udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Nepfõiskolai Collegium

1993. február 12.

A román ellenzék lapjának vezércikke: Snegur eladja az országot! A lap hazaárulással vádolja a Moldovai Köztársaság elnökét, amiért autonómiát ígért az egyébként soha Romániához nem tartozó Dnyeszteren túli területnek. /Romania Libera, febr. 12., MTI/

1998. március 8.

Márc. 7-8-án Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi központban ünnepélyesen megnyitották az Erdélyi Népfőiskolai Collégiumot. Az alapító okirat szerint az intézmény civil kezdeményezésként kívánja folytatni népfőiskolát alapító és fenntartó elődeinek hagyományőrző, értékteremtő, közösségépítő és hiterősítő munkáját. Nagy Attila püspöki titkár ismertette az 1998-as programot, kiemelve olyan témaköröket, mint A magyarság jövőképe Erdélyben, Elvándorlás-kivándorlás, Gazdasági változások. Dr. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke az 1989 utáni magyarországi népfőiskolákról beszélt, Tavaszi Hajnal a sárospataki és nagyváradi kezdeményezés között vont párhuzamot, dr. Csapó József szenátor s nemzeti önazonosság megőrzésé hangsúlyozta, Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Collégium elnöke kifejtette, hogy a népfőiskolai intézmények fogalma az utóbbi évtizedekben kitörlődött Romániában. Tőkés László püspök a felnőttképzés szerepéről, az egyház és kultúra viszonyáról beszélt. Másnap dr. Egyed Ákos professzor, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság elnökének Wesselényi 1848 tavaszán című tanulmányát olvasták fel. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./

2000. október 9.

Okt. 7-én népfőiskolai központot avattak Nagyváradon, a várad-ősi református templom mellett. Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium székháza felépült, de használni egyelőre csak az alsó szintet lehet. Itt egy előadóterem, konyha, két mosdó és egy irodahelyiség található. A hollandok továbbra is segítenek, fedezik a munkálatok befejezéséhez szükséges kiadásokat. A tervek szerint előadások, viták és hasonló rendezvények zajlanak majd az új épületben. Dr. Csapó I. József szenátor köszöntője után dr. Inotay Ferenc, a Magyar Népfőiskolai Kollégium (MNK) elnöke kifejtette, hogy az anyaország határain kívül létesült népfőiskolák egyik célja a magyarságtudat erősítése. Az avatáson bemutatták a Királyhágómelléki Füzetek sorozatban megjelent Nemzetközi egyházi-etnikai-kisebbségügyi értekezlet című munkát. Az ünnepség az új székház falán elhelyezett Millenniumi emlékjel leleplezésével zárult. /Kulcsár Andrea: Népfőiskolai központot avattak Ősiben. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./

2000. november 15.

Nov. 11-én megalakult a Nagykárolyi Népfőiskola, a magyar Népfőiskolai Collegium, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a helyi református egyházközség szervezésében. A népfőiskola elnöke dr. Németi János tudományos kutató lett, aki elmondta, hogy ez a negyedik népfőiskola immár Erdélyben. A második bécsi döntés után még 10 nagyobb népfőiskola működött, de a kommunista rendszer eltűntette őket. 1997-ben megalakult az első népfőiskola egy Nagyváradtól 10 kilométerre levő 480 lélekszámú községben. A következő volt - Tőkés László püspök és Csűry István generális direktor szervezésében - az Erdélyi Népfőiskolai Kollégium nagyváradi székhellyel, majd a Tövisháti Református Népfőiskola is megszületett. Saját épületük még nincs, a református egyház tulajdonában levő valamelyik épületben fogják tartani az előadásokat. /Magyar Népfőiskola alakul Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2001. április 10.

Az Erdélyi Népfőiskolai Collegium feladata a hagyományőrzés és az értékfelmutatás, továbbá a közösségteremtés és -formálás, tájékoztatott Barabás Zoltán ügyvezető elnök. Az intézmény 2001-es programjainak Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ ad otthont, havonta tartanak egy előadást. Múlt hónapban indították a Népfőiskolai vasárnap című rendezvénysorozatot, melynek első állomása márc. 25-én volt, Ravasz László és az erdélyi magyarság kérdéskörét járta körbe Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkipásztor. Áprilisban Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője tart előadást a határon túli magyar kultúra támogatásának stratégiájáról és lehetőségeiről. Májusban Nagyváradi sajtótükör 1990-2000 címmel Indig Ottó tart előadást. Lesz élő irodalmi újság, helyi kortárs költők közreműködésével. Júniusban Péter I. Zoltán szakíró mutatja be az építészeti örökséget, júliusban pedig Bodnár Ákos, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára tart előadást a keresztyén orvos esélyeiről. Augusztusi vendégük Semjén Zsolt vallásügyi államtitkár, témája: Állam és egyház - a szekularizáció kihívásaival szemben. Előadást tart még a következő hónapokban Kis Boáz lelkipásztor, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke, Jakobovits Miklós képzőművész, Kiszely István történészprofesszor, végül Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora. /Papp Gy. Attila: Erdélyi Népfőiskolai Collegium. Gazdag programkínálat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 10./

2001. május 21.

Máj. 19-én A váradi magyar költészet századai címmel tartottak irodalmi estet a Varadinum programjának záróaktusaként. Tempfli József római katolikus megyés püspök vallott az irodalomhoz, a vershez fűződő érzelmeiről. Az esten jelen volt Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium elnöke, aki elsősorban a szervezet tevékenységéről, feladatairól beszélt. Ezután 15 kortárs költő /Dénes László, Szűcs László, Ferenc Zsolt, Szőke Mária, Nagyálmos Ildikó, Kinde Annamária, Goron Sándor, T. Szabó Edit, Tüzes Bálint, Fábián Sándor, Barabás Zoltán, Gittai István, Morvay László, Pataki István, valamint a Felvidékről érkezett Hodossy Gyula/ olvasott fel verseiből. Az est második részében többek között Janus Pannonius, Zsámboki János, Pázmány Péter, Nadányi János, Dutka Ákos, Miklós Jutka és Reményik Sándor költeményei hangzottak el. /Költészet az ezredvégen. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 21./

2007. április 2.

A hegyközújlaki Partiumi Népfőiskola tíz éve működik. Legutóbb március 30-án tartottak előadást neves irodalmárok és történészek. A szépszámú közönséget a házigazda, Orbán Zoltán református lelkipásztor köszöntötte. Elsőként Raffay Ernő budapesti történész beszélt a két világháború közötti időszakról. Kiemelte: sokszor elhallgatnak dolgokat, az is előfordul hogy teljesen másképpen állítják be a történteket, mint ahogyan azok végbementek. Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész Nyírő József életéről és munkásságáról beszélt. A „székelység írója” az emigrációban sem feledkezett el népéről, külhonban is folyton azért küzdött, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet a trianoni döntés igazságtalanságára. Azzal próbálta megvilágítani az igazságot, hogy regényeit azokra a tényekre építette, amelyeket mélyen elhallgattak vagy megmásítottak. Az én népem, Mádéfalvi veszedelem és a Néma küzdelem című regényei fénylő pontjai a magyar irodalomnak. Kis Boáz, a Magyar Népfőiskolai Collegium ügyvezető elnöke arra figyelmeztetett, hogy a versenyképesség érdekében a népfőiskoláknak mint civil szervezeteknek lépést kell tartani a technikai fejlődéssel. A magyarok őstörténetéről Pápay Zoltán, nagyváradi vállalkozó tartott előadást. /Borsi Balázs: Tízéves a hegyközújlaki Partiumi Népfőiskola. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 2./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998