udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Mûveszetert Alapitvany

2004. április 2.

Farkas Árpád /sz. Siménfalva, 1944, ápr. 3/ író, költő és műfordító hatvanéves. Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar nyelv és irodalom szakon. Tanulmányai után 1968-ig Vajnafalván tanított, majd 1971-ig a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör munkatársa, később az Igaz Szó szerkesztőségi tagja, 1975–1989 között pedig ugyanitt félállású munkatárs volt. A Látó irodalmi folyóirat szerkesztője lett 1990-ben, 1993-tól pedig a Háromszék napilap főszerkesztője. 1968-ban jelent meg első verseskötete, a Másnapos ének, ezt követte 1971-ben a Jegenyekör című. Fordított Ana Blandianától, Marin Sorescutól, Adrian Popescu műveiből. Prózában, de a tényfeltáró újságírásban is elismerést szerzett (a Bővizű patakok mentén című riportkötet társszerzője, 1972). A vásárhelyi írói egyesület díját vehette át (1972, 1979), majd a Román Írószövetség prózadíját 1985-ben, a Magyar Művészetért Alapítvány díját 1991-ben, József Attila-díjat 1993-ban, Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat 1995-ben. A költő születésnapjára kiadták díszkiadású Határátkelés című verseskötetét. /(barabás): Hatvan évet tölt Farkas Árpád. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./ A 60 éves Farkas Árpád költőt köszöntötte a lap. /Orbán Kinga: Farkas Árpád 60 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./ A lap közölte Szemlér Ferenc Farkas Árpád és Csiki László Farkas Árpádnak című versét, végül Farkas Árpád annak idején nagyhatású Avaron című versét.

2006. január 24.

Életének 85. évében elhunyt Jancsó Adrienne Kossuth-díjas előadóművész. Jancsó Adrienne 1921-ben Marosújváron született, 1941-től előadóművészként dolgozott. 1944 és 1947 között Kolozsvárott a Nemzeti Színház, illetve a Magyar Színház tagja. 1947-ben áttelepült Magyarországra, vidéki teátrumok, később a budapesti Madách Színház tagja. 1955-től újra pódiumművészként dolgozott, versmondó, balladaelőadó volt. 1963 és 1978 között az Irodalmi Színpad, illetve a Radnóti Miklós Színpad színészeként dolgozott, 1985-től 1990-ig a Vers és dal a Várban estek szervezője volt. 1991-ben megkapta a Magyar Művészetért Alapítvány díját, 1995-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség-díjjal, 2004-ben Hazám díjjal ismerték el tevékenységét. /Elhunyt Jancsó Adrienne. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

2007. május 28.

Kalotaszeg fővárosában, Bánffyhunyadon az elmúlt hétvégén tartották a városnapokat. Bemutatták a város monográfiáját, a Bánffyhunyad, település az Európa felé vezető című munka az egykori vásárközpontot földrajzilag és történelmileg is bemutatja, külön fejezetet szentelve a város híres szülötteinek és díszpolgárainak. A helyi Ravasz László Emlékházban a magyar művészetekről tartott előadást Váradi Ferenc, majd bemutatták a 150 évvel ezelőtti lakodalmas szokásokat. Május 27-én Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke adta át gróf Bánffy Katalinnak, az édesapjának, Bánffy Miklós grófnak odaítélt posztumusz Magyar Művészetért-díjat. A település névadójáról Váradi Kusztos Györgyi emlékezett meg. Ezt követően a főtéren ünnepélyes keretek közt adták át a városnak januárban odaítélt 21. századi Béke Emlékoszlopot. Mig Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke kifejtette: az alapítvány segítségével már 500 emlékművet sikerült felállítani szerte a világban. – Ez az emlékmű az egyetlen az országban, és erre méltán lehetnek büszkék a város lakói. Nemrég sikerült hat ilyen emlékoszlopot felállítani Szerbia, Szlovákia, Ausztria és Szlovénia különböző településein. A bánffyhunyadi emlékmű felszentelésével a 93 000 négyzetméteres Magyarország körül létrejött a béke gyűrűje – mondta az elnök. A város főterén felállított, repülő galambot ábrázoló faszobor Csoma Gergely fotó- és szobrászművész munkája, aki szerint jó helyre került az emlékoszlop. /D. I. : Béke emlékoszlopot avattak Bánffyhunyadon. Gazdag kulturális kínálat a városnapokon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2007. május 29.

Május 28-án adták át a Magyar Művészetért Alapítvány és a Herendi Porcelángyár által adományozott Árpád fejedelem emlékdíjat Kolozsváron az Apáczai Csere János Elméleti Líceumnak. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke, az iskola egykori diákjaként felidézte diákéveit, Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, a Korunk főszerkesztője az iskola múltjának jelentősebb eseményeit vázolta fel. A díjátadást az iskola kórusának fellépése zárta, Szabadi Ildikó vezényletével. (D. I.): Árpád-emlékdíj az Apáczai Líceumnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2007. szeptember 17.

Én, a Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak hallgatójaként fogadom, hogy az egyetem törvényeit tiszteletben tartom. Nemzeti hagyományainkat, szellemi értékeinket megőrzöm és továbbviszem. Minden tehetségemmel és szorgalmammal arra törekszem, hogy az egyetem jó hírnevét, szakmám becsületét gyarapítsam – hangzott el szeptember 16-án Csíkszeredán az első évesek esküje a tanévnyitó ünnepségen. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke a kisebbségbe került magyarságnak küzdelmét vázolta fel. Dr. Dávid László rektor a közösségteremtés fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy érdemes tudományosságot teremteni, hiszen ez emeli fel Székelyföldet. A tanévnyitó alkalmával a Műszaki Társadalomtudományok Kar részéről Bíró A. Zoltán kari kancellár, a Gazdaság- és Humántudományok Kar részéről dr. Szabó Árpád köszöntötte a diákokat. Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány nevében Árpád fejedelem-díjat adományozott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. /Takács Éva: Tanévnyitó a Sapientia egyetemen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./ Hetedik alkalommal fogadta be elsőéves hallgatóit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Csíkszeredában a tanévnyitón Kató Béla rámutatott: „Ha meg akarunk maradni abban, amit évszázadok óta eleink összegyűjtöttek, hátrahagytak, azt a szellemi örökséget és a kincset meg akarjuk őrizni, akkor szükségünk van intézményekre. ” /Rédai Botond: Hetedik tanévnyitó a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 17./

2007. szeptember 20.

Ünnepélyes keretek között ismerték el szeptember 19-én Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az autonómia megteremtéséért folytatott küzdelmét. Az Árpád fejedelem díjat Fodor Imre, az SZNT elnöke vette át Gubcsi Lajostól, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriumi elnökétől, aki beszélt az Árpád fejedelem díjról, annak hátteréről és jelentőségéről. Mint mondta, ,,egy büszke nép nem tűri, hogy elvegyék a történelmét”, utalt az eddigi kitüntetettekre, akik ,,a magyar nemzet gerincei”. Művészek mellett idén Orbán Viktornak is átadták. Ötven elismerésből tizenhármat Erdélybe hoztak. Miután Fodor Imre, az SZNT elnöke átvette az Árpád fejedelem-díjat, kijelentette: az SZNT felvállalta, hogy megoldódjon az erdélyi kérdés, az autonómia. Ha ez nem sikerül, a szászok sorsára jutunk – figyelmeztetett. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke végül megjegyezte, megelőlegezett ez a díj, mert az SZNT akkor fogja megérdemelni, amikor Gubcsi Lajos ,,székely autonóm földre fog lépni, de hisszük, ez be is fog következni”. /Mózes László: Árpád fejedelem díj a Székely Nemzeti Tanácsnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2007. szeptember 28.

Székelyudvarhelyen Tiszteletbeli Székely-kitüntetést, érmet és erről szóló oklevelet nyújtottak át Gubcsi Lajos írónak, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriuma elnökének. Az indoklásban Szász Jenő kifejtette: a székely autonómia támogatásáért ítélték oda a kitüntetést. /Újabb Tiszteletbeli Székely. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 28./

2007. november 5.

Székelyudvarhelyen november 4-én felavatták a város főterén felállított Élet szoborcsoportot, amelyet Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke adományozott a székelységnek azon évezredes történelmi áldozat elismeréseként, amelyet az a magyarságért hozott. Az alkotást Szász Jenő polgármester és az adományozó, Gubcsi Lajos leplezte le, majd Mátyás Károly főesperes szentelte fel. A kompozíciót a megfeszített Jézust, valamint Máriát, a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobor és hét, a magyar törzseket jelképező kőoszlop alkotja. Előbbi szobor Melocco Miklós, utóbbi Győrfi Sándor alkotása, a kőkompozíció Máthé Lóránt Pál munkája. Szász Jenő arra biztatta a jelenlévőket, november 25-én szavazzanak a független erdélyi magyar jelöltre. Áder János, az Országgyűlés alelnöke az 1956-os forradalom köré szőtte beszédét, melyet november 4-én vertek le. A fideszes politikus beszédében a határozott érdekképviseletet, a világos és egyenes szavú vezetők választását jelölte meg követendő célként. Ezt követően Szász Jenő Tiszteletbeli Székely oklevelet adományozott az anyaországi politikusnak. „Tőkés!” „Tőkés!” skandálás és fergeteges taps fogadta az ünnepi szónokok közül utolsóként felszólaló református püspököt. Tőkés László kifejtette: „Mi tudjuk, hogy a magyarság csak akkor állhat talpra, csak akkor teremthet számára jövőt, ha saját kezébe veszi a sorsát”. A rendezvény, amelyet a nyíregyházi Mandala Dalszínház művészeinek dalai-táncai színeztek, a Székely Himnusz közös eléneklésével zárult. /Pengő Zoltán: Kampányízű szoboravató. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2009. május 5.

Rákóczi-emlékdíj alapítását jelentette be Gubcsi Lajos költő, a Magyar Művészetért Alapítvány elnöke. A 2010-ben adományozandó kitüntetést II. Rákóczi Ferenc halálának 275-ik évfordulója alkalmából az a hét civil szervezet veheti majd át, amelyik a most megalakult kuratórium döntése szerint példásan élteti a fejedelem kultuszát. A díjat jövőre odaítélő Kárpát-medencei kuratórium erdélyi tagjai közé választották Beder Tibor tanárt (Csíkszereda), Székely Emese tanárnőt (Marosvásárhely), Sylvester Lajos közírót (Sepsiszentgyörgy) és Muzsnay Árpád újságírót (Szatmárnémeti). /Rákóczi-emlékdíjat alapítottak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 5./

2009. május 27.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolcadik alkalommal szervezte meg iskolanapjait. A VIII. Bethlen-napokon a kísérletezni vágyókat bűvészsarok várta az udvaron, magyarázta Dvorácsek Ágoston fizikatanár A Bethlen-napok programjában emléktábla-avatás, író-olvasó találkozó, szavalóverseny, történelmi vetélkedő és kiállításmegnyitó is szerepelt. A Bethlen-napok Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházánál zárultak. A Virágok vetélkedése című versenyben 22 benevezett csapat virágokkal díszítette a tágas iskolaudvart. A meghajlás művészete – A Korunk fiatal szerzőinek antológiája című kötetet Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője mutatta be. Kobzos Kiss Tamás énekmondó magával ragadta hallgatóságát, a Barcsay teremben megnyílt a Kossuth Lajos emigrációja témájában a budapesti székhelyű Magyar Emlékekért a Világban Egyesület kiállítása. Bemutatták a 2007–2008-as tanév kollégiumi értesítőjét. Az értesítő az elmúlt négy évben könyvformában jelent meg, idén azonban CD-formátumban bocsáthatják az érdeklődők rendelkezésére, de hamarosan lesz írott változata is. A Xantus Gábor által készített Magyar sír az őserdőben – Fenichel Sámuel nyomdokain Új-Guineában című filmből adtak részletet. A nagyenyedi születésű régész, néprajzi és természettudományi gyűjtő, világutazó halálának 115. évfordulóján Hangay György természetkutató vezetésével vágott neki Pápua Új-Guineának Xantus Gábor és kis csapata, hogy Fenichel Sámuel addig jeltelen sírját felkutassák. A filmrészlet után leleplezték az emléktáblát. Egyidőben három rendezvény is elkezdődött: diáktudományos konferenciát, szavalóversenyt, Bethlen Gábor alakja köré épülő történelmi vetélkedőt szerveztek. A Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriuma a Kossuth Lajos-emlékszobrot az Erdélyi Magyar Ifjaknak (EMI) ítélte, melyet Gubcsi Lajos Soós Sándornak, az EMI elnökének adta át. Üdvözölték dr. Szőcs Gyula enyedi származású budapesti orvost, a kollégium diákjai által 2006 óta megpályázható Pápai Páriz Ferenc pályázat támogatóját. /Ferencz Zsolt: A Bethlen-kollégium a magyarság lelki-szellemi találkozószigete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998