udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 57 találat lapozás: 1-30 | 31-57
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Igazsag es Elet Partja /MIEP/

1996. augusztus 4.

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója tájegységi rendezvényei sorában aug. 4-én a Nagyvárad melletti Hegyközpályiban és Hegyközújlakon tartottak hegyközi napokat. A hegyközi rendezvényeken a nemzeti jellegen volt a hangsúly. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja /MIÉP/ elnöke a Hegyközújlakon épült Hegyközi Népfőiskola épületének ünnepélyes átadásán mondott beszédet. Felszólította a jelenlevőket, hogy szájról szájra továbbadva vigyék a hírt a népfőiskola megteremtéséről, mert erről és a hasonló eseményekről nem számolt be a média, "így le fogjuk tudni győzni az idegen kézen levő médiák közönyét és aljas elhallgatását, amely szerint ez, ami itt történik, nem hírérték, és még az is, aminek ez egy kis része, a magyar református világtalálkozó is elsikkad a sok talmi hír között." Bejelentette, hogy MIÉP által létrehozott Magyar Út Alapítvány 100 ezer forinttal járul hozzá az új népfőiskolai épület költségeinek kiegyenlítéséhez. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

1996. augusztus 4.

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója tájegységi rendezvényei sorában aug. 4-én a Nagyvárad melletti Hegyközpályiban és Hegyközújlakon tartottak hegyközi napokat. A hegyközi rendezvényeken a nemzeti jellegen volt a hangsúly. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja /MIÉP/ elnöke a Hegyközújlakon épült Hegyközi Népfőiskola épületének ünnepélyes átadásán mondott beszédet. Felszólította a jelenlevőket, hogy szájról szájra továbbadva vigyék a hírt a népfőiskola megteremtéséről, mert erről és a hasonló eseményekről nem számolt be a média, "így le fogjuk tudni győzni az idegen kézen levő médiák közönyét és aljas elhallgatását, amely szerint ez, ami itt történik, nem hírérték, és még az is, aminek ez egy kis része, a magyar református világtalálkozó is elsikkad a sok talmi hír között." Bejelentette, hogy MIÉP által létrehozott Magyar Út Alapítvány 100 ezer forinttal járul hozzá az új népfőiskolai épület költségeinek kiegyenlítéséhez. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

1996. augusztus 14.

A magyarországi ellenzéki pártok aggodalommal fogadták annak hírét, hogy elkészült az alapszerződés végleges szövege. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője - aki az elmúlt hetet Erdélyben töltötte - személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: az erdélyi magyarok félnek attól, hogy, hogy az alapszerződés növelni fogja problémáikat. G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke szerint mindaddig, amíg európai garanciákkal egybekötve fel nem számolják a magyarság elleni faji megkülönböztetést, az alapszerződés megkötése hazaárulásnak és magyarellenes cinkosságnak minősül. Jeszenszky Géza /Magyar Demokrata Néppárt/ kifejtette: az alapszerződés szövegét nem ismeri, nem akar elhamarkodottan ítélkezni. Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ szkeptikusan fogadta a megegyezés hírét. A Fidesz szerint az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. Meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírja az alapszerződést, jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszava, aug. 15., Népszabadság, aug. 15./

1996. augusztus 14.

A magyarországi ellenzéki pártok aggodalommal fogadták annak hírét, hogy elkészült az alapszerződés végleges szövege. Isépy Tamás, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője - aki az elmúlt hetet Erdélyben töltötte - személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta: az erdélyi magyarok félnek attól, hogy, hogy az alapszerződés növelni fogja problémáikat. G. Nagyné Maczó Ágnes, a kisgazdapárt alelnöke szerint mindaddig, amíg európai garanciákkal egybekötve fel nem számolják a magyarság elleni faji megkülönböztetést, az alapszerződés megkötése hazaárulásnak és magyarellenes cinkosságnak minősül. Jeszenszky Géza /Magyar Demokrata Néppárt/ kifejtette: az alapszerződés szövegét nem ismeri, nem akar elhamarkodottan ítélkezni. Rockenbauer Zoltán /Fidesz/ szkeptikusan fogadta a megegyezés hírét. A Fidesz szerint az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. Meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula miniszterelnök aláírja az alapszerződést, jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16., Népszava, aug. 15., Népszabadság, aug. 15./

1996. augusztus 21.

Borbély Zsolt Attila 1995 novemberében az Erdélyi Napló hasábjain taglalta az SZDSZ-nek a nemzeti problematikával szembeni viszonyrendszerét Az SZDSZ átlépte a Rubicont címmel, erre vehemens válasz jelent meg Révész Sándor tollából /Rágalomlánc/. Borbély Zsolt Attila akkor nem közölte válaszát, azonban az azóta bekövetkezett események, "az SZDSZ által birtokolt kultusztárca tevékenysége, a kormány külpolitikai csődje, az érték-konzervatív gondolkodás száműzése a médiából", a középosztály kialakulását gyengítő gazdaságpolitika felvetették benn a hallgatás revíziójának szükségességét. Különösen akkor, "amikor a közelmúltban a szólásszabadság liberális vívmányának programszerű megsemmisítését, a nemzeti sajtó teljes ellehetetlenítését fogalmazta meg az SZDSZ egyik oszlopos tagja. Tamás Gáspár Miklós ugyan látszólag a szélsőjobboldal visszaszorításának programját vázolta fel", a probléma csak az , hogy fenntartja magának a besorolás monopóliumát. Az SZDSZ-es média és maga Tamás Gáspár Miklós is összemossa a jobbközép politikai erőket a szélsőjobbal. "Ebben a politikai környezetben addig kell szólni a nemzet kulcsproblémáiról, míg cenzúrázatlanul tehetjük." - Az SZDSZ az egyetlen politikai erő a magyar palettán, melynek politikájában folyamatosan fellelhetők a közönségellenes mozzanatok. Az SZDSZ saját kezdeményezésére határozati javaslatot nyújtott be a Liberális Internacionálénak, amelyben a kollektív jogok és autonómia problematikájának tárgyalását az akadémiai viták szférájába kívánta áthelyezni, és az "aktuális, gyakorlati és jogos kisebbségi igényekre" való összpontosítást szorgalmazta. A Liberális Internacionálé /az SZDSZ javaslatával nem is foglalkozva/ elfogadott egy szöveget, amely kiáll a területi autonómia és a kollektív jogok mellett. Az SZDSZ ezen közös határozat mellett szavazott és igyekezett saját kezdeményezésének kisebbségellenes élét tagadni. Révész elismerte tervezetük tényét, Eörsi Mátyás ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet nem is létezett, az ügyben felszólaló Németh Zsolt képviselő hazudik. - Borbély Zsolt Attila Tamás Gáspár Miklós írását nem pontosan idézte, csak emlékezetből. Most pontosan idéz: "Az új regionalizmus /értsd: csak kulturális közösségek vannak, politikai közösségek - nyugati értelemben vett nemzetek - nincsenek/, az egyetemes magyarság, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia, Össz-Turkesztán, miegyéb, mint a modern nemzetek intézményesült 19. századi rendje, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Tisza liberális rendje ellen irányul". "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." Tamás Gáspár Miklós tehát szembeállítja a kulturális közösségeket a politikaiakkal. Nem ismerné Dél-Tirol és az Aland-szigetek példáját? Szükséges, hogy a Magyarországot ellenséges gyűrűbe fonó szomszédok által megszállottan ismételgető látszatérveket egy magyar politikus fölsorolja? "Ez nem nemzetellenesség?" - "Az SZDSZ továbbra is számít a nemzeti érdekek iránt valamilyen szinten elkötelezett választótömegek szavazataira, még nem tartja időszerűnek fellebbenteni a fátylat valódi törekvéseiről." Ezért folytatódik a lassan évtizedes nemzetpolitikai bújócska. Pokol Béla több átütő erejű tanulmányában hívja fel a figyelmet arra, hogy az SZDSZ körül csoportosuló gazdasági-pénzügyi, illetve médiaelit túlsúlya a politikai irányzatok esélyegyenlőségét kezdi ki. A Magyar Nemzet privatizációjával és az Új Magyarország küszöbön álló tönkretételével a mérsékelt jobboldal /néhány havilapot leszámítva/ teljesen fórum nélkül maradhat. /Borbély Zsolt Attila: Rágalomlánc?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14., folyt.: aug. 21./ Előzmény: 1995. év, 2132. sz. jegyzet. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./ Reagálás: 1996. év 7. sz. jegyzet /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Tamás Gáspár Miklós jelzett írásában kifejtette, hogy az SZDSZ "középponti szerepet játszik a magyar politikában, és ez már hét esztendeje így van. S minden jel arra utal: így is fog maradni." "Be kel fejezni a szélsőjobboldal bohócainak és botrányhőseinek frivol népszerűsítését. Haladéktalanul el kell bocsátani az államapparátusból a totalitárius mozgalmak szimpatizánsait. Az állam tisztviselőinek szüntelenül és fáradhatatlanul ki kell jelenteniük, hogy szolidárisak a neonáci, neonyilas, neoimrédista, neohorthysta hangoskodások és erőszakcselekmények sértettjeivel." "Matricát kell ragasztani azokra az újságosbódékra, melyek a Magyar Fórumot, az Antidemokratát, a Hunniát, a Pannon Frontot és a többi mocsadékot árulják: ?Itt fasiszta, fajüldöző, hazafiatlan sajtótermékeket árusítanak.? Ha a MIÉP tanácskozik, a színhelyet körül kell állni a tüntetőknek, tábláikon a fölirattal: ?Itt azok gyűléseznek, akiket megtévesztett a csaló fasiszta propaganda.?. Publikálni kell a szélsőjobb szponzorainak feketelistáját..." "Még az is előfordulhat, hogy egy kis polgári engedetlenség keretében fölborogatjuk azokat a standokat, ahol a rasszista trágya bűzlik." /Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus /Magyar Narancs, ápr. 18./ Tamás Gáspár Miklós Antidemokratának nevezte a Demokrata hetilapot. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András visszautasította a vádakat: "Tamás Gáspár Miklós a Kis János-i logikai sor végén fizikailag fenyegeti meg a teljes nemzeti, ellenzéki sajtót, becsmérli minősíthetetlen szavakkal a politikai ellenzéket, fejt ki olyan kristálytiszta náci propagandát, amilyenre Szálasi óta Magyarországon nem volt példa." /Bencsik András: Gyakorlati nácizmus. = Új Magyarország, ápr. 23./

1996. augusztus 21.

Borbély Zsolt Attila 1995 novemberében az Erdélyi Napló hasábjain taglalta az SZDSZ-nek a nemzeti problematikával szembeni viszonyrendszerét Az SZDSZ átlépte a Rubicont címmel, erre vehemens válasz jelent meg Révész Sándor tollából /Rágalomlánc/. Borbély Zsolt Attila akkor nem közölte válaszát, azonban az azóta bekövetkezett események, "az SZDSZ által birtokolt kultusztárca tevékenysége, a kormány külpolitikai csődje, az érték-konzervatív gondolkodás száműzése a médiából", a középosztály kialakulását gyengítő gazdaságpolitika felvetették benn a hallgatás revíziójának szükségességét. Különösen akkor, "amikor a közelmúltban a szólásszabadság liberális vívmányának programszerű megsemmisítését, a nemzeti sajtó teljes ellehetetlenítését fogalmazta meg az SZDSZ egyik oszlopos tagja. Tamás Gáspár Miklós ugyan látszólag a szélsőjobboldal visszaszorításának programját vázolta fel", a probléma csak az , hogy fenntartja magának a besorolás monopóliumát. Az SZDSZ-es média és maga Tamás Gáspár Miklós is összemossa a jobbközép politikai erőket a szélsőjobbal. "Ebben a politikai környezetben addig kell szólni a nemzet kulcsproblémáiról, míg cenzúrázatlanul tehetjük." - Az SZDSZ az egyetlen politikai erő a magyar palettán, melynek politikájában folyamatosan fellelhetők a közönségellenes mozzanatok. Az SZDSZ saját kezdeményezésére határozati javaslatot nyújtott be a Liberális Internacionálénak, amelyben a kollektív jogok és autonómia problematikájának tárgyalását az akadémiai viták szférájába kívánta áthelyezni, és az "aktuális, gyakorlati és jogos kisebbségi igényekre" való összpontosítást szorgalmazta. A Liberális Internacionálé /az SZDSZ javaslatával nem is foglalkozva/ elfogadott egy szöveget, amely kiáll a területi autonómia és a kollektív jogok mellett. Az SZDSZ ezen közös határozat mellett szavazott és igyekezett saját kezdeményezésének kisebbségellenes élét tagadni. Révész elismerte tervezetük tényét, Eörsi Mátyás ezzel szemben azt állította, hogy a tervezet nem is létezett, az ügyben felszólaló Németh Zsolt képviselő hazudik. - Borbély Zsolt Attila Tamás Gáspár Miklós írását nem pontosan idézte, csak emlékezetből. Most pontosan idéz: "Az új regionalizmus /értsd: csak kulturális közösségek vannak, politikai közösségek - nyugati értelemben vett nemzetek - nincsenek/, az egyetemes magyarság, Nagy-Szerbia, Nagy-Románia, Össz-Turkesztán, miegyéb, mint a modern nemzetek intézményesült 19. századi rendje, Kossuth, Eötvös, Apponyi, Tisza liberális rendje ellen irányul". "Föderalizmus, regionalizmus, autonomizmus: ez mind alkotmányos államaink felbontására irányul." Tamás Gáspár Miklós tehát szembeállítja a kulturális közösségeket a politikaiakkal. Nem ismerné Dél-Tirol és az Aland-szigetek példáját? Szükséges, hogy a Magyarországot ellenséges gyűrűbe fonó szomszédok által megszállottan ismételgető látszatérveket egy magyar politikus fölsorolja? "Ez nem nemzetellenesség?" - "Az SZDSZ továbbra is számít a nemzeti érdekek iránt valamilyen szinten elkötelezett választótömegek szavazataira, még nem tartja időszerűnek fellebbenteni a fátylat valódi törekvéseiről." Ezért folytatódik a lassan évtizedes nemzetpolitikai bújócska. Pokol Béla több átütő erejű tanulmányában hívja fel a figyelmet arra, hogy az SZDSZ körül csoportosuló gazdasági-pénzügyi, illetve médiaelit túlsúlya a politikai irányzatok esélyegyenlőségét kezdi ki. A Magyar Nemzet privatizációjával és az Új Magyarország küszöbön álló tönkretételével a mérsékelt jobboldal /néhány havilapot leszámítva/ teljesen fórum nélkül maradhat. /Borbély Zsolt Attila: Rágalomlánc?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14., folyt.: aug. 21./ Előzmény: 1995. év, 2132. sz. jegyzet. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./ Reagálás: 1996. év 7. sz. jegyzet /Révész Sándor: Rágalomlánc. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Tamás Gáspár Miklós jelzett írásában kifejtette, hogy az SZDSZ "középponti szerepet játszik a magyar politikában, és ez már hét esztendeje így van. S minden jel arra utal: így is fog maradni." "Be kel fejezni a szélsőjobboldal bohócainak és botrányhőseinek frivol népszerűsítését. Haladéktalanul el kell bocsátani az államapparátusból a totalitárius mozgalmak szimpatizánsait. Az állam tisztviselőinek szüntelenül és fáradhatatlanul ki kell jelenteniük, hogy szolidárisak a neonáci, neonyilas, neoimrédista, neohorthysta hangoskodások és erőszakcselekmények sértettjeivel." "Matricát kell ragasztani azokra az újságosbódékra, melyek a Magyar Fórumot, az Antidemokratát, a Hunniát, a Pannon Frontot és a többi mocsadékot árulják: ?Itt fasiszta, fajüldöző, hazafiatlan sajtótermékeket árusítanak.? Ha a MIÉP tanácskozik, a színhelyet körül kell állni a tüntetőknek, tábláikon a fölirattal: ?Itt azok gyűléseznek, akiket megtévesztett a csaló fasiszta propaganda.?. Publikálni kell a szélsőjobb szponzorainak feketelistáját..." "Még az is előfordulhat, hogy egy kis polgári engedetlenség keretében fölborogatjuk azokat a standokat, ahol a rasszista trágya bűzlik." /Tamás Gáspár Miklós: Gyakorlati republikanizmus /Magyar Narancs, ápr. 18./ Tamás Gáspár Miklós Antidemokratának nevezte a Demokrata hetilapot. A Demokrata főszerkesztője, Bencsik András visszautasította a vádakat: "Tamás Gáspár Miklós a Kis János-i logikai sor végén fizikailag fenyegeti meg a teljes nemzeti, ellenzéki sajtót, becsmérli minősíthetetlen szavakkal a politikai ellenzéket, fejt ki olyan kristálytiszta náci propagandát, amilyenre Szálasi óta Magyarországon nem volt példa." /Bencsik András: Gyakorlati nácizmus. = Új Magyarország, ápr. 23./

1996. szeptember 5.

A Bocskai Szövetség szervezésében szept. 5-én az Országház előtti Kossuth téren megtartott nagygyűlésre több mint húszezren jöttek el. A gyűlés szónokai egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarság véleményének figyelembe vétele nélkül nem szabad dönteni az alapszerződésről. A rendezvényt végigkísérte a Horn Gyula miniszterelnököt és Göncz Árpád köztársasági elnököt elítélő jelszavak skandálása. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök szorgalmazta, hogy az alapszerződésbe rögzítsék az erdélyi magyar kisebbség kollektív jogainak gyakorlását, az államosított egyházi vagyon visszaadását és a történelmi egyházak iskolái működési feltételeinek garanciáit. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke köszönetet mondott a magyar ellenzéki pártoknak, hogy "kierőszakolták" az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását az alapszerződés ügyében. Úgy véltem hogy az alapszerződés nem a béke, nem az együttélés dokumentum lesz. Ifj. Hegedüs Lóránt református lelkész hangoztatta, hogy területi autonómia nélkül szűkítő jellege van az alapszerződésnek. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Társaskör elnöke olyan legitim összmagyar fórum létrehozását kezdeményezte, amely magyar rendezési javaslatot terjesztene elő a térség problémáinak megoldására. Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt szónoka szerint azt a kormányt nem lehet magyarnak nevezni, amely nem küzd az elszakított nemzettestekért. Hangsúlyozta: Horn Gyula nem mondott igazat, amikor kijelentette, hogy az alapszerződés aláírásával a magyar társadalom többsége egyetért. Giczy György, a KDNP elnöke, aki arról beszélt, hogy Meciar és Iliescu legalább saját nemzetével szemben elkötelezett, míg Horn Gyulánál ennek nyomait sem lehet felfedezni. Gáspár Miklós KDNP-alelnök szerint a hazaáruló kormány Kun Béláék méltó utóda. Csapody Miklós, az MDF alelnöke az alapszerződést igazságtalan megállapodásnak nevezte, amelyet nem befolyásolt a nemzet egyetlen ellenérve sem. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Párta /MIÉP/ elnöke bejelentette, hogy - a Magyarok Világszövetségével összhangban - aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy népszavazás döntsön arról: ha a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ A tömeg ütemesen zúgta: Vesszen Horn!. /Új Magyarország, szept. 7./

1996. szeptember 16.

Magyarországon több helyen volt tüntetés az alapszerződés aláírása ellen. A Temesváron aláírtnál igazságosabb, a valódi megbékélést szolgáló megegyezésért tüntettek Pécsett szept. 16-án a parlamenti ellenzéki pártok és a MIÉP, a tüntetés szónoka Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány kultuszminisztere volt. Hangsúlyozta, hogy a résztvevőket nem a gyűlölet, hanem a szolidaritás hozta össze, amelyet nemcsak a romániai magyarok, hanem a románok iránt is éreznek. A tüntetés résztvevői között aláírásokat gyűjtöttek az alapszerződés ratifikálása ellen. A MIÉP reméli, hogy sikerül százezer aláírást összegyűjteni és ezzel népszavazást kezdeményezni az alapszerződés parlamenti jóváhagyását megakadályozni. Tiltakozó megmozdulás volt Karcagon, ugyancsak szept. 16-án és Miskolcon és is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18., Népszabadság, szept. 17./

1996. október 17.

A Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/ szeretne összefogni az összes parlamenti ellenzéki párttal, kivéve a Magyar Demokrata Néppártot /MDNP/, amely közelebb áll a kormánykoalícióhoz, mint az ellenzékiekhez - nyilatkozta Giczy György, a KDNP elnöke. Az együttműködésbe bevonják a Magyar Igazság és Élet Pártját /MIÉP/ is. Kivételt képeznek az olyan szélsőséges pártok, mint a Munkáspárt és a Szabó Albert-féle fasisztoid csoportosulás. Az SZDSZ az erős sajtótámogatással a magyar közvélemény előtt befeketít egyes politikusokat, politikai irányzatokat és pártokat. "Az SZDSZ szélsőséges, nemzetellenes politizálásáról éppen azzal tereli el a figyelmet, hogy másokat kiált ki szélsőségesnek." A szabaddemokrata programot megvalósító, az országot tönkretevő jelenlegi nemzetellenes kormányra valóban ráillik a nemzetellenes jelző. Ennek a szélsőségességnek a gyakorlói a gazdasági életben és a médiában már szinte leküzdhetetlen monopóliuma tettek szert. "Mindez a diktatúra félreismerhetetlen jele." "A Magyar Igazság és Élet Pártja az én meggyőződésem szerint egyáltalán nem szélsőséges." Giczy mindig is elutasította, hogy az SZDSZ határozza meg, ki a szélsőséges. - Egyetlen komoly és mértékadó hazai párt sem gondol határrevízióra, hangsúlyozta. "Más dolog katonailag visszafoglalni egyes területeket - amiről és sohasem beszéltem -, s megint más az, hogy önként lemondunk, ajándékba adjuk a Trianonban elrabolt területeinket. Márpedig a Trianonban hozott diktátumokat Lenintől kezdve Mitterandig mindenki rablóbékének nevezte. Ezeknek az alapszerződéseknek az a legnagyobb hibájuk, hogy megfosztanak bennünket még egy valamikori békés határrendezés lehetőségétől is, amire pedig a helsinki záróokmány szellemében igényt formálhatnánk." A magyar-román alapszerződés aláírásával a magyar kormány olyan külpolitikai kötelezettséget vállalt, amely elfogadhatatlan az ellenzék számára. Ennek tudatában ő sem hajlandó Kovács László külügyminiszterrel konszenzust kialakítani. /Hering József: Nem mondhatunk le az elcsatolt területekről. Giczy György: "Az SZDSZ a magyar nemzet ellen politizál". = Magyar Fórum, okt. 17./

1996. október 17.

A Kereszténydemokrata Néppárt /KDNP/ szeretne összefogni az összes parlamenti ellenzéki párttal, kivéve a Magyar Demokrata Néppártot /MDNP/, amely közelebb áll a kormánykoalícióhoz, mint az ellenzékiekhez - nyilatkozta Giczy György, a KDNP elnöke. Az együttműködésbe bevonják a Magyar Igazság és Élet Pártját /MIÉP/ is. Kivételt képeznek az olyan szélsőséges pártok, mint a Munkáspárt és a Szabó Albert-féle fasisztoid csoportosulás. Az SZDSZ az erős sajtótámogatással a magyar közvélemény előtt befeketít egyes politikusokat, politikai irányzatokat és pártokat. "Az SZDSZ szélsőséges, nemzetellenes politizálásáról éppen azzal tereli el a figyelmet, hogy másokat kiált ki szélsőségesnek." A szabaddemokrata programot megvalósító, az országot tönkretevő jelenlegi nemzetellenes kormányra valóban ráillik a nemzetellenes jelző. Ennek a szélsőségességnek a gyakorlói a gazdasági életben és a médiában már szinte leküzdhetetlen monopóliuma tettek szert. "Mindez a diktatúra félreismerhetetlen jele." "A Magyar Igazság és Élet Pártja az én meggyőződésem szerint egyáltalán nem szélsőséges." Giczy mindig is elutasította, hogy az SZDSZ határozza meg, ki a szélsőséges. - Egyetlen komoly és mértékadó hazai párt sem gondol határrevízióra, hangsúlyozta. "Más dolog katonailag visszafoglalni egyes területeket - amiről és sohasem beszéltem -, s megint más az, hogy önként lemondunk, ajándékba adjuk a Trianonban elrabolt területeinket. Márpedig a Trianonban hozott diktátumokat Lenintől kezdve Mitterandig mindenki rablóbékének nevezte. Ezeknek az alapszerződéseknek az a legnagyobb hibájuk, hogy megfosztanak bennünket még egy valamikori békés határrendezés lehetőségétől is, amire pedig a helsinki záróokmány szellemében igényt formálhatnánk." A magyar-román alapszerződés aláírásával a magyar kormány olyan külpolitikai kötelezettséget vállalt, amely elfogadhatatlan az ellenzék számára. Ennek tudatában ő sem hajlandó Kovács László külügyminiszterrel konszenzust kialakítani. /Hering József: Nem mondhatunk le az elcsatolt területekről. Giczy György: "Az SZDSZ a magyar nemzet ellen politizál". = Magyar Fórum, okt. 17./

1996. november 23.

A kilencven százalékban magyarok lakta Árpád faluban nov. 23-án tartották a honfoglalási emlékünnepséget. Árpád lakói elhatározták, hogy kiteszik a falu magyar elnevezését a Nagyszalonta felőli bejáratnál, mert eddig csak a román név /Arpasel/ szerepelt. Hajnalban kitették a magyar nevet, de reggel már ott volt a rendőrség illetékese: vegyék le a táblát, ellenkező esetben lezárják az utat, ami egyet jelentene az ünnepség berekesztésével. Emiatt levették a táblát. Az ünnepségen ezerötszázan jelentek meg, Tőkés László püspök mondott beszédet, a történelmi megbékélés fontosságát hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ Tőkés László elmondta, nem akar ünneprontó lenni, de az elmúlt évek, évtizedek szomorú tényállása: gyengülő egyházi élet, lanyhuló közösségi összetartás. A hanyatlás adatai vagy éppen súlyos panaszok vizsgálata felhőzte be az egyházi elöljárók itteni látogatását. Ám emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy készülődés Árpádon, mint a mostani millecentenáriumi ünnepség alkalmával. Fellépett a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola énekkara, majd reneszánsz várjátékot adtak elő a fiatalok. Erdélyi József születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát avattak, a beszédet Dánielisz Endre mondta. Szintén emléktáblát avattak Sárközy Gerő árpádi parasztköltő szülőházánál. Másnap, nov. 24-én az istentiszteleten Tőkés László kifejtette: azt az embert, akit megfosztanak az emlékezéstől, emberi méltóságától fosztják meg. Általában a mai fiataloknak nincs jövőképük, azért, mert hitetlenek. Az Istentől megfosztott társadalom előbb-utóbb pusztulásra ítéltetett. Küzdeni kell és ehhez segítséget nyújt Isten igéje.- Árpádon az ünnepségen megjelent többek között Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke, Csapody Miklós /MDF/, a kisgazdák, a kereszténydemokraták és a MIÉP /Magyar Igazság és Élet Pártja/ küldöttei, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ alelnöke, Bakos István, az MVSZ főtitkára, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Nagyon sok erdélyi település küldöttei jöttek el Árpádra, még Székelyudvarhelyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./

1996. november 23.

A kilencven százalékban magyarok lakta Árpád faluban nov. 23-án tartották a honfoglalási emlékünnepséget. Árpád lakói elhatározták, hogy kiteszik a falu magyar elnevezését a Nagyszalonta felőli bejáratnál, mert eddig csak a román név /Arpasel/ szerepelt. Hajnalban kitették a magyar nevet, de reggel már ott volt a rendőrség illetékese: vegyék le a táblát, ellenkező esetben lezárják az utat, ami egyet jelentene az ünnepség berekesztésével. Emiatt levették a táblát. Az ünnepségen ezerötszázan jelentek meg, Tőkés László püspök mondott beszédet, a történelmi megbékélés fontosságát hangsúlyozta. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./ Tőkés László elmondta, nem akar ünneprontó lenni, de az elmúlt évek, évtizedek szomorú tényállása: gyengülő egyházi élet, lanyhuló közösségi összetartás. A hanyatlás adatai vagy éppen súlyos panaszok vizsgálata felhőzte be az egyházi elöljárók itteni látogatását. Ám emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy készülődés Árpádon, mint a mostani millecentenáriumi ünnepség alkalmával. Fellépett a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola énekkara, majd reneszánsz várjátékot adtak elő a fiatalok. Erdélyi József születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát avattak, a beszédet Dánielisz Endre mondta. Szintén emléktáblát avattak Sárközy Gerő árpádi parasztköltő szülőházánál. Másnap, nov. 24-én az istentiszteleten Tőkés László kifejtette: azt az embert, akit megfosztanak az emlékezéstől, emberi méltóságától fosztják meg. Általában a mai fiataloknak nincs jövőképük, azért, mert hitetlenek. Az Istentől megfosztott társadalom előbb-utóbb pusztulásra ítéltetett. Küzdeni kell és ehhez segítséget nyújt Isten igéje.- Árpádon az ünnepségen megjelent többek között Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke, Csapody Miklós /MDF/, a kisgazdák, a kereszténydemokraták és a MIÉP /Magyar Igazság és Élet Pártja/ küldöttei, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ alelnöke, Bakos István, az MVSZ főtitkára, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Nagyon sok erdélyi település küldöttei jöttek el Árpádra, még Székelyudvarhelyről is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./

1997. április 10.

A magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt meghívására a Bihar megyei RMDSZ küldöttsége április 10-én Békéscsabán részt vett egy négypárti, a KDNP, MDF, FKGP és MIÉP részvételével rendezett találkozón. A küldöttséget Pintér István, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke vezette, tagjai voltak Orbán Mihály városi tanácsi frakcióvezető, Sándor Lajos kulturális alelnök és Jakabffy László önkormányzati alelnök.A találkozón a Bihar megyei küldöttség tájékoztatta a magyarországi ellenzéki pártok képviselőit a romániai gazdasági-politikai helyzetről. A Bihar megyei RMDSZ küldöttsége ugyanakkor ellátogatott a Békés megyei önkormányzathoz is, ahol kölcsönös tájékoztatásra és tapasztalatcserére került sor önkormányzati kérdésekben a már régebben kialakult jó kapcsolatok jegyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14., 1007. sz./

1998. április 6.

Csóti György, az MDF külügyi kabinetjének vezetője nem tartotta eretnekségnek Csoóri Sándor javaslatát a határon túli magyarok számára megadandó kettős állampolgárságról. Megemlítette: térségünkben Horvátország már élt ezzel a lehetőséggel. Megfelelő rugalmassággal, összhangban a nemzetközi normákkal és a szomszédos országokkal egyetértésben, Magyarországnak is megoldást kell találnia arra, hogy az EU-tagság elnyerése után se korlátozódjék a szabad mozgás a határon túli magyarok számára. Személyes véleménye szerint többféle megoldás is lehetséges, az öt-tízéves vízum kiadásától a korlátozott kettős állampolgárság megadásáig. Korlátozás alatt Csóti György azt érti, hogy a kettős állampolgárság például nem jogosítana magyarországi munkavállalásra, letelepedésre. Ez biztosítékot jelentene arra, hogy a határon túl élő magyarok ne hagyják el szülőföldjüket. Az SZDSZ /Szabad Demokraták Szövetsége/ elutasította azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon megkaphassák a magyar állampolgárságot és ezzel a szavazati jogot - jelentette ki Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője. Szerinte a kettős állampolgárság rontaná a kétoldalú államközi kapcsolatokat, és számos egyéb nehézséget okozna, hiszen a magyar állampolgárság olyan jogokkal és kötelezettségekkel járna, amelyek szinte teljesíthetetlenek. Gondot jelentene az orvosi ellátás kérdése, a nyugdíjjogosultság, valamint az adófizetési kötelezettség és a katonai szolgálat teljesítése. A szabaddemokraták véleménye szerint azt kell elérni, hogy lakhelyükön élhessenek megfelelő körülmények között a határon túli magyarok. Torgyán József, az FKGP elnöke szerint indokolt az MVSZ vezetőinek javaslata, miszerint a határon túli magyaroknak - a schengeni előírások ellensúlyozására - alanyi jogon magyar állampolgárságot és választójogot kellene kapniuk. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a probléma rendezésére a magyarság egészének kell a kérdésben állást foglalnia. Torgyán József szorgalmazta, hogy a magyarság összes érintett képviselőjének részvételével rendezzenek tanácskozást, amelyen a végső álláspont kialakulhat. Mint mondta, a kettős állampolgárság is egy lehetőség, de más megoldásokat is meg kell vizsgálni. A Magyar Demokrata Néppárt csak akkor alakítja ki véleményét az MVSZ javaslatáról, ha annak szövegét pontosan megismeri - nyilatkozta Szabó Iván, a párt elnöke. A Néppárt elnöke úgy véli, hogy a határon túl élő magyarok esetében a kettős állampolgárság intézményének bevezetése olyan fontos és komoly kérdés, amelyről csupán a híradásokból származó információk szintjén nem lehet állást foglalni. A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a határon túl élő magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juttatását, noha csak az alkotmányozási folyamat részeként tartja ezt megvalósíthatónak - nyilatkozta Báthori Gábor alelnök. A KDNP kétkamarás parlamentben gondolkodik, amelynek felsőházában kapnának helyet a hazai nemzetiségek és a határon túli magyarság képviselői - mondta el a politikus. Hozzátette: a KDNP egy európai kisebbségi kódex mihamarabbi elfogadását szorgalmazza, amely a jelenleg e tárgyban érvényben levő nemzetközi dokumentumok "bővített változataként" lenne hivatott elősegíteni a ma még megoldatlan kérdések rendezését. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy alanyi jogon állampolgárságot, illetve szavazati jogot kaphassanak a határon túli magyarok. Szerinte az állampolgárság ilyen megadására nincs nemzetközi precedens. Utalt arra is: pártja mindig is ellenezte, hogy a külföldön élő magyarok szavazati jogot kapjanak. Ugyanakkor elképzelhetőnek nevezett egy olyan, a szomszédos államok és az EU által is elfogadott megoldást, amely lehetővé tenné, hogy a határokon túl élő magyarok "speciális eljárással juthassanak be az országba". A Magyar Igazság és Élet Pártja üdvösnek tartja és a legnagyobb mértékben támogatja azt a javaslatot, hogy állampolgársághoz, illetve szavazati joghoz juthassanak a határon túli magyarok - nyilatkozta Csurka István elnök. A politikus szerint a jelenlegi helyzetben, amikor - mint fogalmazott - az "egy és oszthatatlan magyarság túlnyomó többsége mesterséges és igazságtalan határok által szétválasztva él", jogot kell kapniuk, hogy beleszóljanak annak az országnak az ügyeibe, amelynek sorsától "életben maradásuk és kultúrájuk fennmaradása függ". Az Együtt Magyarországért Unió elveti azt a gondolatot, hogy a határon túli magyarok alanyi jogon állampolgársághoz és szavazati joghoz juthassanak. Szöllősy György kampányfőnök, kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakértő szerint hazánknak ezen a területen is az Európai Unió normáit kellene alkalmaznia, biztosítva a határon túl élő magyarok önrendelkezési, nyelvhasználati és kulturális jogait. Emlékeztetett: az EMU mindvégig azon munkálkodott, hogy a hazai nemzetiségek parlamenti képviselethez jussanak - szerintük ez jelenthet megoldást a szomszédos országok magyarjai számára is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

1998. május 11.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 11-én kijelentette: "Nekünk egyáltalán nem mindegy, hogy Magyarországon milyen a politikai berendezkedés, milyen irányban viszik az országot a magyar politikai pártok, a magyar kormány." A szövetségi elnököt meglepte a viszonylag kis részvételi arány. "Ez azt is jelentheti, hogy Magyarországon kialakultak azok a demokratikus keretek, amelyek között nem minden választó tekinti tétnek, hogy ki van kormányon" - vélekedett. Szerinte az első forduló mindamellett elmozdulást jelez Magyarország politikai térképén. Egyfajta csendes átrendeződés történt, és bár talán még korai következtetéseket levonni, "úgy tűnik, hogy a magyar politikai élet a kétpólusúvá válás felé halad". Kiestek olyan pártok, amelyek eddig jelentős szerepet töltöttek be a parlamentben, és bekerült a MIÉP, "amely szélsőjobb álláspontot képviselt. Ez az a párt, amellyel nekünk semmiféle kapcsolatunk nem volt, és amellyel nem is kívánunk kapcsolatot kiépíteni" - jelentette ki Markó. "A parlament bekerült többi pártok mindegyikével volt kapcsolatunk, és úgy gondoljuk, hogy megfelelő közelségben voltunk mindegyikhez: kapcsolatainkat ez az elv határozta meg, és fogja meghatározni a jövőben is". A következő négy évben fontos integrációs lépések történnek; jövőre megvalósul a magyar NATO-tagság, és erre az időre esik az EU-felvétel is. "Ez számunkra fontos, kihathat a romániai magyarság és általában is Románia helyzetére" - mondta. "Akárcsak az eddigi magyar kormányoktól, az ezutánitól is azt várjuk, hogy kellően odafigyeljen a Magyarország határain kívül élő magyar közösségekre, és tekintse ezt elsődleges szempontnak külpolitikájában. A külpolitikában valószínűleg nagyon hamar, talán már az elkövetkező hónapokban meg kell találni a megoldást olyan kérdésekre, mint például a határátlépés lehetőségének további biztosítása, amely most Schengennel kapcsolatban élénken foglalkoztatja közvéleményünket. Előrelépésekre számítunk a határon túli magyarság támogatásában, beleértve a költségvetési támogatást is, de hát ez természetes" - mondta. Hangsúlyozta, hogy 1996 novembere óta - amióta a jelenlegi koalíció kormányon van - teljesen új kapcsolat kiépítése kezdődött meg Magyarországgal. Ezt folytatni kel, fontos, hogy a jövőben a gazdasági együttműködésre is minél nagyobb hangsúlyt helyezzenek. Markó Béla Kolozsvárott részt vett az RMDSZ területi elnökeinek tanácskozásán, elmondta, hogy ott számos kérdés felmerült. Szó volt a kettős állampolgárságról is. Elmondta, hogy munkacsoportot hoz létre, amely ezeknek a kérdéseknek szakmai vetületeit fogja elemezni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

1998. május 18.

Adrian Severin volt román külügyminiszter, a Demokrata Párt alelnöke A magyarországi választások tanulságai címmel hosszabb elemzést publikált a Ziua című bukaresti lapban. Véleménye szerint a második forduló eredményétől függetlenül a Kisgazda Párt által képviselt radikális jobboldal és a MIÉP által megtestesített szélsőjobboldal, amelyek demokratikus úton jutottak a parlamentbe, doktrínájuk révén veszélyeztetik magát a demokráciát, ily módon csökkentve Magyarország és szomszédai biztonságát. Szerinte "egyes románok" is felelősek azért, hogy a magyar választók az első fordulóban fogékonyak voltak a szélsőjobboldal érveire. A szélsőjobb előretörésére a két országban "a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítanunk, ha nem akarjuk, hogy a világ e részének sorsát egy Csurka- és egy Vadim-kormány közötti kapcsolatok keretében döntsék el". "Fejleszteni kell, hogy minden román és magyar számára világos legyen: az érdekek szolidaritására alapozott közös cselekvésük haszna jóval nagyobb, mint egy gyűlöletre és konfrontációra alapozott politika bármiféle elképzelt hozadéka. Még egy esetleges nacionalista kormányt is olyan helyzet elé kell állítani, hogy úgy értékelje: a követeléseknél és a provokációknál hasznosabb az együttmunkálkodás." /Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

1998. május 25.

Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország integrációs politikája a jövőben is meghatározza az ország nemzetközi helyzetét, valószínűleg belpolitikai lépéseit is. A szenátor megítélése szerint a létrejövő kormány az eddiginél eredményesebb és talán körültekintőbb politikát fog folytatni, talán több figyelmet szentelve a polgárok mindennapi gondjainak. A szociálliberális kormányzat bukása, mondotta Verestóy, azzal függhet össze, hogy nem tudta makrogazdasági politikájának azonnali hasznát éreztetni a mindennapi életben. Az RMDSZ, fejtette ki, abból az eddig is következetesen hangoztatott elvből kiindulva, hogy a magyarországi politika szereplőit egyenlő közelinek tekinti és reméli, hogy azok ezt viszonozzák, nem érzi magát sem vesztes, sem nyert helyzetben. Mint mondta, a szövetség ugyanazt a közös érdekekre, célokra és elképzelésekre épülő politikát szeretné folytatni, amit eddig. Bármilyen koalíció alakul Magyarországon, az RMDSZ-t érdeklő kérdésekben rosszabbodásra semmiképpen sem számítunk, fogalmazott a szenátor, a javulás viszont lehetséges. A MIÉP-re vonatkozó külön kérdésre válaszolva Verestóy úgy értékelte, az a tény, hogy bekerült a parlamentbe, nem változtat azon a helyzeten, ami eddig állt fenn, amikor az RMDSZ nem épített ki e párttal szorosabb kapcsolatot. Azokkal az egyes román politikai és sajtókörökben megfogalmazódó aggodalmakkal kapcsolatokban, amelyek szerint a jobboldal magyarországi győzelme ronthatja a szocialisták idején kedvezően alakult magyar-román viszonyt, Verestóy kijelentette: "Nem hiszek abban, hogy a legfontosabb most az alapszerződések újratárgyalása vagy felfüggesztése lenne. Ezek elmélyítése, valóra váltása, kibővítése a közvetlenül előttünk álló feladat és bízom abban, hogy ebben a létrejövő magyar kormánykoalíció jó partnerünk lesz." /MTI/

1998. július 14.

György Attila a Magyar Narancs "politikai elemzéséből" idézett három mondatot, hogy mondanivalóját illusztrálja: "Komor viták tárgya volt már nemegyszer erdélyi értelmiségi körökben, hogy ha megvalósulna a Magyarok Világszövetségének ötlete, és állampolgárságot kapna valamennyi kisebbségben élő magyar - ami egyben szavazati jogot is jelentene -, egykettőre a budapesti parlament vezető erejévé válna a MIÉP." "A Tőkés típusú radikálisoknak nyilvánvalóan egyetlen esélyük maradt, hogy elszigetelődésükből kitörhessenek: a maguk és a bukaresti szélsőségesek provinciális vitáját okvetlenül nemzetközivé kell tenniük, azaz Budapest-Bukarest konfliktussá kell szélesíteniük." "Egy letűnt kor sovén trágársága reinkarnálódik e kabalisztikusan bonyolult, ugyanakkor mégis együgyű mondatokban," /Mármint abban, hogy a magyar miniszterelnök lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke szeretne lenni./ György Attila megjegyezte, hogy ugyanígy választhatott volna RMDSZ-tisztségviselők állásfoglalásaiból is. Ugyanaz a beteges prüdéria, mihelyt nemzeti érdekekről van szó., valamiféle furcsa bűntudat, ami miatt nemzetről, hazáról, elcsatolt területekről csupán szégyenkezéssel vegyes szabódással szabad csak beszélni. Ha valaki szégyeni magyarságát, az magára vessen. Az igazi baj, amikor ezek a kijelentések felelős emberektől erednek.- Mindez eredményes hadviselés önmagunk ellen, állapította meg György Attila. "Az eredmény a verbális tabuk és nemzetben gondolkodás korlátainak szaporodása." A Magyar Narancsban rögzített félelmeket egyszerűen baromságnak nevezte György Attila. /György Attila: A nemzeti prüdéria diszkrét bája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./

2000. január 15.

Jan. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját az RMDSZ. A gálaesten ismert művészek léptek fel, így Kilyén Ilka, Nemes Levente, Ruha István hegedűművész, továbbá a Maros művészegyüttes. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a 10 évvel ezelőtti történelmi fordulat új esélyt teremtett. Az RMDSZ-nek egységben kell maradnia - mondotta. A meghívottak közt jelen volt Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a FIDESZ ügyvezető alelnöke, Szőcs Ferenc nagykövet, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Misovicz Tibor HTMH-alelnök, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az MSZP, az SZDSZ, és a MIÉP küldöttsége, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, és horvátországi magyar közösségek képviselői. Felolvasták Emil Constantinescu elnök és Göncz Árpád elnök üzenetét. Szabó Tibor HTMH-elnök Orbán Viktor kormányfő és a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepi műsor keretében a szövetség tíz évvel ezelőtti első ideiglenes intéző bizottsága tagjainak emlékplakettet és aranytulipánt nyújtott át Markó Béla. Ugyanakkor díszoklevelet vehettek át az RMDSZ volt és jelenlegi tisztségviselői is. Az egykori bizottság tizenkét tagja közül többen távol maradtak. A meghívásnak eleget tett Domokos Géza, Gyimesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Szilveszter Lajos és Sütő András. Az elhunyt Balogh Edgárt post mortem megillető díjat fia, Balogh Ferenc vette át. Nem jelent meg Demény Lajos és Király Károly, az ünnepségen jelen levő Tőkés László a díjat visszautasította. Tőkés László a Szabadság munkatársának elmondta: a múlt heti kolozsvári RMDSZ évfordulói fórumon az egybegyűltek egy csoportja, köztük ő maga is, úgy ítélte meg, hogy sértő kikiáltani néhány személyt az RMDSZ alapító tagjainak akkor, amikor a Szövetséget többen egyidejűleg hozták létre. Az alapító tagok személye erősen vitatható, Temesvár és Kolozsvár például elvitatja Bukaresttől az alapítást elsőbbségét - jelentette ki a püspök. Személyes oka is van a díj visszautasítására, tette hozzá, az SZKT decemberi ülésén alig fél órára azt követően, hogy Markó Béla méltatta szerepét a temesvári eseményekben, a kommunista időkre emlékeztető legdurvább pártos jellegű támadás érte őt. Ezek után Markó Bélától semmilyen méltatást, kitüntetést nem vagyok hajlandó elfogadni - mondotta Tőkés László. /Székely Kriszta: Hej, tulipán, tulipán! Marosvásárhelyen ünnepelte tizedik születésnapját az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2000. március 8.

Múlt év márciusában Tamás Sándor parlamenti képviselő az Agache-kirakatper történetét tartalmazó iratcsomót juttatott el több vezető magyarországi politikushoz, többek között Áder Jánoshoz, a magyar országgyűlés elnökéhez. A házelnök javaslatára a kérdés a magyar parlament külügyi bizottságának asztalára került. A szakbizottság dr. Bogdán Emil bizottsági tagot, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) országgyűlési képviselőjét, az Interplanetáris Unió román-magyar csoportjának elnökét, az erdélyi helyzet kiváló ismerőjét bízta meg, hogy az Agache-ügyről a helyszínen tájékozódjék, majd a külügyi bizottság előtt számoljon be. A MIÉP-képviselő először a múlt év szeptemberében járt Kézdivásárhelyen, akkor a vádlottak közül csupán eggyel, Paizs Ottóval találkozott. Dr. Bogdán Emil a múlt hét végén ismét Kézdivásárhelyen tartózkodott. Ezúttal már nem csak Paizs Ottót, hanem Héjja Dezsőt is felkeresték. Dr. Bogdán Emil elmondta, hogy hazatérése után ő vagy Csurka István, a MIÉP elnöke és frakcióvezetője parlamenti interpellációban arra fogja kérni Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszonyt, hogy ha a közeljövőben román kollégájával, Valeriu Stoicával találkozik, az Agache-ügyről is beszéljen vele. /(Iochom): Agache-ügy. MIÉP-képviselő Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2000. március 8.

Múlt év márciusában Tamás Sándor parlamenti képviselő az Agache-kirakatper történetét tartalmazó iratcsomót juttatott el több vezető magyarországi politikushoz, többek között Áder Jánoshoz, a magyar országgyűlés elnökéhez. A házelnök javaslatára a kérdés a magyar parlament külügyi bizottságának asztalára került. A szakbizottság dr. Bogdán Emil bizottsági tagot, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) országgyűlési képviselőjét, az Interplanetáris Unió román-magyar csoportjának elnökét, az erdélyi helyzet kiváló ismerőjét bízta meg, hogy az Agache-ügyről a helyszínen tájékozódjék, majd a külügyi bizottság előtt számoljon be. A MIÉP-képviselő először a múlt év szeptemberében járt Kézdivásárhelyen, akkor a vádlottak közül csupán eggyel, Paizs Ottóval találkozott. Dr. Bogdán Emil a múlt hét végén ismét Kézdivásárhelyen tartózkodott. Ezúttal már nem csak Paizs Ottót, hanem Héjja Dezsőt is felkeresték. Dr. Bogdán Emil elmondta, hogy hazatérése után ő vagy Csurka István, a MIÉP elnöke és frakcióvezetője parlamenti interpellációban arra fogja kérni Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszonyt, hogy ha a közeljövőben román kollégájával, Valeriu Stoicával találkozik, az Agache-ügyről is beszéljen vele. /(Iochom): Agache-ügy. MIÉP-képviselő Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2000. március 18.

A román külügyminisztérium febr. 16-i közleménye "sajnálattal" állapította meg, hogy Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke olyan kijelentéseket tett, amelyek nyilvánvaló ellentétben állnak a kétoldalú magyar-román kapcsolatok pozitív fejlődésével. A MIÉP elnöke a március 15-i magyar nemzeti ünnep alkalmával tartott nagygyűlésen Erdély függetlenségét követelte, hozzátéve azt, hogy ez a térség csak így nem fog elnéptelenedni. A román külügy szerint az ilyen kijelentések "mesterséges feszültségeket gerjesztenek". /Román tiltakozás a Csurka-kijelentés ellen. A MIÉP elnöke Erdély függetlenségét javallotta. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2000. március 18.

A román külügyminisztérium febr. 16-i közleménye "sajnálattal" állapította meg, hogy Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke olyan kijelentéseket tett, amelyek nyilvánvaló ellentétben állnak a kétoldalú magyar-román kapcsolatok pozitív fejlődésével. A MIÉP elnöke a március 15-i magyar nemzeti ünnep alkalmával tartott nagygyűlésen Erdély függetlenségét követelte, hozzátéve azt, hogy ez a térség csak így nem fog elnéptelenedni. A román külügy szerint az ilyen kijelentések "mesterséges feszültségeket gerjesztenek". /Román tiltakozás a Csurka-kijelentés ellen. A MIÉP elnöke Erdély függetlenségét javallotta. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2000. március 21.

Az Országgyűlés különbizottsága elkészítette a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. A dokumentumban foglaltakat márc. 20-án vitatta meg a Tisztelt Ház. A vitanapon jelen voltak a határon túli magyar szervezetek vezetői, képviselői is. A jelentést Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára terjesztette elő. A dokumentum megállapította, hogy jelenleg mintegy 3-3,5 millió magyar él kisebbségi sorban a Kárpát-medencében. Számuk a XX. század folyamán stagnált, ám az elmúlt tíz évben erősödtek a beolvadásukat és a kivándorlásukat okozó tendenciák. Ennek ellenére "ma már reális lehetőség a határon túl élő magyarok számára, hogy megőrizzék identitásukat, s szellemileg és anyagilag egyaránt boldoguljanak szülőföldjükön". Németh Zsolt elmondta: készül a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényjavaslat. Úgy vélte, hogy az úgynevezett státustörvény kedvező fogadtatásra számíthat az euroatlanti közösségben. Az államtitkár kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) intézményének létrehozása lehetővé teszi egyfajta nemzeti integráció megvalósítását, egyúttal segít a határon túli magyaroknak integrálódni azokba az államokba is, amelyekben élnek. A magyar kormány feladatának tekinti a határon túli magyarok anyagi támogatását, közölte Németh Zsolt, s hozzátette, hogy az anyanyelvű oktatás finanszírozásában számít a magyarországi társadalom közvetlen hozzájárulására. Az előterjesztő után a pártok vezérszónokai kaptak szót. A Fidesz-MPP részéről Pósán László kiemelte, hogy pártja kormányzása alatt egymást erősítve és kölcsönösen feltételezve került összhangba a magyarországi nemzetpolitika, a szomszédsági és az integrációs politika. Az ellenzéki Magyar Szocialista Párt képviseletében Tabajdi Csaba, aki korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalát ellenőrizte a miniszterelnök államtitkáraként, elmondta, hogy a maga nemében első ilyen jelentés nem ad átfogó képet a témáról. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi állapotra vonatkozó alkotmányos, törvényi garanciák továbbra is hiányoznak. Tabajdi a jövő fő dilemmájának a Magyarország EU-csatlakozása utáni helyzetet nevezte. Szerinte számos részletkérdésben "repedezik" a konszenzus a magyarországi pártok között. A politikus kifogásolta, hogy a MÁÉRT úgymond nem töltődött meg tartalommal, továbbá hogy a kormány - szerinte - nem érvényesíti az egyenlő távolságtartás elvét: megosztja a határon túli magyarságot, és elfogult például az egyik RMDSZ-platform iránt. Az MSZP-s képviselő átláthatatlannak nevezte a pénzügyi támogatási rendszert. Hasonlóan kritikus álláspontra helyezkedett a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának vezérszónoka is. Szent-Iványi István szerint a jelentés homályban tapogatózik a határon túli magyarok definiálásában. Hozzáfűzte: a kettős állampolgárság kérdése számos határon túli szervezet szerint sem vethető fel. A SZDSZ-es honatya kijelentette, pártja nem fogadja el a jelentést. Az MDF-es felszólaló a MÁÉRT-bizottságok munkájának gyorsítását szorgalmazta, az ugyancsak kormányon levő Független Kisgazdapárt egyik honatyája pedig a külügyi tárca konkrét elképzeléseit hiányolta a jelentésből. A Magyar Igazság és Élet Pártja elfogadhatónak tartotta a jelentést, ennek ellenére több képviselője "területi változtatásokat" szorgalmazott a kisebbségi kérdés egyetlen megnyugtató megoldási módjaként. /M. Zs.: Magyar parlament. Vita a határon túliakról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./ A kormánypártok védték a jelentést, az ellenzék bírálta a kormányt. Konszenzusról nemigen érkeztek hírek. Az egykori konszenzus egyik legaktívabb szorgalmazója /Tabajdi Csaba/ kijelentette, a magyarországi pártok között ez ügyben a nemzeti konszenzus "számos részletkérdésében repedezik". Tibori Szabó Zoltán kifejtette, hogy a "ma Magyarországon kormányon lévők hatalomra kerülésük előtt kettős állampolgárságot ígértek nekünk. Aztán retiráltak: csak különleges státust tudnak adni." Szerinte további módosítás történt: munkavállalás csak "fejkvóta" alapján lesz. - A budapesti parlamenti ülésen többször esett szó Trianon igazságtalanságáról, revíziójának szükségességéről, területek "visszacsatolásának" követeléséről. "Bár szégyelljük, mégsem az a legnagyobb bajunk, hogy a magyar országgyűlésben efféle hülyeségek is elhangozhatnak." - írta. Inkább az a gond, hogy "a kormány megosztja a határon túli magyarságot, és elfogult például az egyik RMDSZ-platform iránt". Súlyos vád. Tibori hozzátette: Markó Béla RMDSZ-elnök egyenlő távolságtartásra kérte a magyar kormányt. Szerinte a magyar kormány a jelenlegi román kormány és Markóék bukására kalkulál. /!/ Ez a taktikázás a "határon túli magyarság" számára akár végzetes is lehet. Tibori továbbá úgy látta, hogy a magyar kormánynak el kellene határolódnia a Trianonozástól, az irredenta és a sovén izgatástól. /Tibori Szabó Zoltán: Minimum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság tudósítója nem mond igazat, a Fidesz nem ígért kettős állampolgárságot!

2000. május 16.

Máj. 14-én Nagyváradon a Varadinum rendezvényei keretében Kisebbség és integráció című politikai fórumon öt magyarországi párt képviselője fejtette ki hol egymást kiegészítő, hol egymást kioltó véleményét. A szimpózium idejének egy részét a politikusok "hazulról hozott" pártvitákkal töltötték ki, olyan problémák feszegetésével, amelyek legfeljebb csak közvetve vonatkoztak az adott tematikára. Tőkés László püspök felidézte, hogy az 1996-ban kezdeményezett Magyar Állandó Értekezlet intézményesülését akkor "elverte a politikai fagy", a jelenlegi budapesti kormányzat viszont el tudta fogadtatni a Nyugattal, hogy a magyar-magyar integrációs törekvések nem irányulnak senki ellen, hanem a Kárpát-medence magyarságának mint sajátos entitásnak a nemzetpolitikai egységét hivatottak megjeleníteni. Németh Zsolt államtitkár (FIDESZ - MPP) kifejtette, hogy Magyarország az EU-ba való gyorsabb beilleszkedés esélyese, regionális súlya megnövekedett. Szomszédainak fáziseltolódása és az EU-határok várható keletre tolódása viszont veszélyezteti a Kárpát-medencei magyarság akadálymentes kapcsolatainak fenntartását az anyaországgal. Béres Béla országgyűlési képviselő (Független Kisgazda Párt) szerint alakulata elsősorban a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével együttműködve segítheti elő a fellendülést. Dr. Csapody Miklós (Magyar Demokrata Fórum) kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a Nyugat leegyszerűsíti a Magyarország integrációjával járó gondokat. A nyugati partnerekben tudatosítani kell, hogy nem homogén nemzetállamok rekednének kívül az Unión, hanem a magyar nemzetnek is jelentős részei. Kocsi László (Magyar Szocialista Párt) szerint a sokat kifogásolt alapszerződések a reálpolitika eredményei. Szerinte az utóbbi tíz évben soha nem volt akkora feszültség a magyar belpolitikában, mint most, holott nagyobb egyetértésre volna szükség. Csurka István képviselő, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke kifejtette, hogy "először Magyarországon kell rendet teremteni". Szerinte az integrációs törekvések mögött "kimondatlan célok rejtőznek". Trianon a II. világháborút eredményezte, és az újbóli elszakadás szerinte "újabb Trianont jelenthet." /Szilágyi Aladár: Kárpát-medencei nemzetközi politikai fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

2000. július 6.

Júl. 5-én a magyar demokratikus baloldalnak a nemzeti kérdéshez való viszonyáról rendezett műhelyvitát az MSZP Közép- és Kelet-Európa Tagozata Budapesten. Horn Gyula volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az európai uniós csatlakozás azért nemzeti ügy, mert ez ad lehetőséget Magyarország évszázados elmaradásának felszámolására. Az Európai Unió számára minden más állam felvételénél nagyobb jelentőséggel bír Magyarország csatlakozása, ugyanis ez lehetővé tenné az elszakított magyar nemzetrészek felzárkózását is - mondotta. Tamás Gáspár Miklós az emberi történelem egyik legsikeresebb intézményének nevezte a demokratikus nemzetállamot, amely integrálni tudta a különböző fajú, vallású, etnikumú embereket. Tabajdi Csaba /MSZP/ országgyűlési képviselő, a tagozat elnöke szerint a "magyarkodó Fidesznek" torzuló, míg a "rasszista MIÉP-nek" torz a nemzettudata. Az MSZP nemzeti párt, létrejötte pillanatától kezdve elkötelezetten igyekszik szolgálni a nemzet, a nép, az egész magyar társadalom érdekeit. Annál fontosabb nemzeti tett ugyanis nem lehetett, ahogy 1995-96-ban az országot stabilizálta, az összeomlás széléről a fenntartható gazdasági növekedés pályájára állította. Tabajdi szerint a Fidesz megosztja, polarizálja, kettészakítja Magyarországon a társadalmat, a határon túl pedig a kisebbségi létben élő nemzeti közösségeket. Bírálta ugyanakkor az MSZP-t, amely nézete szerint a legtöbb esetben érzéketlenül hallgat és nem állít alternatívát a nemzeti egységgel, a magyar nemzettudat korszerűsítésével, a kisebbségbarát társadalmi környezet meghonosításával kapcsolatban. /A magyar baloldal és a nemzeti kérdés. Tabajdi: Az MSZP nemzeti párt... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

2000. július 13.

A Magyar Igazság és Élet Pártja /MIÉP/ Budapest XI: kerületi szervezete megvendégelte a negyven csángó gyermeket, akik Somoska, Külső-Rekecsin, Klézse, Forrófalva és Pusztina településekről érkeztek. Tündik Tamás néptáncoktató már negyedik esztendeje szervezi a moldvai csángógyerekek magyarországi táborozását. Elmondta, hogy célja a csángó fiatalok nyelvi fejlődésének segítése, hogy a tehetségesebbek majd Magyarországon továbbtanulhassanak. A táborozást segítette a Csoma Gergely szobrász- és fotóművész által létrehozott Gyepűk Népe Alapítvány és az Illyés Alapítvány. /Csángógyerekek a MIÉP-nél. = Magyar Fórum, júl. 13./

2000. július 13.

A Magyar Igazság és Élet Pártja /MIÉP/ Budapest XI: kerületi szervezete megvendégelte a negyven csángó gyermeket, akik Somoska, Külső-Rekecsin, Klézse, Forrófalva és Pusztina településekről érkeztek. Tündik Tamás néptáncoktató már negyedik esztendeje szervezi a moldvai csángógyerekek magyarországi táborozását. Elmondta, hogy célja a csángó fiatalok nyelvi fejlődésének segítése, hogy a tehetségesebbek majd Magyarországon továbbtanulhassanak. A táborozást segítette a Csoma Gergely szobrász- és fotóművész által létrehozott Gyepűk Népe Alapítvány és az Illyés Alapítvány. /Csángógyerekek a MIÉP-nél. = Magyar Fórum, júl. 13./

2000. november 30.

Az Országgyűlés nov. 28-i ülésén Németh Zsolt külügyi államtitkár kifejezte reményét, hogy a romániai választások után a jószomszédi viszony, a jogállamiság alapelvei és az euroatlanti integráció tekintetében nem következnek be alapvető változások. "Valóban nagy mértékben megerősödött egy szélsőséges, antiszemita, magyarellenes politikai erő Romániában "- értékelte. Emellett az is aggodalomra ad okot, hogy a demokratikus erők "földcsuszamlásszerű" vereséget szenvedtek. Az RMDSZ és a magyar kormány ugyanakkor továbbra is Erdélyben szeretne a romániai magyarságnak jövőt látni - szögezte le Németh Zsolt. - Csurka István, a MIÉP elnöke úgy vélte, Romániában az történt, mint 1994-ben Magyarországon, csak eredeti román változatban. 1994-ben Magyarországon az MSZP főlényes győzelmet aratott, és az SZDSZ-szel koalícióra lépett. Csurka István nov. 29-én különben sajtótájékoztatón részletezte pártja állásfoglalását. Eszerint Magyarországnak véget kell vetnie annak az állandó visszavonuló politikának, amit a kisebbségi magyarsággal kapcsolatban folytat. Románia hátat fordított minden európai csatlakozásnak, a magyar kormánynak nincs miről tárgyalnia a lehetséges romániai elnökök közül sem Ion Iliescuval, se Vadim Tudorral. "Ha európai segítséggel nem vívja ki a magyarság az autonómiáját, vagy azt, hogy bizonyos határkiigazítások történjenek, akkor nagyon nehéz lesz" - fogalmazott. Kérdésre válaszolva közölte: a határkiigazítás ügyét csak lehetőségként vetette fel, jelezve, hogy "ide is el lehet jutni", bár - mint hozzátette - jelenleg nincs olyan helyzet, amelyben érvényesen lehetne foglalkozni ezzel a problémával. Véleménye szerint Románia a Kelethez - Ukrajnához, Oroszországhoz, a FÁK keleti tagállamaihoz - csatlakozott, azokhoz az országokhoz, amelyek annak a szovjet uralkodórétegnek a birtokában vannak, ami állítólag már nincs. Nov. 29-i, szerda reggeli, szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: nem kívánja a magyar-román viszonyt elkapkodott előzetes nyilatkozatokkal rontani és a kormány a romániai magyarság pártja értékelésének ismerete nélkül sem kíván véleményt alkotni. Szerinte a most megbukott koalíció európai kormány volt, amelyikkel meg tudták találni a hangot, annak ellenére, hogy a magyar kormány nem tartotta kielégítőnek a kisebbségi kérdés kezelését. /További magyar visszhangok a romániai választásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

2000. december 5.

Vadim Tudor előretörése nagy baj Románia és benne a romániai magyarság számára. Várható, hogy a külföldi képviseletek előtt kígyózó sorok még hosszabbak és lesznek. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója hangsúlyozta: ″az idei választási kampányban az RMDSZ-t és a magyarságot nem a Vatra Romaneasca, nem a Nagy-Románia Párt, a Románok Nemzeti Egységpártja vagy a legionáriusok támadták, hanem a magyar közszolgálati rádió egyik-másik műsora, a Magyar Igazság és Élet Pártja és a Magyarok Világszövetsége, illetve szövetségünk saját tiszteletbeli elnöke.″ Az RMDSZ-nek ″át kellene gondolnia végre azt is, hogy mennyi hasznot és mennyi kárt okoz az, ha tiszteletbeli elnöke állandóan a szövetség ellen és ezzel a legitim erdélyi magyar érdek ellen cselekszik. Nem azt mondom, hogy Tőkés Lászlót ki kell zárni a szervezetből. Azt mondom, Tőkés László egyetlen jelét nem adja már annak, hogy az erdélyi magyarságot teljes sokszínűségében integráló személyiség. S akkor vállaljon platform vezetői tisztséget annál a politikai irányzatnál, amelyhez szíve közelebb áll, a tiszteletbeli elnökséget pedig az RMDSZ szüntesse meg vagy bízza másra. Az RMDSZ-nek a mostani választások tapasztalataiból le kell vonnia a tanulságokat, s újra kell gondolnia azokat az elveket, amelyeken az egész szövetség nyugszik. S ugyanakkor a magyarországi politikai osztálynak világosan a tudomására kell hozni, hogy hálásak vagyunk a támogatásért, de efféle beleszólások ártanak nekünk.″ /Tibori Szabó Zoltán: Bambán a pampán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./


lapozás: 1-30 | 31-57




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998