udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 109 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-109
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Maros Mûveszegyuttes /Szekely Nepi Egyuttes (Marosvasarhely)

1991. szeptember 3.

Végre megjelent Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988 /Héttorony Kiadó, Budapest, 1991/ című gyűjtése. A két szerző titokban, a hatóságok elől bujkálva gyűjtötte a moldvai dalokat. A kézirat 1988-ban elkészült. A magnókazettákat, a kéziratot évekig rejtegették, majd eljuttatták Magyarországra. Seres András /sz. Krizba, 1935/ néprajzi gyűjtő, a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei központjának munkatársa. Barcasági magyar népköltészet és népszokások /Kriterion, Bukarest/ című munkája 1984-ben látott napvilágot. Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936/ Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát, 1959-től 1967-ig az Állami Székely Népi Együttes karmestere volt, 1963-tól 1987-ig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Két korábbi könyve: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét /Kriterion, Bukarest, 1977/, illetve Zene és szolgálat /Kriterion, Bukarest, 1980./ /Sz. Cs.: Csángómagyar daloskönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ Seres András néprajzos gyűjtött a csángók között, csatlakozott hozzá Szabó Csaba zeneszerző. A tavaly elhunyt Lőrincz Györgyné Hodorog Luca egymaga mintegy harmadét szolgáltatta a Csángómagyar daloskönyv anyagának. Luca néni annak idején elővette féltve őrzött kézírásos énekeskönyvét és abból énekelt. Nyelvészek számára külön kutatási terület lehetne ezeknek a még meglevő kéziratos könyveknek a vizsgálata. /Szilágyi Aladár: A csángók (még) magyarul énekelnek. = Élet és Irodalom (Budapest), szept. 27./

1992. január 15.

Az 1989-es fordulat után még csak elképzelések születtek arról, hogyan lehetne újjászervezni a romániai magyar kórusmozgalmat. Ugyanakkor Marosvásárhelyen Birtalan József zeneszerző-karmester és a Vártemplom plébánosa, Fülöp D. Génes 1990. febr. 26-án gondos válogatás után létrehozta a 120 tagú leánykórust. - 1991. dec. 8-án a Kultúrpalotában lépett fel a Maros Művészegyüttes, amely a legszebb erdélyi magyar néptánchagyomány színpadra állítására vállalkozott. A Székely Népi Együttes Franciaországban járt, hamarosan Japánba utaznak turnéra. /Tófalvi Zoltán: "Elindultam szép hazámból". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. január 15.

Az 1989-es fordulat után még csak elképzelések születtek arról, hogyan lehetne újjászervezni a romániai magyar kórusmozgalmat. Ugyanakkor Marosvásárhelyen Birtalan József zeneszerző-karmester és a Vártemplom plébánosa, Fülöp D. Génes 1990. febr. 26-án gondos válogatás után létrehozta a 120 tagú leánykórust. - 1991. dec. 8-án a Kultúrpalotában lépett fel a Maros Művészegyüttes, amely a legszebb erdélyi magyar néptánchagyomány színpadra állítására vállalkozott. A Székely Népi Együttes Franciaországban járt, hamarosan Japánba utaznak turnéra. /Tófalvi Zoltán: "Elindultam szép hazámból". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. január 15.

Az 1989-es fordulat után még csak elképzelések születtek arról, hogyan lehetne újjászervezni a romániai magyar kórusmozgalmat. Ugyanakkor Marosvásárhelyen Birtalan József zeneszerző-karmester és a Vártemplom plébánosa, Fülöp D. Génes 1990. febr. 26-án gondos válogatás után létrehozta a 120 tagú leánykórust. - 1991. dec. 8-án a Kultúrpalotában lépett fel a Maros Művészegyüttes, amely a legszebb erdélyi magyar néptánchagyomány színpadra állítására vállalkozott. A Székely Népi Együttes Franciaországban járt, hamarosan Japánba utaznak turnéra. /Tófalvi Zoltán: "Elindultam szép hazámból". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. július 18.

Sepsiszentgyörgyön a kultúrpalotában a három újjászervezett hivatásos népitánc- és népzeneegyüttes egy előadásban lép fel júl. 18-án a Maros Művészegyüttes, a Hargita Állami Székely Népi Együttes és a Háromszék Állami Népi Együttes. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

1994. december 10.

A Budapesti Székely Kör meghívására Magyarországon turnézó marosvásárhelyi Maros Székely Népi Együttes tánccsoportja Most jöttem Erdélyből című műsorát Budapesten bemutatja dec. 17-én. /Pest Megyei Hírlap, dec. 10./

1994. december 10.

A Budapesti Székely Kör meghívására Magyarországon turnézó marosvásárhelyi Maros Székely Népi Együttes tánccsoportja Most jöttem Erdélyből című műsorát Budapesten bemutatja dec. 17-én. /Pest Megyei Hírlap, dec. 10./

1997. május 10.

Máj. 10-én ünnepelték Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az Állami Székely Népi Együttes 40. születésnapját. 1957-ben, megalakulásukkor Oláh Tibor zeneszerző kifejtette: az Állami Székely Népi Együttes nem a Magyar Autonóm Tartományé, hanem a romániai magyarságé.Az együttes eredeti nevén az 1961. febr. 20-i műsorfüzetben jelen meg utoljára, ezután már Állami Ének- és Táncegyüttes néven szerepelt. Megkezdődött az elsorvasztás. 1969-ben elszakították az együtteshez tartozó 170 tagú gyermekegyüttest, 1970. febr. 1-jén pedig a nemzetközi hírnévnek örvendő énekkart is elvették és az Állami Filharmónia hatáskörébe helyezték, majd megalakították a Maros Művészegyüttest, amelynek tagjait a régi együttesből versenyvizsgával vették át. A 170 tagú gyermekegyüttes bejárta Nyugat-Európát, Amerikát, a Szovjetuniót. Most, az évfordulós ünnepségen az Állami Székely Népi Együttes bemutatta Szivárvány havasán. Az Állami Székely Népi Együttes évfordulójára a Lyra Kiadó könyvet jelentetett meg, Mészáros József válogatásában és előszavával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1997. május 10.

Máj. 10-én ünnepelték Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az Állami Székely Népi Együttes 40. születésnapját. 1957-ben, megalakulásukkor Oláh Tibor zeneszerző kifejtette: az Állami Székely Népi Együttes nem a Magyar Autonóm Tartományé, hanem a romániai magyarságé.Az együttes eredeti nevén az 1961. febr. 20-i műsorfüzetben jelen meg utoljára, ezután már Állami Ének- és Táncegyüttes néven szerepelt. Megkezdődött az elsorvasztás. 1969-ben elszakították az együtteshez tartozó 170 tagú gyermekegyüttest, 1970. febr. 1-jén pedig a nemzetközi hírnévnek örvendő énekkart is elvették és az Állami Filharmónia hatáskörébe helyezték, majd megalakították a Maros Művészegyüttest, amelynek tagjait a régi együttesből versenyvizsgával vették át. A 170 tagú gyermekegyüttes bejárta Nyugat-Európát, Amerikát, a Szovjetuniót. Most, az évfordulós ünnepségen az Állami Székely Népi Együttes bemutatta Szivárvány havasán. Az Állami Székely Népi Együttes évfordulójára a Lyra Kiadó könyvet jelentetett meg, Mészáros József válogatásában és előszavával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1997. május 11.

Máj. 11-én az EMKE és a Marosvásárhelyi Filharmónia rendezésében Marosvásárhelyen, Kultúrpalota nagytermében ünnepi műsorral emlékeztek meg a Székely Népi Együttes megalakulásának 40. évfordulójáról. A műsorban felléptek a Székely Népi Együttes alapító tagjai, egykori és mai művészei. Az ünnepi rendezvényen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök és Kötő József oktatási, művelődés- és egyházügyi alelnök. Markó Béla rövid beszédben köszöntötte a részvevőket. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./

1997. július 2.

Negyven évvel ezelőtt megalakult Állami Székely Népi Együttes nagy sikerrel mutatta be Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az együttes új műsorát májusban. Most a magyarországi Juhász Zsolt koreográfus magyarországi néptánchagyományt tanított be. Azért volt az újdonság, mert ahol a nagyvilágban a magyar táncházmozgalom gyökeret vert, ott elsősorban erdélyi magyar néptáncot oktatnak, írta Tófalvi Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1997. július 2.

Negyven évvel ezelőtt megalakult Állami Székely Népi Együttes nagy sikerrel mutatta be Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az együttes új műsorát májusban. Most a magyarországi Juhász Zsolt koreográfus magyarországi néptánchagyományt tanított be. Azért volt az újdonság, mert ahol a nagyvilágban a magyar táncházmozgalom gyökeret vert, ott elsősorban erdélyi magyar néptáncot oktatnak, írta Tófalvi Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1998. szeptember 22.

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1999. szeptember 13.

Szept. 10-11-én ünnepelte Nyárádtő a falu első írásos említésének 735. évfordulóját. Tudományos ülésszakkal folytatódott a megemlékező ünnepség: kizárólag román történészek, tanárok, mérnökök referáltak Nyárádtő történetéről. A vasárnapi istentiszteleten a hat pap között egy magyar sem volt. A Maros Művészegyüttes folklórműsort mutatott be. A községháza előtti téren felállított emlékművet leleplezték. Alsó részén, a fehér márványból készült hatszög (hat falu, a községközpont, Nagycserged, Kiscserged, Malomfalva, Székelysóspatak és Vidrátszeg tartozik Nyárádtőhöz) oldalaira az első és második világháborúban elesett személyek nevét véste a helybeli Poptamas Victor. A több mint 150 katona között egy magyar sem szerepel. Ezt követően 17 személyt neveztek ki post mortem díszpolgárnak. Közöttük tanárokat, polgármestereket, papokat és kitűnő eredményeket elért sportolókat találunk. A község díszpolgárává vált Nyárády Erasmus Gyula botanikus is. A programfüzetből kiderült, 1918 óta a települést vezető húsz polgármester közül mindössze egy volt magyar, 1940 és 1944 között, Bartis János. Ugyanezen ismertetőben olvasható, hogy az első írásos említés 1264-ből származik, V. István király adománylevelében. Az 1332-i és 1334-i pápai okiratokban a helység a "sacerdos Nagradyu" valamint "Naragtu" elnevezés alatt szerepel. /Nagy Annamária: 735 éves Nyárádtő. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

1999. október 27.

Brassóban vendégszerepel a Maros Művészegyüttes okt. 28-án Az előadás címe: Sodrásban, a zenei összeállítás és koreográfia Könczei Árpád munkája. Könczei Árpád ebben szeretne emléket állítani mindazon honvédeknek, akik az 1848-49-es szabadságharcban, majd Galíciában, Fiuménél, az Isonzónál, a Kárpát-kanyarban vagy a Don-kanyarban elestek az első és második világháború alatt. /Hívogató előadásra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

1999. október 30.

Marosvásárhelyen az önkormányzat román tagjai is beleegyeztek, hogy utcákat nevezzenek el Márton Áronról, Kós Károlyról, Széchenyi Istvánról, de Bem tábornok nevét már törölték a listáról. Végre megoldódik az RMDSZ Maros megyei szervezetének székház-ügye. A város központjában egy villát készül kiutalni a polgármesteri hivatal a szervezetnek. Az eddig a szövetség által elfoglalt főtéri helyiségekbe a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Maros Művészegyüttes költözik, melynek előbbi székhelyét visszakapta a jogos tulajdonos, a református egyház. /Márton Áron, Kós Károly, Széchenyi - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./

2000. január 15.

Jan. 15-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepelte megalakulásának tízéves évfordulóját az RMDSZ. A gálaesten ismert művészek léptek fel, így Kilyén Ilka, Nemes Levente, Ruha István hegedűművész, továbbá a Maros művészegyüttes. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a 10 évvel ezelőtti történelmi fordulat új esélyt teremtett. Az RMDSZ-nek egységben kell maradnia - mondotta. A meghívottak közt jelen volt Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a FIDESZ ügyvezető alelnöke, Szőcs Ferenc nagykövet, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Misovicz Tibor HTMH-alelnök, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, az MSZP, az SZDSZ, és a MIÉP küldöttsége, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, és horvátországi magyar közösségek képviselői. Felolvasták Emil Constantinescu elnök és Göncz Árpád elnök üzenetét. Szabó Tibor HTMH-elnök Orbán Viktor kormányfő és a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Az ünnepi műsor keretében a szövetség tíz évvel ezelőtti első ideiglenes intéző bizottsága tagjainak emlékplakettet és aranytulipánt nyújtott át Markó Béla. Ugyanakkor díszoklevelet vehettek át az RMDSZ volt és jelenlegi tisztségviselői is. Az egykori bizottság tizenkét tagja közül többen távol maradtak. A meghívásnak eleget tett Domokos Géza, Gyimesi Éva, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lányi Szabolcs, Szilveszter Lajos és Sütő András. Az elhunyt Balogh Edgárt post mortem megillető díjat fia, Balogh Ferenc vette át. Nem jelent meg Demény Lajos és Király Károly, az ünnepségen jelen levő Tőkés László a díjat visszautasította. Tőkés László a Szabadság munkatársának elmondta: a múlt heti kolozsvári RMDSZ évfordulói fórumon az egybegyűltek egy csoportja, köztük ő maga is, úgy ítélte meg, hogy sértő kikiáltani néhány személyt az RMDSZ alapító tagjainak akkor, amikor a Szövetséget többen egyidejűleg hozták létre. Az alapító tagok személye erősen vitatható, Temesvár és Kolozsvár például elvitatja Bukaresttől az alapítást elsőbbségét - jelentette ki a püspök. Személyes oka is van a díj visszautasítására, tette hozzá, az SZKT decemberi ülésén alig fél órára azt követően, hogy Markó Béla méltatta szerepét a temesvári eseményekben, a kommunista időkre emlékeztető legdurvább pártos jellegű támadás érte őt. Ezek után Markó Bélától semmilyen méltatást, kitüntetést nem vagyok hajlandó elfogadni - mondotta Tőkés László. /Székely Kriszta: Hej, tulipán, tulipán! Marosvásárhelyen ünnepelte tizedik születésnapját az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2000. április 12.

Ápr. 1-jén mutatták be Székelyudvarhelyen id. Haáz Sándor és Gazda Klára "Székelyek ünneplőben" című könyvét. A könyvbe Haáz Sándor felvette édesapjának, Haáz Rezső etnográfus, múzeumalapító munkáit is Erdélyi viseletek címmel. A könyv a népi táncegyüttesek viseleteinek megjelenítésére vállalkozott. Haáz Sándor elmondta, hogy édesapja 1906-ban mint rajztanár csak egy évre jött Székelyudvarhelyre, de Visky Károly néprajzszakos tanárkollégájának barátsága itt tartotta, és kinevezése után élete végéig a Bethlen Kollégiumban maradt. Haáz Sándor pedig sikeresen felvételizett Budapesten a képzőművészeti akadémiára. Ott is végzett. Kapcsolatba került Pauliné Béla újságíróval a Gyöngyösbokréta mozgalom létrehozójával. Végül Haáz Sándor a szobrászat helyett a néptánc mellett döntött. Hazatérve az Állami Népi Székelytánccsoport megalapítói között volt, majd a néprajzzal kezdett foglalkozni./ Péter Attila: "Székelyek ünneplőben" = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), ápr. 12./

2000. május 31.

Máj. 29-én tartotta az RMDSZ kampányzáró rendezvényét Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte a tömeg. A marosvásárhelyi magyar közösség együttesen tenni akar jövőjéért, és kedveli Fodor Imrét, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltjét. Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ megbízott elnöke újra megfogalmazta a szövetség mindenkori üzenetét: az egység megőrzésének szükségességét. Sütő szólt a megjelentekhez. egymást). Sikeres volt az esti műsor, fellépett a Maros Művészegyüttes is. /(Máthé Éva): Lélektől lélekig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2000. augusztus 31.

Mintegy 300-500 személyt várnak Marosvásárhelyre, a volt Református Kollégiumba, mai Bolyai Farkas Líceumba abból az alkalomból, hogy szeptember 1. és 3. között megrendezik a Bolyais Világtalálkozót. A rendezvény fő szervezője ezúttal a Bolyai Collegium Alapítvány, melyet az Öregdiákok Baráti Köre támogat. Szept. 2-án lesz az ünnepi rendezvény. Délután a Kincses Elemér rendezte műsorban fellépnek a helyi színművészek: Ferenczy István, Kárp György, Kilyén Ilka, Szélyes Ferenc, a Maros Művészegyüttes és mások. Szept. 3-án a résztvevők az iskola melletti Bolyai szobornál találkoznak, ahol beszédek hangzanak el, majd a temetőben megkoszorúzzák az elhunyt kollegák, tanárok sírjait. /A Bolyai hazavárja volt diákjait. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2000. szeptember 1.

Szept. 1-3-a között Marosvásárhelyen tartják a Bolyais Világtalálkozót a Bolyai Farkas Alapítvány szervezésében. A színhely a Bolyai Farkas Gimnázium. A világ különböző vidékeiről érkező vendégeket szept. 1-jén fogadják. Szept. 2-án leleplezik a Miholcsa Gyula helyi szobrászművész által készített Bolyai Farkas- és Bolyai János-szobrokat. Ezután előadások hangzanak el. A gimnázium dísztermében fellép a marosvásárhelyi színház és a Maros Művészegyüttes. Szept. 3-án, vasárnap a Bolyaiak szobránál ünnepi beszédek hangzanak el, a Gecse Dániel utcai kistemplomban pedig ünnepi istentiszteletet tartanak. A református sírkertben megkoszorúzzák az elhunyt tanárok sírjait. /Bolyais Világtalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

2000. szeptember 28.

A Budapesti Nemzetközi Vásár díszvendége volt a Magyar Világ 2000 Kiállítás, melyen a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül élő magyar vállalkozók, üzletemberek és alkotók mutatkoztak be szeptember 15-24. között. Ezzel párhuzamosan a Magyar Kultúra Alapítvány szervezésében szakmai és művészeti programok egész sorának volt színhelye a vásár. A határon túliak részvételét elsősorban az Új Kézfogás Közalapítvány tette lehetővé, tízmillió forintos anyagi támogatással és információkkal nyújtva segítséget. A kulturális rendezvények: színpadi produkciók, szakmai konferenciák és kulturális vásár. A színpadon Erdélyből és Felvidékről 8-8 együttes mutatkozott be, Magyarországról 4, Vajdaságból és Horvátországból 3-3-, Kárpátaljáról, Muravidékről ás Burgenlandból 1-1. Volt néptánc, népzene, régizene, énekművészek, népdalénekesek, színjátszók, bábosok, kórus, modern táncok, modern zenekarok és misztériumjáték. Erdélyt a Collegium Régizene Együttes (Nagykároly), Figura Stúdió Színház (Gyergyószentmiklós), Guadalquivir Flamenco Együttes (Kolozsvár), Háromszék Táncegyüttes (Sepsiszentgyörgy), Kaláka Néptáncegyüttes (Szamosújvár), Puck Bábszínház Magyar Tagozata (Kolozsvár), Magyarlapádi Hagyományőrző Együttes és a Maros Művészegyüttes képviselte. A szakmai konferenciák témái között volt: magyar műemlékvédelem és kulturális turizmus a Kárpát-medencében, Magyar feltalálók a Kárpát-medencében, A Duna Televízió és a határon túli magyar stúdiók, találkozás a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségével, Eurorégiók és határ menti együttműködések a Kárpát-medencében, Esélyek és veszélyek - ifjúsági jövőkép a Kárpát-medencében./Guther M. Ilona: Magyar Világ 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2001. március 26.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes márc. 26.-április 2. között - a Háromszék Táncegyüttessel, az Udvarhelyi Néptáncműhellyel és a Maros Művészegyüttessel együtt - a budapesti Hagyományok Háza által szervezett I. Kárpát-medencei Magyar Táncz Fesztivál meghívottja. Az együttes ez alatt több helyszínen is fellép, majd ápr. 2-án a Magyar Állami Népi Együttes 50 éves évfordulóját ünneplik meg az erdélyi, szlovákiai, valamint kárpátaljai és magyarországi hivatásos néptáncegyüttesekkel együtt a Magyar Operában. /(Daczó Dénes): Újabb szakmai kihívás előtt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2001. április 26.

A Fonó Budai Zeneházban átadták a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) képviselőinek azt a CD-ROM-csomagot, amely az eddigi legbővebb, legteljesebb válogatás a magyar népzenei anyagból. Dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke elmondta, hogy az Utolsó Óra program keretében az utóbbi öt év során számos erdélyi zenésszel, együttessel készült stúdiófelvétel a magyar fővárosban. A digitalizált anyaggal kapcsolatosan már korábban felvetődött a gondolat, hogy azt Magyarország határain kívül is hozzáférhetővé kell tenni. Így esett a választás a kolozsvári székhelyű KJNT-ra, amelynek képviseletében az elnök vette át a CD-re írt anyagot. - A szerződés szerint mindebből az erdélyi együttesek ingyen másolhatnak át oktatási célra. Eljuttatják a másolatot a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi néptáncegyütteseknek és az Udvarhely Néptáncműhelynek is, amelyek oktatási célra használhatják a felvételeket. A zenei anyagot válogatta és szerkesztette Pávai István népzenekutató, az MTA Népzenetudományi Intézete Népzenei Archívumának vezetője, aki székelykeresztúri születésű. Korábban a csíkszeredai Népi Alkotások Háza, a Maros Művészegyüttes zenei szakirányítója és utóbbi igazgatója, a Marosvásárhelyi Rádió zenei szerkesztője volt. /"Visszaadták" Erdélynek. Kolozsváron a magyar népzenei archívum anyaga. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./

2001. július 16.

Jobbágytelkén júl. 8-án kezdődött a Marosszéki népzene- és néptánctábor, melyet a Folk Center Alapítvány szervezett, a román Művelődési Minisztérium és a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A táncoktatást szakmailag a Maros Művészegyüttes három tagja segítette. A kézműves házban folyt a munka: a szalmafonás, nemezelés, és "agyagolás". Elhangzott több előadás. Minden este volt táncház. Muzsikáltak a péterlaki zenészek, a vajdasági Csalóka, a vásárhelyi Forduló együttes. Balla Antal elújságolta, hogy Budapesten készül a CD-je: hét jobbágytelki népdalt énekel. A jobbágytelki táborban 127 erdélyi, 54 magyarországi és 5 nyugati vendéget szállásoltak el házaknál, de sokan a sátor mellett döntöttek. /Marosszéki népzene- és néptánctábor Jobbágytelkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

2002. március 13.

A napokban Marosvásárhelyen mutatott be jótékonysági céllal miniműsort nyárádszeredai néptáncokból-dalokból a marosvásárhelyi Szikra néptáncegyüttes. Fazakas Jánost, az együttes koreográfusa leszögezte, hogy a Szikra táncegyüttes tagjai profi táncosok, valamennyien a Maros Művészegyüttes tagjai. Gyakorlatilag mini néptáncegyüttesről beszélünk, hisz kettő és négy pár között váltakozik a táncosok száma. A maholnap tízéves fennállását ünneplő együttesnek a műsorán az egész Erdély néptáncanyaga szerepel. A Szikra turnézott már Magyarországon, Ausztriában is. /Járay F. Katalin: A Szikráról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 13./

2002. július 9.

Júl. 7-én nyílt meg Magyarlapádon az ötödik alkalommal megrendezett Nemzetközi népzene és tánctábor. Hat ország (Magyarország, Németország, Brazília, Amerikai Egyesült Államok, Japán és Románia) 80 résztvevője jelentkezett. Könczei Árpád zeneszerző és koreográfus, a Duna Televízió szerkesztője, a vásárhelyi Maros művészegyüttes művészeti igazgatója fogadta el a szakmai irányító tisztséget. /Balog István: Népzene és néptánctábor Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2002. augusztus 16.

A Maros Művészegyüttes székházát az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény értelmében visszakapta a református egyház. A művészegyüttesnek a megyei tanács kiutalt egy helyet és értesítette a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházat, hogy próbákra ide költöztetik az együttest. E döntést a színház vezetősége törvénytelennek minősítette. Kárp György, a színház gazdasági igazgatója kijelentette: A színház nem zárkózott el attól, hogy támogassa a Maros Művészegyüttest, próbahelyiségeket, raktárt viszont nem tudnak rendelkezésükre bocsátani, mert a termek már a színháznak is szűkösek. /Vajda György: Költözik a Maros Művészegyüttes. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2002. szeptember 2.

Aug. 30-án kezdődtek a VI. Radnóti Napok, Vigh Attila felvételeiből nyílt tárlat. Mester Imre radnóti református lelkipásztor hangsúlyozta, még mindig az útkeresés időszakában vagyunk. Az év óvónője címet Magyarosi Erzsébet, a tanítónője címet Cundiev Maria vehette át. Aug. 31-én a színpadon könnyűzene- és népiegyüttesek léptek fel. Ezek között volt a Maros művészegyüttes és a helybéli Hékás gyermek néptánccsoport. /Vajda György: VI. Radnóti Napok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2002. október 28.

A Maros Művészegyüttes okt. 25-én Petrozsényban, másnap Déván lépett fel. Kalotaszegi néptáncok szerepeltek műsorukon. /Chirmiciu András: Erdélyi néptáncelőadás Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-109




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998