udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1186 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1171-1186
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyarok Vilagszovetsege /MVSZ/

1995. június folyamán

1969. novemberében tartották meg az első Nyárádmenti Kórustalálkozót Somosdon. A találkozók 1972-ig voltak rendszeresek, majd abbamaradtak. 1990 májusában tartották meg a jobbágyfalviak felhívására a IX. Nyárádmenti Kórustalálkozót. Időközben magyarországi kórusok is eljöttek egy-egy találkozóra. 1991-ben tíz énekkar képviselői megalakították a Nyárádmenti Kórusszövetséget, majd 1992-ben Karácsonyfalván, Ákosfalván és Nyárádszeredán megrendezték az első Országos Magyar Kórustalálkozót, több mint 50 énekkar részvételével. 1994-ben Szovátán került sor a Testvértelepülések Nemzetközi Kórustalálkozójára, melynek védnökségét a Magyarok Világszövetsége vállalta magára, Magyarországról 13 kórus érkezett. 1995-ben, a XIV. Nyárádmenti Kórustalálkozó keretében a népdalkutató Bartók Bélára emlékeztek, foglalta össze tevékenységüket Nagy Ferenc karnagy, a kórusszövetség elnöke. /Zene Szó (Budapest), jún./

1990. június 22.

Sütő Andrást a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választották Budapesten. Az író nem volt jelen, az Egyesült Államokban ezekben a napokban fejeződött be gyógykezelése. /MTI/

1990. június 27.

Antall József miniszterelnök és Für Lajos honvédelmi miniszter jún. 27-én meglátogatta budapesti szállásán Sütő András írót, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1991. február 12.

A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./

1991. február 24.

Kincses Előd, a Magyarok Világszövetsége új főtitkára nyilatkozott a kolozsvári napilapnak. Kinevezése "azt bizonyítja, hogy már a Magyarok Világszövetsége szintjén is elismerik azt, hogy a magyarság együvé tartozik, az államhatároktól függetlenül." Fontosnak tartja, hogy az RMDSZ csatlakozzon a Világszövetséghez. Kincses Előd politikai emigránsként él Budapesten, amint lehetővé válik, vissza fog térni Marosvásárhelyre. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

1991. március 15.

A Romániai Magyar Szó febr. 20-i számában Gagyi-Balla István írásában /A belső pályán túl- gondolatok az RMDSZ külkapcsolatairól/ szorgalmazta, hogy az RMDSZ csatlakozzon a Magyarok Világszövetségéhez. Az RMDSZ külkapcsolataiban megfigyelhető egyfajta megosztottság, írta Ábrám Zoltán. Az RMDSZ választóinak nagyobb hányada a kereszténydemokráciához közel álló konzervatív eszmerendszerhez kötődik, állapította meg Szőcs Géza, míg a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ tagságának többsége liberális kötődésű. Szőcs Géza nyilatkozta, hogy az RMDSZ mint párt az EDU-ban /Európai Demokratikus Unió/ megfigyelői státust kér, a MISZSZ pedig az Európai Liberális Unióban. A MISZSZ idén jan. 30-án együttműködési megállapodást írt alá a Magyarok Világszövetségével. /Ábrám Zoltán: A MISZSZ már elindult? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

1991. október 6.

Aradon mintegy tízezren gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a szabadságharc vértanúiról. Először ökumenikus istentiszteletet tartottak, többek között Tőkés László püspök és Emilian Ardaleanul aradi ortodox püspök részvételével. A megemlékezések történetében először vett részt ortodox püspök. Beszédet mondott Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke és Tokay György RMDSZ-képviselő. Az emlékezésen szép számban voltak jelen csendőrök, antiterrorista kommandósok, mindez félelmet keltett. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Jelen volt Rudas Ernő nagykövet, több magyarországi politikai párt, a Magyarok Világszövetsége és más szervezetek képviseltették magukat. Részt vettek a koszorúzáson a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői, viszont az Arad megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal távol maradt a megemlékezésről. /MTI/

1991. december 12.

A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./

1991. december 24.

Kincses Előd, a Magyarok Világszövetsége új főtitkára nyilatkozott a kolozsvári napilapnak. Kinevezése "azt bizonyítja, hogy már a Magyarok Világszövetsége szintjén is elismerik azt, hogy a magyarság együvé tartozik, az államhatároktól függetlenül." Fontosnak tartja, hogy az RMDSZ csatlakozzon a Világszövetséghez. Kincses Előd politikai emigránsként él Budapesten, amint lehetővé válik, vissza fog térni Marosvásárhelyre. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

1992. február 16.

Az RMDSZ elnöksége febr. 15-16-án ülésezett Brassóban. Az RMDSZ a választásokon részvétele elmaradt a várakozástól, de így is az ország második legnagyobb ereje és talán a legöntudatosabb politikai szervezet. Az RMDSZ nem tartja igazságosnak a választási törvény azon rendelkezését, hogy az utolsó pillanatban is átvezényelhető katonaság is helyben szavazhat, mert így felboríthatja az egyensúlyt. Ez a helyzet Nagyváradon és Kolozsváron is. /MTI/ Az RMDSZ vezetőségének brassói üléséről kiadott közleménye foglalkozott a választásokkal, az elnökség javasolta, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát ápr. 24-26-án Brassóban tartsák meg. A román parlamentben elfogadott Hargita-Kovászna jelentést magyarellenesnek és alkotmányellenesnek tartják. Az RMDSZ levélben fordult a Magyarok Világszövetségéhez, ebben kifejezték a szervezethez való csatlakozási szándékukat - bizonyos feltételek egyeztetése esetén. Ideiglenesen megbízták dr. Csapó József elnökségi tagot a szóvivői szereppel. /Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 19./ Ugyanezen ülésről kiadott Állásfoglalás elítélte Pokorny László Marosvásárhelyen megválasztott polgármester jelöléséhez szükséges aláírások gyűjtése során elkövetett szabálytalanságokat, ugyanakkor megerősítette, hogy szándékos jogsértés nem történt. A brassói elnökségi ülésen üzenettel fordultak a román közvéleményhez /Baráti üzenet román választókhoz/, ebben hangsúlyozták, hogy szélsőséges nacionalista pártok, a frontos erők egy része és a régi rezsim hívei offenzívát indítottak a magyarság és demokrata konvencióbeli szövetségesei ellen. Gyalázkodó választási propagandájuk lényege a magyarellenesség és mindenkit, akik velük szövetkeznek, a román nép ellenségeinek neveznek. Az RMDSZ nem ellensége a román népnek, Romániát közös hazának tekinti. A román ellenzéktől a bizalmatlanság leküzdését kérik. Az első fordulóban az RMDSZ mintegy félmillió szavazattal járult hozzá a Konvenció - többnyire román nemzetiségű - jelöltjeinek sikeréhez. /Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 20./

1992. február 18.

A Romania Libera román napilap közölte Kincses Előd Marosvásárhelyről elüldözött politikus /jelenleg a Magyarok Világszövetségének főtitkára/ cikkét. A cikket /A marosvásárhelyi rendőrfőnök karrierje/ magyarul közölte a Népszabadság. 1989. dec. 21-én Marosvásárhelyen a hadsereg, a milícia és a Securitate egyesített erői belelőttek a tüntető tömegbe, hat fiatalt agyonlőttek. Senkit sem állítottak bíróság elé ezekért a gyilkosságokért. A Maros megyei milícia parancsnoka Gheorghe Gambra ezredes volt. 1990. márc. 19-én a rendőrtisztek videofelvételek által megörökített kézfogással üdvözölték a helyi lakosság megtámadására érkezőket. Ez alkalommal Sütő András gyilkossági kísérlet áldozatává vált. A tetteseket nem tudták azonosítani a rendőrök. A Maros megyei rendőrkapitányság parancsnoka Gheorghe Gambra ezredes volt. 1990. márc. 20-án Gheorghe Gambra ezredes parancsot kapott az akkori belügyminisztertől, hogy akadályozza meg a Marosvásárhelyre való újabb beözönlést és az etnikai összecsapásokat. Azt, hogy miként hajtotta végre a kapott parancsot, az világszerte közismert. Gheorghe Gambra már nem ezredes, előléptették vezérőrnaggyá és kinevezték az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnokává. /Kincses Előd cikke a Romania Libera-ban. A marosvásárhelyi rendőrfőnök karrierje. = Népszabadság (Budapest), febr. 18./

1992. március 1.

Nagyszalontán ünnepélyesen felavatták Arany János szobrát, a költő születésének 175. évfordulója alkalmából. A szobor a nagyszalontai születésű, Budapesten élő Kiss István alkotása. A református templomban az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. A szobrot a város leköszönő polgármestere leplezte le, beszédet mondott Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, a román művelődési minisztérium részéről Horváth Andor államtitkár, továbbá Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési miniszter, Radu Enescu a Román Írószövetség részéről, aki pár szóban magyarul is köszöntötte az egybegyűlt többezer embert, Kiss János, Nagykőrös polgármestere, Ioan Ardelean, a Familia főszerkesztője, Kiss István szobrászművész, aki beszédét románul is megismételte, valamint Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Arany János életműve, szelleme kettévághatatlan, mondta Csoóri Sándor, ez az egységes szellem kössön össze bennünket, magyarokat továbbra is, bárhol élünk a világon. Az ünnepség az "Arany János portánál" folytatódott, ahol márványtábla hirdeti: "Ezen a telken állott a bogárhátú öreg ház, amelyben Arany János született 1817. március 2-án." Itt Jókai Anna a Magyar Írószövetség képviseletében szólalt fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4., Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 5., Részletek az elhangzott beszédekből: Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 6./

1992. március 5.

Eddig az RMDSZ nem állt szorosabb kapcsolatban a Magyarok Világszövetségével. Ennek oka talán a túlzott óvatosság volt, értékelte Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ alelnöke. Most úgy látják, hogy az RMDSZ-nek a világszövetségi tagságot kell kérnie. Szőcs Géza elmondta, hogy az RMDSZ külképviselete alkalomszerű, elsősorban személyes kapcsolaton alapul. Elsősorban Tőkés László püspököt kell említeni, akinek véleményét számos helyen kikérik. /Nyitás a világszövetség felé. = Új Magyarország (Budapest), márc. 5./

1992. március 6.

Sütő András a vele készült beszélgetésben kifejtette. Hogy munkaképessége teljesen összeomlott az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet folytán. Napi kísérleteket folytat, hogy visszatérjen a munka világába. A népszámlálásnál sok csalás történt, mert a népszámlálás egyik célja, hogy a valóságosnál kevesebb magyart mutassanak ki. A Katona Ádám kezdeményezte Székelyföldi Csoport által szorgalmazott székelyföldi autonómiával kapcsolatban leszögezte: a jövő lehetőségei közül nem szabad kirekeszteni az autonómiát. Az autonómia szóval már mindenütt a világon megbékéltek, így Romániában is eljön ennek az ideje. Közben folyik a kútmérgezés: mi mindent kiötlenek, hogy elriasszák a romániai magyarságot. Vérdíjat tűznek ki Tőkés László fejére és mindig kitalálnak valami újat, hogy jelét adják: ragaszkodnak a romániai magyarság elűzésének vágyához. Azonban a magyarság jó része megmarad Romániában. Sütő Andrást jelölték a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnöki pozíciójára, de ő ezt nem fogadta el. Keserűen tapasztalta, fejtette ki, hogy levelét több helyen meghamisítva magyarázták. Azt próbálták elhitetni, hogy Sütő konfliktusba keveredett Csoóri Sándorral. Erről szó sincs, hangsúlyozta. /Győrffy László: Sütő András az indulatokról, az elvándorlásról és a félrehúzódásról. = Magyar Nemzet (Budapest), márc. 6./

1992. május 14.

Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke a vele készült beszélgetésben hangsúlyozta: "Én már régóta nem tudok úgy nézni a magyarokat, mint akik a határ egyik felén vagy a másik felén élnek, hogy kinti vagy benti magyarok, és a magyarságot a kultúra, a történelmi emlékezete, az érzelmek, a művészet miatt egységesnek tekintem?" "Nem tudom Sütő Andrást vagy Lászlóffy Aladárt egy másik kultúrához tartozónak tekinteni." Csoóri úgy látja, elkerülhetetlen lesz, hogy Romániában a magyarok autonómiát kapjanak. A költő szerint a "huszadik században nem föltétlenül egy bizonyos országrészhez kötődik a nemzet, a magyarság, hanem eszmékhez, gondolatokhoz, történelemhez, kultúrához, és nagyon az egyénhez" és "a személyiséggel azonos hazafiságot, a nemzethez tartozást nem lehet feladni senkinek sem itt, sem Erdélyben, sem Amerikában. Lesz egy olyan nemzetünk, amelyikre azt mondhatjuk, hogy hasonló lesz a görögökéhez, akik sosem éltek egy államban, nagyon sokféle városállamokban éltek, és mégis, ha utólag gondolunk rájuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a görögség klasszikus nemzet. Mi talán egy mozaiknemzetet tudunk megteremteni. De ehhez minden kockára szükség van. Mert hogyha egy mozaikból egy kocka is hiányzik, már baj van." /Zudor János: Beszélgetés Csoóri Sándorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

1992. május folyamán

Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke az augusztusban megrendezendő Magyarok III. Világtalálkozójának jelentőségéről írt. Feltette a kérdést: "vajon belenyugodhat-e a zöm, hogy lélekben, gondolkodásában hozzá tartozó részek továbbra is testvértelenül kallódjanak? Belenyugodhat-e abba, hogy a szétszóródás, mint a sors gonosz tékozlása, szó nélkül maradjon?" - "Attól, hogy testvérteket országhatárok választanak el egymástól - összetartozásuk még nyilvánvaló." /Csoóri Sándor: Történelmi főpróba. = Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz., átvéve a Magyar Fórumból (Budapest).

1992. július 5.

Az RMDSZ Országos Elnöksége, a tagszervezetek elnökei és az RMDSZ parlamenti frakciója júl. 4-5-én közös tanácskozást tartott Hargitafürdőn. A kiadott Közlemény szerint elhatározták, hogy az RMDSZ saját jelöltjeivel indul a választáson, elnökjelöltként pedig a Demokratikus Konvenció jelöltjét támogatják. Az Elnökség felkérésére a Magyarok Világszövetségében az EMKE képviseli a romániai magyarságot. - "Az erdélyi magyar iskolákért!" címmel külön felhívást tesznek közzé. A résztvevők mély együttérzéssel vették tudomásul Kádár Attila éhségsztrájkkal kifejezett tiltakozását a Kolozsvár magyar lakosságát és a Brassai Sámuel Líceumot ért jogtalanságokért, és felkérték arra, hogy megromlott egészségi állapotára való tekintettel hagyja abba az éhségsztrájkot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1992. július 26.

Petőfi Sándor halálának 143. évfordulójára emlékeztek Fehéregyházán /júl. 25./ és Segesváron /júl. 26/. A megemlékezésen részt vett Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Kányádi Sándor költő is. /Népszabadság, júl. 27./

1992. július folyamán

Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /

1992. augusztus 6.

Az Angol-Román Társaság és a Magyarok Világszövetsége közös nyilatkozatban tiltakozott a soviniszta, antiszemita, ellenségeskedést szító szervezetek tevékenysége ellen, ilyen a Vatra Romaneasca, a Román Nemzeti Egység Pártja és a Romania Mare Párt. Ugyancsak nyugtalanítóak Gheorghe Funar kolozsvári polgármester intézkedései. Fenn kell tartani a jó viszonyt Erdélyben a két nép között. /Közös nyilatkozat. = Magyar Nemzet, aug. 6./

1992. augusztus 6.

Nemrég Székelyudvarhely vendége volt Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, akit az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület hívott meg. Magyarországon az utóbbi két-háromszáz év minden fontos politikai gondolata az irodalomban született meg, mondta. Az irodalom, a nyelv összeköti a szétszakadt országrészeket. Számára az irodalom nagyon fontos, de "vannak olyan pillanatok, amikor az embernek be kell látnia, hogy netán még az irodalmat is abba lehet hagyni. Lehet, most ez lenne az én politikai feladatom: rendbehozni a szellemi életet." - "Egy mozaiknemzet minden kockája fontos. Ha egy is hiányzik, az egész nem ér semmit... Én megszüntettem már rég magamban a kinti és benti magyar fogalompárt. Tudom, hogy van, de az eszmém az, hogy nincs." Mindezt a Magyarok Világszövetségének elnöke, Csoóri Sándor mondta. /Oláh István: Csoóri Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1992. augusztus 11.

Kincses Előd elmondta, hogy 1991. dec. 12-én választották meg a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkárának. A 16 tagú elnökség megbízatása a III. Magyar Világkongresszus és a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése befejezéséig, azaz aug. 21-ig tart. Az MVSZ elnökségében jelenleg a régiók szerinti arányos elosztás érvényesül. - Az MVSZ-ben az információáramlás esetleges. - Nem igaz az a hír, hogy ő nyugodtan hazamehet, nem esik semmi bántódása, ezt a szekuritáte diverzánsai találták ki. Tamás Emil marosvásárhelyi rendőrszázados, aki leleplezte a marosvásárhelyi választások során a csalásokat és ezért el kellett menekülnie, elmondta, mi az igazság: érvényben van a Kincses Előd elleni körözés. - Úgy szeretné, ha majd újra beléphet Romániába, hogy legalább fele annyi időt tartózkodhasson odahaza, Marosvásárhelyen, mint itt, Budapesten. Jól esett neki, hogy marosvásárhelyiek felkérték, vállaljon szenátorjelöltséget. Kijelentette, hogy vállalja, ha a két évvel ezelőttivel azonos helyen jelölnék, vagyok RMDSZ-listavezetőként, ahogy akkor jelölték őt, de erről a Vatra Romaneasca "levette" őt. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Kincses Előddel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1992. augusztus 11.

Kincses Előd elmondta, hogy 1991. dec. 12-én választották meg a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkárának. A 16 tagú elnökség megbízatása a III. Magyar Világkongresszus és a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése befejezéséig, azaz aug. 21-ig tart. Az MVSZ elnökségében jelenleg a régiók szerinti arányos elosztás érvényesül. - Az MVSZ-ben az információáramlás esetleges. - Nem igaz az a hír, hogy ő nyugodtan hazamehet, nem esik semmi bántódása, ezt a szekuritáte diverzánsai találták ki. Tamás Emil marosvásárhelyi rendőrszázados, aki leleplezte a marosvásárhelyi választások során a csalásokat és ezért el kellett menekülnie, elmondta, mi az igazság: érvényben van a Kincses Előd elleni körözés. - Úgy szeretné, ha majd újra beléphet Romániába, hogy legalább fele annyi időt tartózkodhasson odahaza, Marosvásárhelyen, mint itt, Budapesten. Jól esett neki, hogy marosvásárhelyiek felkérték, vállaljon szenátorjelöltséget. Kijelentette, hogy vállalja, ha a két évvel ezelőttivel azonos helyen jelölnék, vagyok RMDSZ-listavezetőként, ahogy akkor jelölték őt, de erről a Vatra Romaneasca "levette" őt. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Kincses Előddel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1992. augusztus 15.

Megjelent a Magyarok Világszövetségének új lapja, a kéthetenként napvilágot látó Világszövetség első száma. Főszerkesztője Hornyik Miklós. /Világszövetség (Budapest), 1-2. sz., aug. 15./

1992. augusztus 17.

Még össze sem ült a Magyarok Világszövetségének III. Kongresszusa, máris heves magyarellenes kampány folyik Romániában, Románia újbóli feldarabolásának és megcsonkításának nevezve a kongresszust. Nem csak a szélsőséges Vatra Romaneasca és a Romania Mare Párt, hanem a Petre Roman vezette Nemzeti Megmentési Front is részt vesz ebben. Az ellen is tiltakoznak, hogy az RMDSZ részt vegyen a tanácskozáson. Domokos Géza már aug. 14-i sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem tagja a Magyarok Világszövetségének, továbbá Tőkés László és Szőcs Géza nem RMDSZ-képviselőként vesznek részt a találkozón. /Népszabadság, aug. 17./

1992. augusztus 17.

A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1992. augusztus 19.

Tőkés László püspök nyilatkozatban utasította vissza, hogy a még meg sem kezdődött Magyarok Világkongresszusa kapcsán magyarellenes sajtóhadjárat kezdődött. Hangsúlyozta, hogy a Magyarok Világszövetsége a kormányzattól független társadalmi szervezet, melynek az RMDSZ nem tagja. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

1992. augusztus 19.

aug. 19-21. Budapesten megrendezték a Magyarok III. Világkongresszusát. /Előzmény: a Magyarok I. Világkongresszusa (Budapest, 1929. aug. 22.), 746 résztvevő, közülük 365 külföldi magyar, 172 egyesület képviseletében. A megnyitó beszédet báró Perényi Zsigmond mondta el. A résztvevőket Horthy Miklós is fogadta. A kongresszuson létrehozták az állandó apparátust, amely megindította a nagyszabású gazdasági és kulturális szervező munkát. Magyarok II. Világkongresszusa: Budapest, 1938. A fő referátumot Kozma Miklós volt miniszter tartotta. A megjelent 679 magyart Imrédy Béla miniszterelnök is fogadta. A résztvevők megalakították a Magyarok Világszövetségét./ Ez volt az előzménye annak, hogy aug. 19-én Budapesten, a Kongresszusi Központ zsúfolásig megtelt termében Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke nyitotta meg a magyarság nagy találkozóját, a Magyarok III. Világkongresszusát. Csoóri Sándor megnyitójában hangsúlyozta: "Történt, ami történt, de együtt a család. Lélekben mindenképpen. S ez a család maga a nemzet." "A magyarság számára ez az idő nem a kényelmes konferenciák ideje, hanem a föltámadásé. Nézzünk bárhova; létharcot folytat a magyarság Erdélyben, létharcot Szlovákiában, ugyanazt Kárpátalján és a Vajdaságban. Sőt legyünk komoran tárgyilagosak, azt folytat az anyaországban is." Csoóri a rossz megosztottságot említette, az egymásra kényszerített hatalmi harcot. "Az embernek egyre nagyobb kényszere támad kiáltani: Uraim, barátaim, a haza veszélyben van!" - Nehéz volt a találkozó létrehozása, sok volt a személyes csetepaté, de "a munka és az erkölcsi erőfeszítés nagy összehozó erő. Ezt bizonyították az előtalálkozók is, a tudósoké, a filozófusoké, a történészeké, az íróké, a vállalkozóké, az orvosoké, a fiataloké..." Csoóri Sándor emlékezetett arra, milyen érzelmi és politikai botrányt kavart a demokratikusan megválasztott kormány miniszterelnökének, Antall Józsefnek a kijelentése, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. "Harminc-negyven év nemzetietlen, fojtogató légköre után nem ez volt a legtermészetesebb vallomás, amely egy magyar államférfiból kiszakadhatott?" - tett fel a kérdést. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ezután a hallgatóság nagy tapssal és felállással köszöntötte a mikrofonhoz lépő Antall József miniszterelnököt. A kormányfő reagált arra, hogy Csoóri Sándor felidézte a kormányprogramban említett kijelentését, amelyet azóta sem bánt meg és ehhez tartja magát. - A magyarságnak nincs szüksége íróasztaloknál kitalált eredetmondákra, a magyarság ősrégi összetartozási tudata mindig megvolt, "mi mással magyarázható, hogy a XIII. században nekivág Julianus barát, nemcsak az őshaza megkeresésére, hanem elveszett véreink megtalálására." Ezért "bárhogyan alakuljon is a történelem, számunkra egy eszmei Magna Hungáriába mindenki beletartozik, éljen bárhol, legyen bármilyen állampolgár, vallja magát a magyar nemzet tagjának, vagy érezzen kettős kötöttséget az óhaza és az újhaza iránt becsülettel és tisztességgel, de itthon mindig otthont találjon." A magyarság mindig befogadó nemzet volt. - A magyar kormányt az alkotmány kötelezi a haza határain túl élő magyarokért felelősséget vállalni és mindent megtenni azért, hogy tarthassák a kapcsolatot ezzel az országgal. - Lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásának politikájáról, de ehhez az elvhez hozzátartozik, "hogy nem lehet az emberi jogokat kisebbségi jogok védelme nélkül elfogadni, és ne mondja senki azt, hogy a kisebbségi kérdés belügy." Politikai alapkövetelmény, "hogy a nemzetek és a nemzeti kisebbségek emberhez méltóan kell hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek nagyságrendjük, helyük szerint a kulturális autonómiától az önigazgatási autonómiáig terjed, vagy a személyi jogú autonómia elve alapján minden országban és mindenütt aszerint, hogy a körülmények és a magyarság heéyi képviselői ezt megkívánják." /Antall József beszéde: Pesti Hírlap, aug. 22./ Antall József beszéde utáni felszólalók: Ágoston András, a VMDK elnöke, Tőkés László püspök, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Teller Ede, ezután következett a Magyar Ifjúsági Világszövetség megalakulásának bejelentése. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ebédszünet után Csoóri Sándor elnöke beszámolója következett. Illyés Gyula mondta, hogy a magyarság évszázadok alatt felgyűlt gondjai olyan súlyosak, hogy csak lángelméknek szabad vele foglalkozni. Jelenünkre nem ugyanúgy érvényes az illyési tétel? Mindenünnen megoldhatatlannak látszó gondok néznek vissza ránk. - Miért gyűlölködünk? Hát hol van egy hiteles ember, aki föláll: meguntuk, vége a viszálynak. - Egy családban elég egyetlen veszélyeztetett személy, hát még ha mindegyik az. - Jó lenne, a ha a magyar kisebbségek nem külön-külön kezdenének harcolni jogaikért, hanem együtt. - Idehaza leglátványosabban a politizáló elit bukott meg, amely "szinte programszerűen igyekezett a nemzetet kiábrándítani saját magából." Hatásuk a legláthatóbban a hangadó egyetemisták életeszményén látszik: "Nemzet és magyar hagyományok? Olyasmik a szemükben, mint a megmosolyogni való madárijesztők a dombokon." - Az emigrációban élők pozitív szerepét is kifejtette. - A hazától függőség sokakat kirekeszt a nemzetből. - Kell lenni valamilyen összehangoló erőnek, egy szövetségnek, amely naponta figyelmeztet, a zavarodottság óráiban látni kell egymást. - Miért nem szerveztek Nyugaton jól működő világszövetséget? Becsületsértő megnyilatkozások hangzottak el: hatalomra török stb. A tavalyi alapok ingatagok voltak, a januári, februári fagyok megrepedeztették. Ezt közhírré kellett volna tenni, de a vezetőség 90 %-a úgy döntött, hogy ezt ne tegyék meg. - Most elkezdhetik fölépíteni kalákában a világszövetséget, akár több központtal, minél több egyéni taggal. Csoóri Sándor kifejtette a mozaik-nemzetről való elképzelését. /A Világszövetség több száma hozta a beszédeket, összefoglalása: Magyar Nemzet, aug. 21./ "Darabokra hullt nemzetünk tört cserepeit rakosgatjuk" - állapította meg Tőkés László püspök beszédében. "Értetlenül hallgatjuk és méltósággal visszautasítjuk az egykori bűnös nemzetnek kikiáltott magyarságunk lelkiismeretét továbbra is megterhelni szándékozó azon vádaskodásokat és rágalmakat, melyek az ártó nacionalizmus bélyegét akarják újból ránk sütni." Az egységről beszélt, mondván "elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire, és nem fog össze." /Világszövetség, aug./

1992. augusztus 22.

Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1992. augusztus 24.

A határon túli magyarok fórumának több mint háromszász résztvevője a világtalálkozó előtt ülésezett. Megfogalmazták közösen, Duray Miklósnak, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnökének szerkesztésében, azt a nyilatkozatot, amelyet a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése elfogadott. Ezt a nyilatkozatot /Nyilatkozat a kisebbségekről/ felolvasták a Magyarok III. Világkongresszusának záróünnepélyén, és a kongresszus tudomásul vette. A nyilatkozat vázolta a jelenlegi helyzetet és megfogalmazta a követeléseket. A Magyarországgal szomszédos országokban a kisebbségben élő magyarok a maguk erejéből kiharcolták saját legitim parlamenti és helyi képviseletüket. Törvényes képviseletük útján mindenütt egyértelműen mindenütt kifejezték óhajukat, hogy ápolhassák saját nemzeti kultúrájukat, a magyar nemzet szerves részének tekintve magukat, Teszik ezt annak ellenére, hogy a kormányzatok a többségi nacionalista erők nyomására javaslataikat, követeléseiket lépten-nyomon elutasítják. Háromnegyed évszázada élnek elnyomott nemzetben, és ezen változtatni kívánnak. Ezért követelik: "legyen tiszteletben tartva joguk identitásuk védelmére, és erre legyenek törvényes keretei is; legyen biztosítva joguk a szülőföldre, és ott etnikai érdekeik védelmére; töröljenek minden olyan törvényt, amely a többségi nemzetekkel szemben őket bármilyen módon hátrányos helyzetbe hozza; legyen biztosítva művelődési és területi önkormányzati joguk, azaz joguk az önrendelkezésre; mindeme jogokat szavatolják nemzetközi szerződések oly módon, hogy azokban Magyarország is vegyen részt." Javaslataink "egyúttal igényeinket is kifejezik. Ezzel fordulunk az Európa Tanácsban és az Európai Közösségben részt vevő összes ország kormányaihoz és parlamentjeihez, ahol a magyarság kisebbségben él. A kisebbségben élő népek ügye nemcsak a magyarok ügye. Éppen ezért javasoljuk a közép-és kelet-európai államok kormányainak, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a kisebbségi népcsoportok helyzetének rendezésére a kisebbségben élők törvényes képviselőivel ők döntsenek sorsukról és jövőjükről." /Nyilatkozat a kisebbségekről. A határon túli magyarok fórumának dokumentuma. = Magyar Nemzet, aug. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1171-1186




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998