udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Kozelet

1997. július 7.

Az RMDSZ társadalmi, művelődési folyóiratot indított Magyar Közélet néven az 1996 őszétől szünetelő Szövetség helyett. Főszerkesztő: Molnos Lajos, szerkesztőségi főtitkár: Orbán Ferenc. Címlapja látható a lapban: Magyar Közélet - Társadalmi, politikai, művelődési folyóirat. I. évf. 1. szám. 1997. június. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

1997. október folyamán

A Magyar Közélet /kiadja az RMDSZ és az EMKE/ hozta Hámos Lászlónak, a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ vezetőjének az RMDSZ kongresszusán elhangzott beszédét. Elmondta, hogy ideutazása előtt egy New Yorkban történt találkozón megállapították Románia külügyminiszterével az újszerű, szerencsés érdekazonosságot, amelyet a jelenlegi román kormány többsége felismer a magyarsággal. Az amerikai tárgyalópartnereket az győzi meg a román kormány tényleges reformszándékáról, ha látják, hogy az ígéretek mögött a cselekvést, hogy az oktatásügyi kormányrendeletet törvény követi, hogy a kétnyelvű táblákról szóló kormányrendeletet végrehajtják, hogy a kormány teljesíti az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását. Washingtonban aggodalmat ébresztenek az újabb lépések, például az, hogy éppen a parasztpárti szenátor akadályozza meg, hogy a bizottság a tanügyi törvénytervezet eredeti változatát tárgyalhassa. - A HHRF többek között három erdélyi fiatalember számára tette lehetővé a nemzetközi jogvédelmi eszközök elsajátítását New Yorkban és Washingtonban. A HHRF két éve segíti az információk hozzáférését az Interneten. A magyar kisebbségi érdekvédelmi szervezetek részére ingyenesen biztosítják a tájékoztatást a honlapon. Az RMDSZ honlapját Schwartz Róbert munkatársuk kezeli Kolozsváron, Hámos javasolta, hogy ezen tegyék közzé például a napi RMDSZ Tájékoztatót és Sajtófigyelőt, de angol nyelven is. - A HHRF jelenleg Közép-Európai Gazdasági és Kereskedelmi Tanács létrehozásán dolgozik. Ennek legfontosabb feladata lenne a külföldi befektetések szorgalmazása magyar kisebbségi vagy vegyes vállalatokba. /Magyar Közélet (Kolozsvár), okt. /

1998. január 22.

Jan. 22-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatót tartott a koalíción belül kialakult válsággal, valamint az RMDSZ által eddig képviselt állásponttal kapcsolatban. A helyzet megvitatása után az Ügyvezető Elnökség továbbra is úgy értékeli, hogy a koalíciós partnerek közötti feszültségeket csakis tárgyalásos úton lehet megoldani, tekintettel arra, hogy az esetleges előrehozott választások rendkívül káros kihatással lennének az elkezdett reformokra, különösképpen az ország gazdasági helyzetére. -Az elnökségi ülésen Kötő József oktatási alelnök beszámolt a területi szervezetek oktatási alelnökeivel tartott megbeszélésről, amelyen időszerű oktatási kérdéseket vitattak meg. Ezután az oktatási alelnök ismertette a szakoktatás jelenlegi helyzetét, illetve a további célokat és a szükséges teendőket. A kongresszusi határozatok értelmében az elnökség megvitatta a nemzeti kisebbségek ellen irányuló esetleges jogsérelmek monitorizálásával kapcsolatos kérdéseket. Az ezekről szóló információkat az elnökség továbbítani fogja a sérelmek megoldásában illetékes intézményekhez. Az ügyvezető elnökség külön napirendi pont keretében vitatta meg a Magyar Közélet című havilap kiadásával kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 23. - 1194. sz./

1998. április 9.

Az RMDSZ és az EMKE által kiadott Magyar Közélet folyóirat márciusi számát az 1848-49-es szabadságharcnak szentelte. /Magyar Közélet (Kolozsvár), ápr. 9. - II. évf. 3. sz./

1998. április 18.

Funar polgármester 1996-ban bronztáblát állíttatott fel Kolozsváron a Petőfi Sándor ottjártát megörökítő emléktábla mellé, rávésetve azt a hazugságot, hogy az 1848-as szabadságharcnak 40 ezer román áldozata volt. A Magyar Közéletben Csetri Elek történész nyilatkozott az áldozatok valódi számáról. Ennek a valótlan adatnak Avram Incu a kiötlője, aki a császárhoz írt beadványában szerepeltette ezt a légből kapott lélekszámot. A magyar történészek közül Egyed Ákos számította ki a meglévő dokumentumok alapján, hogy Erdélyben 1848-49-ben körülbelül 18 ezer ember halt meg, közülük 10 ezer magyar volt. A románok kegyetlenkedéseiről viszont vannak adatok. Kisenyeden egy udvarházban a románok 200 magyar gyilkoltak meg, a Zalatnáról menekülő magyarok közül 650-et. A Fehér megyei Krakkó katolikus templomába menekült 297 magyart halomra ölték a románok. /Szilágyi Aladár: hazudik a bronztábla. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 18./ A hivatkozott interjú: Horváth Arany: Százötven esztendős ellenségkép. Emléktáblák és történelem. = Magyar Közélet (Kolozsvár), márc.

1998. április 29.

Kevesen tudják, hogy a Szabadság volt az első interneten olvasható napilap. Kolozsváron Scwartz Róbert a HHRF megbízásából készíti el a Szabadság Internet-változatát. Elmondta, hogy már havonta több mint 45 ezren keresik meg a Szabadság honlapját. A Szabadság mindegyik száma visszakereshető 1995. március 1-ig. Mindez Hámos Lászlónak, az amerikai Magyar Emberjogi Alapítvány /Hungrian Human Rights Foundation/ elnökének köszönhető. A HHRF lehetőséget biztosított arra, hogy bármelyi romániai szerkesztőség, alapítvány bérmente helyet kapjon a HHRF szerverén. Jelenleg a HHRF honlapján olvasható az RMDSZ Tájékoztató, a Királyhágómelléki Református Püspökség tájékoztatója, a Magyar Közélet, a Könyvjelző, a Perspektíva, a KMKSZ lapja. /Világ - Szabadság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./ A felsoroltakon kívül a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap is interneten van.

1998. május folyamán

Az 1996-os parlamenti választások előtti posztkommunista társadalomban nem mutatkozott semmiféle szándék a kisebbségi nemzeti közösségek létének európai rendezése érdekében. Ezért az egyetlen alternatíva volt az önszerveződés, a saját civil társadalom kiépítése. A társadalom szervezésében modellként Márton Áron, Venczel József és László Dezső megálmodta közművelődési stratégiát választották. A fő feladat a saját, magyar alternatív közművelődési intézményrendszer alapjainak lerakása volt. A horizontális önszerveződés alapján létrejött közel 400 egyesület és alapítvány, a vertikális építkezéssel megszületett szakszövetségek, a 12 ingatlanból álló erdélyi magyarház-láncolat jelezte, hogy kialakult az erdélyi magyar közművelődési intézményrendszer. A Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Jádzó /a műkedvelő színjátszók társasága/, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Könyvtárosok Szövetsége, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Barabás Miklós Céh koordinálják a helyi fiókok munkáját. Jogbiztonságot ehhez a munkához az alkotmányos keretek nyújtnak. - Az 1996-os parlamenti választások után megteremtődött a valós rendszerváltás lehetősége, a magyar nemzeti közösségnek esélye lehet arra, hogy kivívja közjogilag szavatolt létét és intézményrendszere lélekszámarányosan részesedhet az állami költségvetésből. A magyar közösségnek államalkotó közösségként részt kell vállalnia az államépítés felelősségéből is. Kötő József elismeréssel idézte Radu Vasile miniszterelnök kormányprogramjából az alapítványokra vonatkozó elveket, az alapítványok és egyesületek központi költségvetésből való finanszírozásának lehetőségét. Ez azért jelentős, mert eddig a civil szervezetek programfinanszírozását csaknem kizárólag a külföldi, elsőrendűen az anyaország támogatásokra épültek. A civil társadalom túlpolitizáltságának ellensúlyozására hozták létre azokat a rendszereket, amelyek anyagi alapokkal rendelkeznek. Így szerveződött az Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszere, amely szaktestülete által osztja szét az előirányzott alapokat. Működtetik a Közművelődési Tanácsot, amely a magyarországi támogatásnak az erdélyi világi és egyházi közművelődési rendezvények támogatására irányuló alapokat pályázati úton történő szétosztását menedzseli. Évente 100-120 könyv megjelentetését segíti az Erdélyi Magyar Könyvkuratórium, amely a magyarországi minisztériumi határon túli magyar könyvkiadás Romániára eső részét pályázat útján osztja szét. Az Erdélyi Felsőoktatási Tanács a kihelyezett távoktatási formák támogatásáról és az önálló magyar felsőfokú intézményrendszer alakítására szolgáló alapok felhasználásáról dönt. Az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács segíti az anyaországban tanuló teljes-, rész- és posztgraduális képzésben részesülő diákok ösztöndíjainak méltányos elosztásáról, elbírálja a doktori fokozat megszerzésére irányuló kérelmeket. Az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács az egyetemi jegyzetek kiadását, a reformfolyamatokat ösztönző szakmunkák megjelentetését, alternatív tankönyvek megírását és kinyomtatását biztosítja. Az Iskola Alapítvány a tanintézetek modernizálását, a tanulók szociális segítését, a felsőoktatásban dolgozók szociális gondjaink enyhítését, az önálló iskolarendszer intézményépítését szolgálja. - Az öneltartó intézményrendszer egyre nagyobb teret hódít. Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, a hagyományos táncházmozgalom koordinálást végzi a Kallós Zoltán Alapítvány és az Archívum Alapítvány, bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Pro Iuventute Szocio-Kulturális Egyesület Reményik Sándor Szabadidő Központja, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan, többé-kevésbé működő könyvkiadói engedéllyel működő vállalkozás mellett a százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely van. Megkérdőjelezhető a könyv- és lapkiadás struktúrájának korszerűsége, a nyomdai infrastruktúra elosztásának ésszerűsége, azonban elkezdődött a korszerű modellek kialakítása is.. /Kötő József: Új utak a Kárpát-medence civil szervezeteinek együttműködésében. = Magyar Közélet (Kolozsvár), máj./

1999. március 1.

A New Yorkban székelő Magyar Emberi Jogi Alapítvány saját szerverén rendre helyet biztosított előbb a magyar határon túli kisebbségi szervezeteknek, majd a kisebbségi magyar sajtónak. Így jelenleg a http://www.hhrf.org/ címre lépve, elérhető már a világhálón Romániából: a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, az Romániai Magyar Szó, a nagyváradi Erdélyi Napló, a kolozsvári Magyar Közélet, a kolozsvári Korunk folyóirat, legújabban nagyváradi Bihari Napló, az Erdély című internetes magazin, az RMDSZ sajtófigyelője és az RMDSZ Tájékoztató, de megtalálható rajta a szlovákiai Új Szó című napilap, a Vasárnap hetilap, továbbá közös dobbantó a fő magyarországi lapok felé, magyar Sajtóközpont címmel. Ugyanakkor, a már ismert Internettó mellé most új internetes lap sorakozott föl: a Magyar Netlap, amely febr. 26-a óta újságként, hírügynökségként, televízióként és rádióként érhető el a világhálón a http://www.netlap.hu/ címen. Az induló rovatok között természetesen helyett kapott a hír, a gazdasági, a sport, a szolgáltatási, a szórakozás, az életmód, a fórum, valamint a virtuális áruház ajánlatainak ismertetője. /Gazdagodó világháló(nk). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998