udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyarorszagert Alapitvany

1996. március 27.

A Magyarországért Alapítvány idén második alkalommal nyújtotta át a Magyar Örökség kitüntető címet. Ezzel akarják áthagyományozni az utókorra azokat a kivételes személyiségeket, akik a politikai torzulások közepette is maradandót alkottak. Ebben a kitüntetésben részesült posztumusz gróf Esterházy János politikus, egykor pozsonyi országgyűlési képviselő, aki az üldözöttek mellett kiállt a vészkorszakban. Többek között a Püski házaspár is megkapta a kitüntetést könyvkiadói munkásságukért és posztumusz Márton Áron gyulafehérvári püspök. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1998. március 21.

Tizedik alkalommal osztották ki a Magyar Örökség kitüntető címeket. A Magyarországért Alapítvány kezdeményezte elismerést - amelyet a bírálóbizottság állampolgári ajánlások nyomán ítél oda - ezúttal a Magyar Nemzeti Galériában adták át a szombati ünnepségen. A jubileumi díjkiosztás alkalmával a következő teljesítményeket emelte ki a bírálóbizottság: a Svájcban élő Böröcz József a magyarok szolidaritása és segélyezése érdekében végzett áldozatos szervező munkájával érdemelte ki a címet. A csíksomlyói katolikus közösség és a zarándokok hitet, magyarságot a legnehezebb időkben is megtartó erejéért kapta meg a kitüntetést. Haynal Imre orvosprofesszor a tudomány, a betegek, a magyar haza szolgálatában végzett, nemzedékekre ható, megalkuvást nem ismerő példáját posztumusz részesítette elismerésben a bírálóbizottság. Olasz Ferenc fotó- és filmművészt a népi és szakrális múlt, valamint a jelen újszerű eszközökkel való megjelenítéséért jutalmazta a testület. Sándor György filozofikus humorának töretlen állhatatosságával és morális tartalmával érdemelte ki a díjat, Szokolay Sándor Árpád-házi Szent Margit életéről szóló misztérium-operájával részesült a Magyar Örökség-díjban. Weöres Sándor verseinek páratlan nyelvezete és költészetét generációkkal megszerettető világa szintén része lett a Magyar Örökségnek. A Magyar Örökség díjat első alkalommal 1995 decemberében ítélték oda. Az okleveleket minden évben négyszer - a tavaszi, a nyári, az őszi és a téli napfordulón - adják át. A kitüntető címmel az elmúlt félévszázadban jelentős művészeti, tudományos, műszaki, gazdasági, politikai, valamint a sport területén maradandót alkotott személyeket, csoportokat-közösségeket, műveket és eseményeket ismerik el. A cím birtokosainak nevét minden esetben bejegyzik abba az Aranykönyvbe, amellyel az alapítvány egy "láthatatlan szellemi múzeum" alapjait tette le 1995. december 21-én./MTI, márc. 21./

2000. március 18.

Márc. 18-án tizennyolcadik alkalommal ítélte oda s a Magyar Örökség kitüntető címet a Magyarországért Alapítvány bíráló bizottsága. A címet nyolcan kapták meg az idén. Posztumusz elismerésben részesült Áprily Lajos és Jékely Zoltán költészetükért, Ordass Lajos evangélikus püspök hitvalló életéért, Barcsay Jenő festő és grafikus monumentális művészetéért. Oklevelet kapott többek között Csizmazia Darab József a magyar szőlőkultúra megteremtéséért folytatott küzdelméért, Padisák Mihály "a Miska bácsi levelesládájáért", Duray Miklós a magyar megmaradás küzdelmét felmutató Kutyaszorító című könyvéért. /Kiosztották az idei Magyar Örökség címet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2001. december 7.

Bánffy Miklós, Babits Mihály, Fülep Lajos és Fülöp Viktor nevét is bejegyezték a Magyar Örökség Aranykönyvébe, a Magyarországért Alapítvány immár 25. díjkiosztó ünnepségét dec. 22-én tartották az Országos Széchényi Könyvtárban. Fekete Gyula író felelősségtudata és jövőépítő közírói tevékenysége alapján minősíttetett a Magyar Örökség-díjra. Bánffy Miklós (1874-1950) író-politikus irodalmi és társadalomszervező munkássága; Babits Mihály (1883-1941) költő istenközpontú európai lírája; Fülep Lajos (1885-1970) művészettörténész, református lelkész művészetelméleti alkotó tevékenysége; Fülöp Viktor (1929-1997) balett-táncos iskolateremtő, ihletett balettművészete elismeréseként érdemesült a kitüntető címre. A Magyar Örökség Aranykönyvébe bekerült a Kárpátaljai Ferences Misszió hűségéért és áldozatvállalásáért, illetve a budapesti Szent Rókus Kórház két évszázados gyógyító szolgálatáért. /Magyar Örökség-díj - huszonötödször ítélték oda A PER romániai tíz éve. Mesterségük címere: a konfliktuskezelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2002. június 25.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi püspöki palotájában június 22-én adták át először Magyarország határain túl a Magyar Örökség díjakat. Az ünnepi ceremónia díszvendége Mádl Dalma, a magyar köztársasági elnök felesége egyben a Vársáncban szervezett Családi Nap fővédnöke is volt. A bizottság évente 4 alkalommal ítéli oda a díjakat — 7-7 teljesítményért, amelyek társadalmi, tudományos, kulturális szempontból fontosak. Az idei második díjazáson magyar örökségnek találtatott Ady géniusza mellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület és alapítója, gróf Mikó Imre, a Nagybányai Művésztelep az egyetemes magyar képzőművészetért végzett munkájáért, Illyés Kinga színművész az erdélyi kultúra megjelenítéséért, Beke György író munkássága a szórványsors megrajzolásában, Domokos Pál Péter a moldvai csángókért végzett munkájáért, valamint Andrásfalvy Bertalan néprajztudósi és közéleti tevékenységéért. Oklevelet vett át dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, dr. Egyed Ákos professzor, az EME elnöke, Domokos Pál Péter leánya, Illyés Kinga, Beke György és Andrásfalvy Bertalan. A Családi napra az anyaországból is érkeztek vendégek a nagyváradi Pro Familia Alapítvány és a Magyarországért Alapítvány közös rendezvényére. /(Balla Tünde): Először a határon túl — Partiumban. Átadták a Magyar Örökség díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2003. március 13.

Magyar Örökség Díjat adományozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak a Magyarországért Alapítvány. A kitüntetést márc. 22-én adják át Budapesten. A Magyarországért (Pro Hungaria) Alapítvány 1995-ben hozta létre a Magyar Örökség Díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre kezdeményezésére. A szervezet a díjak odaítélése révén azt reméli, hogy a világ pozitív eseményei közé emelkednek azok a tények, amelyek a magyar önazonosság-tudat szempontjából meghatározóan fontosnak minősíthetők, "s az unokáink unokái számára is példát jelentenek". "Tapasztalataink szerint az utolsó ötven év magyar történelme és benne a társadalmi-tudományos-kulturális múltunk igaztalan, torz módon jelenik meg a közvélemény előtt, és sok esetben a negatív történések vannak túlsúlyban. Szükséges tehát, hogy megnevezzük azokat a felemelő tényeket, erőfeszítéseket, építő személyiségeket, melyek kiegyenlítik az említett hamis arányokat, illetve akik létükkel és személyes teljesítményükkel valóságos egyensúlyt teremtenek" - foglalja össze tevékenységének lényegét, szellemiségét az alapítvány alapszabálya. A szervezet által felkért Magyar Örökség Bírálóbizottság tagjai között szerepel Erdélyből Benkő Samu kolozsvári történész és Veres-Kovács Attila nagyváradi református lelkész. A Magyar Örökség Díjat évente négyszer adják át, pénzjutalom nem jár vele. Legutóbb, 2002 decemberében elismerésben részesült Batthyány-Strattman László szegényeket istápoló munkássága, Hajós Alfréd sportemberi és építészeti teljesítménye, Nyírő József székelységhez hű írói munkássága, V. Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilága, Balázs Árpád kórus- és hangszeres zeneszerzői munkássága, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum két évszázados, kultúraápoló tevékenysége, valamint Böjte Csaba és az általa vezetett dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium árvákat nevelő testvéri szeretete. /Rostás Szabolcs: A Magyarok Aranykönyvébe kerülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2005. július 16.

A Magyarországért Alapítvány kuratóriuma június 25-én a 425 éves kolozsvári Báthory István Kollégiumot Magyar Örökségnek nyilvánította, és bejegyezte az aranykönyvbe. Ennek kezdeményezői a Magyarországon élő öregdiákok, az iskola anyaországi állampolgárokká vált tanítványai voltak. Természetes, hogy a magyar szellemi örökség hordozói és továbbvivői vagyunk, szögezte le Tőkés Elek igazgató. Hogy mit jelent ez, elég az iskola első híres tanítványára, Pázmány Péterre gondolni. Ma is érvényes az iskolát alapító Báthory István mondása: „Most volna ideje a megmaradásnak.” A Báthory Kollégiumnak szóló elismerés a jelenbeli Báthory István Gimnáziumot és a Római Katolikus Teológiai Líceumot illeti. /Tőkés Elek, a kolozsvári Báthory István Líceum igazgatója: A kolozsvári Báthory István Kollégium magyar örökség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2005. november 9.

A „nemzettudat vállalás kérdése, mely szellemi és közösségi mivoltunk alapja és bizonyítéka.” A magyar közösségi ünnepek meghatározása és megélése hatékony eszközt jelent, „ezért (az év nagy részében megtartható) új ünnepnapokat kívánunk nagy egyezségben megalapítani. Nemzetünk jelentős hányada alanya és alkotója, vagyis részese is lehet ennek a mozgalomnak.” – olvasható a Magyarországért Alapítvány felhívásában. Példaként a magyar nemzet eseménye lehet: Magyar örökség napja; A Kárpátok hágóinak ünnepnapja; Győztes csatáink ünnepe. A kisebb közösségek ünnepei: Helységnevünk ünnepe = helységnév, utcanév, régi helységnevek, falu- és városrészek nevei; A szántóföld napja = a hajdani határbejárások emléke; Történelmi emlékhelyek napja (ahol nincs a településnek történelmi ünnepe). Konkrét dátumok: Október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe és a magyar címer napja. December 26. Karácsony másodnapja és Szent István megkoronázásának napja. Január 1. Az áldott állapotban lévők és a megszületendők napja. Január 2. Névünnep = családnevek, keresztnevek, nemesi stb. előnevek (és kialakulásuk) ünnepe. Január 22. A nemzeti imádság napja. December 5-höz legközelebb eső vasárnap – idén december 4-én – lesz a Nemzetünnep és a keresztények számára advent. Ekkor a nemzeti egységet, a teljesség és összefogás alkalmát fogják megünnepelni. Kezdeményezik, hogy idén első ízben Székelyudvarhelyen legyen az a jelentős ünnepség, ahol a nemzeti összetartozás eszméjét hirdetik. A magyar közösségi ünnepeink meghatározásában a Magyarországért Alapítvány vállalja a szervezést. Összegyűjtik az országban és az egész világon működő magyar közösségektől, civil szervezetektől a konkrét ünnepnapokkal és magával a mozgalommal kapcsolatos javaslatokat a következő internetes címen: magyarunnep@t-online.hu. /Jankovics Marcell, Makovecz Imre, Farkas Balázs, Német Miklós Attila alapító elnök – Magyarországért Alapítvány, Budapest: Magyar ünnepek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./

2007. június 25.

Június 23-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében nyújtották át Székely Árpád igazgatónak a Magyar Örökség-díjat. A Magyar Örökség és Európa Egyesület így kívánta elismerni a 450 éves erdélyi református iskolahálózat létét és fontosságát. Esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében. Székely Árpád iskolaigazgató elmondta, az iskola kamarakórusát két tanár kolléga is elkísérte. A Magyar Örökség-díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben. A bizottság elnöke 2000-ig Mádl Ferenc, 2000-től pedig Hámori József lett. A Magyar Örökség-díj gondozását 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület vette át. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a Magyarság Szellemi Múzeumát. Erdélyből az évek során mások mellett hasonló elismerésben részesültek: Báthory István Elméleti Líceum (2005), Böjte Csaba és az általa vezetett Dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium (2002), Szabó T. Attila (1996) és Tőkés László (1999). /Nagy-Hintós Diana: Magyar Örökség-díj a Kolozsvári Református Kollégiumnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25.


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998