udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Nemzeti Galeria (Budapest)

2006. június 27.

A Házsongárd Alapítvány, melynek Gergelyné Tőkés Erzsébet az igazgatója, a legrégebbi magyar vonatkozású sírköveket menti meg a híres kolozsvári műemléktemetőben. 2003-ban a Hungaria Nostra Alapítvány támogatta a Házsongárd Alapítványt a határon túli magyar műemlékek megmentésében. Az adományból sikerült 12 síremléket helyreállítani. Gergelyné Tőkés Erzsébet a híres kolozsvári Házsongárdi temető síremlékeinek restaurálásáról tartott előadást május 30-án Budapesten, a Magyar Nemzeti Galéria előadótermében. A földbe süppedt XVII–XVIII. századi tumbák közül öt darabot felszínre hoztak, elvégezték kőrestaurálásukat. Az iktári Bethlen kripta kertjében megkezdték a kőtár kialakítását. A többéves munka, melyet nagylelkű amerikai pártfogóik segítségével ez évben befejeztek, több mint restaurálás. Amikor egyre fogyó magyar közösségünk emlékeit mentjük, a mai nemzedék történelmi tudatát, nemzeti önbecsülését is erősítjük – hangoztatta Gergelyné Tőkés Erzsébet. A Hungaria Nostra Alapítványt dr. Vécsey Eszter művészettörténész alapította 1991-ben a magyar műemlékvédelem céljainak támogatására. Vécsey Eszter, Vécsey Károly aradi vértanú leszármazottja, Los Angeles-i lakását eladva hozta létre nemes célú Alapítványát.  A Házsongárd Alapítványt 1999-ben hozták létre. Az alapítvány célkitűzése magánszemélyek adományait, alapítványok támogatását felhasználva, évente néhány síremlék helyreállítása, mások folyamatos gondozása. A kuratórium 11 tagja között található dr. Sipos Gábor elnök, főlevéltáros, dr. Gaal György ügyvezető elnök, várostörténész, Kovács Sándor titkár, unitárius teológiai tanár, valamint igazgatói tisztségben Gergelyné Tőkés Erzsébet. A több mint négyszáz éves Házsongárdi temetőben a magyar történelem és művelődéstörténet híres személyiségei nyugszanak. /Frigyesy Ágnes: Nemzeti kincsünk, a Házsongárdi temető. Gergelyné Tőkés Erzsébet előadása Budapesten. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./

2006. november 8.

Jövőre, májusban Csíkszeredán egy vissza nem térő Munkácsy-kiállítás lesz látható, mely a New Yorkban élő Pákh Imre magángyűjteményének Munkácsy-kollekciójából való. A kiállítás egyedüli romániai helyszíne Csíkszereda lesz, a Csíki Székely Múzeum. Erdélyben járt Pákh Imre, a lap munkatársa beszélgetett vele. Pákh Imre Munkácson szü­le­tett, 1974-ben költözött Amerikába. Jelenleg neki van a világ leggazdagabb, magán­kéz­ben lévő Munkácsy-gyűj­teménye. Elmondta, hogy Mun­kácsy­ra nemcsak Budapesten, hanem vidéken is igény van. Budapest u­tán Debrecenbe vitték a kiállítást, rekordlátogatottságot ért el, majd Békéscsabára. Akkor javasolták, jó lenne, ha Erdélybe is eljutnának a képek. Pákh belee­gyezett. Munkácsy nemcsak a magya­rországiaké, hanem az összmagyarságé is, vallja a műgyűjtő. A Csíkszeredában májusban megnyíló kiállítás kiegészül a Magyar Nemzeti Galéria és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum anyagával, így látható lesz a híres Munkácsy-trilógia is, vagyis a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce Homo című képek. /Barabás Blanka: Itt járt a Munkácsy-képek tulajdonosa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 8./

2007. május 7.

A magyarok körében Munkácsy Mihály a legnépszerűbb festőművész. Magyarországon nyolc helyen állították ki és hétszázötvenezren nézték meg festményeit. Most Csíkszeredában is megnyílt a tárlata. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta: szilárd értékeink azok, amelyek összekovácsolnak bennünket. Az esemény jelentőségét a tárlat két fővédnöke, dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese is méltatta. Szili Katalin parlamenti aranyérmet adott át Pákh Imrének, Ráduly Róbertnek és Gyarmati Zsolt múzeumigazgatónak. „Ki érdemelné meg jobban ezt kiállítást, mint a nemzet egyik legelkötelezettebb magyarsága. Ez a kiállítás nemcsak közkívánságra jött létre, hanem az én tiszteletem az itt élő magyarság felé. Bizonyítéka annak, hogy a magyar nemzet egy és megoszthatatlan” – fejtette ki Pákh Imre. Csíkszereda Pákh Imrét Pro Urbe-díjjal tüntette ki, mert a Munkácsról származó amerikai üzletember-műgyűjtő jóvoltából jöhetett létre ez kiállítás Csíkszeredában. Pákh Imre, a Magyar Nemzeti Galéria és a békéscsabai Munkácsy Múzeum ingyenesen kölcsönözte a festményeket a kiállításra. (Forrás: Csíki Hírlap) /Szőcs Lóránt: Egy Munkácsy-kiállítás titka. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2007. május 8.

A Gardianul című lap szerint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, és Markó Béla RMDSZ-elnök részvételével tartott Munkácsy-kiállítás megnyitójára kizárólag „etnikai alapon” hívták meg a vendégeket. Ez nem felel meg a valóságnak, a „Románoknak tilos” című tudósításban mégis az olvasható, hogy az esemény ily módon „kirekesztő” volt. A lapban megszólal Valeriu Tabara demokrata képviselő (aki korábban a szélsőségesen nacionalista Román Nemzeti Egységpártból lépett át a demokraták soraiba), aki úgy vélte, hogy az ünnepség a román hivatalosságok meghívásának hiányában „sértés” Romániával szemben. Ugyancsak rosszallásának adott hangot Florin Iordache szociáldemokrata képviselő, Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) alelnöke, valamint Nicolae Popa liberális politikus. Valójában a megnyitót megelőző sajtótájékoztatóra a polgármesteri hivatal adatbázisában létező minden újságíró megkapta a meghívót. A múzeumigazgató többször is megkérdezte, ki óhajt románul megismerkedni Munkácsy művészetével, mert a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, lévén erdélyi származású, kiválóan beszél románul. A megnyitón szép számmal akadtak román intézményvezetők, a kiállítást támogató egyik cég román vezetője pedig két elismerő oklevelet is kapott. /”Kirekesztő”-nek nevezték a Munkácsy-kiállítás megnyitóját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2007. július 9.

,,A jó izéjét... a nénikéjét!” – fakadt ki Horn Gyula a 75. születésnapja alkalmából a budai Várban, a Nemzeti Galériában rendezett ünnepségen, arra utalva, hogy Sólyom László államfő megtagadta tőle a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. Előzőleg Horn nevek említése nélkül bírálta az ellenzéket. Kétszínű alakoknak tartja őket, főleg azokat, akikből a párt csinált embert. Majd kijavította magát: nem is embert, mert azt nem sikerült. Horn Gyula azt mondta: ezek a renegátok azoknak az életútját kérdőjelezik meg, akik nem forgattak köpönyeget, akik a rendszerváltáson átívelően megmaradtak baloldaliaknak. Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, ‘56-os halálraítélt hangsúlyozta: Horn Gyulának természetesen joga, hogy születésnapját megünnepelje barátaival, ,,a volt elvtársaival együtt”, de azon nem kell felháborodni, hogy egy demokratikus rendszerben alapított kitüntetést nem kap meg, mert nem méltó rá. A kitüntetést az államfő Horn karhatalmista múltja, az ‘56-os forradalom megtorlásában való részvétele miatt tagadta meg. /Az államfő nénikéjét emlegette Horn Gyula. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./

2008. január 18.

A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában levő, a nagybányai festőiskola műveit bemutató kiállítás május 8-tól július 18-ig lesz nyitva Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. Gyarmati Zsolt igazgató 30 ezer látogatóval is elégedett lenne. Olyan festők alkotásait szemlélheti majd meg a közönség, mint például Aba Novák Vilmos, Thorma János, Koszta József vagy Ferenczy Károly. A Magyar Nemzeti Galéria ingyen bocsátja a város rendelkezésére a képeket, a városnak csak a biztosítást, a reklámköltségeket, valamint az őrzést, védést kell majd fizetnie. Nem csak jön, hanem megy is kiállítás: Nagy Imre festményei egy teljes évig járják Magyarországot, az első megálló Kaposvárott lesz. /Horváth István: Nagybánya Csíkba készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2008. január 18.

A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában levő, a nagybányai festőiskola műveit bemutató kiállítás május 8-tól július 18-ig lesz nyitva Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. Gyarmati Zsolt igazgató 30 ezer látogatóval is elégedett lenne. Olyan festők alkotásait szemlélheti majd meg a közönség, mint például Aba Novák Vilmos, Thorma János, Koszta József vagy Ferenczy Károly. A Magyar Nemzeti Galéria ingyen bocsátja a város rendelkezésére a képeket, a városnak csak a biztosítást, a reklámköltségeket, valamint az őrzést, védést kell majd fizetnie. Nem csak jön, hanem megy is kiállítás: Nagy Imre festményei egy teljes évig járják Magyarországot, az első megálló Kaposvárott lesz. /Horváth István: Nagybánya Csíkba készül. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2008. március 31.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Reneszánsz Év 2008 a 4× a reneszánszról című nagyszabású kiállítássorozattal emlékezik Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulójára. A tárlatsorozat keretében négy országos intézmény vállalkozott arra, hogy bemutassa a magyarországi reneszánsz művészetét. Az Országos Széchényi Könyvtárban Csillag a holló árnyékában címmel Vitéz Jánost, Mátyás király kancellárját központba állító tárlat nyílt, a Budapesti Történeti Múzeumban a reneszánsz királyi udvar műtárgyait és a fekete sereg hadieszközeit, a Magyar Iparművészeti Múzeumban Beatrix királyné hozományát, a Magyar Nemzeti Galériában pedig nagy értékű, külföldi gyűjteményekből származó műkincseket csodálhatnak meg a látogatók. /Kiss Judit, Budapest: Csillag a holló árnyékában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

2008. április 29.

Válogatás a Magyar Nemzeti Galéria és a székelyföldi múzeumok gyűjteményéből című, május 8-ától a Csíki Székely Múzeum kiállítóterében nyíló festőművészeti tárlatra érkezett meg ötven festmény Budapestről, a Magyar Nemzeti Galériából. A Magyar Nemzeti Galéria erre az alkalomra ingyen kölcsönözte a festményeket. Először lesz látható Erdélyben ilyen átfogó kiállítás a nagybányai iskola és művésztelep anyagából. /Székely Zita: Átköltöző művésztelep. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

2008. december 18.

Nyolcvanhárom éves kora ellenére Kusztos Endre festőművész /sz. Makfalva, 1925/ dolgozik. 1962 és 1965 között az Erdőszentgyörgyi Múzeum muzeológusa volt. 1965-től szabadfoglalkozású művész. 1995-től Szováta város díszpolgára. Élete zömében felváltva él és tartózkodik Csókfalván, Szovátán és Kolozsváron. Rendszeresen kiállít itthon és külföldön egyaránt. Úgy érzi, életében a legmeghatározóbb a Magyar Nemzeti Galériában az 1972-es egyéni kiállítása volt. Kusztos Endre amíg tehette, úgy járta a Sóvidék, de egész Erdély, általában a magyar nyelvterület tájait és helységeit, mint Kallós Zoltán vagy éppen Orbán Balázs. Közben minden élményét rögzítette és rögzíti ma is szénnel, tussal, diópáccal, pasztellel vezetett naplójába. Kusztos Endre kiállítása most Kézdivásárhelyen, a Vigadóban látható. /Vécsi Nagy Zoltán: Láttyátok, feleim… (Kusztos Endre kiállítása) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

2009. május 15.

A sepsiszentgyörgyi festőóriás, Gyárfás Jenő teljes életművét átfogó kiállítás nyílt a Csíki Székely Múzeumban. Első alkalommal került sor a Gyárfás-életmű kiszállására. „Gyárfást nevezhetnénk a szentgyörgyiek Nagy Imréjének is, de sokkal inkább találó rá a székelyek Munkácsyja kifejezés” – mondta Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a május 14-én tartott kiállításmegnyitón. „Gyárfás Jenő életművének a 80%-a a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában van, a Gyárfás Jenő Képtár csak egy töredékét tudja bemutatni az életműnek. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondta, hogy Gyárfás pályája csúcsán volt, amikor (1881-ben) aranyérmet nyert a Tetemrehívás című alkotásának első változatával – amely a budapesti Magyar Nemzeti Galériában főhelyen látható –, amikor hirtelen elhatározással hazatelepült Sepsiszentgyörgyre. Ott műtermet alakított ki, és nekifogott művészi vágyai megvalósításához. /Antal Ildikó: Csíkszeredában a székelyek Munkácsyja. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

2009. október 27.

Fiatal, tehetséges lelkipásztorának, Orbán Lajosnak a lendülete, fiatal történészek, régészek szaktudása kellett ahhoz, hogy Gógánváralja református temploma vizes, salétromos épülete két év alatt száraz templombelsővé alakult. Erdély egyik legrégibb és legérdekesebb, nyolcszáz éves templomát október 25-én újra birtokba vehette Gógánváralja református gyülekezete. Élmény volt Váralján dolgozni, hisz a történészek mindvégig élvezték a 250 lelkes gyülekezet támogatását, mondta Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, aki beszámolt arról, hogy a külső és belső falkutatások, a régészeti ásatás révén hogyan tárultak fel a XIII. század végén épült templom rejtett titkai. Erről szólt a délután bemutatott film is. A fennmaradt Árpád-kori szentélyhez ragasztották később a templomhajót, majd a XIV. században bővítették az épületet. A XV. században készült el az épület legismertebb tartozéka, a kazettás mennyezet. A magyar nyelvterület leghíresebb kazettás mennyezetét 1903-ban vásárolta meg a budapesti Szépművészeti Múzeum, s a 48 kazetta ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képezi. A jövőbeli teendők közé tartozik, hogy a kazettás mennyezetet élethű fotók segítségével visszavarázsolják, mondotta Soós Zoltán. /Bodolai Gyöngyi: Műemlék ékszer. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 27./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998