udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Birosag

2004. március 11.

A Marosvásárhelyi Bíróságon márc. 10-én tárgyalták azt a bűnügyi panaszt, amelyet Lazar Ladariu, a Cuvantul Liber Maros megyei napilap igazgató-főszerkesztője, a Román Nemzeti Egységpárt országos alelnöke nyújtott be Spielmann Mihály városi tanácsos ellen, akitől egy euró kártérítést, illetve a sajtóban közzétett nyilvános megkövetést kért. A felperes becsületsértéssel és rágalmazással vádolta az RMDSZ helyhatósági képviselőjét, mivel azon a 2003 májusában tartott tanácsülésen, amelyen Marosvásárhely díszpolgári címeinek adományozásáról hoztak határozatot, Spielmann Mihály tanácsosi minőségében nem értett egyet azzal, hogy Lazar Ladariu is a város kitüntetettjei között legyen. A képviselő a marosvásárhelyi magyar közvéleményre hivatkozva jelentette ki: miért tüntessenek ki egy magyarellenes személyt, amikor vannak olyan tekintélyes román polgárai is a városnak, akiket nemzetiségétől függetlenül mindkét fél tisztel. Panaszában Lazar Ladariu agresszív etnikai szavazásnak minősítette a 2003 májusában hozott határozatot, amelynek során az RMDSZ-képviselők egyöntetűen ellene szavaztak. A felperes szerint Spielmann Mihály a szabad véleménynyilvánításhoz való jogában sértette meg, és ezzel az volt a célja, hogy tekintélyét csorbítsa. Spielmann Mihály egy cikkgyűjteményt adott át a bíróságnak, amelyek Lazar Ladariu magyarellenességét bizonyítják. A tárgyaláson Lazar Ladariu kifejtette, hogy nem ért egyet Románia föderalizálásával, a székelyföldi autonómiával, de szereti a tisztességes magyarokat a zsidókkal, cigányokkal és szászokkal együtt. Hozzátette: megengedhetetlen, hogy egy kisebbségi döntse el, hogy a többségi románok közül ki kapjon díszpolgári címet. A tárgyaláson a bírónő sorra elutasította a Spielmann Mihályt védő Jung Ildikó kérdéseit, aki a helyhatósági törvényre és alkotmányra hivatkozva jelentette ki, hogy képviselőként, az RMDSZ-tanácsosnak joga van választói véleményét fenntartani. Ezzel szemben a felperes magyar személyiségekre vonatkozó utalásai Tőkés Lászlótól Wass Albertig bekerültek a jegyzőkönyvbe. Mivel Spielmann Mihály megerősítette, hogy RMDSZ-tanácsosként nem vonhatja vissza azt az állítását, hogy Lazar Ladariu írásaiban, és az általa vezetett lap szellemiségében az elmúlt évek során magyarellenességét bizonyította, a tárgyalás azzal ért véget, hogy a következő alkalomra két- két városi tanácsost tanúként beidéznek. /(bodolai): Lazar Ladariu kontra Spielmann Mihály. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

2005. március 11.

A Marosvásárhelyi Bíróságon március 10-én folytatódott Lazar Ladariunak a Spielmann Mihály ellen benyújtott rágalmazási és becsületsértési pere. 2003 májusában a városi tanács ülésén Spielmann és RMDSZ-es tanácsostársai Lazar Ladariu díszpolgárrá választása ellen szavaztak. A szavazást megelőzően Spielmann indoklásképpen az elutasításhoz kifejtette, hogy az újságíró rengeteg magyarellenes és gyűlöletkeltő cikket tett közzé lapjában. A bíróság előtt magyarul vallomást tevő Szepessy László megerősítette, hogy a közvélemény ítéletét tolmácsolta a városi tanács felé, neveket és személyeket sorolt fel, akik őt megkeresték, körzeti elnökök és egyszerű tagok, ő pedig továbbadta Spielmann Mihálynak, a városi tanács RMDSZ-frakciója képviselőjének a városlakók felháborodását. /Cs. B.: Újabb tárgyalás a L. Ladariu vs. Spielmann Mihály perben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

2006. február 11.

Február 10-én tartott sajtótájékoztatót Marosvásárhely dr. Kincses Előd ügyvéd. A Marosvásárhelyi Bíróság döntése szerint nem büntetendő Molnár Józsefnek azon kijelentése, hogy „Magyarország lépésről lépésre második Izrael lesz…” Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot szerint ez etnikai diszkrimináció, ezért a Marosvásárhelyi Bíróság 5 millió lej pénzbírságra ítélte Molnár Józsefet. Kincses Előd a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva fellebbezett, ennek helyt adott a bíróság. A másik döntés a nagyváradi premontrei szerzetesrend ügyében született. A katolikus rend több mint tíz ingatlannal, földterülettel és egy mészkőbányával is rendelkezett. A kérést elutasították, Kincses Előd közbenjárásával a pert újraindították. A mészkőbánya esetében hosszas tárgyalássorozat után megszületett a bírósági határozat: semmisnek nyilvánította az államosítást. – A premontrei szerzetesrend ügyében precedens értékű döntés született, így lehetőség nyílik más hasonló helyzetben levő intézményeknek is visszakérni jogtalanul elkobzott ingatlanjaikat, hangsúlyozta dr. Kincses Előd. Dr. Kincses Előd egy héten belül benyújtja a bírósághoz Barabás Ernő kegyelmi kérvényét, remélve, hogy az 1990-es márciusi események miatt elítélt 55 éves férfi büntetését eltörlik. Barabás Ernőt 1992-ben távollétében, a Mihaila Cofariu ellen elkövetett emberölési kísérlet miatt 15 év börtönbüntetésre ítélték. Kincses hivatkozni fog az ügy elévülésére, s arra, hogy nem tudták bebizonyítani egyértelműen Barabás Ernő gyilkossági szándékát. /(vajda): Precedens értékű jogi döntések. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

2007. április 3.

Április 6-ra halasztotta április 2-án a Marosvásárhelyi Bíróság a Barabás Ernő nevére kiadott európai letartóztatási parancs ügyében történő döntést. A férfit az 1990-es marosvásárhelyi vérengzések után ítélték tíz év börtönre, ő azonban Magyarországra menekült. Február 27-én európai letartóztatási parancsot adott ki a bíróság Barabás Ernő ellen. Barabás ügyvédje, Kincses Előd fellebbezett, kijelentette, a bíróság „azokat vádolja, akik az önvédelemhez való jogukkal éltek“. Kincses elmondta, csak magyarokat és cigányokat ítéltek el, holott ezek nem tettek mást, mint védték magukat a Maros mentéről és a Görgény mellől behozott románokkal szemben. Barabás Ernőt 1992-ben 10 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték gyilkossági kísérlet vádjával – a bíróság szerint Barabás egy hodáki férfit, Mihaila Cofariut akart meglincselni. Barabással együtt Cseresznyés Pált is tíz év börtönre ítélték, de Emil Constantinescu akkori államfő 1996 karácsonyán Cseresznyést kegyelemben részesítette. /M. L. : Eltolták Barabás ítélethirdetését. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

2008. október 27.

„Ez egy terrorista támadás volt” – ismételte meg Andrei Schwartz, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének alelnöke azt a megfogalmazást, amellyel Aurel Vainer parlamenti képviselő, a szervezet elnöke minősítette korábban a bukaresti, Giurgiului úti zsidó temető meggyalázását. Mintegy 130 felbecsülhetetlen értékű, évszázados sírkő esett teljesen a vandalizmus áldozatául, további mintegy száz sírkő pedig még helyrehozható módon rongálódott meg. A zsidó közösségi vezetők elítélik a fővárosi rendőrség szóvivőjének nyilatkozatát: Christian Ciocan úgy vélekedett, nem minősíthető antiszemitának a cselekedet, vagy legalábbis „a vizsgálat első eredményei nem utalnak erre”. Az elmúlt években több zsidó temetőt gyaláztak meg Romániában, de Bukarestben ez az első jelentősebb eset. A bukaresti temetőgyalázás egybeesett egy, az antiszemitizmusról szóló bukaresti konferenciával, amelyet a hétvégén tartottak a helyi Zsidó Közösségi Központban. Az Antiszemitizmus a romániai sajtóban című kerekasztalon Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője és meghívottja, Asztalos Csaba – az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke – felidézte Molnár József, a Székely Nemzeti Tanács erdőszentgyörgyi küldöttjének esetét. Molnár József kijelentette, Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy „egy második Izraellé válik”. A CNCD akkor ötmillió régi lejes pénzbírsággal sújtotta Molnárt, aki azonban ügyvédje, Kincses Előd révén megóvta a marosvásárhelyi bíróságon a döntést, amelyet érvénytelentettek. /Vandálok garázdálkodtak a bukaresti zsidó temetőben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2009. április 28.

Elutasította a marosvásárhelyi bíróság annak a 221 nyárádszeredai lakosnak a keresetét, akik azért fordultak az igazságszolgáltatáshoz, mivel Marius Pascan Maros megyei prefektus megakadályozta, hogy népszavazást írjanak ki, amelyen a városka főterének sorsáról döntöttek volna. A bíróság indoklás nélkül utasította el a lakosok perbe való belépését – tájékoztatott közleményében Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos. Az MPP-s önkormányzati képviselő szerint a prefektus más módon is megpróbálta befolyásolni az ügy menetét: arra akarta kötelezni a tanács tagjait, hogy tanácsi határozattal vegyék ki a település leltárából azt a főtéri parkrészt, ahova az ortodox egyház templomot akart építeni. Nyárádszereda választottjai a tanácsülésen egyhangúlag elutasították a prefektusi kezdeményezést, és nem szavazták meg a területre vonatkozó határozat módosítását. /Nyárádszereda: elutasított kereset. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998