udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 844 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 841-844
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyar Tavirati Iroda /MTI/

1990. január 2.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 2-i közleménye beszámolt arról, hogy a bizottság dec. 31-én ülést tartott. Felszólalt Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Szász János és Tüdős István. Az Ideiglenes Intézőbizottság megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Javasolta, hogy jan. 12-én az RMDSZ megyei elnökei üljenek össze tanácskozásra. Domokos Géza elnök beszámolt arról, hogy tájékoztatta Iliescu elnököt az RMDSZ megalakulásáról, céljairól, programpontjairól. Iliescu üdvözölte az RMDSZ megalakulását és megerősítette, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa intézményesen szavatolja a kisebbségi jogokat. Domokos Géza ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula azt is elmondta hogy a magyar külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatban üdvözölte az RMDSZ megalakulását és támogatja az RMDSZ dec. 26-i kiáltványban foglalt alapleveket és célokat. Horváth Andor, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel. Corneliu Coposu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát. A kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti a saját anyanyelven történő oktatást, a közigazgatásban a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki, illetve ismerjék annak nyelvét. ? Erdély-szerte megalakulnak a Magyar Demokrata Ifjúság helyi szervezetei, amelyek rövidesen országos tanácskozásra ülnek össze. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága 1990. január 2-i közleménye Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Horn Gyula dec. 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt. /MTI/A

1990. február 5.

Magyar-román kulturális együttműködési megállapodást írt alá febr. 5-én Budapesten Glatz Ferenc művelődésügyi és Andrei Plesu kulturális miniszter. /MTI/ Az előirányzatok szerint felújítja tevékenységét a román-magyar kulturális együttműködési vegyes bizottság, a két ország kulturális intézményei közvetlen kapcsolatot teremthetnek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ A két ország kezdeményezi a közgyűjtemények megállapodásait közös kutatásokról, támogatják a romániai magyar nemzetiség és a magyarországi román nemzetiség múzeumainak létesítését és felújítását, javasolják munkacsoportok létrehozását a közös érdekű emlékhelyek felkutatása, számbavétele és ápolása céljából. Megvizsgálják a korábban eltávolított emlékművek visszaállításának lehetőségét. /Megállapodás szövege: /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

1990. február 15.

Sergiu Celac külügyminiszter Washingtonba látogatott. /MTI/

1990. február 16.

Lemondott Nicolae Militaru védelmi miniszter, helyébe Victor Atanasie Stanculescu vezérezredest nevezték ki. /MTI/

1990. május 1.

Mintegy húszezer ember tüntetett a bukaresti Egyetem téren, közülük többen éhségsztrájkba kezdtek. A javarészt egyetemistákból álló tüntetők Marina Munteanu diákvezetővel az élen a teret "kommunizmustól mentes zónának" nyilvánították. /MTI/

1990. május 2.

A bukaresti Egyetem téri tüntetők egy csoportja /köztük Dumitru Minca, a tiltakozó megmozdulások egyik szervezője/ éhségsztrájkot kezdett, amelyet addig akarnak folytatni, amíg nem teljesül az a követelésük, hogy minden volt kommunista funkcionáriust tiltsanak el a választásoktól. - A tüntetők Mihai Chitac belügyminiszter távozását követelték. /MTI/

1990. május 4.

Máj. 4-én kezdődött meg Marosvásárhelyen Vatra Romaneasca háromnapos első országos értekezlete. Elfogadták a febr. 5-én kiadott nyilatkozat-programot és az alapszabályzatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Az értekezleten 34 megyei szervezet képviselői jelentek meg. Ceontea elnök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Megjelent Octavian Stanasila oktatási miniszterhelyettes, aki biztosította a jelenlevőket, hogy nem lesz magyar nyelvű felsőoktatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Megválasztották a vezetőséget: elnök Radu Ceontea, alelnökök: Justinian Petrescu és Vasile Rusu. /MTI/

1990. május 4.

Ion Iliescu elnök a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában azt állította, hogy "Magyarország különleges jogokat kér az oktatásban az erdélyi magyar kisebbség részére, olyan jogokat, amelyeket Budapest nem ad meg a román vagy már magyarországi román vagy más magyarországi kisebbségeknek." Az Erdéllyel kapcsolatos vitáról elmondta, hogy "ennek a vitának nincs történelmi alapja, mivel Erdély az a hely, ahol a román nép született 2000 évvel ezelőtt", s "történelme során az erdélyi lakosság többsége mindig román volt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Iliescu Szovjet-Moldáviáról szólva történelmi igazságtalanságnak nevezte, hogy Oroszország 1812-ben kiszakította Besszarábiát Moldova testéből és újabb történelmi igazságtalanságnak bélyegezte az 1940-ben történteket, amikor Sztálin újból elvette ezt a területet Romániától. /MTI/

1990. május 12.

Sergiu Celac külügyminiszter az Észak-Atlanti Közgyűlés párizsi ülésszakán, ahol meghívottként részt vett, javasolta, hogy az emberi jogokkal foglalkozó koppenhágai tanácskozáson Magyarországgal közösen terjesszenek elő nyilatkozatot a nemzetiségi jogok védelméről. /MTI/

1990. május 31.

Máj. 30-án Bukarestben, máj. 31-én Vrancea megyében földrengés volt. A földrengéseknek kilenc halottja és 994 sebesültje van. /MTI/

1990. június 16.

A Fehér Ház elég jól tájékoztatott a romániai helyzetről. Aktív érdeklődést tapasztaltam a nemzeti kisebbségek problémájával kapcsolatban, jelentette ki Sütő András író az MTI washingtoni tudósítójának adott interjújában. Jún. 13-án Sütő Andrást fogadta Robert Hutchins, a Nemzetbiztonsági Tanács kelet-európai kérdésekkel foglalkozó vezetője. /Sütő András megbeszélései. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

1990. június 22.

Sütő Andrást a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választották Budapesten. Az író nem volt jelen, az Egyesült Államokban ezekben a napokban fejeződött be gyógykezelése. /MTI/

1990. július 13.

Júl. 13-án tüntetés Bukarestben. A tömeg a június 14-15-én letartóztatottak szabadon engedését követelte. /MTI/

1990. július 18.

A parlament elfogadta az új közigazgatási törvényt, amely az ősszel tartandó helyhatósági választásokig lesz érvényben. Az ideiglenes nemzeti egységtanácsok megszűnnek, helyükbe prefektúrák és polgármesteri hivatalok lépnek. /MTI/

1990. július 21.

Nemzetközi tudományos konferencia és tábor /júl. 21-29./ kezdődött Bálványosfürdőn Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel, a kézdivásárhelyi magyar ifjúsági szervezet és a FIDESZ szervezésében. /MTI/

1990. augusztus 4.

Hosszas vita után magyar nemzetiségű prefektust neveztek ki Fodor Ferenc személyében a többségében magyarlakta Kovászna megye élére. /MTI/

1990. augusztus 7.

Tőkés László nagyváradi püspök aug. 7-én Magyarországon súlyos autóbalesetet szenvedett, kórházba szállították. /MTI/

1990. augusztus 18.

II. János Pál pápa John Bukowsky személyében kinevezte a Vatikán romániai apostoli nunciusát. /MTI/

1990. szeptember 2.

A hét végére 300 román családot láttak vendégül Budapesten magyar családok, a magyar-román barátság erősítését szolgálva. /MTI/

1990. szeptember 29.

Moldáviai-román megállapodást írtak alá Chisinauban /Kisinyovban/. A dokumentum széles körű együttműködést irányoz elő gazdasági, tudományos, szociális és kulturális kérdésekben. /MTI/

1990. október 3.

Ion Iliescu elnök beszédet mondott New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén. Felsőszintű találkozót - Bush elnökkel vagy Baker külügyminiszterrel - a román fél erőfeszítései ellenére sem sikerült szervezni Iliescu számára. /MTI/

1990. október 3.

Magyar-román megbékélésért címmel kétnapos /okt. 3-4./ egyházi konferencia kezdődött Budapesten, amelyen részt vesznek román ortodox lelkészek és tudósok is. /MTI/

1990. október 5.

A magyar Külügyminisztérium szóbeli jegyzéket intézett Románia budapesti nagykövetségéhez. A jegyzék a román sajtó gyűlöletet szító írásai ellen tiltakozott, melyek a magyarok, zsidók és cigányok ellen irányulnak. A Romania Mare fasiszta színezetű cikkeket közöl. Románia megtűri egyes fasiszta, sovén személyek és szervezetek működését. /MTI/

1990. október 13.

Bukaresten a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve tüntettek. /MTI/

1990. október 15.

Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet okt. 15-én átnyújtotta megbízólevelét Iliescu államelnöknek. /MTI/

1990. október 18.

Für Lajos honvédelmi és Victor Stanculescu román nemzetvédelmi miniszter munkatalálkozót tartott Gyulán és Aradon. Aradon Für Lajos okt. 18-án megkoszorúzta az aradi vértanúk emlékhelyét. /MTI/

1990. október 18.

Hét minisztérium összesen tizenhárom államtitkárát és államtitkár-helyettesét váltották le a reformok felgyorsítása és a központosított gazdasági struktúrák lebontása érdekében. A bejelentett intézkedések között szerepel az árak liberalizálása és a lej nov. elsejével történő leértékelése. /MTI/

1990. október 19.

Temesváron a Temesvár Társaság tiltakozó tömegtüntetést szervezett, mintegy 15 ezer ember részvételével, megjelent és felszólalt Marian Munteanu is. /MTI/

1990. október 21.

Luxemburgban okt. 21-én Petre Roman miniszterelnök írta alá az EGK és Románia közötti együttműködési egyezményt, majd a román kormányfő Párizsba ment, ahol Francois Mitterand elnök fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Petre Roman találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /MTI/

1990. október 30.

Romániában egymást érik a tiltakozó gyűlések a szovjet Moldovában történt eseményekkel kapcsolatban. A tömeg ismételten hangoztatta, hogy Besszarábia román föld. Bukaresten és Konstancán a résztvevők tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a szovjet diplomatáknak és kérték, tegyenek meg mindent az ősi besszarábiai területek elszakítása ellen. /MTI/


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 841-844




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998