udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 461 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-461
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Nemzet

1991. február 30.

Szilágyi István, a Helikon /Kolozsvár/ főszerkesztője elmondta a hetilapról, hogy az "egész itteni irodalmat képviselnünk kell." "A ma indulókat elgyöngítheti, hogy nincs, akivel szemben megizmosodhatnának." /Magyar Nemzet (Budapest), dec. 30./

1990. január 22.

Kézdivásárhelyen több évtizedes szünet után újra magyar lap jelent meg, karácsonykor látott napvilágot a Székely Újság hetilap első száma, ötezer példányban, másnap a nyomda előtt a tömeg követelte az utánnyomást. A második szám tizenötezer példányban elkelt, a harmadikat már huszonötezerben nyomták. A lapot ifj. Dénes László, Sántha Atttila és Fekete Vince alapította, azóta csatlakozott hozzájuk Ambrus Ágnes, Dévai Iochom István és Nemes Enikő, ők alkotják a szerkesztőséget. /Fekete Vince, a Székely Újság szerkesztője: Székely újság Kézdivásárhelyen. = Magyar Nemzet (Budapest), jan. 22./

1990. január 22.

Kézdivásárhelyen több évtizedes szünet után újra magyar lap jelent meg, karácsonykor látott napvilágot a Székely Újság hetilap első száma, ötezer példányban, másnap a nyomda előtt a tömeg követelte az utánnyomást. A második szám tizenötezer példányban elkelt, a harmadikat már huszonötezerben nyomták. A lapot ifj. Dénes László, Sántha Atttila és Fekete Vince alapította, azóta csatlakozott hozzájuk Ambrus Ágnes, Dévai Iochom István és Nemes Enikő, ők alkotják a szerkesztőséget. /Fekete Vince, a Székely Újság szerkesztője: Székely újság Kézdivásárhelyen. = Magyar Nemzet (Budapest), jan. 22./

1990. január 27.

Király Károly a Román Kommunista Párt vezetői közé tartozott. Nagy jövő állt előtte, azonban 1972-ben szembefordult a Ceausescu-rendszerrel, majd megkezdte tiltakozó akcióit 1977-ben. Jelenleg a Nemzeti Megmentési Front alelnöke. Bodor Pál kérdésére, hogy a nacionalizmusnak erős tradíciója volt Romániában, nem jelent-e ez leküzdhetetlen akadályt a demokrácia számára, Király Károly leszögezte: leküzdhetetlent nem, de nehezen fog itt a demokrácia megszületni, "A romániai nacionalizmus fokát én inkább a hitleri Németországéhoz hasonlítanám, mint bármelyik más szomszéd országéhoz." Hozzátette: "Sok kitűnő románt ismerek, aki négyszemközt hajlandó a román nacionalizmusról nyilatkozni - a nyilvánosság előtt azonban nem mer állást foglalni. Épp a nacionalistáktól való félelmében." Király Károly kifejtette: "A politikai-adminisztratív autonómiák híve vagyok." "A jogokat ki kell vívni ? de azután meg is kell tartani őket. Ezért van szükség az önvédelmi szervezkedésre." "Szerintem azonban téves az a nézet, hogy az erdélyi magyarságnak csak egyetlen, egységes szervezete legyen." "Ha egyetlen pártunk van, mi történik, ha azt az egyetlent valakinek sikerül tévútra terelni? Vagy megszüntetni? Gondoljunk a Magyar Népi Szövetségre." /Bodor Pál: Autonómiákról, háromnyelvűségről Romániában. Beszélgetés Király Károllyal. = Magyar Nemzet (Budapest), jan. 27./

1990. január 27.

Király Károly a Román Kommunista Párt vezetői közé tartozott. Nagy jövő állt előtte, azonban 1972-ben szembefordult a Ceausescu-rendszerrel, majd megkezdte tiltakozó akcióit 1977-ben. Jelenleg a Nemzeti Megmentési Front alelnöke. Bodor Pál kérdésére, hogy a nacionalizmusnak erős tradíciója volt Romániában, nem jelent-e ez leküzdhetetlen akadályt a demokrácia számára, Király Károly leszögezte: leküzdhetetlent nem, de nehezen fog itt a demokrácia megszületni, "A romániai nacionalizmus fokát én inkább a hitleri Németországéhoz hasonlítanám, mint bármelyik más szomszéd országéhoz." Hozzátette: "Sok kitűnő románt ismerek, aki négyszemközt hajlandó a román nacionalizmusról nyilatkozni - a nyilvánosság előtt azonban nem mer állást foglalni. Épp a nacionalistáktól való félelmében." Király Károly kifejtette: "A politikai-adminisztratív autonómiák híve vagyok." "A jogokat ki kell vívni ? de azután meg is kell tartani őket. Ezért van szükség az önvédelmi szervezkedésre." "Szerintem azonban téves az a nézet, hogy az erdélyi magyarságnak csak egyetlen, egységes szervezete legyen." "Ha egyetlen pártunk van, mi történik, ha azt az egyetlent valakinek sikerül tévútra terelni? Vagy megszüntetni? Gondoljunk a Magyar Népi Szövetségre." /Bodor Pál: Autonómiákról, háromnyelvűségről Romániában. Beszélgetés Király Károllyal. = Magyar Nemzet (Budapest), jan. 27./

1990. március 20.

Márc. 20-án román tömegek rátámadtak a magyarokra, sok volt a sebesült. Márc. 21-én sok üzemben leállt a munka, magyar és román tömegek vonultak a város központjába, a katonaság kordont vont közéjük. Ismét vidékről hoztak teherautókkal románokat, akik botokkal felfegyverkezve átszakították a kordont és nekimentek a magyar tüntetőknek. Az összetűzésnek halálos áldozatai is voltak, továbbá 465 sebesült. /Romániai Magyar Szó, márc. 21,, 22, Népújság (Marosvásárhely), márc. 20., 21., 22./ Fejszékkel és vasdorongokkal támadtak Marosvásárhelyen a román nacionalisták. A súlyosan sérült Sütő Andrást Budapesten gyógykezelik. /Magyar Nemzet (Budapest), márc. 21./ Marosvásárhelyen vérfürdő volt, kaszákkal ittas emberek támadtak a tömegre, az utcákon sebesültek voltak. /Mi történt Marosvásárhelyen? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

1990. április 24.

A Luni című román hetilap harmadik, április száma nyílt levelet intézett a francia Antenne-2 tévéállomás vezetőjéhez, ebben a volt román királyról, Mihályról készült műsort Antonescu marsall emlékének bemocskolásával vádolta. A nyílt levél szerint a volt király nem, 1947. dec. 30-án lépett ki a történelemből, amikor az ország elhagyására kényszerítették, hanem 1944. aug. 23-án, amikor önkényesem félreállította Antonescu, amikor alattvalóinak életét eltérítette "természetes medréből". /Antonescu félreállításáért Mihályt támadja a Luni. = Magyar Nemzet, ápr. 24./

1990. május 20.

Illyés Gyula a hetvenes évek végén felemelte szavát az elnemzetlenítő politika ellen a Magyar Nemzetben. Illyés írását Michnea Gheorghiu támadta meg nagyon otrombán. Akkor felszólították a magyar értelmiséget, emlékezett vissza Tőkés László, hogy ítélje el Illyés Gyulát. Az egész romániai magyar értelmiségből Papp László püspök volt erre hajlandó, aki az egyház nevében ítélte el az írót. Tőkés László ezt nyílt levélben utasította vissza. Ezért azután hajszát indítottak ellene, Nagy Gyula püspök alaptalanul fegyelmiben részesítette. Végül Nagy Gyula kitette Tőkés Lászlót a dési egyházból. - Mindig erőteljes törekvés mutatkozik arra, hogy a politikát elválasszák a hittől, a vallástól. A politikum áthatja életünket, fejtette ki Tőkés László. - Úgy jött az egyházra a forradalom, mint az istenítélet. Az emberek megrohamozták Papp László püspök székhelyét. Gyakorlatilag anarchiába fulladt, vezetés nélkül maradt az egyház. Bűnbánatot kell tartani, be kell látni, hogy az egyház eddig süllyedt. Most keresni kell az egyházi megújulás útját. /"...hogy teremjen számunkra is valami jövő". = Keresztény Szó (Kolozsvár, máj. 20. - Czira János Hollandiában élő lelkész készített interjút Tőkés Lászlóval, az interjú a holland református hetilapban, a Central Weekbald 1990. márc. 23-30-i számában jelent meg. Ebből vett át részleteket a Keresztény Szó. [Illyés Gyula emlékezetes, jelzett írása: Válasz Herdernek és Adynak. = Magyar Nemzet, 1977. dec. 25., folyt.: 1978. jan. 1.]

1990. május 31.

Kis alakú, négy oldalas a Kanyar, az aradi fiatalok, a MADISZ lapja. Főszerkesztője, Kenderessy Attila 16 éves. A lap főmunkatársa Cziszter Kálmán. A Kanyarban interjú olvasható volt politikai fogollyal, több írás sürgeti a magyar egyetem megalakítását. /Diurnus: Az aradi MADISZ-lap. = Magyar Nemzet, máj. 31./

1990. július 18.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az RMDSZ rendkívüli kongresszusának sürgős összehívását javasolta, ahol foglalkozni kellene az iskolaüggyel és a kivándorlás kérdésével. Az RMDSZ-nek követelni kellene a kisebbségi jogok biztosítására vonatkozó korábbi kormányzati igények valóra váltását. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Le kell rombolni a félelem falát, jelentette ki Tőkés László és rámutatott, hogy a félelem nagymértékben befolyásolta a májusi választások kimenetelét és továbbra is a visszarendeződés, illetve a stagnálás irányába hat. A püspök külön kivizsgálást követelt a Vatra Romaneasca szélsőjobboldali szervezet ellen. /Rendkívüli kongresszus összehívását sürgeti Tőkés. = Magyar Nemzet, júl. 17./ Arra a kérdésre, hogy miért javasolta Tőkés László püspök az RMDSZ rendkívüli kongresszusának összehívását, a püspök elmondta: katasztrófaveszélyt érez a romániai magyarság körében, mert nagy mértéket öltött a szülőföld elhagyása. A történelmileg kialakult magyar nyelvterület megcsonkulásának veszélye késztette arra, hogy ezt kérje. A kongresszus a kivándorlás és oktatás kérdéskörével foglalkozna elsősorban. Fel kell rázni a romániai magyarságot, mert félő, hogy belesimul a politikai passzivitásba. /Fekete Zoltán: "Fel kell rázni a romániai magyarságot!" = Pesti Hírlap, júl. 20./

1990. július 23.

A határokon kívül élő magyar kisebbségek ügyeivel foglalkozó Entz Géza államtitkár nyilatkozott munkájáról, feladatairól. Entz Géza Kolozsvárt született 1949-ben. Apja /id. Entz Géza/ a Bolyai Tudományegyetem tanára volt, művészettörténész. Õ maga a Művészettörténeti Kutatócsoportban dolgozott. A múlt évben Tabajdi Csaba vezetésével megalakult a Minisztertanács mellett a nemzeti és etnikai titkárság, Entz Géza is bekapcsolódott ennek munkájába. Az anyanemzeti felelősség tevőleges hozzájárulást jelent a nemzet által elért értékek fennmaradásához és továbbörökítéséhez. A nemzetiség kérdést nem lehet egy ország belügyének tekinteni. Az Illyés Alapítvány a határon túli magyarság kulturális és tudományos tevékenységének támogatására jött létre. A kuratórium elnöke Csoóri Sándor. Az anyanemzet kötelessége a támogatás. Ezt nem tekintheti egyetlen állam sem beavatkozásnak. /Ágoston Vilmos: Beszélgetés Entz Géza államtitkárral. = Magyar Nemzet, júl. 23./

1990. július 24.

Júl. 22-én Bukarestben több mint ötezer diák tüntetett, letartóztatott társai szabadon engedését követelve. A tüntetők ezt is kiáltozták: Le Iliescu elnökkel, le a kommunizmussal! Sütő András említette: az Egyesült Államokban tapasztalta, hogy az emberi jogok fogalmából az amerikai vezetés ma már nem felejti ki a kisebbségi jogokat. Újabb diáktüntetés Bukarestben. = Magyar Nemzet, júl. 24./

1991. július 8.

Az ukrán parlament közleményben utasította vissza a román parlament határozatát a Molotov-Ribbentrop paktummal kapcsolatban. A TASZSZ szerint ebben a határozatban gyakorlatilag területi követelések fogalmazódnak meg Ukrajnával szemben: Észak-Bukovináról és a Duna menti területekről lenne szó, Az ukrán álláspont szerint ezek ősi ukrán földek, amelyeket 1918-ban Románia elfoglalt. Ukrajna határait a békeszerződés állapította meg, ez érvényes nemzetközi szerződés. Ukrajna visszautasít minden területi igényt. /Lambert Gábor: Ukrajna visszautasítja a román területi követeléseket. = Magyar Nemzet, júl. 8./

1991. július 18.

Júl. 18-án Párizsban Petre Roman miniszterelnököt fogadta Francois Mitterrand köztársasági elnök, majd Edith Cresson miniszterelnökkel tárgyalt. A román kormányfő találkozott az üzleti körök vezető képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Petre Roman jelezte, hogy több nagy francia vállalattal írnak alá megállapodást. Petre Roman nyilatkozatában kifogásolta, hogy Franciaországban még mindig régivágású kép él Romániáról, ez hátráltatja a beruházásokat. /Párizsban tárgyalt Petre Roman. = Magyar Nemzet, júl. 19./

1991. július 18.

Teodor Melescanu külügyi szóvivő júl. 18-i sajtóértekezletén elítélte az EBEÉ kisebbségi szakértőinek genfi tanácskozásán kifejtett magyar álláspontot: "A romániai kisebbségek valós helyzete egyáltalán nem jogosítja fel Magyarországot arra, hogy a kérdésben ítélőbíróként lépjen föl." /Bukarest kifogásolja a genfi magyar álláspontot. = Magyar Nemzet, júl. 20./

1991. július 18.

A romániai elnöki intézmény nem hivatalos szócsöve, a Dimineata napilap júl. 18-i száma uszítással vádolta Tőkés Lászlót genfi beszéde miatt: "Tagadja az egységes román állam gondolatát, vitatja Románia államhatárait, autonómiát követel, szerinte a románok számára nincs hely a nap alatt, végül pedig azt sejteti, hogy amennyiben nem részesítik előjogokban a magyar kisebbséget - háború törhet ki." /Uszítással vádolja Tőkést genfi beszéde miatt a Dimineata. = Magyar Nemzet, júl. 19./

1991. július 19.

Újjáalakult és jún. 22-én hivatalosan bejegyezték a Román Kommunista Pártot, adta hírül a Cotidianul hetilap. /Újjáalakult az RKP. = Magyar Nemzet, júl. 19./

1991. július 19.

Az 1990-es marosvásárhelyi tragédiát megszenvedett Sütő András hosszú kényszerpihenő után térhetett vissza dolgozószobájába. A Magyar Nemzet munkatársának megemlítette az 1987 tavaszán, majd a 1988. januárjában, a Hitel 2. számában megjelent dokumentumot: Az Erdélyi Magyar Önvédelmi Szövetség kiáltványa. Ez a romániai magyarokhoz, az azok harcával szolidarizáló románokhoz, az egyetemes magyarsághoz, és az ENSZ tagállamaihoz intézett, négy évvel ezelőtt Sütő András által megfogalmazott segélykiáltás jelenleg ismét időszerűvé kezd válni. Elég a kolozsvári iskolaügyre gondolni, amit Sütő András provokációnak minősített, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum helyzete még mindig nem tisztázódott. Az író szóvátette az RMDSZ-nek a megengedhetőt túllépő kompromisszumkészségét. /Kiss Zsuzsa: Látogatóban Sütő Andrásnál. = Magyar Nemzet, júl. 19./

1991. július 19.

Az 1990-es marosvásárhelyi tragédiát megszenvedett Sütő András hosszú kényszerpihenő után térhetett vissza dolgozószobájába. A Magyar Nemzet munkatársának megemlítette az 1987 tavaszán, majd a 1988. januárjában, a Hitel 2. számában megjelent dokumentumot: Az Erdélyi Magyar Önvédelmi Szövetség kiáltványa. Ez a romániai magyarokhoz, az azok harcával szolidarizáló románokhoz, az egyetemes magyarsághoz, és az ENSZ tagállamaihoz intézett, négy évvel ezelőtt Sütő András által megfogalmazott segélykiáltás jelenleg ismét időszerűvé kezd válni. Elég a kolozsvári iskolaügyre gondolni, amit Sütő András provokációnak minősített, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum helyzete még mindig nem tisztázódott. Az író szóvátette az RMDSZ-nek a megengedhetőt túllépő kompromisszumkészségét. /Kiss Zsuzsa: Látogatóban Sütő Andrásnál. = Magyar Nemzet, júl. 19./

1991. július 22.

A román külügyminisztérium nyilatkozatban üdvözölte a budapesti állásfoglalást, hogy Magyarország tiszteletben tartja a jelenlegi európai határok sérthetetlenségét és a területi integritás elvét, de továbbra is azt állította, hogy Antall József miniszterelnök júl. 9-i nyilatkozatában kétségbe vonta a békeszerződések érvényességét. /Román válasz Magyarországnak. = Magyar Nemzet, júl. 23./

1991. október 9.

Okt. 9-én a 91 éves Domokos Pál Péter házi ünnepség keretében átadja könyvtára moldvai csángó vonatkozású anyagait a Győrben alapítandó Arrabona Universitas Társadalomtudományi Karán működő Hungarológiai Tanszéknek, amely tanszék részeként a tervek szerint csángó központ is alakul. Az értékes könyvgyűjteményt még százezer forintos alapítvánnyal is megtoldotta Domokos Pál Péter. E pénz kamataiból olyan csángó fiatal képzését vállalja, aki diplomája megszerzése után visszatér szülőföldjére. /L. G.: Könyvek a csángó központnak. = Magyar Nemzet, okt. 9./

1991. október 24.

Domokos Pál Péter néprajztudós Domokos-alapítvány a csángó értelmiségért elnevezéssel nyitott alapítványt hozott létre, amelyhez a győri Domus Hungarica Egyesület is csatlakozott. Domokos Pál Péter csángó vonatozású könyveit felajánlotta a megalapítandó Csángó Kutatócentrumnak. Dr. Timaffy László, Domus Hungarica elnöke felhívást tett közzé: kérnek mindenkit, aki a csángó magyarsággal kapcsolatos könyvekkel, kiadványokkal, dokumentumokkal rendelkezik, bocsássa rendelkezésükre. /Felhívás. = Magyar Nemzet, okt. 24./

1991. november 4.

A román parlament folytatta a Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románokról szóló jelentés megvitatását. A román képviselők, elsősorban a Nemzeti Megmentési Front és a Románok Nemzeti Egységpártja tagjai, szélsőséges hangnemben támadták az RMDSZ-t, a katolikus, református és evangélikus egyházakat. Petre Turlea az elsők között támadta az RMDSZ-t, Mihai Teodorescu szenátor kifogásolta, miért énekelték a templomban a magyar himnuszt. Bajcsi Ákos RMDSZ-képviselő névre szólóan cáfolta a Hargita-Kovászna jelentést /például: a jelentés szerint Tanasét elüldözték, valójában ma is Kézdivásárhelyen dolgozik/. Ion I. Bratianu durvaságban igyekezett túltenni a Román Nemzeti Egységpárt néhány szenátorán, ordítozott. Nagy Benedek képviselő a jelentésnek a magyarság kollektív bűnösségére vonatkozó részét utasította vissza. Többen követelték az RMDSZ betiltását, Szőcs Géza és Tőkés László elleni vizsgálat megindítását. /Béres Katalin: Tovább a Golgotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./ Az általános vádözön után Bárányi Ferenc RMDSZ-szenátor rámutatott arra, hogy sem a királyság, sem a vasgárdista, sem a kommunista rezsim alatt nem sértették meg és nem alázták meg ennyire a magyar kisebbséget. Romániában nem albérlők vagy bérlők vagyunk, hanem társtulajdonosok, mondta, hozzátéve, hogy e figyelemelterelő kampány mögött a lemondott miniszterelnök, Petre Roman áll. /MTI/ Kerekes Károly képviselő hangsúlyozta, hogy amikor a romániai magyarság elleni offenzíváról van szó, akkor csaknem teljes a nemzeti egység. A jelentés az egész magyar nemzetet bűnösnek mondja. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ A parlamenti ülést közvetítette a televízió, a nézők végre hallhatták az RMDSZ-képviselőket is. /A székelylakta megyék "ügye". = Magyar Nemzet, nov. 6./

1991. december 30.

Szilágyi István, a Helikon /Kolozsvár/ főszerkesztője elmondta a hetilapról, hogy az "egész itteni irodalmat képviselnünk kell." "A ma indulókat elgyöngítheti, hogy nincs, akivel szemben megizmosodhatnának." /Magyar Nemzet (Budapest), dec. 30./

1992. január 22.

Tőkés László püspök sajtótájékoztatón szólt az Erdélyben élők otthonmaradását elősegítő Nemzetközi Transsylvania Alapítványról, majd elmondta, hogy február elsejei határidővel a nagyváradi püspöki palota elhagyására szólították fel a hatóságok az egyházat. A püspök kijelentette, hogy csak erőszak árán hagyja el az épületet. / (botlik): Újabb kilakoltatás előtt Tőkés püspök? = Magyar Nemzet, jan. 22./

1992. február 17.

A helyhatósági választások első fordulója a kormánypárt, a Nemzeti Megmentési Front nagyarányú győzelmét hozta. Ötezer lej pénzbírságra ítélték Tőkés László püspököt, mivel nem volt hajlandó részt venni a januári népszámlálásban. Tőkés László ugyanis bírálta a kérdések megfogalmazását, melyeket úgy tettek fel, mintha az országban csak románok és ortodoxok élnének. /Kormánypárti fölény a választások első fordulója után. = Magyar Nemzet, febr. 18./

1992. február 21.

Romániában veszélybe kerültek a lapok, az utóbbi időben tíz-hússzorosára emelték a papír árát és a nyomdai költségeket. A román nyelvű kormánypárti lapokat ez nem érinti érzékenyen, mert állami támogatást kapnak. A papír árának emelése elsősorban a kisebbségi, a magyar sajtót érinti. Valószínűleg ez volt a cél. Nagyváradon 1990. febr. 9-én jelent meg a Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilapja. A napvilágot látott számok sokat tettek a partiumi magyarság öntudatának ébresztéséért. Több hónapja gazdasági okok miatt szünetel a lap megjelenése. Gittai István költő, a lap munkatársa elmondta, hogy igyekeznek pénzt gyűjteni, hogy újraindulhasson a Kelet-Nyugat. Gyászszalaggal jelent meg késéssel a Látó irodalmi folyóirat Marosvásárhelyen a következő felirattal: Folyóiratunk mindaddig felfüggeszti megjelenését, amíg a kormány nem hoz határozatot a kultúra támogatásáról. Káli István író magyarázattal szolgált. A Romániai Írószövetség számára biztosított támogatásból a kolozsvári Helikon és a marosvásárhelyi Látó ötmillió lejt kapott, emiatt a Látó negyedévi antológia lett a folyóiratból. Alapítványt hoztak létre a lapok támogatására. Csíkszeredán 1990. aug. 21-én elindították a Csíki Lapok hetilapot, de egyre nehezebb körülmények között lát a hetilap napvilágot. Csíkszeredán a Hargita Népe napilap 1990-ben 57 ezer, jelenleg viszont csak 25 ezer példányban jelenik meg. Saját nyomda kellene a Székelyföldnek. /Botlik József: Veszélyben a magyar lapok! = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 21./

1992. február 21.

Romániában veszélybe kerültek a lapok, az utóbbi időben tíz-hússzorosára emelték a papír árát és a nyomdai költségeket. A román nyelvű kormánypárti lapokat ez nem érinti érzékenyen, mert állami támogatást kapnak. A papír árának emelése elsősorban a kisebbségi, a magyar sajtót érinti. Valószínűleg ez volt a cél. Nagyváradon 1990. febr. 9-én jelent meg a Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilapja. A napvilágot látott számok sokat tettek a partiumi magyarság öntudatának ébresztéséért. Több hónapja gazdasági okok miatt szünetel a lap megjelenése. Gittai István költő, a lap munkatársa elmondta, hogy igyekeznek pénzt gyűjteni, hogy újraindulhasson a Kelet-Nyugat. Gyászszalaggal jelent meg késéssel a Látó irodalmi folyóirat Marosvásárhelyen a következő felirattal: Folyóiratunk mindaddig felfüggeszti megjelenését, amíg a kormány nem hoz határozatot a kultúra támogatásáról. Káli István író magyarázattal szolgált. A Romániai Írószövetség számára biztosított támogatásból a kolozsvári Helikon és a marosvásárhelyi Látó ötmillió lejt kapott, emiatt a Látó negyedévi antológia lett a folyóiratból. Alapítványt hoztak létre a lapok támogatására. Csíkszeredán 1990. aug. 21-én elindították a Csíki Lapok hetilapot, de egyre nehezebb körülmények között lát a hetilap napvilágot. Csíkszeredán a Hargita Népe napilap 1990-ben 57 ezer, jelenleg viszont csak 25 ezer példányban jelenik meg. Saját nyomda kellene a Székelyföldnek. /Botlik József: Veszélyben a magyar lapok! = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 21./

1992. február 27.

Az országos román napilapok foglalkoznak Für Lajos és Entz Géza kijelentéseivel, a lapokban gyűrűzik a gyűlölködés, kiátkozás, rémisztgetés. /Kiss Zsuzsa: Magyarellenes hangulatkeltés Bukarestben. = Magyar Nemzet, febr. 27./

1992. március 2.

Márc. 2-án ünnepélyesen bemutatták a Püski Könyvesházban, Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ nagymúltú Erdélyi Múzeum című folyóiratának új, 1991-es évfolyamát. Az ünnepségen Jakó Zsigmond, az EME elnöke, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum szerkesztője, idősebb Entz Géza művészettörténész és R. Várkonyi Ágnes történész beszélt. A folyóirat 1946-ig jelent meg, az 1947-est /LII. kötet/ zúzdába küldték. A megmaradt példány alapján ezt a számot 1990-ben adták ki reprintben, Budapesten. /Új Magyarország, márc. 4./ Ruffy Péter felvázolta, mennyi kiválóságot adott Erdély /a Bolyaiak, Misztótfalusi Kis Miklós, Batthyány Ignác/. Az 1989-es változás után újraalakult a Erdélyi Múzeum-Egyesület, most pedig az EME újra kiadta évkönyvét. /Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum. = Magyar Nemzet, márc. 5., Erdélyi kiadványok a Püskinél. = Új Magyarország, márc. 4./ A kiadvány: Erdélyi Múzeum LIII. Kötet, 1991. 1-4. füzet /Kolozsvár, 1991/ Ez az évkönyv felvázolta az EME újraalakulását: Kolozsvár, 1990. jan. 5.: Jakó Zsigmond professzor lakásán Nagy Jenő, az EME egykori titkára, Imreh István és Faragó József, az EME 1950-beli tagjai, valamint Balázs Sándor, Benkő Samu, Csetri Elek, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Kiss András, Nagy György és Sipos Gábor elhatározták, hogy újrakezdik az EME tevékenységét. Új alapszabályt dolgoznak ki, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az egyesületet jogi személyként bejegyezzék. Marosvásárhely, 1990. jan. 20.: Dr. Bérczes Judit, dr. Szabó István, dr. László József, dr. László János, dr. Péter Mihály, dr. Bedő Károly, dr. Szövérfy Ágnes, Dézsi József, dr. Feszt Tibor javaslatot tesznek az EME újraszervezésére. Kolozsvár, 1990. márc. 22.: Az EME újraalakuló közgyűlésének 35 résztvevője elfogadja az új alapszabályzatot. Kolozsvár, 1990. máj. 9.: Hivatalosan bejegyzik az EMÉ-t. Marosvásárhely, 1990. szept. 15.: Az Orvostudományi Szakosztály újraalakuló közgyűlése megválasztja a vezetőséget.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-461




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998