udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Kulugyi Intezet

1992. szeptember 11.

Szept. 7-től tapasztalatszerző körutat tesz Erdélyben dr. Robert Hamerton-Kelly, a kaliforniai Standford Egyetem professzora, dr. Matus János és dr. Vogel Sándor /a Magyar Külügyi Intézet két munkatársa/. A magyar-román etnikumközi viszonyokat vizsgálják. Kolozsvárott találkoztak az RMDSZ, a görög katolikus egyház képviselőivel, valamint magyar egyházi vezetőkkel. Kolozsvár után más erdélyi városokat is felkeresnek. /J. T. I.: Etnikai viszonyok amerikai szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1993. február 12.

Febr. 11-12-én kétnapos kerekasztal-megbeszélést tartottak a román-magyar kapcsolatokról. A tanácskozást három nem kormányzati szervezet kezdeményezte: az etnikai viszonyok tanulmányozásának amerikai programja, a Project of Ethnic Relations /PER/, a bukaresti Jövőt Romániának Alapítvány /JRA/ és a budapesti Teleki László Alapítvány. Kedvezően nyilatkozott a tanácskozásról Vasile Secares, a JRA elnöke. Fülöp Mihály, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóhelyettese rámutatott: a XX. században első alkalommal történik meg, hogy Magyarország és Románia vitás kérdéseit közvetlen tárgyalásokon oldhatja meg. /Tárgyszerűen az etnikai feszültségekről. = Népszabadság, febr. 15./

1994. március 4.

A Teleki László Alapítvány tudományos intézetei - a Magyar Külügyi Intézet és a Közép-Európa Intézet - információval való ellátására hozta létre 1992-ben a könyvtár és dokumentációs szolgálatát. Dippold Péter, a könyvtár igazgatója ismertette eddigi tevékenységüket. Két kutatási programot indítottak el. Az egyik az EtnoGraf térképadatbázis, amely a Kárpát-medence etnikai megoszlásáról ad teljes képet. A másik a magyar kisebbségi intézményrendszert térképezi fel. /Magyar Nemzet, márc. 4./

1995. április 9.

Óriási szükség lenne nemzetközileg is számottevő kisebbségi szakértői kör kialakítására, mely az európai intézmények döntéselőkészítését megalapozott érvekkel, tanulmányokkal segítené. Ezt a feladatot kellene az 1991-ben létesített Teleki László Alapítványnak ellátnia. Az alapítványt joggal érheti bírálat, ismerte el dr. Diószegi László, az alapítvány ügyvezető igazgatója, de figyelembe kell venni, hogy itt tudományos kutatásról van szó, amely nem mindig egyezik a napi politika prioritásaival. Az alapítvány célja Magyarország nemzetközi kapcsolatainak kialakításának tudományos megalapozása, a világfolyamatok, integrációs tendenciák elemzése, a közép- és kelet-európai térség kapcsolatainak vizsgálata, az emberi jogok érvényesülésének irányzatainak és a kisebbségek helyzetének figyelése. Nem kevés az a feladat, amit az alapítvány három intézete, a Magyar Külügyi Intézet, a Közép-európai Intézet, a Könyvtári és Dokumentációs Szolgálat összesen hetven embert foglalkoztat évi nyolcvan /korábban száz/milliós keretből. /Vasárnapi Hírek, ápr. 9./

1995. május 20.

A magyar Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ kétnapos konferenciát szervezett /máj. 19-20-án/ Budapesten a következő címmel: "Hogyan érthetné meg Nyugat jobban a közép- és kelet-európai kisebbségek kérdéskörét, illetve ők hogyan értethetik meg magukat jobban a Nyugattal?" Tabajdi Csaba politikai államtitkár bevezető előadásában kifejtette: a rendezvény célja, hogy segítse a résztvevő politikai döntéshozókat és tanácsadóikat a térségben élő kisebbségek helyzetének jobb megismerésében. Az 1989-90-es fellendülés után fokozatosan hullámvölgybe jutott a nemzeti kisebbségek ügyének rendezése régiónkban, mondta. A környező államok vezetői ugyanis nem hajlandók az országukban élő kisebbségekkel kompromisszumot kötni. A tanácskozáson felvetett gondolatra, hogy a kisebbségeknek meg kell győzni a többséget, Tabajdi Csaba azzal reagált, hogy van-e tárgyalópartner, vagy arról van szó, hogy a politikai elit nacionalista hisztériakeltéssel próbálja hatalmát biztosítani. Georges Schöpflin magyar származású amerikai politológus szerint nem szabad lebecsülni a többség félelmét, ha az néha irracionális is. Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi magyarok azért hadakoznak, nehogy elvegyék tőlük azt, amilyük van, például az iskolarendszerüket. Allen Kassof, a PER elnöke szerint definiálni kellene az autonómia fogalmát és azt, mit is jelentenek a kollektív jogok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Balog András /Magyar Külügyi Intézet/ kifejtette, amennyiben Nyugat nem lép fel határozottan a térségben elburjánzó rasszizmus, sovinizmus ellen, akkor ezek elterjedése súlyosan veszélyezteti a kontinens biztonságát. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke a konferencia hasznával nem annyira elégedett. Többen arra utaltak, hogy a kisebbség vigyázzon a többség érzékenységére, "mintha nem a mi létünk forogna kockán", mondta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 24./

1996. szeptember 28.

A Magyar Külügyi Intézet az integráció, a regionális együttműködés és a nemzeti kisebbségek közötti kapcsolatot elemző konferenciát szervezett Budapesten. Lábody László, a HTMH elnöke kifejtette, hogy az integráció és a regionalizmus alkalmas mechanizmusokat kínál a nacionalista törekvések ellensúlyozására. A magyar határ menti területek rendkívül aktív kapcsolatrendszert alakítottak ki túloldali szomszédaikkal. Ezek a együttműködések nem korlátozódnak a magyar közösségek kapcsolataira. A legtöbb magyar falunak van testvértelepülése a határ túloldalán és egy nyugat-európai településsel. Szlovákiában és Romániában a kormány akadályozza a határ menti együttműködést, de lehetetlené tenni nem tudja. /Barabás T. János: Integráció-regionalizmus-kisebbségek. = Magyar Hírlap, szept. 28./

1998. január 10.

Január elején kormánydöntés alapján új kisebbségkutató közalapítvány kezdte meg működését. Az Antall-kormány idején létrehozott Teleki László Alapítvány most született konkurense mögött Tabajdi Csaba államtitkár áll, aki a jelek szerint így vág vissza, amiért nem tudta átszervezni a Teleki Alapítványt. Kosári Domokos, a Teleki László Alapítvány kuratóriumi elnöke célzott rá, hogy az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány /EÖK/ létrehozása mögött hatalmi tényezők vannak. - Tabajdi Csaba - még 1994 előtt - sikertelenül pályázott az alapítvány által fenntartott Magyar Külügyi Intézet igazgatói posztjára. 1994 után Tabajdi Csaba államtitkár lett, és szerette volna átalakítani a TLA szervezetét, s egyúttal kormányzati célok szolgálatába állítani. Tabajdi írásba öntötte terveit, de erről nem tájékoztatta a TLA kuratóriumát. Kosáry Domokos ezt szóvá tette Horn Gyula miniszterelnöknek, aki leállíttatta az átszervezést. Kosáry Domokos kifejtette: "Nem tudjuk pontosan, mi történik a szomszédos országokban, pedig szükségünk van arra, hogy pontosan információnk legyen, hogyan gondolkoznak, hogy cselekednek, mire törekednek". - Tabajdi Csaba elmondta, hogy a kuratórium - amelynek tagjai többek között - Glatz Ferenc, Ormos Mária, Vásárhelyi Miklós - az átszervezésben "eddig nem mutatott semmiféle érdekeltséget, s korántsem biztos, hogy ez a testület egyáltalán képes lenne-e efféle akarat keresztülvitelére". Tabajdi Csaba fenntartásait fogalmazta meg a TLA gazdálkodásával kapcsolatban is. Diószegi László, az alapítványi iroda vezetője tagadta ezt a vádat, mondván, egymilliárd forintos vagyonuk van. 1992-ben a kormánytól kapott céltámogatásból vásárolt budai ingatlanon levő romos épületeket felújították, ezeket cégeknek kiadják, ebből bevételre tesznek szert. Idén már 27 millió forintot tud a kft az alapítványnak átadni, de ez nem elégséges, szükség van a költségvetési támogatásra. A TLA költségvetési támogatása 1992 és 1997 között reálértéken az ötödére csökkent. Idén 80 millió forintot kaptak volna, 9 millióval többet, mint 1997-ben. Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke módosító indítványt terjesztett elő - Tabajdi Csabával történt konzultáció után - a tervezett támogatás 10 millió forintos csökkentéséről. A TLA-hoz tartozó Közép-Európai Intézet élén két éve Garasztói György áll, aki elmondta, hogy az intézet munkatársi gárdája csak részben alkalmas magas színvonalú kutatómunkára. Az intézetben a kisebbségkutatási témák a kutatások harmadát fogják jelenteni, a regionalizmus, illetve a polgári demokratikus intézményrendszerek kutatásával szemben. - Tabajdi Csaba szerint az új kisebbségkutató közalapítvány feladata "a kisebbségpolitika tudományos megalapozása lesz." - Kérdés, meddig tartható fenn ez a párhuzamosság, két kutatóműhely létezése. /Riba István: Kisebbségkutató-konkurencia. Elaprózódás. = Heti Világgazdaság. jan. 10./

1998. április 16.

Ápr. 16-án Budapesten tanácskozást rendezett a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Külügyi Intézet "Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz és ennek hatása a határon túl élő magyarokra" címmel. A tanácskozáson megjelent Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, továbbá vezető külügyi szakértők és a határon túli magyar szervezetek képviselői Horvátországból, Jugoszláviából, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából. A résztvevők tájékoztatást kaptak Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának menetéről, a határon túli magyar szervezetek képviselői pedig ismertették az integrációs folyamattal kapcsolatos elképzeléseiket, várakozásaikat. Egyetértés volt abban, hogy számba kell venni a csatlakozási folyamat hatásait a környező országokban élő jelentős lélekszámú magyar közösségek életére és az anyaországgal való kapcsolattartásra. Megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeres szakmai megbeszéléseket, konzultációkat szerveznek a határon túli résztvevők által megnevezett szakértőkkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., a HTMH sajtóközleménye, ápr. 16./

1999. október 1.

Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szeptember 29-én nyitotta meg kapuit Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. A táborba négy szomszédos országból érkeztek küldöttek. Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete, Szlovákiából a Diákhálózat és a Magyar Ifjúsági Közösség, Ukrajnából a Hallgatói Önkormányzat, Jugoszláviából pedig a Vajdasági Ifjúsági Fórum és a Vajdasági Magyar Diákszövetség vesz részt a rendezvényen. A politizáló fiatalok együtt keresnek válaszokat a Közép- és Kelet-Európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitotta meg. Az előadók között szerepel Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója, Balogh András egyetemi tanár, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, dr. Tabajdi Csaba képviselő, Várady Tibor, a Közép-Európai Egyetem professzora, Bodor Pál, az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöke, Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkész, Komlós Attila református lelkész. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2006. november 25.

A rendszerváltás előtt két évtizeden át működő Magyar Külügyi Intézet visszaállításáról és az Antall-kormány által 1991-ben létrehozott Teleki László Alapítvány megszüntetéséről döntött a kormány. Mindez a gyakorlatban a minisztériumon kívüli külügyi kutatások további leépítését és államosítását jelenti. Az intézet vezetője a jelenleg még Svédországban dolgozó külpolitikai szakértő, a szabad demokrata kötődésű Dunay Pál lesz. A 2007. évi költségvetés tervezetben a Teleki László Alapítvány nem jelent meg, míg 132 millió forintos támogatással feltűnt a Magyar Külügyi Intézet. Erről a lépésről az alapítvány vezetőivel és különösen annak kuratóriumi elnökével semmiféle egyeztetést nem folytattak. Kosáry Domokos a kezdeményezésről semmit sem tudott, és levélben kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt arra, hogy a korrigálják a „hibát”. Kérdés, hogy miért hatékonyabb a költségvetési intézményként működő Magyar Külügyi Intézet, mint a Teleki László Alapítvány, amely igen jelentős saját forrást biztosít az alapítványi célok megvalósítására, és milliárdos nagyságú vagyonnal rendelkezik. Az új intézetet húsz fővel tervezik létrehozni, míg az alapítvány jelenleg összesen 46 munkatársat foglalkoztat. Értesülések szerint a leépítésnek feltehetőleg az alapítvány két intézete közül a Közép-európai Tanulmányok Központja, ezen keresztül a kisebbségi kutatás látja a kárát. A Teleki László Intézet jelenleg Magyarország egyetlen külpolitikai, szomszédságpolitikai elemző, tudományos intézete. Az intézet igen jelentős kapcsolati és szellemi tőkével rendelkezik, a térségben kialakított tudományos hálózata egyedülálló. Két folyóirata a Külügyi Szemle és a Régió. Az alapítvány az intézet működtetése mellett jelentős tudományszervező, programlebonyolító központként folyamatosan nyert el pályázati, illetve kormányzati megbízásokat. Jelentős szerepet vállalt a moldvai csángókkal kapcsolatos kutatási, könyvkiadási és közösségiház-építési programokban. /Államosítják a Telekit. – Megszüntetik az Antall-kormány által létrehozott alapítványt. = Magyar Nemzet, nov. 25./

2006. november 28.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának fideszes elnöke levélben fordult Göncz Kinga külügyminiszterhez, kifogásolva, hogy a 2007-es költségvetési tervezetben nem szerepel a Teleki László Alapítvány támogatása. „Megdöbbenéssel értesültem, hogy a nemzetpolitika és a külpolitika olyan alapvető intézményeinek, mint a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány megszüntetése után a 2007-es költségvetés tervezetében nem szerepel a Teleki László Alapítvány támogatása sem” – olvasható Németh Zsolt levelében. Danks Emese kormányszóvivő tudatta az MTI-vel, hogy a kormány a Teleki László Alapítványt és az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítványt feladataik összevonásával megszünteti. Tevékenységüket a 2007. január 1-jével megalakuló Magyar Külügyi Intézet veszi át. Németh Zsolt levelében rámutatott: a beterjesztett költségvetési tervezet arra utal, hogy a háttérintézmények átalakítása során „közel 50 elismert kutatóból mintegy 30-an az utcára kerülhetnek”. Mint írta, meggyőződése, hogy az alapítvány intézményei az elmúlt 15 évben „magas szakmai színvonalú háttértevékenységgel szolgálták az ország külpolitikai tevékenységét”. Hozzátette: a külügyi bizottság november 28-ra meghirdetett ülésének napirendjét kiegészíti a Teleki László Alapítvány és Intézetének kérdésével, és az ülésre, amelyen tájékoztatást szeretne kapni a Külügyminisztériumnak az alapítvánnyal kapcsolatos elképzeléseiről, többi között az alapítvány által kezelt csaknem kétmilliárd forintos ingatlanvagyon jövőjéről, meghívja a külügyminisztert is. /Elsorvad a Teleki László Alapítvány is. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2006. december 2.

Sólyom László köztársasági elnök említette nemrég egy interjúban, hogy a budapesti rendőrfőkapitány „olyan hangot használt október 23. után, amely a Kádár-rendszer hangja”. Ugyanennek a visszarendeződési folyamatnak a része a Teleki László Alapítvány és Intézet megszüntetése. Az 1990. májusi választások után a Külügyi Intézetet, a Magyarságkutató Intézet, valamint az akkor megalakult Dunatáj Intézet tevékenységét közös – alapítványi – keretbe kellett foglalni. Ez szerkezet működőképes volt addig, ameddig az egyes kutatói közösségek önállósága nem csorbult, és a Külügyminisztériumnak, a Határon Túli Magyarok Hivatalának és a kormány egyéb intézményeinek irántuk tanúsított érdeklődése megmaradt. A magyar kormányok 1995 óta a Teleki Intézet irányában érdektelenek voltak. A magyar külpolitika irányítóiban nem alakult ki az autonóm szakértőkkel való együttműködés kultúrája. Vagy hátat fordítottak nekik, vagy kézi vezérléssel szerették volna irányítani őket. Megvonják a költségvetési támogatást Teleki Intézettől, amely egy tekintélyes vagyonnal rendelkező alapítvány felügyelete alatt áll. Ezt nem lett volna szabad megtenni. /Molnár Gusztáv: Visszarendeződés. = Magyar Hírlap 2006. december 2.

2007. május 19.

Nemzetközi jogi szerződések alapján és az európai regionalizmus keretében kaphatnának a határon túli magyarok helyi közösségei az autonómiákban ismert demokratikus jogokat. Erről tanácskoztak a Határon túli magyarság a XXI. században című konferenciasorozaton a téma szakértői Budapesten, május 18-án, Sólyom László köztársasági elnök meghívottjaiként. Kántor Zoltán kisebbség-szociológus, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa arról beszélt: egy új koncepció szerint az európai regionalizmus keretében újra lehetne fogalmazni az autonómiát. Magyarország ma legfeljebb elvi állásfoglalásokat tehet. Magyarországnak „univerzális szinten” kell képviselnie a kisebbségi jogokat, tehát más országok és kisebbségek esetében is. Dunay Pál jogász, az MKI igazgatója szerint is egy normatív alapú nemzetközi megközelítés „hozhat valamit”. Magyarország az elmúlt 17 évben politikai kurzusoktól függően és eltérő módszerekkel ugyan, de következetesen tágította a határon túl élő kisebbségek élethelyzetét érintő kereteket. Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti és Etnikai Kisebbségkutató Intézetének munkatársa szerint kevés az esély arra, hogy az erdélyi magyarok autonómiát alakíthassanak ki, mert a politikai környezet nem kedvez ennek a többségi nemzeteknél. Szerbiában és Szlovákiában komoly a félelem az önigazgatási törekvésekkel szemben, és ez a félelem Romániában is megjelenik. Sólyom László köztársasági elnök hangoztatta, tényszerűen fel kell tárni a magyarság autonómiájának európai lehetőségeit. Tudatában kell lenni annak is, hogy az európai uniós csatlakozással egyes nemzetrészek, „úgy tűnik, hosszabb időre” az unión kívül maradnak. Ezért a nemzetrészek közötti kapcsolattal kiemelten kell foglalkoznunk – hangsúlyozta. /Autonómia, regionalizmus-konferencia Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2008. február 2.

Ludányi András magyar kisebbségkutató, lapszerkesztő, az Ohiói Északi Egyetem politológia professzora Öncsonkítás címmel írt kemény hangú esszét a Teleki László Alapítvány (TLA) és Intézet (TLI) felszámolásáról. Számára ez személyes veszteséget is jelent mint közép-keleti és európai kisebbségekkel foglalkozó kutatónak, aki az intézetben dolgozott. Az alapítvány felszámolását pótolhatatlan veszteségnek tartja a magyar nemzet egésze számára. A TLA megszüntetése semmilyen racionális érveléssel nem magyarázható meg, ez még csak megtakarítást sem eredményezett, mert a helyette létrehozott Magyar Külügyi Intézet, amely nem vállalja a TLA által támogatott kutatásokat, sokkal többe kerül, a TLA ugyanis 120 millió forintból gazdálkodott, míg az újonnan indított MKI 130 millió forintot kapott 2007-re, plusz 40 milliót dologi kiadásokra. Ludányi professzor leszögezte: ,,Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen nemzeti öncsonkítással szemben ne lázadna fel a magyar tudományos és szellemi élet, élükön a Magyar Tudományos Akadémiával. "A nemzeti és tudományos érdekek megsértésén túl erkölcsi és jogi kérdéseket is felvet ez a döntés. Erkölcsi oldala az, hogy a döntés előtt még a kuratórium elnökét – a nemrég elhunyt Kosáry Domokost, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökét – sem tájékoztatták, a 2007-es állami költségvetés kézhezvétele után tudták meg, hogy nem léteznek.,,...a magyar kormány közpénzek elherdálásáért és független alapítványi vagyonok elsajátításáért felelős" ― állította Ludányi professzor. – Az előbbi egyszerűen abból adódik, hogy egy jól menő, nemzeti érdekeket szolgáló, független tudományos intézetet megszüntetett, aminek feladatkörét képtelen helyettesíteni. A második pedig egyenesen lopásnak minősíthető civilizált társadalmakban. Személyesen tudom, hogy a Teleki László Alapítvány létrehozása nemcsak állami, hanem sok privát adakozás és erőfeszítés eredménye. Ezek között ott van az Egyesült Államokban létrehozott Committee for Danubian Research 75 000 dolláros adománya, amit a diaszpóra magyarsága azért adományozott 1991-ben, hogy létrejöhessen a magyar kisebbségek kutatóközpontja. De van itt még más is, például a Király Béla által létrehozott Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány sorsa, amit pár hónappal a TLA megszüntetése előtt (amikor a kormány titokban már azon dolgozott) olvasztottak az utóbbiba. Az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány is nagyrészt külföldi magyarok támogatásával jött létre.,,Ezért a mostani kormány a felelős, és eljött a tetemrehívás ideje!" A Teleki László Alapítvány, A Határon Túli Magyarok Hivatala, a MÁÉRT, az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás és a Segítő Jobb megszüntetése a határon túli magyarokat is sújtja. De mit várjunk attól a kormányzattól, amely a társadalom egésze által befizetett több száz milliárdos egészségbiztosítást éppen most síbolja el mindenki szeme láttára és mindenki bőrére? – tette fel a kérdést Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A tetemrehívás ideje... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

2008. május 26.

„Az erdélyi magyar társadalom politikai megosztottsága csak látszat: valójában soha egységesebb nem volt a politikai szemlélet és közélet, mint most” – fogalmazott Markó Béla május 26-án Szatmárnémetiben, a Jakabffy Napok keretében tartott szakmai konferencián. Szerinte minden feltétel adott ahhoz, hogy – valamilyen formában helyet adva a pluralizmusnak – továbbvigyék az egységes politikai érdekképviseletet. Miközben sokan arról beszélnek, az RMDSZ eltávolodott a közösségtől és az egyházaktól, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből ötven református lelkész indul a helyhatósági választásokon, ezek közül pedig 46-on az RMDSZ színeiben, és csupán 4 személy az MPP listáin – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendezvényen az RMDSZ elnöke mellett többek között Varga Attila jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos kutatója, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke és Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója értekezett a magyar nemzetpolitika alapvető kérdéseiről. /Sike Lajos Markó: látszat a megosztottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

2008. május 28.

Terényi János, Magyarország bukaresti nagykövete – több munkatársával együtt – a napokban búcsút vesz Bukaresttől és négy éven keresztül itt betöltött tisztségétől. Terényi, aki korábban a Külügyminisztérium stratégiai-tervezési főosztályát vezette, Marokkóban nagykövet, Libanonban helyettes nagykövet, Algériában pedig másodtitkár volt. Budapestre visszatérve ő fogja vezetni a Magyar Külügyi Intézetet. Szintén lejárt a mandátuma a Magyar Kulturális Intézet igazgatói tisztségét betöltő Beke Mihály Andrásnak is, aki annyira megszerette itt, hogy még szeretné irányítani ezt az intézményt, beadta pályázatát. Búcsút vett Drávucz Herbert tanácsos, sajtó- és kulturális attasé, Kisvári Tamás katonai attasé, valamint Kónya László is. Magyarország új nagykövetet küld Romániába, Füzes Oszkár újságírót, a Népszabadság korábbi főmunkatársát. /Mihály László: Búcsú a Calderon utcától. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

2009. május 6.

A 2008. november 5-én jegyzett keretszerződés kiegészítéseként május 4-én együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Külügyi Intézet, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Európai Tanulmányok Tanszéke és a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politikatudományi Tanszékének képviselői. Bodó Barna elmondta, a megállapodás eredményeként magyarországi oktatók tartanak előadásokat a Kolozsváron tanuló diákok számára, és az elkövetkező időszakban magyarországi szakmai gyakorlatok megszervezésére kerülhet sor. /F. Zs. : Előrelépés a tudományos kutatás terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998