udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhely-kovesdombi unitarius egyhazkozseg

2006. augusztus 4.

Európában és magyar nyelvterületen különösen nagy jelentőségű a XVI. század végén az unitárius egyház megalakulása. Marosvásárhelyen a Kövesdombon épült fel és befejezés, felszentelés előtt áll az unitárius templom, s ha a városi tanács képes lesz rá, hogy kiharcolja, akkor a Dávid Ferenc téren fog állni, mert így nevezik majd a domboldalt, ahol a templom áll, az unitáriusok elképzelése szerint. Július 30-a nagy nap volt a közösség életében. Hivatalosan most már létezik a Marosvásárhely, Kövesdombi Unitárius Egyházközség. Erre a napra hirdették meg a lelkészválasztó közgyűlést, s aki tehette, ott volt a 900-nál több egyházfenntartóból. Az új egyházközség lelkészének Kecskés Csabát választották, aki már közel tíz éve szolgálja híveit. /Kuti Márta kebli tanácsos: Régi hit – új egyházközség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

2006. november 23.

Márciusban alakult meg Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius gyülekezet. December 2-án felszentelik az immár hét éve épülő kövesdombi templom főhajóját és beiktatják megválasztott lelkészüket, Kecskés Csabát. Most is dolgoztak a hívek, segítkeztek az új kövesdombi templom építésében. A Bolyai téri unitárius egyházközség közel négyezer unitáriust tart számon a városban és a peremtelepüléseken. Az új gyülekezet megalakulásakor kettéosztották a gyülekezetet. Azért osztották meg a nagy unitárius gyülekezetet, hogy jobban tudják gondozni a híveket. A templomszenteléssel még nincs vége az építkezésnek. Azt szeretnék, hogy az új templom kulturális, művelődési központ is legyen. /Templom és közösségépítés az új unitárius gyülekezetben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

2007. február 26.

Két néhai unitárius értelmiségi személyiségről nevezték el ünnepi istentisztelet kíséretében a nemrég felépült marosvásárhelyi, kövesdombi unitárius templom épületegyüttesének két termét. A tanácsterem Bözödi György író nevét vette fel, a még épülőben levő ifjúsági termet pedig Balázs Ferenc lelkész-íróról nevezték el. Balázs Ferenc szellemi hagyatékát Kecskés Csaba, az új egyházközség első lelkipásztora elevenítette fel. Bözödi György emlékét Gálfalvi György író idézte fel. Az újsütetű Bözödi György teremben megnyílt Marton Ágota Márta festményeinek tárlata. A két nevet kapott terem névadóját plakettek is megidézik, melyeket Hunyadi László szobrászművész adományozott a kövesdombi unitárius egyházközségnek, /Benedek István: Névadó ünnepség a kövesdombi unitáriusoknál. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

2007. március 1.

A Székelyvásárhely Egyesület által szervezett előadás-sorozat célja a székelyföldi önrendelkezés különböző aspektusainak megvilágítása. A marosvásárhelyi Kövesdombi Unitárius Egyházközség tanácstermében március 1-jén Pál-Antal Sándor, Fodor Imre, Izsák Balázs és Bod Aladár értekezik az önrendelkezés történelmi, jogi és gazdasági hátteréről. /Újra a székelyföldi autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./

2007. március 6.

Teremavató kiállításon mutatkozott be Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius egyházközség közösségének Marton Márta Ágota festőművész. A fiatal alkotó munkáit idősebb kolléga, Kedei Zoltán ajánlotta a közönség figyelmébe. /(nk): Érzelmek hullámhosszán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

2007. március 31.

2007. február 25-én a marosvásárhelyi Kövesdombi Unitárius Egyházközség múlt év decemberében felszentelt templomában a tanácstermet Bözödi György Teremnek, a még készülő, ifjúsági és gyermekfoglalkozásoknak szánt helységet Balázs Ferenc Teremnek nevezték el. Kecskés Csaba tiszteletes beszédében a lelkész-író Balázs Ferenc személyiségét idézte meg, Bözödi Györgyről pedig Gálfalvi György, a Látó főszerkesztője, az író barátja beszélt. Az elnevezés ötletgazdája Kuti Márta volt. Marosvásárhelyen számtalan utcát neveznek el olyan személyiségekről, akiknek nemhogy semmi vagy alig van közük a városhoz, de az sem számít, ha tömeggyilkosok, s nemcsak Antonescu, de a 19. századi Ion Buteanuról is elmondható 1849-es „dicső” tettei nyomán utca őrzi a nevét. Ez így van Erdély minden városában. Az új gyarmatosításhoz hozzátartozik a módszer, miszerint „minden a mienk, és mi mindig itt voltunk” stb. Mindenkinek tennie kell a dolgát, ott és azt, amihez legjobban ért. Az egyházaknak nemcsak az a dolga, hogy Isten igéjét hirdessék, hanem az is, hogy az anyanyelven tartott istentiszteletet megőrizzék, az anyanyelv ápolóit, a nemzeti kultúra nagy egyéniségeit felmutassák a jövő nemzedéknek, és emléküket minden lehetséges módon ápolják. Beláthatatlan az az idő, amikor Marosvásárhelyen még egyszer utcát neveznek el Mentovich Ferencről például. 1961-ben a cikkíró a róla elnevezett utcában lakott, de mire elvégezte az egyetemet már rég a Toplita nevet viselte. Tolnai Lajos, Petelei István, Molter Károly, Kemény János, Bözödi György, Sütő András, vagy a kiváló képzőművészek, mint Bordi András, Barabás István, Izsák Márton stb. mikor kapnak utcát, teret, vagy mikor kapja vissza az elorzottat, mint Tolnai vagy Petelei? Erre még várhatunk, de a mi intézményeink, létesítményeink, iskoláink mind-mind nevesíthetők, írta Kuti Márta. Bözödi György (1913–1989) élete a kommunista rendszerben csak börtön, kényszermunka, és icipici nyugalom két házkutatás között, az örökös rettegés között telt el. /Kuti Márta: Névadás – emlékeztetőnek. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. március/

2009. június 9.

Június 6-án Marosvásárhelyen a kövesdombi unitárius egyházközségben megnyílt a 150 éve született Benedek Elek, a nagy mesemondó emléke előtt tisztelgő Habakuk Ifjúsági Bábjátszó Egyesület kiállítása. A tizenhárom éves Habakuk házilag életre keltett bábfigurái, hősei közül szinte senki sem hiányzott. 1996-ban a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület keretén belül alakult meg a Habakuk. Kézimunkacsoportként indult, tanítóképzős lányok kérésére, akik szerettek volna mesefigurákat készíteni a rájuk bízott gyerekeknek. 1999-ben vettek részt először egy bábjátszó fesztiválon Baróton, azóta a bábozás szenvedélyükké vált. 2003 januárjában váltak önállóan bejegyzett egyesületté – foglalta össze Bartha Julianna, a bábjátszó egyesület elnöke a hazai és Kárpát-medencei fesztiválokon többszörösen kitüntetett Habakuk történetét. /Nagy Székely Ildikó: Ujjaikon mesevilág. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998