udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 100 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-100
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Helyi Onkormanyzat/Tanacs

1999. május 14.

Ismeretes, hogy a kormányrendelettel 15 ingatlant juttat vissza a romániai magyar történelmi egyházaknak. A gyulafehérvári érsekség visszakapja azt a csíksomlyói iskolaépületet, amelyben jelenleg a járványkórház működik. El is készült már a részben használt épület átadási-átvételi protokollja. Gyulafehérváron a katolikus teológia visszakapja a Képzőművészek Szövetsége használta épületet; megvan hozzá a prefektúra beleegyezése. Déván visszakerül eredeti tulajdonosához a ferencrendiek kolostora; jelenleg árvaház működik benne ferencrendi szerzetesek irányításával. A szatmári katolikus püspökség két épületet kap vissza: Nagykárolyban a Szent László konviktust, amely jelenleg használatlan; valamint Szatmárnémetiben a római katolikus konviktust, jelenleg az Unio szaklíceuma működik benne nagyon kevés diákkal. A váradi római katolikus püspökség tulajdonába visszajut Nagyváradon a Szent József kórház használatlan épülete, valamint a misericordiánus kórház épülete, amelyet jelenleg a megyei egészségügyi igazgatósága használ. A temesvári római katolikus püspökség Temesváron visszakapja a katolikus líceum épületét, amelyet részben az egyetem Elektrotechnika Kara használ, valamint a Miasszonyunk kolostort, amelyben jelenleg javítóműhelyek vannak. A Királyhágó környéki református egyházkerület tulajdonába kerül újra a zilahi református művelődési ház, jelenleg a városi művelődési ház; valamint Barátkán a református egyház tanácsterme a helyi kórház használatából. Az erdélyi református püspökség visszakapja Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégium régi, megrongálódott, s csak részben használt épületét, valamint Marosvásárhelyen a református leánylíceum épültét; a marosvásárhelyi városi tanács gondoskodik az épületben működő jogi személyek elköltöztetéséről. Az unitárius egyház visszakapja Kolozsváron a püspöki székhelyt; az evangélikus egyház pedig Nagyváradon a parókia könyvtárának épületét. /Zsehránszky István: A 15 visszaadott ingatlan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2000. február 9.

A marosvásárhelyi Állami Magyar Színházhoz színészeiből áll a vendégszereplő Gruppen-Hecc kabarétársulat. Csíkszeredai vendégszereplésül alkalmával mondták el véleményüket a színészek biztonságérzetéről és az elmulasztott színházi reformról. Megállapították, hogy ideje eltűnőben van a színészközpontú színház, a színházakon belül egyre nagyobb hatalmat biztosítanak az igazgatóknak, a rendezőknek, a társulatvezetőknek. A színész kiszolgáltatott bábu lett. Ebben a kolozsvári színház volt az úttörő, őket követték a temesvári, majd a sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi társulatok. - Színházi reform 1990 óta nem volt. 1993-ban készült reformterv, de nem valósították meg. Jelenleg minden színészt versenyvizsgával vesznek fel, mindenkivel éves szerződést kötnek, amelyet lehet hosszabbítani. Négy esztendő után megkötik a meghatározatlan időre szóló munkaszerződést. Ez esetben egyfajta biztonságban van a színész. A Gruppen-Hecc kabarétársulat 1991-ben alakult meg, Erdélyben ez az egyetlen magyar politikai kabaré. Ez magántársulat, a marosvásárhelyi színház vezetősége nem barátja ennek a vállalkozásnak. Ez a csapat olyan falvakba jut el, ahová a színház évek óta be nem teszi a lábát. A vásárhelyi színházban megszűnt a falura járás, ez már nem divat. - A marosvásárhelyi színház művészeti vezetésének kinyilvánított szándéka a nagy drámairodalom megközelítése, a közönség már nem érdekli a vezetőséget: egy esztendő alatt 27 ezer nézőt vesztett a marosvásárhelyi színház, ebből 15 ezret a magyar társulat. /Szatmári László: Kiszolgáltatott bábuk a színészek. Beszélgetés egy elmulasztott reformról. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2000. április 14.

Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2002. november 27.

1962-ben, 40 éve alakult meg a marosvásárhelyi Nemzeti Színház román tagozata, ezt ünnepli a nov. 27-én tartandó gálaest. A jubileumi ünnepségre a marosvásárhelyi román nyelvű hivatásos színjátszásról monográfia jelenik meg 450 oldalon. /(lokodi): 40 éves a maros-vásárhelyi román hivatásos színjátszás. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./ Marosvásárhelyen 1962-ig csak magyar színház volt!

2003. június 21.

Kolozsváry Zoltán, az RMDSZ marosvásárhelyi városi tanácsosa kijelentette, soha nem fog anyanyelvén beszélni a tanácsüléseken. Kolozsváry hozzátette: a magyar nyelv használata a helyi tanácsban nem demokratikus gyakorlat és nem is prioritás az RMDSZ számára. - A román nemzetiségű tanácsosokkal való jó megértés érdekében ezt az érzékeny kérdést kerülni kell - fogalmazott a tanácsos. A marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-frakciójának helyettes vezetője leszögezte, soha nem fog élni anyanyelvhasználati jogával, még akkor sem, ha a helyhatósági törvény ezt lehetővé teszi. /Nem él anyanyelvhasználati jogával a tanácsos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2003. október 9.

Dorin Florea polgármester okt. 6-i sajtótájékoztatóján került nyilvánosságra, hogy létezik a prefektúrának egy olyan írásbeli értesítése, amelyben törvénytelennek nyilvánítja Marosvásárhely városi tanácsának határozatát, amely szerint a Calarasilor utca újra visszakapja régi nevét. Borbély László parlamenti képviselő szerint a prefektusnak nem a különféle bizottságok háta mögé kellene bújnia, hanem tisztán ki kellene mondania véleményét, hogy azért nem lehet elnevezni egy utcát egy magyar személyiségről, mert ez politikai kérdést jelent. Benedek István tanácsos figyelmeztette a polgármestert, hogy a szóban forgó határozatot életbe kellene léptetni, és ki kell tenni a Kossuth névtáblákat az utcában. /(bodolai): A prefektúra írásban tiltakozik a Kossuth név ellen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

2003. november 18.

Az RMDSZ a marosvásárhelyi városi tanácsban többségben van, a közös munka nyugalmát óhajtotta. Azonban egyre inkább elszabadulnak az indulatok Dorin Florea polgármesterben, jelentette ki Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a nov. 17-i sajtótájékoztatón. Kelemen Atilla szerint a polgármester közpénzen kiadott füzetecskéje minden megvalósítást kizárólag a polgármesternek tulajdonít. Ez hamisítás. Az RMDSZ is készített egy anyagot az elmúlt három évről, a polgármester nyilatkozatairól, a megvalósításokról. Ez fogja a polgármester igazi tevékenységét bemutatni. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem óhajtott konfrontációt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2003. december 2.

Szinte egy kezén megszámolhatja az ember azokat a határon túli magyar törvényhozási, önkormányzati képviselőket, akik kisebbségi helyzetben élni szoktak, élni mernek az anyanyelven való megszólalás jogával. Vajdaság tartományi parlamentjében Teleki Júlia és Bacskulin István képviselők szólalnak fel magyarul. Marosvásárhely városi tanácsában - ahol ráadásul abszolút többségben vannak a magyar képviselők - egyedül Ráduly Levente beszél anyanyelvén. Mindkét testületben több magyar képviselő van, akik nem élnek az anyanyelvhasználat természetes és törvényes jogával. Marosvásárhely városi tanácsa az RMDSZ képviselőinek egyetértésével nem alkalmaz tolmácsot és fordító berendezést, bár a törvény szerint erre lehetőség lenne. A magyar többségű Hargita megyei tanács ülésein korábban Bardóczy Csaba beszélt magyarul. Később Borsos Géza kezdeményezésére az RMDSZ képviselőcsoportja határozatot fogadott el, kötelezve tagjait anyanyelvük használatára. /Magyar képviseletet magyar nyelven! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./

2004. január 30.

Újból leszavazta a marosvásárhelyi önkormányzat Mihály vajda (Mihai Viteazul), illetve II. Rákóczi Ferenc szobrának felállítását. Az RMDSZ-frakció tagjainak nemtetszését az váltotta ki, hogy a román tanácsosok már nem Mihály vajda mellszobrának felállítását akarják, hanem életnagyságú lovas szobrot szeretnének emelni. Spielmann Mihály tanácsos kifejtette, hogy mindkét fejedelem szobrának helye van Marosvásárhelyen, de a vásárhelyi magyarság nem albérlő a városban, hogy megelégedjék egy kis szoborral, valami eldugott helyen. Dávid Csaba tanácsos kifejtette, hogy amennyiben nem sikerül a magyarságnak megfelelően döntenie, akár 20 évig is elhalasztják a szobrok felállítását. Benedek István tanácsos kifejtette: törvénytelen, hogy a prefektúra előtt továbbra is ott áll a vajda szobra, de ez véleménye szerint nem a tanácsosokon múlik, sokkal mélyebbről ered. „Ha arra gondolunk, hogy Romániában hogyan tartják be a törvényeket, akkor sokáig ott fog állni a prefektúra előtt” – mondta Benedek. /Antal Erika: „A magyarság nem albérlő Vásárhelyen”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2004. június 19.

Jún. 18-án üléseztek először Marosvásárhelyen az újonnan megválasztott városi tanácsosok. A marosvásárhelyi önkormányzati közgyűlés 23 taggal rendelkezik, ebből 12 RMDSZ-tag, a kormányzó PSD három, a Nagy-Románia Párt három, a Nemzeti Liberális Párt két, a Román Nemzeti Egységpárt két mandátumot szerzett, és egy független jelölt is bejutott. Az ülést rangidős elnökként Kolozsvári Zoltán mérnök vezette, aki negyedik alkalommal jutott be a testületbe. Dorin Florea polgármester kijelentette: ragaszkodik eredeti elképzeléseihez. Az RMDSZ-frakció nevében Kolozsvári Zoltán figyelmeztette a polgármestert: a tanácsosok különböző csoportokat képviselnek, melyeknek nem azonosak a prioritásaik. Megválasztották az alpolgármestereket: Csegzi Sándort /az elmúlt négy évben is az volt/ és Bárczi Győző Istvánt, aki eddig jogtanácsosként dolgozott. /Győzött a papírforma: Két magyar alpolgármestere van Marosvásárhelynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2005. március 9.

2004 szeptemberében a Restitúciós Bizottság visszaszolgáltatta a református egyháznak a Bolyai Farkas Líceum épületét, a katolikus egyháznak a marosvásárhelyi Unirea Líceumot és a Művészetit. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megtámadta a döntést, a táblabíróság a Bolyai és az Unirea visszaszolgáltatását törvénytelennek hirdette ki. Dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-frakciójának vezetője kijelentette: „a polgármester alattomosan járt el, nem nyújthatott be a testület nevében fellebbezést, a véleményünket nem kérte ki”. Bárczi Győző alpolgármester elmondta, ő tudott az ügyről, és a február 7-i táblabírósági döntés után átadta Borbély László területrendezési miniszternek a táblabíróság indoklását, és támogatását kérte az ügyben.. Borbély László pedig azt mondta, hogy tudott az ügyről, ezért megkereste a marosvásárhelyi alpolgármestereket, nézzék meg, mi a valós helyzet. A Restitúciós Bizottság fellebbezett az ítélet ellen. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár átiratot küldött az igazságügy-minisztériumnak, amelyben felhívja a figyelmet, hogy fennáll a gyanú, miszerint a marosvásárhelyi bíró részrehajlóan döntött. /(mózes): Borbély László a visszaszolgáltatott líceumok ügyéről. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./

2005. március 11.

A Marosvásárhelyi Bíróságon március 10-én folytatódott Lazar Ladariunak a Spielmann Mihály ellen benyújtott rágalmazási és becsületsértési pere. 2003 májusában a városi tanács ülésén Spielmann és RMDSZ-es tanácsostársai Lazar Ladariu díszpolgárrá választása ellen szavaztak. A szavazást megelőzően Spielmann indoklásképpen az elutasításhoz kifejtette, hogy az újságíró rengeteg magyarellenes és gyűlöletkeltő cikket tett közzé lapjában. A bíróság előtt magyarul vallomást tevő Szepessy László megerősítette, hogy a közvélemény ítéletét tolmácsolta a városi tanács felé, neveket és személyeket sorolt fel, akik őt megkeresték, körzeti elnökök és egyszerű tagok, ő pedig továbbadta Spielmann Mihálynak, a városi tanács RMDSZ-frakciója képviselőjének a városlakók felháborodását. /Cs. B.: Újabb tárgyalás a L. Ladariu vs. Spielmann Mihály perben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

2005. április 30.

A Marosvásárhelyi Városi Tanács elfogadta a többséget alkotó RMDSZ-frakció javaslatát azzal kapcsolatban, hogy a tanácsosok román és magyar nyelvű hivatali igazolványokat kapjanak. A román tanácsosok szerintük a kétnyelvű igazolványok bevezetése nem rossz ötlet, de hasznosabb lenne, ha a második nyelv a román mellett az angol lenne. /Kétnyelvű igazolványok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

2005. június 7.

Elmarasztaló hangvételű nyílt levelet küldött Ciprian Dobre Maros megyei prefektusnak és Lokodi Editnek, a megyei tanács elnökének második polgármesteri mandátuma egyéves érvfordulóján Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere. Florea június 6-i sajtótájékoztatóján ugyanakkor bírálta a városi tanács tagjait és a megye parlamenti képviselőit is. Dorin Florea szerint a prefektúra elhanyagolja a városlakók legfőbb gondjait. A polgármester a hadügyminisztérium repülőterét, lövöldéjét, kaszárnyáit és sportlétesítményeit szeretné a városháza tulajdonába venni. „Engem a megye legfontosabb dolgai érdekelnek – reagált a nyílt levélre Ciprian Dobre. – Most is közigazgatási gondokkal foglalkozom, és nem kampányolok.” Lokodi Edit megyei tanácselnök szintén visszautasította a vádakat. Dorin Florea a városi tanácsot sem kímélte. A polgármester szerint a testület rendkívül gyenge, és a gáncsoskodáson kívül semmivel sem foglalkozik. „A polgármester csak azt nem veszi észre, hogy a tanács a döntéshozó, ő pedig a végrehajtó” – replikázott Kirsch Attila, az RMDSZ képviselője. Mint mondta: valóban rosszul működik a polgármester és a tanácsosok közötti kommunikáció, de ez annak tudható be, hogy a polgármester „önfejűen szeret dönteni”. /Szucher Ervin: Mindenkivel elégedetlen Marosvásárhely polgármestere. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2005. június 18.

Nem ildomos emlegetni Marosvásárhelyen azt, hogy hányadik alkalommal kerül sor a Marosvásárhelyi Napok nevű egyhetes programra, mert akkor kiderül, hogy ennek elindítása nem a jelenlegi polgármester, Dorin Florea érdeme, márpedig ő csakis azt tartja fontosnak, amit ő talál ki. Marius Pascan sajtótájékoztatóján főként arról szólt, hogy mennyire nemzetközivé vált immár a program: lesz nemzetközi karikatúraverseny, nemzetközi gyermekfolklór-fesztivál, román-angol teremfoci meccs, de hogy a program június 20-án a harmadik Nemzetközi Fotóművészeti Szalon megnyitásával kezdődik, arról egy árva szó sem esett. A Marosvásárhelyi Fotóklub tagjainak zöme ugyanis magyar. A polgármester kitalálta, hogy ő is tiszteletbeli marosvásárhelyieket jelöl. A városi tanács paritásos alapon ugyanannyi magyar, mint román személyiséget javasol a címre, addig a Dorin Florea listáján hét román, két magyar és egy arab név szerepel. A magyar önkormányzati képviselők nem tudták elérni azt, hogy a Vártemplom szomszédságában levő várudvar mentesüljön a hangos koncertektől. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok – szépséghibákkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

2005. augusztus 8.

Augusztus 6-án rendezték meg nyolcadik alkalommal Marosvásárhelyen a Forró Szívek fesztiválját a Romák Demokrata Szövetsége, az Aven Amentza tánccsoport, a Polgármesteri Hivatal, valamint a tanács támogatásával. A fesztivál főszervezője, Venczi János elmondása szerint 1998 óta minden évben sor kerül a fesztiválra, melynek célja elsősorban a hagyomány megőrzése. Magyarországi tánccsoportok is felléptek. /Magyari Imola Andrea– Koszta Enikő: Forró szívek fesztiválja. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

2005. augusztus 16.

A marosvásárhelyi unitárius hívek több mint négyezer lelket számláló közössége évtizedek óta tervezte, hogy Bolyai téri temploma mellé még egyet építsen. 1999 tavaszán a városi tanács megfelelő helyet utalt ki a Kövesdombon. A templom alapkövét 1999 novemberében helyezték el. Az anyagi támogatás a hívek adományaiból, az Egyetemes Unitárius Egyháztól, a magyar és a román kormányoktól, az amerikai és holland testvérgyülekezetektől, valamint a helyi városi tanácstól származik. Az építkezés befejezéséhez még körülbelül hatmilliárd (régi) lejre volna szükség. A gyülekezet kívánságára idén júliusban megtartották az épülő templomban az első istentiszteletet. /Szilágyi Domokos: Erős akarat, lelkesedés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2005. október 7.

Marosvásárhelyen a tanács ülésén elhalasztották két vitatott utcanév megváltoztatásáról a döntést. Az egyik a jelenlegi Antonescu marsall sétányra vonatkozott. A marosvásárhelyi utcanévadó bizottság 2002 szeptemberében javasolta, hogy a Ion Antonescu marsall helyett Vár sétánynak, (románul Bulevardul Cetatiire) nevezzék a szóban forgó utcát. 2005. június 27-én a Hősök Kultusza megyei egyesülete a bíróságon megtámadta a tanácsi határozatot. A bíróság az egyesületnek adott igazat. Ezt követően, augusztus 29-én a helyi tanács ismét előterjesztették a határozattervezetet. Az október 6-án tartott ülésen Moraru Octavian tanácsos Antonescu pártjára állt. Kijelentette, hogy a tanács elvesztette már ez ügyben a közigazgatási bíróságon az ügyet, ezért nincs értelme újra napirendre tűzni ezt a kérdést. Stefanovici Mircea volt a másik vehemens védője Antonescunak. Benedek István azzal érvelt, hogy a polgármesteri hivatal szándékosan tévesen készítette elő a határozattervezetet és az indoklást. Ez a szándékosság a másik utcanév-változtatás esetén a legnyilvánvalóbb. Az utcanévadó bizottság javasolta, hogy a Calarasilor utcát nevezzék el újra Kossuth Lajosról. Ámde az történt, hogy az Antonescu marsallra vonatkozó indoklást még egyszer, lemásolták csak a két utcanevet változtatták meg. Ennél az volt az indok, hogy azért kell a Calarasilor utcát Kossuth Lajosra megváltoztatni, mert a Calarasilor névnek szintén rasszista, fasiszta és idegengyűlölő hangzása van. Az RMDSZ-tanácsosok létszáma is gondot okozott volna, hiszen szavazás esetén, – mivel két tanácsos: Dáné Károly és Bálint István hiányzott – nem lett volna meg a szükséges arány ahhoz, hogy elfogadják a határozattervezeteket. /Halasztás az utcanév-változtatásban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./

2006. január 21.

A Maros Megyei Törvényszéken január 20-án tárgyalták Lazar Ladariu, a Cuvantul Liber című lap főszerkesztőjének fellebbezését a Spielmann Mihály volt városi tanácsos ellen indított bűnügyi perben hozott határozat ellen. Lazar Ladariu 2003-ban indított bűnügyi pert Spielmann Mihály ellen, aki abban az időben a városi tanács művelődési bizottságának a tagja volt. A feljelentésben Ladariu becsületsértéssel, sértegetéssel vádolta meg a volt tanácsost, akinek a bűnügyi elmarasztalását kérte, továbbá 1 euró erkölcsi kártérítést. Annak idején Spielmann nem értett egyet azzal, hogy Ladariut Marosvásárhely díszpolgárává avassák, mert magyarellenes, amit a későbbiekben Spielmann Ladariu újságcikkeinek egész sorával bizonyított. A per két évig húzódott, a tanúk azt vallották, hogy Ladariu cikkei a város két etnikuma közötti ellentéteket szítják. 2005 júliusában megszületett az ítélet, amelyben a bíróság felmentette Spielmann Mihályt a bűnügyi vádak alól, de közigazgatási kihágásért ötmillió lej büntetést szabott ki a vádlottra és kötelezte az 1 eurós kártérítés megfizetésére, Lazar Ladariut pedig az igazságügyi költségek megtérítésére. Ladariut korábban a Dobre Ciprian prefektus, jelenleg pedig annak felesége, Dobre Iuliana ügyvéd képviseli. Az ügyvédnő indoklása szerint a sértett fél utólag elnyerte a díszpolgári címet, ami azonban csak féligazság, mivel az nem a tanács határozata, hanem a polgármester magánakciója során történt. /(bodolai): Lazar Ladariu kontra Spielmann Mihály. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./ A Lazar Ladariu által Spielmann Mihály ellen indított per tárgyalása napján, január 20-án szinte hemzsegnek a csendőrök, akik állítólag a bírák védelmére töltik napjaikat a bejáratnál, a tárgyalóteremben illetve a folyósokon. Miután Bodolai Gyöngyi, a lap munkatársa elhagyta termet, egy csendőr állta el útját, és az iratait kérte. Tette ezt anélkül, hogy előzetesen igazolta volna magát. Erre csak az ügyvéd kérésére volt hajlandó. A törzsőrmester feljegyezte az újságíró személyi adatait, mondván: „ezután majd tudják, hogy kiről van szó”. Másokat nem igazoltatott a csendőr. Kitől kapott megbízást erre a feladatra? /Bodolai Gyöngyi: Csendőri zaklatás a törvényszéken. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./

2006. február 27.

Két és fél évvel ezelőtt Marosvásárhelyen a tanács egyetlen napirendi pontként tárgyalta ülésén a december elseje alkalmából a városban felállítandó Mihály vajda-szobor ügyét. Kelemen Atilla akkori megyei RMDSZ-elnök kedélyesen megjegyezte, hogy a Mihály vitéz szobra állni fog, de cserében mi is elhelyezzük az új Kossuth Lajos utca névtábláját. Erre Kelemen Atilla bő két hetet adott a helyi magyar lap hasábjain. A tanács úgy döntött, hogy a december elsejei dátum közelségére való tekintettel a város által ajándékba kapott Mihály vitéz-mellszobor, megtekintés végett, két hétre ideiglenesen a Városháza elé kerül. Eltelt néhány hónap, időközben a helyi tanács megtalálta a műalkotás végleges helyét. A döntés ellenére Mihály vajda egy tapodtat sem moccant a Városháza mellől.    A Kossuth Lajos utca a törvényszéktől várja a végleges döntést. Hiába sikerült az RMDSZ többségű helyi tanácsnak másodszori nekirugaszkodásra a Kossuth utcáról döntenie, a románok, történészi sugallatra kiderítették, hogy a terrorista Kossuth Lajos parancsára Marosvásárhely főterén száz román hazafit akasztottak fel. Mihály vajda tehát marad, Kossuth Lajos pedig tanácsi döntés ellenére sem fog visszakerülni. /Fazekas Károly Csaba: Vásárhelyi mindennapos rémtörténet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./

2006. május 30.

Florea, Marosvásárhely polgármestere tovább folytatja a helyi magyarság ellen viselt háborúját. A közel három éve illegálisan a városháza előtt veszteglő Mihály vitéz mellszobor mellé a napokban kikerült egy újabb, a helyi tanács által ezúttal sem engedélyeztetett alkotás. Az új, arany színben pompázó „remekmű”, melynek megvalósulását a helyi sovén-nacionalista Avram Iancu „kulturális társaság” patronálta, egy sasfélét ábrázol. A parkban viszont ismét van tulipán. Ez évekkel ezelőtt ez elképzelhetetlen volt, ugyanis a nacionalisták mindig gondoskodtak arról, hogy annak az RMDSZ szimbólumát eltüntessék a járókelők szeme elől.   Tizenhat év alatt    kétszázezer fővel csökkent az erdélyi magyarság lélekszáma. Marosvásárhelyen létrehoztak egy Avram Iancu emlékházat. Valójában ez a ház nem is létezett az ő idejében. Arról nem is beszélve, hogy Avram Iancu az erdélyi magyarság hóhéra volt, nyolc ártatlan magyar falut irtatott ki. Végre ezekről is beszélnünk kellene nyíltan, mert 16 évvel a rendszerváltás után lennie kell magyar érzékenységnek is, írta Fazakas Csaba. Közben Marosvásárhelyen a Nagy-Románia Párt segédletével a bíróság elutasította a helyi tanács által immár másodszorra is megszavazott Kossuth Lajos utcanév használatát. A szomszédos utcában a háborús bűnös Antonescu neve a jogerős törvényszéki ítélet ellenére is a helyén áll. A temetők sincsenek biztonságban, mert kiderítették, hogy az évszázados fákat el kell távolítani. Ebben, mint sok más magyarellenes megnyilvánulásban, a polgármester a város első magyarjának, Csegzi alpolgármesternek a támogatását is élvezi. /Fazakas Csaba: Kis magyar abszurd. Velünk és ellenünk Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./

2006. július 14.

Június 13-án Marosvásárhelyen a tanács ülésén dr. Benedek István ezúttal magyarul szólt. Elmondta, a 215-ös közigazgatási törvény értelmében azokban a helységekben, ahol a lakosság több mint 20 %-a kisebbségi, a tanácsülésen joguk van az anyanyelv használatára. A tanács RMDSZ-frakciója nem élt vissza ezzel a jogával, bár anyanyelvükön jobban tudnak érvelni, s az is igaz, hogy több román tanácsos ért magyarul. Frunda György szenátor előzőleg tett javaslatát minősíthetetlen szavakkal illette Dorin Florea polgármester, szerinte „illetlenség” lenne, ha a magyar tanácsosok anyanyelvükön beszélnének, holott ennyi idő alatt a polgármesternek kellett volna megtanulnia magyarul – vélte a tanácsos. Benedek sajnálatát fejezte ki Dorin Florea ismételt kirohanásáért, mert ezáltal nemcsak a kisebbségieket sérti, hanem a város közhangulatát is rontja. Doru Opriscan független tanácsos Benedek István kétnyelvű felszólalását amolyan nyelvgyakorlatnak vélte, s arra kérte társait, amennyiben bevezetik azt, hogy magyar nyelven szólaljanak fel, akkor igényli, hogy szóról szóra fordítsák majd le a beszédet. Kolozsváry Zoltán ülésvezető azzal zárta le a vitát, hogy nem akar lemondani erről az előjogáról, de ő társai iránti tiszteletből használja gyűléseken a román nyelvet, minthogy ilyen tiszteletből illene a velünk együtt élőknek is ismerniük a mi anyanyelvünket. /(vajda): A tolmácsgéptől a bútorcseréig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./

2006. augusztus 16.

Augusztus 15-én a Víkendteleppel ismerkedett húsz budapesti diák, egyhetes táborozásra érkeztek Marosvásárhelyre, ahol húsz helybeli fiatallal vesznek részt a város és a Székelyföld egy részének a megismerésében. A Marosvásárhelyi Tanáccsal partnerkapcsolatban levő XI. Kerületi Polgármesteri Hivatal helybeli gyerekeket táboroztatott Magyarországon, s most a budapestiek jöttek a cseretáborozásra. A budapestieket a Teleki Sándor cserkészcsapat látja vendégül. /(b.): Cseretáborozáson budapesti diákok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2007. január 6.

A Maros megyei törvényszék bírónője, Simona Pojar helyet adott az Avram Iancu Hazafias Egyesület keresetének, amelyben a helyi tanács határozatának elvetését kérelmezték, és elrendelte a Kossuth Lajos utca nevének megváltoztatását Calarasilor utcára. Emiatt Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő politikai nyilatkozatot terjesztett elő a román képviselőház plénumán. A bírónő indoklása szerint Kossuth Lajost negyvenezer román meggyilkolásáért és háromszáz parasztház felgyújtásáért terheli felelősség, ami lényegében ki is meríti az emberi(es)ség ellen elkövetett bűncselekmény fogalmát. Mindez megerősíti azt, hogy Románia csatlakozása nem a felkészültségének, hanem a gazdasági és geostratégiai érdekek érvényesülésének köszönhető. A román igazságszolgáltatást a régi-új nómenklatúra érdekeinek a védelme és kiszolgálása jellemzi. Ennek a helyzetnek a fennállásáért az RMDSZ is felelős. A romániai magyar média cinkosságának is köszönhetően a hétköznapi szokványos gazemberségek – amelyeknek haszonélvezői nem egyszer az RMDSZ, annak holdudvara, kárvallottjai pedig sok esetben egyszerű magyar emberek – nem igazán kapnak média-nyilvánosságot, írta Dr. Jakab Attila. /Dr. Jakab Attila: „Európai” (i)gazságszolgáltatás Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2007. január 26.

Bakos Levente személyében új alpolgármestert választott január 25-i ülésén Marosvásárhely tanácsa. Bárczi Győző volt alpolgármester ideiglenesen a nyugdíjba vonult Burkhardt Árpád alprefektus helyét foglalta el, új posztját versenyvizsgával is meg szeretné erősíteni. Bakost a városi tanács RMDSZ frakciója javasolta a tisztség betöltésére. /Új alpolgármester Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2007. február 23.

Március 22-ére halasztották a tárgyalást a marosvásárhelyi Kossuth utcanév ügyében indított fellebbezési perben. A helyi tanácsot képviselő Kerekes Károly ügyvéd szerint az alperesek célja az időhúzás. A február 22-re kitűzött tárgyalás immár a második, amit a bíróság elhalasztott. /Antalfi Imola: Halasztás a Kossuth utca ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

2007. május 30.

Bulevardul Cetatii sétány – áll a Marosvásárhelyen újonnan kihelyezett utcanévtáblán, amelyet kétnyelvűnek szánt a helyi önkormányzat. Az RMDSZ-frakció a tanács ülésén akar elégedetlenségének hangot adni. Az RMDSZ-es városatyák szerint Dorin Florea polgármester és hivatala sorozatosan megtagadja a határozatba foglalt kétnyelvűség alkalmazását. A Vár sétány kétnyelvű utcanévtáblájának a kifüggesztéséről például már két éve döntött a tanács, s csupán a civil szervezetek többszöri felszólítása után helyezték el a táblát, amely ráadásul nem is tartalmazza az utca magyar elnevezését. Az általa aláírt és közzétett hirdetésekben Dorin Florea következetesen a korábbi elnevezést, a Ion Antonescu tábornok utcát használta. Benedek István frakcióvezető úgy vélekedett, amennyiben a polgármesteri hivatal nem hajlandó betartani az önkormányzati határozatot, az RMDSZ feljelentést tesz a közigazgatási bíróságon. /Szucher Ervin: Egynyelvű a kétnyelvűség Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

2007. június 5.

A város multikulturalitására hivatkozva, csakis paritásos alapon tudja elképzelni az emlékművek állítását Marosvásárhelyen Dorin Florea polgármester. Az elöljáró kijelentette: neki semmi kifogása az ellen, hogy az önkormányzat „valamilyen magyar költőnek” szobrot szavazott meg, de a hagyomány és a jóérzés jegyében ezzel egy időben emeljenek szobrot „a másik fél” történelmi képviselőjének is. Azzal, hogy a múlt heti tanácsülésen egyhangúlag megszavazott Aranka György-szobrot össze szeretné kapcsolni egy román személyiség emlékművével, Florea önmagának mond ellent. A vásárhelyi elöljáró három évvel ezelőtt a nagy-romániás politikusokkal együtt vehemensen támadta az RMDSZ tanácsosait, mivel azok a paritásos rendszerhez ragaszkodtak. Dorin Florea a már megszavazott Bodor-kút visszaállítása kapcsán is rosszallását fejezte ki. Mint mondta, az egykori zenélő kutat nem szabad eredeti méreteiben elkészíteni. Florea szerint amennyiben a főtér alsó végéből elköltöztetik az ismeretlen katona szobrát, helyébe csakis az Erdélyi Iskola képviselőit ábrázoló műalkotást tudná elképzelni. Marosvásárhely főterén jelenleg csupán román vonatkozású szobrok állnak; az első és második világháború után innen eltávolított műalkotások közül egyet sem állítottak vissza. /Szucher Ervin: Egy szobor ide, egy oda? = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

2007. június 15.

„Aláírtuk a Bolyai Farkas Líceum bérleti díjára vonatkozó szerződést” – tájékoztatott Csegzi Sándor alpolgármester az Erdélyi Református Egyházkerület képviselőivel folytatott tárgyalások eredményességéről. Az épületet visszaadták jogos tulajdonosának, azonban mindezideig mégsem sikerült megállapodásra jutni Marosvásárhely polgármesteri hivatalával. A most megkötött szerződés öt évre szól, és az egyház abba is beleegyezett, hogy az önkormányzat decemberig visszamenően is 1,5 lejes négyzetméterenkénti árban fizesse a bérleti díjat. /Bögözi Attila: Kiegyezett az egyház a várossal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2007. július 3.

Kizárólag az állam hivatalos nyelvén készítteti el az új utcanév-táblákat Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester. Megjegyezte: „legfeljebb a magyarok kedvéért a román név után odaíratjuk az utca szócskát”. Arra a felvetésre, hogy mit tesz, ha az RMDSZ-többségű önkormányzati testület a valós kétnyelvűség mellett dönt, Florea úgy vélekedett, nincs szüksége tanácsi határozatra, a problémát polgármesteri rendelettel is meg tudja oldani. „A két alpolgármester és az önkormányzat RMDSZ-es frakciója ragaszkodik a valós kétnyelvűséghez” – nyilatkozta a Krónikának Bakos Levente. Az alpolgármester pontosította a város utcanévjegyzékét, és egy szakértőcsoport segítségével lefordíttatta a magyar megfelelővel még nem rendelkező utcaneveket is. Bakos szeretné, ha a tanács még e heti ülésén elfogadná a jegyzéket, de a napirendet összeállító polgármester nem terjesztette a megvitatandó tervezetek közé. /Szucher Ervin: Vitatott kétnyelvűség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-100




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998