udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Iskola Alapitvany

1995. szeptember 8.

Szept. 8-án folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozás, több erdélyi városban volt tiltakozó gyűlés. Csíkszereda főterén mintegy ötezren gyűltek össze. Borbély Ernő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy az anyanyelven történő oktatáshoz való jog általánosan elfogadott és érvényesített jog. A román oktatási törvény diszkriminatív volta készteti a romániai magyarokat a tiltakozásra. Kötő József, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese kiemelte, hogy a testvéri együttélés őszinte akarásának lehet egyik fokmérője az anyanyelvi oktatás biztosítása. A Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlésen az önálló magyar iskolahálózat megteremtésének szükségességét hangsúlyozták. Létre kell hozni minden magyarlakta településen a Magyar Iskola Alapítványt, hogy gyűjtést kezdjenek a magyar iskolákra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Csíkszeredában a gyűlésen Borbély Ernő kifejtette: "Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán aláírhat-e Magyarország egy alapszerződést a kétmilliós romániai magyarság feje fölött, mindaddig, amíg egy ilyen tanügyi törvény érvényben van...". /Új Magyarország, szept. 9./

1995. október 24.

Horn Gyula miniszterelnök okt. 24-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Megbeszélésük után a Markó Béla Tabajdi Csaba államtitkárral együtt tartott sajtótájékoztatón ismertette a tárgyalás részleteit. A magyar kormány támogatja az RMDSZ célkitűzéseit, beleértve az autonómiatörekvéseit is. Markó Béla elmondta, hogy Iliescu megbékélési javaslata ellentétben áll a valósággal /oktatási törvény, zászlók és himnuszok tiltása, Maros megyei prefektus és alprefektus leváltása/. Tabajdi Csaba kifejtette: a magyar kormány kötelessége, hogy kapcsolatot tartson a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. A magyar kormány javasolta, hogy a román oktatási törvény szakértői tárgyalásaira hívják meg az RMDSZ, illetve a magyarországi románok képviselőit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar-román kapcsolatokban kettősség tapasztalható. Bizonyos területeken az államközi viszonyban van haladás, ugyanakkor egyértelmű kisebbségellenes lépések történtek, nem csupán az oktatási törvényre, hanem a Btk. tervezett módosítására is utalt. A rendszeres konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között azért folyik, mert a kisebbségi kérdés nem belügy. A magyar kormány joga és kötelessége, hogy találkozzon és tárgyaljon a határon túli magyarok legitim szervezeteinek vezetőivel. Horn Gyula sajnálatosnak tartja, hogy a román kormány nem folytat érdemi párbeszédet a romániai magyarság hivatalos képviselőivel. Markó Béla a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kulcsfontosságú kérdéseket tekintettek át, melynek középpontban a romániai magyarság helyzete állt, valamint az RMDSZ azon törekvése, hogy ennek a helyzetnek a megváltoztatására a magyar kormány politikai és gazdasági támogatását kéri és el is várja. A megbékélésről Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ többször is keresett dialógust a román politikai élettel, de mindmáig nem tudtak megegyezésre jutni. Az ígérgetések ellenére a román kormány az ellenkező irányban halad. Az utóbbi időben olyan döntések születtek, amelyek súlyosan érintik a romániai magyarságot. A tanügyi törvény, a Btk. 205., 206. és 239. cikkelyének módosítása /börtönbüntetés idegen államok zászlaja és himnusza használata esetére/ egyértelműen magyarellenes intézkedések, hiszen elsősorban a romániai magyarságot akarja megakadályozni nemzeti szimbólumainak használatában. Markó Béla anyagi segítséget is kért, így a Magyar Iskola Alapítvány támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Tabajdi Csaba a találkozó legfontosabb üzeneteként értékelte, hogy Horn Gyula biztosította Markó Bélát: a magyar kormány igyekszik elérni Bukarestnél, hogy a kisebbségi ügyek megoldásába vonja be a magyarság törvényes képviselőit. Markó Béla azt kérte, hogy a budapesti diplomácia időben tájékoztassa az erdélyi magyarságot az érdekükben tett külföldi erőfeszítésekről. /Népszabadság, okt. 25./ Markó Béla felvetette, hogy a romániai magyarság anyagi támogatása a gazdasági intézkedések miatt reálértékben alacsonyabb, mint mikor meghatározták. A miniszterelnök nem garantálta a támogatás reálértékének helyreállítását, de a kormány megvizsgálja, hogy milyen korrekciók hajthatók végre. Markó Béla ugyancsak segítséget kért a magyar tanulók támogatására létrehozott alapítványhoz működtetéséhez. /Magyar Nemzet, okt. 25./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998