udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Maros Megyei Tanfelugyelõseg

1990. június 12.

Az RMDSZ-szenátorok csoportja Petre Roman miniszterelnökhöz intézett levelében tiltakozott amiatt, hogy jún. 7-én a Vatra Romaneasca és a Nemzeti Megmentési Front képviselői megakadályozták Demény Lajos miniszterhelyettest, RMDSZ-szenátort abban, hogy Marosvásárhelyen eleget tegyen feladatának a Maros megyei főtanfelügyelőségen. Cselekedetük a Büntetőtörvénykönyv előírásaiba ütközik, mert akadályozták a szolgálati kötelezettség végrehajtását, korlátozták személyek mozgásszabadságát, a testi épséget veszélyeztették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1990. július 4.

A Tanügyminisztérium magyar nemzetiségi osztálya nyilatkozatot adott ki /aláírói: Demény Lajos, Tüdős István, Gergely László és Murvai László/ arról, hogy egyes vezetők önhatalmú intézkedésekkel újabb nemzetiségi összetűzéseket próbálnak kierőszakolni. Erre hoznak példákat: a/ Adrian Motiu államtitkár felelősségre vonja az illetékes szerveket a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban végbemenő "borzalmas események" miatt. A kivizsgálás nem talál semmilyen törvénybe ütköző cselekményt. b/ A tanügyminisztériumi és parlamenti közös küldöttséget "magánszemélyek" megakadályozták, hogy elvégezzék feladatukat, majd kitoloncolták őket Maros megyéből. c/ A Bolyai Líceumban csalással vádolták a román vizsgákat, de kiderült, a vád alaptalan. d/ A marosvásárhelyi Bolyai Líceumot februári miniszteri határozattal szept. 15-től önálló magyar líceumnak nyilvánították, ennek ellenére a meglevő román osztályok számát tovább növelték. e/ Az anyanyelvi felvételi vizsga jogát Mihai Sora tanügyminiszter áprilisi körlevele megerősítette, a máj. 12-i 521-es kormányhatározat ezt szentesítette, ennek ellenére mindezt egy minisztériumi körlevél érvénytelenítette. Csak a nemzetiségi osztály fellépése nyomán sikerült a törvénytelen körlevelet visszavonatni. f/ A Maros megyei tanfelügyelőség több, a minisztérium által engedélyezett magyar osztály megnyitását nem engedi. g/ Minisztériumi határozat engedélyez hét magyar egészségügyi osztályt, de ezt néhány megyei tanfelügyelőség nem hajtja végre. Miniszterelnöki jóváhagyásra volt szükség, ezután is igyekeztek akadályokat gördíteni. h/ Adrian Motiu államtitkár 49/A.M.M. leirata érvényteleníti Demény Lajos miniszterhelyettes rendeleteit és szigorú felelősségrevonást követel. A felsoroltak miatt a minisztériumi magyar nemzetiségi osztálya csak törvényes úton hozott határozatokat fogad el. /A Tanügyminisztérium magyar nemzetiségi osztályának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

1991. június 11.

Az utolsó percben a Maros megyei Tanfelügyelőség is közreadta az 1991/92-es líceumi beiskolázási tervet, ami az előző évhez képest abban nem változott, hogy a magyar tannyelvű osztályok száma a VIII-at végzett magyar tanulók létszámához viszonyítva idén is kevés. Dósa Jenő pszichológus /Megyei Neveléslélektani Laboratórium/ ismertette a változásokat. (bodolai): A líceumi és szakiskolai felvételi vizsgákról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

1994. december folyamán

Kováts László, a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztőségének vezetője ismertette a kiadó megtett útját. 1989 után megindult "népünk hőn szeretett fiának" és tudós feleségének fényképeinek és tettei ismertetésének kigyomlálása a tankönyvekből. Megszülettek az új tankönyvek. A IX. osztályosoknak írt Régi magyar irodalom tankönyv megírását is tervezik. A kiadónál nagy gond a jó fordítók hiánya. A készen álló Román-magyar iskolai szótár a könyvterjesztési gondok miatt áll: nem tudnak megrendelőt találni, a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanfelügyelőségek passzivitással akadályozzák a magyar nyelvű tankönyvek forgalmazását. /Közoktatás (Bukarest), dec./

1995. szeptember 11.

Szept. 11-én Borbély László képviselő interpellációjában önkényesnek nevezte a Maros megyei tanfelügyelőség azon utasítását, amellyel a főiskolai tanulmányokat végzett magyar nemzetiségű tanárok részére román nyelvtesztet tesz kötelezővé a tanári állások megpályázásánál. Annak ellenére történik ez, hogy a kormány ígéretet tett Max van der Stoelnek a tanügyi törvény rugalmas alkalmazására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./

1995. szeptember 25.

Németh János RMDSZ-képviselő szept. 25-én a parlamentben visszatért a Maros megyei tanfelügyelőség önkényes intézkedésére, amelyet egy interpelláció kapcsán Romulus Pop államtitkár törvényesnek ismert el. A pótlólagos román nyelvvizsgáról volt szó, amelyet sikeres pályázati vizsga után hat magyar anyanyelvű tanár részére rendeltek el. Szász Ferenc szerepelt a legjobban a pályázaton, ennek ellenére nem választhatott állást, mert a külön román nyelvvizsgája nem volt eredményes. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26., 626. sz./

1997. március 26.

Marosvásárhelyen márc. 28-án véget ért a Mikes Kelemen nevét viselő Magyar nyelv és irodalom tantárgyolimpia idei országos szakasza, amelyen 16 megyéből mintegy 150 diák vett részt. Díjazott az Oktatásügyi Minisztérium, a Maros megyei tanfelügyelőség, az RMDSZ, a Kriterion Könyvkiadó, a Látó, az EMKE Maros megyei fiókja, a Népújság, a Hargita Népe, valamint a Romániai Magyar Szó. -

2000. szeptember 9.

Augusztus 14-18. között a magyar irodalomtudományi tanszék Hermész műhelyének, a kolozsvári módszertani tanszéknek és a Maros Megyei Tanfelügyelőségnek a szervezésében Szovátán tartották a IV. Hermész tábort. Mintegy 60 középiskolás, egyetemi hallgató, középiskolai tanár és egyetemi oktató ült össze, hogy az irodalomoktatás kérdéseit megvitassák. Dr. Orbán Gyöngyi, a magyar irodalomtudományi tanszék oktatója elmondta, hogy idén a szerzőség kérdése volt témájuk. A táborozás az irodalomértést, olvasásra való képességet akarta erősíteni. Szembeszállnak az igénytelenséggel, felületességgel, amely az oktatásban jelenleg eluralkodóban van. - A nemsokára 6. születésnapját ünneplő hermeneutikai irodalomoktatási mozgalom az oktatásnak a szakmai igényességét igyekszik szolgálni. /Balázs Bence: Negyedik Hermész-tábor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2001. július 14.

Júl. 13-án befejeződtek a jelentkezések a Maros megyei tanfelügyelőségen a betöltetlen tanügyi állásokra kiírt versenyvizsgákra. A jelentkezők száma meghaladja a 800-at. A 31 román tanítói állásra 128-an, a 14 magyar tanítói állásra 85-en, a 64 román óvónői állásra 88-an, míg a 38 magyar óvónői állásra 73-an jelentkeztek. A meghirdetett 152 román nyelv és irodalom katedra betöltésére csupán 25-en, a 38 magyartanári állásra mindössze 7-en, míg a 100 angoltanári állásra 63-an jelentkeztek. A versenyvizsgára július 16-án és 17-én kerül sor. /Versenyvizsga. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

2002. április 23.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ valamint a Maros Megyei Tanfelügyelőség megszervezte A magyar nyelv napjai elnevezésű rendezvényt ápr. 19-20-án, ezúttal Marosvásárhelyen. A szakmai konferenciát követően Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője elsőként a Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedő nyerteseit díjazta. A nyertes csapatok nyáron az illyefalvi Napsugár-táborban vehetnek részt. A díjkiosztó ünnepségen az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége valamennyi szervezőnek, pedagógusnak oklevelet nyújtott át fáradságos munkájáért. Ez volt az AESZ immár tizedik rendezvénye. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, az AESZ elnöke hangsúlyozta: ragyogó rendezvény volt a magyar nyelv ünnepe. A marosvásárhelyi Magyar Nyelv Napjai mérce lesz az elkövetkező rendezvényeken. /(mezey): Mindannyian gazdagodtunk. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./ Két verseny zajlott. Az egyiket - a mesemondó versenyt - a kisiskolásoknak és a pedagógiai líceumi tanulóknak, leendő tanítónőknek szervezték. A másikon /KAVA, azaz Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn/ 12 csapat vett részt. A tanároknak, tanítónőknek szervezett szakmai konferencia keretében több előadás hangzott el. Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem nyelvészprofesszora az AESZ elnöke elmondta: az Anyanyelvápolók Szövetsége az idén töltötte be tízedik esztendejét. 1990 előtt a háromszéki magyar szakos pedagógusok szerveztek - nem nyilvánosan - anyanyelvi tábort, ez volt az előzmény. Az AESZ minden évben egy-egy nyelvésznek odaítéli A Nyelvőrzés Díját, melyet ezúttal az idén a marosvásárhelyi 75 éves Bartha Jánosnak adományoztak. (Korábban Murádin Lászlót és Asztalos Lajost tisztelték meg a kitüntetéssel.) /Máthé Éva: A magyar nyelv napjai ? Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2002. június 1.

A VIII. osztályt végző diákok számára hasznos tájékoztató füzetet jelentetett meg a Maros Megyei Tanfelügyelőség, amelyben a megye közép-, szakközép-, szak- és inasiskoláinak teljes kínálata szerepel. A megye diákságának egyharmada magyarul tanul. A tájékoztatóból kiderül, hogy az utóbbi években két nehezen kiharcolt magyar szakiskolai osztályt megszüntettek. Mezőgazdasági jellegű, magyar tannyelvű közép-, szakközép-, szak- és inasiskolai oktatás egyáltalán nincs az egész megyében, s továbbra is csak egyetlen gazdasági jellegű osztály indul az Elektromaros Iskolaközpontban. A középiskolai helyeket illetően a megyében kiegyensúlyozottabb a helyzet (110 román és 42 magyar tannyelvű osztály), addig a szakmai oktatás terén aránytalan az elosztás (70-12). Igaz, hogy az elmúlt években, amikor lehetőség nyílt, sem Sáromberkén, sem Dicsőszentmártonban nem volt elég jelentkező a magyar szakiskolai osztályokba. Az is igaz, hogy aki érdeklődött, azt azonnal elutasították, a jelentkezők kis számára hivatkozva. /(bodolai): Sorvasztják a szakoktatást. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2002. augusztus 31.

A tanügyminiszter fogadkozása ellenére a Maros Megyei Tanfelügyelőség úgy döntött, hogy az üresen maradt tanügyi állások betöltésére megvizsgálja azon tanerők kéréseit is, akik a versenyvizsgán nem érték el az ötös átmenőjegyet, sőt olyanok kérését is figyelembe veszik, akik nem is jelentkeztek a versenyvizsgára. /Mégis lesz helyük a tanügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2002. december 11.

Csak Albertini Zoltán vállalja Maros megye főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget a versenyvizsgán. A törvényes előírás szerinti harminc nappal szemben alig öt nappal előbb hirdetett versenyvizsgát a Maros megyei tanfelügyelőség a főtanfelügyelő-helyettes és pedagógusház-igazgatói tisztségre. A megye magyar nemzetiségű főtanfelügyelő-helyettese, Dónáth Árpád egészségi okokra hivatkozva nem hajlandó újabb mandátumot vállalni, a tanfelügyelőséget az iskolai év végéig viszi. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség megyei szervezetének ülésén a négy lehetséges utódot nevezett meg Albertini Zoltán, Andrássy Árpád, Horváth Gabriella és Nagy Edit személyében. Az újságíró megkérdezte, hogy Albertini miért nem volt hajlandó az épületre kitenni a helyhatósági törvény által előírt kétnyelvű táblát. Albertini válasza: nem tartja fontosnak ezt a lépést, ennél lényegesebb dolgokra szeretné fektetni a hangsúlyt. /Szucher Ervin: Új versenyvizsgát hirdetnek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

2002. december 27.

A magyar, ukrán és zsidó kisebbséget sértő cikke miatt az érintett három közösség máramarosszigeti szervezetei perelni készülnek a Ziarul de Sighet főszerkesztőjét. Vasile Tivadar főszerkesztő több ízben valótlan, a kisebbségekre nézve sértő dolgokat közölt. "Sokan elfelejtik, hogy 12 év alatt - amióta demokrácia van az országban - két kisebbségi iskola nyílt meg, miközben a többségért, vagyis a románság számára semmit sem tettek" - írja Tivadar. A cikk címe egyébként Mit akartok még? Nem szégyellitek magatokat? "Míg a városháza közpénzekből biztosítja a kisebbségi tanintézmények gondtalan működését, a szigetiek víz és fűtés nélkül maradtak." A főszerkesztő a magyarokat támadta: "Egy magyar nyelvű adásban, mely Máramarosszigetről szólt, elhallgatták, hogy a város 5 milliárd lejt áldozott a magyar iskola korszerűsítésére. Hangsúlyozták ellenben, hogy Tőkés László református püspök 25 millió lejt adományozott, míg Markó Béla RMDSZ-elnök 10 iskolatáblát hozott magával" - folytatja a cikk írója. Pesek Zoltán, a magyar iskola munkálatai pénzügyeinek adminisztrálására alapított Leövey Klára Egylet elnöke, az állítja, az állam csupán egymilliárdot fektetett be a tanintézménybe. "Ugyanakkor a költségvetés-kiegészítésből 150 millió lej készpénzt szavazott meg számunkra a helyi tanács" - tette hozzá az elnök. "Nagyon felháborító, amit Tivadar írt - mondta a Krónikának a történelmi Máramaros RMDSZ-szervezet elnöke, Gerstmayer József. - Nincs kizárva, hogy törvényszékhez fordulunk" - jelentette ki Gerstmayer. Zahoránszki Mihály alpolgármester az önkormányzatot érintő támadásokat sérelmezte. "Nem tudom, miből gondolja, hogy ötmilliárdot kapott az államtól vagy az önkormányzattól a Leövey Gimnázium. Levelet fogalmazunk meg az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkkel együtt, melyben hibaigazítást kérünk a szerzőtől, ugyanakkor felkérjük, kérjen bocsánatot a szigeti magyarságtól. Ha ez nem történik meg, bepereljük Tivadart" - jelentette ki Zahoránszki. A cikk szerzője értetlenségét fejezte a történtek miatt. "Én magam is magyar származású vagyok. Nem értem, mi a bajuk a vezetőknek. A Máramaros Megyei Tanfelügyelőségtől tudom, hogy ötmilliárd lejt fektetett bele az iskolába - mondta Vasile Tivadar. - Én a valóságot vázoltam, ami természetes, hogy nem tetszik a kisebbségek képviselőinek" - mondta a főszerkesztő. /Pesek Attila: Fellázadtak a helyi kisebbségek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./

2003. január 11.

Az elmúlt év végén a Maros megyei tanfelügyelőség, az RMDSZ vezetősége, valamint az érintettek megegyeztek, hogy a tanév végéig meghosszabbítják Dónáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes kinevezését, az RMDSZ közbelépésére Dónáthnak már a jövő héttől távoznia kell tisztségéből. Dónáth Árpádnak hat éve főtanfelügyelő-helyettes. Több ízben is jelezte: nem kíván újabb versenyvizsgán jelentkezni. Az évek során Dónáth többször is nézetkülönbségbe került mind a főtanfelügyelővel, mind az RMDSZ vezetőségével. Munkájáról azonban mindenki elismerően nyilatkozott. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség Albertini Zoltán testnevelő szakos tanárban kijelölte az utódját. A pedagógusszövetség elnöke, Tőkés András az RMDSZ vezetőségének a bosszúját vélte felfedezni Dónáth megsürgetett leváltásában, mert Dónáth aláírta a Polgári Kör által kiadott dokumentumot. /Szucher Ervin: Dónáth Árpád mégsem maradhat nyárig. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./

2003. május 8.

Nicolae Neagu, a Maros megyei tanfelügyelőség igazgatója szerint, szó sincs arról, hogy az eddig nem létező szakokból magyar tannyelvű osztályokat indítsanak azokban az iskolaközpontokban, ahol eddig csak román nyelven folyt az oktatás. Egy márciusi kormányhatározat értelmében csökkentették az elméleti képzést nyújtó középiskolai osztályok számát. Mivel a közoktatási minisztérium 147 elméleti középiskolai osztály működését engedélyezte Maros megyében, a tanfelügyelőség vezetősége 14 (utólag 13) osztály megszüntetéséről döntött. Mivel ezzel tovább romlott a nyolcadik osztályt végző magyar diákok lehetősége, hogy anyanyelven folytathassák tanulmányaikat, Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes azt az ígéretet kapta, hogy a fent említett iskolákban az európai uniós normáknak megfelelő úgynevezett B típusú magyar tannyelvű osztályokat is létrehoznak. Nicolae Neagunak most cáfolta ezt. Az új beiskolázási tervezet szerint néhány kivételtől eltekintve továbbra is csak a mechanika és a fafeldolgozás szak marad a szakmák iránt érdeklődő magyar diákok számára. A szakmai oktatásban pedig a 72 román tannyelvű osztály mellett mindössze 17 magyar osztályt terveznek. A líceumi oktatásban az arány 54 a 24-hez. /(bodolai): Megint becsapnak! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

2003. július 15.

Albertini Zoltán továbbra is Maros megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője, visszavonta felmondását. /(m. s.): Albertini marad. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

2003. szeptember 25.

A Maros Megyei Tanfelügyelőség tizenkét iskolabuszt igényelt a Közoktatási, Kutatásügyi és Ifjúsági Minisztériumtól. A tanév megkezdődött azonban az iskolabuszokból csupán kettő érkezett a megyébe. A tanfelügyelőség gazdasági igazgatója közölte, belátható időn belül nem fog megérkezni a fennmaradó tíz jármű. Iskolabusz nélkül maradt Alsóbölkény, ahová a soropházi és szentmihályi gyerekeket, Gernyeszeg, ahová a teleki és a magyarpéterlaki gyerekeket, továbbá Marossárpatak, ahová a pókai, mezőmajosi és pusztaalmási gyerekeket kellett volna beszállítani iskolába. Nem indulhatott iskolabusz Balavásár és Szentdemeter, Zágor és Küküllősolymos, Nagysármás és Kissármás, Küküllőszéplak valamint Nagylászló és Örményes, továbbá Nyárádmagyarós és Nyárádselye között sem. Két párhuzamos programról van szó: a kisiskolák megszüntetéséről, vagy ezeknek az iskolaközpontokkal való összevonásáról és az iskolabusz-szolgálat beindításáról. Ott ahol nem tudtak iskolabuszt biztosítani, a kis létszámú iskolák megmaradtak, a tanerőket kihelyezték, nincs fennakadás az oktatásban. /Mezey Sarolta: Tizenkettőből két iskolabusz érkezett. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2004. március 9.

A Maros Megyei Tanfelügyelőségen megbeszélést folytattak arról, melyek azok a marosvásárhelyi iskolák, amelyeket a csökkenő gyereklétszám miatt már a következő tanévtől összevonnak. A normatív támogatás bevezetése vidéki viszonylatban is az iskolák egy részének megszűnésével, összevonásával jár. Felmérés kezdődött el a megyei oktatásügyi hálózat feltérképezésére. Az összevonások nyomán egy sor pedagógusi állás megszűnik. Azok, akik állás nélkül maradnak, más iskolákba mehetnek. /Bodolai Gyöngyi: Készülnek a felmérések. Összevonják az iskolákat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

2004. május 13.

Máj. 11-én egy magánszemély egy táblát szerelt fel a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskola bejárata melletti falra. A fehér márványtáblán, egy kereszt alatt a következő szöveg olvasható: "Ezen román felekezeti iskola alapítóinak emlékére, amely iskolát 1919-ben Matei Partenie pap, Cristea Ioan tanító és dr. Dandea Emil építette". A szöveg felháborodást váltott ki Koronkán. A szóban forgó pap történelmi múltja, valamint az iskola építésének módja, amikor is csendőrök hajtották erőszakkal közmunkára a falu lakóit, nem indokolja a tábla ottlétét. Az emberek a közvélemény semmibevételének érzik azt, ami most a prefektúra és a Megyei Tanfelügyelőség aktív támogatásával megtörténhetett. A falu egyházi és művelődési életét mindvégig támogató erdélyi diplomatáról, Tholdalagi Mihályról nevezték el a tanintézetet. Kétéves huzavona után 2001. máj. 22-i a Megyei Tanfelügyelőség is jóváhagyta a Tholdalagi név felvételét, majd öt hónap múlva került sor az avatási ünnepségre. Ezután a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilapban kezdődtek el a tiltakozások, majd a koronkai iskolában megjelent Matei Cornel, aki azt állította, hogy a nagyapja építette az egykori román iskolát, és emiatt Tholdalagi helyett a nagyapjáról kellene elnevezni az iskolát. Nagy Márton, Jedd pogármestere igazoló iratokat kért arra vonatkozóan, hogy az iskolát valóban Matei Cornel nagyapja építette, ezeket a dokumentumokat azonban sohasem tudta bemutatni. Ily módon, a polgármester szerint törvénytelen volt feltenni a táblát. Az utóbbi években az iskolában végzett ellenőrzések burkolt célja is a táblaügy volt, amelynek szorgalmazója, Iacob Letitia tanfelügyelő többször is megfordult Koronkán, és az iskolaigazgatót próbálták rávenni, hogy törvénytelen módon értsen egyet a tábla feltételével. Wellmann Richárd igazgatót a napokban a tanfelügyelőség vezetőtanácsa elé rendelték. Megfenyegették. Ezt követően Matei Cornel munkásai felszerelték a táblát. Az idősek emlékeznek az iskolaépítésre: a csendőrök megverték azt, aki nem volt hajlandó részt venni a közmunkában. A 84 éves Balázs Károly szemtanúja volt az eseményeknek. Az állami román iskolát a nép építette, éjjel-nappal verték-hajtották a csendőrök a falu lakóit. /Bodolai Gyöngyi: Önkényes névadó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

2004. május 21.

Dáné Károly tanár, az RMDSZ Maros megyei oktatási alelnöke elmondta: szinte fejvesztve nevezik el az iskolákat Marosvásárhelyen a román igazgatók, a többségi román tantestületek, miközben a helyhatósági törvény értelmében a városi tanács hatáskörébe tartozik a közintézmények, utcák, terek nevének a módosítása, a névadás. A marosvásárhelyi 10-es általános iskola a napokban a Dacia nevet vette fel, de erről mit sem tudott például Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. A 13-as általános iskolát hamarosan N. Balcescuról nevezik el, és a magyar tantestület hiába kérte, hogy Balcescu-Petőfi legyen a név. A 17-es általános iskola Liviu Rebreanu nevét fogja felvenni, ott is hiába kérték a magyar tanárok, hogy Prietenie-Bartáság legyen az intézmény neve. Ugyanakkor a tanfelügyelőség megakadályozta, hogy a német tannyelvű osztályokat is működtető iskola a Friedrich Schiller nevét vegye fel. Dáné Károly azt is elmondta: Marosvásárhelyen utoljára 1957-ben neveztek el magyar nemzetiségű közéleti személyiségről iskolát! Dáné Károly diszkriminációnak tartja a beiskolázási lehetőségeket. Maros megyében az idén 5400 nyolcadik osztályos román tanuló végez, és 3108 hely van számukra a kilencedik osztályokban, ami 61,7%-os arány. A magyar végzősök száma 2333, nekik csak 1120 hely jut a magyar tannyelvű kilencedik osztályokban, ami 48 %-ot jelent. /(Máthé Éva): Florea szellemképei öntötték el a várost. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2004. november 29.

Sikeres volt a hétvégi pedagógus-továbbképző rendezvény Kolozsváron, amelynek szervezői a Gál Kelemen Oktatási Központ és a megyei tanfelügyelőség, főszereplői pedig a Debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Gyakorló Iskola oktatói voltak. A debreceni küldöttség a szakmai előadások előtt betekintést nyerhetett a Mezőség mindennapjaiba. Szembetalálták magukat az egyházak sajátos transzszilván munkavállalásának sikereivel, az archaikus szokásokban gazdag faluval. /Szabó Csaba: Élménypedagógia továbbképző szinten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2004. december 11.

Aláírásokat gyűjtenek egy marosvásárhelyi iskolában, ahol a szülők segítségével szeretnék elérni, hogy magyar nyelven is kifüggesszék a tanintézmény nevét. A magyar pedagógusok közül egyesek visszautasították, hogy részt vegyenek ebben az akcióban. A különböző átszervezések nyomán most már szinte nem maradt egyetlen magyar többségű általános iskola sem Marosvásárhelyen. A megyei tanfelügyelőségen működő névadó bizottság pedig évek óta megakadályozta több vidéki iskola magyar névadását. A marosvásárhelyi általános iskolák még meglévő magyar tagozatainak elsorvasztását már csak "fentről jövő" lépés alapján lehetne megállítani. A megkötendő megállapodások során ezt sem kellene szem elől téveszteni. /(bodolai): Képmutatás. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 11./

2004. december 16.

December 14-én a Megyei Törvényszék ítéletet hozott Andrássy Árpád, a Marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola leváltott igazgatójának munkajogi perében. A határozat megsemmisítette a Megyei Tanfelügyelőség döntését, amellyel Somesan Stefan főtanfelügyelő Andrássy Árpádot felmentette igazgatói tisztségéből. /b.: Jogtalan volt az igazgató leváltása. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

2005. február 4.

Az RMDSZ azt szerette volna, hogy magyar vezetője legyen a Maros Megyei Tanfelügyelőségnek. Dáné Károly marosvásárhelyi tanár az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatási felelőse elmondta, erről még nincs döntés. A tanfelügyelőségen nemcsak vezetőváltás lesz, hanem strukturális változások is lesznek. Kevés a magyar szaktanfelügyelő a megyében. Két hete új magyar tanfelügyelő van, aki a menedzsmentért felelős: Illés Ildikó mérnök, akinek menedzsmenti magiszteri diplomája is van. – Évről évre mind kevesebb a magyar iskolás. Például az építészeti líceumban a műépítészeti osztályt sem sikerült betölteni. El kell dönteni, hogy mi jobb: minden iskolában jelen lenni, vagy kevesebb iskolában erőteljesen jelen lenni. Eddig arra törekedtek, hogy lehetőleg minél több iskolában legyenek magyar osztályok. A következő megbeszélés szervezője a frissen bejegyzett Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete. Bármelyik megoldás konfliktushelyzetekkel jár. Évek óta gond, hogy nincsenek magyar közigazgatási szakemberek. Jelenleg Maros megyében nem létezik ilyen osztály és a következő tanévben sem lesz. /Máthé Éva: Oktatási gondok. Egyre kevesebb a magyar ajkú tanuló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2005. március 17.

Az egyetlen marosvásárhelyi magyar nemzetiségű általános iskolai igazgatót, Andrássy Árpádot, 2004. október elsején felmentették tisztségéből, amelyet négy évre versenyvizsgával nyert el. Tisztségéből való eltávolítása után Andrássy Árpád azonnal pert indított. 2004. december 14-én a Maros Megyei Törvényszék ítéletet hozott, amellyel visszahelyezték őt állásába. Az ítéletet azonban Somesan Stefan, a Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelője nem volt hajlandó végrehajtani, és megfellebbezte azt. A marosvásárhelyi Táblabíróság március 15-én tárgyalta újra az ügyet, melyen elutasította a tanfelügyelőség megalapozatlan fellebbezését és 5 millió lej perköltség kifizetésére kötelezte. Kincses Előd, Andrássy Árpád ügyvédje szerint, nemzeti ünnepünk szellemiségéhez méltó ítélet született, és védencét azonnali hatállyal vissza kell helyezni tisztségébe. /(mezey): Andrássy Árpádot visszahelyezik igazgatói tisztségébe. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

2005. július 20.

Bár Nyárádszereda várossá nyilvánítása előtt a helyi tanács mintegy félszáz utcának kívánta megváltoztatni a nevét, jelenleg a város egyetlen utcája sem hordozza magyar személyiség nevét. A 98 százalékban magyarlakta település tanácsosai és a polgármesteri hivatal vezetői egymást okolják a helyzet kialakulásáért. Dászkel László polgármester szerint a javaslattevők azóta is a jegyzőtől várják el, hogy összeállítsa a dokumentációt, holott az ő kötelességük lenne ezt megtenni. – A tanácsban értelmiségellenes hangulat alakult ki, vélekedett Adorjáni Árpád, az önkormányzat művelődési bizottságának elnöke. Egyesek még Ady Endre neve ellen is tiltakoztak. Ez év február 21-től a város gimnáziuma Bocskai István, Nyárádszeredában megválasztott erdélyi fejedelem nevét viseli, az általános iskolát pedig Deák Farkas 1848-as forradalmárról nevezték el március 15-én, a megyei tanfelügyelőség válaszra sem méltatta a tanintézetek névváltoztatási kérelmét. A gimnázium esetében az elmúlt években Adorjáni Zoltán volt igazgató három ízben is próbálkozott a névadással, de még a minisztériumtól is negatív választ kapott. /Szucher Ervin: Piszkozatban felejtett elnevezések Nyárádszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2005. október 28.

Marosvásárhely az elmúlt iskolai év mérlegét ismertették a megyei tanfelügyelőség képviselői az iskolaigazgatókkal. A kisérettségin Maros megyében az országos eredménynél valamivel rosszabb volt az átlag, a diákok 70,71 százaléka vizsgázott sikeresen. A megye 99.650 diákjából 2004-05-ben 1329 osztályban 31836 diák tanult magyar és 1087 német nyelven. Az anyanyelvi oktatás legfőbb problémáját a hiányzó tankönyvek jelentik – vélekedett a nemzetiségi oktatásért felelős Albertini Zoltán. 21 I-VIII. osztályos iskola szűnt meg az elmúlt tanévben. /(bodolai): Csökkent a gyermekek és az iskolák száma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

2005. november 10.

Szovátán a Faipari Iskolaközpontban a posztliceális képzés első évében mindeddig román nyelven folyt a tanítás. Tóth Ferenc a Totart Alapítvány nevében beadvánnyal fordult az iskolához, illetve a Megyei Tanfelügyelőséghez, amelyben kérte, hogy a posztliceális képzés ne román, hanem magyar nyelven történjen. Beadványát tíz magyar anyanyelvű elsőéves is aláírta, ennek ellenére Vass Ferenc igazgató elutasította a kérést. A Megyei Tanfelügyelőség azt a választ adta, hogy a tanulók megválaszthatják az oktatás nyelvét. Ezután Tóth Ferenc a romániai magyar oktatásért felelős intézményekhez, továbbá a sajtóhoz fordult, mivel szerinte „az iskola igazgatója megsérti a román tanügyi törvényt és egyben akadályozza a magyar nyelvű képzést.” Vass Ferenc igazgató a Népújság munkatársának kifejtette, román nyelvű oktatást kérelmeztek, ezt hagyta jóvá a tanfelügyelőség. Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettes intézkedett, magyarul fog folytatódni az oktatás. /Mezey Sarolta: Csak akarni kell. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

2006. május 23.

Május 22-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában rendezték meg az óvodások megyei mesemondó vetélkedőjét. A Hol volt, hol nem volt című versenyt első alkalommal szervezi meg a Maros Megyei Tanfelügyelőség. A „kis előadóművészek” szebbnél szebb magyar népmesékkel és állatmesékkel nyerték el a közönség tetszését. Kilyén Ilka színművésznő dicsérte a gyerekek színészi képességeit. /Menyhárt Borbála: Mesedélelőtt a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998