udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Mozgaskorlatozottak Egyesulete/Tarsulata

1993. szeptember 30.

Funar polgármester diszkriminatív módon járt el a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületével szemben: nem engedélyezte a szabályosan összeállított és benyújtott dokumentáció alapján kért rehabilitációs központ felépítését. Ez ellen tiltakozott Octavian Buracu. /Octavian Buracu: Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

1995. szeptember 6.

Funar polgármester visszautasította a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületének kérését, hogy építkezésre területet adjanak nekik. Funar azzal érvelt, hogy veszélyes precedenst teremtenének, esetleg más magyar szervezetek is ezt tennék, s így értékes területeket adnának magyaroknak. Funart felháborította, hogy a mozgáskorlátozottak magyarul beszélgetnek az egyesületben. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

1996. április 19.

Ápr. 19-én Kolozsvárott a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületének képviselői jelenlétében ünnepélyesen elhelyezték a Szent Kamill Otthon alapkövét. A tervek szerint az otthon 72 ágyas lesz. Három osztrák egyesület is segít az otthon felépítésében. Tokay Rozália, az egyesület elnöke és fáradhatatlan harcosa megköszönte a segítséget. Az ünnepségen dr. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese tolmácsolta Göncz Árpád köztársasági elnöknek az egyesülethez írt levelét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20., 22./

2000. szeptember 2.

Szept. 10-én felavatják Kolozsváron a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának Szent Kamill Otthonát. Az épület még nincs kész, hetven személynek ad majd otthont. Az ünnepségre meghívták a Kamilliánus-rend általános főnökét, dr. Angelo Brusco generális atyát, dr. Anton Gotest, a Magyarországi Kamilliánus-rend főnökét, dr. Jakubinyi György érseket, Kádár István plébánost, az Erdélyi Kamilliánus-családok elnökét, Alföldi László magyar főkonzult, Tőkés László református püspököt, Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét. /Erdély első Szent Kamill Otthona. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2001. március 20.

Kádár István esperes, kolozsmonostori plébános és Kovács Árpád, a Szent Mihály templom segédlelkésze március 17-én felszentelte a kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata Szent Kamill otthonában lévő kápolna harangját. Ez jelentős állomása a kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata és Tokay Rozália építő, intézményteremtő és lélekápoló munkájának. A Szent Kamill otthon alapkövét 1996. április 16-án tették le. A magyar mozgáskorlátozottak gondozása és ellátása végett épülő ötszintes, 3.870 négyzetméter felületű otthon létesítése - elsősorban osztrák segélyszervezetek és a Szent Kamill Rend támogatásával - a mai napig több mint 4 milliárd lej (közel 50 millió forint) értékű adomány hasznosítását jelenti a rászorulók számára. /Felszentelték Erdély első Szent Kamill kápolnájának harangját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2001. november 19.

Az ausztriai és a magyarországi Kamilliánus Rend vezetőinek jelenlétében szentelték fel nov. 17-én Kolozsváron, a Hajnal negyedben felépített Mozgássérültek Szent Kamill Otthonát. Az otthon megszületésének gondolata Tokay Rozáliától, a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületének elnöknőjétől származik, akit a terv kivitelezésében 95 százalékban az Osztrák Kamilliánus Rend, és a felső-ausztriai Schieldberg és környékének lakói segítettek. Az otthonban több mint száz rászoruló lakhat emberi körülmények között. /Köllő Katalin: "Szíveteket kezetekben hordozzátok " = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2003. február 20.

Évek óta hatósági zaklatás folyik a mozgáskorlátozottak kolozsvári szervezete ellen. A Pénzügyi Igazgatóság lefoglalási parancsot állított ki a kolozsvári Szent Kamill Otthon nevére. A hivatal szerint a szociális otthont működtető Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata éveken át elmulasztotta bejelenteni adókötelezettségét. Habár szigorúan szociális tevékenységet végez, a hatóságok megtagadták az ezzel járó adó- és illetékkedvezmények biztosítását. Tokay Rozália, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának elnöke és Boros János alpolgármester szerint is a hatósági zaklatás a társulat nevében szereplő "magyar" szónak köszönhető. Tokay Rozália kezdeményezésére, 1990-ben jegyeztette be jogi személyként a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatát a kolozsvári bíróságon. Ma a szervezet tagsága mintegy 1200 fő, ennek 32 százaléka román, 12 százaléka német, a többi pedig magyar nemzetiségű személy, mindannyian mozgáskorlátozottak. A nonprofit, karitatív szervezet működése idején sosem kapott segélyt a román államtól, semmiféle kedvezményt sem élvez. A külföldről kapott segélyek tették lehetővé az otthon felépítését, nem hiányoznak az egészségügyi rendelők, női és férfi fodrászat, klubhelység és különböző irodák is. Megindultak az ellenőrzések. A pénzbüntetést még időben megfellebbezték. A pénzügyi igazgatóság még a fellebbezési időben foglalási és végrehajtási levelet küldött ki a 2,5 milliárd lejes tartozás miatt, ezt a társaság szintén megfellebbezte. A vizsgálatok egyelőre szünetelnek. /Lázár Lehel: Lefoglalnák a Szent Kamill Otthont. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./

2003. augusztus 23.

Egy ausztráliai magyar egyesület újabb támogatást juttatott Erdélybe a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) nagycsaládos programjának keretében. A nyár folyamán újra személyesen látogatott Erdélybe a Sydney-i Magyar Kultúrkör /SMK/ elnöke, Rozgonyi Magda, aki az MVSZ Erdélyi Társasága /VET/ nagycsaládos programjának keretében több családot keresett fel, és átadta az SMK adományát néhány Kolozsváron és környékén élő sokgyerekes családnak. A támogatott családok közül kettőben 4-4 gyerek, egyben pedig 10 gyerek van. Jutott a támogatásból a Kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának is. A VET 2000-ben elindított nagycsaládos programjába elsők között kapcsolódott be a Rozgonyi Magda vezette egyesület, Kárpátalját is jelentősen támogatják. A mostani erdélyi út során sikerült kapcsolatot kialakítania a szlovákiai magyar nagycsaládosokkal is. A Sydney-i Magyar Kultúrkör fő célkitűzésének tekinti, hogy az elszakított területeken élő szegénysorsú nagycsaládosokat támogassa. /Ausztráliai támogatás erdélyi nagycsaládoknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2003. november 20.

Adócsalás gyanúja miatt indított vizsgálatot a kolozsvári rendőrség gazdasági osztálya Tokay Rozália, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társaságának elnöke ellen. A vizsgálat a pénzügyi igazgatóság kérésére indult, amely 2,5 milliárd lejt követel a szervezettől. A hivatal úgy véli, az időseket ápoló társaság kereskedelmi tevékenységet folytat, és jövedelemadót kellene fizetnie ezért. A társaság, mivel karitatív intézmény, és szociális jellegű feladatokat lát el, 2000-ig törvényesen visszaigényelhette az öregotthon építésére fordított alapanyagok árának a hozzáadottérték-adóját (TVA). Ekkor azonban a pénzügyi igazgatóság gazdasági jellegűvé sorolta a társaság tevékenységét, azzal az érvvel, hogy bár minden bevétel a szociális tevékenységet szolgálja, a szervezet tevékenységét csak gazdaságinak lehet nyilvánítani az adományok értékesítése miatt. A hivatal szerint ez esetben a TVA nem téríthető vissza. Az igazgatóság ugyanakkor összesen 2,5 milliárd lejes jövedelemadót követel a társaságtól.A pénzügyi igazgatóság 2000 óta nem hajlandó visszatéríteni a mozgáskorlátozottak társasága által követelt TVA-t. Ez év májusában a kolozsvári törvényszék a társaság javára döntött a 2002-es évben indított perben. Az igazgatóság megfellebbezte a döntést, azonban az Ítélőtábla helybenhagyta a törvényszék ítéletét. Az Ítélőtábla ez év szeptemberében hozott döntése szerint a Magyar Mozgáskorlátozottak Társasága esetében nem lehet azt állítani, hogy az adományba kapott javak értékesítésével a társaság kereskedelmi tevékenységet folytatna. A döntés kimondja: a nonprofit társaság jogosult a TVA visszaigénylésére. A karitatív szervezet sosem kapott segélyt a román államtól, ugyanakkor kedvezményben sem részesül annak ellenére, hogy az állam kötelessége volna e szociális feladatok megoldása. A Szent Kamill szociális otthont külföldről kapott segélyek értékesítésével 2001 őszére fejezték be. Az otthonban eddig már 61 személyt ápoltak. Jelenleg 28 idős személy van gondozásukban. Tokay Rozália, a társaság elnöke úgy véli, az Ítélőtábla döntése alapján a többi pert is megnyerhetik. /Lázár Lehel: A rendőrség vizsgálja a szociális intézményt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

2004. április 21.

Eddig soha nem tapasztalt történt Kolozsváron a városi tanácsban: az RMDSZ-es önkormányzati képviselők pénzt szavaztak meg a Vatra Romaneasca Szövetségnek és az Avram Iancu Egyesületnek, a román tanácsosok pedig hozzájárultak a magyar iskolák és civil szervezetek számottevő támogatásához. Ilyen ára volt annak, hogy a magyarok is kapjanak a helyi költségvetésből. A legtöbb pénzt az iskolák kapták, köztük a magyar tannyelvű középiskolák, valamint olyan oktatási intézmények, ahol magyar osztályok is működnek. Közpénzhez jutott a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (280 millió lej), a Pro Iuventute Kulturális Egyesület (131 millió), a Homo Ludens Kulturális Egyesület (250 millió), 65,3 milliót kapott a Bogáncs-Zurboló Egyesület, de a Magyar Mozgássérültek Egyesülete (havi 50 millió lej), az Unitárius Nők Egyesülete (48, 6 millió), valamint az Agnus Media Alapítvány is (145 millió). /K. O.: Történelmi napok a kolozsvári városi tanácsban. Százmilliók magyar iskoláknak és szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2005. április 5.

Félelemben tartják a kolozsvári Szent Kamill szociális otthon munkatársait, szinte minden este azzal a negyedbeli fiatalok csoportjai „Bozgorok, tűnjetek el az országból!” felkiáltással fogadják őket a kapuban, vagy a tömbházak között vezető közeli utcákban. „Amióta 2001-ben megnyitottuk az intézményt, folyamatosan inzultálják munkatársainkat és vendégeinket” – panaszolta Tokay Rozália, a kolozsvári szociális otthon igazgatónője, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának elnöke. Az elmúlt években már valamennyi alkalmazottat „lebozgorozták”, szidalmazták, csúfoltak magyarságáért, egy fiatal férfit hiányos romántudása miatt megvertek. Tokay egy olyan történetet is felidézett, amikor két éve ausztriai vendégeik voltak, és az egyik osztrák atyát tojással és paradicsommal dobálták meg. Főként a női alkalmazottak rettegnek az inzultusoktól – már annyira félnek este kilépni az intézményből, hogy férjük vagy édesapjuk rendszeresen várja valamennyiüket. Március 29-én este az egyik ápolónő férje éppen az otthon felé tartott, amikor két suhanc szóban próbálta provokálni, főként hosszú haja miatt zaklatták. A fiatal férfi jobbnak látta válasz nélkül tovább haladni, ekkor azonban egy autó állt meg, és további négy fiatal csatlakozott a másik kettőhöz, majd ütlegelni kezdték. „Ekkora túlerővel szemben lehetetlenség volt védekezni, és annak is tudatában volt, hogy ha megfutamodik, autóval erednek utána” – mesélte az áldozat felesége. Hozzátette: az elszenvedett sérülések máig látszanak. A bosszútól való félelmükben nem fordulnak a rendőrséghez Tokay Rozália, több alkalommal is beszélt már ez ügyben a körzeti rendőrökkel. „Azt hittem, hogy az ilyen jellegű megnyilvánulás már a múlté” – nyilatkozta a Krónikának Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki a Krónikából minderről. „Személyesen veszem fel a kapcsolatot a rendőrséggel, és ígérem, nagyon rövid időm belül fény derül az ehhez hasonló esetekre” – szögezte le Boc /Bálint B. Eszter: Szent Kamill megpróbáltatásai. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2006. január 3.

A kolozsvári Hajnal negyedben kilenc évvel ezelőtt olyan épületnek tették le az alapkövét, amely mára Kolozsváron az idősek, a mozgássérültek körében fogalommá vált. Vezetője Tokay Rozália, a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulatának elnöke, a Szent Kamill Otthon megálmodója. Az otthonban kápolna is van. 1996-ban tették le az alapkövet. Akkor ígéretek hangzottak el, hogy a magyar kormány támogatást ad, de ez nem történt meg. Az épületet végül egy osztrák közösség és a kamilliánus rend támogatásával sikerült megépíteni. A kápolnát 2000. szeptember 9-én szentelték fel, 2001 októberében a szociális otthon is benépesült. Egyik nap megkapta a működési engedélyt a tanácstól, emlékezett Tokay Rozália, másnap már szólt a telefon, hogy vissza akarják vonni. A bűn az volt, hogy magyar építette, magyaroknak. Emellett szerettek volna egy hatalmas értékű ingatlant – amelybe semmit nem fektettek be – megszerezni. Szerencsére ezt nem tudták elérni. Az ötszintes, 70 személyt kétágyas, fürdőszobás lakásokban befogadó otthon beépített területe több mint 4000 négyzetméter. Az 1989-es változások után a Magyar Mozgáskorlátozottak Társaságát bejegyezték jogi személyként, már akkor felhívták a figyelmünket arra, hogy támogatást ne várjanak, ha a nevükben ott szerepel a magyar szó. Vállalták a nehézségeket. Emiatt az elmúlt 15 évben semmilyen támogatásban nem részesültek sem az állam, sem a helyhatóság részéről. Ez a negatív diszkrimináció, hiszen más hasonló szervezet nemegyszer részesül különböző támogatásokban. A közköltségek nagyon magasak, a személyzet fizetését is nagy nehézségek árán tudják előteremteni. Továbbra is különböző adományok értékesítéséből próbálják fenntartani magukat, ehhez járul hozzá a kamilliánus rend részéről kapott havi kétezer euró, a vendégszobák értékesítése és a bentlakók hozzájárulása. Segítette őket a Magyarok Világszövetsége is. A Funar-korszak legsötétebb éveiben épült fel és indult el az otthon. 2002-ben a mozgássérültek társulata megtámadta az adóhivatal jegyzőkönyvét, amely 2,5 milliárd lej (mintegy húszmillió forint) áfa és egyéb adóteher befizetésére kötelezte volna az egyesületet. Hosszú pereskedés után sikerült érvényt szerezni az igazságnak. A hatósági zaklatások azonban más szinten is folytatódtak, több alkalommal. Legutóbb az otthon alkalmazottait félemlítették meg, bántalmazták. Szükség volna egy magyar kórházra is Kolozsváron, ahol az embernek nem kell félni attól, hogy egy nagy-romániás orvossal kerül szembe. Jó lenne, ha a város magyarságának, de a környéknek is (Kalotaszegnek, a Mezőségnek) egy rehabilitációs központot (kórházat laborokkal) tudnának építeni. A kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulata 1990-ben alakult, és mintegy 1100 tagja van. (Megjelent a Magyarok Világszövetsége lapjának, a Honlevélnek a tavalyi második számában) /Somogyi Botond: A hit csodákra képes. Beszélgetés Tokay Rozáliával, a kolozsvári Szent Kamill Otthon vezetőjével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./

2007. július 9.

Július 8-án, vasárnap délelőtt Kolozsváron, a Szent Mihály-templom előtt, a híveknek mintegy 150 fős csoportja gyülekezett, hogy az előző napokban elhangzott felhívásnak megfelelően kérje dr. Czirják Árpád érseki helynök hivatalban maradását. Néhány jelenlévő felszólalt, köztük Tokay Rozália, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének elnöke is. Arra buzdították a jelenlévőket, hogy védjék meg az egyház helyi elöljáróját. Czirják Árpád legutóbbi beadványában azt kérte az érseki hivataltól, hogy maradhasson Kolozsváron, a Donát úton épülő Szent István templomban. Egyszersmind nyugdíjazását is kérte, jelezve, hogy a templomi miseszolgálaton kívül semmilyen feladatot nem vállal. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tiltakozás a vasárnapi szentmise előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2008. július 16.

A demográfusok, statisztikusok évtizedek óta kongatják a vészharangot, a döntéshozók azonban nem dolgoznak ki stratégiát a súlyos demográfiai helyzet orvoslására. A veszteséges népesedési folyamatok egész Európára jellemzőek, a Kárpát-medencei magyarság esetében egyenesen ijesztőek. Évente egy városnyi populáció – 30–50 ezer – ember tűnik el. Kevés idő kell, hogy 10 millió alá süllyedjen az anyaország lakóinak száma. Az utódállamok magyar közösségei még drámaibb mértékben gyérülnek. Az évtizedek óta tartó népességfogyás mértéke az utóbbi időben felgyorsult, írta Csép Sándor. A nevelési rendszerben és a magatartás-formáinkat meghatározó szellemi-erkölcsi életben a család, mint nemzetfenntartó közösség, mint társadalmi alapsejt nem kapja meg az őt megillető helyet. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett Reménység Házai, a NOE – Nagycsaládosok Országos Egyesülete –, az online Demográfiai Fórum, a Nagycsaládosok Erdélyi Szervezete, az Erdélyi Családsegítő Szervezet, az Életfa, a Kismamaklub, a Várandósok Klubja, a Magyar Mozgássérültek Társaságának Leányanyákat Támogató Programja, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Erdélyi Magyar Ifjak, az Áldás-Népesség Mozgalom – mindezek az első lépéseit jelentik annak a hosszú, nem könnyű útnak, amely kivezet a jelenlegi siralomvölgyből. Amely útnak addig kell tartania, amíg egy igazi hazafi, egy államférfi kiáll a parlament szószékére és sürgős, rendkívüli törvénytervezetet terjeszt elő. A civil személyek számára a feladat: felhagyni a siránkozással és hirdetni kell: nincs vége a magyarok történelmének, hanem újabb napfényes lapjait írhatjuk… /Csép Sándor: Népesedési riadó, avagy peregnek a 24. óra percei. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 16./

2009. április 29.

Több mint egymillió lejjel támogatja a helyi tanács a kolozsvári kulturális intézmények és civil szervezetek tevékenységét, miután a tanácsosok megszavazták az erre vonatkozó tervezetet. A korábbi tanácsülésen Molnos Lajos kérésére halasztották el az összeg odaítélését, a kulturális bizottság elnöke ugyanis nem értett egyet egyes, a magyar szervezeteket érintő változásokkal. A megszavazott változatban már a korábbi tervezetből kimaradt magyar szervezetek is szerepelnek, így például a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, amelynek 1500 lejt szavaztak meg tudományos diákkonferencia szervezésére. A magyar szervezetek közül a Magyar Mozgássérültek Egyesületének 20 000 lejt, a Diakóniának 7 000 lejt, a Helikonnak és a Korunknak 13 000–13 000 lejt, a Barabás Miklós Céhnek pedig 3000 lejt szavaztak meg. A Heltai Gáspár Alapítvány a Szent István napok megszervezésére 10 000 lejes támogatásban részesült. Az idei költségvetésből a tanácsosok támogatják még a Kolozsvár Társaságot, a Tranzit Alapítványt, a Szarkaláb, az Ördögtérgye, a Zúrboló néptáncegyütteseket, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot, a Sapientia Alapítványt. /Jakab Judit: /Több magyar szervezet kap támogatást a költségvetésből. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998