udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Pax Romana

1992. május 31.

Keresztények és szabadság címmel rendezték meg a Pax Romana idei kongresszusát Lillafüreden. A kongresszuson Erőss Péter tanár megrázó szavakkal fordult a résztvevőkhöz: segítsemek, hogy a csángók nyelve, kultúrája, magyarsága ne vesszen el az értelmiség hiánya miatt. /Elmer István: Magyar katolikus értelmiségiek ? Münchentől Csángóföldig. = Új Ember (Budapest), máj. 31./

1995. március 30.

Ápr. 17-e és 23-a között Gyulán tartják az ötödik alkalommal megrendezett Magyar Ökumenikus Találkozót. Az Európai Protestáns Szabadegyetem és a Magyar Pax Romana Fórum 1971 óta szervez hasonló tanulmányi heteket, elsősorban a nyugati magyarságnak. Most viszont a kárpát-medencei kisebbségi magyarságra gondoltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

1995. április 19.

Ápr. 17-23-a között Gyulán rendezik meg a 37. Magyar Pax Romana Kongresszust, amely az 5. Magyar Ökumenikus Találkozó is egyúttal, az első Magyarországon megrendezett ökumenikus összejövetel. A találkozó romániai meghívottai: Cs.Gyimesi Éva irodalomtörténész, Visky András (Kolozsvár), Moisescu Cristian, Arad polgármestere, Killyén Ilka előadóművész (Marosvásárhely), Ioan Vasile Botiza görög katolikus teológiai tanár (Kolozsvár). /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

1997. november 11.

Jakab Gábor kolozsvári plébános emlékezett az általa szerkesztett katolikus lap, a Keresztény Szó indulására. 1990. febr. 12-én jelent meg a hetilap első száma, akkor két jeles író, Bajor Andor alapító főszerkesztő és Fodor Sándor szerkesztette. Bajor Andor halála után Fodor Sándor kilépett a szerkesztőségből. Menet közben kiderült, hogy a Keresztény Szó egyes rétegeknek túlontúl igényes. Egyszerűbb, közérthetőbb lapra mutatkozott igény. Így született meg a Vasárnap hetilap, a Keresztény Szó pedig katolikus kulturális hetilap maradt. A szerkesztők évente részt vesznek a Pax Romana értelmiségi mozgalom magyarországi rendezvényein és a szegedi teológiai továbbképzőn is, az ott elhangzottakat hazahozzák. /Új Magyarország, nov. 11./

1998. május 3.

Ápr. 13-án Keresztes K. Sándor leköszönő elnök megnyitójával kezdődött meg Siófokon a Magyar Pax Romana 40. kongresszusa, melynek témája a kommunikáció volt, A párbeszéd egyháza címen. Lukács László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Tömegkommunikációs Irodájának igazgatója tartott előadást, Hankiss Elemér professzor az értékek válságáról beszélt, Nagy Endre professzor kifejtette, hogy nem szükséges keresztény pártot alakítani, Szabó Ferenc jezsuita teológus, a Távlatok főszerkesztője szerint a médiának mindenkihez kell szólnia, Erdő Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora a hierarchia szót elemezve hangsúlyozta, hogy az inkább a szent kezdetét jelenti, amely a tradíció által él tovább. Előadást tartott Heller Ágnes filozófus is, az utolsó napon Horányi Özséb egyetemi tanár, a Magyar Pax Romana új elnöke mondott beszédet. /Vasárnap (Kolozsvár), máj. 5./

2001. május 21.

Máj. 20-án Marosvásárhelyen, a dr. Juhász András Ifjúsági Központban neves vendégek - dr. Aszalós Adorján orvos az Amerikai Egyesült Államokból, dr. Aszalós János elméleti matematika-doktor Magyarországról - a Pax Romana Katolikus Értelmiségiek Társaságának elnöke jelenlétében negyedik alkalommal adták át a dr. Aszalós János Emlékalapítvány emlékérmet. A díjazottak: a marosvásárhelyi K. Nagy Olga magyar nyelv és irodalom szakos tanár, a 80. életévét betöltő székelyudvarhelyi nyugalmazott pedagógus, Finta Béla, a szintén vásárhelyi Szombat Attila, a Mentőöv szolgálat helybeli kezdeményezője, valamint a szecselevárosi Fodor Levente gyógyszerész. A Budapesten létrehozott emlékalapítvány kettős célt szolgál: egyrészt ápolni az erdélyi származású dr. Aszalós János (1910-1939) emlékét, másrészt különböző, Erdélyben született és ilyen hatókörű egészségügyi, szociális és művelődési-kulturális kezdeményezések anyagi, erkölcsi támogatásának a biztosítása. /(járay): Soha nem késő a szolgálatot felvállalni! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

2007. április 24.

Irodalmi kört szerveznek a Gróf Majláth Gusztáv Károly római katolikus szemináriumban Gyulafehérváron, havonta egyszer, Dimén Erika magyartanár irányításával. Az április 20-i könyvbemutatón az irodalmi kör résztvevői vendégül látták Szabó Zsoltot, a kolozsvári Művelődés folyóirat főszerkesztőjét és meghívottját, Skultéty Csabát, a Szabad Európa Rádió (SZER) hajdani politikai kommentátorát. Akik annak idején suttyomban a SZER sugárzását fogták, Ambrus Márton álnéven ismerhették őt meg. Skultéty Csaba Csehszlovákiában született /Nagykapos, 1920. dec. 3./, tanulmányait szülőhelyén és a késmárki német gimnáziumban végezte, majd Ungvárott érettségizett. Huszonöt évesen a szovjet csapatok hadifogolyként elhurcolták, ahonnan megszökött és visszament Magyarországra. Nyugatra távozott, 1947-től Párizsban nemzetközi jogot tanult. 1951-től 1983-ig a SZER munkatársa. 1985–1990 között a Pax Romana Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom elnöke. Gazdag publicisztikai tevékenységének legfőbb témája a szórványvidékeken élő magyarság sorsa, küszködése. Életéről, tanulmányairól, börtönemlékeiről, a rádiónál folytatott tevékenységéről írt Vasfüggönyökön át – A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál – előtte és utána – című könyvében. /Fullajtár Attila: Skultéty Csaba Gyulafehérváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./

2007. november 4.

Október 25–27. közt tartotta idei tanulmányi napjait a Pax Romana keresztény értelmiségi szövetség. Az erdélyi identitás volt a téma. Horváth István szociológus az erdélyi, nemzetiségi szempontból vegyes házasulási statisztikákat, preferenciákat ismertette, Vetési László szórványügyi előadó Keresztény értelmiségi feladatok a szórványmunkában címen mutatta meg a szórványosodást. Rüsz-Fogarasi Enikő történész az erdélyi tolerancia valóságát mutatta be a fejedelemség kori Erdélyben, majd Fasang Árpád zongoraművész, diplomata Nemzeti, kulturális és európai identitásról beszélt. Máthé Zsuzsa német szakos vallástanár az erdélyi szászokat mutatta be és a magyar értelmiséggel való együttműködésüket a 20. század első felében, Ferenczi Enikő mentálhigiénés szakember az azonosságtudat összetevőiről beszélt. A tanulmányi napok végén tisztújítás is zajlott: a Romániai Magyar Pax Romana új elnöke a csíkszeredai Birtók József, a Státus Kiadó vezetője, alelnök Olosz Erzsébet, szervező titkár és külkapcsolati referens Bodó Márta, az elnökség további tagjai Paulusz Mária, Szász Ávéd Rózsa, valamint Sebestyén Ottó Pax Romana-lelkész. /(lakmusz): Erdélyi identitásainkról, barátok közt. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 4./

2009. május 3.

A második világháború végén és az 1956-os forradalom leverését követően Magyarországról százezrek mentek külföldre. A menekülők között különböző felekezetű papok is voltak, akik lelki táplálékot nyújtottak a hontalanná váltaknak, felekezeti közösségekbe szervezték a híveket. Több mint egy évszázadra vezethető a meg-megújuló kivándorlás. Ruzsa Jenő evangélikus lelkész Kanadai magyarság című könyve (1940), Török István Katolikus magyarok Észak-Amerikában (1978), valamint P. Miklósházy Attila SJ ny. püspöknek A tengerentúli emigráns magyar katolikus egyházi közösségek története Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában (2008) című monografikus feldolgozása jelzi, hogy az új hazában letelepedők megőrizték hitüket, magyarságukat, hagyományaikat. A különböző közösségek életének már megjelentek monografikus feldolgozásai, emlékiratok is napvilágot láttak. Az egyháztörténeti feldolgozása irányba tett jelentős lépés Cserháti Ferenc püspök könyve: Az egyház és az emigránsok. Vatikáni megbízottak a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban (1945–2006) /Szent István Társulat, Budapest, 2009/ húszéves gyűjtőmunka gyümölcse. Cserháti Ferenc, a Kárpát-medencén kívül élő római katolikus magyarság püspöke, a Münchenben megjelenő Életünk főszerkesztője immár több könyvvel – Hitébresztő, Ünnepszemle, Szívélyes lelkipásztori üdvözlettel, Az egyházzal vagy nélküle, Szentlecke–kísérő – jelentkezett. Az 1984-ben rendszeresített Értesítő szerkesztésében szerzett tapasztalatát kamatoztatja immár több mint egy évtizede az Életünk főszerkesztőjeként. Cserháti a müncheni közösség történetét feldolgozó kismonográfia – Magyar Katolikus Misszió. Jubileumi Értesítő (1988) – kiadásakor határozta el Nyugat-Európa magyar katolikus hitélete történetének megírását. XVI. Benedek pápa Cserháti Ferenc személyében nem csak püspököt – immár a harmadikat – adta a világban szétszórt katolikus magyarságnak. Esztergomi segédpüspökké való kinevezésével intézményesítve is visszacsatolta őket az anyaegyház nagy családjába. Cserháti most megjelent könyve kronologikus sorrendben követi nyomon az eseményeket 1945-től. A lelkipásztori szolgálat koordinálására jött létre az Európai Magyar Papi Szenátus, az Európai Magyar Papi Konferencia. Az ifjúság nevelésére hozták létre a Burg Kastl-i magyar gimnáziumot, az egyetemisták és főiskolások müncheni kollégiumát, a Paulinumot, az európai cserkészmozgalmat; a lelkészeket tömörítő Papi Egységet, az Actio Catholica mozgalmat, a Pax Romana magyar tagozatát, a Mindszenty Alapítványt. A különböző országokban és földrészeken szétszóródott katolikus magyarság egyházi életének rendezésében kiemelkedő szerepe volt az 1971-ben Nyugatra kényszerült Mindszenty József prímásnak, aki négy éven át fáradhatatlanul munkálkodott az emigráció lelkipásztori szolgálatában. Már 1971 végén arra kérte a Vatikánt, hogy „a mintegy másfél milliónyi külföldön élő magyar katolikus számára segédpüspököket nevezzenek ki”. 1983-ban II. János Pál pápa dr. Irányi László piaristát kinevezte címzetes püspökké és megbízta a nyugati világban szétszórt magyar katolikusok lelki gondozásával. Halála után dr. Miklósházy Attila SJ jezsuita szerzetes, címzetes püspök lett az utóda. P. Szőke János szalézi szerzetes 1984-től töltötte be ezt a tisztséget. Utóda, 1996-tól Cserháti Ferenc müncheni magyar plébános lett. 2002-től a Német Püspöki Konferencia szintén őt nevezte ki németországi magyar főlelkésszé. /Máriás József: Az egyház és az emigránsok. Vatikáni megbízottak a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban (1945–2006). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 3./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998