udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Magyarorszagi Reformatus Egyhaz Zsinata

2007. augusztus 28.

A Magyarországi Református Egyház Zsinata és a Budapesti Erdélyi Gyülekezet üdültetést szervezett 22 romániai nyugdíjas lelkésznek és feleségeiknek augusztus 6–17-e között a Reménység Szigetén (ez a neve a Gyógyszergyári úton levő gyülekezeti központnak). A jelenlegi nyugdíjas lelkipásztorok nehéz időkben szolgáltak a romániai egyházközségekben, sem anyagilag, sem politikailag nem volt lehetőségük megismerni Budapestet és környékét. Dr. Zalatnay István vezetőlelkész, Nemes Csaba intézeti lelkész és munkatársaik mindent megtettek azért, hogy a vendégek jól érezzék magukat. /Id. Balogh Károly, Marosvásárhely: A Reménység Szigetén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2008. augusztus 23.

A jövőre százötven éves sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium lesz a házigazdája 2009-ben a Kárpát-medencei Magyar Református Középiskolák XIV. Találkozójának. Huszonhat magyarországi és tizenöt határon túli református iskola diákjai és tanárai számolnak majd be közösségük sikereiről. Ezen túl azonban legfontosabb a személyes találkozás, a magyarországi és az elcsatolt területekről érkező diákok és pedagógusok ismerkedése. Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetője, a halásztelki Bocskai István Református Középiskola igazgatója emlékeztetett: 1996-ban, tizenkét évvel ezelőtt, a millecentenárium esztendejében Kecskeméten tartották a Kárpát-medencében működő református középiskolák első találkozóját. Az 1989-es változások után feléledő nagy múltú intézmények egymást keresték, hogy tapasztalatot gyűjtsenek. Évente változó helyszínen, kétévenként Magyarországon, a közbeeső esztendőben határon túl tartották a találkozókat, Erdélyben mindeddig három városban, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Szatmárnémetiben. Minden ilyen találkozó egyben közösségépítés is. A mai világban egyre kevesebb figyelem övezi a határon túli magyarságot, a találkozón a diákok felfedeznek egy számukra új világot, jelesen azt, hogy 700 km-re Budapesttől a magyar kultúra sokkal virágzóbb, mint Magyarországon. Magyarországon 1997-től a támogatást tanulóhoz telepítik, és ha a szülő egyházi iskolát választ a gyermeke számára, akkor az ő oktatásához szükséges támogatás eljut az egyházi fenntartóhoz, az egyházi intézményhez. Ez jól működött 2005-ig. Azóta az egész elszámolási rendszert manipulálták, és jóval alacsonyabb támogatást kapnak az egyházi iskolák, mint az államiak. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy diszkrimináció történik. Megszűnt az azonos s mértékű támogatás, nem tartják be a vonatkozó törvényt. /Fekete Réka: Az egyházi oktatás felette szükséges voltáról (Beszélgetés Papp Kornéllal, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának oktatási irodavezetőjével) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

2009. november 24.

A magyar hálaadás napjának megünnepléséhez szeretne hagyományt teremteni Pákh Imre amerikai magyar üzletember, aki Kárpátalján magyar emlékhelyeket keresett fel és koszorúzott meg kezdeményezésének támogatóival. Kárpátaljai útjának első állomásán, a Sztálinizmus Áldozatainak Szolyvai Emlékparkjában a munkácsi születésű Pákh Imre elmondta: célja az, hogy minden év novemberének harmadik hétfője a magyar hálaadás napjává váljon, s ezen a napon a magyarok, éljenek bárhol is a világon, felkeressenek egy-egy nemzeti emlékhelyet, és fejet hajtsanak a hősök emléke előtt. Hálát adjanak azért, hogy a történelem viszontagságai ellenére a magyarság több mint ezer évig fennmaradt a Kárpát-medencében. Az emlékparkban Pákh és a kezdeményezését felkaroló Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök ökumenikus szertartás és ima keretében megkoszorúzta a sztálini terror sok ezer kárpátaljai magyar áldozatának emlékművét. A koszorúzás és megemlékezés a vereckei honfoglalási emlékműnél folytatódott, és a munkácsi várban, a Pákh család jóvoltából tavaly visszahelyezett turulmadaras emlékoszlopnál ért véget. /Magyar hálaadásnapi kezdeményezés Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

2009. december 11.

A közösségépítés az egyházak legfontosabb társadalmi szerepe, ami főleg a határon túli magyarok esetében fontos – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök Budapesten, a magyarországi és határon túli magyar egyházi vezetők való találkozón. Az advent alkalmából immár ötödik éve rendezett találkozón az államfő megjegyezte: a határon túli egyházi közösségek nagyon fontosak „a nyelv megtartása, a nemzet megtartása szempontjából”. A vallási közösségek erősítik a hitet, ami „a személyiség tartóoszlopa” – mutatott rá. Sólyom László hangsúlyozta, az egyházi fenntartású oktatási intézmények nagyon szilárd értékrendet képviselnek, tevékenységük éppen ezért eredményes. A karitatív egyházi intézményeket is kiemelte az államfő, hozzáfűzve, hogy munkájuk nélkülözhetetlen az állam számára. A találkozó az államfő bevezetője után zárt körben folytatódott. A megbeszélésen részt vettek a római katolikus, a görög katolikus, a református, az evangélikus, az izraelita, az unitárius és a baptista felekezetek vezetői. Elsősorban a kárpátaljai iskolák helyzetéről ejtettek szót, ott „gyakorlatilag magániskolákká degradálták” a magyar nyelvű iskolákat és nem segítik a magyarországi tankönyvek használatát sem. Az államfő jelezte, hogy a találkozón az egyház-finanszírozásról is szó lesz. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: „nincs a régióban még egy ilyen ország, amely a saját történelmi egyházaival olyan skizofrén viszonyban lenne, mint a magyar”. Minden évben újra és újra problémák vannak az „amúgy is szűkre szabott létfeltételeink körül” – mondta. Hozzátette: ez gyöngíti a határon túli magyar egyházi közösségek helyzetét is. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke utalt arra: „sajnálatos módon elmaradt” a kormányzati kommunikáció az egyházakkal. /Magyarországi és határon túli egyházi vezetőkkel találkozott Sólyom László. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998