udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1137 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1111-1137
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Szocialista Part /MSZP/

1990. április 8.

Magyarországon márc. 25-én volt a parlamenti választások első fordulója, ápr. 8-án a második forduló. A választásokat az MDF /Magyar Demokrata Fórum/ nyerte. A választás eredménye: 164 mandátum MDF, 92 mandátum SZDSZ, 44 mandátum FKgP, 33 mandátum MSZP, 21 mandátum FIDESZ, 21 mandátum KDNP.

1992. július 28.

Fazekas János a kommunista rendszerben több fontos tisztséget töltött be, volt belkereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes is. Júl. 25-én tartotta országos értekezletét a Szocialista Munkapárt, ahol Fazekas eredménytelenül kérte a testületet, hogy nyíltan foglaljon állást a román nacionalizmus kérdésében, ítélje el a magyar prefektusok leváltását. Miután erre a volt kommunistákat tömörítő párt nem volt hajlandó, Fazekas János nyilatkozatában elmondta, hogy a romániai magyar baloldalt egy táborba fogja tömöríteni, ezért megalapítja az Erdélyi Magyar Szocialista Pártot, Marosvásárhely székhellyel. /Magyar Hírlap, júl. 28./

1992. augusztus 12.

A Verdet vezette Szocialista Munkapárt július végi országos tanácskozásán Fazekas János volt miniszterelnök-helyettes javasolta, hogy a résztvevők foglaljanak állást a két magyar prefektus leváltásával kapcsolatban, de hangosan lehurrogták. Fazekas ekkor bejelentette, hogy szakít a párttal. Most azt tervezi, hogy elvbarátaival létrehozza az Erdélyi Magyar Szocialista Pártot, mert a baloldaliság hiányzik a romániai magyarság politikai palettájáról, de csak a választások után, hogy ne bontsa meg a magyarság egységét a választásokon. Fazekas nyílt levéllel fordult Tőkés Lászlóhoz, Domokos Gézához, Szőcs Gézához és Kolumbán Gáborhoz. A nyílt levelet rövidítve közölte a napilap. /A választások után: új erdélyi magyar párt születőben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1992. október 19.

Horn Gyula, az MSZP elnöke okt. 19-20-án látogatást tett Marosvásárhelyen, találkozott az RMDSZ Maros megyei vezetőivel. Az új román rendelkezésekre hivatkozva Maros megye prefektusa nem fogadta a magyar külügyi bizottság elnökét. /Népszabadság, okt. 24./

1992. október 23.

Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZP elnöke Tabajdi Csaba és Gellért Kiss Gábor társaságában Nagyváradra, Marosvásárhelyre, majd okt. 23-án Székelyudvarhelyre látogatott. Horn Gyulával Inczefi Tibor készített interjút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1993. január 14.

Az RMDSZ kongresszusán a magyar parlament pártok képviseltetik magukat. A kongresszura utazó magyar politikusokkal beszélgetett az újságíró. Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nem vár nagy áttörést - például az RMDSZ-en belüli megosztottság megszűnését -, de reméli, hogy az álláspontok egyértelműbbé válnak a brassói kongresszus után. Tabajdi Csaba /MSZP/ szerint sorsdöntő lesz a kongresszus abban, hogy sikerül-e egységet teremteni a vezetésben belüli platformok között. A kérdés az, hogy képes-e a magyar kisebbség jogainak hatékony képviseletére az RMDSZ - mondta Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője. /Dési András: Az RMDSZ előtt még hosszú az út. = Népszabadság, okt. 14./

1993. január 19.

Tabajdi Csaba, az MSZP parlamenti képviselője kijelentette, hogy a magyar kormány a kisebbségi politikusok közül eddig a radikálisokat támogatta, alapítványi és pénzügyi eszközökkel is direkt ráhatásra törekedett. Tabajdi szerint öröm, hogy az elfogadott dokumentumokban nem jelent meg a területi autonómia követelése. /A szocialisták szerint az RMDSZ-ben a pragmatikus vonal került előtérbe. = Magyar Hírlap, jan. 19./ Csóti György, a külügyi bizottság alelnöke visszautasította és alaptalapoknak nevezte Tabajdi vádjait: Tabajdi súlyosan vétkezett a romániai magyar kisebbség ellen, amikor pártpolitikai indíttatásból valótlanságok sorozatát állította". A magyar kormány nem avatkozott be a határon túli magyarság szervezeteinek ügyeibe. - A területi autonómia nemcsak nemzetközi fogalom, hanem valóság is. Egyébként Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője az RMDSZ kongresszusán a területi autonómiáról beszélt. /Sz. Sz.: Csóti György visszautasítja az MSZP vádjait. = Magyar Hírlap, jan. 20./

1993. január 23.

Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, államtitkár a Beszélő hetilap kérdésére, hogy bizonyos pártok sok kifogást emelnek a Határon Túli Magyarok Hivatalával szemben, kifejezetten pénzügyi kifogásokat, elmondta, hogy a költségvetési vita során egy Magyar Szocialista Párt és egy Fidesz-javaslat alapján fölvetődött, hogy más intézményekkel együtt meg kell szüntetni a Határon Túli Magyarok Hivatalát, vagy legalábbis radikálisan csökkenteni kell a költségvetését. Entz Géza nem tudja, hogy ez pusztán fiskális elképzelés volt, vagy az illető pártoknak alternatív elképzelése van arról, hogyan kell a határon túli magyarok kérdésével kormányzati szinten foglalkozni. Ő még nem hallott alternatív elképzelésről. /Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, államtitkár: "...pénznyerés céljából meg kell szüntetni". = Beszélő, jan. 23./

1993. január 29.

Az MSZP közép- és kelet-európai tagozata szakértői tanácskozásán, jan. 29-én Demény Lajos bukaresti történész tartott előadást Pártosodás és pártok Romániában 1989-1992 között címmel. Elmondta, hogy 1989. decembere után egyre több párt alakult, számul az 1990 májusában tartott választásokra számul elérte a hetvenötöt. Az elsöprő győzelmet a Nemzeti Megmentési Front aratott. A Font éppen Erdélyben lett a legkevésbé népszerű, éppen ott, ahol a diktatúrával való szembeszegülés a legerősebb volt. 1992-ben az ellenzéki Demokratikus Konvenció a szavazatok legnagyobb arányát Bukarestben, a jelentős ipari központokban és mindenekelőtt az erdélyi nagyvárásokban szerezte meg. /(Botlik): Pártok Erdélyben. = Magyar Nemzet, jan. 30./

1993. június 17.

Magyarországon választások lesznek 1994-ben. A hatalmon levő kormánykoalíció programjához híven igyekezett a lehető legnagyobb erkölcsi és anyagi támogatást nyújtani a határon túli magyarságnak. Antall József miniszterelnök lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akart lenni. A választások közeledtével az ellenzék, a liberálisok ellenségesen viseltetnek az MDF-koalíció összmagyarságot segítő erőfeszítéseivel szemben. Takarékosságot követelnek a magyar műholdas adás rovására. A szocialisták, az MSZP szerint többet kellene törődni a magyarországiakkal és kevesesebbet a határon túliakkal. /Dénes László: Köldöknézések kora jön? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./

1993. december 6.

A Magyar Szocialista Párt /MSZP/ kecskeméti fórumán Kovács László és Tabajdi Csaba kifejtette, az MSZP szerint történelmi kibékülésre van szükség Szlovákiával és Romániával, illetve a háborús konfliktusok rendeződése után Szerbiával. Alapszerződéseket kell kötni. Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban az MSZP még nem alakította ki végleges álláspontját. Úgy látják, hogy egy ország belépése esetén a kívülrekedtek fenyegetettnek éreznék saját helyzetüket. Kovács László szerint nem tett jót, hogy az Antall-kormány állandóan felhánytorgatták a múltat és helytelen volt csupán a kisebbségekre korlátozni a szomszédos országokkal való viszonyt. /Megbékélésre van szükség Romániával és Szlovákiával. = Népszabadság, dec. 6./

1993. december 6.

A Magyar Szocialista Párt /MSZP/ kecskeméti fórumán Kovács László és Tabajdi Csaba kifejtette, az MSZP szerint történelmi kibékülésre van szükség Szlovákiával és Romániával, illetve a háborús konfliktusok rendeződése után Szerbiával. Alapszerződéseket kell kötni. Magyarország NATO-tagságával kapcsolatban az MSZP még nem alakította ki végleges álláspontját. Úgy látják, hogy egy ország belépése esetén a kívülrekedtek fenyegetettnek éreznék saját helyzetüket. Kovács László szerint nem tett jót, hogy az Antall-kormány állandóan felhánytorgatták a múltat és helytelen volt csupán a kisebbségekre korlátozni a szomszédos országokkal való viszonyt. /Megbékélésre van szükség Romániával és Szlovákiával. = Népszabadság, dec. 6./

1994. január 4.

Molnár Gusztáv tanulmányában kifejtette, hogy Antall József az MDF kül- és nemzetpolitikáját alakító munkatársaival, Für Lajossal, Jeszenszky Gézával, Kodolányi Gyulával, Nahimi Péterrel, Entz Gézával és Csoóri Sándorral összhangban szerves egységben fogta fel a nemzet és az ország ügyének szolgálatát. Álláspontjuk szerint a nemzet és az összmagyarság ügye csak akkor szolgálható megfelelő hatékonysággal, ha az ország újból a nyugati világ szerves részévé válik. Magyarországnak be kell kerülnie az Európai Unióba. Az MSZP balról szeretné korrigálni a magyar külpolitikát /egyezzünk ki szomszédainkkal, kössük meg gyorsan az alapszerződéseket/, Csurkáék pedig követelik, hogy ne kössük meg a határokra vonatkozó cikkelyt. Molnár Gusztáv szerint a magyar külpolitika nem hallgathat erre a két követelésre, mert a nyugati magyar geopolitikai orientáció az elsődleges. /Molnár Gusztáv: Geopolitika és nemzettudat. = Új Magyarország, jan. 4./

1994. január 20.

Magyarország és a magyarságtudat volt a témája annak a vitának, melyet Gödöllő polgármesteri hivatala, a Magyar Televízió és az Esti Hírlap rendezett. Az estre meghívták Csapody Miklós /MDF/ és Tabajdi Csaba /MSZP/ országgyűlési képviselőt, a harmadik székbe meghívták Konrád Györgyöt és Eörsi Istvánt, de ők nem vállalták a nyílt színi megmérettetést, jelezte Franka Tibor, az Esti Hírlap főszerkesztője. Csapody méltatta az ellenzék körében vihart kavart Nemzeti Tájékoztatási Hivatal jelentését, Tabajdi szerint viszont elég lenne társadalmi mozgalom formájában megvalósítani Magyarország külső képének javítását célzó kezdeményezéseket. A találkozón elmarasztalták Eörsi Istvánt a ZDF német televíziónak adott nyilatkozatáért. Eörsi István ugyanis ebben a nyilatkozatában a kommunistákat reformkommunistákká szelídítette és sajnálkozásának adott hangot a jobboldali erők ha nem is testi, de szellemi kiirtásának elmulasztása miatt. /Albert Attila: Magyarságkép, némi szeplővel. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 20./

1994. február 1.

Jan. 31-én Ion Donca budapesti román nagykövet vezetésével román küldöttség adta át Horn Gyulának, a Magyar Szocialista Párt elnökének Oliviu Gherman, a román kormánypárt /Szociális Demokrácia Pártja/ elnökének üzenetét: Románia és Magyarország realista erői sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok normalizálását, beleértve az alapszerződés megkötését. Megelégedéssel fogadja az MSZP álláspontját, hogy történelmi kibékülésre van szükség. Oberfrank Ferenc, a külügyminiszter kabinetfőnöke kijelentette: számos kérdés fogalmazódott meg benne a hírrel kapcsolatban, vajon kik a realista erők, megfelel-e a nemzetközi diplomáciai szokásoknak, hogy egy nagykövet adjon át pártüzenetet és azt kommentálja? /Magyar Hírlap, Új Magyarország, febr. 1./

1994. február 1.

Jan. 31-én Ion Donca budapesti román nagykövet vezetésével román küldöttség adta át Horn Gyulának, a Magyar Szocialista Párt elnökének Oliviu Gherman, a román kormánypárt /Szociális Demokrácia Pártja/ elnökének üzenetét: Románia és Magyarország realista erői sikerre vihetik a két ország közötti kapcsolatok normalizálását, beleértve az alapszerződés megkötését. Megelégedéssel fogadja az MSZP álláspontját, hogy történelmi kibékülésre van szükség. Oberfrank Ferenc, a külügyminiszter kabinetfőnöke kijelentette: számos kérdés fogalmazódott meg benne a hírrel kapcsolatban, vajon kik a realista erők, megfelel-e a nemzetközi diplomáciai szokásoknak, hogy egy nagykövet adjon át pártüzenetet és azt kommentálja? /Magyar Hírlap, Új Magyarország, febr. 1./

1994. február 12.

Békesi László ismertette a Magyar Szocialista Párt gazdasági programját. Kijelentette, hogy pártja a Hungária Televíziót és más hasonló szervezeteket nacionalista propagandának minősíti és a szocialisták erre nem kívánnak pénzt fordítani. /Pesti Hírlap, febr. 12./

1994. március 10.

Horn Gyula, az MSZP elnöke márc. 10-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki az MSZP meghívására érkezett Budapestre. Egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarság ügye nem válhat a választási kampány részévé. /Magyar Nemzet, márc. 11./

1994. március 10.

Az MSZP kelet-közép-európai tagozata, élén Tabajdi Csaba elnökkel, márc. 10-én megvitatta az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét, meghívott szakértőkkel, többek között Bíró Gáspárral. Megállapították, hogy a tervezet mind szövegében, mind szellemében megfelel a nemzetközi szerződéseknek és ajánlásoknak. Markó Béla vitaindító beszédében felidézte a kisebbségi törvénytervezet négyéves vajúdását. /Pesti Hírlap, Népszabadság, márc. 11./

1994. április 14.

Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ elnöke ápr. 14-én Szegeden találkozott Oliviu Ghermannal, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja elnökével. A találkozó a román fél kérésére jött létre. Történelmi megbékélésre van szükség a két ország között, mondta Horn Gyula a tárgyalás után. A sérelmeket félre kell tenni. Az MSZP elnöke szeretné, ha megszületne a nemzetiségi törvény, ha a magyar nyelvű oktatásnak lennének jogi garanciái. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17., Magyar Nemzet, Népszabadság, ápr. 15./

1994. április 14.

Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ elnöke ápr. 14-én Szegeden találkozott Oliviu Ghermannal, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja elnökével. A találkozó a román fél kérésére jött létre. Történelmi megbékélésre van szükség a két ország között, mondta Horn Gyula a tárgyalás után. A sérelmeket félre kell tenni. Az MSZP elnöke szeretné, ha megszületne a nemzetiségi törvény, ha a magyar nyelvű oktatásnak lennének jogi garanciái. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17., Magyar Nemzet, Népszabadság, ápr. 15./

1994. április 15.

Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke ígéretet tett: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a jövő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. /Magyar Hírlap, ápr. 15./

1994. április 19.

Horn Gyula, az MSZP elnöke megígérte, ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a következő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. - Az MDF külügyi szóvivője kijelentette: az MSZP, az SZDSZ és a Munkáspárt - vélhetően összehangolt módon - a választási kampányban pártcéloknak veti alá Magyarország alapvető külpolitikai érdekeit. Ez a magatartás súlyosan sérti Magyarország biztonságát, rontja a szomszédos országokban élő magyarság helyzetét, gyengíti az ország tárgyalási pozícióit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

1994. április 21.

Oliviu Gherman, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártjának elnöke elmondta, hogy folytatják a Horn Gyulával, az MSZP elnökével elkezdett párbeszédet, a kérdések megvitatására szakértői csoportokat hoznak létre és a választások után Aradon újra találkoznak. /RM., ápr. 21./

1994. április 21.

Több román lap a "szocialisták találkozójának" nevezte Horn Gyula MSZP-elnök és Oliviu Gherman SZDP-elnök Szegeden történt találkozóját. Különösen elégedetten nyugtázzák, hogy az MSZP egyetért a határok sérthetetlenségére vonatkozó fejezetnek a szerződésbe foglalásával. /Új Magyarország, ápr. 21./

1994. április 26.

Az RMDSZ érdeklődik a magyarországi választások iránt, de távol tartja magát a választási csatározásoktól. Gyarmath János főszerkesztő csodálkozással olvasta, hogy az MSZP Szegeden, a román kormánypárttal tárgyalva, az erdélyi magyarság hiteles képviselői megkérdezése nélkül máris ígéreteket tett, hogy véget vet a magyar-román konfrontációnak, olyan engedmények árán is, hogy megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1994. április 28.

A Magyarok Világszövetsége, az Erdélyi Szövetség, A Hunyadi Szövetség, a Kárpátaljai Szövetség és a Rákóczi Szövetség közös nyilatkozatban ítélte el Horn Gyulának, az MSZP elnökének a nyilatkozatát: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Belgrádban működik a Szerbián Kívüli Szerbek Minisztériuma, akkor miért nem működhet Magyarországon a határokon túli magyarság gondjaival foglalkozó titkárság? /Magyar Nemzet, ápr. 28., Új Magyarország, ápr. 30./

1994. május 2.

Magyarország népe népszerűtlenségre ítélne olyan kormányt, amely mostohán bánik a határon túli magyarsággal, nyilatkozta Tőkés László a Pesti Hírlapnak. Elfogadhatatlannak tartja Horn Gyula MSZP-elnök tervét, a Határon Túli Magyarok Hivatalának felszámolását. - Mindig visszautasították azt a magyarellenes propagandát, hogy az RMDSZ Budapest irányításával működik, most pedig Horn Gyula muníciót szállít a nacionál-kommunista magyarellenes diverzió számára az 1989-es magyar szabadcsapatokra utalásával. - A Transsylvania Alapítvány elleni támadás a 168 Óra hetilapban, a román ultranacionalisták gyalázkodásai, a Református Világszövetségnek az Egyetemes Magyar Református Zsinatot irredentizmusnak minősítő állásfoglalása egy tőről fakadnak. /Pesti Hírlap, máj. 2./

1994. május 6.

Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elmondta, ha Horn Gyula, az MSZP elnöke úgy kötné meg az alapszerződéseket, hogy a határon túli magyar közösségeket nem venné figyelembe tárgyalópartnerként, az mindenütt a radikalizálódást segítené elő. Horn Gyula bizonyára arra épít, hogy a negyven évnyi proletár-internacionalista nevelés hatására a tömegek a nemzeti értékekre érzéketlenek, a rövid távú anyagi előnyöket ígérő demagógiára viszont fogékonyak. /Pesti Hírlap, máj. 6./

1994. május 10.

Az Evenimentul Zilei máj. 10-i száma értékeli a magyarországi választások eredményét. Kedvezőnek tartja az első fordulóban az MSZP első helyét, mert Horn Gyuláék nagyobb rugalmasságot ígértek a magyar-román viszony rendezésében, illetve azzal nyugtatták meg román tárgyalópartnereiket, hogy a legszükségesebbre faragják le az RMDSZ támogatását. /Magyar Nemzet, máj. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1111-1137




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998