udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2474 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 2461-2474
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyarorszag Kormanya /mindenkori magyar kormany/

1990. január 5.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 5-én Bukarestben megtartotta első sajtóértekezletét. Horváth Andor szóvivő ismertette az RMDSZ megalakulásával kapcsolatos híreket, valamint a Kiáltványban megjelölt célkitűzéseket. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, jogait Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Kérdésekre válaszolva Domokos Géza rámutatott: a Magyarországra áttelepült személyek többsége a nemzeti elnyomás miatt hagyta el az országot. Mérnökök, orvosok, írók, művészek, szakemberek kivándoroltak, ami óriási veszteséget jelent. Köszönettel tartozunk a magyar kormánynak, hogy támogatást nyújtottak a menekülteknek, függetlenül attól, hogy magyarok vagy románok, jelentette ki. A román történészek kontinuitás-vitájára vonatkozó kérdésről megjegyezte: történészek dolga, hogy megvitassák ezt a kérdést. Domokos Géza hangsúlyozta, vannak nacionalista megnyilvánulások románok és magyarok részéről egyaránt, s a bizalmatlanság jelei is megmutatkoznak. A román közvélemény csak most tudja meg, milyen súlyos helyzetbe jutott a magyar kisebbség kultúrája és oktatásügye. Az RMDSZ jelölteket fog állítani a választáson. Domokos Géza a romániai magyarság lélekszámát kétmillióra becsülte. A moldvai csángók sorsa tragikus, nincsenek magyar iskoláik. /Székely László: Az RMDSZ jelölteket állít a választásokon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

1990. március 20.

A magyar kormány elítélte a romániai magyarok elleni brutális atrocitásokat, egyfelől a román kormányzat haladéktalan fellépését várja a további véroltás megakadályozására, másfelől pedig az ENSZ sürgős közbenjárását kérte a világszervezet főtitkárához, a Biztonsági Tanács elnökéhez és a genfi Emberi Jogi Központ vezetőjéhez fordulva. = Népszabadság, márc. 21./

1990. március 21.

A román kormány nyilatkozatában Magyarországot vádolta a marosvásárhelyi vérengzésért. /Romániai Magyar Szó, márc. 23./ Király Károly visszautasította ezt a megállapítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ A román kormány nyilatkozata szerint magyar állampolgárok tömegesen érkeztek Romániába, kitűzték a középületekre a magyar felségjeleket, magyar nyelvű feliratokkal helyettesítették a román helységnév- és cégtáblákat, uszító jelszavakkal, dalokkal sértették a románok nemzeti érzületét. A kormánynyilatkozat szerint Szatmárnémetiben 4000 magyar állampolgár segédkezett a magyar lobogó kitűzésében és részt vett Balcescu szobrának meggyalázásában. Hasonló akciók történtek Marosvásárhelyen és más városokban. A nacionalista, soviniszta uszítások a következő napokban még nagyobb mértéket öltöttek. A dokumentum szerint a román kormány intézkedni pórbált, erőfeszítéseit azonban meghiúsították Magyarország hivatalos személyiségei, például Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a sajtó útján szólította fel az erdélyi magyarságot az akció fokozására, azzal érvelve, hogy Erdély ősi magyar föld. Valójában Szűrös Mátyás a Romániai Magyar Szónak adott nyilatkozatának pontos szövege: "Erdély legalább annyira ősi magyar föld, mint amennyire ősi román föld." A román kormánynyilatkozat keményen elítélte azt, hogy a "magyar hatóságok meghamisítják a tényeket", ugyanakkor a magyar kormányt mérsékletre intette. /A román kormány nyilatkozata szerint Magyarország a felelős. = Magyar Hírlap (Budapest), márc. 22./

1990. március 22.

A magyar kormány nyilatkozatában visszautasította a román kormánynyilatkozatot. A nemzetiségi ellentétek elmérgesedését a magyar kormány összefüggésbe hozta azzal, hogy a román kormány eltűri a fajvédő politikát hirdető Vatra Romaneasca legális tevékenységét. A magyar fél kéri a marosvásárhelyi bűnös cselekmények kivizsgálását és a felelősök felelősségre vonását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1990. május 23.

Magyarországon az Országgyűlés máj. 23-án bizalmat szavazott Antall Józsefnek és kormányának. Az új miniszterelnök letette az esküt. Máj. 23-án az Antall-kormány megtartotta alakuló ülését. /Magyar Nemzet, máj. 24./

1990. október 14.

A magyar kormánynak az a célja, hogy a román kormányzattal rendezett viszonya legyen, szögezte le Antall József miniszterelnök a Romániai Magyar Szónak adott interjújában. "Ugyanakkor azt is természetesnek kell tartania a román kormánynak, hogy mi a romániai magyarság érdekében mindent el kívánunk követni, hogy emberi jogait, kisebbségi jogait a közigazgatástól az oktatásig, az egyetemi oktatástól művelődési szféráig minden területen érvényesíthesse, szabadon kifejezésre juttassa." Kész a tárgyalásra, de csak olyanra, amelyet jól előkészítenek és eséllyel lehet folytatni. Minden tárgyalásán hangoztatta, hogy nem lenne helyes Romániát elszigetelni. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Antall József magyar kormányfővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1990. november 11.

A Vatra Romaneasca vezetősége nov. 10-11-én Temesváron tartotta országos konferenciáját, mely zártkörű volt. A Vatra sajtótájékoztatót tartott a konferencia után. Arra kérdésre, hogy a Vatra hogyan reagál az ország szociális helyzetére, Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke és a Román Nemzeti Egységpárt szenátora azt válaszolta, hogy a Vatra az országban elhatalmasodott fenyegető helyzet nyomán jött létre, melyért az RMDSZ a fő felelős, melynek elnöke attól sem riad vissza, hogy nyíltan gyalázza a Vatrát. Gligor Sasa, a Vatra Romaneasca Hunyad megyei elnöke hangsúlyozta: érthetetlen számára, hogy egy Hunyad megyei nagyközség, melynek lakói fele-fele arányban románok és németek, hogyan szavazhattak az RMDSZ-re, továbbá vakmerőségnek tartja, hogy Déván magyar líceumot hoznak létre. Dr. Zeno Opris, a Vatra vezető tagja kifogásolta, hogy a magyar kormány beleszól a román belügyekbe, "s teszi ezt a világ legmegértőbb és legigazságosabb népével." Radu Ceontea szenátor kijelentette: "Az RMDSZ legalább bohócként maradjon meg a parlamentben." /Ferencz Károly: "Az RMDSZ legalább bohócként maradjon meg a parlamentben." Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1990. november 21.

A román külügyminisztérium közleményében ellenségesen reagált Szokai Imre küldetésére, nov. 15-17-e közötti bukaresti tárgyalására. A közlemény szerint Szokai Imre Bukarestben tanácskozást tartott Romulus Neagu külügyminisztériumi államtitkárral é bejelentette: üzenetet hozott Göncz Árpád elnöktől Iliescu elnöknek. Iliescu fogadta a magyar küldöttet. "Ez alkalommal kitűnt, hogy Szokai úr tulajdonképpen nem hozott semmiféle üzenetet", hogy "tévútra vezette a román külügyminisztert. Szokai úr valójában bizonyos javaslatokat továbbított?" "Az ilyen eljárási mód ellentétben áll a diplomaták közötti kapcsolatok legelemibb szabályaival?" Szokai javaslatot továbbított, hogy december 17-én rendezzenek magyar-román találkozót Temesváron. Román részről az időpont nem megfelelő, a későbbiekben majd megállapodnak a mindkét fél számára elfogadható időpontban. /A román külügyminisztérium Sajtóigazgatóságának közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Hermann János magyar külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozatot adott ki Szokai útjáról. Szokai Imre helyettes államtitkár romániai utazásának célja a júliusban Budapesten tartott kétoldalú konzultációs folytatása volt. A magyar fél jegyzőkönyvben kívánta rögzíteni azokat a kérdéseket, amelyeket akár az egyik, akár a másik fél fontosnak tart. A román fél elfogadhatatlannak tartotta, hogy a jegyzőkönyvben az általa nem kívánatos kérdések is szerepeljenek. Emiatt a megbeszélés a magyar fél nagy erőfeszítése ellenére sem hozott kívánt eredményt. A magyar fél minden román felvetés jegyzőkönyvi felvetését természetesnek tartotta, a román fél számos estben a magyar javaslat megfogalmazására is igényt tartott. A jegyzőkönyvet azért nem lehetett véglegesíteni, mert a román fél a Magyarországon tartózkodó menekültek kérdését nem volt hajlandó rögzíteni, mondván, nincsenek romániai menekültek, Románia számára a menekültkérdés nem létezik. A bukaresti konzultáción a román fél még attól a durva vádtól sem riadt vissza, hogy a magyar kormány dollársegély reményében nyújt segítséget a külföldről Magyarországra menekülőknek. A tárgyaláson a román fél a romániai magyarsággal kapcsolatos minden kérdést belügynek tekintett. A román fél nemcsak hogy érdemi tárgyalásokat nem hajlandó folytatni az alapvető fontosságú kérdésekről, hanem még attól is elzárkózik, hogy elismerje azon problémák létezését, amelyek későbbi megbeszélések tárgyát képezhetnék. Miután Iliescu elnök szóban többször kifejezte készségét elnöki találkozóra, a magyar fél előzetesen diplomáciai úton jelezte, hogy a Bukarestbe utazó Szokai Imre a magyar elnök szóbeli üzenetét viszi magával. Ezért érthetetlen volt a román reagálás. Szokai Imre átadta a javaslatot, hogy dec. 17-én Temesváron találkozzon Iliescu és Göncz Árpád elnök, ahol közös dokumentumot fogadnának el. Szokai az erre vonatkozó magyar dokumentum-tervezetet átadta Iliescu elnöknek. Iliescu közölte, hogy az időpont nem jó és nem fogad el dokumentumot, hangoztatta továbbá, hogy a kisebbségi kérdés belügy. /A magyar külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozata a bukaresti konzultációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

1991. február 18.

Petre Roman miniszterelnök a bukaresti tévé magyar adásában /febr. 18-án/ azt állította, ha egy intézkedés nem tartalmaz diszkriminációt, az már felér a jogegyenlőséggel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./, továbbá azt, hogy a magyar-román ellentétet a magyar kormánytényezők nyilatkozatai okozzák. Szerinte az egyetemi anyanyelvű oktatás legfeljebb humán tárgyaknál lehetséges. /MTI/

1991. április 26.

A magyar kormány kiemelt feladatának tekinti a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek problémáinak az európai normák és levek szerinti megoldását. E feladatok teljesítésével összefüggésben Antall József miniszterelnök ápr. 24-én állásfoglalást adott ki. Az első világháborút lezáró békeszerződés-rendszer a politikai országhatárok önkényes meghúzásával "újratermelte a nemzetiségi és etnikai problémákat." A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek problémáinak megoldása "előfeltétele európaiságunknak". "A Magyar Köztársaság a Helsinki Záródokumentum elveit vallja, nem törekszik a határok erőszakos megváltoztatására, hanem a politikai országhatárok tiszteletben tartásával az átjárhatóság megteremtését tűzte ki célul." "A Magyar Köztársaság az asszimiláció bármely fajtáját elvetve érdekelt a nemzeti és etnikai kisebbségek közösségi tudatának erősödésében, identitásuk fenntartásában, illetőleg abban, hogy szabadon tartsanak kapcsolatot anyaországaikkal, anyanemzeteikkel. A kormánynak meggyőződése, hogy a kisebbségek helyzete az általános emberi jogok érvényesülése mellett a "népcsoport"-jogok biztosításával rendezhető." A magyar kormány felkéri a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezeteit, hogy képviselőik útján működjenek közre a problémák megoldásában.

1991. május 28.

Traian Chebeleu külügyi szóvivő elmondta, hogy Entz Géza államtitkár, a Magyarország határain kívül élő magyarok ügyeivel foglalkozó államtitkárság vezetője romániai látogatása nem hivatalos, hanem magánjellegű volt. Egyébként a magyar nemzetiségű állampolgárok problémái nem képezhetik vita tárgyát a magyar kormányban, állapította meg Chebeleu. Visszautasította Antall József miniszterelnöknek a Le Monde-ban megjelent kijelentését, hogy egy magas szintű találkozó Romániával "szigorúan feltételezi" a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitását. Chebeleu szerint a főkonzulátus léte semmivel sem indokolható. /Romániában mind nagyobb a gyanakvás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1991. június 2.

A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1991. június 18.

A magyar kormány létrehozta a Teleki László Alapítványt. A kuratórium tagjai, többek között, Albert Gábor, Csoóri Sándor, Entz Géza, Katona Tamás, Kosáry Domokos, Pozsgay Imre, Tabajdi Csaba, Vásárhelyi Miklós, Wolfart János, Zala Tamás és Zelnik József. Feladata sokrétű, a nemzetközi kapcsolatok tudományos igényű megalapozása, világpolitikai folyamatok és az európai integrációs törekvések elemzése, a térség biztonsági, és kapcsolatrendszere, az etnikai, nyelvi és vallási kisebbségek helyzetének elemzése. Az alapítvány elnöke Kosáry Domokos, az MTA elnöke, társelnöke pedig Entz Géza államtitkár. Az alapítvány keretei között tevékenykedik a Teleki László Intézet, a kelet-közép-európai kutatócsoport és a dokumentációs könyvtár. /(németh): Teleki László Alapítvány. = Új Magyarország (Budapest), jún. 18./

1991. augusztus 1.

A kormány aug. 1-jén tiltakozott amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Románia belpolitikájának antiszemita és soviniszta jellegét. A román kormányt csalódással töltötte el az amerikai képviselőház július 29-i határozata a romániai antiszemitizmus és kisebbségellenességről, jelentette ki Mihnea Constantin kormányszóvivő. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2., MTI/ Ugyanezen a napon Traian Chebeleu külügyi szóvivő egészen másképp ítélte meg /a kiadott közleményben/ az amerikai képviselőházi határozatot: elfogadta, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések megegyeznek a román kormány törekvéseivel. Újságírói kérdésre Chebeleu azt válaszolta, nem tudott a kormány nyilatkozatáról. A külügyminisztérium másik közleménye beszámolt egy sajnálatos incidensről: júl. 28-án néhány személy kövekkel megdobálta Románia budapesti nagykövetségének épületét és hangoskodott. Az ilyen cselekmények az intolerancia légköréről árulkodnak, ez nem kedvez az együttműködésnek, mutatott rá a közlemény. Emellett Traian Chebeleu egy másik külügyi közleményt is ismertetett: az Erdélyi Magyarság /Budapest/ augusztusi száma "románellenes, revizionista véleményeknek" adott hangot, ugyanakkor "a román állam destabilizálására bujtogató, a román nép érzelmeit sértő felhívásokat" tesz közzé. Sajnálatos, hogy a magyar kormány megtűri, illetve támogatja az ilyen kiadványokat. A külügyminisztérium reméli, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges intézkedéseket az ilyen kiadványok betiltására. Ismeretes, tette hozzá az újságíró, hogy a magyar küldöttség egyik tagja a genfi konferencián szélsőséges, magyarellenes és antiszemita propagandával vádolta meg a Romania Mare és a Phoenix című hetilapot. Válaszában Traian Chebeleu az említett romén lapokhoz hasonlónak nevezte a bukaresti Valóságot, a nagyváradi Bihari Naplót és Erdélyi Naplót, a csíkszeredai Tromfot, illetve a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Időt. Ugyanakkor Traian Chebeleu románellenesnek nevezte a Magyar Televízió néhány műsorát, továbbá a magyarországi lapok közül a Szent Koronát és az Erdélyi Magyarságot. /Kozma Kis Tibor: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./

1991. augusztus 16.

Keszthelyi Gyula, a Határon Túli Magyarok Titkárságának kormányfőtanácsosa a vele készült beszélgetésben hangsúlyozta, hogy a romániai magyar fiataloknak nehéz bejutni az egyetemekre. Romániában 808 magyar fiatal tanul bizonyos tárgyakat magyarul az egyetemeken. Ebből közel 500-an Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárképző fakultásain, készázvalamennyien pedig Marosvásárhelyen, az orvosin részesülnek részleges anyanyelvi oktatásban. Amíg nincs teljes magyar nyelvű főiskolai hálózat, addig a magyar gyerek elbizonytalanodik, inkább magyarországi egyetemet választ. A romániai magyarság legfontosabb gondja a gazdasági helyzet. A gazdasági létbiztonságot kellene megteremteni. Szükség lenne magyar hitelszövetkezetekre, hitelintézetre. A román szélsőségeknek az az állítása, hogy önálló magyar iskolák létesítése szeparatizmushoz vezet, hamis állítás. A két világháború között önálló magyar gimnáziumok léteztek, a második világháború után rendkívül kiterjedt volt a magyar oktatási hálózat. Jelenleg viszont, amikor a választópolgárok 7,3 %-a az RMDSZ-re szavazott, a magyar gyermekeknek mindössze 4,6 %-a jár magyar líceumi osztályokba. /Zudor János: Beszélgetés Keszthelyi Gyulával, a magyar kormány mellett működő Határon Túli Magyarok Titkárságának kormányfőtanácsosával. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./

1991. szeptember 17.

Válságban a hazai magyar sajtó címmel foglalta össze a jelenlegi nehéz helyzetet Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. A Bihari Naplót (Nagyvárad) államosították, utána jött a Jelen (Arad) napilap, jelenleg a temesvári Új Szó került nehéz helyzetbe: a megnövekedett papír- és nyomdaárak miatt fizetést sem tudtak biztosítani a szerkesztőség tagjainak. Segíteni kell, az olvasók ne hagyják cserbe a lapokat. A főszerkesztő szerint az egyházak nem segítenek, templomokat építenek és "márványlépcsős papi luxuslakosztályokat". A magyar kormány segítségére hiába várnak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

1991. szeptember 25.

Petre Roman a parlamentben elmondott beszédében szóba hozta a magát "emigráns erdélyi kormánynak" nevező csoport budapesti fellépését. A román nagykövet tájékozódott: a magyar kormány jelentéktelennek ítéli meg az ügyet. Petre Roman bejelentése felhördülést váltott ki a parlamentben. Radu Campeanu, a Nemzeti Liberális Párt vezetője elfogadta a magyar külügyminisztériumi nyilatkozatot, hogy ez nevetséges kezdeményezés, Vasile Vacaru szenátor szerint viszont ezt komolyan kell venni, azonban a románság kész testével megvédeni az ország integritását. (Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, MTI/

1991. október 17.

A magyar kormány okt. 16-i állásfoglalásában kifejtette, hogy az erdélyi magyarok sorsáról az erdélyi magyaroknak maguknak kell dönteniük. A kormány sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy erdélyi önrendelkezés gondolata magyarellenes kirohanásokra teremtett ürügyet a parlamentben. A megoldatlan nemzeti kérdés kezelésében jó volna, ha Románia tiszteletben tartaná nemzetközi kötelezettségeit. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

1991. október 21.

A magyar Országgyűlés okt. 21-i ülésén Horn Gyula, a külügyi bizottság elnöke felszólalásában elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy a romániai magyarság elleni rágalomkampány színhelye a román parlament. Korábban hasonló rágalomhadjáratot folytattak Tőkés László ellen. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy egyesek az RMDSZ betiltását követelik. Mindezek miatt Horn Gyula javasolta, hogy a két ország törvényhozása, külügyi bizottsága vegye fel egymással a kapcsolatot. Antall József miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány - a helsinki Záróokmány szellemében - a magyar-román viszony javítására törekszik. Sajnálattal állapította meg, hogy a kapcsolatépítést szolgáló magyar kezdeményezésekre visszautasítás volt a válasz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1991. október 22.

A magyar Külügyminiszter okt. 22-i sajtókonferenciáján Hermann János külügyi szóvivő emlékezetett arra, hogy Romániában magyarellenes kampány bontakozott ki, amely nem kíméli Magyarországot és a magyar kormányt sem. Magyarország azt várja, hogy Romániában felülkerekedjenek a higgadt erők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1991. november 8.

Antall József miniszterelnök nov. 8-án fogadta a négynapos magyarországi látogatásra érkezett RMDSZ-küldöttséget. A megbeszélésen szóba került a romániai magyarság elleni támadás. Az RMDSZ küldöttsége egyetért a magyar kormány politikájával, amely nem törekszik Románia nemzetközi elszigetelésére. A látogatással megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSZ és a magyar politikai élet vezetői között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1992. január 14.

Ion Iliescu elnök és Theodor Stolojan miniszterelnök fogadta a Román Nemzeti Egységpárt küldöttségét, akik azt állították, hogy az RMDSZ számos visszaélést követett el a népszámlálás során. A Rompres közzétette vádjaikat tartalmazó közleményüket: visszaélésnek minősítették azt, hogy az RMDSZ, a magyar egyházak és a magyar nyelvű sajtó "utasította" a magyar kisebbséget a hamisításra, így a székelyek és csángók magyarokként való bejegyzésére, a magyar nemzetiségűek többszörös számbavételére. A legképtelenebb vádjuk az, hogy Magyarországról ezreket "importáltak" és őket nyilvántartásba vették, továbbá az, hogy a magyar kormány megadja a magyar állampolgárságot a magyar kisebbséghez tartozó román állampolgárok számára. Végül a Román Nemzeti Egységpárt képviselői felszólították a kormányt, hogy vizsgálja felül a magyar nemzetiségűek adatainak hitelességét. /Rompres, Új Magyarország, jan. 16./

1992. február 18.

Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja sorravette az autonómia ellenzőinek érveit és kitért az egységbontásra. Az ellenérvek: 1. a románságot nem készítették fel az autonómiára. A "magunk követeléseinek megfogalmazása ránk tartozik". Referendum útján kell megkérdezni a székelységet, akarja-e az önrendelkezést. 2. Az idő alkalmatlanságának érve. A román kormány egyre kevesebb megértést tanúsít: alkotmányban megfogalmazták, hogy nem tekintik politikai tényezőnek az erdélyi magyarokat, az alkotmány nem ismeri el a kollektív jogokat, nem ismeri el, hogy Románia többnemzetiségű állam. Tudnivaló volt, hogy a "Kovászna-Hargita jelentés" közzétételével magyarellenes gyűlölethullám indult el. Nos, ekkor lett volna időszerű előállni az autonómiával? 3. A törvénytelenség érve. Ez már megdőlt az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa 1991. okt. 5-i ülésén. Az autonómia kialakítását az új helyhatósági törvény nem teszi lehetővé. Ezért lett volna szükség a referendumra. 4. A politikai kényszert ellenző érv szerint ajánlatos a jugoszláv példából tanulni. Valójában a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/ referendum révén kinyilvánított véleményét a katonáskodásról. Kárpátalja magyarsága területi autonómiát követel. 5. A parlamenti-szenátusi érv: a székely autonómia ügye megnehezítette az RMDSZ-képviselők és szenátorok munkáját. Valójában az új alkotmány, az új helyhatósági törvény nem az autonómia-követelés miatt született meg. 6. A külföldi elutasítás érve: nem felel meg a valóságnak, hogy az USA hivatalos külpolitikája elutasította volna az agyagfalvi kísérletet, mint ahogy nem utasította el az Európa Tanács vagy Magyarország kormánya sem. Persze Magyarországon a szabad demokraták /SZDSZ/ és a neokommunisták táborából egyesek kifejezték nemtetszésüket. Viszont a szomszédos országok magyar érdekvédelmi szervezetei kiálltak az autonómiát kezdeményezők mellett. Az autonómia-válság tetőzésekor Agyagfalván egymást érték a harckocsik, a kormányfő pedig betiltotta a szabadtéri agyagfalvi megemlékezést, ezért a Székelyföldi Politikai Csoport lemond a népgyűlésről, helyette közölték az agyagfalvi népgyűlés résztvevőinek küldött üdvözletet, amelyet a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nevében Dupka György, az Együttélés Politikai Mozgalom nevében Duray Miklós, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Hódi Sándor írt alá. - Az RMDSZ több vezetője elítélte, felelőtlennek, szerencsétlennek nevezte a Székelyföldi Politikai Csoport autonómia-törekvését. A Székelyföldi Politikai Csoport nem az RMDSZ nevében, hanem minden alkalommal a maga nevében fogalmazta meg véleményét. /Az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának epilógusa az autonómiáról és az egységbontásról. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 18. - márc. 3. - 7-8. sz./ Amikor Agyagfalva környékén harckocsik voltak, megjött a sorstársak üzenete:

1992. február 21.

A román külügyminisztérium terjedelmes nyilatkozatot tett közzé febr. 21-én este, mely szerint "mély aggodalommal" vettek tudomást a magyar kormány egyes tagjainak nyilatkozatairól. A nyilatkozat Für Lajos honvédelmi miniszter febr. 14-i miskolci beszédét és Entz Géza államtitkárnak a Magyar Hírlap febr. 19-i számában megjelent interjúját támadta, melyek a román állásfoglalás szerint "a szomszéd ország külpolitikai irányulása destabilizáló hatású Kelet-Európa és sajátosan Románia békéjére és biztonságára". A nyilatkozat szerint Für Lajos kijelentette, hogy a kárpát-medencei magyarság védelme a magyar nemzetbiztonság elválaszthatatlan része. A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint ez összeegyeztethetetlen a Helsinki Záróokmánnyal. "Aggodalmunk, amelyet a magyar kormány két tagjának az állásfoglalása után érzünk, onnan ered, hogy azok napnál világosabb revizionista tendenciát fejeznek ki." "Sajnos, ezek a korántsem elszigetelt nyilatkozatok megerősítik a román közvéleményben amúgy is elterjedt véleményt, miszerint a magyar kormánytagok a Romániához kötődő viszonyukat területi követelések rendszerében képzelik el, miáltal alányúlnak mind a román szélsőséges nacionalistáknak, mind a romániai magyar szélsőséges nacionalizmus híveinek." /A Külügyminisztérium nyilatkozatának szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ A román külügyi vádaskodás valótlanságát mutatja a Für Lajos miskolci beszédéből való részlet: "Végül, de nem utolsósorban a magyar nemzet biztonságának van egy sajátos, egy különleges, úgy is mondhatnám, hogy csak ránk, magyarokra jellemző feltétele és tényezője. Az nevezetesen, hogy a magyar nemzet itt a Kárpát-medencében egy nyelvnemzetet jelent. Egy olyan nemzetet, amelynek, sajnos, egyharmada a trianoni békediktátummal kisebbségbe került. És a magyar nemzet biztonságának, megtartásának elengedhetetlen része és eleme az egész magyarság megőrzése itt a Kárpát-medencében. A magyar kormánynak és a magyar parlamentnek, bármilyen magyar politikának is ma ebben a rendkívül átmeneti, rendkívül képlékeny korszakban mindent el kell követnie, minden törvényes, minden diplomácia eszközt fel kell használnia annak érdekében, hogy a kisebbségeink veszélyeztetettsége megszűnjön, hogy a kisebbségeink fennmaradásának feltételeit garantálni tudják, garantálni tudjuk. Innen is és a világból egyaránt." /Für Lajost támadják. A kisebbségek védelmében. = Pesti Hírlap, febr. 19./

1992. február 21.

A román külügyminisztérium terjedelmes nyilatkozatot tett közzé febr. 21-én este, mely szerint "mély aggodalommal" vettek tudomást a magyar kormány egyes tagjainak nyilatkozatairól. A nyilatkozat Für Lajos honvédelmi miniszter febr. 14-i miskolci beszédét és Entz Géza államtitkárnak a Magyar Hírlap febr. 19-i számában megjelent interjúját támadta, melyek a román állásfoglalás szerint "a szomszéd ország külpolitikai irányulása destabilizáló hatású Kelet-Európa és sajátosan Románia békéjére és biztonságára". A nyilatkozat szerint Für Lajos kijelentette, hogy a kárpát-medencei magyarság védelme a magyar nemzetbiztonság elválaszthatatlan része. A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint ez összeegyeztethetetlen a Helsinki Záróokmánnyal. "Aggodalmunk, amelyet a magyar kormány két tagjának az állásfoglalása után érzünk, onnan ered, hogy azok napnál világosabb revizionista tendenciát fejeznek ki." "Sajnos, ezek a korántsem elszigetelt nyilatkozatok megerősítik a román közvéleményben amúgy is elterjedt véleményt, miszerint a magyar kormánytagok a Romániához kötődő viszonyukat területi követelések rendszerében képzelik el, miáltal alányúlnak mind a román szélsőséges nacionalistáknak, mind a romániai magyar szélsőséges nacionalizmus híveinek." /A Külügyminisztérium nyilatkozatának szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ A román külügyi vádaskodás valótlanságát mutatja a Für Lajos miskolci beszédéből való részlet: "Végül, de nem utolsósorban a magyar nemzet biztonságának van egy sajátos, egy különleges, úgy is mondhatnám, hogy csak ránk, magyarokra jellemző feltétele és tényezője. Az nevezetesen, hogy a magyar nemzet itt a Kárpát-medencében egy nyelvnemzetet jelent. Egy olyan nemzetet, amelynek, sajnos, egyharmada a trianoni békediktátummal kisebbségbe került. És a magyar nemzet biztonságának, megtartásának elengedhetetlen része és eleme az egész magyarság megőrzése itt a Kárpát-medencében. A magyar kormánynak és a magyar parlamentnek, bármilyen magyar politikának is ma ebben a rendkívül átmeneti, rendkívül képlékeny korszakban mindent el kell követnie, minden törvényes, minden diplomácia eszközt fel kell használnia annak érdekében, hogy a kisebbségeink veszélyeztetettsége megszűnjön, hogy a kisebbségeink fennmaradásának feltételeit garantálni tudják, garantálni tudjuk. Innen is és a világból egyaránt." /Für Lajost támadják. A kisebbségek védelmében. = Pesti Hírlap, febr. 19./

1992. február 21.

A román külügyminisztérium terjedelmes nyilatkozatot tett közzé febr. 21-én este, mely szerint "mély aggodalommal" vettek tudomást a magyar kormány egyes tagjainak nyilatkozatairól. A nyilatkozat Für Lajos honvédelmi miniszter febr. 14-i miskolci beszédét és Entz Géza államtitkárnak a Magyar Hírlap febr. 19-i számában megjelent interjúját támadta, melyek a román állásfoglalás szerint "a szomszéd ország külpolitikai irányulása destabilizáló hatású Kelet-Európa és sajátosan Románia békéjére és biztonságára". A nyilatkozat szerint Für Lajos kijelentette, hogy a kárpát-medencei magyarság védelme a magyar nemzetbiztonság elválaszthatatlan része. A külügyminisztériumi nyilatkozat szerint ez összeegyeztethetetlen a Helsinki Záróokmánnyal. "Aggodalmunk, amelyet a magyar kormány két tagjának az állásfoglalása után érzünk, onnan ered, hogy azok napnál világosabb revizionista tendenciát fejeznek ki." "Sajnos, ezek a korántsem elszigetelt nyilatkozatok megerősítik a román közvéleményben amúgy is elterjedt véleményt, miszerint a magyar kormánytagok a Romániához kötődő viszonyukat területi követelések rendszerében képzelik el, miáltal alányúlnak mind a román szélsőséges nacionalistáknak, mind a romániai magyar szélsőséges nacionalizmus híveinek." /A Külügyminisztérium nyilatkozatának szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ A román külügyi vádaskodás valótlanságát mutatja a Für Lajos miskolci beszédéből való részlet: "Végül, de nem utolsósorban a magyar nemzet biztonságának van egy sajátos, egy különleges, úgy is mondhatnám, hogy csak ránk, magyarokra jellemző feltétele és tényezője. Az nevezetesen, hogy a magyar nemzet itt a Kárpát-medencében egy nyelvnemzetet jelent. Egy olyan nemzetet, amelynek, sajnos, egyharmada a trianoni békediktátummal kisebbségbe került. És a magyar nemzet biztonságának, megtartásának elengedhetetlen része és eleme az egész magyarság megőrzése itt a Kárpát-medencében. A magyar kormánynak és a magyar parlamentnek, bármilyen magyar politikának is ma ebben a rendkívül átmeneti, rendkívül képlékeny korszakban mindent el kell követnie, minden törvényes, minden diplomácia eszközt fel kell használnia annak érdekében, hogy a kisebbségeink veszélyeztetettsége megszűnjön, hogy a kisebbségeink fennmaradásának feltételeit garantálni tudják, garantálni tudjuk. Innen is és a világból egyaránt." /Für Lajost támadják. A kisebbségek védelmében. = Pesti Hírlap, febr. 19./

1992. február 25.

Herman János külügyi szóvivő bejelentette, hogy febr. 24-én a román nagykövet emlékeztetőt adott át a Külügyminisztériumban, ebben Magyarországot állítólagos revansizmussal vádolták. A szóvivő leszögezte, hogy Magyarországnak senkivel szemben sincs területi követelése, ugyanakkor a magyar kormány a nemzetközi fórumokon következetesen fellép valamennyi nemzeti kisebbség - így a határokon túl élő magyarság - jogainak védelmében. /MTI/

1992. február 29.

Az RMDSZ vezető testülete, az Országos Elnökség és a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ febr. 28-29-én Nagyváradon ülésezett. Elhatározták, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát máj. 29-31-e között tartják, Brassóban. A megfelelő előkészítés érdekében létrehoztak egy program- és egy alapszabály-módosító bizottságot Béres András, illetve Kolumbán Gábor vezetésével. Az RMDSZ javasolja a népfőiskolai hálózat kialakítását, együttműködik az EMKÉ-vel, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetséggel. Az Országos Elnökség elemezte a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulót érzékenyen érintette: a parlament diszkriminatív határozata a Hargita-Kovászna jelentés ügyében, Vacaru szenátor Tőkés László püspök, illetve az RMDSZ elleni gyalázkodó támadása és a román Külügyminisztérium magyarellenes uszításra alkalmas jegyzéke. Emiatt a választási harc több helyen etnikai harccá fajult. Ebben együttműködött a Románok Nemzeti Egységpártja és a kormányzó párt, a Nemzeti Megmentési Front. Az Országos Elnökség ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kétmilliós romániai magyar kisebbség több mint ezer éve él ezen a tájon és meghatározó tényezője az ország politikai, gazdasági és társadalmi életének. Az EBEÉ 1990. jún. 20-án elfogadott okmánya szerint a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásuk, illetve azonos kultúrájuk vagy vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn. Az Országos Elnökség felkéri a magyar kormányt, hogy támogassa azokat a román állampolgárságú magyar diákokat, akik tanulmányaik befejezése után visszatérnek szülőföldjükre. /Az RMDSZ Országos Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

1992. március 5.

Gheorghe Funar, Kolozsvár megválasztott polgármestere /A Román Nemzeti Egységpárt jelöltje/ kijelentette, hogy az önálló magyar iskolák szeparatizmust jelentenek, azokat meg kell szüntetni. A románoknak sincsenek iskoláik. Szerinte nincs szükség önálló magyar egyetemre, az nem is szolgálná a magyar fiatalok érdekeit. A magyar revizionizmust az RMDSZ egyes vezetői, a magyar kormány néhány tagja és néhány emigráns képviseli, mondta. / Gál Mária: A polgármester válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

1992. március 25.

A szélsőséges nacionalista román lapok rendszeresen hírt adnak kitalált dolgokról, Például magyar összeesküvésről. Az egyik ilyen lap, a Totusi Iubiera, ebben Horia Brestoiu azt állította, hogy új földalatti mozgalmat kezdeményeztek Erdélyben Románia egységének megbontására. A mozgalmat a magyar kormány hivatalos tényezői irányítják. A "szigorúan titkos" okmány szerint az erdélyi magyarok Erdély Magyarországhoz csatolását kérelmezik. Ezt a memorandumot egy "elmagyarosodott zsidó", volt kolozsvári újságíró hozta Erdélybe. Ugyanerről a másik hasonló lap, a Romanul azt írta, hogy Keszthelyi Gyula és Entz Géza Romániába érkezett, hogy összeköttetést teremtsen a magyar nemzetiség vezető képviselőivel, az RMDSZ-szel, az egyházak képviselőivel, Szőcs Géza szenátorral, szintén a "memorandum" terjesztése ügyében. /Márki Zoltán: Memorandum-ügy Kolozsvárt? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 2461-2474




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998