udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Mûveszeti Egyetem

2007. március 1.

A Székely Golgota című rockopera Papp Kincses Emese és a Role együttes harmadik közös produkciója, a Ne késsetek, harangok! és a Szent Erzsébet oratórium után. A rockoperát – amely az 1764-es madéfalvi vérengzés tragikus eseményeit örökíti meg – tavaly mutatták be Csíkszeredában, a hétvégén pedig Kolozsváron és Marosvásárhelyen adták elő. Papp Kincses Emese író, zeneszerző elmondta, hogy a zongora szakon végzett a marosvásárhelyi konzervatóriumban. Az általa rendezett előadások üzenete a mának szól. A Ne késsetek, harangok! az első közös produkciója volt a Role együttessel. Ezelőtt tizenegy évvel úgy érezte, hogy a rendszerváltozás eredményeiben csalódott emberekben erősítenem kell a hitet, a bátorságot. Ezért választotta a Páskándi Géza szövegkönyve és a Kormorán együttes által megzenésített A költő visszatér című rockoperát, amit átdolgozott. A Szent Erzsébet legendája és a Székely Golgota teljes egészében saját produkció, ő írtam a verseket, és ő szerezte az alapdallamokat. Papp Kincses Emese nem végzett rendezői szakot, de sokat tanult rendező testvérétől, Elemértől. /Szucher Ervin: Valóság és álom között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2007. július 5.

Száz éve, látta meg a napvilágot Nagy István /Csíkszereda, 1907. júl. 5. – Kolozsvár, 1983. jan. 3./ karnagy, hegedűművész. A marosvásárhelyi városi konzervatóriumban érettségizett, majd Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait, ahol 1933-ban szerzett hegedűművészi diplomát. Tanítványi viszony kötötte Kodály Zoltánhoz. 1934-ben, a marosvásárhelyi zeneiskolába nevezték ki tanárnak, innen 1941-ben a kolozsvári tanítóképzőbe ment, ahol karnagyként 150 tagú vegyes kart szervezett. Nagyszerű kórus volt, Kodály 1942-ben nekik ajánlotta egyik művét, Balassi Bálint elfelejtett énekét. A már meglévő kolozsvári zeneiskolát főiskolai szintre emelte. 1945-ben Budapesten kinevezést kapott a Zeneakadémiára, viszont egy kolozsvári levél hatására visszament Kolozsvárra, otthagyva a zeneakadémiai állását, mert úgy gondolta, itthon többet tud tenni a zenéért A magyar főiskolát az időközben megalakuló Magyar Művészeti Intézethez csatolták, együtt zajlott a zeneművészeti és színi képzés (Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola), ahol a zeneművészeti kar dékánja ő volt. Később ez az intézet megszűnt, szétvált, végül pedig (1950-től) a Dima főiskolával vonták össze. Az Állami Magyar Opera kórusát 1946 és 48 között hozta létre, és vezette nagy sikerrel. 1947-től a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke volt. Eközben, a háború következtében felmorzsolódott csíkszeredai Dal- és Zeneegyesület újraindulásában is segített. A romániai magyar kórusművészet kiemelkedő személyisége, rendkívül sokat tett Bartók Béla és Kodály Zoltán kórusműveinek népszerűsítéséért, a zenetanárképzés javításáért. Nevét többek között a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar, valamint az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület), kiemelkedő zenei teljesítményekért évente átadott Nagy István-díj is őrzi. /Cs. Szabó András, végzős főiskolai hallgató: 100 éve született Nagy István karnagy. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

2007. október 1.

A hét végén zajlott le az első diákfilmfesztivál, BBTE, a Sapientia Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem közös rendezésében. Szeptember 28-án kezdődött filmek vetítése. A fiatal rendezők nagyrészt a Romániában élő romákról, a kihalóban lévő mesterségekről és a hajléktalanok mindennapjairól forgatták kisfilmjüket. A fesztivál harmadik fedezettje magyar volt, Zágoni Bálint Benedek doktor csodakútja című dokumentumfilmje. /Osváth Dianna: Diákfilmfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2008. november 17.

A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem szenátusa meghozta az egyetem átalakulását célzó határozatait: megváltozik az egyetem chartája, amely most először fogja preambulumban garantálni az alapvető emberi jogok, a szabad gondolkodás és az alkotói jogok tiszteletben tartását, szentesíti a tagozati autonómiát, így a román és a magyar tannyelvű tagozatok egymástól függetlenül dönthetnek oktatási kérdésekben, az egyetem stratégiai és fejlesztési, oktatási, művészeti, diákjogi ügyeinek intézésére bizottságok jönnek létre, így csökken a rektor hatásköre, és nő a szenátus felelőssége. A 2009/2010-es tanévre kétszáz beiskolázási helyet kért a minisztériumtól, így az egyetem összdiákságának száma jövőre ötszázra nőhet. Folyamatban van a koreográfia és a restaurálási szakok létrehozása, és 2009 szeptemberétől Művészeti Egyetemre változik az intézmény neve. /Változik a marosvásárhelyi színiegyetem chartája és neve. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

2009. október 15.

Nevet változtatott a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem. A közelmúltban megszületett az átkeresztelést jóváhagyó kormányhatározat, a jövőben Művészeti Egyetem lesz a neve. Gáspárik Attila, az egyetem rektora kifejtette, a színészképzés mellett zenepedagógiára is jelentkezhetnek a hallgatók, a múlt évben indították a látványtervezés szakot, idéntől pedig mozgásművészetet alapfokon, drámaírást mesterfokon tanulhatnak a diákjak. A jövőben terveznek restaurálói mesterképzést is a látványtervező szakos hallgatóknak, a jövendő koreográfusoknak pedig nonverbális, illetve musical mesterit. Az egyetem neve sokáig Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet volt, majd elvették tőlük a Szentgyörgyi István nevet, volt színművészeti akadémia és főiskola is, azután színháztudományi egyetem. A Művészeti Egyetem jelenleg jobban tükrözi a valóságot. /Nagy Székely Ildikó: „Olyan, mint a pénzbeváltás. ” Művészeti lett a színi. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2009. november 10.

A marosvásárhelyi Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál keretében nyitották meg a Művészeti Egyetem előcsarnokában azt a kiállítást, mely a MAMŰ névre keresztelt képzőművészeti társaság /Marosvásárhelyi Műhely/ történetét mutatja be képekben. A kiállítás anyagát a MAMŰ alapító tagja, Irsai Zsolt állította össze A MAMŰ Társaság az Apolló-kör és a 35-ös Műhely tagjaiból verbuválódott. A 35-ös Műhely etnikailag vegyes, a MAMŰ-sök 90 százaléka magyar nemzetiségű volt – mesélt a kezdetekről Irsai. Az első kiállításukat 1978-ban láthatta a közönség. A MAMŰ szemben állt a merev szocreállal. A hatalom nem engedte őket a hivatalos kánonba. 1984-ben az erdélyi MAMŰ megszűnt, mivel rengeteg képzőművész kivándorolt az országból. Az első MAMŰ-katalógus 1989 végén már Magyarországon jelent meg. A hetvenes évek végétől ez a társaság tette lehetővé a magyarországi művészcsoportok marosvásárhelyi látogatását. Ez sem tetszett a hatalomnak. A „szellemi vezetővel”, Elekes Károllyal közölték, hogy a csoportosulás nem kívánatos. A hivatalos, gyűjteményes tárlatokból rendre kihagyták a MAMŰ-sök műveit. Elekes Károly, Nagy Árpád Pika, Krizbai Sándor és Borgó György Csaba Munkácsy-díjas művészek ‘84 után az anyaországban baráti társaságként éltették tovább a műhelyt, melyet azután újraszerveztek. Az új magyarországi MAMŰ-nek – mely immár Maszületett Művek Társaság –120–130 tagja van. Galériát működtetnek, éves programokat dolgoznak ki, kiadványokat jelentetnek meg. Az új MAMŰ-nek még mindig van egy vásárhelyi magja. Első elnöke Elekes Károly volt, most Krizbai Sándor vezeti. A MAMŰ-sök mindvégig a korán elhunyt Nagy Pált tekintették szellemi atyjuknak, ők járultak hozzá annak a marosvásárhelyi síremléknek a felállításához, amelyet Székely János író fia, Székely János Jenő készített. /Máthé Éva: A MAMŰ történetét bemutató kiállítás nyílt Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

2009. december 10.

Dr. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektora sajtótájékoztatón jelentette be a legutóbbi megvalósításokat. Akkreditálták az egyetem pedagógia szakát, így ezentúl művészpedagógusokat is képezhetnek, hamarosan megkapják az emelt szintű oktatási intézmény rangot. Mindezek mellett megnyertek egy százezer eurós pályázatot, amit tudományos kutatásra, az infrastruktúra bővítésére, a könyvtárra, illetve a digitalizációra fordítanak. A napokban fejezik be az őszi, kétszázezer eurós pályázat megnyerése nyomán elkezdett munkát, amely a teljes digitalizálást jelenti: digitális naplók, indexek, ügyvitel, jelenlét. Ez követhetőbb ügymenetet és kevesebb papír felhasználását jelenti. A magyar tagozat első premierje december 10-én lesz, Békeffy István Egy asszonygyilkos vallomása, dr. Kovács Levente rendezésében. A közelmúltban két konferenciát szerveztek, egy pedagógiait és egy színháztudományit. – Megjelent az egyetem Symbolon című folyóiratának legújabb száma és a következő kiadás is a nyomdában van már. Dr. Lázok János a Symbolon új számát ismertette. Ebben az évben a tizedik évfolyamába lép a kiadvány. A 2000 decemberében zajlott konferencia után született meg a döntés, hogy az ülésszak anyagát lapformában őrizzék meg. Multikulturális lapról van szó, amely magyarul, románul és világnyelveken írt szövegeket egyaránt tartalmaz. /Nagy Botond: Bemutató, akkreditáció és Aranyegér. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2009. december 10.

Felháborító, hogy Marosvásárhelyen az ünnepi díszkivilágítás során a magyar nyelvű jókívánság felirata ismét kimaradt, tavaly is utólag tették fel, külön felszólításra. Arra még nem válaszolt senki, hogy a Szentgyörgyi István nevet mikor és milyen indokok miatt vesztette el a színművészeti főiskola /jelenleg egyetem/? Fittyet hánynak a kétnyelvűségi törvény és a jóérzés által „diktált” tiszteletre. /Virág György: Felirat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2009. december 19.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatán december 23-án lesz Ödön von Horváth Mit csinál a kongresszus? című bohózatának bemutatója, a Tompa Miklós Társulat a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel együttműködésben, Bocsárdi László rendezésében viszi színre. Bocsárdi László, az előadás rendezője Marosvásárhelyen született, 1995-ben szerzett diplomát a Színművészeti Akadémián. 1984-ben ő hozta létre Gyergyószentmiklóson a ma Figura Stúdió nevet viselő színházat, jelenleg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház igazgatója. /December 23-án premier a Nemzetiben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998