udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Szo Online /maszol.ro/

2007. január 17.

Január 15-től az Új Magyar Szó napilap internetes szerkesztőséggel bővült. Soós Róbert webszerkesztő elmondta, a nyomtatott sajtó és az internetes tartalomgyártás más-más elvek szerint működik. A maszol. ro és az Új Magyar Szó a továbbiakban egymást erősítve építkezik. /G. E. : A béka gyomorsava-borsa –Maszol. ro – háttérbeszélgetés Soós Róbert webszerkesztővel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2007. február 21.

Erdélyi magyar diákújságírók és rádiósok országos találkozója zajlott Sepsiszentgyörgyön. Szerkesztési, tördelési, etikai, televíziós, valamint internetes sajtóismeretekkel gazdagodtak, továbbá a szakirányú egyetemi képzésről tájékozódtak. Rendezvényindítóként a szervező Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége (Kovakö) közel negyven diákújságírót „összerázó játékkal” késztetett önkifejezésre. Kötetlen beszélgetésen ismertette a Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakát Szabó Zsolt, a kar docense. Elmondta, hogy évente 30 hallgatóból 15-18 szerez oklevelet, de ennek csak fele kerül szerkesztőségekbe. Az erkölcsi-etikai kérdéseket taglalta előadásában Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke. Soós Róbert, az ÚMSZ on-line változata, a maszol. ro szerkesztője, a Sapientia előadója műhelygyakorlaton bemutatta az elektronikus napilapot. /Domokos Péter: Pennás lányok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2007. március 20.

Nagyváradon kezdődött az Új Magyar Szó és a maszol. ro fiataloknak szervezett Világbéka turnéja, melyet a Szomszédnéni Produkciós Iroda előadásával fűszereztek. Az újvárosi RMDSZ-körzet székházában olvasókkal találkozott az ÚMSZ felelős szerkesztője, Salamon Márton László, Szűcs László, az Erdélyi Riport főszerkesztője, valamint Soós Róbert, az internetes maszol. ro felelős szerkesztője. A találkozóra inkább a sajtósok voltak kíváncsiak. Salamon Márton László elmondta az ÚMSZ-ről, hogy másfél éves fennállása óta sikerült állandó olvasótábort megszereznie magának, ez az egyetlen romániai magyar országos napilap. A lapot megjelentető Scripta Kiadó elindította el a maszol. ro-t, amely az első olyan romániai magyar portál, mely nem csak magát az újság nyomtatott változatát teszi fel a világhálóra, hanem állandó friss hírekkel szolgál. Nemcsak híreket olvashatnak az internetezők, hanem rövid videókat is megnézhetnek. Ez az első lépés egy romániai magyar internetes televízió felé. /Both Abigél: Nagyváradon „szomszédolt a világbéka” = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2007. március 27.

Március 26-án Marosvásárhelyen járt az Világbéka-Beszéljük meg turné, a lapot népszerűsítő Új Magyar Szó-maszol.ro stábja. A városban tartott előadás sikeres volt, mintegy félezer diák volt jelen. /ÚMSZ-maszol. ro médiadömping és telt házas vásárhelyi Világbéka. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2007. március 30.

A Világbéka – „Beszéljük meg!”, az Új Magyar Szó maszol.ro turnéjának csíkszeredai állomásán a MIÉRT vendégei voltak. Borboly Csaba, a MIÉRT-elnöke fejtegette: „Fontos a hazai magyar nyelvű minőségi honlapok ismerete. Ugyanis a fiatalok inkább a külföldi, a magyarországi portálokról értesülnek az eseményekről”. /H. I. : A MIÉRT vendége volt a Világbéka. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2007. április 5.

A Scripta Kiadó Rt. részvényesi közgyűlése elfogadta Stanik István igazgató-főszerkesztő lemondását, és április 16-i hatállyal Vincze Loránt eddigi marketingképviselő személyében új vezérigazgatót nevezett ki. A részvényesek Salamon Márton László felelős szerkesztőt az Új Magyar Szó főszerkesztői tisztségébe jelölték. Az Új Magyar Szó napilapot, az Erdélyi Riport hetilapot és a maszol.ro hírportált működtető Scripta Kiadó részvényesei méltányolták Stanik István alapító vezérigazgató eddigi munkáját. Vincze Loránt vezérigazgatói megbízása az Új Magyar Szó, az Erdélyi Riport és a maszol. ro piaci helyének konszolidálására szól. Salamon Márton László főszerkesztő feladata megtartani az Új Magyar Szót mérvadó országos közéleti napilapként. /A Scripta Kiadó közleménye. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

2007. május 8.

Gyergyószentmiklóson, a Kisebbségi Színházak Fesztiválján, a Kollokviumon az összegyűlt dramaturgok Kollibacilus címen „kétnapi” lapot adnak ki. A maszol.ro pedig a színházi fesztiválra időzítve indította el Kulissza című, színházat is „vetítő” blogját. Kollibacilus szerkesztői: Boros Kinga színikritikus, az A7 portál munkatársa, Ungvári Zrínyi Ildikó és Zsigmond Andrea színi- és irodalomkritikus. A Kollibacilus azonnali kritikai lenyomatot ad az előadásokról. Emellett az előadásokat délelőttönként elemzik. A beszélgetések nyitottak. A Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei Nathalie Sarraute Egy Igenért, egy Nemért darabját hozták a Kollokviumra. A marosvásárhelyi produkció: W. Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnője. /Gergely Edit: Kollibacilus Gyergyóban! = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2007. június 9.

Volt egyszer egy pártlap Sepsiszentgyörgyön, Megyei Tükörnek hívták, a nyolcvanas évek elején, miután négyoldalas napilappá vált, elvesztette olvasói kétharmadát, mindössze hatezer példány kelt el belőle. A kommunista párt szócsöve volt, nem tetszett a pártbizottságnak, hogy propagandaeszköze ily látványosan népszerűtlenné vált, kiadta a parancsot a községi párttitkároknak, fizessenek elő, s az apparátussal is rendeltessék meg a lapot. Sikeres akció volt, néhány hónap alatt tízezer fölé emelkedett a példányszám, s kúszott rendesen fölfelé. A négyoldalas, jórészt Nicolae Ceausescu elvtárs beszédeivel, a pártélet rovattal és némi napi információval megjelenő újság meglehetősen magas példányszámmal érte meg a rendszerváltást. 1989 után egymás után szűntek meg a korábban nagy példányszámú és nem is népszerűtlen lapok, átrendeződött a sajtópiac, a helyzet stabilizálódni látszott. Az RMDSZ kivetette soraiból a másként gondolkodókat, elmosta a platformokat, egy szűk csoport vette kezébe a vezetést. Megvásárolta a már működő lapok, rádiók közül azokat, amelyek erre kaphatók voltak, esetleg újakat alapított. S a támogatásra szánt pénzeket – melyeket a román állam a magyar kisebbségnek, s nem az RMDSZ-hez hű sajtónak, kulturális egyesületeknek adott – szemrebbenés nélkül saját körén belül osztotta el. Sokatmondó tény, hogy Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány elnöke, amikor újságírók szóvá tették e természetellenes helyzetet, így reagált: nincs kommentárom. Az RMDSZ szócsöveit nagylelkűen támogatja. Tulajdonosaik minden létező romániai vagy magyarországi anyagi forrást felkutatnak, és alaposan meg is fejik azokat. A Romániai Magyar Szó két évvel ezelőtt csődbe jutott, most Új Magyar Szó (Maszol) néven jelenik meg, kiadója, többségi tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor. Példányszámgondjai lehetnek, mert a hazai és magyarországi átlagot meghaladó támogatások ellenére, no meg a Nagy Zsolt vezette minisztérium százezer eurós nagyságrendű reklámjuttatásai dacára, most terjesztési hadjáratot indított. Sepsiszentgyörgyi irodájuk vezetője, Király Róbert azzal az ajánlattal keresi fel a községek polgármestereit, hogy fizessenek elő önkormányzati pénzből ötven példányra, ellentételezésképp a 8,9 millió régi lej értékben az év folyamán bármikor hirdetést közölhetnek a lapban. Abban reménykednek, hogy az ötven ingyen példányból néhányat megszeretnek, és előfizetnek rá. Kovászna megye 46 településének felében Király sikerrel járt, máshol nem. Márton Árpád képviselő egy korábbi körlevélben felszólította az RMDSZ tisztségviselőit, vegyék, olvassák a lapot, mert pontosan tájékoztat az RMDSZ politikájáról, a bukaresti történésekről. A kézdivásárhelyi Székely Hírmondó azt ajánlotta, hogy a helyi tanács pengessen le minden hónapban száz eurót a szerkesztőségnek, s ellenszolgáltatásképpen a Hírmondó igen szép cikkeket fog közölni a községről. A Communitas Alapítvány írott sajtónak szánt román kormánypénzéből az átlagot meghaladó 15 000 lejes támogatásban részesült a Székely Hírmondó, de a magyarországi Szülőföld Alapítvány is tavaly bőven csurgatott Tamás Sándor és Antal Árpád képviselő rádióinak, vállalkozásainak. Antal Árpád Pro Regio Siculorum Egyesület fejlesztési központjára kétmillió forintot adtak, az Antal & Tamás Kft. az Aktív nevű tévére (amiről eddig úgy tudták, hogy a sepsiszentgyörgyi Média3 Alapítvány tulajdona) 2,5 millió forintot kapott, az Antal Árpád vezette Pro Regio Siculorum Egyesület a Régió Rádió beindítására 3,5 millió forintot, a kézdivásárhelyi Profi Rádió támogatására, mely közismerten társtulajdonban él a Székely Hírmondóval, 3,5 millió forintot kapott, miközben az Anyanyelvápolók Sepsiszentgyörgyi Szövetsége 700 000 forintot. /Simó Erzsébet: Sajtószabadság, -etika és a mindent fölülíró pénz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

2007. július 12.

A MIÉRT által szervezett tusnádfürdői EU-tábor második napján a média és politika viszonyából volt szó. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alenöke szerint a romániai magyar sajtó a piac mérete miatt eleve csak részben szabad, ugyanakkor a médiamunkások hiányos szakmai felkészültségük miatt ezt a részleges szabadságot sem tudják kihasználni. A „képviselők és a szenátorok azt csinálnak a sajtóval, amit akarnak” – hangoztatta Gáspárik. Soós Róbert, a maszol.ro vezető szerkesztője szerint a romániai magyar internetes média legnagyobb problémája, hogy a szerkesztett portáltartalmat fogyasztók száma négy-ötezer egyedi látogatóra tehető, míg a reklámügynökségek ingerküszöbét tízezer látogatóval is alig-alig lehet elérni. /Sajtószabadság, piacosan. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, szemléletváltásra is szükség van a romániai magyar fiatalság körében. Meg kell tanulni helyben megoldani a saját problémákat, nem lehet mindenért Brüsszelbe futni, összegyűjtött aláírásokkal a kézben. Az ügyvezető elnök kitért az erdélyi magyarság körében tapasztalható megosztottságra is, a sajtó alapvető feladatai között pedig megemlítette az elfogulatlanságot és a kritikai látásmódot. A meghívott vendégek (Korodi Attila miniszter, Újhelyi István MSZP-s államtitkár, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke) rövid beszédükkel köszöntötték a résztvevőket. A programban meghívottként szerepelt Markó Béla RMDSZ-elnök is, de ő nem vett részt a megnyitón. /Tötszegi Orsolya. Fodor Tekla: Tusnádfürdői laza Eu-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2007. december 4.

Aki dicsőítő verseket írt Ceausescuhoz, és most is a közéletben tevékenykedik, álljon elő. Erre „sarkall” leleplező-sorozatában a maszol.ro Előre című „könyöklőblogja”, mely eddig Oláh Istvánt és Barabás Zoltánt „vette elő” az Előre régi számai alapján. Mindketten ma is aktív személyek. Gáspárik Attila betársult Salamon Márton László mellé. „Virtuális Múzeumra gondoltam, ahol kiállítjuk régi dolgainkat” – fogalmazott Gáspárik Attila. Egyrészt okulásul a fiatalok számára, másrészt példamutatásként, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat. Salamon Márton László szerint a legérdekesebb a nyolcvanas évek második feléből a régi pártlap, az Előre számainak vizsgálata. Közéletileg ma is aktív személyeket találtak az elnyomó kommunista rezsimet kiszolgáló írások közlői között. Az Előre blog Nicolae Ceausescu elvtárs születésnapjára, illetve hozzá írt verseket tett közzé például a Székelyudvarhelyen élő, MTI-Press–díjas Oláh Istvántól, vagy Barabás Zoltántól, ki jelenleg a királyhágómelléki református püspökség Partiumi Közlöny című lapjának főszerkesztője. Azt várják, hogy a versek írói megszólaljanak. „Nem értek egyet azzal, hogy tizennyolc éve Hajdú Győző az egyetlen mumusunk, eközben töretlen karriereket látunk” – állítja Gáspárik. Szerinte az írástudóknak jóval nagyobb a felelőssége. Dicsérő verseket írni nem volt kötelező. Az RMDSZ-en belül is vannak ma tisztségben olyanok, akik írtak dicsérő verseket: Molnos Lajos tanácsos vagy Magyari Lajos. /Gergely Edit: Mumusok és pellengérek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2007. december 20.

Tőkés László EP-képviselő, közleményben reagált az ÚMSZ-ben megjelentekre. December 5-én, a Traian Basescu államelnökkel való találkozó után sajtóértekezletet tartottak Bukarestben. Tőkés László interjút adott Salamon Márton Lászlónak, a bukaresti Új Magyar Szó főszerkesztőjének. Nevezett újságíró és az általa szerkesztett napilap szinte kivétel nélkül, minden esetben elfogult rosszindulattal veszi tollára a nevét, írta a püspök. Salamon Márton László ezúttal sem tagadta meg magát, nem a kedvező módon megvalósuló erdélyi magyar európai képviselet felvetette kérdéseket feszegette, hanem provokálóan negatív kérdéseivel Tőkés Lászlót kívánta rossz színben feltüntetni. Salamon főszerkesztő interjúja egy részét a Gáspárik Attilával közösen szerkesztett ún. „könyökblogjában” használta fel, anélkül hogy erre engedélyt kért volna. Jobban érthető azok vétsége, akik közvetlen – vagy közvetett – kényszerűség hatására a régi rezsim előtt hajlottak meg, mint azoknak az erkölcstelensége, a mai hivatalos – magyar – pártpolitikát éltetik. A pártos Új Magyar Szónak és tollnokainak aligha van erkölcsi alapjuk a régi rendszer „írástudóit” kipellengérezniük. Tőkés László kérte a lapot, olvasóikat ne tájékoztassák félre. Nem felel meg a valóságnak, hogy az RMDSZ „kétharmados eredményt” ért volna el az EP-választásokon. A valós arány mintegy 60−40%-os volt. Az sem igaz, hogy: „Az EPP-frakció tegnap este, lapzárta után döntött arról, hogy befogadja-e soraiba Tőkés Lászlót” /”Tőkés a viszály almája”, ÚMSZ, dec. 12./ Valójában a döntés jövő év januárjára maradt. Ágoston Hugó szintjét jelzi a következő állítása: „Eléggé nyilvánvalóan körvonalazódik Traian Basescu, Orbán Viktor és Tőkés László pokoli terve a hatalom átvételére az erdélyi magyar szavazók lelke fölött” (ÚMSZ, dec. 9.). /Közlemény, dec. 20./ Az ÚMSZ a közleményt csak maszol.ro oldalán hozta, az újságban nem közölte, viszont a főszerkesztő az újságban válaszolt: Tőkés László püspök EP-képviselő közleményben kifogásolta, hogy az interjú készítője „nem a kedvező módon megvalósuló erdélyi magyar európai képviselet felvetette kérdéseket feszegette”. Tőkés az ÚMSZ egyéb írásait is felidézte közleményében, amelyben kifejti, „nem felel meg a valóságnak az az ismételt állításuk, hogy az RMDSZ „kétharmados eredményt” ért volna el az EP-választásokon. A valós arány mintegy 60–40%-os volt. ” Az ÚMSZ november 27-i lapszámában írta: az össz-szavazatok 63–37 arányban oszlottak meg. Az ÚMSZ Tőkés a viszály almája című írás kapcsán a püspök felvetette, nem bizonyult igaznak az az állítás, miszerint „az EPP-frakció tegnap este, lapzárta után döntött arról, hogy befogadja-e soraiba Tőkés Lászlót”. Valójában a döntés jövő év januárjára maradt. Az ÚMSZ magyarázata: ez a lapzártáig még nem volt ismeretes. Tőkés László minősítette a lapot és munkatársait, és szóvá tett olyan szövegeket, amelyek nem az Új Magyar Szóban jelentek meg, hanem az maszol.ro-n található Előre „könyökblogon”, amelyet Salamon Márton László vezet Gáspárik Attilával közösen. /Tőkés nehezményezi az ÚMSZ „provokáló” kérdéseit. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2008. február 1.

Új vezetővel az élén jelenik meg a Nagyváradon készülő Partiumi Közlönynek – a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) hivatalos lapjának – idei első száma, miután Barabás Zoltán lemondott a főszerkesztői tisztségről. Barabás egyelőre a Tőkés László vezette egyházkerület sajtófőnöke maradt. Barabás – aki nem kevesebb mint 17 évig szerkesztette a Közlönyt – a rendszerváltás előtt az Előre újságírójaként dolgozott, és – a maszol.ro hasonló nevű blogján megjelentetett – Nicolae Ceausescu volt kommunista diktátort és feleségét dicsőítő, 1989 előtti írásairól volt ismert. Barabás Zoltánt az ÚMSZ megkérdezte, milyen összefüggés van az Előre blogon nyilvánosságra hozott művek és a lemondás között. Barabás azonban nem nyilatkozott, „és nem is fog, amíg az ÚMSZ szerkesztősége nem kér tőle bocsánatot”, mert – szavaival élve – „a lap mélységesen megbántotta emberi mivoltában”. Barabás helyét a Partiumi Közlöny élén Wágner Erika vette át, aki korábban is a lapnál dolgozott. Barabás vezeti egyébként a Partiumi Magyar Művelődési Céhet, és továbbra is a KREK Tájékoztatási Osztályának vezetője. /Lemondott Barabás Zoltán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2008. február 13.

Czika Tihamér az Új Magyar Szó internetes portálján /maszol/ újból kifejtette elutasító nézetét a vallással, a vallásos neveléssel kapcsolatban. Istentiszteleten, egyházi oktatást védő cikkben megtalálhatók a közhelyek: a világ rossz úton halad, és szükség van az egyház „erkölcsi nevelésére”. A mai fiatalok felszedik a sok szemetet a tévéből, társadalom hanyatlik. Ez nem igaz, szögezte le Czika. A társadalom egyszerűen átalakul, új értékeket teremt, s lecseréli a régiek egy részét. A XIX. század végén sokan a hagyományos magyar nemesi társadalmat féltették a liberalizálódó, iparosodó kiegyezéskori világtól. A múlt század ötvenes éveiben egyesek a harmincas, negyvenes évek katonás, nacionalista berendezkedéséért nosztalgiáztak a feltörekvő kommunizmusban. A kilencvenes évek végén a nyugatiasodástól kezdték félteni a közösség jövőjét. Ennek fő hangadói az idősebb, alkalmazkodásra képtelenebb korosztályból valók. A nosztalgiázók csupán Nagy Magyarországot látják. Nem akarják látni a magyar királyság kisebbségi asszimilációs, diszkriminatív politikáját. Czika jónak tartja a tévé és az internet befolyását. A világ talán nyitottabb, racionálisabb, toleránsabb a kisebbségek iránt. Úgy hívják ezt, hogy fejlődés. Czika kijelentette, a világ mindig is materialista volt. Nem volt kevésbé materialista a vagyonokat felhalmozó egyház, arisztokrácia és polgárság. Szerinte mára a vagyoni viszonyok kiegyensúlyozottabbak lettek. Jobb volna, ha „a püspökúrnak hódolnánk? Ez biztos tetszene az egyházainknak, csakhogy a világ megváltozott egy kicsikét. ”Czika intett: szabad piac van. Tanuljunk meg versenyezni. Tagadhatatlan az egyházak szerepe a modern nyugati társadalmak értékrendjének kialakulásában. A cikkíró megmagyarázta: „az erkölcseinket ma sem a vallásunkból vesszük, hanem egyszerűen a szüleinktől tanuljuk el otthon. ” /Czika Tihamér: Értékvesztés vagy értékváltás? = Maszol. ro, febr. 13./

2008. február 26.

Marosvásárhelyen új internetes portál indult, a manna.ro. A magát élményportálként meghatározó portál nem a száraz hírközlést tűzte ki célul, hanem a történéseknek élményekkel gazdagított tálalását. Soós Róbert, a manna.ro főszerkesztője szerint a portál elsősorban a bloggerek kreativitására és megéléseire épít. Vincze Loránt, az új oldalt működtető Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója a manna.ro indulása kapcsán úgy vélte, a közéleti on-line sajtó egyre életképtelenebb, ezért vágtak bele egy teljesen új és egyedi projektbe. A maszol.ro mellett az umsz.manna.ro-n is látogatható lesz ezentúl az Új Magyar Szó online kiadása. A napilap február 25-től megújult honlapján napközben, a folyamatos hírfrissülés mellett, már a másnap megjelenő lap legfontosabb cikkei is olvashatók lesznek. Emellett hamarosan megújul a Scripta Kiadó harmadik kiadványa, az Erdélyi Riport honlapja is. (ÚMSZ) /M. L. : Kattintható a manna. ro. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998