udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Demokrata

1997. november 3.

Budapesten a rendőrség erőszakkal szétverte a gazdák tüntetését, amelyet a földkérdésben tartottak, azon a címen, hogy nem engedélyezett tüntetésről volt szó. Hatalmas rendőri erő vonult fel a kevés tüntető ellen. Őrizetbe vették, megbilincselve elszállították Pongrácz Gergelyt, az 1956-os forradalom hősét, rajta kívül Zacsek Gyulát. A rendőrök gumibotot is használtak. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, nov. 4./ Nyolc értelmiségi Nem engedjük többé megverni magunkat! címmel közös közleményben ítélte el a tüntetés szétverését. "A legsötétebb időket hozta közénk a főváros rendőrségének alakulata. Megalázni, letegezni, megverni! Azután a médiumok közismert szolgáival rágalmazni, mocskolni klozetszinten." "...újra lelepleződtek Göncz, Horn, Kuncze és társaik céljai." Ez pedig: provokációval elterelni a figyelmet a legfontosabb kérdésekről: a Dunáról, a földről és a NATO-ról. Az aláírók: Balogh János akadémikus, Balogh Gyula, Vaja polgármestere, Gyurkovics Tibor író, Makovecz Gyula építész, Nemeskürthy István író, dr. Papp Lajos szívsebész, Schmidt Mária történész, Zelnik József néprajzkutató. /Új Magyarország, nov. 6./ Pongrácz Gergelyt olyan durván bilincselték meg, hogy megsérült, véres lett a keze. Ezért írta Lovas István: "Ismét piros a vér a pesti utcán. És ismét Pongrácz Gergely vére. /Lovas István: Ismét piros a vér... = Új Magyarország, nov. 5./ Kecskés Ferencet 12 óra tájban vitték el a rendőrök a Dózsa György útról, mert meglökött egy rendőrt. A rendőrségen nyolc rendőr rátámadt és gumibottal össze-vissza verték, közben "ordítoztak, hogy ellenforradalmár vagyok, mocsok csavargó, a Maczó Ágnes egy nagy kurva, és engem eltesznek láb alól, mert én csak egy csöves vagyok, a kutya sem figyel rám. Ezután a verés után írtam alá, hogy kaptam kétezer forintot és egy deci konyakot. A saját halálos ítéletemet is aláírtam volna, annyira féltem" - számolt be a rendőrségen történtekről. Ahhoz, hogy fogdába vigyék, szükségük volt orvosi igazolásra, elvitték a Fiumei úti klinikára, ahonnan a Péterfy utcai kórházba utalták. A kórházban Baranyi doktor elkészítette a látleletet és Kecskés Ferencet azonnal kórházba utalta. A kórházban a rendőrök odabilincselték az ágyhoz. Ott egy gépelt papírt az orra alá nyomtak, vagy aláírja, vagy elviszik. Aláírta, mert ekkor még az ágyhoz volt bilincselve. A dokumentumok szerint a Fiumei úti rendelőintézet az orvosi vizsgálatról 42 580 forintos számlát állított ki. Kecskés Ferenc munkanélküli. A Népszabadság nov. 5-i száma a címlapon az szerepelt, hogy az Országgyűlés nov. 4-i ülésén az ellenzéki képviselőknek a tüntetésre vonatkozó kérdéseire válaszolva Kuncze Gábor belügyminiszter idézte azt az őrizetbe vett személyt aki azt vallotta, hogy egy számára ismeretlen személy, kétezer forintot és egy deci konyakot adott a rendőrök provokálásáért. /Akit összevertek. = Magyar Demokrata (Budapest), nov. 13., Konyak, pénz a rendőrök provokálásáért? = Népszabadság, nov. 5./

1999. július 8.

Egyed Ákos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Toró Tibor fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese és Nagy András grafikusművész az alábbi, a sajtónak is átadott nyílt levelet juttatott el dr. Hámori Józsefnek, a Magyar Kulturális Örökség miniszterének. Tisztelt Miniszter Úr! Makovecz Imre tiltakozó írásából (Magyar Demokrata) értesültünk arról, hogy megkérdőjeleződött a székely-magyar rovásírás szerepeltetése a magyar kultúrát a középpontba állító, 1999-ben esedékes Frankfurti Könyvvásáron. E hírrel kapcsolatban tiltakozásunkat fejezzük ki. Értékítéletünk szerint, a székely-magyar rovásírás a magyar nemzeti kulturális örökség kincse, amelyhez semmiféle negatív képzet nem társítható. Azok a népek, amelyek saját ősi írásjelekkel rendelkeznek, büszkén ápolják Krisztus születése után 2000 évvel is ezt a szellemi örökséget. Hivatkozhatunk a japán, kínai, bolgár-ciril, vagy akár a héber, arab, örmény írásrendszerre. Éppen ezért nem fogadjuk el a székely-magyar rovásírás semmiféle körülmények között történő háttérbe szorítását, illetve megtagadását. Annál inkább ki kell használni minden adódó alkalmat kultúránk e becses értéke fölmutatására. Rendkívüli alkalom kínálkozik a székely-magyar rovásírás világméretű ismertetésére azon a könyvvásáron, amely Frankfurtban a magyar írásbeliségre hívja fel a nagyvilág figyelmét. Budapest, 1999. július 1. /A nemzeti kulturális örökség védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2001. július 3.

A Bocskai Szövetség idén immár hetedik alkalommal ítéli oda a Bocskai Díjat olyan személyiségeknek, illetve intézményeknek, akik, illetve amelyek kiemelten szolgálják nemzetünket, ezen belül pedig az erdélyi magyarságot. A Bocskai Díj elsősorban erkölcsi elismerés. Az eddigi díjazottak névsora önmagáért beszél, s olyan neveket tartalmaz, mint Tőkés László, Tempfli József, Csapó József, Szűrös Mátyás, Éva Maria Barki, Pomogáts Béla, Püski Sándor, Hegedűs Lóránd, Czirják Árpád, Hámos László, Beke György, a csángó Duma András. Intézményként kapta a díjat például a Duna Televízió, a kolozsvári tanács RMDSZ-frakciója, a Kossuth Rádió Határok nélkül és Vasárnapi Újság című műsorai, a Magyar Demokrata című hetilap, valamint a Szatmári Friss Újság szerkesztősége. A Bocskai Díjak átadására idén Szatmárnémetiben kerül sor, mégpedig a Véndiáktalálkozó keretében, júl. 14-én. /Idén Szatmárnémetiben adják át a Bocskai Díjakat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 3./

2004. május 7.

A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Polgári Szövetség Szatmár megyei szervezete által szervezett, máj. 9-én tartandó Történelmi Főutca nevet viselő rendezvényen jelen lesz az ismert magyarországi énekes, Varga Miklós is. A Szatmárnémetiben zajló rendezvényen részt vesz többek között Németh Zsolt Fidesz–es képviselő, Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke, Mikola István volt egészségügyi miniszter, Wittner Mária (56–os halálraítélt), továbbá az olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti György, Bencsik András és a Magyar Demokrata hetilap főszerkesztője. A műsorban elhangzik Wass Albert Üzenet haza című verse is. A rendezvény díszvendége Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. /(bódi): Szatmárnémetiben lép fel Varga Miklós magyarországi énekes. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./

2005. március 5.

A Magyar Demokrata című budapesti hetilap romániai tudósítója T. O., Mikháza néven írja cikkeit. Baranyai Péter szabadkozott, nem olvasója az említett lapnak, csak a könyvtárban lapozta föl. T. O. a Romániai Magyar Szót központi pártsajtónak nevezi, és nem szereti az RMDSZ-t. A Magyar Demokrata január 13-i számában azt írta: „A neptunos RMDSZ bértollnokai zavartalanul űzik masszív romániai néphülyítésüket a Romániai Magyar Szóban. A december 5-i népszavazás «eredményéért» keményen vádolják a Magyarok Világszövetségét, a Fideszt és mindenkit, aki az igenre buzdított, és felvetette a kettős állampolgárság kikerülhetetlenségét.”. Baranyai Péter fölháborodott. Ők bértollnokok? Ha tudná (vagy a magyarországi olvasó tudná), hogy mekkora fizetésért dolgoznak! A kollaborálás, az együttműködés azzal a párttal, amely legitimációját voksokból nyerte, úgy tűnik, a romániai magyarság által kijelölt út, szögezte le Baranyai. Hozzátette, látják, ismerik az RMDSZ hibáit, „ostorozzuk is eleget”, pillanatnyilag ők azok, akik tehetnek valamit értünk. A magyarországi népszavazás kényes kérdés. Azok ott kimondták, hogy se az RMSZ újságírói, se Böjte Csaba atya Déváról, se Markó Béla, se T. O. Mikházáról nem kell nekik. Fájdalmas tény, ami mindannyiunkat megrendített. Baranyai már előre leírta, hogy két politikai párt belpolitikai népszerűségi versenyének tárgya lett a kettős népszavazás, illetve aljas számtanpéldák keringenek arról, hogy mibe kerül az országnak néhány áttelepülő nyugdíjas stb. „Hogy mi kigúnyoltuk volna a kettős állampolgárságban reménykedőket? Nem hiszem.” – írta Baranyai. Szerinte mégha megszületett volna a törvény a kettős állampolgárságról, akkor kétoldalú tárgyalásokat kellene kezdeni azokkal az országokkal, amelyekben jelentős számú magyar kisebbség él. Románia – úgy néz ki – 2007-ben csatlakozik az EU-hoz, tárgytalanná válik a kérdés, ugyanolyan európai állampolgárok leszünk, írta Baranyai. /Baranyai Péter: Címzett: T. O., Mikháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2005. április 2.

Óriási diplomáciai sikert könyvelhet el a Székely Nemzeti Tanács – adta hírül néhány elektronikus forrás. ,,Brüsszelben március 30-án az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottsága a Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő javaslatot fogadott el. Az unió a román csatlakozás feltételéül szabta az erdélyi magyar önkormányzat megteremtését” – jelentette Reiter Szilvia, a Magyar Demokrata munkatársa Brüsszelből. A dél-tiroli Michael Ebner és Ignaci Guardan katalán képviselő nyújtotta be azokat a javaslatokat, amelyekben az önkormányzatiság megteremtését szorgalmazták. A bizottság fideszes tagja, Gál Kinga saját javaslatával csatlakozott az előterjesztéshez. Tabajdi Csaba /MSZP/, a hírek szerint, az RMDSZ autonómiapótlékként az asztalra tett nemzetiségi törvénytervét elégségesnek tartja az önkormányzatiság helyett. Az SZDSZ-es Szent-Iványi István azt javasolta, hogy a Külügyi Bizottság a romániai romakérdéssel foglalkozzék. Gál Kinga EP-képviselő a Magyar Nemzet riporterének arra a kérdésére, hogy többféleképpen értelmezték a külügyi bizottság határozati javaslatát, a következőket válaszolta: Ami a konfúzióhoz vezethetett, talán az, hogy a francia nyelvben az önkormányzatiságot ,,autonómiának” fordítják. Ez így is maradt a francia szövegváltozatban, azzal a kijelentéssel, hogy hozzáteszik az angol self-governments szót. Óriási előrelépés történt, de nem mondhatnánk, hogy az önkormányzatiságot tűzték volna ki a román EU-csatlakozás feltételeként. Ez nagyon messzemenő következtetés lenne. – Michael Ebner dél-tiroli képviselőt és Ignaci Guardan katalán EU-parlamentert a kisebbségvédelem kiválóságának és magyar nemzet jeles képviselőinek kell tekintenünk, állapította meg Sylvester Lajos. Sylvester Lajos: Székelyföldi önkormányzat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

2005. augusztus 13.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Egyesült Magyar Ifjúság első alkalommal rendezi meg nyári táborát Gyergyószentmiklóson, tájékoztatott Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke. Céljuk: összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik lényegesnek tartják nemzeti hagyományaink ápolását. Augusztus 12-én kezdődött a tábor. Közismert személyiségek tartanak előadásokat, köztük Eva Maria Barki nemzetközi jogász; Raffay Ernő, Vekov Károly, Vincze Gábor történészek, a Koltay-fivérek; Nagy Zoltán regös, énekmondó; Szántai Lajos magyarságkutató; Friedrich Klára és Szakács Zoltán rovásírás-szakértők és Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata budapesti hetilap munkatársa. /Kristó Tibor: EMI-Tábor Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

2005. szeptember 27.

A vártnál nagyobb érdeklődés övezte az Erdélyi Napló székelyföldi közönségtalálkozóit. Az Erdélyi Napló négyfős csapatához (Makkay József, Fábián Tibor, Bagoly Zsolt és Szentes Szidónia) ötödikként Ágoston Balázs, a Magyar Demokrata munkatársa csatlakozott. Dinnyés József énekes fellépései meghitté tették a találkozást. A daltulajdonos magyar költők megzenésített verseivel hívta kárpát-medencei utazásra a jelenlévőket. A rendezvényeken szó esett arról, hogy az Erdélyi Napló már évek óta nem részesül semmiféle anyagi támogatásban, s pályázataikat az illetékes fórumok mindig leseperik az asztalról. A hetilap legújabb szolgáltatása révén nemzeti elkötelezettségű kiadók könyveit, hangkazettáit kínálja olvasóinak. Az Erdélyi Napló találkozóin sikerült egy asztal mellé ültetni az RMDSZ, az MPSZ és az SZNT képviselőit. A körút szeptember 22-én Sepsiszentgyörgyön kezdődött. Csíkszeredában Toró Tibor parlamenti képviselő, Sógor Csaba szenátor valamint Márton Róbert, az MPSZ csíki területi elnöke és Kovács Csaba, az internetes Erdély ma főszerkesztője is jelen volt. Toró Tibor a kisebbségi törvényről szólva kifejtette, hogy a tervezetnek számos hibája van, de a pozitívumokat lehetőségként kell felfogni. Sógor Csaba azokat a lépéseket vázolta, amelyeket az autonómia eléréséért lehet tenni. Fontosnak mondta, hogy a románok megismerjék Erdély történelmét. Márton Róbert úgy vélekedett, amíg az RMDSZ-képviselők nem az erdélyi magyarság ügyét képviselik, hanem parlamenti tisztségeket akarnak megnyerni, addig nincs esély az autonómiára. Marosvásárhelyen megjelentek Szentgyörgyi László és Tófalvi Zoltán, a hetilap egykori munkatársai, továbbá Fazekas Károly Csaba és Szász István Tas, akiknek írásai szerepelnek Erdélyi Naplóban. /Szentes Szidónia: Az Erdélyi Napló székelyföldi körútja. Ellenszélben a magyar ügyért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 27./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998