udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Nemzetisegi Mûvelõdesi Intezet (Lendva)

1997. november 22.

Nov. 21-22-én a szlovéniai Lendván a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, a magyarországi Anyanyelvi Konferencia és az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ szlovéniai tanácsa szervezésében tartották meg a kárpát-medencei magyar kisebbségi kulturális szervezetek találkozóját, amelyen az RMDSZ, EMKE, CSEMADOK, KMKSZ, HMSZ, Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület, VMKSZ és a rendezők képviseletében mintegy ötvenen vettek részt. A találkozón elemezték a több száz intézményt magába foglaló kulturális hálózat jogállását az egyes országokban, megvitatták az adott országokban észlelhető, az ottani magyar nemzeti kisebbségeket hátrányos helyzetbe hozó joggyakorlat és a nemzetközi szerződések közötti ellentmondás feloldásának módozatait, javaslatokat tettek a támogatási rendszerek hatékonyságának, értékközpontúságának és elszámoltathatóságának növelésére, valamint egyeztették az együttműködés és információáramoltatás módozatait. A tanácskozás részvevői sajtóközleményt adtak ki. Az RMDSZ-EMKE képviseletében dr. Kötő József, Balogh Ferenc, Dáné Tibor Kálmán és Kiss Jenő voltak jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24., 1161. sz./

1997. december 17.

A kormány mindent megtesz azért, hogy az 1998-as országgyűlési választásoktól kezdődően a magyarországi kisebbségek számára lehetővé váljon a parlamenti képviselet. Ennek érdekében a kabinet felerősíti a parlamenti pártok közötti megbeszéléseket. Minderről Horn Gyula miniszterelnök szólt szerdán, a Parlamentben, amikor átadta a már hagyományosnak számító "Kisebbségekért"-díjakat. A kormány által alapított elismerést minden évben - immár harmadik alkalommal - az ugyancsak három éve megünnepelt Kisebbségi Naphoz, december 18-ához kapcsolódóan vehetik át a Magyarországon, illetve határainkon túl élő kitüntetettek. A kormány a díjjal azon személyeket és szervezeteket jutalmazza, akik, illetve amelyek tevékenységükkel elősegítik a kisebbségek identitásának megőrzését és a kisebbségek többségi társadalommal való harmonikus együttélését. A miniszterelnök ünnepi beszédében a demokrácia mércéjének nevezte, hogy a többség egy országban milyen viszonyulást mutat a kisebbségek iránt. Megítélése szerint egyben az európaiság mércéjét is jelenti, mennyiben ismerik el a kisebbségek jogait és mit tesznek azok érvényesülése érdekében. Horn Gyula ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tolerancia mindannyiunkra érvényes, a többségre és a kisebbségekre egyaránt. Kijelentette: a kormány változatlanul arra törekszik, hogy a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítse a kisebbségi kérdésekben.A kormányfő beszéde után átadták az elismeréseket. "Kisebbségekért"-díjban részesült: a Bethlen Gábor Alapítvány, Borbándi Gyula író, irodalom-történész, publicista ,Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Gergely István csíksomlyói plébános kezdeményezésére létrejött Csibész Alapítvány, Domokos Géza író, szerkesztő, a Kriterion Alapítvány elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke, a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Smaranda Enache, a Marosvá-sárhelyi Pro Europa Liga elnöke, Gyivicsán Anna néprajzkutató, a békéscsabai Szlovák Kutatóintézet vezetője, az ELTE Szláv Filológiai Tanszék docense, habilitált professzora, a Hermann-Niermann Alapítvány - az európai etnikai kisebbségek és népcsoportok híd-szerepének erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért, Illés Ferenc, katymári római katolikus plébános, a háromnemzetiségű felső-bácskai település, Katymár plébánosaként a helyi bunyevác, magyar és német közösségek hagyományainak megőrzése érdekében végzett példaadó közösségi munkájáért; Kallós Zoltán, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, az erdélyi magyar és a moldvai csángó népzenei hagyományok összegyűjtése terén végzett felbecsülhetetlen értékű munkásságáért, a Kárpátaljai Ferences Közösség a rászorulók lelki és szociális gondozása, megélhetésük problémáinak enyhítése terén mindennemű megkülönböztetés nélkül végzett több éves tevékenységért, kiemelve Majnek Jenő Antal püspök atya érdemeit, Kórógy község - a község lakóinak a délszláv háború négy éve során tanúsított hősies magatartásáért, az Árpád-kori magyar település kulturális értékeinek megőrzéséért való kiállásukért, kiemelve Kel József, a község polgármesterének érdemeit, Lankó József, a Pécsi Egyházmegye cigányokért felelős lelkésze, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet /Lendva/ a szlovéniai magyarság történelmének, kultúrájának, néprajzának ápolása terén kifejtett tevékenységéért, kiemelve Göncz László, az intézet igazgatója érdemeit, Nagyné Volopich Mária, igazgató, az Edelényi Alapítványi Óvoda és Általános Iskola vezetője - a nagyon eltérő adottságú, eltérő indíttatású, értékrendszerű cigány gyermekek személyiség-központú oktatása érdekében végzett áldozatos munkájáért, a Neue Zeitung - a magyarországi német kisebbség hetilapjaként, a kisebbségi csoport történelmének, kultúrájának, hagyományainak és nyelvének ápolásához való hozzájárulásáért, amelyben kiemelkedő szerepe volt Schuth János főszerkesztőnek, a Román Hagyományőrző Együttes /Elek/ - a magyarországi román kisebbség hagyományainak, folklórjának ápolása és a sajátos helyi román táncművészet átörökítése terén végzett tevékenységéért; Újvidéki Egyetem - Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Vujicsics Sztoján, József Attila-díjas író, irodalom- és művelődéstörténész - a hazai szerb diaszpóra kiemelkedő személyiségeként végzett több mint négy évtizedes tudományos és irodalmi munkásságáért és a magyarországi szerbség kultúrájának és irodalmának feltárásában végzett hiánypótló érdemeiért. /Magyar Nemzet, dec. 18./

1999. május 6.

A Kárpát-medencében működő magyar kulturális ernyőszervezetek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma képviselői az 1996-ban szervezett budapesti és az 1997-es lendvai kezdeményezést folytatva, május 6-án Szatmárnémetiben tanácskozást tartottak. Ezen a tanácskozáson a következő ajánlásokat fogadták el: 1. Szükségesnek tartják a magyar kulturális szervezetek állandó és folyamatos információcseréjét, azzal a céllal, hogy a szervezetek ismerjék meg egymás tevékenységét, tervezett és megrendezésre kerülő programjait. Ennek az információcserének eszköze lehet a nyomtatott és az elektronikus sajtó, egy évente megjelentetendő programfüzet és az internet. Felkérik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, hogy honlapján ezeket a programokat helyezze el. 2. Szükségesnek tartják, hogy évente más?más kárpát-medencei országban rendezzenek "szabad fórumot" a feladatok egyeztetésére és az együttműködés megszervezésére. Ezen a "szabad fórumon" mindegyik magyar kulturális "ernyőszervezet" képviseltesse magát, és jelen legyenek azon a magyar kormány illetékes intézményei is. 3. Felkérik a magyar kormányt, hogy az Állandó Magyar Értekezlet létrehozandó kulturális szakosztályának munkájába vonja be a magyar kulturális ernyőszervezeteket és támaszkodjék a kárpát-medencei magyar civil társadalom tevékenységére, vegye figyelembe e szervezetek törekvéseit, ajánlásait. A tanácskozás résztvevői arra törekszenek, hogy olyan információs és szervezeti "hálót" hozzanak létre, amely hatékonyabbá teszi a magyar kulturális szervezetek szolidaritását és együttműködését. A közös nyilatkozat aláírói: Romániából az EMKE Országos Elnöksége, Magyarországról az Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Írószövetség, a Magyarok Világszövetsége, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Szlovákiából a Csemadok, Jugoszláviából a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, és Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Szlovéniából a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet képviselői. /Közös nyilatkozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./

1999. május 7.

Máj. 7-én Szatmárnémetiben Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg az V. Jakabffy Napok tudományos tanácskozását. Bárdi Nándor történész, a Teleki Alapítvány tudományos kutatója tartott lebilincselő előadást a romániai magyarság önszerveződéséről. Többek között előadást tartott Székelyhidi Ágoston történész, Pomogáts Béla, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szöllősy-Vágó László, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkára, Benedek Gyula, szatmárnémeti nyugalmazott statisztikus, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Markó Béla szövetségi elnök, Göncz László szlovéniai történész, az ottani Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet képviselője, Duray Miklós szlovákiai magyar parlamenti képviselő, Bence Lajos szlovéniai történész. /(kereskényi): V. Jakabffy Napok Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./ "Magyarország felértékelésével a határon túli magyarság is felértékelődött", mondotta előadásában Szabó Tibor. Hozzátettte: türelmes, de következetes politikával az integráció keretében megvalósulhatnak régiónkban a kisebbségi jogok. A koszovói kérdés megfelelő rendezése az egész térségben kedvezően befolyásolhatja a kisebbségek helyzetét, a demokrácia gyakorlati érvényesülését. A határon túli magyarság esélyei azért is jók, mert ők mindig békés eszközökkel kívántak érvényt szerezni jogaiknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

1999. május 8.

Máj. 8-án Szatmárnémetiben, a római katolikus temetőben megkoszorúzták Jakabffy Elemér sírját. Jelen volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Göncz László, a szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Varga Attila és Kabai István az RMDSZ Szatmár megyei, illetve szatmárnémeti szervezete képviseletében, Muzsnay Árpád az EMKE és a szatmárnémeti Kölcsey Kör, Csirák Csaba a Szent-Györgyi Albert Társaság, Illés István a Bocskay Szövetség részéről, valamint hazai és külföldi értelmiségiek és Jakabffy más tisztelői. /Jakabffy szelleme ma is él. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 10./

2001. január 24.

Jan. 22-én együttműködési megállapodást írt alá Budapesten a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, valamint a Magyar Művelődési Intézet (Budapest) és a Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest). Örvendetes, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a kárpát-medencei magyar kulturális és közművelődési szervezetek vezetői, mert így szervezett keretek között járulhatnak hozzá a térségben élő magyarság politikai és kulturális együttéléséhez - összegezte véleményét Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, az eseményt követő budapesti sajtótájékoztatón. Ugyanakkor előrelépésként értékelte, hogy a jövőben valamennyi szomszédos országban élő magyar szervezet összehangolja munkáját. /Kárpát-medencei magyar kulturális szervezetek konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2001. február 1.

A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2004. június 22.

Jún. 20-án, vasárnap befejeződött Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek háromnapos fóruma. Az idei találkozón 86 civil szervezet képviselője volt jelen Romániából, Szlovákiából, Szerbia-Montenegróból, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából. Egyes meghívott előadók nem jöttek el, vagy másokat küldtek maguk helyett. Ezért a fórum egyik témája, a Kárpát-medencei kisebbségi ernyőszervezetek (EMKE – Románia, CSEMADOK – Szlovákia, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Szerbia és Montenegró, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – Ukrajna, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége – Horvátország, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Szlovénia, Burgenlandi Magyar Kultúregyesület – Ausztria stb.) bemutatása csak részben valósult meg. A fórumon előadást tartott dr. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője, valamint Egyed Albert, a Magyar Művelődési Intézet Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője. Romhányi Andrást a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, a fórum főszervezője hangsúlyozta, a budakalászi találkozó egyik legnagyobb érdeme az, hogy folytatódik. Elégedetten zárhatják az idei találkozót. A tanácskozás összegzéseként a mintegy kilencven résztvevő zárónyilatkozatot fogadott el. /Péterszabó Ilona: Kárpát-medencei közművelődési tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A zárónyilatkozat szerint a fórum tudatosította, hogy a kisebbségi lét pozitívumként, többletként is jelentkezhet. Szükségesnek tartják az anyanyelvű, szakmai képzést és továbbképzést. Szükséges az ifjúság fokozottabb részvétele a civil szervezetek életében. /A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2006. augusztus 30.

Tizenegyedik alkalommal tartották meg a szlovéniai Alsólendván, augusztus 24–27. között, a Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napokat. A rendezvénysorozatot immár harmadik alkalommal szervezték Magyarországon kívül, régen a Magyar Kultúra Alapítvány égisze alatt Budapesten a Várban, a Szentháromság tér adott otthont e rangos fesztivál jellegű programsorozatnak. Felvidék (Révkomárom, 2004), Vajdaság (Zenta, 2005) után az idén a muravidéki Alsólendva várta a magyar határon kívülről érkezett kulturális csoportokat. Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Burgenland, Muravidék és a horvátországi magyar közösség közművelődési ernyőszervezetei vettek részt a program összeállításában. A rendezvény házigazdája a helybéli Magyar Művelődési Intézet volt. Erdély részéről az EMKE volt a társszervező. A rendezvénysorozat keretében a különböző régiókból érkezett művelődési csoportok színházi produkciókkal, zenés irodalmi összeállításokkal, film- és könyvbemutatókkal, népdalok és népi táncok előadásával szórakoztatták a helybéli magyar közönséget. Nagy sikerrel szerepelt a Zurboló néptáncokkal. Hamar a közönség kedvence lett Érsek Csaba Sándor gyimesi és moldvai csángó népdalaival. Megrendezték az Eszmecsere a határon túli magyar kultúráról című tanácskozást, ahol nemcsak a különböző régiók ernyőszervezeteinek a képviselői vettek részt, de a magyarországi új és leköszönő, határon túli ügyekkel foglalkozó, intézmények képviseletei is jelen voltak, mint az Oktatási és Művelődési Minisztérium, az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia. A rendezvény közös záródokumentum elfogadásával ért véget, amelyet a különböző magyarországi és határon túli régiók intézményeihez fognak eljuttatni a szervezők. /Dáné Tibor Kálmán: Kárpát-medencei Magyar Művelődési Napok Alsólendván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Az elfogadott állásfoglalás: Zárónyilatkozat 1. Ismételten bebizonyosodott, hogy a magyar kultúra egy és oszthatatlan, tekintet nélkül arra, hogy milyen földrajzi-államigazgatási keretek között nyilvánul meg. Ezért rendkívül fontos, hogy Magyarország döntéshozó testületei ennek értelmében döntsenek stratégiai, szervezeti és anyagi kérdésekről. 2. Az illetékes magyar állami szervek a szomszédos államokkal történő bilaterális kapcsolatok keretében fordítsanak külön figyelmet az adott országban élő magyar közösség nemzeti és kulturális jogainak tényleges megvalósulására. 3. A Magyarország határain túl élő magyar közösségek kulturális tevékenységük keretében érvényesíteni kívánják a szakmaiság, a tevékenységek szervezésénél a fontossági sorrend betartásának és a helyi sajátosságok érvényesítésének az elvét. E tekintetben előrelépést kizárólag a magyarországi állami szervekkel és a szakintézményekkel karöltve lehet elérni. 4. Az illetékes magyarországi állami szervek a határon túli magyar kultúra támogatása során legyenek tekintettel a helyi sajátosságokra, amelynek feltétele a régiókban tevékenykedő legitim kulturális szakemberek és képviselők álláspontjának ismerete és figyelembe vétele. Minél rövidebb időn belül el kellene jutni a szubszidiaritás elvének lehető legteljesebb megvalósításához. 5. Létfontosságú követelmény, hogy a határon túli magyar kultúra támogatási kerete ne szűküljön, mi több, reális és stratégiailag indokolt program szerint szükségszerű annak fokozatos növelése. A jövőbeni támogatáspolitika szempontjából nagyon fontos az egyre jobban hozzáférhető európai keretek igénybevétele. Másrészt úgyszintén fontos, hogy a határon túli magyar kultúra segítése, támogatása jól szervezett és szakszerűen működő magyarországi intézmények, alapítványok révén valósuljon meg. 6. Az adott helyzetben rendkívül fontos, hogy a jelenleg legveszélyeztetettebb határon túli magyar közösségek (Vajdaság, Kárpátalja) az illetékes magyar állami szervek és szakintézmények megkülönböztetett figyelmét és támogatását élvezzék. Alsólendva, 2006. augusztus 27. Csemadok – Görföl Jenő, főtitkár; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület – Dáné Tibor Kálmán, ügyvezető elnök; Horvátországi Magyarok Szövetsége – Csörgits József; Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége – Dupka György, elnök; Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Alsólendva – Göncz László, igazgató; Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Dudás Károly, elnök. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2007. szeptember 24.

A Kolozsváron megrendezett XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok záróakkordjaként a résztvevők megkoszorúzták a főtéri Mátyás király szoborcsoportot, Fadrusz János monumentális alkotását. Beszédet mondott László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. A rendezvénysorozat szeptember 22-i programjait a Magyar Operában sorra kerülő Kárpát-medencei kulturális műsor zárta, ezt megelőzően az emeleti előcsarnokban népművészeti kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. A gálaműsorban Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar nyelv egységes, s bár a történelem számtalanszor szétszakított bennünket, külön-külön sorsra ítélt, csodák csodája, sem az utóbbi nyolcvan éven át, sem azelőtt a mi nyelvünket szétdarabolni nem lehetett. A magyar nyelv tartott meg, „amelyet sem török, sem tatár, sem a Trianon utáni szomszéd népek elfojtani, eltiporni nem tudtak,” A műsorban köszöntők hangzottak el Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, Göncz László, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója, Görföl Jenő, a Csemadok Országos Választmányának elnöke, valamint Siflis Zoltán, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának tagja részéről. /Ö. I. B. – K. K. : XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2008. szeptember 30.

Szeptember 26-án a tizenharmadik Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozat keretében avatták fel Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke szerint ez által intézményesült a határon túli magyar közművelődés, ugyanis Ukrajna volt az utolsó a hajdani Nagy-Magyarország utódállamai közül, ahol megalakult az intézet. Ehhez hasonló művelődési intézet a kolozsvári Szabédi-ház. A Kárpátalján felavatott művelődési intézet már rendelkezik egy 26 ezer kötetet számláló könyvtárral, több kiállítóteremmel, illetve a civil szervezetek által is igénybe vehető helyiségekkel. Feladata a művelődési élet koordinálása lesz, illetve kutatási lehetőséget is biztosít a régió művelődési életével kapcsolatban. A tizenharmadik Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok megbeszéléseinek keretében több résztvevő (Muzsnay Árpád, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, valamint Kepe Lili, a Lendvai Magyar Művelődési Intézet vezetője) javasolta egy Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal létrehozását. Ez – a folyamatos szakmai együttműködés mellett – biztosítaná azt, hogy a különböző régiók közművelődési intézményei napi kapcsolatban legyenek egymással. /Babos Krisztina: Magyar Művelődési Intézet Kárpátalján is. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 30./

2009. szeptember 25.

A Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok a magyar közművelődési élet egyik legjelentősebb seregszemléje. Idén szeptember 16–20-a között XIV. alkalommal került sor erre a rendezvényre a felvidéki Galántán, valamint a környékbeli, többségében magyarok lakta településeken. Azért is esett a választás a Felvidékre, mivel a CSEMADOK Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az összejövetel társszervezői a Kárpát-medence különböző történelmi régióiban tevékenykedő közművelődési ernyőszervezetek voltak: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendva (Muravidék), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, az anyaország képviseletében pedig a Veszprém-megyei Művelődési Központ. A megnyitó ünnepség a galántai Szent István király római katolikus templomban volt. Megnyitó beszédet mondott Hrubik Béla, a CSEMADOK elnöke, valamint a határon túlról érkezett közművelődési ernyőszervezetek nevében Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke. A megnyitó ünnepi hangulatát emelte a galántai Kodály Zoltán Daloskör előadása. Az erdélyiek gazdag programmal érkeztek. Sikert aratott a Kovács Hajnal vezette marosfelfalusi Bíborka Táncegyüttes, valamint Vincze László kolozsvári bábművész. Bemutatták a Sapientia EMTE Fotó-, Film- és Média-szakos hallgatói által készült rövidfilmeket. A CSEMADOK megalapításának 60. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi ülést a peredi művelődési házban tartották, s ebből az alkalomból a résztvevő szervezetek és kulturális intézmények közös zárónyilatkozatot fogadtak el. /Dáné Tibor Kálmán: Művelődési seregszemle: idén Galántán ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2009. október 6.

Az 1990-ben alakult, egy évvel később bejegyzett Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség (SJNKSZ) a Kárpát-medence kórusainak és zenekarainak nemzetközi szakmai szervezete. Kezdetben csak a Nyárádmentére szorítkozott, később egész Erdélyre, majd csaknem minden, magyarok lakta régióra kiterjesztette tevékenységét. 2003. augusztus 22-én tartotta második nagy összejövetelét a Szeged melletti Mórahalmon. Másnap a Kárpát-medencei zenei együttesek, kórusok találkoztak Ópusztaszeren, hat országból közel ötven kórus vett részt, több mint 1500 dalos lépett fel. A kongresszus döntése nyomán a szövetség Erdélyből „átköltözött” Magyarországra. SJNKSZ társszövetségi viszonyban van a Romániai Magyar Dalosszövetséggel, a Csemadokkal, a Lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézettel, a Vajdasági Magyar Dalosszövetséggel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, a Baranya vidéki Magyar Művelődési Intézettel Horvátországból. Nagy Ferenc távozásával nehezen pótolható űr keletkezett a SJNKSZ-ben. Hiszen ő, ahol csak járt, vezényelt, szónokolt, mindig Szent István király Nagy-Magyarországában, egységes magyar nemzetben gondolkodott. Az ezredfordulón ezertagú kórus szólalt meg Debrecenben. A kórusszövetség új vezetőjével Siófok vált a szövetség központjává. A közeli Ádándon élő Neisz Ferenc elnök ismerkedőben járt Marosvásárhelyen. Járt már Bácskában, ide Kárpátaljáról érkezett. /Bölöni Domokos: Erdéllyel ismerkedik a kórusszövetség új elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998