udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Fejlesztesi Bank /MFB/

2004. november 11.

Hiller István kulturális miniszter úgy fogalmazott, „a határon túli magyarság a nemzet szerves része, ebből kiindulva egyedülálló és kivételes státust teremtünk a határon túli magyarság számára. Mást és többet adunk, mint amit a népszavazás ajánl”. Hiller kifejtette: a miniszterelnök Petrétei József igazságügy-minisztert bízta meg azzal, hogy teremtse meg a külhoni magyar útlevél bevezetésének a lehetőségét a határon túli magyarság számára, megszüntetve ezzel a Magyarországra történő belépés minden akadályát. Draskovics Tibor pénzügyminiszter feladata, hogy előkészítse a úgynevezett szülőföldalapról szóló törvényjavaslatot, amelybe kezdő befizetésként a kabinet egymilliárd forintot helyez. Az alap a továbbiakban az állampolgárok, vállalkozók befizetéseiből bővülne, ezeket a befizetéseket a kormány megduplázza majd – vázolta a terveket Hiller. A kultuszminiszter elmondta, Kóka János gazdasági miniszter arra kapott felkérést, hogy teremtse meg a „szülőföldön boldogulást” elősegítő gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés feltételeit. Ennek egyik eleme, hogy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül húszmilliárd forintot helyez ki a kormány a határon túli tőkebefektetések segítésére, jelentette ki Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkára cáfolta, hogy a csomag afféle kompenzálása lenne annak, hogy az MSZP a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson „nem” szavazatra biztatja Magyarország polgárait. Az eddigi nyilatkozatok alapján látható, hogy a magyar kormány valamennyi határon túli magyar szervezettel szembehelyezkedett, amikor a kettős állampolgárság elutasítására biztatta a választókat. Szabó Vilmos a Krónikának elmondta, a magyar kormány arra tesz javaslatot, hogy bizottság vizsgálja meg, mely szervezeteket kell meghívni a következő Máért-ülésekre. /Gazda Árpád: Külhoni útlevelet ajánlanak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2004. december 3.

Megalakult és megkezdte munkáját a Szülőföld gazdaságfejlesztési és munkahely- teremtési kerekasztal, amely koordináló, konzultatív fórumot teremt a határon túli gazdaságfejlesztésben, munkahelyteremtésben érintett szervezeteknek – közölte Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára Budapesten. A cél a gazdasági, üzleti együttműködés fejlesztése a határon túli magyarok lakta régió vállalkozóival. Pongorné Csákvári Marianna, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy sikeres volt a vállalkozókat felkészítő, Az EU házhoz jön program, amelynek keretében a határon túl 31 helyen tartottak tanácskozást, és ezt a programot folytatják. Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgatója közölte, hogy az MFB kidolgozta hitelprogramját, amely tízéves futamidőre 10-750 millió forint kedvező kamatozású hitelt ad magyar vállalatoknak külföldi fejlesztési beruházásokhoz. A Szülőföld Alap működési céljait támogató Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogramban az MFB a hitelintézetek bevonásával 10 milliárd forintos keretösszeggel magyarországi székhelyű vállalkozások részére fejlesztési beruházások finanszírozására szolgáló Partner Hitelprogramot dolgozott ki. Az Eximbank a magyarországi vállalkozások határon túli befektetéseinek és infrastrukturális beruházásainak finanszírozásához 8 milliárd forintos hitelprogramot alakított ki. A Mehib Rt. 5 milliárd forintos hitelkeretet különít el a szomszédos országokba irányuló infrastrukturális, illetve a térség gazdasági fejlődését elősegítő vállalati befektetések biztosítására. A Corvinus Rt. az Új Kézfogás Közalapítvánnyal és az ITDH-val együtt 2 milliárd forintos közvetlen külföldi tőkebefektetési programot dolgoz ki a befektetési lehetőségek javítása érdekében. /Megalakult a Szülőföld gazdaságfejlesztési kerekasztal. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

2005. február 1.

A 2004 végén megszületett Szülőföld program gazdaságfejlesztési területén belül kínált támogatásokra már vannak működő konstrukciók, amelyeket máris igénybe vehetnek a vállalkozások. További konstrukciókat, egyéb támogatási formákat készítenek elő a Szülőföld program keretében a feladattal megbízott intézmények: az Eximbank, a Mehib, a Corvinus, az MFB, az ITDH, az Új Kézfogás Közalapítvány. Egyelőre úgy néz ki, a költségvetésből az idén közvetlenül mintegy 12 milliárd forintot fordítanak erre, és emellett 25 milliárd forintos hitelprogram is indul. A Szülőföld program érdekében három fő területen folyik munka, jelezte Gilyán György, a koordinációért felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Egyrészt a forrásteremtés, másrészt a tapasztalat- és tudástranszfer, harmadrészt az intézményi-üzleti szálak erősítése a feladat. Benke Ákos, a Corvinus Rt. vezérigazgatója kifejtette: szükség van a hálózattal rendelkezők és a termékgazdák közötti megállapodásra. /N. Vadász Zsuzsa: Indulnak a Szülőföld-termékek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2005. február 1.

A 2004 végén megszületett Szülőföld program gazdaságfejlesztési területén belül kínált támogatásokra már vannak működő konstrukciók, amelyeket máris igénybe vehetnek a vállalkozások. További konstrukciókat, egyéb támogatási formákat készítenek elő a Szülőföld program keretében a feladattal megbízott intézmények: az Eximbank, a Mehib, a Corvinus, az MFB, az ITDH, az Új Kézfogás Közalapítvány. Egyelőre úgy néz ki, a költségvetésből az idén közvetlenül mintegy 12 milliárd forintot fordítanak erre, és emellett 25 milliárd forintos hitelprogram is indul. A Szülőföld program érdekében három fő területen folyik munka, jelezte Gilyán György, a koordinációért felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Egyrészt a forrásteremtés, másrészt a tapasztalat- és tudástranszfer, harmadrészt az intézményi-üzleti szálak erősítése a feladat. Benke Ákos, a Corvinus Rt. vezérigazgatója kifejtette: szükség van a hálózattal rendelkezők és a termékgazdák közötti megállapodásra. /N. Vadász Zsuzsa: Indulnak a Szülőföld-termékek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2005. február 3.

A magyar kormány által meghirdetett Szülőföld-programról, az útlevél-, a vízumkibocsátás kérdéseiről, az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségéről folytattak szakértői tanácskozást január 31-én és február 1-jén Budapesten a magyar kormány képviselői a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón ugyanakkor a résztvevők megismerkedhettek azzal a törvénytervezettel, amely létrehozza a Szülőföld-alapot, tájékoztatott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyeztetésen RMDSZ részről jelen volt Kerekes Gábor gazdasági alelnök, valamint Székely István szakértő. „Tájékoztatást, információkat kaptunk a Szülőföld-programcsomagról, meghallgattuk a belügyi-, a munkaügyi- és a külügyminisztériumi, valamint az ITDH, a Corvinus Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, az Exim Bank és a Magyar Hitel Bank Rt. képviselőinek előadásait a fenti témákkal kapcsolatban. Mivel a tényanyaggal csupán ott ismerkedtünk meg, csak néhány javaslatot fogalmaztunk meg az elhangzottakkal kapcsolatban, a továbbiakban minden határon túli szervezet áttekinti az anyagot és megteszi kiegészítő javaslatait” – fejtette ki Takács. Az ügyvezető elnök a Szülőföld-program gazdasági csomagjának elképzeléseit messzemenően támogatja, annak ellenére, hogy még nem ismeri megvalósíthatósági lehetőségeit. „Ezek nem támogatások, hanem végre a piacgazdaság szabályai szerint működő gazdasági fejlesztési programok.” „Más koncepció szerint állnak össze ezek a támogatások, amelyek a piac szabályait veszik figyelembe ahhoz, hogy finanszírozható programok alakuljanak ki.” – mondta Takács Csaba. /Köllő Katalin: Új koncepció alapján állítják össze a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ A szülőföldprogram pénzügyi alapjait, működését szabályozó törvénytervezetet ismertették a határon túli magyarok képviselőivel Budapesten. A bemutatott tervezetben 25 milliárd forintos keret szerepelt, egyelőre lehetőségként. Döntés született arról is, hogy az alap működését egy tizenöt tagú tanács irányítja, a különböző szakágak pályázatait szakmai testületek bírálják majd el. A Szülőföldalap kezeléséért felelős tizenöt tanácstagot a magyar miniszterelnök, szakminiszterei és a határon túli magyarok képviselői nevesítik, és megállapodtak, hogy tevékenységük publikus lesz, döntéseiket az átláthatóságnak és elszámolhatóságnak kell jellemeznie. Takács Csaba nehezményezte, hogy nem vehettek részt a törvény koncepciójának kialakításában. ,,Kifejtettem, hogy a magyarországi népszavazás eredménye nem változtatta meg a határon túli magyarok igényét. Meggyőződésünk, és ezt dokumentumokkal is alá tudjuk támasztani, a legegyszerűbb, az EU államai törvénykezése szempontjából is legelfogadhatóbb megoldás a kettős állampolgárság” – fejtette ki Takács Csaba. /Farkas Réka: Egyelőre csak ígéret a huszonötmilliárd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

2005. augusztus 10.

A Corvinus Nemzetközi Befektetési Részvénytársaság az egyedüli olyan magyar állami fejlesztési tőketársaság, amely a Magyarországon bejegyzett vállalatok külföldre irányuló beruházásaihoz, vállalatfelvásárlásaihoz biztosít pénzügyi forrásokat. A Corvinus Rt. jegyzett tőkéjét a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 2003-ban tízmilliárd forint fölé emelte, idén pedig újabb tőkeemelés történt. A Kárpátok Régió tőkeprogramra van kétmilliárd forint elkülönített keret. A programra jelentős az érdeklődés, a jelentkezők háromnegyede erdélyi, a többiek főként szerbiaiak, Kárpátaljáról kisebb érdeklődés tapasztalható. /Magyar állami forrásokért (Befektetés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

2006. december 6.

Alaposan átrendezi a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszert a kormány: tervei szerint szinte az összes döntési jogkör a Miniszterelnöki Hivatalban koncentrálódik majd. A Gyurcsány-kormány tervei között nem szerepel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). A jövőben valamennyi olyan területről kizárják majd az ellenzéket, ahol döntéseket hoznak. Eddig például a konszenzus jegyében a támogatásokat szétosztó közalapítványok, az Illyés kuratóriumában helyet kaptak a mindenkori parlamenti ellenzék képviselői is. Ez jövőre már nem így lesz. A kormány ahhoz, hogy az átalakításokat végrehajtsa, a Szülőföld Alap szervezetét használja fel. Első körben az alap vezető szervét, a tanácsot alakítják át úgynevezett regionális egyeztető fórummá, ennek vezetője a miniszterelnök lesz, tagjai közé az általa kinevezett köztisztviselőkből válogat, illetve a határon túli magyar pártok vezetőiből kér fel politikusokat. A Fidesz parlamenti képviselői javasolták, hogy a parlamenti pártok (így az ellenzék is) delegálhassanak tagokat az alap vezetésébe, azonban ezt nem fogadták el. A szintén felszámolandó Új Kézfogás Közalapítvány feladatait a Magyar Fejlesztési Banktól a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) tulajdonába kerülő Corvinus Zrt. veszi át, míg az Apáczai Közalapítvány az oktatási tárca által tavaly több más közalapítvány összevonásával gründolt Oktatásért Közalapítvány része lesz. A határon túli szervezeteket a kormány már informálisan megkereste, hogy jelöljenek kuratóriumi tagokat. A kabinetnek saját jelöltjei vannak a határon túlról, akiket szeretne a kollégiumok tagjai között látni. Eddig az volt a kormányzati szlogen, hogy a helyiek tudják, mire kell a pénz, hadd szóljanak bele az elosztásába is, a mostani törvénytervezet azonban indoklásában leszögezi: „a döntéshozatal a felelős magyarországi tisztségviselők kezében marad”. E döntések a Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott szakállamtitkárságra hárulnak majd. Az államtitkárság átveszi a december 1-jével megszűnő Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) feladatait is, embereit viszont már kevésbé, mintegy kéttucatnyian (a létszám harmada) kerülnek át. Nem is Gémesi Ferenc szakállamtitkár kezében futnak össze a szálak, hanem Törzsök Erika főtanácsadó, a HTMH egykori elnöke az államtitkárság erős embere. A konszenzusos nemzetpolitika formálására csak két intézmény maradt: az egyik a Szili Katalin parlamenti elnök által életre hívott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amely azonban semmiféle döntési jogosítvánnyal nem rendelkezik. Emellett a Máért szünetelésére hivatkozva Sólyom László köztársasági elnök próbálja betölteni az űrt, s a múlt héten már második alkalommal konzultált az általa életre hívott szakértői fórum határon túli és magyarországi tagjaival. /Riba István: Kemény forintok – Határon túli magyarok támogatása. = Heti Világgazdaság (Budapest), dec. 6./

2007. május 7.

A magyar kormány terve szerint a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. veszi át a jövőben a határon túli támogatási rendszerben a februárban megszüntetett Új Kézfogás Közalapítvány szerepét. Ehhez a magyar állam tulajdonában levő zárt részvénytársaságot nonprofit részvénytársasággá kell alakítani, míg a Corvinus jelenlegi feladatait más intézménynek kell átvennie. A Corvinus-csoport tőkeportfóliója, amely összesen mintegy 12,5 milliárd forintot tesz ki, átkerül a Magyar Fejlesztési Bank 100 százalékos tulajdonában levő MFB Investhez, amely a jövőben a vagyonkezeléssel foglalkozik. Az átszervezés során nem csupán a Corvinus Kockázati Tőkealap 8 milliárd forintos befektetéseinek kezelését veszi át az MFB-csoport szakosodott cége, hanem a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. határon túli, főleg magyarok lakta területeken levő 4,5 milliárd forint értékű befektetéseit, amelyeket a Corvinus pénzügyi befektetőként többnyire magyar szakmai befektetővel közösen meghatározott időre hozott létre. A befektetésre szánt időtartam elteltével a szakmai befektető, a megállapodás alapján kivásárolta a Corvinus tulajdonrészét. A legismertebb ilyen befektetés a szovátai fürdővállalat, ahol a Corvinus partnere a Danubius Hotels szállodalánc volt. A közhasznú feladatok átadásáról szóló megállapodást Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, Benke Ákos, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vezérigazgatója és Lakó György ügyvezető igazgató írta alá. Új projektek a vállalat átszervezéséig nem indulnak. /Králik Lóránd: Új Kézfogás – most már a Corvinusszal. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998