udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Reformatusok Vilagszovetsege

1996. augusztus 3.

Aug. 3-án Nagyváradon, a sportstadionban több mint 15 ezer résztvevővel megkezdődött a III. Magyar Református Világtalálkozó. Köszöntő beszédében Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség aug. 1-jén megválasztott elnöke köszöntötte a világ minden részéből érkezetteket, "akikkel a magyar ökuménia vagy a magyar-román megbékélést szolgáló testvéri érzések kapcsolnak egybe." Üdvözlő beszédet mondott dr. Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönő elnöke, dr. Csiha Kálmán erdélyi, dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki, dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Szabó István, a Független Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka, az Egyetemes Magyar Református Konzultatív zsinat világi elnöke. Köszöntő beszédet mondott még Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Mihai Dan, Bihar megyei tanácselnök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Platty Iván magyarországi címzetes államtitkár és Markó Béla RMDSZ-elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 837. sz./

1996. augusztus 3.

Aug. 3-án Nagyváradon, a sportstadionban több mint 15 ezer résztvevővel megkezdődött a III. Magyar Református Világtalálkozó. Köszöntő beszédében Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség aug. 1-jén megválasztott elnöke köszöntötte a világ minden részéből érkezetteket, "akikkel a magyar ökuménia vagy a magyar-román megbékélést szolgáló testvéri érzések kapcsolnak egybe." Üdvözlő beszédet mondott dr. Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönő elnöke, dr. Csiha Kálmán erdélyi, dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki, dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök, Szabó István, a Független Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka, az Egyetemes Magyar Református Konzultatív zsinat világi elnöke. Köszöntő beszédet mondott még Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Mihai Dan, Bihar megyei tanácselnök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Platty Iván magyarországi címzetes államtitkár és Markó Béla RMDSZ-elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 5., 837. sz./

1996. augusztus 4.

Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre-vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Krauter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./

1996. augusztus 4.

Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre-vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Krauter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./

1996. augusztus 5.

Aug. 5-én a Reformátusok III. Világtalálkozójának a rendezvényeit Temesváron tartották. Megkoszorúzták a református parókia falán elhelyezett emléktáblát és az Opera-téri fakeresztet, majd felavatták a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a templom két harangját. A város sportcsarnokában mintegy 3000 hívő vett részt az ökumenikus istentiszteleten. Igét hirdetett Tőkés László püspök, a béke és igazság motívumaira építette fel beszédét. Sérelmezte, hogy még mindig nem tudják, kik voltak az 1989-es gyilkosok. A bűnösök felelősségre vonásának szükségességét, az igazságtétel igényét kézfelemeléssel szavazta meg a hallgatóság. Felszólalt Gheorghe Ciuhandu polgármester, majd a többi egyházak képviselői következtek az ünnepi istentiszteleten: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek /az anyanyelv fontosságáról beszélt/, Bütösi János, a Magyar Református Világszövetség leköszönt elnöke, Sebastian Kräuter temesvári katolikus megyéspüspök, Hegedűs Lóránt református püspök, Ilie Matei ortodox helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Petre Dugulescu baptista prédikátor, végül Bálint Pál baptista prédikátor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7., 839. sz., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./

1996. október 31.

Okt. 31-én tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a hagyományos Reformációi Gyülekezeti Napot Nagyváradon. Dr. Erdélyi Géza, a felvidéki reformátusok püspöke, a Magyar Református Világszövetség alelnöke hirdetett igét. Tőkés László püspök elmondta, hogy rövidesen megnyílik Nagyváradon a Magyar Református Világszövetség egyik központi irodája. Az ünnepségen egyben beiktatták hivatalába a Magyar Reformátusok Világszövetségének új vezetőségét /elnök: Tőkés László/. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./

1996. október 31.

Okt. 31-én Reformációi Gyülekezeti Napot tartottak Nagyváradon a sportcsarnokban a helybeli kilenc református gyülekezet híveinek és testvérfelekezetek képviselőinek részvételével. Dr. Erdélyi Géza felvidéki református püspök hirdetett igét. Tőkés László püspök ünnepi beszédében a református egyház fő céljaként az egyetemesség elérését nevezte meg. Tőkés László, a Magyar Református Világszövetség elnöke bemutatta a szövetség aug. 30-31-én megválasztott vezetőit. Fellépett az énekkar, majd Bitskey Tibor budapesti színész elszavalta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1996. december 7.

Dec. 1-jén Nagyváradon tartotta kibővített ülését a Magyar Református Világszövetségének vezetősége. Kiadott állásfoglalásuk szerint elismeréssel vették tudomásul dr. Szűrös Mátyás, dr. Győriványi Gábor, Csóti György, Rockenbauer Zoltán, dr. Isépy Tamás és dr. Jeszenszky Géza képviselőknek a határon túli magyarság iránti felelősség ügyében benyújtott önálló országgyűlési indítványáról. Megdöbbenésünket fejezték ki amiatt, hogy "A határon túli magyarok iránti felelősség dolgában" című határozati javaslatnak a napirendre kerülését megakadályozta mind a külügyi bizottság, mind az Országgyűlés plénuma. Az állásfoglalás szerint "nemzeti érdekeink megkövetelik a magyar országgyűlésnek és a magyar kormánynak a júliusi magyar-magyar csúcs szellemében és az ott létrejött Közös Nyilatkozat értelmében történő felelősségvállalását." /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

1997. november 10.

A Magyar Református Világszövetsége /MRVSZ/ nov. 7-9-e között rendezte meg az I. Kárpát-medencei Médiakonferenciáját Berekfürdőn. A tanácskozáson Egyházak a világ médiáiban - médiumok az egyházban kérdéskörben hangzottak el előadások. A témához hozzászóltak a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió képviselői. Zárónyilatkozatot adtak ki, ebben elfogadták Tőkés Lászlónak, az MRVSZ elnökének az új református médiastratégia kialakításához szükséges szempontokat. Megvalósításuk érdekében a Magyar Református Médiaszövetség és a Magyar Református Médialapítvány létrehozását határozták el. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 10., a konferencia programja: Partiumi Közlöny (Nagyvárad), okt. 28./

1999. augusztus 11.

A budapesti székhelyű Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata aug. 10-én tartotta évi plenáris ülését Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A találkozók célja annak a feltérképezése, hogy a Trianon következtében feldarabolódott magyar református egyház milyen gondokkal, problémákkal küszködik nemcsak Amerikában vagy Ausztráliában, hanem a Kárpát-medencében is. A millenniumi ünnepségek alkalmával el szeretnék készíteni a világ összes magyar református gyülekezetének a térképét, amelyen jól látható majd, hogy a negyvenhárom országban merre szóródott szét a magyar református közösség. A millenniumi rendezvénysorozat keretében a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata a Magyar Református Világszövetséggel közösen Budapesten felvonulást tart, és megkoszorúzza a Hősök emlékművét. A testület másik alapvető célkitűzése a nemrég megjelent új egyetemes énekeskönyv és az új istentiszteleti rend minél szélesebb körben történő terjesztése. A másik fájó probléma a horvátországi református egyház helyzete, ahol sajnos az amúgy is kis létszámú egyház két részre szakadt. - A Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata 1994-ben alakult azzal a céllal, hogy erősítsék a magyar református tudatot. "Mind a kettőre szükség van azért, mert hitében az ember anyanyelvén él. A zsinatnak csupán konzultatív jellege van. A cél olyan teológiai, egyházszervezeti, egyházpolitikai és egyéb vonatkozású ajánlások előterjesztése, amelyek elősegítik a református magyarság összetartozásának tudatát. /Papp Annamária: Kolozsváron ülésezett a Magyar Református Egyházak Egyetemes Tanácskozó Zsinata. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2000. július 3.

Jún. 30-án Budapesten, Ferencváros stadionjában tartották a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója nyitónapját. Összesen negyven országból érkeztek résztvevők, sokan jöttek Erdélyből és a Partiumból is, mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a lelátókon. Jelen volt a találkozó fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja. Tőkés László, a Magyar Református Világszövetség elnöke köszöntött minden résztvevőt: "Az a megtiszteltetés hárul reám, hogy megnyissam a Világtalálkozót. Ezen a jubileumi esztendőn ránk köszöntött az Úr születésének 2000., valamint a magyar államiság 1000. esztendeje." A püspök reményét fejezte ki, hogy a világtalálkozó a társadalmi megbékélést, a belső megújulást és a lelki ébredést segíti. "Vállaljuk a szolgálatot annak érdekében, hogy a külső és belső rendszerváltás valójában lezáruljon, a szétszakított nemzet határmódosítás nélkül egyesüljön" - mondta. Házigazdaként Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Takaró Mihály főgondnok üdvözölte a vendégeket. Orbán Viktor üdvözlőbeszédében többek között ezeket mondta: "Egyházaink a jövőhöz tartoznak. Nem a múltat őrzik, hanem a jövőhöz szükséges lelki fegyvereket. Eljött az idő, amikor bízhatunk a közös és reményteli jövőben. Nem szabad megfeledkeznünk azon nemzetrészekről sem, amelyek mostoha helyzetbe keveredtek. Ha egy szabad ország nem tudja segíteni a sokakat, akik szegények, nem mentheti meg a keveseket, akik gazdagok." Az ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke mondott imát, igét hirdetett Hegedűs Lóránt püspök. Üdvözölte a világtalálkozót Csiha Kálmán erdélyi püspök is. Több ezer ember vett úrvacsorát, az ágenda zárórészét Erdélyi Géza felvidéki püspök mondta el. "Ez az asztali közösség nagy áldás számunkra. Szeretetben gondolkodjunk egymásról, ne uralkodjon el a bűn" - szólt többek között a püspök. A világtalálkozó nyitónapja a Szózattal ért véget. /Dérer Ferenc: Református világtalálkozó a fővárosban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./

2000. július 10.

A Református Világtalálkozó erdélyi rendezvényei júl. 7-én kezdődtek Marosvásárhelyen. a Vártemplomban, ahol magyarországi egyetemi tanárok, egyházi méltóságok tartottak előadást. A központi ünnepség júl. 8-án volt Marosvásárhelyen, melyre sok országból jöttek a magyar reformátusok. Felavatták a marosvásárhelyi tizedik, új templomot, a kövesdombit. A 250 férőhelyes templom mellett az épületegyüttes gyülekezeti és ifjúsági teremből, irodákból, vendégszobákból, lelkészlakásból áll. Dr. Hegedűs Lóránd, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke beszédében a magyar nemzet sorozatos megpróbáltatásairól volt szó, és azokról, akik a nehéz időkben is felvállalták a nép bátorítását. Az ünnepség a városi stadionban folytatódott 15 ezer ember részvételével. Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Elítélte azokat, akik - magyarként - megosztották a marosvásárhelyi magyarságot, s így néhány száz elhalászott szavazat miatt elveszítették a város vezetését. A püspök felemelte szavát a művi vetélés ellen, és kifejtette: a testi és lelki gyógyulás útja a hitnek az útja. A szétszabdalt nemzet gyógyulásának első lépése a hitben való együttlét. Tőkés László kifejtette: "aggódva figyeljük nemzetünk sorsát, a globalizáció, a szekularizáció, a balkanizáció idején nagyon is fenyeget az elfajulás, az elkorcsosulás, az asszimiláció.", majd tisztánlátásra, a hamis és igaz próféták és politikusok megkülönböztetésére intett. A román egyházügyi államtitkár levélben üdvözölte az ünneplő gyülekezetet. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere világi házigazdaként köszöntötte a találkozó résztvevőit. Az istentiszteletet dr. Erdélyi Géza, a szlovákiai református egyház püspöke végezte, Csiha Kálmán erdélyi püspök hirdetett igét, azt hangsúlyozta, hogy a templomépítők hite és reménye mekkora szerepet játszott az erdélyi magyarok megmaradásában és jövőjük megteremtésében. Júl. 9-én Kolozsváron folytatódott a Református Világtalálkozó. A templomépítő gyülekezetek és lelkipásztorok ünnepe volt a kolozsvári kerekdombi református istentisztelet. A rendszerváltás után 34 templom épült és 44 új református gyülekezet jött létre az Erdélyi Református Egyházkerületben. "A Kárpát medencei magyarság nem robbantott, hanem templomokat épített, s a hitben erősödve néz a jövő felé" - mondta Sógor Csaba, a Királyhágómelléki Református Püspökség üdvözletének tolmácsolója. Csiha Kálmán püspök a Református Világtalálkozó jelentőségét abban látja, hogy a történelem által szétszabdalt magyarság újra és újra megtapasztalhatja az együvétartozás erőt adó élményét. "A történelem széttépett bennünket, de a lelkünket nem tudta széttépni. De ez a világtalálkozó egyben azt is üzeni és bizonyítja, hogy az egyben maradó lélek csak Isten mellett lehetséges. Ha meg akarunk maradni, akkor Isten mellett kell maradnunk. És ha Isten mellett maradunk, akkor bizonyosan megmaradunk." /Kolozsvárra érkezett a Református Világtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10., (Máthé Éva): IV. Magyar Református Világtalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2000. november 22.

Tőkés László püspök, a Magyar Református Világszövetség elnöke nov. 20-án bejelentette, hogy magyar keresztény csúcstalálkozó összehívását kezdeményezte. A határon túli magyar történelmi egyházak vezetői november 28-án Budapesten találkoznak. Tőkés László arról is tájékoztatott, hogy e találkozón az egyházi vezetők kialakítják közös álláspontjukat a státustörvénnyel kapcsolatosan, és megvitatják a határon túli magyar egyetem kérdését is. /Határon túli magyar egyházvezetők csúcstalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2004. február 6.

A határok feletti nemzetegyesítés az a nemzetpolitikai ügy, amely különösképpen fontossá teszi a magyar reformátusság összefogását – foglalt állást Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) elnöke február 5-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. – A világszövetség nem engedheti meg magának a kegyes tétlenség fényűzését, hiszen a határon túli nemzetrészek és egyháztestek végveszélybe kerültek – mondta Tőkés László, az MRVSZ elnökségének ülése előtt. Tájékoztatása szerint egyházkerületében, a Királyhágó-melléken a református népesség mintegy 50 ezerrel fogyatkozott tíz év alatt. Tőkés László leszögezte: a nemzet határokon átívelő újraegyesítése határmódosítás nélküli integrációt, nem területi revíziót jelent. A püspök hangsúlyozta, hogy a Magyar Reformátusok Világszövetsége 1989-es létrejötte óta élenjár az összmagyar összefogás előmozdításában. Az MRVSZ elnöksége által kiadott nyilatkozat szerint az általános identitásvesztés és elvallástalanodás Európájában, illetve a számbeli kisebbségben élő egyházakat és nemzeti közösségeket sújtó hátrányos megkülönböztetés és asszimilációs szándékú elnyomás körülményei között az MRVSZ a nemzeti és vallási értékeket, a kisebbségeket védelmezi. A szervezet visszautasítja a volt kommunista államokban érvényesülő vallásellenességet és nacionalizmust; elítéli a magyar társadalomban tapasztalható keresztyénellenességet és a "környező országok legtöbbikére" jellemző magyarellenességet. /Határok feletti összefogást szorgalmaz az MRVSZ. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./

2004. április 19.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében Áldás, népesség címmel kétnapos értekezletet tartottak április 17-én és 18-án a szilágycsehi gyülekezeti házban és a désházi református templomban. Csép Sándornak, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének kezdeményezésére elindított nemzeti missziói program megfogalmazott célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet fogyatkozásának megállítására irányuló erőfeszítésekből. A kerekasztal-beszélgetést követően 11 sokgyerekes családnak adták át az újonnan alapított Pro Familia díjat. Csép Sándor bemutatta dr. Für Lajos Sorskérdések a Kárpát-medencében című könyvét, amelyben szerző a népvándorlástól napjainkig követte figyelemmel a magyarság demográfiai mutatóit. Für Lajos a népességfogyás aggasztó tendenciáiról beszélt, amelyet egy jól átgondolt, össznemzeti programmal lehetne megállítani. Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológia rektora Családvédelem a református tanítás szerint, dr. Egyed Ákos akadémikus Társadalmi mentalitás és népesedés és dr. Csetri Elek akadémikus Demográfia és politikum című előadása után kerekasztal-beszélgetés következett. A hosszú távú ökumenikus missziói program célkitűzései között szerepel a kárpát-medencei magyarság általános gazdasági helyzetének javítása, új munkahelyek teremtése, a házasság intézményének megerősítése és a családvédelem szavatolása. Az egyházkerület által elindított programba szeretnék bevonni a Magyar Reformátusok Világszövetségét, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát, lehetőség szerint a Magyarok Világszövetségét és a magyarlakta vidékekről elszármazottakat is. Tőkés László püspöke gyógyírként a krisztusi feltámadás üzenetét tolmácsolta a gyülekezetnek. /Makkay József: Fogyásunk csak nemzeti összefogással állítható meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A rendszerváltás óta eltelt tizennégy esztendő mérhetetlen nyomora, a jogbiztonság hiánya, a romániai magyar nemzeti közösség háttérbe szorítása, a külföldi munkavállalás, a kitelepedés, a főleg anyaországi hatásokat átvevő erdélyi hazai magyar fiatalság körében a házasság népszerűségének a csökkenése mind oda vezettek, hogy a legtöbb, magyarok is lakta településen az elhalálozások száma messze meghaladja a születésekét. Van kivétel is, például a szilágysági Désháza, ahol sokgyerekes család vállalása ma is elismerést vált ki a helybéliekből. Az egyházkerület által elindított nemzeti missziói program célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet aggasztó méretű fogyatkozásának és sokrétű sorvadásának a megállítására irányuló erőfeszítésekből. A résztvevők hangsúlyozták: a missziói program gyakorlati megvalósításához az anyaország mindenkori kormányának elkötelezett támogatására van szükség. /Orosz Antal: Fogyásunkban keresztényi összefogás menthet meg. Szilágysági értekezlet a magyarság demográfiai mélypontjáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 27./

2004. szeptember 10.

Szept. 9-én kezdődött Szatmárnémetiben a háromnapos Regionális oktatási konferencia, a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség a Magyar Reformátusok Világszövetsége és az Oktatási és Kutatási Minisztérium szervezésében, amelynek előterében a Kárpát–medencei közös magyar anyanyelvű oktatás alaptantervének kidolgozása állt. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő elmondta: a rendezvény célja, hogy az anyaországi, a vajdasági, a felvidéki és a kárpátaljai magyar nyelven tanuló gyerekek ugyanúgy megismerjék majd iskolai éveik során Páskándi Gézát – és sok más erdélyi költőt és irodalmárt –, mint az itteniek, és ugyanígy a romániai magyar oktatásban helyet kapjon más térségek magyar irodalomtörténete is. Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott előadást a HTMH munkájáról és a határon túli magyarságot segítő alapítványok helyzetéről. Takaró Mihály, a magyarországi Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont munkatársa és egyben az MRVSZ főtitkára "Magyar–magyar szellemi kézfogás" címmel a Kárpát–medencei kerettanterv aktualitásáról tartott előadást, míg dr. Murvai László a magyar irodalom közoktatásban betöltött helyéről beszélt. Szakmai előadásokkal folytatódik a konferencia. /Simon Levente: Regionális oktatási konferencia Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

2004. szeptember 13.

Háromnapos oktatási konferenciát tartottak a múlt hét végén a Kárpát-medencében tevékenykedő magyar nyelvet és irodalmat oktató tanárok Szatmárnémetiben a szakminisztérium, a megyei tanfelügyelőség és a Magyar Reformátusok Világszövetsége szervezésében. A konferencia témája: a Kárpát-medencei közös alaptanterv aktualitása és regionális tantervváltozat kidolgozása. Berki Anna a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa, a HTMH elnökének, Bálint-Pataki József üzenetét tolmácsolta, majd a határon túli magyarságnak nyújtott támogatásokról tartott előadást, melyben kiemelte: annak köszönhetően, hogy újabban egy gyermekért is jár oktatási támogatás, az idén 210 ezer fiatal vehette ezt igénybe. Erdélyben 88 ezer tanuló és 4400 oktató kapja meg esztendő végéig az ezzel járó összeget. Kiemelte 2004-ben a szórványban élő fiatalok oktatási támogatására, kollégiumok építésére és fenntartására elkülönítettek 90 millió forintot. Folynak a délvidéki magyar egyetem előkészületi munkálatai, s valószínű, hogy 2005 őszén megnyithatja kapuit. Takaró Mihály, a MRVSZ főtitkára, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora elmondta, hogy a XX század magyar irodalmának tanításával ma is problémák vannak, ami elsősorban a politika beavatkozásával magyarázható. Az irodalom oktatásában hangsúlyt kell kapnia a magyarságtudatnak. Dr. Murvai László az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának főigazgatója a magyar irodalmi helye a közoktatásban címmel, dr. Fóris Ferenczi Rita, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a tantervi keretekről, Kónya László tanár, a megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese az anyanyelv és irodalom tanítása az oktatási rendszer átszervezésének folyamatának témakörében tartott előadást. /(Sike Lajos): Kárpát-medencei oktatási konferencia Szatmárnémetiben. Magyar-magyar szellemi kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2004. szeptember 17.

A Magyar Reformátusok Világszövetségének kezdeményezésére 2003-ban Karcagon megtartották az első Magyar Regionális Oktatási Konferenciát, amely felvetette a magyar irodalom Kárpát-medencére kiterjedő egységes tantervének a szükségességét. Most volt Szatmárnémetiben a második konferencia, melyen próbálták tető alá hozni az említett egységesített tantervet. A magyarországi iskolákban nem ismerték a régiók irodalmát, de a régiók sem mindig tanították egymás elismert értékeit. Az más kérdés, hogy ennek az irodalomnak a tanítását a mindenkori hatalom hogyan manipulálta. Romániában csak a romániai magyar irodalom tanítását akarták engedélyezni. A szatmári konferencián Kereskényi Sándor nehezményezte, hogy a magyarországi oktatási programból kimaradt Németh László és Szentkuthy Miklós. Az összmagyar irodalom értékeinek együttes bemutatása fontos. /Murvai László: Tanári szoba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2005. november 25.

Szolgálati körutat tett Ausztráliában november 9–21. között Tőkés László királyhágómelléki püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetsége és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az Ausztráliai Magyar Református Egyház meghívására. A püspök Adelaide, Melbourne, Brisbane és Sydney városban hirdette Isten igéjét és tartott előadásokat. Az Adelaide-i Magyar Református Egyházközség megalakulásának 55. évfordulóját ünnepelte a november 12-i templomi ünnepély keretében. A következő napon a Melbourne-i Egyházközség tartott hálaadó istentiszteletet abból az alkalomból, hogy impozáns, műépítészeti értékű templomát kívül-belül megújította. Az ausztráliai magyar református közösségnek ez az egyetlen, saját birtokában lévő temploma, az ottani reformátusok saját parokiális épületekkel sem igen rendelkeznek. Ez a körülmény híven jelzi, hogy a világ legtávolabbi részére vetődött reformátusok intézményes egyházi önszerveződése már a kezdet kezdetén elakadt. Az amerikai egyházi élettől eltérően Ausztráliában nem csupán a gyülekezeti intézményrendszer nem épült ki a szükséges formában, de a törékeny egyházi közösségek lelkipásztori szolgálata is igen hiányosan és esetlegesen alakult. Ezen az áldatlan helyzeten kívánnak változtatni azok az Erdélyből származó lelkipásztorok – Dézsi Csaba, Péterffy Kund, Szabó Attila és Kovács Lőrinc –, akik az utóbbi évek során, missziói hivatástudattal vállaltak lelkészi szolgálatot a felsorolt központi helyeken. Tőkés László püspök körútja során ennek a korszakos egyházépítő munkának a vállalására buzdította a rendkívüli istentiszteleteken és rendezvényeken nagy számban megjelent híveket. A különböző területeken (Új-Dél-Wales, Victoria, Queensland) létrejött „magyar házak” mintájára, az egyházi élet intézményes kereteinek a létrehozásához igyekezett hitbeli és erkölcsi támogatást nyújtani. A lelkészhiánnyal küszködő római katolikus közösség tagjai szintén nagy számban vettek részt az egyes alkalmakon. /Ausztráliai egyházépítést szorgalmazott Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./

2006. április 28.

Erdélyi Gézának, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének Erőt kaptok, és tanúim lesztek című kötetét mutatták be Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében. Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület /KREK/ külügyi tanácsosa szólt a két egyházkerület kapcsolatáról. Elmondta: a KREK a magyar millennium évében lépett testvéregyházi kapcsolatba a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal, s együttműködésük példaértékű és követendő lehet a Kárpát-medencében lévő református egyháztestek számára. Tőkés László püspök kiemelte, az egyetemes zsinat a Magyar Reformátusok Világszövetségével együtt harcol a határok feletti nemzetegyesítésért. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy Szlovákiában állami magyar nyelvű egyetem alakult, illetve törvénybe foglalták, hogy az ügynökmúlttal rendelkező egyházi személyek tíz évig nem vállalhatnak vezetői tisztséget. A felvidékiek tehát e két területen megelőzték Romániát, mondta Tőkés László, aki miután ismertette Erdélyi Géza életútjának fontosabb állomásait, rátért a könyv bemutatására. /Gálovits Zoltán: Megtalálja az ige az embert. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 28./

2006. augusztus 4.

Kolozsváron kezdődik a több helyszínen szervezett Magyar Református Világtalálkozó. Először fordul elő, hogy a magyar kormány támogatása nélkül, a református egyház saját költségéből finanszírozzák a világtalálkozót, amelyet idén 5. alkalommal szerveznek. A találkozót augusztus 12. és 22. között rendezik meg a Kárpát-medencei magyar református egyházkerületek – közölte Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök Debrecenben. Bölcskei Gusztáv hozzátette: a korábban megrendezett találkozókat 80-200 millió forinttal támogatta a kormányzat, most azonban tudatosan nem kértek központi támogatást. Míg az eddigi találkozókat a Magyar Református Világszövetség rendezte, most az egyházkerületek szervezik, s a 2004. december 5-i kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán úgy döntöttek: inkább legyen szerényebb a találkozó, de nem kérnek kormányzati segítséget – fűzte hozzá Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke. A világtalálkozó elsődleges célja a három létformában – az anyaországban, a Kárpát-medencei utódállamokban és a világ minden részén szórványban – élő magyar reformátusság testvéri kapcsolatainak ápolása. Az első ilyen találkozót 1938-ban tartották, majd hosszú szünet után 1991-ben, 1996-ban és 2000-ben rendezték meg. Az idei találkozó augusztus 12-én Kolozsváron, Bocskai szülővárosában kezdődik és 22-én Debrecenben zárul. A püspök elmondta: a világtalálkozón az 1956-os magyar forradalomról és szabadságharcról is megemlékeznek. /Saját zsebből szervezett találkozó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2006. augusztus 14.

Augusztus 14-én Nagyváradon a Magyar Református Világtalálkozó keretén belül megrendezték a Református Ifjúsági Világtalálkozót. Cserkészcsapatok, más településekről érkező diákok lepték el a várkert sétányait. A rendezvénysorozatot Szőnyi Levente ifjúsági lelkész nyitotta meg. Ezt követte a szabadtéri istentisztelet, melyen Ódor Balázs budapesti ifjúsági lelkész hirdette az igét. Takaró Mihály, a Magyar Reformátusok Világszövetségének főtitkára mondott beszédet, majd Tőkés László püspök keresztelt fiatalokat és idősebbeket. Németh Zsolt fideszes politikus a lapnak az ifjúsági találkozó lényegét és üzenetét egy mondatban megfogalmazta: „Amikor a politikai széljárás kedvezőtlen, fontos, hogy az egyházak megtartsák és beteljesítsék a magyarság nemzeti misszióját”. /Szőke Mária: Református Ifjúsági Világtalálkozó. = Reggeli Újság (Nagyvárad), aug. 14./

2006. szeptember 1.

A cseh-német és a francia-német megbékélési nyilatkozatok mintájára közös szlovák-magyar nyilatkozattal szeretné véglegesen lezárni a szlovák-magyar ellentéteket Dusan Caplovic szlovák kormányfő-helyettes, a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia alelnöke. Szükségesnek tartja, hogy a két ország kormányfői, parlamenti elnökei és államfői sürgősen találkozzanak és megbeszéljék a problémákat. Hasonló hangnemet üt meg a Kereszténydemokrata Néppárt is: szerintük Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke meg kellene hívja Ján Slota szélsőséges szlovák pártvezért Magyarországra, hogy tisztázzák magyarellenes nyilatkozatait, és megoldásokat találjanak. Az SZDSZ pedig azt javasolja a politikai és civil szervezeteknek, hogy szeptember 9-én közösen demonstráljanak a tolerancia mellett az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon. A szlovák kormány azonban élesebb hangnemet üt meg. Augusztus 31-i nyilatkozatukban jelezték: a szlovák felet tovább nyugtalanítják a magyar fél részéről elhangzott reagálások, nemkülönben az ügy túlzott bevitele a médiába. A szlovák külügyminisztérium Győrffy Csaba magyar nagykövetnek átadott szóbeli jegyzékében kedvező fejleménynek nevezte, hogy a felek megállapodtak a kisebbségi kérdésekben illetékes magyar-szlovák vegyes bizottság rövidesen esedékes összehívásában. Fontos lenne, hogy az Európai Unió illetékes szervei, mindenekelőtt a faj- és idegengyűlölet megfigyelésére létrehozott bécsi központ, monitorozzák, folyamatosan figyeljék a szlovákiai helyzetet – vélte Elmar Brok német európai parlamenti képviselő. A kereszténydemokrata Brok megerősítette a korábban elhangzott véleményét, miszerint a legjobb megoldás az lenne, ha a szélsőséges nézetektől sem mentes Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS) kizárnák a szlovák kormánykoalícióból. Kiemelte, hogy az Európai Parlament is figyelni fogja a szlovákiai történéseket. A szlovákiai magyarverésekkel kapcsolatban közleményt adott ki a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének Választmánya. A két szervezet „nyomatékosan kéri a magyar kormányt és az Országgyűlést: hassanak oda, hogy ne ismétlődhessenek meg ezek a szégyenteljes, az emberi jogokat sértő provokációk. Egyidőben megkereséssel fordulnak a híveik révén érintett testvéregyházakhoz, hogy hitük közösségében, állásfoglalásukkal és közbenjárásukkal, segítsék elő a feszült helyzet rendeződését, valamint az uszítás következtében és a gyűlöletből fakadó, erőszakos cselekmények megszüntetését.” /Magyar-szlovák: mindenki vesztésre áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2006. szeptember 1.

Az egységes magyar református egyház létrehozásáról tárgyalt Nagyváradon a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS), valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) Választmánya. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az MRVSZ elnöke elmondta, a mostani tanácskozáson konkrét előkészítő munkálatok és egyeztetések zajlottak az egyház egységének helyreállításáról. „A Trianonban szétszakított egyház újjáépítéséről van szó” – nyilatkozta Tőkés László. A püspök hangsúlyozta, nem valami újat akarnak létrehozni, hanem azt akarják ismét életre hívni, amit Trianonban a magyarok megkérdezése nélkül, akaratuk ellenére szétszakítottak. Hegedűs Loránd volt Duna-melléki püspök, a MRETZS ügyvezető elnöke szerint olyan időszakban, amikor a nemzetiségük miatt érnek támadások magyarokat, válaszolni kell, ezért szükséges, hogy a szétszakítottság ellenére is megvalósuljon az egység. Hegedűs szerint a magyar nemzetrészeknek példaképként kell tekinteni a kárpátaljai magyarságra, mivel ez az egyetlen olyan nemzetrész, amelynek nőtt a lélekszáma. A tanácskozáson nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között az egység jegyében október 15-ére meghirdették az MRVSZ vasárnapját, amelyet az összes református gyülekezetben megtartanak, a központi rendezvényei Miskolcon, a Kossuth utcai református templomban lesznek. Emellett októberre meghirdették a reformáció és a forradalom emlékhónapját is, és állást foglaltak a felvidéki magyarverések ellen. Erdélyi Géza felvidéki református püspök ezzel kapcsolatosan elmondta, gyanítható, hogy a magyarellenes atrocitások elkövetői mögött eddig ismeretlen erők állnak, akiknek az a céljuk, hogy megfélemlítsék a szlovákiai magyarságot. „Eddig már több ízben is történt magyarellenes provokáció szélsőséges szlovák csoportok részéről, ám a magyarság nem válaszolt rá. Úgy tűnik, egyeseknek az a céljuk, hogy botrányt keltsenek, és utána a magyarokat tegyék érte felelőssé” – hangoztatta a püspök. /Balogh Levente: Visszaállítják a régi egységet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2006. október 17.

A Lugosi Református Egyházközség mellszobrot állíttatott dr. Pogány Károlynak (1848–1925), az egyházközség néhai főgondnokának, a történelmi Krassó-Szörény vármegye egykori főispánjának, Pokker László lugosi szobrászművész alkotását. A szoborállítás október 15-én, a Magyar Református Világszövetség Napján történt. “Egyházkerületünk ünnepelni akarja nemzetünket, egyházunkat, gyülekezetünket, Pogány Károlyt, akinek hagyatékából él az egyházközség” – mondta köszöntőjében Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője. Dr. Pogány Károly Nagyenyeden született, szülővárosában és Kolozsváron tanult, majd Budapesten végzett jogot. Országgyűlési képviselő volt, 1898–1906 között pedig főispán Krassó-Szörény vármegyében. /Pataky Lehel Zsolt: Szobrot avattak Pogány Károlynak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 17./

2007. október 22.

Október 21-én, vasárnap Aradon, az arad-belvárosi református templomban Tőkés László püspökön kívül megjelent a 70. életévét nemrég ünnepelt szlovákiai dr. Erdélyi Géza püspök, a Református Egyházak Egyetemes Zsinatának elnöke. A Partiumban vasárnap több gyülekezetben is szlovákiai magyar lelkész hirdetett igét, akik október 19-én a Nagyváradon tartott zsinaton vettek részt, amely újra elnökévé választotta dr. Erdélyi Gézát. A királyhágómelléki és a szlovákiai református egyházkerület között több éve testvérkapcsolat áll fenn. Erdélyi Géza igehirdetésében elítélte a mellébeszélést, félrevezetést és hangsúlyozta: hiteles és tiszta emberekre van szükségünk. A teljesen megtelt imateremben Tőkés László püspök, az Európai Parlament független képviselőjelöltje a közte és az RMDSZ közötti ellentétek kapcsán kijelentette: az RMDSZ vezetői “konokul, arrogáns módon, cinikusan” bántak vele, és “mindenkit kilóra megvásárolnak”. “Megrökönyödve olvasom, hallom azokat, akik egységről papolnak”, folytatta, és személy szerint Markó Bélát, valamint október 6-i aradi beszéde kapcsán Dávid Ibolyát említette. Kikérte magának, hogy Tempfli József nagyváradi katolikus püspököt, valamint Sógor Csabát, “az én egyházkerületem alkalmazottját, az én papomat, az én előadó-tanácsosomat ellenem fordítsák”. Ellenjelöltjével kapcsolatban még hozzátette: Sógornak „kell elszámolnia lelkiismeretével”. /J. Gy. : Református püspökök Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./ A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000-ben kötöttek egymással testvéregyházi szövetséget. Együttműködésük keretében, 2006. július 8–9-én, Dunaszerdahelyen rendezték meg az I. Felvidéki-Partiumi Találkozót. A megegyezés szerint évenként váltakozó helyszínen sorra kerülő, idei találkozó házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt. A 2007. október 20–21-i II. Partiumi–Felvidéki Találkozó alkalmából rendezett tanácskozáson a két egyház, illetve egyházkerület népes küldöttségei vettek részt. Közös nyilatkozatot fogadtak el: 1. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Felvidéki Református Keresztyén Egyház megerősíti a testvéregyházi kapcsolatok továbbépítésére és a testvéri együttműködés elmélyítésére irányuló kölcsönös szándékát. Két országhatár által elválasztva, a közel kilencven éve tartó elszakítottság hátrányos következményeinek leküzdése és szétfejlődésük ellensúlyozása végett, együttes erővel munkálják a Magyar Református Egyház eredeti egységének a helyreállítását. Kisebbségi sorsközösségükben közös felelősség- és szolgálatvállalással végzik missziói munkájukat és teljesítik evangéliumi hivatásukat. 2. Testvéregyházaink Istennek adnak hálát azért, hogy országaik európai uniós tagságával az őket elválasztó határok átjárhatóvá váltak, és ennek köszönhetően híveik, illetve magyarságunk érdekeinek közös szolgálatára és képviseletére kedvező lehetőség nyílik. Megegyeznek az együttes érdekképviselet megszervezésében – mind egyházi-ökumenikus, mind polgári-politikai téren. 3. Megállapítják, hogy az idén szeptemberben, Nagyszebenben megrendezett III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés előrelépést jelentett ugyan az egyesült Európa kialakulása irányába – mindazonáltal a megosztott és szekularizált Európa régi jegyeit is magán hordozta. Remélik és tenni kívánnak azért, hogy a múltból örökölt látszatökuménia helyét a krisztusi szereteten alapuló, hiteles ökumenikus kapcsolatok foglalják el, és az Unió országainak érdekközössége Európa régióinak és közösségeinek értékszövetségévé fejlődjön. 4. Mindezekkel összhangban a II. Partiumi–Felvidéki Találkozó résztvevői támogatásukról biztosítják Tőkés László püspök európai parlamenti képviselővé való megválasztatását, és Kárpát-medencei magyarságunk, valamint keresztyén egyházunk és értékeink képviseletére irányuló vállalását. Elszakított magyar közösségeinknek alapvető érdekük, hogy Erdély és Felvidék, Partium és Csallóköz, Bihar- és Gömörország visszatérjen Európába. 5. A néhai csehszlovákiai kitelepítések és deportálások 60. évfordulóján, másfelől a Benes-dekrétumoknak a szlovákiai parlament általi szégyenletes megerősítése alkalmával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéri együttérzéséről biztosítja a Felvidéki Református Egyházat. Testvéregyházaink együttesen emelnek szót a híveiket, illetve magyar közösségeinket érő, bármiféle jogfosztás és hátrányos megkülönböztetés ellen. Hitük szellemében és az Európai Unió jogrendjének megfelelően visszautasítják a magyarság háttérbe szorításának tovább tartó gyakorlatát (betelepítések, gazdasági diszkrimináció, elkobzott közösségi és egyházi tulajdonok visszatartása stb.), valamint az egyházainkat és a magyar nyelvű oktatást sújtó, nacionalista politikát. 6. Egyházaink hasonlóképpen szót emelnek nemcsak a jogfosztás ellen, hanem az ennek teljes felszámolását lehetővé tévő és a magyarságunk felemelkedését szolgáló közösségi önrendelkezés biztosítása érdekében. A régiók és közösségek Európájában az önigazgatás joga erdélyi és felvidéki magyar közösségeinket is megilleti. 7. A romániai és a szlovákiai magyarság vészes fogyatkozása, beolvadása és elvándorlása láttán, másfelől református egyházunk történelmi nemzetmegtartó szerepének tudatában – testvéregyházaink ezúton is elkötelezik magukat féltve szeretett népünk védelmére és szolgálatára. Az egyházi misszió terén, valamint az Áldás, Népesség Mozgalom keretében összefognak és szorosan együttműködnek magyarságunk megmaradása és közösségi megépülése érdekében. 8. Ebben a szolgálatukban természetes szövetségesüknek tartják a Magyar Református Világszövetségben és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatában szerveződő testvéregyházaikat. A hatékony együttműködés érdekében magyar református egyházaink megromlott kapcsolatainak mihamarabbi rendezését szorgalmazzák, beleértve az ún. Generális Konvent előbbiekhez fűződő viszonyának a tisztázását. A II. Partiumi–Felvidéki Találkozó második napján, vasárnap délelőtt a vendég-lelkipásztorok Nagyvárad, illetve Királyhágómellék tíz gyülekezetében hirdették Isten Igéjét, és foglalták imádságaikba egyházaink közös szolgálatát és célkitűzéseit. Nagyvárad – Rimaszombat. Tőkés László püspök. Erdélyi Géza püspök. Kovács Zoltán főgondnok. Fekete Vince főgondnok/A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közös nyilatkozata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998