udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 251 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-251
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Kulturpalota

1992. január 15.

Az 1989-es fordulat után még csak elképzelések születtek arról, hogyan lehetne újjászervezni a romániai magyar kórusmozgalmat. Ugyanakkor Marosvásárhelyen Birtalan József zeneszerző-karmester és a Vártemplom plébánosa, Fülöp D. Génes 1990. febr. 26-án gondos válogatás után létrehozta a 120 tagú leánykórust. - 1991. dec. 8-án a Kultúrpalotában lépett fel a Maros Művészegyüttes, amely a legszebb erdélyi magyar néptánchagyomány színpadra állítására vállalkozott. A Székely Népi Együttes Franciaországban járt, hamarosan Japánba utaznak turnéra. /Tófalvi Zoltán: "Elindultam szép hazámból". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. október 20.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében okt. 20-án köszöntötték a 65 éves Sütő Andrást, késve ünnepelve a júniusi születésnapot. Többek között a Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor, a Látó főszerkesztője, Markó Béla, továbbá Czine Mihály és Sinkovits Imre beszélt a zsúfolt teremben, majd Sütő András emelkedett szólásra. /Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22., Magyar Nemzet, okt. 29./

1993. szeptember 15.

Jeszenszky Géza szept. 17-én vidéki körútra indult, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Tárgyalt a megyei prefektussal, Nagy Győző polgármesterrel, majd a Kultúrpalotában a helyi értelmiségiekkel és politikusokkal találkozott. Rövid beszédében utalt "az érzelmek tomboló diktatúrájára". A tolerancia és az együttélés történelmi hagyományai alapján ez a város és Erdély általában példát mutathat a térségnek és Európának. Jeszenszky találkozott az RMDSZ képviselőivel, volt a Bolyai Farkas Líceumban, ahol könyveket adott át a könyvtárnak. Megkoszorúzta az 1989-es decemberi hősök és az 1848-49-es székely vértanúk emlékművét, megtekintette a Teleki Tékát és a Vártemplomot, este Sütő Andrást látogatta meg. /Bögözi Attila: Magyar külügyminiszter a székely fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19.,Simon Ernő: Jeszenszky Géza Marosvásárhelyen. = Magyar Nemzet, szept. 18./ Marosvásárhelyen a külügyminiszter a Kultúrpalotában meghallgatott több fölszólalást. A Nagy Románia párt helyi elnöke, Adrian Moisoiu felszólalásában követelte: "Ne avatkozzon be kívülről senki Maros megye problémáiba és mi meg fogjuk találni a modellértékű Európába vezető utat." A Román Nemzeti Egységpárt helyi elnöke, Ioan Judea, aki az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején Marosvásárhely polgármestere volt, bírálta a magyar kormányt, majd átadta Jeszenszkynek magyargyalázó, rágalmazó művét /Tg.-Mures - cumpana lui Martie/, a magyar külügyminiszter azonban feloldotta a feszültséget. A külügyminiszer Marosvásárhelyen ellátogatott az RMDSZ helyi székházába is, majd fölkereste a Bolyai Farkas Líceumot, a Teleki Tékát, este pedig Sütő Andrást. /Bögözi Attila: Szót lehet érteni, ha van jó szándék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

1994. február 5.

Febr. 5-én nagyon kevesen jelent meg Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Látó folyóirat 1993-as évfolyamának legjobb írásait jutalmazó díjkiosztó ünnepségen. Markó Béla főszerkesztő három díjazottat köszöntött, a negyedik, Egyed Emese külföldön van. Ferenczes István költő csíkszentdomokosi tényfeltáró riportjáért kapott díjat, az esszé, kritika kategóriában Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó (Kolozsvár) felelős szerkesztője pedig Határátlépés kötetéért. Jelen volt felesége, Kisgyörgy Réka is, aki frissen kiadott kötetét dedikálta. Demény Péter kolozsvári egyetemista verseivel hívta fel magára a figyelmet. /Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, febr. 10./

1994. március 14.

Marosvásárhelyen márc. 14-én kezdődött az 1848-as szabadságharcra és Bemre emlékeztek a Kultúrpalotában. A Teleki háznál Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Rudas László bukaresti nagykövet, Markó Béla és más RMDSZ-vezetők helyeztek el koszorút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1994. április 16.

Bernády-emlékkiállítás nyílt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Dr. Bernády György /1864-1935/ gyógyszerész, jogász, Marosvásárhely városépítő polgármestere volt. A városnak 1902-1912 között volt polgármestere, 1912-1917 között főispán, 1926-29 között újból polgármester. Bernády kövezte, aszfaltozta az utakat, lefektette a város víz- és csatornahálózatát, vízmű-telep épült, városi villanytelep, a Maros hídját megerősítette, akkor épült a Kultúrpalota és a Városháza, ma mindkettő műemlék. Bernády parkosította a várost, új iskolaépületeket emeltetett. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

1994. május 25.

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság jún. 1-jén tartja következő összejövetelét a Kultúrpalotában, dr. Ferenczi István egyetemi tanár tart előadást Szent László, a lovagkirály címmel. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

1994. november 2.

Nov. 2-án könyvkiállítás nyílt a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, melyet a csíkszeredai Pallas-Akadémia és a budapesti Akadémiai Kiadó rendezett. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója ismertette a kiadó tevékenységét, a Pallas Kiadóval történő együttműködést, Sütő András a szellemi értékek folyamatos találkozásáról beszélt és szeretettel üdvözölte a megjelent Gabriel Liiceanu ellenzéki írót, a Humanitas Kiadó igazgatóját. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

1994. december 21.

Marosvásárhelyen dec. 21-én a Maros megyei Demokratikus Konvenció és a Pro Európa Liga szervezésében a Kultúrpalotában emlékeztek meg a forradalom ötödik évfordulójáról. Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök román és magyar nyelven emlékezett a történtekre, majd a résztvevők az emlékműhöz vonultak, amely a hat marosvásárhelyi mártír - Bodonyi Sándor, Hegyi Lajos, Adrian Hidos, Ilie Muntean, Pajka Károly és Tamás Ernő - emlékét őrzi. /RMDSZ Tájékoztató 438. sz., dec. 22./

1995. február 10.

1994 decemberében hirdette meg a Duna TV nyereményjátékát. Azt kérte a nézőktől, hogy írják meg, melyik három műsort kedvelik a legjobban. A levélírók között ötven televíziót sorsolnak ki. Százötvenezer levél érkezett, a legtöbb /százezer (!)/ Erdélyből. A nyertesek közül harmincnyolcan erdélyiek voltak. A múlt héten Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, majd Csíkszeredában ünnepélyesen átadták az erdélyiek nyereményeit. -Óriási hatása van a Duna TV-nek. /Népszabadság, febr. 10./

1995. szeptember 15.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ orvosi szakosztálya kezdeményezésérére háromnapos rendezvénysorozat kezdődött Marosvásárhelyen arra emlékezve, hogy a városban 50 éve áll fenn az orvosi egyetem. A megemlékezések színhelye a Vártemplom és a Kultúrpalota, mert az egyetem nem adott otthont számukra. A Bolyai Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti karát 1945-ben költöztették Kolozsvárról a városba. 1948-ban önálló lett az egyetem. 1962-ben román tagozatot létesítettek az orvosi egyetemen, ennek eredményeként amíg 1965-ben a hallgatók 91 %- a magyar volt, jelenleg már csak 23 %-a. Nincs önálló magyar tagozat Marosvásárhelyen, csak magyar tanulócsoportok működnek. Rektorai, professzorai, végzettjei között olyan kiváló személyiségek vannak, mint dr. Miskolczy Dezső, dr. Haynal Imre, dr. Környei István, dr. Putnoky Gyula, dr. Haranghy László, dr. Csőgör Lajos vagy dr. Mátyás Mátyás. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A 91 éves dr. Miskolczy Dezső nyugalmazott egyetemi tanár levelét Ferenczy István színművész olvasta fel. Az egyetem múltját idézte fel előadásában dr. Dóczy Pál professzor, dr. Brassai Zoltán egyetemi tanár, dr. Bocskai István, a fogászati kar előadótanára, dr. Ádám Lajos egyetemi tanár a gyógyszerészeti kar történetéről beszélt. Elmondta, hogy annyira leszűkítették a magyar gyógyszerészképzést, hogy 1992-ben egyetlen magyar gyógyszerész sem végzett. Dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár, a Bolyai Társaság titkára egyetem-történeti monográfiákat ismertetett. - Az elmúlt években több mint kétezer magyar orvos hagyta el Erdélyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

1996. február 22.

Febr. 18-22-e között a Trentino-Alto Adige Régió tanácsának meghívására RMDSZ-küldöttség /többek között Kötő József ügyvezető alelnök, Seres Dénes szenátor/ látogatást tett Dél-Tirol-Trento Autonóm Régióban, a térségben működő autonómia-modell tanulmányozása céljából. A küldöttség találkozott Bolzanóban Franz Pahival, a régió alelnökével és Hartmann Gallmetzerrel, a Dél-Tiroli Néppárt főtitkárával. A delegáció tagjai tanulmányozhatták a művelődés finanszírozását, amely az arányos részesedés alapján működik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 26. 726. sz./

1996. május 22.

Marosvásárhelyen régi igényt elégít ki az 1995 novemberében megnyílt Bernády Kultúrközpont. Azóta több mint ötven előadást tartottak, képzőművészeti tárlatok nyíltak, könyvbemutatókat tartanak, kéthetente koncerteket rendeznek. Itt kapott helyet a Bolyai Társaság, a Pedagógiai Szövetség is. A kultúrközpont egyetlen hátránya, hogy 70-80 főnél többet nem tud befogadni, ezért a nagyobb rendezvényeket továbbra is a Kultúrpalotában tartják. /Lokodi Imre: Kávéház, régi és új hangulatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1996. október 22.

Okt. 22-én az RMDSZ Maros megyei szervezete a marosvásárhelyi Kultúrpalotában emlékműsorral emlékezett az 1956-os magyarországi forradalom 40. évfordulójára. Felszólalt Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke, majd Tófalvi Zoltán hangját hallhatta a közönség, aki nem lehetett jelen, mert a napokban mutatták be Tények és tanúk című, 1956-ról szóló dokumentumkötetét, amelynek ő az egyik társszerzője. Tófalvi elmondta, hogy Erdélyben az 1956-os megtorlás során 514 személyt állítottak bíróság elé, 13 halálos ítéletet mondtak ki, ebből tízet végre is hajtottak, köztük volt dr. Orbán Károly marosvásárhelyi ügyvéd is. Az est vendége, Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnökségi tagja, országgyűlési képviselő kifejtette, hogy az 1956-os forradalom is bebizonyította, hogy a román és a magyar nép egymásra van utalva. 1956-ban nemcsak Budapesten, az anyaország más városaiban, hanem ugyanúgy Erdélyben a kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemen, Szlovákiában a pozsonyi egyetemen és a kárpátaljai Nagyszőlősön is jelentős megmozdulások voltak. - Jelenleg egyre világosabban látható, hogy a régi elit hatalomátmentésének vagyunk tanúi ma a Kárpát-medencében. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

1996. október 30.

A Maros megyei RMDSZ a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartotta kampányzáró nagygyűlését, okt. 30-án. Az RMDSZ vezetői mondtak beszédet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 899. sz./

1997. február 6.

Febr. 8-9-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában összeült a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A tanácskozást az Egyeztető Kerekasztal ülése előzi meg. Csapó József felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ választási programja lényeges pontokban /kisebbségi jogok garanciája, autonómia/ eltér az RMDSZ-nek a kongresszuson elfogadott programjától. Hasonlóképpen kritikus hangot ütött meg Katona Ádám, majd Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Lényegében sikeres kampányt tud az RMDSZ maga mögött, állapították meg az SZKT-n, sikerült az 1996 nyári helyhatósági választásokon tapasztalt negatív folyamatot megállítani, illetve megfordítani. Tőkés László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ választási sikere a romániai magyarok józanságának és nem a kampánynak, illetve Frunda György jelölésének köszönhető. Takács Csaba visszautasította az utólagos számonkérést, hozzátéve, hogy az RMDSZ 1996-ban több voksot kapott, mint négy évvel ezelőtt.Ugyanakkor vannak rendezendő kérdések is, például a jelölésekkel kapcsolatosan megengedhetetlen, hogy a jövőben olyan helyzetek álljanak elő, mint amilyenek 1996-ban több helyen előálltak. Szükségesnek mutatkozik ? nem csupán az RMDSZ szempontjából ? az általános választási törvény felülvizsgálása, hogy ne állhasson elő olyan eset, amikor pár száz szavazat is elég lehet egyik megyében egy mandátumhoz, miközben egy másikban a közel harmincezer sem elegendő. Frunda György tiltakozott az ellen, hogy kampánya során nem képviselte volna az RMDSZ programját. A kormánykoalícióban való részvétellel kapcsolatosan Markó Béla szövetségi elnök megfogalmazta ? többek között ?, hogy ez a politikai eszköztár teljes újragondolására készteti az RMDSZ-t. Felmerül a kérdés, mennyiben lehet még érdekvédelmi szövetség az RMDSZ, és mennyiben válik pártjellegűvé éppen a kormányzati szerepvállalása okán. Markó Béla elmondta: elégedetlen, amiért a kormánykoalíció a kelleténél nehezebben lendül működésbe. Nincs semmiféle "moratórium" az egyházi javak visszaszolgálatását, sem más kérdéseket illetően. Markó Béla Borbély Zsolt Attila kérdésére elismerte, hogy a szövetség egyelőre nem kötött koalíciós szerződést a kormányzó partnerekkel, de az erre vonatkozó RMDSZ-tervezetet már továbbították. A szövetségi elnök és a tiszteletbeli elnök közötti nézetkülönbségek megmutatkoztak az SZKT ülésén. Markó Béla elmondta, hogy a Tőkés Lászlót az elmúlt hét évben megvédték a különböző sajtónyilatkozatai miatt és kérte a püspököt, nyújtson be ellene bizalmatlansági indítványt. - Az SZKT szükségesnek tartja egy koalíciós szerződés kidolgozását és aláírását a kormányzó erők között, amely nem csupán a legmagasabb szinten szabályozná az együttműködést, de lefelé, a megyei, helyi szinteket illetően is. Szintén jövőbeni feladat a kormányzati szerepet vállaló RMDSZ-képviselők és a szövetség közötti kommunikáció intézményes csatornáinak a kiépítése, betagolása az RMDSZ struktúráiba. Tőkés László püspök csatlakozott azokhoz, akik felháborítónak, veszélyes manipulációnak minősítik a Bolyai Egyetem létjogosultságát megkérdőjelező közvélemény-

1997. május 10.

Máj. 10-én ünnepelték Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az Állami Székely Népi Együttes 40. születésnapját. 1957-ben, megalakulásukkor Oláh Tibor zeneszerző kifejtette: az Állami Székely Népi Együttes nem a Magyar Autonóm Tartományé, hanem a romániai magyarságé.Az együttes eredeti nevén az 1961. febr. 20-i műsorfüzetben jelen meg utoljára, ezután már Állami Ének- és Táncegyüttes néven szerepelt. Megkezdődött az elsorvasztás. 1969-ben elszakították az együtteshez tartozó 170 tagú gyermekegyüttest, 1970. febr. 1-jén pedig a nemzetközi hírnévnek örvendő énekkart is elvették és az Állami Filharmónia hatáskörébe helyezték, majd megalakították a Maros Művészegyüttest, amelynek tagjait a régi együttesből versenyvizsgával vették át. A 170 tagú gyermekegyüttes bejárta Nyugat-Európát, Amerikát, a Szovjetuniót. Most, az évfordulós ünnepségen az Állami Székely Népi Együttes bemutatta Szivárvány havasán. Az Állami Székely Népi Együttes évfordulójára a Lyra Kiadó könyvet jelentetett meg, Mészáros József válogatásában és előszavával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

1997. május 11.

Máj. 11-én az EMKE és a Marosvásárhelyi Filharmónia rendezésében Marosvásárhelyen, Kultúrpalota nagytermében ünnepi műsorral emlékeztek meg a Székely Népi Együttes megalakulásának 40. évfordulójáról. A műsorban felléptek a Székely Népi Együttes alapító tagjai, egykori és mai művészei. Az ünnepi rendezvényen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök és Kötő József oktatási, művelődés- és egyházügyi alelnök. Markó Béla rövid beszédben köszöntötte a részvevőket. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./

1997. május 27.

Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./

1997. június 7.

Jún. 7-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A gyakorlatilag ápr. 16-tól ideiglenes elnöki tisztséggel megbízott Izsák Balázs tartott beszámolót. A küldöttgyűlésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, aki felszólalásában ismertette az RMDSZ kormányzati munkáját, különös tekintettel a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetre, valamint a 69/1991-es helyhatósági törvényt módosító kormányhatározatra. A gyűlésen jelen voltak az RMDSZ Maros megyei szenátorai és képviselői is. Kincses Előd, a megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke javaslatot tett: Funar városában, Kolozsváron két magyar középiskola működik, Marosvásárhelyen egy sincs. Javasolta a 450 éves Bolyai Líceum és az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának visszaállítását. Markó Béla reflektált erre a javaslatra, mondván: pillanatnyilag nem ajánlott az Bolyai Líceum szétválasztásának az ügye. Frunda György keményen bírálta az RMDSZ Maros megyei szervezetét, mert elfelejti, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció tagja és még mindig ellenzékként gondolkodik. A küldöttközgyűlés egyetlen napirendi pontja a Maros megyei szervezet elnökének megválasztása volt. A körzeti és kerületi jelölőgyűlések után két jelölt maradt versenyben: Kolcsár Sándor és Kerezsi János. A titkos szavazás eredményeként a Maros megyei RMDSZ új elnöke Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperes lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1997. június 9.

Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter jún. 9-én Marosvásárhelyen megtekintette a Nemzeti Színházban Görgey Gábor Komám asszony, hol a strukker című darabját, majd a Kultúrpalotában marosvásárhelyi értelmiségiekkel folytatott kötetlen beszélgetést. A miniszter itt is hangsúlyozta az ekvivalencia egyezmény jelentőségét, mely egyben azt is jelenti, hogy a két ország kölcsönösen elismeri egymás oktatási rendszerét és azok tartalmát. Smaranda Enache a Pro Európa Liga társelnöke javasolta, hogy a francia-német kiegyezés utáni mintára létesítsenek egy közös Ifjúsági Nemzeti Hivatalt, melynek titkársága felváltva legyen Magyarországon és Romániában. A beszélgetésen felvetődött a budapesti és bukaresti egyetemek román, illetve magyar lektorátusai megerősítésének szükségessége, valamint a kölcsönös irodalmi fordítások támogatása. Magyar Bálint ismertette azt a programot is, mellyel a magyar kormány megpróbálja otthon tartani a magyarországi értelmiséget, melynek lényege a négyéves alkotói ösztöndíj, a mindenkori bérátlag nyolcszorosa ? az alapfizetésen kívül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1997. június 14.

Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagyterme zsúfolásig megtelt, amikor a Látó folyóirat /Marosvásárhely/, a Marosvásárhelyi Író Egyesület, az EMKE és a Kemény Zsigmond Társaság szervezésében köszöntötték a 70 éves Sütő Andrást. Laurentiu Ulici, a Román Írószövetség elnöke átadta az írónak az Opera Omnia-díját. Sütő Andrást Markó Béla, Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész, aki a Sütő-drámákban főszerepet játszott, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Czine Mihály /aki megemlítette, hogy az író Advent a Hargitán című drámáját 250-szer játszotta a Nemzeti Színház Budapesten/, Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Gálfalvi Zsolt, a Romániai Pen Club elnöke köszöntötte az írót, majd színészek olvastak fel műveiből, végül Sütő András szólt a közönséghez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

1997. július 2.

Negyven évvel ezelőtt megalakult Állami Székely Népi Együttes nagy sikerrel mutatta be Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az együttes új műsorát májusban. Most a magyarországi Juhász Zsolt koreográfus magyarországi néptánchagyományt tanított be. Azért volt az újdonság, mert ahol a nagyvilágban a magyar táncházmozgalom gyökeret vert, ott elsősorban erdélyi magyar néptáncot oktatnak, írta Tófalvi Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1997. augusztus 1.

Felértékelődik az EMKE: Az RMDSZ helyett ugyanis a jövőben az EMKE fogja kapni a kisebbségeknek járó kormánytámogatást. Júl. 21-én Marosvásárhelyen az RMDSZ székházában Szabó György Pál Maros megyei EMKE-elnök és Nagy Pál alelnök hívott össze tanácskozást. A megjelentek között volt Virág György, a megyei tanács alelnöke, dr. Deé Nagy Anikó megyei elnökségi tag, tudományos főkutató. Szabó György Pál beszámolt az EMKE megyei helyzetéről. Az EMKÉ-nek 32 művelődési egyesülete van a megyében, száznál több létesítmény, kórusok és csoportok csatlakoztak hozzá. A hálózat kiépítése sikerült, de anyagilag csőd szélén áll az EMKE. Székháza nincs, képviselete az országos román művelődési szervekben nincsen, tehát eddig úgyszólván nemlétezőnek tekintették. - Nagy gond a Kultúrpalota kihasználtsága: figyelmen kívül hagyják, hogy a megyében fele-fele arányban élnek magyarok és románok. A Teleki Téka sorsa máig tisztázatlan. - Marosvásárhelyen nincs EMKE-könyvtár. /Bölöni Domokos: Nincsen székház, nincsen pénz, nincsenek könyvtárak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1997. október 15.

A Maros megyei MADISZ szervezésében okt. 8-12. között került sor a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a szakmában már ismert és elismert ALTER-NATIVE nemzetközi rövidfilmfesztiválra. Az 1993 óta minden évben megrendezett filmfesztivál rangját jelzi, hogy az idén 29 országból mintegy 200 alkotás érkezett, amiből a zsűri választása alapján 50 került be a rendezvény hivatalos programjába. A zsűri elnöke és az idei rendezvény fővédnöke Ion Caramitru művelődésügyi miniszter volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 1033. sz./

1998. március 6.

A Helikoni Arcképcsarnok című könyvsorozat II. kötetét mutatták be Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A szerzőpáros - Hunyadi László szobrászművész és Nagy Miklós Kund szerkesztő - már az I. kötettel bizonyított. Az Impress Kiadó (Marosvásárhely) az év végére ígéri a III. kötetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1998. augusztus 29.

Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a Szatmári Friss Újság munkatársának kérdésére kifejtette, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az alsócsernátoni találkozóval olyan politikai véleményt próbál erősíteni, amely eddig kisebbségben maradt. Varga számára érthetetlen a tiszteletbeli elnöknek a kormányzati részvétellel és a pártosodással szembeni ellenérzése. Nem a megújulás a cél, "hanem politizálásunk hatékonyabbá tétele. Hatékonyan politizálni csak egységben lehet. /Az RMDSZ parlamenti frakcióvezetője a csernátoni fórumról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29-30. - a /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) aug. 27-i száma nyomán/

1998. szeptember 22.

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

1999. február 8.

Február 6-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartotta közgyűlését a Maros megyei RMDSZ, dr. Kincses Elődöt választották meg megyei elnöknek /201 igen és 176 ellenszavazattal/, aki Kolcsár Sándor nyugalmazott unitárius esperest követi e tisztségben. Eredetileg három jelölt - dr. Kelemen Attila, dr. Kincses Előd és Tőkés András - indult az elnöki tisztség elnyeréséért, végül csak kettő között kellett választania a megjelent 378 küldöttnek, mert menet közben Tőkés András tanár Kincses Előd javára lemondott jelöléséről. Frunda György szenátor javasolta az elnökségi beszámoló elutasítását, amihez Markó Béla szövetségi elnök is csatlakozott. Frunda szerint Kolcsár Sándor mint elnöknek nem lett volna szabad elköteleznie magát egy platform mellett. Markó szerint az RMDSZ Maros megyei szervezete nem tudott felnőni ahhoz a feladathoz, hogy a szövetségen belül a legerősebb szervezet legyen. Borbély László államtitkár, aki hosszú ideig volt a megyei szervezet elnöke, kifejtette: ha a közeljövőben a megyei vezetés sürgősen nem áll elő valami konkrét elképzeléssel, akkor a jövő évi helyhatósági választásokra választók nélkül maradhat az RMDSZ. Kolcsár Sándor leköszönő elnököt a megyei szervezet tiszteletbeli elnökévé választották meg. Elnöki székfoglalójában Kincses Előd - aki jelen megválasztásával visszatért az aktív politizáláshoz - így fogalmazott: Új csapatot akarok összeállítani és örvendek, hogy a megyei RMDSZ a pragmatikusan radikális politizálásra tette le a voksát. Személye körüli pletykákra utalva kijelentette: nem volt soha szekus, és nincs semmiféle RMDSZ pénzek hűtlen kezelésébe belekeveredve. Ígérte: bár kettős állampolgár, s munkaköre Budapesthez is kötődik, ezután havonta három hetet Marosvásárhelyen és csak egy hetet fog Pesten tölteni. /Marosvásárhely: Kincses Előd visszatért a politikai életbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./ Kincses Előd /sz. Marosvásárhely, 1941/ jogot végzett, ügyvédként dolgozott, 1989 decemberi fordulat után a megyei Nemzeti Megmentési Front alelnöke lett. Megneszelve, hogy koncepciós eljárást akarnak indítani ellene, 1990. márc. 30-án Magyarországra távozott, ahonnan csak a nyomozás lezárása után, 1995 nyarán térhetett haza. 1990 decemberében jelent meg a Püski Kiadónál Marosvásárhely fekete márciusa című könyve, amelyet 1991 tavaszán a Sepsiszentgyörgyön nyomtatott román kiadás követett. Ez a könyv Habsburg Ottó előszavával angolul és franciául is megjelent. Kincses Előd publicisztikai írásai Marosvásárhelytől Marosvásárhelyig címmel jelentek meg. 1991 decemberétől 1992 szeptemberéig a Magyarok Világszövetsége főtitkára volt. Budapesten 1993 óta tart fenn ügyvédi irodát, Marosvásárhelyen pedig 1996. jan. 1-jén nyitotta meg ügyvédi irodáját. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

1999. március 20.

Márc. 20-án Marosvásárhelyen megnyílt a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor vándorkiállítása. Az alkotótábor 25 éves, ezért jubileumi vándorkiállítást szerveztek, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Banner Zoltán műkritikus megnyitó beszédében úgy értékelte, hogy Marosvásárhely az erdélyi magyar képzőművészet fővárosa. A megnyitóra eljött a tábor három kezdeményezője, Zöld Lajos, Gaál András és Márton Árpád, az egykori táborvezető és a két művészeti vezető is. Gyergyószárhegyen a Lázár kastély és a ferences kolostor művelődési központtá vált, mintegy ezer darabos műgyűjteménnyel rendelkezik. Mindezt a gyergyószárhegyi Kulturális Központ jelenlegi vezetője, Csutak István mondta el. /Szárhegyi képek a Kultúrpalotában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-251




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998