udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 47 találat lapozás: 1-30 | 31-47
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Nemzeti Muzeum

2005. február folyamán

Az Arad Megyei Múzeum raktára valóságos kincsesbánya. Itt őrzik Feszty Árpád Krisztus temetése, más források szerint Krisztus levétele a keresztről című hármasképét. A tizenhárom méter hosszú és négy méter széles triptichon eredetileg a budapesti Nemzeti Múzeum tulajdona volt, onnan került át a Szépművészetibe, majd 1913-ban amikor Aradon felépült a kultúrpalota, benne a képtár, akkor került Aradra. Hosszú ideig a múzeum büszkesége volt Barabás, Lotz és Munkácsy képei mellett. A cikkíró is sokszor megcsodálhatta. A helyi pártvezetés által diktált átszervezés áldozata lett az aradi múzeumi 1848-as ereklyegyűjtemény, majd a Feszty-körkép. Először csak zsákvászonnal letakarták, később már spanyolfalat kellett felállítaniuk. Azután egy Ceausescu-látogatás után jött az utasítás, el kell távolítani a Feszty- triptichont. Bukarestből jött egy restaurátor, aki felcsavarta a festményt. Ugyanígy kellett felcsavarni Liezen-Mayer Sándor Mátyás hazahozatala Prágából című nagy méretű festményt. A múzeum új vezetője, dr. Peter Hügel igazgató nem zárkózik el a festmény restaurálásától, az aradi történelmi egyházakkal tárgyalna, hátha sikerülne megfelelő kiállítási helyet találni a festmény számára. /Puskel Péter: Feszty Árpád hármasképének kálváriája. Feltámadásra várva. = Irodalmi Jelen (Temesvár), febr./

1993. augusztus 11.

Negyedik alkalommal rendez erdélyi pedagógusoknak továbbképző tábort a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Színháztörténeti Intézet aug. 10-20-a között Budapesten. Évről évre 60-70 oktató vesz részt ezen a továbbképzésen, melyet anyagi támogatásban részesített a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Soros Alapítvány. /Erdélyi pedagógusoknak továbbképző tábora. = Pesti Hírlap, aug. 11./

1996. január 22.

A marosvásárhelyi Bernády György Művelődési Központban jan. 21-én a honfoglalás 1100. évfordulójára emlékező rendezvénysorozat keretében Szent István királyról és a magyar pénzverésről tartott előadást dr. Csihák György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke és dr. Gedai István, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1996. szeptember 7.

Szept. 10-én nyílik Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban A honfoglaló magyarság című kiállítás, melynek anyagát a Magyar Nemzeti Múzeum bocsátotta rendelkezésre, hogy azt bemutassák a székelyföldi múzeumokban, majd a városba való visszaérkezése után segédanyagként hasznosítsák a történelemoktatásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept- 7-8./

1996. november 19.

Nov. 19-én nyílt meg Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban a Honfoglaló magyarság című vándorkiállítás, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum a Csíki Székely Múzeummal közösen szervezett, s amelyet a csíki, székelyudvarhelyi és szovátai közönség már megtekintett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

1998. június 17.

Életének 89. évében, jún. 17-én Nagyváradon elhunyt László Gyula régészprofesszor. Sepsiszentgyörgyre indult, hogy előadást tartson. László Gyula 1910. március 14-én született, a ma Romániában található Kőhalmon. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendékeként folytatta tanulmányait, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1937-től 1940-ig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, 1940-től négy esztendőn át Kolozsvárott egyetemi magántanárként, azt követően nyilvános rendes egyetemi tanárként tevékenykedett. László Gyula 1951-től múzeumi előadói, illetve osztályvezetői beosztásban dolgozott. 1957-től 1980-as nyugdíjba vonulásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára volt. A professzor nevéhez fűződik számos könyv és mintegy hétszáz tanulmány, cikk publikálása. A honfoglaló magyarság életének legjobb ismerőjeként számon tartott tudós tollából látott napvilágot az Árpád népe című monográfia, az Õseinkről, az Arckép és kézírás, a Szent László legenda középkori falképei, valamint A zurói temető című munka. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, majd három évvel később Széchenyi-díjban részesült. A Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át. /MTI/ A kolozsvári napilapban Benkő Samu írt bensőséges búcsúztatót László Gyuláról. /Benkő Samu: Kőhalomtól Váradig. Búcsú László Gyulától. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

1999. február 3.

A szatmárnémeti RMDSZ jan. 29-én tartott közgyűlésén Kabai István, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke kijelentette: A tagság hangulata rossz, mint minden romániai magyaré, mint a legtöbb románé! Az okok ismertek: gazdasági csőd, politikai és társadalmi bizonytalanság, az újabb bányászjárás keltette félelem, a szélsőségek előretörése. A koalíciós egyeztetés nemcsak fent, hanem lent is rosszul működik, mert az RMDSZ-nek járó 23 igazgatói és igazgatóhelyettesi posztból mindössze 9-et sikerült elfoglalni. Az önkormányzatban a partnerek összevissza szavaznak, de számunkra fontos kérdésekben nem úgy, mint ahogy előzőleg ebben megegyeztek. Így eredményt jogaink érvényesítésében alig sikerült elérni. Szatmárnémeti bejáratánál ma sincs kétnyelvű tábla. (A krónikás nem érti, miért nem tanulnak a károlyiaktól, ott eleve román-magyar-német táblát javasoltak, és gond nélkül megvalósult. A három nyelvet nemcsak bizonyos tradíció, hanem az is indokolná, hogy egyre több német cég települ a városba!) Lesz viszont Hám János-szobor, méghozzá a régi főtéren, közvetlenül a római katolikus katedrális előtt! Csak hát erre Muzsnay Árpád volt megyei elnök azt mondhatja: ő négy szobrot akkor állított, amikor az RMDSZ ellenzékben volt. Kiverekedte, kiverekedték. S akkor most, amikor kormányban vagyunk, miért megy némely dolog még nehezebben? Az egyik felszólaló azt mondta: azért, mert a városi szervezetben kevés a dinamikus és kezdeményező egyéniség, aki, ha elindít valamit, végig is viszi. A kezdeményezés hiányával magyarázható, hogy a Szatmárnémetihez aránylag közel lévő Debrecen és Nyíregyháza mind ez ideig nem indított a városban kihelyezett egyetemi, főiskolai kart, jóllehet volna rá igény, hisz évente két osztályra való magyar fiatal megy innen anyaországi egyetemekre, s akik itthon maradnak, az aradi Goldis magánegyetem szatmári tagozatára járnak. Miért ne adhatnák inkább ezt a pénzt a Kossuth Lajos Egyetem ide helyezendő karának fenntartására, s ráadásul még anyanyelvükön is tanulnának! Sajnos, erre a felvetésre nem reagált az RMDSZ városi vezetése. Sok szó esett a közgyűlésen az ifjúságról, képviselői közül csak néhányan voltak jelen. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő a civil szervezetek és alapítványok markánsabb jelenlétét, megmutatkozását szorgalmazta. Varga Attila megyei elnök többek között arról beszélt, hogy a szervezeti keretet erősíteni kell. Ám a legötletesebb hozzászólás kétségtelen az egyik "veterán" RMDSZ-esé, a Medve Sándoré volt, aki az új, immár országosan egységes tagsági könyvet felmutatva azt javasolta: legyen ajánlólevél az anyaországban! Amolyan nemzettagsági igazolvány, vízumjogossági igazolás, de ha kell, arra is alkalmas, hogy felmutatója kedvezményes jeggyel juthasson be például a Magyar Nemzeti Múzeumba!? Kíváncsiak lennénk, milyen visszajelzést kap egy ilyen javaslat az anyaországból? /"Az új RMDSZ-tagsági könyv legyen ajánlólevél az anyaországban!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2000. január 1.

Jan. 1-jén Budapesten a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket - a millenniumi év nyitányaként - átszállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe, és a törvényhozás épületének kupolatermében helyezték el. A nemzeti ereklyéket tartalmazó gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház főkapujához, ahol az öttagú koronatestület tagjai: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köztársaság lobogóját, majd a himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren többezres tömeg nézte végig a ceremóniát. A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot - ünnepélyes keretek között - kevéssel fél hat előtt helyezték el az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban. - A Szent Korona átszállítását megelőzően a Parlamentben millenniumi ünnepséget tartottak, amelyen jelenlegi és volt közjogi méltóságok, kormánytagok, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők és a diplomáciai testület tagjai vettek részt. Az SZDSZ-frakció távol maradt az eseménytől. Az ünnepséget Áder János házelnök nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: mindannyiunk közös sikere, hogy egy olyan ország polgáraiként léphetünk az új évezredbe, amely immár nemcsak csatlakozni kész, hanem felzárkózni is képes az európai polgári demokráciák közösségéhez. Göncz Árpád köztársasági elnök, miután aláírta a millenniumi emléktörvényt, kijelentette, a Szent Korona jelenléte itt, ebben az épületben, jelképértékű: közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmányos főhatalmát, s e főhatalom birtokosa volt. Orbán Viktor miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szent Korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. /Az Országházban a magyar Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket mintegy 15 ezer ember tekintett meg jan. 1-jén és 2-án az Országházban. Jan. 3-tól újra a szokásos rend szerint, reggel nyolc és délután hat óra között fogadják a látogatókat a Parlamentben. /Napirenden. Január elsejétől az Országházban a Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Romániai Magyar Szóban a lap budapesti tudósítójának nyegle, SZDSZ-párti beszámolója olvasható a Szent Korona Parlamentben történő elhelyezéséről. /Nagy Iván Zsolt: Koronázás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. április 5.

Ápr. 14 és 16-a között, hetedik alkalommal rendezik meg a Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ a hagyományos Kölcsey Napokat. Az egyik meghívott Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, aki előadást tart majd a magyar állam megalapításának ezredik évfordulója kapcsán. A Kölcsey Napok keretében Jókai Mór születésének 175. évfordulója alkalmából, méltatják a magyar irodalom legnagyobb romantikusát. Az irodalmi kávéház vendége Fábián Imre nagyváradi író lesz. A tanulók történelmi vetélkedőjének témája: a magyar államiság ezer éve. A vetélkedőn részt vesznek Debrecenből a Fazekas Mihály Gimnázium, Nyíregyházáról a Kölcsey Ferenc Gimnázium, Vásárosnaményből a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Nagybányáról a Németh László Líceum, Székelyudvarhelyről a Tamási Áron Líceum, valamint a két szatmárnémeti magyar nyelvű középiskola, a Hám János Iskolaközpont és a Református Gimnázium képviselői. /Simon Levente: Kölcsey Napok - hetedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2002. január 26.

Az Országos Széchényi Könyvtár új fakszimile sorozatát mutatta be Monok István főigazgató a Budai Várban. A Gyöngyszemek a nemzeti könyvtár gyűjteményéből című sorozat első darabja az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum alapító okiratát adja közre. Az ünnepi kiadványsorozat második tagja az Ómagyar Mária-siralom hasonmás kiadása. A kultúra napján tartott sajtótájékoztatón bemutatták Kiss Ilona festő- grafikusművész könyvét, amely Janus Pannonius: Pannónia dicsérete című versének grafikai feldolgozását tartalmazza. Bánfy Ilona, az Országos Közoktatási Intézet (OKI) munkatársa egy tavalyelőtti nemzetközi olvasásfelmérési kutatás eredményeit ismertetve elmondta: a magyar diákok olvasás-szövegértési képessége szignifikánsan gyengébb a nemzetközi átlagnál. A vezető ipari hatalmakat tömörítő OECD felmérése szerint — amelyet 32 országban, 265 ezer diák körében végeztek el — Magyarországon a diákok 48 százaléka nem rendelkezik azokkal az olvasás-szövegértési készségekkel, amelyek képessé tennék őket életük végéig új információk befogadására és feldolgozására. (Az OECD-országokban a diákok 82 százaléka teljesített e szint felett.) /Az Országos Széchényi Könyvtár új sorozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2002. május 9.

Csángó és székely gyermekek 54 fős csoportja táborozott Sopronban a tavaszi vakáció idején, a kísérőkkel együtt 64-en. Budapesten találkoztunk velük máj. 6-án, ahol — útban hazafelé — meglátogatták az Országházat, majd a Várban lévő Magyar Nemzeti Múzeumban olimpikonokkal találkoztak. A csoport vezetője, a gyergyószentmiklósi dr. Gereöffy Ferenc elmondta, hogy barátja, a soproni dr. Szilágyi László egyéni kezdeményezésére és költségén jött létre ez a kirándulás, Fogjuk meg egymás kezét! jelszó alatt. Ezt a kezdeményezést idővel Kárpát-medence szintű mozgalommá szeretnék fejleszteni a soproni vendéglátók, az erdélyi gyerekcsoportok mellett például felvidéki, kárpátaljai gyerekeket is bevonva. /Fogjuk meg egymás kezét! mozgalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2002. június 7.

Kézdivásárhelyi iskolák hírei szerepeltek a hetilapban. Jún. 6-án az Apor Péter Szakközépiskolába látogatott az ohioi Northern University egyetem tanára, dr. Ludányi András, kapcsolatteremtési szándékkal jött a mezőgazdasági szakközépiskolába. Az intézmény távoktatási központként is működni fog, ugyanis a bukaresti Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem a következő tanévtől két szakot indít: közgazdasági menedzsment (6 év) és élelmiszer-ipari, minőség ellenőr-képzést (3 év, kollégium). - A Honismereti Szövetség, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma A tudás forrásai címmel rendezett vetélkedő régió-szakaszán, Kolozsváron a Bod Péter Tanítóképző háromtagú csapata I. díjat szerzett. /(orbán-dimény): Kézdivásárhelyi iskolák hírei. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7./

2002. szeptember 25.

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumhoz tartozik a tudományos könyvtár, valamint az állandó képtár, továbbá Szejkén az Orbán Balázs sírhelyéhez vezető kapumúzeum és a farkaslakai Tamási Áron-emlékház. Idén, csupán a nyári hónapokban több mint 20 ezren fordultak meg a múzeumban, a képtárban, Szejkén és az emlékházban, tájékoztatott Zepeczáner Jenő múzeumigazgató. 2000-ben magyarországi testvérmúzeumok közreműködésével készült el a korszerű alapkiállítás Székelyföld virágai témával. Időszakos kiállításokban nem szűkölködött idén sem a múzeum. Orbán Julianna agyagból készült kisszobraiból nyílt tárlat, volt fotókiállítás, lesz Illyés Gyula-emlékkiállítás. Jelenleg Szejkefürdőn tervezik megnyitni Székelyföld fürdő- és borvízmúzeumát. Gyűl az anyag, eddig 100 borvizes korsót és négy korabeli szállítószekeret sikerült megszerezni. A Magyar Nemzeti Múzeum fennállásának közelgő 200. évfordulója tiszteletére megjelenik az erdélyi magyar fotóművészek gyűjteményes katalógusa, Székelyföld múzeumainak adattára, valamint a Fadrusz János és erdélyi köztéri szobraink az első világháború előtt című kiadvány Miklósi Sikes Csaba, a sümegi múzeum igazgatójának szerkesztésében. Október 7-13. között tartják - ugyancsak a múzeumban - az erdélyi magyar restaurátorok találkozóját. /Kristó Tibor: Kedveltek a székelyudvarhelyi múzeum tárlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

2002. december 23.

Dec. 21-én Budapesten kiosztották a Magyar Örökség díjat. Böjte Csaba dévai ferences atya átvette a Magyar Örökség kitüntető címet, melyet a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumért, az árvákat nevelő testvéri szeretetért kapta a kitüntetést. További díjazottak: Balázs Árpád Erkel Ferenc-díjas érdemes művészt sokoldalú kórus- és hangszeres zeneszerzői munkásságáért, Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilágáért. Posztumusz díjjal ismerték el Batthyány-Strattmann László (1870-1931) orvos "szegényeket istápoló munkásságát", valamint Nyírő József (1889-1953) "székelységhez hű írói munkásságát". Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum "két évszázados kultúraápoló tevékenysége" szintén bejegyzésre került a Magyar Örökség díjazottainak aranykönyvébe. Hajós Alfréd (1878-1955) sportemberi és építészeti tevékenységét szintén Magyar Örökség kitüntető címre érdemesítették. /Kiosztották a Magyar Örökség-díjakat. Kitüntették a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumot. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2003. március 13.

Magyar Örökség Díjat adományozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak a Magyarországért Alapítvány. A kitüntetést márc. 22-én adják át Budapesten. A Magyarországért (Pro Hungaria) Alapítvány 1995-ben hozta létre a Magyar Örökség Díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre kezdeményezésére. A szervezet a díjak odaítélése révén azt reméli, hogy a világ pozitív eseményei közé emelkednek azok a tények, amelyek a magyar önazonosság-tudat szempontjából meghatározóan fontosnak minősíthetők, "s az unokáink unokái számára is példát jelentenek". "Tapasztalataink szerint az utolsó ötven év magyar történelme és benne a társadalmi-tudományos-kulturális múltunk igaztalan, torz módon jelenik meg a közvélemény előtt, és sok esetben a negatív történések vannak túlsúlyban. Szükséges tehát, hogy megnevezzük azokat a felemelő tényeket, erőfeszítéseket, építő személyiségeket, melyek kiegyenlítik az említett hamis arányokat, illetve akik létükkel és személyes teljesítményükkel valóságos egyensúlyt teremtenek" - foglalja össze tevékenységének lényegét, szellemiségét az alapítvány alapszabálya. A szervezet által felkért Magyar Örökség Bírálóbizottság tagjai között szerepel Erdélyből Benkő Samu kolozsvári történész és Veres-Kovács Attila nagyváradi református lelkész. A Magyar Örökség Díjat évente négyszer adják át, pénzjutalom nem jár vele. Legutóbb, 2002 decemberében elismerésben részesült Batthyány-Strattman László szegényeket istápoló munkássága, Hajós Alfréd sportemberi és építészeti teljesítménye, Nyírő József székelységhez hű írói munkássága, V. Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilága, Balázs Árpád kórus- és hangszeres zeneszerzői munkássága, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum két évszázados, kultúraápoló tevékenysége, valamint Böjte Csaba és az általa vezetett dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium árvákat nevelő testvéri szeretete. /Rostás Szabolcs: A Magyarok Aranykönyvébe kerülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2004. január 13.

Jancsó Árpád temesvári mérnök magyar és román nyelvű szakmunkái a bánsági utak és hidak történetéről, útügyi szakszótára, franciaországi úti jegyzetei élvezetes olvasmányok. Most rendhagyó könyvvel áll elő: albumot készít Temesvár több évszázados ábrázolásaiból. Nemcsak a metszeteket fogja publikálni, hanem a könyvek vagy lapok eredeti kiadásainak címlapmásolatát is, amelyben az ábrázolások fellelhetők. A kiadvány anyagának nagy részét Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban és az Országos Széchényi Könyvtárban találta. Jancsó Árpád a Mirton Könyvkiadóval folytat tárgyalásokat, várhatóan februárban napvilágot lát a könyv. A szerző jelenleg az anyagi eszközök előteremtésén dolgozik. A négynyelvű könyvbe díszes ex libriseket iktat be a jelentősebb támogatók részére. /Szekernyés Irén: Temesvár több száz éves metszeteken. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2004. február 24.

Erdélyben a magyar szobrok és emlékhelyek rongálása, meggyalázása nem csak mostanában jellemző cselekedet. Erről tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között. Ebből idézett az Erdélyi Napló. Az aradi Szabadság téren 1925-ben lebontották a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Akkor Barabás Béla dr., volt országgyűlési képviselő kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépítendő deszkaketrecben helyezik el. (1925. júl. 5.) Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékművet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petőfi-szobrot és egyéb emlékművek közül a millenniumi oszlopot is. Eddig a román kormány a békeszerződés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékműveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott őrzött román vonatkozású műkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy műkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. jan. 13.) Eltűnnek a magyar szobrok és emlékművek. Egy rövid kimutatás a pusztításokról. 1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található. 2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erősítettek és lovakkal lerántották. 3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították. 4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották. 5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyére Eminescu költő szobrát helyezték el. 6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították. A következő helységekben is tűnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is. 7. Buziásfürdőn: A Trefort-szobor tűnt el. 8. Déván: A vértanúhalált halt első unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték. 9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították. 10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a főalakok fejét letörték. 11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották. 12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát. 13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok őrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják. 14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították. 15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították. 16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le. 17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petőfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát. 18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították. 19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petőfi-reliefet megrongálták. 20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították. 21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították. 22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították. És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. aug. 15.) Szilágysomlyón a Hősök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hősök emlékművén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt február 23-án éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. júl. 28.) Nagykárolyban ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. (1934. szept. 1.) Désen a lebontott Turul-emlékmű helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. (1934. aug. 8.). /Szakács János: Az erdélyi szobrok sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./

2004. március 18.

A Magyar Örökség és Európa Egyesület Magyar Örökség címet adományozott a Házsongárdi temetőnek. Az oklevelet és aranyjelvényt márc. 20-án nyújtják át Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében a Házsongárd Alapítvány képviselőinek. Dr. Gaal György, a Házsongárd Alapítvány elnöke elmondta: örülnek a díjnak, amelyben az immár öt éve az összmagyar jelképnek számító temetőnk (Budapest után ez a második legfontosabb hely, ahol nemzetünk jelentős személyiségei nyugszanak) megmaradásáért fáradozó alapítvány munkájának elismerését látják. Ugyanakkor furcsállják, hogy a kitüntető díjat nem nekik, a munkát kifejtőknek címezték, hanem magának a történelmi ereklyének tekinthető temetőnek. /Magyar Örökség-díj Házsongárdi temetőnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2004. április 30.

Ápr. 29-én átadták a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Édes anyanyelvünk elnevezésű programja 100 millió forint összdíjazású pályázatának jutalmait Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A pályázatot tavaly októberben – Magyarország európai uniós csatlakozásának küszöbén – hat kategóriában írták ki – emlékeztetett megnyitóbeszédében Hiller István miniszter. A pályázaton több erdélyi szerzőt is kitüntettek: Lövétei Lázár László vers kategóriában a második, Vida Gábor novella kategóriában a harmadik, Orbán János Dénes gyermekirodalom kategóriában szintén a harmadik díjat érdemelte ki, Mátyus Ilonát pedig a Jelentés az anyanyelvről csoportban, a Pedagógusok anyanyelvünkről – a gyakorlat tapasztalatai témakörben díjazták. A vers, novella, dráma és gyermekirodalom témában az első díj – kategóriánként – 10-10 millió forint volt. A második díjjal 6-6 millió forint, a harmadikkal 4-4 millió forint járt. Az elismeréseket megosztva ítélték oda – összesen 75 pályaművet díjaztak. /P. A. Zs.: Megosztott forintmilliók. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. július 3.

A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.  Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió.  A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető.  Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették.  Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget.     1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt.  Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2004. szeptember 17.

Közintézménnyé válásának 125. évfordulóját ünnepelte szept. 16-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A háromszéki fővárosban találkozott az erdélyi és a magyarországi muzeológusszakma színe-java. Régi, vitathatatlan adósságát rótta le ma az intézmény: végre méltóképpen, szoborral is tiszteleg a múzeumalapító Csereyné Zathureczky Emília előtt, akit a székelység nagyasszonyának is neveztek – hangsúlyozta Kató Zoltán múzeumigazgató. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) nevében üdvözölte az ünnepelt intézményt. Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója együttműködési ajánlatában a szellemi régiókban rekonstruálható történelmi Magyarország újrateremtését célozta meg. Az ünnepi beszédek után a múzeumkertben leleplezték Csereyné Zathureczky Emília bronz mellszobrát, amelyet Vargha Mihály szobrászművész készített. A veszprémi múzeummal kötött tavalyi testvérszerződés folytatásaként együttműködési megállapodást írtak alá a komáromi (Szlovákia) Magyar Kultúra és a Duna Mente Múzeummal. Bemutatták az ez alkalomra kiadott Rákóczi Emlékkönyvet. /Farkas Réka: Leleplezték Csereyné mellszobrát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./ A szakemberek számára is nehezen hozzáférhető forrásanyag közreadását vállalta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kónya Ádám által szerkesztett Rákóczi-emlékkönyv /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ az egykori múzeumőr Csutak Vilmos – a Rákóczi-szabadságharc legismertebb háromszéki kutatója – két tanulmányát tartalmazza; helyet kapott a könyvben a Rákóczi és Bercsényi aláírásával ellátott, brezáni pátensként ismert kiáltvány és a barcasági hadak 1704. március 14-i kiáltványa; a Kuruc krónika (Dálnoki Veres Gerzson, 1722)és báró Vargyasi Dániel István önéletrajzi részlete.    /(fekete): 125 éves a Székely Nemzeti Múzeum: Rákóczi-emlékkönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./    

2005. január 17.

Koszorúzással és gyertyagyújtással egybekötött megemlékezést tartott a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség újpesti szervezete, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Horthy Miklós Társaság a Magyar Nemzeti Múzeum előtti téren január 16-án Budapesten. Jan Palach, a prágai Károly Egyetem hallgatója 1969. január 16-án gyújtotta fel magát a Vencel téren, ekként tiltakozott hazája megszállása ellen. Bauer Sándor Jan Palach mártíromságát követte, amikor 1969. január 20-án halt önkéntes tűzhalált a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. A Ceausescu-rendszer ellen hasonlóan protestált 1970-ben a börtönből kiszabadult nagyajtai Moyses Márton, amikor Brassóban a megyei pártbizottság székháza előtti téren felgyújtotta magát. /A hétvége hírei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

2005. január 25.

A diktatúra idején, amikor először mehettek Magyarországra, a határon átkelve megcsókolták a „drága magyar földet”! A Nemzeti Múzeumban sírtak, amikor a minden magyart összetartó Szent Koronát körbejárták. Könnyeiket törölgették az Országházban is. Hol van már mindez, kérdezte Sike Lajos újságíró. Ki hatódik ma meg, ha átmegy a határon, s hol vannak az említett gesztusok? Az anyaország ma már közel van ahhoz, hogy inkább taszít, mint vonz bennünket. Félnek, hogy túl sokan költöznek át az erdélyiek. Sokak szerint a kettős állampolgárságról tartott népszavazás kudarca ráébreszt arra, hogy Budapest nem tud „megváltani bennünket, ezért mi kell megváltsuk saját magunkat” – írta. /Sike Lajos: Dacból is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2005. január 26.

Gyarmati Zsolt közel másfél éve a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A fiatal történész elmondta, kihívást jelent számára a múzeum irányítása. Tavaly összesen tizenhárom kiállítást fogadtak, megnyitották a közönségsikernek örvendő fegyvertárlatukat. Eredményesen dolgoztak együtt a Hargita Megyei Kulturális Központtal, a Csíki Játékszínnel, a Hargita Együttessel, és kitűnő kapcsolatot ápolnak a székelyföldi múzeumokkal. A szakmai partnerség jegyében többek közt Egerből, Zalaegerszegről, Debrecenből, Budapestről érkezett kiállítás, illetve folyamatban van két testvérmúzeumi együttműködés kiépülése is. A Zala Megyei Múzeummal már aláírták a megállapodást, a debreceni Déri Múzeummal tavasszal kerül sor erre. Több kiadványuk látott napvilágot és létrehozták a múzeumot segítő Mikó Ferenc Egyesületet. A közeljövőben megjelentetik kétkötetes múzeumi évkönyvüket. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2006 tavaszán lesz a székelyföldi múzeumok budapesti bemutatkozására, amelyre eddig nem volt példa. /D. Balázs Ildikó: Látogatóbarát intézményt szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

2005. március 16.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ünnepi beszédét heves füttykoncert kísérte Budapesten, a Nemzeti Múzeumnál. A beszéd alatti teljes hangzavarban a legtöbbször „Gyurcsány–Haynau” és a „Mondjál le, becsaptál minket!”, „Magyarország jobbat érdemel” bekiabálások hangzottak el. Schmitt Pál a polgári körök rendezvényén mondott beszédet a budai várban. A Fidesz alelnöke szerint a december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikertelensége beárnyékolja a nemzeti ünnepet. Hangsúlyozta: a kormány nehezen gyógyuló sebet ejtett a 15 milliós magyar nemzet lelkében a kettős állampolgárságról szóló referendum ügyében mutatott „nemzetáruló” politikájával. Tőkés László Hódmezővásárhelyen mondott ünnepi beszédet. „A decemberi népszavazás március 15-ét, az Erdéllyel uniót követelő tizenkettedik pontot tagadta” – jelentette ki a püspök, aki 31 másik határon túli magyarral együtt átvette a Hódmezővásárhely Tiszteletbeli Polgára címet. /Lehurrogták a magyar kormányfőt a Múzeumkertben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

2005. október 22.

Sztálin budapesti szobra a diktatúra mementója volt, 1951-ben avatták fel, előtte kellett tartani a felvonulásokat. Az 1956 októberi forradalom első estéjén ledöntötték (csak a csizmapár maradt a talapzaton) és szétdarabolták az óriás bronzfigurát. Az összegyűlt tömeg a Városligettől a Nagykörútig, a főváros centrumát jelentő Emke-sarokig, majd a patinás étterem mögötti Akácfa utcába vonszolta a szobrot. Ott sok százan láttak neki a földarabolásához. A diktátor jobb kézfejét a Nemzeti Múzeumban láthatja a mai közönség, néhány korabeli relikviával egy tárlóban. A hetvenes évek végén telefonutasításra a többszáz négyzetméteres relief falat az egyik építőipari vállalat dolgozói lebontották. Mivel semmiféle külön útmutatást nem kaptak, buldózerekkel mentek neki a mészkő domborműveknek, amelyek ennek következtében ripityára törtek. Ebből botrány kerekedett, mivel Mikus Sándor, a szobor alkotója – aki akkor már kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész volt, valamint a SzOT-kitüntetés mellett a Munka Érdemrend arany fokozatát és a Szocialista Magyarországért Érdemrendet is megkapta –, a legfelső párt- és állami fórumokig elment sértettségében és felháborodottságában. A csorbát kiköszörülendő és a szobrász erkölcsi kárát megtérítendő céllal hozott újabb felső utasítás arra kötelezte az illetékeseket, hogy a reliefsor minden egyes elemét megkeressék és sziszifuszi munkával utólagosan összerakják. Mire a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat udvarán összegyűlt a kőtörmelékek garmadája, neves művészekből alakult grémium a törmelékek állapotának kivizsgálására. Egyöntetűen megállapították, hogy ezt a romhalmazt már nem lehet restaurálni. Ekkor azt találták ki, hogy darabonként újra kell faragni a reliefsort – Mikus személyes irányításával – egy csepeli park dekorálására. Lassan el is készült tucatnyinál több részlet, de aztán a munkálatokat ismét leállították, feltehetőleg a mester 1982-ben bekövetkezett halála után. Budapesten a Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumban tárolták hosszú esztendőkön át, majd egy 2002-es szerződés tanúsága szerint a tizenkilenc részletből álló, összesen 27x1 méteres reliefsort a Terror Házának kölcsönözték ki. (MTI-Press) /Mi maradt a Sztálin-szoborból? = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

2006. március 16.

Budapesten a Múzeumkertben füttyszó, majd taps fogadta Gyur­csány Ferenc miniszterelnök beszédét. Előbb a kormányfő szavait a Nemzeti Mú­zeumnál. Idén Kossuth-díjat kapott többek között Bozsik Yvette koreográfus-táncművész, Fischer Iván karmester, Csákányi Eszter és Kulka János színművész, Görgey Gábor és Spiró György író. Széchenyi-díjas lett mások mellett Falus András immunológus, Hankiss Elemér szociológus, Harnos Zsolt matematikus, Litván György és Szabad György történész, valamint Szelényi Iván szociológus. Sólyom László köztársasági elnök a kitüntetés átadásakor nem fogott kezet Fekete Jánossal, míg Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus Gyurcsány Ferenc kormányfővel nem parolázott. Több tízezer embert mozgósító választási nagygyűléssel emlékezett a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Budapesten. Orbán Viktor beszédében azt mondta: ,,Március 15. üzenete 2006-ban Magyarország számára az, hogy nekünk nemzeti programra van szükségünk, amely az igazság kimondására épül, és amely mögé minden magyar ember fel tud sorakozni”. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma előterjesztésére a kormány Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója-díjat adományozott Kovács András Ferencnek a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú eddigi életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért és műfordításaiért. /Fütty és taps Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Budapesten a Nemzeti Múzeum homlokzatáról távcsöves mesterlövészek pásztázták a terepet. Gyurcsány beszédét előbb füttyszó, majd taps fogadta. A Múzeumkertbe csak meghívottakat, iskolás csoportokat, valamint a sajtó munkatársait engedték be. A kerítésen kívül rekedtek közül többen hangosan nemtetszésüknek adtak hangot. A kormányfő beszéde alatt több helyütt éles szóváltás, lökdösődés alakult ki. /Budapesti rendezvények március idusán. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 16./

2007. február 17.

Tavaly március 15-én Budapesten a magyar kormányfőt a Nemzeti Múzeum előtti házak tetején lapító lesipuskások védték a „terroristák támadásától”. Az országgyűlési választási kampányban az illetékesek más fogáshoz folyamodtak: az állították, hogy szlovák terroristák esetleg robbantásos merényletekkel zavarják meg nem csupán a két kormánypárt, hanem az ellenzéki pártok választási gyűléseit is. Azután ez az egész a feledés homályába merült. A magyarországi parlamenti választásokat a kormányoldal megnyerte. A választók egy részének szeme a balatonőszödi „bátor beszéd” nyilvánosságra kerülése után nyiladozni kezdett. A kormányoldal lezárhatta a Kossuth teret. Az október 23-i durva rendőrterror – amikor az azonosító név és szám nélküli rendőrök békés sétálókat bántalmaztak – a „demokratikusan megválasztott kormány teljességgel jogos önvédelme” volt. Hálából a budapesti rendőrfőkapitányt kitüntették. Az ellenzék a hibás, nem pedig a kormány, amelynek öt év nyakló nélküli pénzszórását adópréssel, tandíjjal, áremeléssel, vizitdíjjal, vasútvonalak felszámolásával, iskolák, kórházak, postahivatalok bezárásával stb. pótolni akaró, munkahely-megszüntető, életszínvonal-csökkentő intézkedései idézik elő a tömeges tiltakozást. A magyar kormány számára életbevágó fontosságúak tehát „a terroristák”. Február 13-án hajnaliban ismeretlenek több sortüzet adtak le az országos rendőr-főkapitányság épületére. Csupán figyelmeztetni akartak, hogy „nekünk is van ám fegyverünk” – így illetékesék. Gyurcsány minden vizsgálat nélkül levonta a következtetést: „a szélsőséges jobboldali erők radikalizálódása vezetett ide”. Az igazságügyi és rendészeti miniszter pedig azonmód a büntetőtörvények szigorítását kérte. /Asztalos Lajos: „Jogállamot” védő acélkorlát és a „terroristák”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

2007. március 21.

Második alkalommal osztották ki a tavaly létesített Vasvári Pál Emlékérmet, amelyet idén a Szabadság tudósítójának, Péntek Lászlónak, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnökének ítéltek oda. A magyarországi Sajtószakszervezet tizenöt éve alapította a Vasvári Pál-díjat. Péntek László sokéves munkáját jutalmazták, amely a kőrösfői Vasvári Emlékház létrehozásában, és a szinte elfeledett márciusi ifjú emlékének ápolásában nyilvánult meg. Péntek László még 1995-ben, a kőrösfői RMDSZ elnökeként kezdeményezte, hogy állítsanak kopjafát Vasvári Pál emlékének, ez még abban az évben, július 5-én megtörtént, majd román nacionalisták pert indítottak miatta. Péntek László tervei közé tartozik, hogy Budapesten, a Nemzeti Múzeum elé egész alakos Vasvári Pál bronzszobrot állíttasson. /(Ú. I.): Kiosztották a Vasvári Pál Emlékérmet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2007. május 14.

Nagyenyeden a Bethlen Napok keretében Bakó Botond ünnepélyes keretek között adta át a Bethlen Gábor Kollégium könyvtárának Fenichel Sámuel hagyatékának három iratmappát kitevő részét. A főként leveleket, fényképeket, okleveleket és Naplójának kéziratát tartalmazó örökséget Bakó Botond rendszerezte, így adta át a kollégium könyvtárosának Ercsei Etelkának Fenichel Sámuel /Nagyenyed, 1868 – 1893/ a természettudományok és a nagy utazások elkötelezettje. Első útjára 1886-ban indul, a Bukarestig gyalog megtett utat, örökített meg Naplójában. A Duna-deltában megismerkedett Grubauer ornitológussal, akivel Új-Guineába utazott. Fenichel 14 hónapos ott-tartózkodás után maláriában elhunyt. A 16 ládát kitevő gyűjtése a Magyar Nemzeti Múzeum, később pedig egy része (rovargyűjtemény, paradicsommadár) a nagyenyedi Természetrajz, illetve az etnográfiai anyag a Történelmi Múzeum tulajdonába került. Levelezését, szakmai elismerő okleveleit, naplóját a család megőrizte. A hagyaték e részét Izsák Sámuel, az idős kolozsvári orvosi egyetem tanár 2006-ban a kollégiumnak ajánlotta fel. A Bethlen Napok alkalmával a diákok Szent Erzsébet legendáját felidéző várjátékkal emlékeztek meg iskolájuk alapítójáról. “Mondod még? Mondom! Azért is mondom! Csak azért is!”, állnak most fába faragottan Sütő András szavai a Bethlen Kollégium udvarán. Kopjafájának felállítását Horváth Vilmos és felesége, Ötves Erzsébet, az iskola belgiumi támogatói segítették, a faragó művész pedig László László, a kollégium tanára. Felavatása május 12-én volt, Tőkés László református püspök jelenlétében. /Takács Ildikó: Bethlen Napok Nagyenyeden. Fenichel-örökség tért haza. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./


lapozás: 1-30 | 31-47




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998