udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Nyelvi Intezet

1999. november 9.

A Magyar Állandó Értekezlet keretében október 26-án oktatási szakbizottság alakult Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában. A bizottság elnöke Gál András Levente magyarországi államtitkár. Az ülésen az RMDSZ színeiben Asztalos Ferenc képviselő volt jelen. A szakértői bizottságok ajánlásokat fogalmaznak meg, illetve jelentéseket tesznek a magyar kormánynak. Az ajánlások, jelentések nyomán a magyar kormány jogalkotási folyamat megindítását kezdeményezheti. - A határon túli magyar nyelvű oktatást támogató magyarországi intézmények vizsgálatába be kell vonni az Apáczai Közalapítványt, a Domus programot, az Illyés Közalapítványt, a magyar felsőoktatási intézmények kihelyezett tagozatait, a Magyar Nyelvi Intézetet, a magyar ösztöndíjtanácsok rendszerét, a Márton Áron Szakkollégiumot és a Nemzetközi Hungarológiai Központot. Egyetértettek abban, hogy el kell készíteni a határon túli magyar tudományos műhelyek kataszterét. Pályázati rendszer alapján kell kijelölni azokat, akik bekapcsolódnak a kutatási programba, igénybe kell venni a határon túli szaktekintélyeket, tudományos kutatóműhelyeket is. /Jakab Árpád: Kétes protekció helyett biztos pályázati rendszert akarnak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 9./

2000. június 5.

Jún. 2-án tartották az I. Csángó Oktatási Konferenciát Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának előadótermében. Deáky András gyimesfelsőloki iskolaigazgató emlékeztetett, hogy a moldvai csángó falvakban a szülők kérése ellenére sem tanulhatnak magyarul a gyermekek. Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a jelenlevők felelősek a magyar nemzet ezen darabjáért, mert az összmagyarságnak is érdeke a csángómagyarok integrálódása. Csicsó Antal statisztikai adatokkal ismertette az általános-, közép és felsőfokú iskolákat magyar nyelven elvégzett csángó gyerekek számát, kiemelve ennek fontosságát. Felmérések alapján 50-60 000 megmenthető csángó lélekkel kell számolni - mondta dr. Kötő József államtitkár, a közoktatásügyi minisztérium képviselője. Sajnos nagyon sok településen csak meghatározott számú anyanyelvi órákra vagy vasárnapi oktatásra van lehetőség. Nem elég csak az anyanyelv ismerete, a nemzettudat formálására is szükség van - hangsúlyozta dr. Kötő József. Az előadók között volt dr. Szilágyi Pál, Tánczos Vilmos, mindketten a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárai, Borbáth Erzsébet csíkszeredai tanárnő, Berszán Lajos gyimesfelsőloki katolikus esperes, Szalay Gyula, a Magyar Nyelvi Intézet képviseletében, Mesterházy Szilvia, Ríz Ádám, mindketten a budapesti Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai. Délután Merre, hogyan tovább címmel kerekasztal beszélgetésre került sor a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban. /(Hátsekné Kovács Kinga): Hogyan tovább, csángó oktatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ A magyar oktatási intézmények létrehozása, a már beindult oktatási formák megtartása a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) legfontosabb célja - jelentette ki Csicsó Antal, a szervezet elnöke. Dr. Kötő József, a Román Oktatási Minisztérium államtitkára a magyar nyelvnek a csángóföldi iskolákban való oktatásának törvényes kereteit vázolta. Dr. Szilágyi Pál professzor a felsőfokú oktatásban való részvétel lehetőségeiről beszélt. Előadást tartott továbbá a BBTE két, a csángó-kérdés szakavatott oktatója, Tánczos Vilmos és Pozsony Ferenc. Tapasztalatokról számoltak be Borbáth Erzsébet csíkszeredai ny. iskolaigazgató és Berszán Lajos esperes, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatója. /Csángó oktatási konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. jún. 3./ Tánczos Vilmos egyetemi tanár álláspontja képviselte a radikális vonalat, mely szerint a moldvai csángó fiatalokat magyarországi kitelepedésükben kell segíteni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt tíz évben a csángó oktatásra fordított szakmai és szervezési munka, a befektetett pénzmennyiség jóval meghaladja az elért eredményeket. A csángó gyermekek erdélyi iskolákba irányítása nem bizonyult sikeresnek, többnyire beilleszkedési gondjaik voltak, legtöbben korán lemorzsolódtak. A magyarországi főiskolákra, egyetemekre bejutó ösztöndíjas fiatalok közül is többen abbahagyták tanulmányaikat, munkát vállaltak, és nem tértek haza. Miközben folyt a konferencia, az oktatási minisztérium küldöttsége a bákói tanfelügyelőségen vizsgálta: adottak-e a feltételek, hogy azokban a falvakban, ahol a szülők és a csángó szövetség kérte, ősztől magyar nyelvű órák beindítását engedélyezzék. /(fekete): I. Csángó Oktatási Konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

2002. január 23.

A magyar nyelv és kultúra jelenlétének, ismertségének erősítése a világban, a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése lesz többek között a Balassi Bálint Intézet feladata; a magyarságtudomány fejlesztését célzó központot Pálinkás József oktatási miniszter avatta fel jan. 22-én Budapesten. Az ünnepségen magyar nyelven tartott előadást Amedeo de Francesco, a nápolyi egyetem professzora, Balassi-kutató. /Balassi Bálint Intézet a magyarságtudományért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./ A Balassi Bálint Intézet (Bp., I. Somló út 51.) a közel fél évszázados múltra visszatekintő Magyar Nyelvi Intézet és az 1989-ben alapított Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódja. Az Oktatási Minisztérium 2002. január 1-jei hatállyal hozta létre az intézetet, mely megfelelő feltételeket biztosítva a magyar nyelv tanulásához és a magyar, mint idegen nyelv magas szintű elsajátításához, a magyar kultúra terjesztéséhez határokon belül és szerte a világban. Hasonló intézmény a British Council, a Goethe Intézet, a Francia Intézet, a Dante Intézet, a Cervantes Intézet, a Puskin Intézet stb., melyek kiterjedt intézményhálózattal rendelkeznek. Legfőbb céljaik: vonzó országkép kialakítása, a nyelvoktatás, a kultúra ismertetése és terjesztése, információszolgáltatás a lehető legszélesebb körben. A magyar nyelv és kultúra oktatásának, kutatásának és terjesztésének már működő külföldi központjai a Collegium Hungaricumok (Berlin, Bécs, Moszkva, Párizs, Róma), a Kulturális Intézetek (összesen 13, Romániában a bukaresti Magyar Kulturális Központ), a külföldi egyetemi és magyar oktató- és kutatóhelyek kormányközi egyezmények keretében kiküldött vendégoktatókkal és lektorokkal (összesen 39, Romániában Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke és Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatán), valamint a külföldi magyar oktató- és kutatóhelyek nem kormányközi egyezmények keretében kiküldött oktatókkal (összesen 40). Intézményes keretek között 32 országban folyik hungarológiai tevékenység: Amerikai Egyesült Államok (3 helyen), Ausztria (3), Belgium, Bulgária (2), Csehország (3), Dánia (2), Észtország (2), Finnország (5), Franciaország (8), Hollandia (3), Horvátország (2), India (2), Izrael, Japán (2), Jugoszlávia (2), Kanada (2), Kína, Korea, Lengyelország (4), Macedónia, Nagy-Britannia (3), Németország (10), Olaszország (11), Oroszország (3), Portugália, Románia (4), Svédország (2), Szlovákia (5), Szlovénia (2), Törökország, Ukrajna (2). A Balassi Bálint Intézetnek a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ tevékenységének a folytatása mellett számos új feladata lesz. Az oktatói, felkészítői feladatok folytatásán túl az intézményi kapcsolattartás körének bővítése, a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése, tanár- továbbképzés, kulturális rendezvények és tudományos konferenciák szervezése, könyvtári szolgáltatás, szakmai háttéranyagok kidolgozása, kutatás, kiadványok megjelentetése, kapcsolattartás, adatbázis működtetése, információszolgáltatás és számos más, a magyar nyelvet és kultúrát, a magyarságtudomány minél szélesebb körű megismertetését és népszerűsítését szolgáló tevékenység. Az intézet alaptevékenységéhez tartozó feladatok között szerepel a határon túli magyarok oktatásával és a magyar nyelv ápolásával kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a határon túli magyar és magyar nyelvet oktató pedagógusok és más szakemberek továbbképzésében való részvétel, valamint nyelvi, szaknyelvi utóképzés és magyarságismereti, kisebbségi kurzusok szervezése. A Balassi Bálint Intézet honlapjáról – www.bbi.hu – elérhető lesz a magyarságtudománnyal kapcsolatos minden ismeretanyag. /(Guther M. Ilona): Balassi Bálint Intézet. A magyarságtudomány új központja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2002. július 15.

Az idén januárban a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ egyesítésével Budapesten létrehozott Balassi Bálint Intézetben most két új ösztöndíjpályázatról számolt be Újvári Gábor főigazgató. Egyrészt egy külföldön élő, nem magyar anyanyelvű diplomások, illetve egyetemi hallgatók számára kiírt pályázat eredményét hirdette ki. Az Oktatási Minisztérium ennek keretében harminc év alatti, a magyar nyelv és kultúra oktatását, népszerűsítését célul tűző fiatalok tíz hónapos magyarországi tanulmányait támogatná ingyenes kollégiumi elhelyezéssel, oktatással, tanszerekkel és ösztöndíjjal. A harminc fős keretre százhárman jelentkeztek huszonhárom országból, így a Balassi Intézetben most azon dolgoznak, hogy további húsz jelentkező számára tudjanak biztosítani ingyenes ellátást, oktatást. Határon túli magyar diplomások utóképzésére vonatkozó pályázatot is bejelentettek a tájékoztatón. Húsz helyet ajánlanak azoknak az érdeklődőknek, akik nem anyanyelvükön végezték tanulmányaikat, és most szívesen elsajátítanák munkaterületük szaknyelvét azzal, hogy szülőföldjükön segítenék magyar kollégáik tájékozódását. Ők is tíz hónapon át tanulhatnának itt ingyenes elhelyezéssel, ösztöndíjjal. A Balasi Bálint Oktató és Kulturális Központ az egyetlen egyébként a háttérintézmények közül, amelytől az oktatási tárca nem vont el pénzt. /Új ösztöndíjak a budapesti Balassi Intézetben. A fiatal diplomások megtanulhatják a magyar szaknyelvet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2002. augusztus 10.

Készül egy címtár minden évben: A külföldön élő marosvásárhelyiek telefon- és információs könyve. Az idén immár a hatodik, bővített kiadását vehették kézbe az érdeklődők. Évről évre figyelem, növekszik lassan, gyarapodik az anyaga. A 2002-es könyv már több mint 90 oldalon hozzávetőleg 2200 nevet és címet tartalmaz. Szerkesztője Tőkés Béla, a budapesti Magyar Nyelvi Intézet munkatársa. Támogatója a Marosvásárhelyi Baráti Társaság, melynek honlapja évek óta a hálón is látogatható: http://www.marosbarat.hu. A gyergyóiak hasonló kiadványa most készül. És készül az összes elszármazott erdélyit felölelő kiadvány is. - A marosvásárhelyi címtárban levő személyek közt feltűnően magas a felsőfokú végzettségűek aránya: ők teszik ki a címtár körülbelül 80 százalékát. /Balázs Ildikó: Elvándorolt egy város. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

2003. január 22.

A 2002. évi romániai népszámlálás előzetes adataiból kiderül, hogy Erdély magyarsága az utóbbi 10 esztendőben 200 000 fővel csökkent. A 2002-2003-as tanév kezdetén ugyanakkor az első elemista erdélyi magyar gyermekek 25%-a, az általános iskolásoknak pedig már 55-60%-a nem anyanyelvén tanul. Erdély és a Regát magyarságának 35-40%-a, mintegy 5-600 ezer fő anyanyelvének használatában sérült, kulturális identitásában fokozottan veszélyeztetett. További legalább 3-400 000 olyan nyelvvesztes, de a magyar származás tudatával még rendelkező ember is él a régióban, aki első, második vagy harmadik generációs asszimilált. Szükséges egy olyan magyar nyelvi és kulturális rehabilitációs képzési folyamat gyakorlatba ültetése, amelynek keretében a magyar nyelvnek speciális, gyakran idegen nyelvi eszközökkel történő oktatása, e nyelvi képzés egész Erdélyre kiterjedő rendszerének gyors kiépítése lehet az első lépése. A kolozsvári székhelyű Heltai Alapítvány, Erdély egyik legnagyobb magyar közművelődési civil szervezete, jó ideje kezdeményező szerepet igyekszik játszani ebben a nyelv- és kultúravesztés elleni küzdelemben. Erdély 55-60 legfontosabb könyvtári és közművelődési tevékenységet vállaló magyar civil szervezetével van állandó szakmai és szellemi kapcsolatban. A Heltai Alapítvány több magyar nyelvi képzéssel egybekötött képzési és tábori programot bonyolított le, 2002 januárja óta pedig speciális képzési központ kiépítésén munkálkodik. A Heltai Alapítvány és a Hungarian Language School, a Magyar Nyelvi Intézet szakmai partnerségében, a Magyar Oktatási Minisztérium, a NKÖM, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a budapesti Balassi Bálint Intézet és a pécsi Határokon Túli Magyarokért Alapítvány támogatásával Nyelvi képzés határhelyzetben címmel jan. 24-26-a között szakmai konferenciát szervez a Heltai Alapítvány pince-klubjában, Kolozsváron. /Nyelvi képzés határhelyzetben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

2003. október 1.

Augusztus végén zajlott le a Balassi Bálint Intézet szervezésében egy konferencia Budapesten, Magyar tanulmányok az EU-ban nem csak magyarul címmel. A Balassi Bálint Intézet 2002-ben az Oktatási Minisztérium intézményeként jött létre, két korábbi intézmény összevonásával. Jogelődei voltak: a Nemzetközi Hungarológiai Központ és a Magyar Nyelvi Intézet. Az előbbi a külföldön oktató magyar vendégtanárokat és lektorokat fogta össze, utóbbi a Magyarországon külföldiként magyarul tanulók oktatását végezte. Dr. Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója beszámolt az elmúlt egy év munkájáról. A Balassi Bálint Intézet szervezésében volt már egy korábbi tanácskozás 2003 tavaszán, ahol a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia oktatása az Európai Uniós csatlakozás jegyében témakört vitatták meg a résztvevők. 150 oldalas kis könyv formájában most kiosztották az akkori tanácskozás anyagát. /Krebsz János (a szerző a bukaresti Hungarológia Tanszék magyarországi vendégtanára): Beszámoló egy konferenciáról. A hungarológia jövője és a jövő hungarológiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2006. augusztus 28.

A magyar kormány úgy döntött, a Márton Áron Szakkollégiumot beolvasztja a Balassi Bálint Intézetbe. A Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) nemcsak másfélezer kollégiumi ágyat jelent, hanem ugyanannyi ügyet is. Ugyanis ahány hallgató, annyiféle probléma akad az idegenrendészeti kérdésektől az ösztöndíjazásig, a szülőföldre való visszatérés megkönnyítéséig – nyilatkozta Drescher J. Attila, a MÁSZ főigazgatója. Ő a hivatalos közlönyből értesült arról, hogy az eddig önálló költségvetési szervként – az Oktatási Minisztérium háttérintézményeként – működő szakkollégiumi hálózatot 2007. január 1-jei határidővel beolvasztják a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A 15 éves múltra visszatekintő, másfélezer határon túli magyar diákot befogadó szakkollégium Budapesten kívül Debrecenben, Pécsett és Szegeden rendelkezik telephellyel. A MÁSZ-t 1991-ben azzal a céllal alapították, hogy elhelyezést biztosítson a Magyarországon tanuló, határon túli magyar hallgatóknak. Költségvetésének immár csupán felét kapja az államtól, a többit „kitermeli”. A BBI a magyar kultúra éltetésére és terjesztésére 2002 januárjában jött létre, a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként.”Tartunk attól, hogy kényszerből idővel háttérbe szorulna az általunk képviselt felsőoktatási profil” – nyilatkozta Drescher J. Attila. Korábban is történt kísérlet a MÁSZ beolvasztására a BBI-be. A Medgyessy-kormány idején, 2004 februárjában is született olyan kormányrendelet, amelyben összevonásra jelöltek ki intézményeket. A MÁSZ ezen a listán is szerepelt, de 2004 novemberében éppen a Gyurcsány-kormány vette ki ezt az elemet a kormányrendeletből, így két évvel ezelőtt nem hajtották végre a beolvasztást. A főigazgató hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen olyan intézmény Magyarországon, amely a határon túli magyar hallgatók komplex ellátását, szakkollégiumi oktatását és karriertámogatását biztosítja, kiegészítve saját kutatási tevékenységével és kiadványaival. Azt még nem lehet tudni, hogy mi történik majd a határon túli hallgatók kollégiumi elhelyezésével, hisz ez hamarosan az egyetemek feladata lesz, ha valóban vállalják amúgy is szűk kapacitásuk terhére, miközben nőnek a határon túli hallgatók költségei is, de csökkennek az ösztöndíjösszegek. A Márton Áron Szakkollégiumba felvették már a hallgatókat a 2006/2007-es tanévre. A másfélezer hely betelt, nagy a túljelentkezés, már eddig mintegy száz fős várólista van. A kormányzati döntések az oktatási és kulturális intézményrendszer térképét alaposan átszabják, méghozzá nagyon rövid, 2007. január elsejei határidővel. Az érintett intézmények vezetői a kormány hivatalos lapjából, a Határozatok Tára 31. számából értesültek az átszervezésről, előzetesen a döntéshozók nem konzultáltak velük. /Guther M. Ilona: Megszűnik a határon túliak kollégiuma. A HTMH sorsára jut a budapesti Márton Áron Szakkollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2006. szeptember 2.

Megszűnik a határon túliak budapesti Márton Áron Szakkollégiuma. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy a belföldi gazdasági rendteremtés után tekintetét a nemzetpolitikai stratégiaváltás felé fordítja. Megszüntették a Határon Túli Magyarok Hivatalát, s ehelyett kétoldalú tárgyalásokon próbálják, az eddigi tapasztalatok szerint, egymás ellen is kijátszani a Trianon és az utána következők nyomában nyolcfelé bontott magyarságot. A Gyurcsány- s az ezt megelőző Medgyessy-kormányzás alatt a mai Magyarország fokozatosan távolodott az ,,anyaság” fogalmához kapcsolható erkölcsi értékektől, írta Sylvester Lajos. A Márton Áron Szakkollégium /MÁSZ/ megszüntetésével nem csak a másfél évtizedes múltra visszatekintő, másfél ezer határon túlról érkező diák szállás- és tanulóhelyét, hanem a magyar kollégiumi hagyományoknak megfelelő, a szellemi és a nemzeti kultúra otthonát számolják fel. Az intézménycsoportot átsorolják a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézethez. A Balassi Bálint Intézet négy évvel ezelőtt jött létre. Jogelődje Magyar Nyelvi Intézetként és Nemzetközi Hungarológiai Központként működött, a világ minden tájáról érkező fiatalok nyelvi előkészítését vállalta. /Sylvester Lajos: Megszűnik? Megszűnünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2007. február 28.

Március 1-jétől a Balassi Intézet látja el a megszűnő, hasonló elnevezésű magyar kulturális intézet, valamint a Külföldi Kulturális Intézetek Igazgatósága és a Márton Áron Szakkollégium feladatait. A Balassi Intézet létrehozásáról tavaly decemberben döntött a magyar kormány. A Balassi Intézet egyfajta integrált „szolgáltatóház” lesz, amely korábbi tevékenységeit folytatva központi szerepet kíván betölteni a hungarológiai oktatóhelyekkel való kapcsolattartásban, a nemzetközi tudományszervezési feladatokban, a magyar nyelv tanításának, illetve a képzés módszertani központjának kialakításában. Az intézet továbbra is foglalkozik a Kárpát- medencei magyarság, illetve a nyugati szórványban élők nyelvi felkészítésével, szakkollégiumi képzésével. A Balassi Bálint Intézet 2002 januárjában jött létre a magyar kultúra éltetésére és terjesztésére, a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként. /Újjáalakul a Balassi Intézet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998