udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marin Preda Liceum (Szekelyudvarhely)

1991. augusztus 1.

Az RMDSZ Udvarhelyi széki választmánya állásfoglalásában leszögezte, hogy Székelyudvarhelyen a magyar tanulók többsége három váltásban tanul, van olyan, ezernél több diákot oktató iskola, a 7. számú, amelyik székhely nélkül, különböző épületekben végzi feladatát. Ugyanakkor a város egyik legszebb épületében működik a Marin Preda román iskola. A felajánlott helységeket nem vette igénybe a román iskola, hogy ürügyet találjon a panaszkodásra. A székelyudvarhelyiek küldöttségét minisztériumban nem fogadta a miniszter, Teodorescu főtanfelügyelő meghallgatta őket. Minisztériumi kiküldöttek jönnek majd a helyszínre, hogy segítsenek a megoldásban. /Nem csak két iskolaépületről van szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2000. szeptember 23.

Székelyudvarhelyen Frunzaverde védelmi miniszter látogatása óta a lakosság leggyakoribb beszédtémája újból a csereháti ügy lett, illetve a miniszter azzal kapcsolatos kijelentéseinek értelmezése. Régóta nem léphetett be újságíró a csereháti épületbe, most kivételt tettek a nővérek a miniszter látogatása alkalmával. Az egyik görög katolikus apáca panaszkodott a helyhatóságra és segítséget kért a tábornokoktól bizonyos működési engedélyek (tűzvédelmi, közegészségügyi) megszerzésére. A hivatásos katonák ígéretét is hallották a tévénézők: a helybeli hegyivadász-laktanya parancsnoka minden engedélykérés nélkül bármilyen segítséget megadhat a Marin Preda iskolának, ugyanis abba a tanintézetbe járnak a Csereháton lakó tanulók, valamint az Udvarhelyen szolgáló katonatisztek gyermekei. Szász Jenő polgármester szerint Cserehátra az egészségügyi miniszternek kellett volna eljönnie, mert nem állambiztonsági, hadászati létesítményről van szó. És az iskola sem katonai intézmény. Az épület nincs átadva, mégis lakói vannak, itt szembetűnő a törvénysértés. /Komoróczy György: Udvarhelyen zaklatott a közhangulat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

2000. november 15.

Kiszivárogtatott információk szerint a székelyudvarhelyi Marin Preda Líceum és a Cimpulung Moldovenesc-i Stefan Cel Mare katonai középiskola együttműködési megállapodást írt alá. Beder Tibor főtanfelügyelő határozottan cáfolta, hogy ő ilyen protokollumot aláírt volna. Nincs kizárva, hogy a protokollum egy katonai iskola alapkövének letételéhez köttetett. /Katonai iskola "árnyéka" Székelyudvarhelyen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2000. november 22.

Székelyudvarhelyen nov. 21-ére Szász Jenő polgármester összehívta a rendkívüli önkormányzati ülést, melyen megjelent csaknem az egész frakció, és letette a hivatali esküt. Működőképes önkormányzata van végre a városnak. A szakbizottságokba történő beiratkozásnál véleménykülönbség alakult ki az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) és az RMDSZ képviselői közt, ezért az utóbbiak kivonultak a teremből. Az ott maradó nyolc UPE-s és egy független képviselő folytatta az ülést László János elnökletével. Szász Jenő polgármester tájékoztatójában az építendő szeméttározó ügye, a város gazdasági helyzete, a Marin Preda iskola botrányos magatartása és a távfűtés támogatása szerepelt. Még az RMDSZ-frakció kivonulása előtti felszólalásokból világosan kitűnt, hogy a testület rövidesen meg fog egyezni a jól előkészítendő rendes havi ülés dátumában és napirendi pontjaiban. /Komoróczy György: Székelyudvarhely. Megtört a jég. Rendkívüli önkormányzati ülést tartottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./

2000. november 25.

Két hónappal ezelőtt meglátogatta Sorin Frunzaverde védelmi miniszter Székelyudvarhelyen a Cserehátat. Most érkezett a hír: november 9-én együttműködési szerződést kötött a Marin Preda líceum egy moldvai katonai szakközépiskolával. Amióta a katonaság a Madarasi Hargitát a menedékházzal együtt le akarat foglalni a csaknem színmagyar város fölött, azóta minden hasonló manőverre nagy gyanakvással figyelnek a városiak. Constantin Costea főtanfelügyelő-helyettes állítólag úgy írta alá az együttműködési szerződést, hogy arról mit sem tudott a felettese. Beder Tibor megyei főtanfelügyelő szerint bármelyik iskolának jogában áll egy másik tanintézménnyel együttműködési egyezséget kötni, helyettesének viszont nem lett volna szabad dönteni a tanfelügyelőség nevében. A dokumentumon több tábornok aláírása látható, meg a szárazföldi erők főparancsnokáé, ezért is feltételezhető, hogy nem egy mindennapos szerződésről van szó a két iskola között./(Oláh István): Civilben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2000. december 8.

Székelyudvarhelyen dec. 8-án lesz a helyi román tannyelvű Marin Preda Gimnázium és a Campulung Moldovenesc-i Stefan cel Mare katonai szakközépiskola közötti együttműködés keretében az első közös tevékenységre. A két iskola nemrégiben együttműködési szerződést írt alá, ami vitát, ellenérzést váltott ki Székelyudvarhelyen. A tanfelügyelőség részéről Beder Tibor főtanfelügyelő tudta nélkül írták alá a dokumentumot. A protokollumot ellenjegyezte Sorin Frunzaverde védelmi és Andrei Marga közoktatási miniszter. ″A tanfelügyelőség aláírását semmisnek tekintjük azon egyszerű oknál fogva, hogy nem a mi illetékességünk az iskolák közötti együttműködés kialakítása″ - jelentette ki Beder főtanfelügyelő, hozzáfűzve: minden iskola maga dönti el, hogy kivel akar együttműködni. Beder Tibor felhívta a székelyudvarhelyi iskola vezetőségének figyelmét, hogy tevékenységükkel ne keltsenek feszültséget. - A mostani közös programon katonai és civil személyiségek vesznek részt - írja a közlemény. /Együttműködés román iskolák között. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2001. május 25.

Máj. 23-án délután érkezett Iliescu elnök Hargita megyébe, Csíkszeredára. Fogadásán jelen voltak dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint Dézsi Zoltán alprefektus és Mircea Dusa prefektus. Innen Iliescu Székelyudvarhelyre ment. A hivatalos programban nem szerepelt a csereháti épület meglátogatása, az államfő ennek ellenére ott is szemlét tartott. Az udvarhelyi találkozót követően Csíkszeredában zajlott a hivatalos megbeszélés. Ráduly Róbert Kálmán képviselő a közigazgatási törvény életbe lépésének napján román és magyar nyelven köszöntötte az államfőt, majd kifejtette: az RMDSZ azon egyedüli politikai szervezet közé tartozik, aki következetesen betartja a PDSR-vel kötött megállapodását. A kormánypárt részéről is ugyanezt várjuk el - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a megyében vannak az ország legrosszabb útjai. Több olyan cég van a megyében, amelyek a csőd szélén állnak. Iliescu elmondta: megnyugtatták az itt látottak, az egyszerű emberek sokkal bölcsebbek a politikusoknál. Többször is hangoztatta: az állam nyelve ettől függetlenül a román nyelv marad, a kisebbségi nyelvhasználat egy lehetőség, de nagy felelőség hárul az önkormányzati vezetőkre ezt úgy alkalmazni, hogy az itteni román kisebbséget ne érje sérülés. A státustörvényről Iliescu elnök leszögezte: jó kezdeményezésnek tartja, hogy a magyar kormány foglalkozik a határain túl élő kisebbségiekkel, számára viszont érthetetlen, mi akar lenni a magyar igazolvány, ami teljesen ellentmond az európai normáknak. Újságírói kérdésre, hogy a hivatalos programtól eltérően Cserehátat miért ejtette útba, az államfő hevesen reagált. "Nem mehettem úgy Udvarhelyre, hogy elkerüljem ezt az intézményt." Indulatosan kifakadt: nekem senki nem csinál programot! Oda megyek, ahová akarok! - Máj. 24-én az államfő Borszékre, Maroshévízre, Marosfőre majd Csíkszépvízre látogatott. /(Daczó Dénes): A földön kell járnunk - tanácsolta Hargitában az államfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ion Iliescu államelnök és kísérete az eredetileg egyeztetett programot figyelmen kívül hagyva, meglepetésszerűen meglátogatta a csereháti helyi fogyatékosoknak szánt ingatlant, valamint a román tannyelű Marin Preda Gimnáziumot. A szervezők eltitkolták a város vezetősége előtt a csereháti látogatás tervét - áll a városi polgármesteri iroda közleményben -, a kisegítő iskola státusával kapcsolatban pedig félretájékoztatták az államelnököt, aki ilyenformán érzelmileg viszonyult a kérdéshez és Szász Jenő polgármester tárgyilagos magyarázata sem oldotta meg a problémát. Mint ismeretes a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció görög-katolikus apácái elfoglalták a helyi fogyatékos gyermekek részére külföldi segélyből felépült gyermekotthont. Az udvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatójában helyteleníti Szász Jenő polgármester közbelépését, aki előzetes egyeztetések hiányában próbálta tárgyalni ezt az összetett kérdést. Verestóy Attila szenátor arra kérte az államelnököt, ne hozzon elhamarkodott, a magyarságra nézve hátrányos döntést. Iliescu ezzel egyetértett. Az RMDSZ szerint a polgármesternek egyeztetnie kell az érdekvédelmi szervezettel. /Székelyföldi látogatáson Ion Iliescu. Az államelnök meglepetésszerűen érkezett Cserehátra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2001. augusztus 10.

Sarány István szerint munkanélküli-képzők a tanítóképzők. Hargita megyében: román tannyelvű tanítóképző osztályt indít ősztől a maroshévízi Mihai Eminescu Gimnázium és a székelyudvarhelyi Marin Preda Gimnázium. Egy-egy huszonöt fős osztály indításáról van szó. Két magyar tannyelvű osztályt indít a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző. Eddig a középfokú tanítóképzés. Emellett ún. posztliceális tanítóképzés is folyik a megyében. Felsőfokú, főiskolai szintű tanítóképzés folyik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi és maroshévízi tanítóképző főiskoláján. - Évente legalább száz - közép- vagy felsőfokon - képzett új tanítóval kell számolni. A szükséglet viszont ennek töredéke. Idén például egy román tannyelvű óvónői állást hirdettek meg a megyében, Balánbányán, román tanítói állást egyet sem. Valamennyi állást szakképzett tanító tölt be. Magyar óvónőkre, tanítókra is már csak a nagyon eldugott településeken van szükség. Az újságíró szerint tehát nincs szükség ilyen méretű tanítóképzésre. /Sarány István: Munkanélküli-képzők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

2007. november 30.

Székelyudvarhely egyik legfájóbb pontja még mindig a Cserehát, ahol a hatalmas épületben immáron tíz éve a fogyatékos gyerekek helyett román görög katolikus apácák élnek. A történetnek nincs vége: december 5-én újabb tárgyalásra kerül sor. Hegyi Sándor református tiszteletes szerint, aki idén tizedik alkalommal szervez Csereháti Napokat, kemény átjátszás történt, Szász Jenő polgármester szerint az épület még mindig eszköz a román nacionalisták kezében. Székelyudvarhely önkormányzata 1993-ban bérbe adott az akkor még lakatlan Csereháton a svájci Basel Hilft segélyezésekkel foglalkozó alapítványnak egy jókora területet, melyre a környékbeli fogyatékos gyerekeknek kisegítő iskola építését tervezték. Ferenczy Ferenc, a város akkori polgármestere 1994-ben találkozott Cyrill Bürgellel, a Basel Hilft képviselőjével, aki a Szeplőtelen Szív Kongregáció, vagyis egy görög katolikus apácarend nővérének társaságában érkezett. Tíz nap múlva levelet kapott a polgármester, amelyben Bürgel közölte: nem fogyatékos otthon, hanem a kongregáció épülete lesz a csereháti ingatlan. A város és vezetése rádöbbent: tenni kell valamit, ha nem, elveszítik a csereháti épületet. Ferenczy számtalanszor Svájcba utazott, a városi tanács pedig arról döntött, hogy egyoldalúan felbontják a szerződést az alapítvánnyal. 1996-ban a csereháti ügy miatt Ferenczy elveszítette a választásokat, közben számos kormányváltás is történt, mindegyik a maga során igazított egyet a történeten, de végső megoldás nem született. A csereháti probléma 1997-ben, vagyis tíz évvel ezelőtt csúcsosodott. Májusban az apácák igyekeztek beköltözni az épületbe, az udvarhelyi tiltakozók viszont megakadályozták a jogtalan birtokbavételt. Azután 1997 decemberében, Remus Opris kormányfőtitkár látogatását kihasználva, kétnapos „ostrom” után, kilencedikén kommandósok segítségével bevették az épületet. Pert per követett, a városi tanács Csereháti Bizottságot alakított, Szász Jenő új polgármester pedig abban bízott, hogy a magyar-román csúcstárgyalások eredményhez vezetnek. Az Udvarhelyi Híradó 2000. május 23-án „Miénk lesz a csereháti iskola” címmel azt írta, hogy Szász Jenőt Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára arról biztosította, hogy megvan az udvarhelyiek számára a visszavásárláshoz szükséges pénzösszeg. Szász utólag úgy érvelt, ha 2002-ben a Fidesz nyeri a választásokat, akkor a pénzt is megkapják. Ezután a csereháti ügy javarészt a tárgyalótermekben folytatódott. Udvarhelyt Eckstein-Kovács Péter, Hajdú Gábor és Kincses Előd ügyvédek képviselték a különböző perekben. Elmondta, még mindig az a per van folyamatban, amelyet Eckstein-Kovács Péter kezdett el, majd miután kisebbségi miniszter lett, ő vette át. Ebben a székelyudvarhelyi tanács megtámadta a koncessziós szerződést, amit az Aris Industrie-val kötött, és megtámadta az ajándékozási szerződést is. Jelenleg sincs a hatalmas épület teljesen belakva. Mindössze tizenegy apáca tevékenykedik benne, többek között egy óvodát működtetnek. Az épületben a román Marin Preda Líceum bentlakása is helyet kapott. Hegyi Sándor református lelkész azt fájlalja, hogy az udvarhelyiek közömbösek lettek a közügyek iránt, így a csereháti eseményeket is lassan elfelejtik. /Máthé László Ferenc: Tíz éve költöztek be az apácák a Cserehátra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 30./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998