udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Maros Megyei Surgõssegi Klinikai Korhaz

2006. december 12.

Fölösleges volna a részletek ismerete nélkül állást foglalni a marosvásárhelyi megyei kórház és a kardiológiai klinika igazgatója közötti vitában. Azonban tény, hogy tizenhat évvel a rendszerváltás és a véres március után Marosvásárhelyen továbbra is etnikai színezetet kaphat egy szakmai konfliktus. Az esetleges etnikai diszkrimináció sajnálatos módon nem lenne elszigetelt eset. Az utóbbi időben érezhetően erősödött a magyarellenes hangulat az országban is, ezt pedig Marosvásárhelyen fokozták a polgármester közelmúltbeli akciói: egy szélsőséges politikusok részvételével megtartott konferencia és a december elsején elmondott, autonómiaellenes beszéde. /Balogh Levente: Felelősség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./

2007. október 23.

Ötszázezer lejes erkölcsi kártérítést készül követelni Benedek Imre, a marosvásárhelyi intervenciós kardiológiai klinika vezetője Lucian Bailától, a megyei sürgősségi kórház igazgatójától. Amennyiben Baila nem vonja vissza súlyos vádjait, a kardiológus professzor a bírósághoz fordul. Előzőleg ugyanis Baila bűntettnek minősítette Benedek sejtátültetési beavatkozását. Szerinte a kardiológus kísérleti alanyokként használta fel betegeit. A kórházigazgató kijelentette: ha rajta múlna, azonnal bezáratná Benedek kardiológiai klinikáját. A kórházban uralkodó feszültség miatt a Benedek klinikáján dolgozó szakorvosok a szabadságolás és a távolmaradás különböző formáihoz folyamodtak, és október 22-től beszüntették a munkát. Benedek Imre ismételten hangsúlyozta: nem csodálkozik beosztottjai döntésén, hisz ilyen stresszben lehetetlen dolgozni. A Krónika munkatársa elbeszélgetett a sejtátültetésen átesett két pácienssel. A 62 éves marosvásárhelyi nő és a 68 esztendős székelyudvarhelyi férfi, akik a beavatkozás hiányában elveszítették volna alsó végtagjaikat, most „saját lábukon” sétáltak le az intenzív terápiáról az alagsorban lévő kardiológiára. A betegek nem győzték áldani a Fennvalót és Benedek doktort azért, amit értük tett. A betegeknek előzőleg Benedek elmagyarázta, mit fog csinálni. /Szucher Ervin: Bíróságra kerül a kórházi csörte? = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

2008. június 11.

Magyarul tudó egészségügyi személyzet alkalmazását kormányrendeletet teszi kötelezővé valamennyi olyan településen, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozók aránya meghaladja a húsz százalékot, a kivitelezéssel azonban még a tömbmagyarság lakta vidékeken is gond van. Csíkszeredában Bachner István, a megyei kórház menedzsere a magyar anyanyelvű jelentkezők hiányára hivatkozva volt kénytelen magyarul nem tudó román nemzetiségűeket alkalmazni, és a tolmácsos megoldást javasolni. Csíkszeredán a versenyvizsgázó orvosoknak, illetve ápolóknak mindkét nyelvet kell beszélniük. Ez az esetleg ide állásra jelentkező magyarországi orvosoknak is akadályt jelent, hiszen ők nem tudnak románul. Több ilyen jelentkező van, Magyarországon leépítések vannak. – Hargita megyében a 450 szakorvosi helynek fele betöltetlenül áll, román és magyar vidékeken egyaránt. Jeszenszky Ferenc, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnöke a magyar orvosok kilencvenes évekbeli tömeges kivándorlásában látja az orvoshiány fő okát. Vass Levente, a Maros Megyei Kórház orvos-igazgatója úgy látja, az utóbbi időben csökken azoknak az orvosoknak a száma, akik külföldön szeretnének dolgozni. Az idei rezidensi vizsgán részt vevőknek hét százaléka magyar nemzetiségű volt, ami az előző évek két százalékához viszonyítva pozitív változást jelent. Az utóbbi időben sokan jelezték, hogy hazajönnének Magyarországról. A szakorvoshiány miatt Horváth István újságíró-karikaturista június 7-től 10-ig várt sorára, hogy gipszbe tegyék törött kezét. Egy másik június 5-én törte el a lábát, és csak 10-én került sorra, hogy gipszbe tegyék a törött végtagot. /Antal Erika, Fleischer Hilda: Orvoshiány orvosolatlanul. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2008. június 12.

Kevés a gyógyszer, a betegek egy része otthonról viszi be a gyógyszereket, a kötszer és a kézmosáshoz szükséges mosdószappan is hiánycikk a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban. A napokban az Asszisztensek és Bábák Országos Szövetségének Maros megyei fiókja beadványt juttatott el a szaktárca vezetőjéhez, valamint Traian Basescu államelnökhöz. Az aláírók a rossz körülmények mellett azt is nehezményezték, hogy Ovidiu Butuc diktatorikus módszerekkel irányítani a kórházat, és nem szervez versenyvizsgát, amikor megüresedik egy-egy poszt valamelyik osztályon. Ovidiu Butuc válaszlevelet tett közzé a helyi sajtóban, amelyben megalapozatlannak és rosszindulatúnak tartja az asszisztensek és bábák beadványát. Eugen Nicolaescu miniszter elítélte azt, hogy nyilvános vita zajlik a kórház belső ügyeiről. Azt állította: nemrég ellenőrzést végzett a kórházban, és szerinte is megalapozatlanok a vádak. Hamarosan ketté válik a megyei kórház és a sürgősségi klinika. Marosvásárhelyen számos neves, kiváló magyar nemzetiségű orvos él és tanít az orvosi egyetemen, a vezetők kinevezésekor nyilvánosan nem merült fel az, hogy ők is tisztségbe kerülhetnének. /Máthé Éva: Kórházi adok-kapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2008. november 8.

A Népújság cikke bemutatja, hogyan zajlanak le a versenyvizsgák: akinek előre megígérik, azt nevezik ki, a vizsga eredményét ennek megfelelően alakítják. A napokban versenyvizsgázott dr. Vass Levente, a megyei kórház ideiglenesen kinevezett orvosigazgatója, a nemrégiben kettéválasztott marosvásárhelyi egészségügyi intézmény főmenedzseri állásának a betöltésére. A szóban forgó tisztségre a szétválást követően dr. Morariu Siviu volt közegészségügyi igazgatót nevezték ki, aki nem vett részt a versenyvizsgán. A jelek szerint neki volt igaza, mert övé marad az állás. A bukaresti vizsgáztató bizottság nem találta megfelelőnek dr. Vass Levente teljesítményét, aki minimális pontszámhiánnyal esett ki a sikeresen vizsgázó igazgatók közül. Érdemes emlékeztetni, hogy Vass Levente az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, sőt az országos diákszövetség egyik legsikeresebb vezetője, aki az eredményesen működő Stúdium Alapítványnak volt hat éven át a menedzsere, ráadásul külföldön megszerzett egészségügyi menedzseri diplomával rendelkezik. Nem valószínű, hogy ne érte volna el azt a szintet, amit a néhány ágyas vidéki kórházak vezetésére pályázó orvoskollégái könnyedén teljesítettek. /Bodolai Gyöngyi: Szempontok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./

2008. november 14.

Hatalmas veszteségként minősítette Ráduly Levente, Maros megyei MPP-elnök tragikus halálát Csinta Samu, a párt háromszéki ügyvezetője. A 34 éves politikus és felesége autóbalesetben vesztette életét. Csinta elmondta, az egyik leghitelesebb, legtehetségesebb politikusuk távozott. Ő volt az első, aki magyarul szólalt fel a marosvásárhelyi tanácsban, tette akkor, amikor ez még hatalmas botrányt kavart. Ráduly Levente politikai pályafutását az RMDSZ-ben kezdte, a Maros megyei szervezet alelnöke volt, 2000–2004 között pedig Marosvásárhely helyi tanácsában tevékenykedett. Az MPP Maros megyei szervezetének megalakulásakor, közel egy éve a szervezet elnökévé választották. A 34 éves politikus pszichiáterként dolgozott a Marosvásárhelyi Megyei Kórházban, felesége, Ildikó szintén orvos volt. Ráduly Leventét és feleségét november 14-én helyezik örök nyugalomba Marosvásárhelyen. /Farkas Réka: Elhunyt Ráduly Levente. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

2008. december 13.

A liberális egészségügyi miniszter leváltotta tisztségéből dr. Vass Leventét, a Maros megyei kórház orvosigazgatóját. Leváltása dr. Silviu Morariu kérésére történt, aki az érintett szerint igazgatótársán ilyen módon akart bosszút állni. Vass Levente kijelentette: érti már, hogy miért nem sikerült a kórház menedzseri állásának elnyerésére tett vizsgája, amelyen szembeszökő módon lepontozták. A vizsgára mindkét igazgatónak jelentkeznie kellett volna, de Silviu Morariu, akinek az ideiglenes kinevezése december 31-én jár le, indoklás nélkül távol maradt. Dr. Morariu Silviu kijelentette, azért folyamodott ehhez a lépéshez, mivel Vass Levente nem tett eleget az orvosigazgatói állás betöltéséhez szükséges feltételeknek (doktorátus, egyetemi oktatói státus), gyakran hiányzott és nem gondoskodott a kórház gyógyszerekkel való ellátásáról. Vass Levente emlékeztetett, hogy korábban a sürgősségi kórház egyik orvosigazgatói állását töltötte be, amit sikeres versenyvizsgával nyert el, és akkor nem merült fel semmilyen kifogás az ellen, hogy egyetemi tanársegéd, s a doktorátusa folyamatban van. /(bodolai): Az igazgató bosszúja. Elkezdődött a tisztogatás? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2008. december 13.

A liberális egészségügyi miniszter leváltotta tisztségéből dr. Vass Leventét, a Maros megyei kórház orvosigazgatóját. Leváltása dr. Silviu Morariu kérésére történt, aki az érintett szerint igazgatótársán ilyen módon akart bosszút állni. Vass Levente kijelentette: érti már, hogy miért nem sikerült a kórház menedzseri állásának elnyerésére tett vizsgája, amelyen szembeszökő módon lepontozták. A vizsgára mindkét igazgatónak jelentkeznie kellett volna, de Silviu Morariu, akinek az ideiglenes kinevezése december 31-én jár le, indoklás nélkül távol maradt. Dr. Morariu Silviu kijelentette, azért folyamodott ehhez a lépéshez, mivel Vass Levente nem tett eleget az orvosigazgatói állás betöltéséhez szükséges feltételeknek (doktorátus, egyetemi oktatói státus), gyakran hiányzott és nem gondoskodott a kórház gyógyszerekkel való ellátásáról. Vass Levente emlékeztetett, hogy korábban a sürgősségi kórház egyik orvosigazgatói állását töltötte be, amit sikeres versenyvizsgával nyert el, és akkor nem merült fel semmilyen kifogás az ellen, hogy egyetemi tanársegéd, s a doktorátusa folyamatban van. /(bodolai): Az igazgató bosszúja. Elkezdődött a tisztogatás? = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

2008. december 16.

A teret díszíti két szobor a Bolyai Alkotótáborban született munkák közül. December 15-én Benedek József marosvásárhelyi származású, Budapesten élő szobrászművész és Gheorghe Muresan szobrait avatták fel Marosvásárhelyen, a megyei kórház előtti parkban. A Bolyai János születésnapjára időzített rendezvényen elhangzott, hogy ezzel Marosvásárhely is megtette az első lépést, ami a szoborállítást illeti Európa felé: nem lovasszobrot állít, nem hadvezérek mellszobrait, hanem olyan jelképes formákat, amelyek a művészetről szólnak. Két modern szobor: Benedek Forrás és Muresan A geométer trónusa című munkája. /A. E. : Európai szobrok egy európai városban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ „A szobrom borszéki travertinből készült – ez az anyag majdnem márványkeménységű. A mű a felfelé törekvést szimbolizálja, a függőleges oszlopok kapcsolódnak Bolyai János paralelláihoz: a szobor két figurája egymás körül tekergőzik, és valahol a végtelenben találkoznak” – mutatta be művét Benedek József szobrászművész. Gheorghe Muresan marosvásárhelyi alkotó egy hatalmas karosszéket faragott, ezzel a „monumentális alakzattal a mértantudós előtt is tiszteleghetek, hiszen lényegében a Teremtő is mértantudós” – mesélte a művész. /Máthé Éva: Karosszék és találkozás travertinből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

2009. június 3.

Június 3-án Marosvásárhelyen a megye magyarsága azért tiltakozik, mert sorra leváltották a magyar vezetőket a közintézmények éléről, a 40 százaléknyi magyar lakosság nem kap százalékarányos képviseletet a helyi intézményekben és a hivatalokból fokozatosan kiszorítják a magyar nyelv használatát. Elsőnek dr. Csíki Zsuzsannát, a megyei Egészségügyi Pénztár elnök-igazgatóját menesztették, annak ellenére, hogy tavaly sikeresen versenyvizsgázott a tisztségre és négy évre szóló menedzsmentszerződést írt alá az országos pénztárral. Dr. Csíki Zsuzsanna a pénztárnál köztisztviselői állásban fog dolgozni. Az egészségügyben szinte teljesen eltűntek a magyar igazgatók. Dr. Konrád Judit aligazgató már nincs a közegészségügyi igazgatóság vezetőségében. A vidéki városokban sem jobb a helyzet. Szovátán dr. Fekete Erzsébetnek, Erdőszentgyörgyön dr. Keresztes Csabának kellett visszavonulnia igazgatói állásából. Egyedül Dicsőszentmártonban maradt magyar orvosigazgató dr. Siklódi Botond személyében. Marosvásárhelyen Domokos Attila az egyetlen, aki a megyei kórház adminisztratív igazgatói tisztségét tölti be. A szakemberek körében is elismert Dávid Csaba sem tudta megtartani pozícióját, őt a Vízügyi Igazgatóság éléről váltották le. Dénes Irénnek a Megyei Pénzügyi Igazgatóság vezérigazgató-helyettesi székéből kellett távoznia. A városi pénzügy élén Moldován Ibolya egyelőre tisztségben maradt. Hogy meddig, azt nem lehet tudni. Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes menesztésével magyar vezető nélkül maradt a Maros megyei tanfelügyelőség, amire az elmúlt 20 évben nem volt példa. Nagy Editet a jól működő Pedagógusok Házától menesztették. A Nyugdíjpénztár élén már nem Morent Ilona vezérigazgató áll. Györfi Máriát leváltották a Megyei Munkaügyi, Társadalom- és Családvédelmi Igazgatóság éléről. Ferencz Gábor, a megyei vámhivatal újonnan leváltott főnöke. A Regionális Fogyasztóvédelmi Hivatal főfelügyelője Csomóss Miklós sincs tisztségben. A postánál eredeti megoldást találtak, Erős Csaba postafőnök maradt, de mégsem ő a főnök. Eugen Crisant főnökének, megyei igazgatónak nevezték ki. Leváltották Tóth Andreát is, aki a marosvásárhelyi diákházat vezette. – Gyékény Gertrúd május 25-től már nem főfelügyelő a Környezetvédelmi Őrségnél. /Mezey Sarolta: Alkalmatlan magyarok (?!) = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2009. szeptember 24.

Dr. Bocskay István professzor nyolcvanéves. Máramarosszigeten született, kisgyermekként megtanult hegedülni, a Marosvásárhelyi Orvosok Szimfonikus Zenekarának alapításában is részt vett és felbomlásáig tagja volt a zenekarnak, amellyel több országos első díjat szereztek. Érettségi után felvették a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre. A fogorvosi karon európai hírű professzorok képezték /többek között Haranghy László, Obál Ferenc, Putnoki Gyula, Miskolczy Dezső/. Bocskay negyedéves volt, amikor Marosvásárhelyen megszüntették a magyar nyelvű fogorvosképzést. Amikor iratkozni mentek, feltették őket egy nyitott teherautóra és Kolozsvárra vitték a hallgatókat. Az ottani Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi karán román nyelven folytathatta tanulmányait. 1954-ben szerezte fogorvosi diplomát, majd 1959-ben Bukarestben letette a szakorvosi vizsgát. Fogorvosi pályája a Maros Megyei Kórházban indult. 1960-ban Csőgör Lajos professzor javaslatára lett tanársegéd. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános karán a fogorvosi oktatást látta el, majd Vásárhelyen újraindult a fogorvosképzés. Bocskay István 1967-ben adjunktus, 1972-ben egyetemi előadótanár lett, megszerezte az orvostudomány doktora címet. 1978-ban kinevezték professzornak. Háromszor volt a fogorvosi kar dékánja, később az egyetem dékán-helyettese. A rendszerváltás után újra megválasztották dékánnak. 1996 és 1999 között tanszékvezető volt, azóta konzultáns professzori minőségben több tárgyból tartok magyar nyelvű előadásokat és irányítja a doktorandusok felkészülését. Bocskay István tudományos tevékenysége nemzetközi elismerést hozott. 180 dolgozata, egy magyar és két román nyelvű egyetemi jegyzete, nyolc további szakkiadványa is megjelent, társszerzők közreműködésével. 2003-ban Matekovits Györggyel, Székely Melindával és Kovács Kuruc J. Szabolccsal magyar-román-angol fogorvosi szakszótárt adtak ki. 13. 500 szakkifejezést tartalmaz ez a szótár, melyet elsősorban az egyetemi oktatás kétnyelvűsége tett szükségessé. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület választmányának tagja, 1991-től 2004-ig az Erdélyi Magyar Keresztény Orvosok Szövetségének országos elnöke volt, az egyesület munkájában most is aktívan részt vesz. /Nagy Székely Ildikó: „A fájdalom műhiba” Múlt- és jövőkutatás dr. Bocskay István professzorral. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./

2009. december 12.

Bolyai János születésére emlékezve december 16-án újabb emlékművet avatnak Marosvásárhelyen. Az emlékmű a Bolyai Alkotótáborban készült 2001-2002-ben, Dienes Attila szobrászművész alkotása, a Hiperbolikus napóra. A Bolyai Alkotótábort 2001-ben, Bolyai János születésének 200. évfordulójára emlékezve, a Bolyai-emlékév keretében, Csegzi Sándor alpolgármester kezdeményezésére indítottak, teret biztosítva különböző műfajokban dolgozó művészeknek. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Marosvásárhelyi Fiókszervezete szervezésében meghirdetett pályázat keretében Horváth Sándor matematikus terve alapján készítették el 2002. december 15-re az első emlékművet, a Pszeudoszferát, amely a megemlékezést akkor ünnepélyessé tette. Ez az első matematikai szobor azóta is élő emlékműként vonzza az érdeklődőket. Tavaly, ugyancsak december 15-én került sor újabb két szobor /Muresan Gheorghe A geométer trónusa és Benedek József Forrás című munkái/ avatására, a megyei kórház előtti parkban. /Csegzi Magdolna, a Bolyai Alkotótábor szervezője: A negyedik emlékmű a Bolyai Alkotótábor munkáiból. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998