani. /Hering József: Nem mondhatunk le az elcsatolt területekről. Giczy György: "Az SZDSZ a magyar nemzet ellen politizál". = Magyar Fórum, okt. 17./

1996. december 10.

Az Országgyűlés dec. 10-én 249 igen szavazattal, 53 ellenében, 12 tartózkodás mellett ratifikálta az alapszerződést. A név szerinti szavazáson a koalíciós pártok /MSZP, SZDSZ/ képviselői támogatták a dokumentumot /egy kivételével, Szűrös Mátyás (MSZP) tartózkodott/, az MDF, a Fidesz, az FGKP és a KDNP nemmel voksolt /az utóbbiból ketten tartózkodtak/, az MDNP /az MDF-ből kivált Magyar Demokrata Néppárt/ tartózkodott. A vitában Horn Gyula miniszterelnök és Eörsi Mátyás /SZDSZ/ kiállt az alapszerződés mellett. Eörsi Mátyás szerint az egyezménynek köszönhetően lehetetlenné vált a választásokon a román nacionalisták manipulálása. A kisgazdák politikája Eörsi szerint életveszélyes, hatalomra kerülve fegyveres konfliktusba sodorhatnák az országot. Bírálta Giczy György KDNP-elnököt is, aki veszélyezteti a határon túli magyarok érdekeit, Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentését, hogy euroatlanti csatlakozásunk nem az alapszerződés aláírásától függ, felelőtlennek nevezte. Surján László /KDNP/ szerint szabaddemokrata képviselőtársa /Eörsi/ a belpolitikai csatározások szintjére alacsonyította le a külpolitikai párbeszédet. Tabajdi Csaba politikai államtitkár vállalható kompromisszumnak nevezte a szerződést. Rámutatott arra, hogy a kisebbségi ügyek rendezésének az alapszerződés szükséges, de nem elégséges feltétele. A közös kormányzás végre esélyt adhat arra, hogy a magyarság végre beleszólhat sorsa alakításába. Lezsák Sándor /MDF/ leszögezte, hogy a dokumentum tartalmilag veszélyesen hiányos. Hiányzik belőle a magyar közösség javainak visszaszolgáltatása, s elfogadhatatlan a kollektív jogokat értelmező lábjegyzet. Az MDF elutasító döntése azonban a múltat utasítja el, nem a jövőt. Az MDF a maga eszközeivel segíti a megbékélést a Kárpát-medencében. Jeszenszky Géza /MDNP/ kifejtette, hogy pártja "ha nem is támogatja, de nem ellenzi az alapszerződést". Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ kijelentette: az ellenzék kész volt, hogy részt vegyen az alapszerződés előkészítésében, azonban a kormánykoalíció az ellenzék egyetlen javaslatát sem fogadta el, s negligálta az RMDSZ véleményét is. Az egyházi kárpótlás alapkérdés, ettől függ, lesz-e magyar nyelvű oktatás Romániában. - Az ellenzéki pártok javasolták a ratifikálás elhalasztását addig, amíg a magyar-magyar csúcs záródokumentumának jogforrássá emelését célzó határozati javaslatot nem fogadja el a parlament. Eörsi Mátyás ezt elvetette, a ratifikálás elhalasztását a kormánytöbbség elutasította. - Az egyes frakciók képviselői megindokolták azt, hogyan szavaznak. Az MDF azért szavaz nemmel, indokolta Csóti György, mert a szerződést a romániai magyarok feje felett és akaratuk ellenére kötötték meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Kinek jó ez az egész magyarországi parlamenti ratifikációs vita az alapszerződésről, tette fel Nagy Iván Zsolt /a Magyar Nemzet munkatársa/ a kérdést, majd válaszolt rá, szerinte sem a kormánynak, sem az RMDSZ-nek, sem az ellenzéknek... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A Népszabadságban Aczél Endre dühödten kirohant a magyar ellenzéki képviselők ellen, amiért nem szavazták meg a ratifikálást és bátran kiállt a kormányzat mellett. /Aczél Endre: Konok magyar ellenzék. = Népszabadság, dec. 11./

1998. április 6.

Csóti György, az MDF külügyi kabinetjének vezetője nem tartotta eretnekségnek Csoóri Sándor javaslatát a határon túli magyarok számára megadandó kettős állampolgárságról. Megemlítette: térségünkben Horvátország már élt ezzel a lehetőséggel. Megfelelő rugalmassággal, összhangban a nemzetközi normákkal és a szomszédos országokkal egyetértésben, Magyarországnak is megoldást kell találnia arra, hogy az EU-tagság elnyerése után se korlátozódjék a szabad mozgás a határon túli magyarok számára. Személyes véleménye szerint többféle megoldás is lehetséges, az öt-tízéves vízum kiadásától a korlátozott kettős állampolgárság megadásáig. Korlátozás alatt Csóti György azt érti, hogy a kettős állampolgárság például nem jogosítana magyarországi munkavállalásra, letelepedésre. Ez biztosítékot jelentene arra, hogy a határon túl élő magyarok ne hagyják el szülőföldjüket. Az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ elutasította azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon megkaphassák a magyar állampolgárságot és ezzel a szavazati jogot - jelentette ki Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője. Szerinte a kettős állampolgárság rontaná a kétoldalú államközi kapcsolatokat, és számos egyéb nehézséget okozna, hiszen a magyar állampolgárság olyan jogokkal és kötelezettségekkel járna, amelyek szinte teljesíthetetlenek. Gondot jelentene az orvosi ellátás kérdése, a nyugdíjjogosultság, valamint az adófizetési kötelezettség és a katonai szolgálat teljesítése. A szabaddemokraták véleménye szerint azt kell elérni, hogy lakhelyükön élhessenek megfelelő körülmények között a határon túli magyarok. Torgyán József, az FKGP elnöke szerint indokolt az MVSZ vezetőinek javaslata, miszerint a határon túli magyaroknak - a schengeni előírások ellensúlyozására - alanyi jogon magyar állampolgárságot és választójogot kellene kapniuk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a probléma rendezésére a magyarság egészének kell a kérdésben állást foglalnia. Torgyán József szorgalmazta, hogy a magyarság összes érintett képviselőjének részvételével rendezzenek tanácskozást, amelyen a végső álláspont kialakulhat. Mint mondta, a kettős állampolgárság is egy lehetőség, de más megoldásokat is meg kell vizsgálni. A Magyar Demokrata Néppárt csak akkor alakítja ki véleményét az MVSZ javaslatáról, ha annak szövegét pontosan megismeri - nyilatkozta Szabó Iván, a párt elnöke. A Néppárt elnöke úgy véli, hogy a határon túl élő magyarok esetében a kettős állampolgárság intézményének bevezetése olyan fontos és komoly kérdés, amelyről csupán a híradásokból származó információk szintjén nem lehet állást foglalni. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a határon túl élő magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juttatását, noha csak az alkotmányozási folyamat részeként tartja ezt megvalósíthatónak - nyilatkozta Báthori Gábor alelnök. A KDNP kétkamarás parlamentben gondolkodik, amelynek felsőházában kapnának helyet a hazai nemzetiségek és a határon túli magyarság képviselői - mondta el a politikus. Hozzátette: a KDNP egy európai kisebbségi kódex mihamarabbi elfogadását szorgalmazza, amely a jelenleg e tárgyban érvényben levő nemzetközi dokumentumok "bővített változataként" lenne hivatott elősegíteni a ma még megoldatlan kérdések rendezését. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy alanyi jogon állampolgárságot, illetve szavazati jogot kaphassanak a határon túli magyarok. Szerinte az állampolgárság ilyen megadására nincs nemzetközi precedens. Utalt arra is: pártja mindig is ellenezte, hogy a külföldön élő magyarok szavazati jogot kapjanak. Ugyanakkor elképzelhetőnek nevezett egy olyan, a szomszédos államok és az EU által is elfogadott megoldást, amely lehetővé tenné, hogy a határokon túl élő magyarok "speciális eljárással juthassanak be az országba". A Magyar Igazság és Élet Pártja üdvösnek tartja és a legnagyobb mértékben támogatja azt a javaslatot, hogy állampolgársághoz, illetve szavazati joghoz juthassanak a határon túli magyarok - nyilatkozta Csurka István elnök. A politikus szerint a jelenlegi helyzetben, amikor - mint fogalmazott - az "egy és oszthatatlan magyarság túlnyomó többsége mesterséges és igazságtalan határok által szétválasztva él", jogot kell kapniuk, hogy beleszóljanak annak az országnak az ügyeibe, amelynek sorsától "életben maradásuk és kultúrájuk fennmaradása függ". Az Együtt Magyarországért Unió elveti azt a gondolatot, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juthassanak. Szöllősy György kampányfőnök, kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértő szerint hazánknak ezen a területen is az Európai Unió normáit kellene alkalmaznia, biztosítva a határon túl élő magyarok önrendelkezési, nyelvhasználati és kulturális jogait. Emlékeztetett: az EMU mindvégig azon munkálkodott, hogy a hazai nemzetiségek parlamenti képviselethez jussanak - szerintük ez jelenthet megoldást a szomszédos országok magyarjai számára is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2005. április 11.

Az MSZP elkötelezett híve Románia 2007-es európai uniós csatlakozásának – mondta Hiller István, a párt elnöke április 11-én, miután megbeszélést folytatott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. Hiller közölte: a párt európai parlamenti képviselői szavazatukkal támogatni fogják a jövő héten az Európai Parlament elé kerülő román csatlakozási szerződést. Hiller István elmondta: a Szülőföld-programot az MSZP továbbra is támogatja, és azt akarják, hogy a nemzeti vízum bevezetésre kerüljön, és hogy mielőbb lehetőség nyíljon kedvezményes honosításra a határon túli magyarok számára. Szeretné, ha Sepsiszentgyörgyön létrejönne a bukaresti magyar kulturális intézet fiókintézménye. A politikus közölte: létre kell hozni a szórvány magyarság kollégiumát Déván. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, nemcsak Románia számára fontos az uniós csatlakozási szerződés, hanem az erdélyi magyarság számára is. Markó az MDF és az MDNP egyesülési kongresszusára érkezett Magyarországra. Kifejtette: az alapvető véleménykülönbség továbbra is fennáll a kettős állampolgársággal kapcsolatosan. /Budapest támogatja EU-csatlakozásunkat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

2005. április 12.

Markó Béla szövetségi elnök képviselte az RMDSZ-t a Magyar Demokrata Fórum április 9-i XX. Országos Gyűlésén, amelynek legjelentősebb eseménye a Magyar Demokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum újraegyesülése volt. Markó Béla beszédében hangsúlyozta: Románia mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz azért fontos nekünk erdélyi magyaroknak, mert a határok megszűnése révén együtt lehet magyar a magyarral. Kifejtette: „Mi Erdélyben a tavaly leckét kaptunk megosztásból is, szolidaritásból is. A megosztásból szűklátókörű politikus kollégáink adták a leckét határon innen és túlról, az összefogásra pedig magától az erdélyi magyarságtól kaptuk a példát. Ha egyik-másik politikai vezetőtől függött volna, ma nemhogy a román kormányban nem lennénk ott, hanem a parlamentben sem. Ha tőlük függött volna, akkor ma tényleg nem épülne tovább az észak-erdélyi autópálya, mert nem lenne, aki felszólaljon érte, és nem kellene arról vitáznunk, hogy nagy lépés vagy kis lépés lesz-e a kisebbségi törvény, mert nem lenne semmilyen esély az elfogadására, sőt, az sem lenne, aki benyújtsa a parlamentbe.” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Markó Béla április 9-én találkozott Hiller Istvánnal, az MSZP elnökével. A két pártelnök egyaránt hangsúlyozta, Románia EU-s csatlakozási szerződésének április 13-i megszavazásának és április 25-i aláírásának sorsdöntő jelentőségét. Az RMDSZ és az MSZP kapcsolataira vonatkozóan a szövetségi elnök elmondta, hogy kedvező fordulatot jelent a kedvezményes honosítás bevezetése és annak mielőbbi alkalmazása. A kettős állampolgárság problémájának megítélésében azonban továbbra is megmaradtak a nézetkülönbségek. Az MSZP elnöke tájékoztatta Markó Bélát arról, magyar részről semmi akadálya sincs annak, hogy a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja elkezdje működését, és biztosította arról is, hogy a magyar kormány támogatja a dévai Szórványkollégium befejezését. /Markó Béla az MDF Országos Gyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2005. április 12.

Egyesült a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Demokrata Néppárt. 1996-ban a nemzeti politizálást ellenző szárny kivált és külön pártot alapított Szabó Iván vezetésével, majd bukott az 1998-as választásokon. Hock Zoltán elnökségi tag reméli: az MDNP-vel egyesült MDF a 2010-re akár 25 százalékot is elérhet. Illúziók mindig voltak, elég csak Torgyán József négyévenkénti jóslataira gondolni a várható kisgazda győzelemről, vagy Csurka István „harmadik erő a MIÉP” szövegére. Ami a realitásokat illeti: a szétválás óta az MDF csak a Fidesszel közösen volt képes a parlamentbe kerülni, az MDNP támogatottsága pedig értékelhetetlen. Az MDF jobboldali platformjának több tagja tiltakozott az egyesülés ellen. Aki ellenzi, miért nem kap szót? feliratú transzparenssel vonultak az MDF országos gyűlése elé, utalva arra, hogy az egyesülés ellenzői nem kaptak szót a kongresszuson. Az MDF belvárosi elnöke, Bégány Attila szerint az MDF-nek nem a Fidesz bal oldalán, hanem jobb oldalán van a helye, ezért inkább a radikális Jobbikkal kellene szövetséget kötnie. Az MDF válságát jelzi az is, hogy a párt alapítói Új Lakitelki Nyilatkozatot bocsátottak ki. A Bíró Zoltán, Lezsák Sándor, Csurka István, Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Kis Gy. Csaba és Für Lajos által jegyzett nyilatkozat összefoglalja a jelen áldatlan helyzet főbb vonásait, említi a kormány felelőtlen politikáját a népesedés, oktatásügy, egészségügy, a kistelepülések és a mezőgazdaság ügyében, szól az ország kiszolgáltatottságáról és eladósodottságáról. Annak, hogy ismét a nyilvánosság elé állnak, több okát is megnevezték a kezdeményezők a mostani elnök asszony „és tettestársai” tevékenységétől a nemzeti oldal szétforgácsoltságáig. Bíró Zoltán, az MDF alapítója elmondta: kétségbeesve nézi évek óta, hogy a Magyar Demokrata Fórum az erkölcsi züllés felé halad. Koalíciós feszültség keletkezett az MSZP és az SZDSZ között a köztársasági elnökválasztás kérdésében. Az MSZP ugyanis egyedül nem tud elnököt választani, az 5%-os SZDSZ pedig nem hajlandó elfogadni a nagyobbik kormánypárt által támogatott Szili Katalint. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./

2006. május 2.

Sokan reménykedtek abban, hogy az idei választások nyomán fordulat következik be a magyar politikai életben, s a Fidesz veszi át a kormányrudat. A határon túli magyarság jelentős többsége is erre számított. Vélemények hangzanak el azóta is, miért lett a kampány kimenetele az, ami. Mondják, hogy a Fidesz bedarálta a kisebb jobboldali pártokat. Koncz Attila például nem átallotta azt állítani, hogy a Fidesz „Rákosi legjobb tanítványaként szalámizta az MDF-et”. Úgy látszik, nem tudja, Rákosi módszerének a kommunista vezérlésű politikai rendőrség, az ÁVO és a szovjet politikai rendőrség, az akkor még NKVD is szerves része volt. Ezek szerint tehát a Magyar Demokrata Fórum (MDF) a Fidesz miatt jutott oda, ahova: 1992-ben a Fidesz zárta ki az MDF-ből Csurka Istvánt és társait; nem Szabó Iván és társai váltak ki az MDF-ből és hozták létre a Magyar Demokrata Néppártot (MDNP), mert ez a Fidesz műve volt; tavaly nem Dávid Ibolya és társai zárták ki az MDF országgyűlési csoportjának majdnem a felét, köztük Lezsák Sándort, az MDF egyik alapítóját és vezéralakját, hanem a Fidesz. Ghiczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egykori elnöke volt az, aki addig fészkelődött elnöki székében, mígnem szétverte saját pártját. És mi történt a Független Kisgazdapárt háza táján? Torgyán József, a párt elnöke volt az, aki 2002 előtt, kormányszövetségben a Fidesz-szel, bezáratta a párt székházának kapuját és nem engedte be a vezetőségi tagokat. Addig-addig, míg őt is kizárták a maradék pártból. A Magyar Szocialista Munkáspártból lett Magyar Szocialista Párt, bár tagadja, de megőrizte szülője módszerét. Ugyanezt alkalmazza Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) is. Goebbels mondta: a hazugságot addig kell ismételni, mígnem igazság lesz belőle. 1998-ban, miután a Fidesz került kormányra, az MSZP-SZDSZ megrémült, nyomban elindították a suttogó propagandától a nyílt támadásig terjedő hazugságfröcskölő gépezetüket. Szájról szájra terjesztették és terjesztik, hogy Orbán Viktor cigány, eredeti neve Orsós. „Csalnak, lopnak, hazudnak”, harsogták. Nyugaton terjesztették, hogy Orbán Viktor faj- és zsidógyűlölő. Horn Gyulával, az ’56-os pufajkással, Kovács Lászlóval, Kádár elvtárs sírig hű tanítványával az élen, a sajtószabadság „védelmében” tüntettek. Az „árokásó” Fidesz „kettészakította az országot” – Kádár idején bezzeg példátlan volt az egység: az ávósok, a III/III-as, a III/II-es ügynökök, a pártkáderek, a pufajkások és az értelmiségiek, a munkások meg a parasztok „egysége”, írta Asztalos Lajos. Orbán Viktor az autópályák építéséhez az apja bányáiból szállított dolomittal hatalmas vagyont harácsolt össze – nem úgy, mint „szegény” Gyurcsány. Keller László, a „nagy” MSZP-s vegy-ész „kiderítette”, felbecsülhetetlen kárt okozott, mert a dolomit az esővíztől „kénsavat fejlesztett”, ami „szétmarta” az utakat. Most, a választási kampány idején viszont arról zengett a kórus, hogy a Fidesz-kormány alatt „egyetlen km” autópálya sem épült. 2001 végén, 2002 elején a 23 millió románnal ijesztették a népet, 2004 novemberében 800 000 határon túli volt a mumus. Közben a költségvetési hiány eddig nem látott méreteket ért el, az államadósság pedig rekordmagasságot. /Asztalos Lajos: Választások, MDF-bedarálás és egyebek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998