udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Kurir

1991. február 26.

Febr. 26-án a római Magyar Akadémián történészek, magyar és olasz meghívottak előtt bemutatták a Budapesten 1989-ben Benda Kálmán szerkesztésében megjelent Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1707 című kétkötetes művet. A tudományos ülésen Benda Kálmán tartott előadást, két olasz történész, Francesco Vida és Rita Tolomeo szólt hozzá. Az ülésen köszönetet mondtak Sachis Tabarnak, a Propaganda Fide levéltárosának és Eördögh Istvánnak, a római Pápai Egyetem /Universita Gregoriana/ levéltáros-történészenek a magyar történetkutatásnak nyújtott támogatásért. Sárközy Péter, a római egyetem magyar tanszékének vezetője olaszra fordította Benda Kálmánnak az okmánytárban közölt bevezető tanulmányát. A Moldvai csángó-magyar okmánytár részletekbe menően cáfolják Dumitru Martinas 1985-ben megjelent monográfiáját /melyet később olaszul is kiadtak/. Martinas szerint a moldvai csángók katolikus hitre kényszerített ortodox románok, akiknek a csángó nyelve korcs magyar, mert eredetileg románok voltak. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 18., 64. sz., Kovács Sándor Iván: Csángók a Via Giulián. = Magyar Hírlap, márc. 15./

1991. március 21.

Negyvenhárom év után, 1948 óta először érkeztek Rómába, a pápához ad limina látogatásra Románia katolikus főpapjai, a tizenhárom püspök és segédpüspök. II. János Pál pápa márc. 21-én koncelebrált szentmisét mutatott be a tizenhárom főpásztorral. A latin misén egy-egy magyar és román ének is elhangzott. A pápa egymást követően fogadta Ioan Ploscaru lugosi püspököt, Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspököt, segédpüspökével, Jakubinyi Györggyel, végül Tempfli József nagyváradi püspököt. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 22., 68. sz./

1991. március 23.

Románia katolikus püspökei az elmúlt napokban egyenként is találkoztak a pápával, az ad limina látogatás során, a Vatikánban, márc. 23-án valamennyiüket együtt fogadta II. János Pál pápa és beszédet intézett hozzájuk. Megemlékezett a püspökökről, a sok papról, szerzetesről és világi hívőről, akik az üldözés idején is megőrizték hitüket. A pápa rátérve a jelenlegi romániai helyzetre, kifejezte aggodalmát a nehézségek miatt, de lehet remélni, mondotta, hogy Romániára is felvirrad az igazságosság, a szabadság és a béke napja, majd az egység fontosságát hangsúlyozta. Az állandó szeretetközösség ad életet az egyháznak "a sok nyelv és a szertartások változatossága közepette." Az őszinte párbeszéddel lehet megoldani a közös problémákat, az ortodox egyházzal kapcsolatos nehézségeket. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 25., 70. sz./

1991. április 13.

A romániai püspökök ad limina látogatás alkalmából a Vatikáni Rádió magyar osztályának igazgatója, Szabó Ferenc interjút készített Bálint Lajos gyulafehérvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel, amelyet márc. 25-én és 27-én közvetítettek. A gyulafehérvári egyházmegyének 547 ezer híve van, ebből 3000 német és 5000 román. A nagyváradi egyházmegyének 112 ezer híve van, túlnyomórészt magyarok, 15 ezren szlovákok, 57 plébániája, 117 filiája és 68 papja van, 24 teológus készül a papságra. A szatmári egyházmegyében 130 ezer hívő él, közülük néhányezer német. Reizer püspök kiemelte: "Külön-külön szóltunk közös problémáinkról, az erdélyi érsekrégről, a csángó-kérdésről, a magyar iskolaügyről, valamint a közös püspöki konferenciáról." Bálint Lajos püspök elmondta, hogy a pápa kívánságára közös püspökkari konferencia létesült, melynek tagjai az öt görög katolikus püspök, a bukaresti érsek és iasi püspök, valamint a temesvári, szatmári, nagyváradi és gyulafehérvári püspök. "Személy szerint más elképzelésünk volt, de engedelmességből elfogadtuk." A gyulafehérvári szemináriumnak 129 kispap-növendéke van, közülük 21-en külföldi egyetemeken tanulnak. Idén 69 elsőéves növendék van, emellett sokan lettek szerzetesnövendékek is. Megindult az iskolai hitoktatás, bárcsak kéthetente egy órában, újabban hetente, de oktatás csak a 8. osztályig van. A kórházi és a börtönpasztoráció szabaddá vált. /Magyar Kurír (Budapest), ápr. 13., 83. sz./

1991. május 11.

A Magazinul Istoric román történelmi folyóirat szerint Bukarestben a múlt század végén 365 templom állt, ma már csak 230. A Ceausescu-diktatúra éveiben a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot leromboltak, közülük 70-et az UNESCO műemlékként tartott nyilván. /Magyar Kurír (Budapest), máj. 11./

1991. augusztus 5.

A Szentszék aug. 5-én közölte: II. János Pál pápa érsekség rangjára emelte és közvetlenül a Szentszéknek rendelte alá a gyulafehérvári egyházmegyét. A Szentatya Bálint Lajos püspököt nevezte ki érsekké. Ezzel a rendelkezéssel a püspökök és a hívek kérésének tett eleget, elismerve az erdélyi egyházmegye történelmi jelentőségét, azt, hogy Gyulafehérvár 1009-től 1601-ig, majd a kényszerű megszakítás után 1716-tól napjainkig az erdélyi püspökök székhelye volt. A gyulafehérvári egyházmegyének 542 164 magyar híve, 289 plébániája, 341 papja, 23 szerzetespapja és 106 apácája van. A pápa nemrég nevezte ki Jakubinyi György segédpüspököt az örmény szertartású katolikusok apostoli kormányzójává. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 6., 180. sz./ A Szentszék közleményéből csupán az maradt ki, hogy a gyulafehérvári egyházmegye hívei - magyarok, jegyezte meg a Szabad Európa Rádió aug. 5-i kommentárja. /MTI/

1991. augusztus 18.

Aug. 18-án Máriapócson a pápa a 200 ezer hívő előtt beszédében kifejtette, hogy a kisebbségnek joga van a léthez, a kultúrához és anyanyelvhez. A románokat arra buzdította, hogy jó kapcsolatot ápoljanak minden kereszténnyel és minden néppel, "országotok etnikai kisebbségével is..." /MTI, Reuter, Magyar Kurír (Budapest), aug. 18., The Times, aug. 19./ Máriapócsra várták Bálint Lajos gyulafehérvári érseket és az erdélyi magyarok többezres zarándokseregét, akik a román hatóságok akadékoskodása miatt /vasúti jegyek váratlan áremelése/ csak nagy nehézségek árán léphetik át a határt. A Magyar Államvasutak három vonatot küldött Lökösházára és Biharkeresztesre, hogy segítse az erdélyi híveket. /MTI/

1993. május 14.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. Az ápr. 27-én kelt és a Magyar Kurírban, a katolikus egyházi tájékoztatóban közzétett nyilatkozatban kifejtik az egyházi vezetők, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. /Pesti Hírlap, máj. 14./

1994. február 12.

Febr. 11-12-én a magyar katolikus egyházfők meghívására az RMDSZ küldöttsége, Markó Béla elnökkel az élen, látogatást tett dr. Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érseknél, Seregély István egri érseknél és más egyházi vezetőknél. A találkozók során az RMDSZ vezetői tájékoztatást adtak a Szövetség szerepéről az erdélyi magyarság önépítő munkájának összehangolásában, méltatták a romániai magyar történelmi egyházak társadalmi szerepvállalását. Febr. 11-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke találkozott Budapesten Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével. Tájékoztatták egymást a két ország kisebbségeinek helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Magyar Kurír, febr. 15./

1994. július 23.

A pápa Lucian Muresant nevezte ki a romániai görög katolikus egyház élére, miután elfogadta a 82 éves Alexandru Todea érsek nyugalomba vonulási kérelmét. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Todea agyvérzés következtében megbénult, tolókocsihoz van kötve. II. János Pál pápa Gheorghe Gutiunak, Szamosújvár püspökének érseki címet adott, Ioan Sisistean lett Máramaros új püspöke. Todeát 1950-ben bebörtönözték, 1964-ben szabadult, de továbbra is házi őrizetben tartották. Háza a földalatti egyház központjává vált. 1990-ben a pápa Todea püspököt Fogaras és Gyulafehérvár érsekévé, 1991-ben bíborossá nevezte ki. /Magyar Kurír (Budapest), 161. sz., aug. 5./

1994. augusztus 27.

Aug. 27-én beiktatták a két éve agyvérzés miatt tolószékbe kényszerült Alexandru Todea bíboros, Fogaras és Gyulafehérvár görög katolikus érsekének utódát, a 63 éves Lucian Muresant a balázsfalvi székesegyházban. Jelen volt John Bukovsky romániai apostoli nuncius, Jakubinyi György gyulafehérvéri érsek, Reizer Pál szatmári püspök, a magyarországi püspöki kar képviseletében pedig Keresztes Szilárd görög katolikus megyéspüspök. Lucian Muresant júl. 20-án nevezte ki a pápa. /Magyar Kurír (Budapest), 181. sz., aug. 31./

1995. október 12.

Okt. 12-én Bukarestben tartott rendkívüli tanácskozásán a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete állásfoglalást tett közzé, melyet a Bukarestben ülésező Interparlamentáris Unió és az Európa Tanács figyelmébe ajánlott: az egyházak mélységes aggodalmukat fejezik ki a tanügyi törvény nemzeti kisebbségeket sújtó, egyházi autonómiájukat sértő rendelkezései miatt. A törvény alapvető emberi és kisebbségi jogokat sért. A teljes esélyegyenlőséget, az anyanyelven tanuláshoz való jog érvényesülését a teljes körű kulturális autonómia szavatolja. Az egyházi vezetők elutasítják a tanügyi törvényben tetten érhető asszimilációs törekvéseket, és követelik a törvény azonnali megváltoztatását, az Európa Parlament vonatkozó határozati állásfoglalásának megfelelően. A törvény azáltal, hogy elrendeli a volt egyházi iskolák épületeinek újraállamosítását, jogszerűtlen, kisebbség ? és egyházellenes intézkedést legitimizál, egyben kizárja annak lehetőségét, hogy az ingatlanok visszakerüljenek eredeti tulajdonosaihoz. - Románia az egyetlen volt kommunista ország, ahol törvényes úton még nem rendezték az egyházi ingatlanok visszajuttatását, annak ellenére, hogy az egyházak ezt már 14 alkalommal kérték, még választ sem kaptak. Időközben a kormány részlegesen kártalanította a görög katolikus egyházat, az ortodox egyháznak pedig 1990 óta nagyértékű ingatlanokat és pénzösszegeket juttat. Egyes esetekben az adományozás a magyar egyházak elvett tulajdonából történik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 13., 639. sz., az állásfoglalást közölte: Magyar Kurír (Budapest), dec. 8./

1996. február 15.

Zernyest Brassó környéki falu plébániaépületét nemzetközi segítséggel katolikus közösségi házzá fejlesztették. A közösségi házban jelenleg óvoda működik, ahol magyar gyermekeket készítenek elő a magyar tagozatos iskolákba. A terület szórványvidék, ezért szükséges az anyanyelvi készség fejlesztése. Az épületben hitoktatás is folyik és a falu fiataljai itt találkozhatnak. /Magyar Kurír (Budapest), febr. 15. , 39. sz./

1996. április 26.

A Vatikáni Rádió beszélgetést folytatott Markó Bélával, amikor az RMDSZ szövetségi elnöke Rómában járt és a pápával találkozott. Markó Béla kifejtette: fontosnak tartja, hogy helyzetükről tájékoztassák a különböző európai és nemzetközi intézményeket. Találkozott többek között Pio Laghi bíborossal, aki az oktatásügy felelőse, Etchegaray bíborossal, a Iustitia et Pax vezetőjével, továbbá a vatikáni külügyek felelősével. "...tárgyalópartnereim jól tájékozottak az erdélyi magyar katolikusok helyzetétől." -mondta, mindenütt megértést és segítőkészséget tapasztalt. Hat esztendő telt el 1989 óta, de még mindig nem született meg az ún. kultusztörvény. A történelmi magyar egyházak elkészítették a maguk tervezetét, de nem tudták elérni, hogy ezt tárgyalja a parlament. Nagy szükség lenne egyházi iskolákra. /Magyar Kurír (Budapest), ápr. 26./

1996. június 8.

Désen, a ferences rendházban jún. 8-án országos választókáptalant tartott a Ferences Világi Rend, P. Benedek Domokos erdélyi ferences tartományfőnök elnökletével. Részt vett a közösség 44 képviselője, akik hároméves időtartamra megválasztották az új vezetőséget. Országos elöljáró Kovács László lett Máramarosszigetről, helyettes Reiner Margit Kolozsvárról. /Magyar Kurír (Budapest), júl. 10., 157. sz./

1996. június 29.

Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./

1996. július 10.

Gyergyószentmiklóson júl. 1-jén avatták fel Márton Áron püspök mellszobrát, Miholcsa József alkotását. A szobrot Dézsi Zoltán, a város polgármestere leplezte le. A püspök 1925-ben Gyergyószentmiklóson volt káplán. A szoborállításról hírt adott az Új Remények, a helyi római katolikus plébánia kiadványa. Jún. 30-án képkiállítás nyílt a városban az egykori Csík vármegye templomai címmel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./ Az Új Remények júniusi számát a Márton Áron-centenárium tiszteletére állították össze, amelyben Hajdók István főesperes felidézte emlékeit a nagy püspökről. /Magyar Kurír (Budapest), júl, 10., 157. sz./

1996. augusztus 23.

Márton Áron püspök születésének századok évfordulójára megjelent a Márton Áron Emlékkönyv /Glória Kiadó, Kolozsvár/, melyet Marton József egyháztörténész szerkesztett. A kiadványban kortársai, tanítványai, ismerősei - Jakubinyi György, Tempfli József, Reizer Pál, Domokos Pál Péter, P. Szőke János és mások ? vallanak róla. ? Megjelent Márton Áron Az egyházról című tanulmánya, amely gondosan kidolgozott, de a körülmények miatt a híveknek el nem mondott 20 beszédét tartalmazza. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 23., 177. sz./

1996. augusztus 23.

Márton Áron püspök születésének századok évfordulójára megjelent a Márton Áron Emlékkönyv /Glória Kiadó, Kolozsvár/, melyet Marton József egyháztörténész szerkesztett. A kiadványban kortársai, tanítványai, ismerősei - Jakubinyi György, Tempfli József, Reizer Pál, Domokos Pál Péter, P. Szőke János és mások ? vallanak róla. ? Megjelent Márton Áron Az egyházról című tanulmánya, amely gondosan kidolgozott, de a körülmények miatt a híveknek el nem mondott 20 beszédét tartalmazza. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 23., 177. sz./

1996. augusztus 24.

Budapesten, a Szent István Bazilikában Márton Áron püspök emlékére tartott ünnepi szentmisét Paskai László bíboros tartotta. A szentbeszédez Reizer Pál szatmári püspök mondta. Hangsúlyozta, hogy a nehéz időkben Isten mindig küld őrállókat népének, akik helytállásukkal megerősítik az embereket. Márton Áronnak köszönhető, hogy ?Erdélyben nem mérgezte meg az egyház életét a papi békemozgalom?. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 28., 181. sz./

1996. augusztus 24.

Budapesten, a Szent István Bazilikában Márton Áron püspök emlékére tartott ünnepi szentmisét Paskai László bíboros tartotta. A szentbeszédez Reizer Pál szatmári püspök mondta. Hangsúlyozta, hogy a nehéz időkben Isten mindig küld őrállókat népének, akik helytállásukkal megerősítik az embereket. Márton Áronnak köszönhető, hogy ?Erdélyben nem mérgezte meg az egyház életét a papi békemozgalom?. /Magyar Kurír (Budapest), aug. 28., 181. sz./

1996. december 6.

A romániai katolikus püspökök ad limina látogatásra utaztak Rómába, a katolikus püspököknek ugyanis ötévenként kötelező megjelenni a pápa előtt, hogy beszámoljanak tevékenységükről. A püspökök dec. 6-án a Szent Péter bazilika altemplomában szentmisét mutattak be. A román nyelven végzett szertartáson egyetlen magyar szó nem hangzott el, kivéve azt, hogy a szentmise végén magyarul is elénekelték a pápai himnuszt. Dec. 6-án fogadta a pápa az erdélyi magyar főpásztorokat. Dec. 7-én II. János Pál pápa egyszerre fogadta az összes romániai püspököt. A pápa örömmel emlékezett vissza a romániai főpapok 1991-es ad limina látogatására, amikor 43 év után először érkezhettek Rómába. Románia püspöki konferenciáját különböző szertartású közösségek főpásztorai alkotják. Feladatuk, hogy közösen hirdessék az evangéliumot. A különféle szertartások nem vetélkedhetnek egymással az egyetlen katolikus egyházon belül. A pápa örömmel állapította meg, hogy egyre nagyobb az együttműködés a különböző rítusok hívei között. II. János Pál pápa utalt azokra nehézségekre, amelyekkel számolniuk kell: nincs megfelelő oktató személyzet, hiányoznak a taneszközök, könyvtárak és épületek. Figyelmeztetett, hogy a főpásztorok fordítsanak nagy gondot a papok állandó továbbképzésére is. Szükséges, hogy a fiatalokkal megismertessék a hitet, mert Romániában is terjednek a káros erkölcsi magatartásformák. Az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, az abortusz súlyosan veszélyeztetik a közösséget. A pápa utalt az egyházi javak visszaadásnak problémájára is. /Magyar Kurír (Budapest), dec. 9., 268. sz./

1998. május 3.

A Magyar Kurír katolikus hírügynökség közel száz éves. Munkáját szerkesztője, Neumayer Katalin mutatta be. Több munkatárs kellene, de erre nincs lehetőségük. Jelenleg hárman vannak, ebben a technikai munkatársak is benne vannak. /Vasárnap (Kolozsvár), máj. 5./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998