udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Garda

2007. augusztus 20.

Erdélyben is támadásba lendülnek a Magyarországról oly jól ismert balliberális erők, és szokásukhoz híven támadnak egy szervezetet, rendezvényt vagy jelképet csak azért, mert magyar. E támadások egyik módja, hogy megpróbálják nevetségessé tenni a támadás célpontját (lásd Szent Korona mint micisapka, Szent Jobb mint tetemcafat stb.), a másik pedig az, hogy lenáciznak mindent, ami nemzeti jelleggel bír. A nácizás gyakorlatát alkalmazta az augusztus 18-i Szabadságban Tibori Szabó Zoltán. A Gyurcsány-kormányhoz közel álló Népszabadság publicistája, aki az említett lapban megjelent egyik cikkét kibővítve nekiment az EMI-nek, egy lapra emelve a Vasgárda-utódként működő Noua Dreapta-val és a Jobbik által rend- és polgárvédelmi feladatokra létrehozott Magyar Gárdával. Mindössze azért, mert a gyergyószentmiklósi EMI-táborban (mint minden rendezvényen) egyenruhát viseltek a rendfenntartók. Tibori Szabó Zoltán más eszközökhöz nyúlt (mint tette utolsó hasonló kísérleténél, mikor igazának „bizonyításához” valótlanul azt állította, hogy Eörsi Mátyásnak a december 5. előtti magyarellenes uszítás miatt tiltakozók antiszemita szólamokat skandáltak). Azt állította, hogy az EMI és a Noua Dreapta programja és ideológiája alig különbözik, ezért „hasonszőrű szervezetek. ” Valójában az EMI-nek sem programja, sem ideológiája nincs, hacsak az nem, hogy az erdélyi magyar fiatalság nemzeti öntudatának megmaradásáért küzd, bár balliberális körökben már ez is felér a nácizmussal. Tibori szerint „internetes fórumokon részletes összehasonlítás is megjelent” a két szervezetről. Pontosítani kell, hogy az „internetes fórumok” egyetlen internetes naplót jelent, melyet egy olyan (mellesleg az RMDSZ alkalmazásában álló) ateista fiatalember ír, aki szerint többek között náci portál az, amelyik a székely autonómiát népszerűsíti, aki szerint el kell venni a március 15-én felvonuló teológusoktól a magyar zászlót, aki szerint azért követelik vissza az egyházi ingatlanokat, hogy az egyházfők ismét „uralkodhassanak” a nép fölött, vagy aki „haldokló erdélyi irodalmároknak és művészeknek” nevezi a Sólyom László elnök által Kolozsváron március 15-én kitüntetett személyeket. Nos, ilyen szellemiséget képvisel az idézett „elemző. ” A kolozsváriak pedig esetleg kérdezzék meg az EMI-tábor néhány itt élő vendégét, mennyire érezték „nácinak” a rendezvényt, melyen idén több mint ötezer fiatal vett részt, így Asztalos Lajost, Csép Sándort, Hantz Pétert, Kovács Lehelt, Nagy Mihályt, Ludányi-Horváth Attilát, Patrubány Miklóst, Szép Sándort, Szász Alpár-Zoltánt vagy Vekov Károlyt. A kolozsvári EMI tevékenysége pedig ismeretes a helyiek számára a Gál Kinga védnöksége alatt szervezett konferenciától a Wass Albert-színdarabkörúton vagy a Trianon-filmkörúton át a Bolyaiért szervezett tüntetésekig. /Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke: Az EMI és a „náciveszély”. A replika jogán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./ Tibori Szabó Zoltán ugyanebben a számban válaszolt. Kifejtette, hogy ő nem „Magyarországról jól ismert balliberális erő”, soha nem támadta egyetlen szervezetet sem azért, mert magyar, soha nem írt a Szent Koronáról vagy a Szent Jobbról, Tibori azt állította, hogy nem áll közel egyetlen kormányhoz sem, nem a Népszabadság publicistája, hanem romániai tudósítója, ő a Szabadság publicistája. Az Eörsi-vizitről hangfelvétel bizonyítja, hogy egyesek ordították. „menjenek a Gáza-övezetbe” tárgyalni. Tibori mostani írásának fő forrása az a hírügynökségi jelentés volt, amely részletesen „beszámolt a Barki Éva Mária baromságairól. ” Tibori Szabó Zoltán valóban tart a náciveszélytől. Ehhez joga van, ugyanúgy, mint az EMI-alelnöknek a replikázásra. „meg a tényferdítésre, a rágalmazásra”. /Tibori Szabó Zoltán: Van, ami stimmel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

2007. augusztus 22.

A Kárpát-medencében a kisebbségi magyarság szervezetei az MKP-tól a VMSZ-ig, az UMDSZ-től az RMDSZ-ig komprádor politikát folytatnak, a hatalom akaratát közvetítik a „saját” közösség felé. A legszomorúbb jelenség, amikor magukat magyarnak valló értelmiségiek etno-mazochista, öngyűlölő álláspontra helyezkednek, megbénítani próbálják az önvédő reflexeket, írta Borbély Zsolt Attila, Tibori Szabó Zoltánt hozva példának, aki fontosnak tartotta, hogy a Népszabadságban a Magyar Gárdáról írva, a romániai „gárdákat” ismertetve, odavágott egyet az Erdélyi Magyar Ifjaknak is. „A román Új Jobboldal programja és ideológiája alig különbözik a hasonszőrű erdélyi magyar szervezetekétől: erdélyi internetes fórumokon részletes összehasonlítás is megjelent már a Noua Dreapta és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnevezésű egyesületről. Eszerint a két szervezet között kevés az említésre méltó különbség, annál több a közös vonás: „a haderő imádása és utánzása”, a „gárdaszerű, paramilitáris csapatok jelenléte”, az EMI táboraiban a katonaruhás Székely–Magyar Nemzetőrség, a Noua Dreapta rendezvényein pedig a Noua Garda (Új Gárda) feketeinges csapatai vonulnak fel. ” Tibori ezúttal nem becsmérelt, mint tíz évvel ezelőtt (amikor is azt állította a Magyarok Világszövetségéről, hogy ott csak a svihákság világméretű), hanem hazugságból csinált hírt (mint amikor a román bulvársajtó közölt egy gyalázatos szöveget Tőkés László magánéletéről s ez apropót jelentett Tiborinak egy Népszabadság-tudósításra) s nem is rágalmazott nyíltan, mint tette fél évtizeddel ezelőtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal, amikor nekik tulajdonította Szili Katalin aradi kifütyülését (a HVIM által indított pert elvesztette). Ezúttal egy jelentéktelen blogból csinált „erdélyi internetes fórumokat”. Az idézett blogger, Parászka Boróka egyébként az RMDSZ alkalmazottja, honlapja szerint a háromszéki magyarok világtalálkozója diszkrimináció. Mintha nem lenne meg minden közösségnek a joga találkozószervezéshez. Az EMI párhuzamba állítása a Noua Dreaptával sántít, több ponton is (az EMI-re nem jellemző a „haderő imádása és utánzása”, nincs kidolgozott ideológiája, a Székely-Magyar Nemzetőrség nem vonult fel a táborban). Ami Tibori Szabó Zoltánt és az általa idézett RMDSZ-es aktivistát, Parászka Borókát, a Wass Albertet gyalázó Cs. Gyímesi Évát, a Bolyai Egyetem ellen támadó Magyari Nándor Lászlót illeti, a cikkíró György Attila több éve született írását idézte: „egy napon megjelentek: ők, akik mindenhol ugyanazok. A hitetlenek, a cinikusak, az erkölcsi hazátlanok és erkölcsi gatyátlanok”. /Borbély Zsolt Attila: Etno-mazochisták. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./

2007. augusztus 28.

Budán a Várban felavatták a Jobbik szervezte Magyar Gárda első ötvenhat tagját. A Magyar Antifasiszta Liga, a Fiatal Baloldal és a Nagy Imre Társaság szervezte ellentüntetésen halálosan megfenyegették a Magyar Nemzet egyik újságírónőjét. A Hír TV rejtett kamerás felvétele szerint Veres Gábor, Veres János pénzügyminiszter fia egy rendezvényen háromszázezer forint ,,védőpénzt” követelt egy érvényes engedéllyel rendelkező büféstől, s amikor a férfi megtagadta a pénz kifizetését, az In-kal őrző-védő szolgálat emberei vontak kordont a büfé köré, meggátolva az árusítást. Veres János pénzügyminiszter volt az, aki hamis adatokkal küldött az Európai Uniónak, írta Bogdán László. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

2007. szeptember 1.

A Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kisebbségek védelmében, a Magyar Gárda ügyében összehívott augusztus 31-én tartott budapesti nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyen az öt parlamenti párt képviselői nem változtattak korábbi álláspontjukon. A sajtótájékoztatón, amelyet az MDF elnöke, Dávid Ibolya kezdeményezett a Magyar Gárda ügyében, Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, miniszterelnök bejelentette: a kormány a Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. Eörsi Mátyás, az SZDSZ támogatja a kezdeményezést, Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője pártja nyitottságát jelezte a javaslatra. A KDNP nevében Harrach Péter alelnök közölte, hogy várja az előterjesztést, Dávid Ibolya, az MDF elnöke pedig az írásos javaslat ismeretében alakítja ki az álláspontját. Gyurcsány Ferenc a nemzetközi média és több nagykövet jelenlétében tartott sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Fidesz kapcsolódik a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz, amely a Magyar Gárda alapítója. A Fidesz frakcióvezetője szerint a Magyar Gárda rossz Magyarországnak, Navracsics Tibor ugyanakkor hisztériakeltéssel vádolta a miniszterelnököt. Kijelentette, hogy a Fidesz nem antiszemita. A Fidesz 1988-as megalakulása óta a jogállamiság és az alkotmányosság talaján áll, és azért jött létre, hogy demokrácia legyen Magyarországon, miközben ekkor Gyurcsány Ferenc még a KISZ főfunkcionáriusaként dolgozott. Hogy jön ahhoz Gyurcsány Ferenc, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot azzal gyanúsítsa meg, hogy diktatúrát és nemzetiszocializmust akar kiépíteni, és lefasisztázza a jobboldaliakat? – tette fel a kérdést Navracsics Tibor. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője és Harrach Péter, a KDNP alelnöke egyaránt arról beszélt, hogy Magyarországon nincs fasizmus és fasiszta veszély. /Magyarországi pártok a Magyar Gárdáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2007. szeptember 4.

Már mindenféle gárda volt e térségben. Fehér és vörös, ifjú és vas, rongyos, pénzügyi és orvosi. Sebestyén Mihály szerint a magyar jobboldali előzmények után a Magyar Gárda megalakulása várható volt, továbbá a „vállvonogatós sólyomlászlói állásfoglalás is kiszámítható volt”. Fanyalgott, nem fogott kezet. „Kiszámítható volt tehát az 1990-től kiszabadított jobboldali szellem, amely soha nem tud meglenni szélsőségesség híján, magyar földön zsidó- és cigánygyűlölet nélkül. ” Sebestyén Mihály az 56 felavatott között egyetlen jó arcú embert sem látott. „És a vezetők nevei is jelzik, hogy a rosszul asszimiláltak, a hirtelen-magyarok, a szatócsfiak lettek magyarságvédők, a vonák, witnerkék, führök és uszticsok. ” /”A jobbik fegyverkezni készül. ” /Sebestyén Mihály: „Hol táborokba gyűlt bitangok…” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2007. szeptember 5.

Sólyom László köztársasági elnök az MSZP elnökének és más vezetőinek explicit követelésére sem hajlandó személyesen elhatárolódni a Magyar Gárdától, mert tudja, hogy ezzel a társadalom veszélyérzetét gyengítené. Az elhatárolódáshoz konkrét bizonyítékra volna szüksége arra vonatkozóan, hogy az alapítókat valóban a demokratikus államrendet fenyegető szándékok vezérlik. A demokratikus társadalmak stabilitását jóval kisebb mértékben veszélyeztetik a szélsőjobboldali (vagy szélsőbaloldali) csoportok, mint az a hisztériakeltés, amelyet az MSZP és az SZDSZ (s ellentétes előjellel a FIDESZ) jó évtizede gyakorol, írta Bíró Béla. A kisközösségek tagjai akkor válnak közömbösekké a szélsőséges eszmékkel szemben, ha meginog a hitük a demokratikus értékekben, ha a politikusok gátlástalanul becsapják őket. Ha irreális veszedelmekkel riogatják a lakosságot (lásd 22 millió román), ha fasizmusnak vagy kommunizmusnak titulálnak jóformán mindent, ami politikai hatalmukat fenyegetheti. Sólyom László köztársasági elnök nem a kirohanások, hanem a demokratikus értékekhez való ragaszkodás útját választja. Ahhoz, hogy megtagadja a hisztériakeltőkkel való együttműködést, nem kevés emberi bátorságra is szüksége van. Erre a bátorságra a társadalomnak is nagy szüksége lehet, a szélsőségesek terrorjával csak egy bátor emberekből álló közösség képes megbirkózni. /Bíró Béla: Az erkölcs bátorsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2007. szeptember 5.

Egy szlovák és egy román néppárti képviselő tette szóvá szeptember 3-án az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a Magyar Gárda ügyét. A szlovák Anna Záborská felszólította a magyar kormányt, hogy oszlassa fel a félkatonai jellegű gárdát. A képviselőnő szerint Magyarországon radikalizálódás tapasztalható, és kitért arra, hogy a Magyar Gárda egyenruhás szervezet, alapszabályában szerepel a lőkiképzés, valamint élvezi egy korábbi magyar miniszter támogatását. A román Marian-Jean Marinescu is azt mondta napirend előtti felszólalásában, hogy az ilyen szervezetek tevékenységét nem lenne szabad megengedni, hanem a törvény által büntetni kellene. Utalt a Magyar Gárda vezetőjének olyan kijelentésére, miszerint Románia és Szlovákia megtámadhatja Magyarországot. Szerinte a lakosság ilyen megfélemlítése terrorista cselekménynek minősül az Európai Unió szerződése értelmében. „Az ilyen szervezetek és szélsőséges magatartások bátorítják a szeparatista mozgalmakat” – mondta Marinescu, és úgy vélekedett, hogy az EU nem reagált megfelelően a Magyar Gárda megalakulására. Felkérte az Európai Uniót, hogy ítélje el az ilyen jelenségeket. /Napirenden az EP-ben a Magyar Gárda. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

2007. szeptember 13.

A Magyar Gárda hírére sokan átkozódtak. Nem kellene ennyire megijedni, sokáig úgysem tarthat. Senkinek sem kell az ilyenfajta gárda. A félelem is csak üzlet. Van, aki nem riad vissza, ha ijedezik a magyar; ahelyett, hogy másra gondolna. Magyarországon nincs fasizmus. „A gárda valakinek a találmánya, talán nem is a Jobbiknak. Ők a fedőnév. Okáról és céljairól lehetnek elképzeléseink. De minek. Soha semmi nem fog kiderülni; ha mégis, lesz érdekelt, aki titkosítja évtizedekre. Így megy ez manapság. ” – írta Pakot Fülöp. „A botrányokat mindig kreálják, és a ragályt terjesztik, ameddig érdemes. ” A pártok egymásra mutogatnak, hogy kinek-kinek rossz hírét keltsék. A „gárda arra megfelel némelyeknek. ” Elfelejtjük őket. „Mint ahogyan Bácsfi Dianát is elfelejtettük. ” /Pakot Fülöp: Ragály. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2007. október 22.

Közös nyilatkozatban ítélték el a Magyar Gárda tevékenységét, és a Benes-dekrétumok szlovákiai megerősítését a határon túli magyar pártok ifjúsági szervezetei és a Fidesz ifjúsági tagozata október 20-án Komáromban, a Magyar Állandó Ifjúsági Értekezleten. A nyilatkozatokat aláírta a romániai Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ifjúsági fóruma, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja Via Nova ifjúsági csoportja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ifjúsági szervezete, a Burgenlandi Magyar Népfőiskola, valamint a Fidesz ifjúsági tagozata és a Magyar Ifjúsági Közösség. A Gárda-ellenes nyilatkozat aláírói elutasítanak minden olyan szerveződést, amely a határon túli magyarság védelmének nevében, de a határon túli magyar közösségek érdekei ellenében, valójában egyszerű politikai haszonszerzés céljából szélsőséges és idegengyűlölő álláspontot képvisel. A Magyar Gárda október 21-én újabb hatszáz új tagot avatott Budapesten, a Hősök terén. /Elítélték a Magyar Gárda tevékenységét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

2007. október 23.

Három magyar európai parlamenti (EP-) képviselő – a liberális Szent-Iványi István (SZDSZ), a szocialista Tabajdi Csaba (MSZP) és a néppárti Olajos Péter (MDF) –, valamint Mikel Irujo Amezaga spanyolországi baszk zöldpárti és Kristian Vigenin bolgár szocialista képviselő olyan írásbeli EP-nyilatkozatot kezdeményezett, amely az európai szélsőséges csoportok elleni összefogásra szólít fel. A dokumentum szerint ide értendő a Magyar Gárda, a szlovákiai Slovenská Postpolitost, a román Noua Dreapta és más országok szervezetei, amelyek aggodalmat és félelmet ébresztenek az őket körülvevő államokban is. /Összefogás az európai szélsőségek ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

2007. október 31.

A magyarság egyre nagyobb számú csoportjai Magyarországon a Magyar Gárda szervezésével, árpádsávos lobogókkal próbálják megkülönböztetni magukat. Székelyföldön eddig a rovásírás számított megkülönböztető jelnek, és lám, megérkezett a Székely Gárda gondolata is. Akkor kezdenek teret nyerni a radikális gondolatok, és az ezekhez rendelt jelképek, amikor a nemzeti szimbólumok használata kiteljesedőben van. Ez elsősorban Magyarországon figyelhető meg. A kilencvenes években elképzelhetetlen lett volna, hogy a Magyar Szocialista Párt választási nagygyűlései piros-fehér-zöldben ússzanak. A nemzeti színek, a nemzeti jelképek akkor a nemzetben gondolkodó – elsősorban jobboldali meggyőződésű – polgárok megkülönböztető jeleinek számítottak. Az árpádsávos, rovásírásos jelképkeresés ma a radikális csapatok elkülönülését, nem pedig a nagy tömeg felzárkóztatását szolgálják, írta Gazda Árpád. /Gazda Árpád: Jelképkeresés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2007. október 31.

A Magyar Gárda mintájára alakítana Székely Gárdát egy csíkszeredai fiatalember, aki terve megvalósításához újsághirdetések útján és internetes fórumokon toboroz alapító tagokat. A 28 éves Csíkszeredán dolgozó Csibi Barna korábban 60 napig töltötte be a Csíki Székely Tanács (a Székely Nemzeti Tanács területi szervezete) ideiglenes elnöki tisztségét, azonban szerinte a szervezet az RMDSZ fennhatósága alá került, ezért kilépett az SZNT-ből. Csibi felvette a kapcsolatot Vona Gáborral, a Magyar Gárda Egyesület elnökével, aki támogatásáról biztosította ugyan, de semmilyen más segítséget nem ígért. Csibi elképzelése szerint a Székely Gárda – önálló jogi szervezetként – partneri kapcsolatban működne magyar megfelelőjével. A Székely Gárda tagjai a magyar nyelv, a székely nép, a magyar nemzet, a Székelyföld, a magyar haza védelmére esküdnének fel. A szervezet célja elsősorban a székely nemzettudat. Csibi szerint a székelységnek egyetlen esélye van a fennmaradásra: ha a magyartól független, önálló népként határozza meg önmagát. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester nem kívánta kommentálni a fiatalember tervét, szerinte az ötlet önmagáért beszél. Csibi Magor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági tagozatának elnöke, a kormánypárt befutóhelyén szereplő európai parlamenti képviselőjelöltje elzárkózott unokatestvére tervéről való véleménynyilvánítástól. A Magyar Gárda – amely saját meghatározása szerint „hagyományőrző és kulturális egyesület – a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó, 2007. augusztus 25-én alakult szervezet. Árpádsávos címerrel ékesített fekete-fehér egyenruhája miatt már hetekkel a megalakulása előtt is heves vitákat váltott ki. 2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevű szervezetet, mely a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni. Für Lajos volt honvédelmi miniszter közreműködésével augusztus 25-én avatták fel a gárda első 56 tagját a budapesti Sándor-palota, a köztársasági elnök hivatala előtti téren. /Székely Zita: Toborozzák a Székely Gárdát. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2007. december 28.

Magyarországon megalakult a Magyar Gárda. Egy olyan országban, ahol a minden kormányhivatal, a kulturális intézmények, a sajtó legbefolyásosabb része 1945 óta gyakorlatilag megszakítás nélkül eltökélt harcot folytat a magyar nacionalizmus legenyhébb megnyilvánulásai ellen is. Amikor bizonyos vélemények, értékpreferenciák, érzelmek eleve tilalom alá esnek, az érintettek úgy fogják érezni, hogy a többiek kirekesztik őket a demokráciából. Így aztán nem marad egyéb lehetőség, mint hogy a rendszeren kívülről, próbálják megvédelmezni „üldözött” érdekeiket és értékeiket. Miért szabad a szlovákoknak, a románoknak vagy a szerbeknek nyíltan, gyakorta államhatalmi szinten is nacionalistának lenni, miközben Magyarországon a nemzeti önérzet másutt magától értetődő megnyilvánulásait is nacionalizmusnak illik nyilvánítani? /Bíró Béla: A hatalom igazsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2008. január 24.

Az Erdélyi Magyar Ifjak szervezetének nevezett Kft. a szomszéd országból importálja a szélsőségességet, írta Michael Shafir, Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának professzora. A cikkíró 2005-ben hallott először róluk, a Koltai Gábor által rendezett Trianon dokumentumfilm kapcsán, amelynek alapjául „Raffay Ernő történész kétes tudományos értékkel rendelkező munkái szolgáltak”. A helyi hatóságok súlyos pénzbírságot róttak ki a szervezet tagjaira. Ezzel a szervezőket a szólásszabadság korlátozásának áldozataivá avatták. A cikkíró szerint az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ szervezete a magyarországi revizionista fiatalság egyik helyi nyúlványa (fiókszervezete). Az EMI 2005 októberében bejelentette: bojkottálni fogja az aradi megemlékezéseket. A bojkottra okot valószínűleg Hiller István magyar művelődésügyi miniszter jelenléte szolgáltatta. „Hillert akkor éles, antiszemita kijelentésekkel támadták. ” 2006 márciusában a szervezet néhány tagja megakadályozta Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, hogy megtartsa beszédét a Sapientia Egyetem kolozsvári tagozatán, azt hozva fel indokul, hogy annak pártja ellenezte a kettős állampolgárság megadását a Magyarország határain kívül rekedt magyaroknak. Szili Katalin házelnököt „hazaáruló” megbélyegzéssel illették. A „magyarországi szélsőségesség importálásával foglalkozó kft. csődbe menne a Fidesz, a Jobbik és a Magyar Gárda tőkebehozatala nélkül”, írta a professzor. /Michael Shafir: Szélsőségességek exportőrei és importőrei. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2008. január 25.

Michael Shafir még az egyetemi tanári tisztség által biztosított tekintéllyel is visszaélt, valótlanságot állítva rágalmazta az Erdélyi Magyar Ifjakat, mert vezetőik tiltakoztak Szili Katalin látogatása ellen, hazaárulónak nevezve a Gyurcsány Ferenc mellett december 5-e, az októberi rendőrterror és a többi viselt dolga ellenére is kiálló MSZP-s politikust. Wass Albert nem élhet a replika jogával, tíz évvel ezelőtt meghalt. A kommunista román népbíróság halálra ítélte: magyarként, grófként és íróként – ártatlanul. Michael Shafir bevallotta: nem sokat tud az EMI-ről. Bagoly Zsolt tájékoztatta: az EMI 2002-ben alakult (ma hat városban működik), célja, hogy erősítse az erdélyi magyar fiatalságban a nemzeti öntudatot és hazaszeretetet. Michael Shafir „szélsőségesség”-nek nevezi, hogy 2005-ben az EMI levélben kérte Hiller István MSZP-elnököt, ne változtassa füttykoncertté október 6-át, minekutána március 15-én ez sikerült Gyurcsány Ferencnek. Szintén szélsőség, hogy szóvá tették Eörsi Mátyásnak: elfogadhatatlan, hogy magyar politikus gyűlöletet szítson az egyik nemzetrészben a másik ellen. Shafir „félfasiszta” Magyar Gárdáról, helytelenül írt nevű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomról és egy kézdivásárhelyi (nem létező) Székely Gárdáról beszélt, mondván, ezeknek importálja a szélsőségességét az EMI. A kapcsolat létezésének bizonyítása elmaradt. Shafir szerint ezen szervezetektől az EMI pénzt kap. Ez nem felel meg a valóságnak. /Bagoly Zsolt – (az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke): Wass Albert háborús bűnös, az EMI szélsőséges. Q. E. D. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2008. március 20.

Szemet vetett Erdélyre a Magyar Gárda, amely a Magyarországtól elcsatolt területeken szeretne létrehozni helyi szervezeteket – írta március 19-i számában az Adevarul című bukaresti napilap. Az újság annak kapcsán írt erről, hogy a Magyar Gárda és a Jobbik Magyarországért küldöttsége Nagyváradra látogatott március 15-én. Az Adevarul szerint a magyarországiak Lokodi Ferenc, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnökének meghívására érkeztek a határ menti városba. – Az újfasiszta szervezet soha nem rejtette véka alá, hogy legfőbb célkitűzésük Nagy-Magyarország visszaállítása – olvasható az Adevarulban. /Erdélyben is terjeszkedne a Magyar Gárda? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2008. június 9.

A pozsonyi kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Jan Slota olyan kócos asszonynak nevezte Göncz Kinga külügyminisztert, aki szerinte többet törődhetne a külsejével. A magyarellenes kirohanásairól ismert Slota a hazafias szlovák kulturális szervezet, a Matica Slovenská (MS) és az SNS közös emlékülése utáni sajtótájékoztatón tett sértő kijelentést a magyar külügyminiszterre. Az SNS elnöke azért ragadtatta magát ilyen bírálatra, mert szerinte Göncz Kinga az SNS-t a Magyar Gárdával hasonlította össze. Valójában Göncz Kinga éppen a Magyar Gárda és az SNS összehasonlíthatatlanságáról beszélt. Azt mondta, a kettő között az a különbség, hogy a Magyar Gárda nem tagja a magyar kormánynak, ezzel szemben az SNS a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó párt. Slota kijelentette: pártja vezetői „nem fogják tovább tétlenül nézni a szlovák nemzeti értékek pusztítását, a SNS elleni felerősödő támadásokat, s azt sem, hogy a szlovák média, de a magyar politikusok is mindennek nekirontanak, ami szlovák“. /Slota: Göncz kócos asszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2008. október 14.

A rendszerváltás egyik nagy ígérete volt a kelet-európai és kelet-közép-európai nemzetiségek, nemzeti kisebbségek problémáinak enyhülése, jogaik bővülése. Ehelyett más forgatókönyv érvényesült. A már létező föderációk (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) fölbomlottak, a valaha domináns nemzetek (orosz, szerb) határon kívül rekedt nemzetrészeivel szemben – Horvátországban, a balti államokban – a legkeményebb diszkriminációt léptették életbe. Az Európai Unió kisebbségvédelmi struktúrái tehetetlennek bizonyultak, írta Tamás Gáspár Miklós. Ebben a kontextusban a kelet-közép-európai magyar kisebbségek a többiekétől kedvezően különböző státuszt vívtak ki maguknak egy időre. Emil Constantinescu elnöksége, Adrian Nastase miniszterelnöksége idején a magyarság pozíciója számottevően javult, s ezen olyan /Tamás Gáspár Miklós szerint abszurd/ magyarországi akciók se rontottak sokat, mint a „magyarigazolvány” és a népszavazási kezdeményezés a kettős állampolgárságról. A romániai magyar politika egyik alapvető dilemmája az, hogy az adott keretben sokkal többet már nem lehet elérni. Tamás Gáspár Miklós szerint a magyar politikai etikett azt követeli, hogy semminek se örüljünk, ami „a határokon túl rekedt, elszakadt nemzetrészeink, magyar véreink” körében történik. Az erdélyi magyarság problémái elsősorban nem közjogi, hanem gazdasági, mobilitási, demográfiai (népességfogyás, spontán asszimiláció) és kulturális természetűek, ezekre az aggodalmakra „az ottani értelmiség egy része intenzív wassalbertezéssel, árpádsávozással, turulozással és kopjafázással felel, ami bájos, de aligha célravezető. ”Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában a fő probléma a nemzetállami-többségi sovinizmus félelmetes fölerősödése. Szlovákia a legföltűnőbb példa. A Fico-Slota-Meciar koalíció a legelvadultabb és magyarellenes rohamba kezdett. A magára hagyott kisebbség fenyegetve érzi magát. Teljesen közömbös, hogy a magyar politika képviselői, például Szili Katalin magyarországi parlamenti elnök milyen hibákat követtek el a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma ügyében (vö. Hegedűs Dániel: „A Nagymagyar Játszótér és következményei”, Élet és Irodalom, 2008. október 3.), a szlovák sovinizmus offenzívája a felvidéki magyarokat sújtja. TGM nem ért egyet Hushegyi Gáborral, aki egyformán „hibásnak” tarja a magyar és a szlovák „felet”, s azt tanácsolja, hogy ne törődjünk Ján Slotával /H. G. : „Csak fekete vagy fehér” , Magyar Narancs, 2008. október 9./ A cikkíró szerint „a magyarországi Jobbik (parlamenten kívüli fasiszta párt) és rohamosztaga, a Magyar Gárda uszító performanszai során komikus módon épp olyan kettős kereszteket állít föl mindenfelé, mint pár száz méterrel odább Ján Slota”. TGM állítja, „az Egyesült Államok, a NATO és az EU rosszhiszemű, könnyelmű, tudatlan és buta oroszellenes politikai fordulata – amelynek fő magyarországi élharcosa Orbán Viktor országgyűlési képviselő, neokonzervatív politikus (Fidesz-KDNP) – annyira fölbátorította az ukrán nacionalizmust, hogy a zűrzavarba süllyedt ukrajnai kormányzat megpróbálja egyszerűen betiltani a nemzetiségi oktatást és nyilvános nyelvhasználatot, az ungvári egyetem magyar oktatási nyelvű kara veszélybe került”. A kelet-közép-európai magyar kisebbségek védelme egyre nehezebb. /Tamás Gáspár Miklós: Golyózáporban a magyar kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14. – egyidejűleg közölte a pozsonyi Új Szó és a bukaresti Új Magyar Szó, továbbá részletesen ismertette a pozsonyi Sme. – Nem jelezték, hogy a cikket a szerző először a Népszava október 13-i számában közölte. / A cikkíró állításával szemben a kettős állampolgárság megadása nem abszurd magyar kezdeményezés, Románia is megadta a határom túli románoknak. Hegedűs Dániel A Nagymagyar Játszótér és következményei című cikkében kikelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma ellen, azt feleslegesnek és értelmetlennek mondta, továbbá következmények nélküli eszem-iszomnak, némi szolid magyarkodással. A cikkíró szerint házelnök nemzetpolitikai tevékenysége kártékony.

2008. november 14.

Szlovákiában kormányzati szintű, hivatalos diskurzusi rangra emelkedett a magyargyűlölet, amely olyan megalázó helyzetbe kényszeríti a felvidéki magyarságot, amit a romániai magyaroknak a Ceausescu-éra utolsó sötét évtizedében kellett elszenvedniük. A szlovák–magyar viszony pattanásig feszülése vészjelzés lehetne az Európai Unió számára. Az EU azonban a kisebbségi kérdéskört a tagállamok belügyének tekinti. Pozsony megmutatta: vissza lehet térni állampolitikai szinten az 1989 előtt és közvetlenül utána tomboló vérgőzös nacionalizmushoz. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „Szlovákiában, Magyarországon is vészesen teret nyert az elmúlt években a nacionalizmus. Persze, van különbség a szlovák állampolitikai szintű, hivatalos kormányzati nacionalizmusa és a magyar szélsőségesek akciói között, nem lehet őket egy lapra helyezni. ” Hozzátette: a Jobbik, a Magyar Gárda és egyéb szélsőséges szervezetek „szégyenletesen mélyre züllesztették Magyarország tekintélyét a nagyhatalmak körében. ” /Borbély Tamás: Saját nacionalizmusunk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2009. május 15.

Az Új Magyar Szó időnként átvesz baloldali lapokból cikkeket. A mostani szám három cikket vett át, ezek Ijesztő irányok alcímmel mutatják a lapok által jellemzett helyzetet: a/ Gyurcsány Ferenc nyomtalanul eltűnt, írta Lengyel László, hívei nem zokognak. Gyurcsány nem hagyott betölthetetlen űrt maga után, nem hagyott hátra semmit. Lengyel László megjegyezte, Orbán Viktor se hagyna több nyomot maga után. A cikkíró szerint „súlytalan, üres egyéniségek szavaltak itt az elmúlt évtizedben!” Akarsz együttműködni a nemzetközi pénzügyi és politikai szereplőkkel vagy sem? „Ez kötelező megszorítási csomagot és reformokat jelent. A kormány, az MSZP, az SZDSZ, az MDF azt mondják: igen. A Jobbik: nem. A Fidesz: nem, de, igen, de – nem mondok semmit. ” „A kormány, az MSZP, az SZDSZ és az MDF többé-kevésbé belenyugodtak, hogy sorsunk a nemzetközi piacon dől el, a nemzetközi intézményekkel kell megfelelő tárgyalásokat lefolytatnunk, feltételeket kialkudnunk, hogy túléljük a válságot. ” Lengyel László Bethlen István miniszterelnök helyes döntéséhez hasonlítja ezt. Sőt: „Ide jutott Kádár János pártelnök 1982 tavaszán, amikor az IMF-be való belépés és hitel mellett határozott. ” Lengyel László szerint a Fidesz a vezérlő fejedelem varázspálcájában hisz. A cikkíró szerint: sok jóra nem számíthatunk. /Lengyel László, hvg. hu: Eltűntnek nyilvánítva. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ b/ A Die Zeit nagy riportot közölt, a lap szerint a szélsőjobbra tolódó Magyarországról. Magyarországon nincs társadalmi konszenzus a szélsőjobboldallal szemben. Az államcsőddel fenyegető helyzet közepette az egyre hangosabb szélsőjobb „zsidókat és idegenszívűeket” támad meg – olvasható a Die Zeitben. A hetilap szerint Tamás Gáspár Miklóst, az ismert zsidó származású értelmiségit a Magyar Gárda egyik felvonuló egysége élén masírozó szakaszvezető ordítva úgy köszöntötte az utcán: „Heil Hitler, Tamás úr. Hogy van?” Németországban Esterházyt, Nádast és Dalost ismerik, tisztelik, ők azonban egy „lejárt kultúrához” tartoznak. A következő választáson kétharmados parlamenti többségre számító populista ellenzéki vezető, Orbán Viktor az elmúlt években a polgárokat a parlament ellenében játszotta ki. Vásárhelyi Mária szociológus szerint sok magyar polgárjognak tekinti az idegenellenes beállítottságot, a szélsőséges megnyilvánulások pedig szalonképesek lettek…. „Magyarországon olyan gyakran gyorsan és könnyen ejtik ki a „hazaáruló” szót, mint a kapucsínót. Korábban nem szívesen hallgattam meg, ha folyamatosan párhuzamokat vontak a mostani és az 1930-as évek közötti magyarországi állapotok között, de fokozatosan változik a véleményem” – idézte Esterházy Pétert a Frankfurter Allgeimene Zeitung (FAZ) abban a budapesti riportban, amelyet április közepén közölt a napilap. A Németországban nagy elismertségnek örvendő író, Nádas Péter arról beszélt, hogy Magyarországon most bosszulják meg magukat az elmúlt húsz év mulasztásai. Magyarország a régi struktúrákban él, a pártok felett nincs semmilyen ellenőrzés. Esterházy Péter a gazdasági nehézségek miatt megugrott, sok embert ellehetetlenítő devizahitel-törlesztési részletek kapcsán úgy fogalmazott: a magyarok nagyon tanulatlanok a pénzügyekben. Esterházy a Magyar Gárdát riasztónak és nevetségesnek gondolja. Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondásában és utódlásában mindkét író a régi struktúrákat, az egykori MSZMP politikai bizottságára emlékeztető megoldásokat látja visszaköszönni. /Dési András, Népszabadság: Heil Hitler, Tamás úr, hogy van? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15 c/ Élőben még soha nem hallotta a Horst-Wessel-Liedet, mesélte Valkinak egy német kollégája, aki éppen Budapesten, az Úri utcai német nagykövetség épületében tartózkodott, amikor a holokauszt-tagadó egyenruhások felvonultak a várban. Egy olyan országban, amelynek alkotmányértelmezése szerint egy holokauszt-tagadó felvonulás a szabad véleménynyilvánítási és gyülekezési jog egyik természetes kifejezési formája, vajon miért lenne gond a „Die Fahne hoch!” („Magasra a zászlókat!”) kezdetű, lendületes indulóval? /Valki László, Élet és Irodalom: Élőben még soha. Ijesztő irányok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2009. május 21.

A magyar szélsőjobbal foglalkoztak a napokban a nyugati lapok. A Jobbik ott lesz az EP-ben, számolnak be a tekintélyes újságok. A fasiszták zászlaja alatt címmel közölt egész oldalas elemzést a magyarországi szélsőjobboldalról a Die Zeit. A Magyar Gárdáról azt írta, hogy szabadon masírozik Budapest utcáin, lőgyakorlatokat tart. A lap a szélsőséges Kurucinfót hozta fel példának. A Die Zeit a romaellenes támadásokat, a növekvő cigányellenességet a Jobbik erősödésével magyarázta, akárcsak a New York Times. Az amerikai lap szerint a cigányellenességet Magyarországon és a régióban is a szélsőséges pártok gerjesztik. A legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az MDF-nek és az SZDSZ-nek gyakorlatilag nincs esélye a bejutásra az Európai Parlamentbe, a Jobbik viszont nagy valószínűséggel egy képviselőt küldhet Brüsszelbe. A Fidesz támogatottsága országosan 40 százalékos, a teljes népesség 57 százalékát kitevő pártválasztók, illetve a valószínű szavazók 33 százaléknyi táborában pedig 68 százalékon áll. Az MSZP támogatottsága országosan 11, a pártválasztók körében 19, a biztos szavazóknál 21 százalék. A többi párt eredményei hibahatáron belüliek. A Jobbik országosan 2, a biztos választók körében 5 százalékon áll, ráadásul híveik elég elkötelezettek, 70 százalékuk minden körülmények között elmenne szavazni. Az SZDSZ országosan ugyan szintén két százalékon áll, de a biztos szavazók körében már csak egy százalékon. /Lokodi Imre: Merre masírozik a szélsőjobb? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2009. július 28.

Salamon Márton László, az Új Magyar Szó felelős szerkesztője vezércikkben reagált a MIÉRT közleményére. Az Erdélyi Magyar Ifjakat a lap így minősíti: „ ők a mi kis szélsőségeseink, az erdélyi magyarság testéből kinőtt kellemetlen dudorok. ” A MIÉRT-közlemény: nyomásgyakorlásként szánalmas, írta Salamon Márton László. Szerinte mellbevágó az antiszemita és idegengyűlölő szervezetek, a Jobbik és a Magyar Gárda vezetőinek meghívása a közpénzből támogatott gyergyószentmiklósi rendezvényre. /Salamon Márton László: Borboly Jobbik énje. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2009. július 31.

Eckstein-Kovács Péternek a tusnádfürdői EU-táborban elhangzott nyilatkozatát az EMI cáfolta, erre reagált most Eckstein-Kovács Péter. Az EMI nem képviseltette magát a Csíkszeredán tartott, Budaházy melletti szimpátiatüntetésen, közölték. Eckstein-Kovács Péter az MTI július 6-i tudósítását hozta fel, eszerint a képviseltette magát az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a tüntetésen.,,Az EMI független civil ifjúsági szervezet, egyetlen erdélyi vagy magyarországi politikai párt mellett sem kötelezte el magát” – áll az EMI nyilatkozatában. Eckstein-Kovács Péter ezt azzal cáfolta, hogy az EMI-táborba meghívták Vona Gábort, a Jobbik elnökét, más magyarországi pártok viszont nem kaptak meghívást. Eckstein-Kovács Péter a Jobbikat és a Magyar Gárdát szélsőséges szervezeteknek tartja, így gondolja ezt többek között a New York Times, a The Times, a Le Figaro és a Spiegel is. Eckstein kéri azokat a kiváló erdélyi értelmiségieket, egyházi és közéleti személyiségeket, művészeket, akik részt vesznek az EMI-táborban, vizsgálják meg, mennyire fér össze nézeteikkel, hogy képletesen egy asztalhoz üljenek a Jobbik vezetőivel. Eckstein-Kovács Péter kijelentette, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. közpénzekkel támogatja az EMI-tábort, amelyik teret enged szélsőséges politikusoknak, ez megengedhetetlen egy RMDSZ-színekben megválasztott tisztségviselő számára, ezért várja az RMDSZ vezetőségének véleményét ebben a kérdésben. /Eckstein-Kovács Péter: Válasz az EMI-nek (Visszajelzés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./ Előzmény: Sylvester Lajos: Nem szélsőségesek (Erdélyi Magyar Ifjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

2009. december 11.

Külön-külön beszélt a cikkíró a történtekről mind az RMDSZ, mind az MPP képviselőivel – mindeddig eredménytelenül. Nyáron Gyergyószentmiklóson rendezett ,,spontán tüntetést” a Noua Dreapta nevű, vasgárdista eszméket valló, elvakultan magyarellenes szervezet, és az ottani MPP-s vezetés karba tett kézzel végignézte. Erre vérszemet kaptak, hónapokig tervezgették és nyilvánosan bejelentették, hogy december elsején Sepsiszentgyörgyön fognak ,,ünnepelni”. Sepsiszentgyörgy polgármestere kiutasította őket a városból, ami nem sokat ért. Jöttek vagy százötvenen, részeg randalírozással hosszan ordítoztak a városban, aztán, amikor úgy hozta az úri jókedvük, leléptek. Az interneten a legnagyobb videomegosztón egyre-másra rakják fel sepsiszentgyörgyi ,,sikeres megmozdulásuk” bizonyítékait, nyíltan bozgoroznak, és szervezik a következő, ezúttal Csíkszeredában esedékes tüntetésüket. Szándékukban áll rendszeresíteni a székelyföldi ,,kiruccanásokat”. Megtehetik, mert senki nem tesz semmit ellenük! December elsején a Magyar Gárda Székely Szakasza koszorút szeretett volna letenni a kolozsvári Mátyás-szoborhoz, és megemlékezni a Székely Hadosztály megalakulásáról. Arról a Székely Hadosztályról, amely 1918. december 1-jén alakult a románok ellen, és amelynek tudtommal egész Erdély területén nincs egyetlen emlékműve sem. Sepsiszentgyörgyiek ezt évek óta szorgalmazzák, de eddig süket fülekre találtunk. A Magyar Gárda tagjait elhurcolták, és csendzavarásért (!) büntették meg 50 000 lejre. Ezzel szemben a Sepsiszentgyörgy békés lakosságára rárontó, minősíthetetlen módon viselkedő csoport rendőri felvezetéssel, hangos bozgorozással randalírozhatott – büntetlenül. Kivizsgálást kellene indítani azok ellen, akik egy békés kisváros lakosságát megtámadták. A cikkíró követeli, hogy indítsanak kivizsgálást Ioan Lacatusu ellen /aki meghívta őket/ és az összes ideszállított futballhuligán ellen, valamint annyi büntetést kapjanak, mint a Magyar Gárda tagjai! /Sántha Éva, Sepsiszentgyörgy: Minket büntetlenül rugdoshatnak? (Háromszék magyar politikusaihoz). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 11./

2009. december 31.

Ján Slota szerint a felvidéki MKP /Magyar Koalíció Pártja/ mindenáron politikai autonómiát akar, s „a magyarországi neofasisztákkal bratyizik. ” Slota hibának tartja a párt 12 évvel ezelőtti szétszakadását. „Az SNS tagjai hibáztak, s ezzel lehetővé tették az MKP-nak, hogy a kormány tagja legyen. Ezt soha többé nem engedhetjük meg. Látjuk, hogy az MKP nyolc éves basáskodása a kormányban hatalmas károkat okozott a szlovák nemzetnek és az államiságnak, s ez most teljes mértékben megmutatkozik” – mondta a nemzetiek elnöke. Szerinte az MKP politikai autonómiát követel. „Magyarországi neofasisztákkal bratyiznak. A Magyar Gárdára, a Jobbikra és a Fideszre gondolok, mert hiszen remélem, senki sem vonja kétségbe Európában, hogy Magyarországon virágzik a neofasizmus, s ennek rossz vége lehet Közép-Európában” – mondta Slota. (bumm.sk) /Slota: „Magyarországi neofasisztákkal bratyizik az MKP” = Nyugati Jelen (Arad), dec. 31./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998