udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 371 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-371
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Orvostudomanyi es Gyogyszereszeti Egyetem /MOGYE/ lasd meg MOGYE

1990. február 10.

Marosvásárhelyi orvosi egyetemi tanárok javasolják az Erdélyi Múzeum-Egyesület újjászervezését. Az aláírók: dr. Bérczes Judit tudományos főkutató, dr. Szabó István egyetemi adjunktus, dr. László János egyetemi tanár, dr. Péter Mihály egyetemi előadótanár, dr. Bedő Károly egyetemi tanár, dr. Szövérfy Ágnes egyetemi adjunktus, Dézsi József szociológus és dr. Feszt Tibor tudományos főkutató. /Javaslat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1990. február 10.

Magyari Lajos írta a vezércikkben, hogy hat év alatt Marosvásárhelyen az orvosi egyetemen a magyar hallgatók aránya 40 százalékról 8-9 százalékra csökkent. Az egyetem román rektora megjegyezte, hogy lehet engedményeket tenni, de külön magyar tagozat nem lenne helyénvaló. És egy szót sem ejtett arról, hogy ez magyar egyetem volt. /Magyari Lajos: A stallum felelőssége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

1990. február 10.

Marosvásárhelyi orvosi egyetemi tanárok javasolják az Erdélyi Múzeum-Egyesület újjászervezését. Az aláírók: dr. Bérczes Judit tudományos főkutató, dr. Szabó István egyetemi adjunktus, dr. László János egyetemi tanár, dr. Péter Mihály egyetemi előadótanár, dr. Bedő Károly egyetemi tanár, dr. Szövérfy Ágnes egyetemi adjunktus, Dézsi József szociológus és dr. Feszt Tibor tudományos főkutató. /Javaslat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1990. február 10.

Magyari Lajos írta a vezércikkben, hogy hat év alatt Marosvásárhelyen az orvosi egyetemen a magyar hallgatók aránya 40 százalékról 8-9 százalékra csökkent. Az egyetem román rektora megjegyezte, hogy lehet engedményeket tenni, de külön magyar tagozat nem lenne helyénvaló. És egy szót sem ejtett arról, hogy ez magyar egyetem volt. /Magyari Lajos: A stallum felelőssége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./

1990. június 24.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Bárányi Ferenc /sz. Nagyszentmiklós, 1936. máj. 13./ képviselő Temesváron él, anaszteziológus főorvos, az orvostudományok doktora. Interpelláció szükséges a kormány 1990. máj. 12-i törvénytelen tanügyi határozata ellen és szükséges a sajtótörvény. Szükséges a Vatra Romaneasca és más szélsőséges szervezetek tevékenységének felülvizsgálása és törvényes ekeretek közé szorítása. Az anyanyelvű oktatást garantálni kell az óvodától az egyetemig. Vissza kell állítani a magyar nyelvű, önálló Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemet Marosvásárhelyen. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1990. július 27.

A magyarság képviselői számtalan beadványt készítettek, felemelték szavukat a magyar egyetem újraindítása, a magyar oktatási rendszer kiépítése ügyében. Az RMDSZ szenátusi csoportja például Petre Roman miniszterelnökhöz intézett, jún. 23-án kelt levelében tiltakozott amiatt, hogy sem a kormán, sem a minisztérium nem intézkedett a Bolyai Tudományegyetem visszaállításra ügyében. Nem válaszoltak a Bolyai Társaság ez ügyben írt egyetlen beadványára sem. A magyar felsőoktatás megoldatlansága az egész magyar nyelvű oktatást érinti. Nagy a tanárhiány a magyar iskolákban. Kolozsváron, az egyetemen számos szakon megszüntették a magyar nyelvű előadásokat, más szakokra pedig elenyésző számban kerültek be magyarok. A tanügy megoldatlansága kihat a kétmilliós magyar kisebbségre, identitástudatát veszélyezteti. Az utóbbi hónapokban 2500 magyar érettségizett magyar fiatal távozott Magyarországra, hogy ott tanuljon tovább. A Bolyai Tudományegyetem visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. Ezt elküldték a miniszternek. A magyar nyelvű felsőoktatást először Kolozsváron tegyék lehetővé. A Bolyai Tudományegyetem mellett szükség van a marosvásárhelyi orvosi egyetemre, továbbá a kolozsvári Műegyetemen, a konzervatóriumban, a képzőművészetin és a kolozsvári Agronómiai Intézetben indítsák újra a magyar nyelvű képzést. Király Károly szintén nyílt levélben kérte Iliescu elnöktől és Gheorghe Stefan oktatási minisztertől a felsőfokú magyar nyelvű oktatás újraindítását. /A társadalom levelező tagjai leszünk? = Valóság (Bukarest), júl. 27./

1990. július 27.

A magyarság képviselői számtalan beadványt készítettek, felemelték szavukat a magyar egyetem újraindítása, a magyar oktatási rendszer kiépítése ügyében. Az RMDSZ szenátusi csoportja például Petre Roman miniszterelnökhöz intézett, jún. 23-án kelt levelében tiltakozott amiatt, hogy sem a kormán, sem a minisztérium nem intézkedett a Bolyai Tudományegyetem visszaállításra ügyében. Nem válaszoltak a Bolyai Társaság ez ügyben írt egyetlen beadványára sem. A magyar felsőoktatás megoldatlansága az egész magyar nyelvű oktatást érinti. Nagy a tanárhiány a magyar iskolákban. Kolozsváron, az egyetemen számos szakon megszüntették a magyar nyelvű előadásokat, más szakokra pedig elenyésző számban kerültek be magyarok. A tanügy megoldatlansága kihat a kétmilliós magyar kisebbségre, identitástudatát veszélyezteti. Az utóbbi hónapokban 2500 magyar érettségizett magyar fiatal távozott Magyarországra, hogy ott tanuljon tovább. A Bolyai Tudományegyetem visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. Ezt elküldték a miniszternek. A magyar nyelvű felsőoktatást először Kolozsváron tegyék lehetővé. A Bolyai Tudományegyetem mellett szükség van a marosvásárhelyi orvosi egyetemre, továbbá a kolozsvári Műegyetemen, a konzervatóriumban, a képzőművészetin és a kolozsvári Agronómiai Intézetben indítsák újra a magyar nyelvű képzést. Király Károly szintén nyílt levélben kérte Iliescu elnöktől és Gheorghe Stefan oktatási minisztertől a felsőfokú magyar nyelvű oktatás újraindítását. /A társadalom levelező tagjai leszünk? = Valóság (Bukarest), júl. 27./

1990. október 3.

Dr. Péter Mihály, a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem előadótanára sérüléseiből felépülve hazatért. Dr. Péter Mihály a véres marosvásárhelyi események másnapján lefényképezte a barikádokat, a tankokat, a kiégett buszokat, majd hazaindult. Ekkor hirtelen körbevették románok és összeverték, dr. Péter Mihály összeesett, eszméletét vesztette. Két bordája eltörött, a fejét hét, a testét húsz ütés érte. Elmondta, hogy jóval az összecsapás előtt volt az egyetemen egy gyűlés, jelen volt Scriecu tábornok is, aki akkor a megye vezetőjeként jelent meg. Õ fölállt és elmondta a magyar oktatás problémáit, erről jegyzőkönyv készült. Lehet, hogy ekkor egyesek megharagudtak rá. Dr. Péter Mihályt Budapesten gyógykezelték. Nem gondolt arra, hogy Magyarországra települ, itt akar dolgozni a jövőben is. /Máthé Éva: Az évszázadnál is hosszabb pillanatok. = Valóság (Bukarest), okt. 3./

1990. október 3.

Dr. Péter Mihály, a marosvásárhelyi Orvosi Egyetem előadótanára sérüléseiből felépülve hazatért. Dr. Péter Mihály a véres marosvásárhelyi események másnapján lefényképezte a barikádokat, a tankokat, a kiégett buszokat, majd hazaindult. Ekkor hirtelen körbevették románok és összeverték, dr. Péter Mihály összeesett, eszméletét vesztette. Két bordája eltörött, a fejét hét, a testét húsz ütés érte. Elmondta, hogy jóval az összecsapás előtt volt az egyetemen egy gyűlés, jelen volt Scriecu tábornok is, aki akkor a megye vezetőjeként jelent meg. Õ fölállt és elmondta a magyar oktatás problémáit, erről jegyzőkönyv készült. Lehet, hogy ekkor egyesek megharagudtak rá. Dr. Péter Mihályt Budapesten gyógykezelték. Nem gondolt arra, hogy Magyarországra települ, itt akar dolgozni a jövőben is. /Máthé Éva: Az évszázadnál is hosszabb pillanatok. = Valóság (Bukarest), okt. 3./

1991. január 9.

1990 késő őszén volt Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság alakuló ülése, felvették a városban 1876-tól 1948-ig működött előd nevét, azzal a különbséggel, hogy az irodalomcentrikus volt, Marosvásárhelyen viszont sok művész él, itt a színház, a színifőiskola, az orvosi egyetem, ezért sokrétűbb tevékenységet terveznek, nyilatkozta a társaság elnöke, Oláh Zsigmond. Az alelnök Tonk Sándor, a titkár Fülöp Géza. /N. M. K. : Beszélgetés Oláh Tiborral, Kemény Zsigmond Társaság elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

1991. január 9.

1990 késő őszén volt Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság alakuló ülése, felvették a városban 1876-tól 1948-ig működött előd nevét, azzal a különbséggel, hogy az irodalomcentrikus volt, Marosvásárhelyen viszont sok művész él, itt a színház, a színifőiskola, az orvosi egyetem, ezért sokrétűbb tevékenységet terveznek, nyilatkozta a társaság elnöke, Oláh Zsigmond. Az alelnök Tonk Sándor, a titkár Fülöp Géza. /N. M. K. : Beszélgetés Oláh Tiborral, Kemény Zsigmond Társaság elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

1991. május 22.

A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 12 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A professzorok tevékenységének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét az egyetem szenátus máj. 22-én visszautasította. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. /Ring (Budapest), jún. 9.; Tófalvi Zoltán: "Elbocsátó szép üzenet." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./ A távozásra felszólított professzorok rövid életrajza, munkásságuk vázlatos ismertetése: Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./

1991. május 31.

Marosvásárhelyen tiltakozó menetet tartottak, így tiltakozva azon döntés ellen, hogy az orvosi egyetemen 13 magyar professzort nyugdíjba küldenek. /Gáspár Sándor: Tiltakozó menet Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./

1991. május 31.

Tiltakozó menetre került sor az Marosvásárhelyen, az Orvosi Egyetem épülete előtt az egyetem szenátusának határozata ellen, hogy 13 professzort nyugdíjazni akarnak. Ezek a professzorok jelentették a magyar nyelvű oktatás gerincét. /Erdélyi Napló (Marosvásárhely), máj. 31./

1991. május 31.

Marosvásárhelyen tiltakozó menetet tartottak, így tiltakozva azon döntés ellen, hogy az orvosi egyetemen 13 magyar professzort nyugdíjba küldenek. /Gáspár Sándor: Tiltakozó menet Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 31./

1991. május 31.

Tiltakozó menetre került sor az Marosvásárhelyen, az Orvosi Egyetem épülete előtt az egyetem szenátusának határozata ellen, hogy 13 professzort nyugdíjazni akarnak. Ezek a professzorok jelentették a magyar nyelvű oktatás gerincét. /Erdélyi Napló (Marosvásárhely), máj. 31./

1991. június 4.

A Bolyai Társaság jún. 4-én kelt nyilatkozatában tiltakozott az ellen, hogy a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és előadótanára /közülük 11 magyar/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. Az egyetem szenátusa máj. 22-i ülésén visszautasította a tanárok kérelmét és jóváhagyta a felmondást. /A Bolyai Társaság tiltakozó nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

1991. június 9.

A marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem 13 professzora és tanára /közülük 11 magyar nemzetiségű/ megkapta a nyugdíjazását sürgető felmondólevelet. A 11 magyar közül hatan professzori, négyen előadótanári minősítéssel, László János pedig akadémiai tagsággal távozhat. A felmondólevelek magyar címzettjei: Bedő Károly professzor, a Közegészségtani és Táplálkozástani Tanszék vezetője, Cingudán Kornél traumatológiai professzor, Dienes Sándor professzor, a Munkaorvostani Tanszék vezetője, Fodor Ferenc professzor, a Szemészeti Klinika vezetője, Farkas Imre János előadótanár, a Szociálmedicínai Tanszék vezetője, Keresztessy Koszta Árpád előadótanár, sebész, László János akadémikus, mikrobiológus /volt rektor/, Lázár László előadótanár, az Anatómiai Tanszék vezetője, Mülfay László professzor, a Fül-Orr-Gégészeti Klinika vezetője, Rákosfalvy Zoltán előadótanár, Szabó István professzor, az Élettani Tanszék vezetője. - Ezzel lefejezték a magyar professzori kart. Dienes Sándor 1957 óta van a tanszéken, Berlinben is volt vendégprofesszor. Fodor Ferenc professzornak hét olyan szakkönyve jelent meg, ahol elsőként szerepelt, és négymás könyvben volt társszerző. Egyik munkája Magyarországon látott napvilágot. Bedő Károlynak több mint 250 szakdolgozata jelent meg, egy részük akkor, amikor a német akadémia különböző részlegeinél dolgozott, Giessenben, Hamburgban és Berlinben. Puskás György nyugalmazott professzor, az egyetem egykori rektora tájékoztatott az egyetem múltjáról. Az egyetem 1945-ben létesült, mint magyar orvostudományi egyetem, része a Bolyai Tudományegyetemnek. 1949-től, amikor a Bolyai Tudományegyetem különvált, Marosvásárhelyen Orvostudományi Intézetként működtek. Az ötvenes évek közepéig magyar nyelven folyt az oktatás majd kétnyelvű lett az egyetem. Az egyetem rektora 1978-ig mindig magyar volt. László János professzor volt az utolsó rektor, most őt is nyugdíjazták. 1985-ig a magyar és román diákok fele-fele arányban voltak az egyetemen, azóta a magyar hallgatók aránya csökkent. Jelenleg a hallgatók 75 százaléka román. /Csáky Zoltán: A magyar professzori kar lefejezése. = Ring (Budapest), jún. 9./

1991. augusztus 15.

A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre idén felvett hallgatók 27 %-a magyar, az előző évben 29,3 % volt az arányszámuk, nem beszélve arról, hogy az 1990-ben végzett orvosoknak 42,1 %-a volt magyar, az előző években még magasabb volt a magyarok aránya. Jobban kell felkészülni a diákoknak, állapítja meg dr. Ábrám Zoltán. /Dr. Ábrám Zoltán: A marosvásárhelyi orvosi egyetemen tovább csökken a magyar diákok száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1991. augusztus 15.

A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre idén felvett hallgatók 27 %-a magyar, az előző évben 29,3 % volt az arányszámuk, nem beszélve arról, hogy az 1990-ben végzett orvosoknak 42,1 %-a volt magyar, az előző években még magasabb volt a magyarok aránya. Jobban kell felkészülni a diákoknak, állapítja meg dr. Ábrám Zoltán. /Dr. Ábrám Zoltán: A marosvásárhelyi orvosi egyetemen tovább csökken a magyar diákok száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1991. augusztus 15.

A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre idén felvett hallgatók 27 %-a magyar, az előző évben 29,3 % volt az arányszámuk, nem beszélve arról, hogy az 1990-ben végzett orvosoknak 42,1 %-a volt magyar, az előző években még magasabb volt a magyarok aránya. Jobban kell felkészülni a diákoknak, állapítja meg dr. Ábrám Zoltán. /Dr. Ábrám Zoltán: A marosvásárhelyi orvosi egyetemen tovább csökken a magyar diákok száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1991. augusztus 15.

A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre idén felvett hallgatók 27 %-a magyar, az előző évben 29,3 % volt az arányszámuk, nem beszélve arról, hogy az 1990-ben végzett orvosoknak 42,1 %-a volt magyar, az előző években még magasabb volt a magyarok aránya. Jobban kell felkészülni a diákoknak, állapítja meg dr. Ábrám Zoltán. /Dr. Ábrám Zoltán: A marosvásárhelyi orvosi egyetemen tovább csökken a magyar diákok száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1992. március 10.

Két évvel a rendszerváltozás után a romániai magyar oktatás helyzete egyre nyomasztóbb. Az ultranacioanlista asszimilációs iskolapolitika folytatódik. Az 1991/92-es tanévben például Maros megye szaklíceumaiban feleannyi magyar nyelvű osztály van, mint volt a Ceusescu-diktatúra idején. Nem sikerült a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot sem visszaszerezni, sőt több román osztályt helyzetek ide, mint korábban bármikor. Jellemző, hogy a nemrég függetlenné vált Moldovai Köztársaságban az ottani kormány első rendelkezéseivel szétválasztotta az erőszakosan egyesített iskolákat, mert azok voltak az oroszosítás leghatékonyabb eszközei, miközben Erdélyben szeparatizmusnak nevezik a hasonló magyar követelést. Maros megyében továbbra sincs nemhogy magyar tagozat, de még magyar osztály sem az egészségügyi, kereskedelmi, gazdasági, erdészeti és más keresett szaklíceumokban. Nincs magyar műegyetem, nem engedik visszaállítani a világhírű magyar nyelvű Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemet, ellenkezőleg, minden utánpótlás nélkül kényszernyugdíjba küldték az utolsó magyar egyetemi orvosprofesszorokat. Nem adják vissza a Bolyai Tudományegyetemet. Beszivárognak a magyar tagozatokra is a román tanárok, akik csak román nyelven oktatnak. /Szabó György Pál (Marosvásárhely): Kulturális népirtás. = Ring (Budapest), márc. 10./

1992. július 18.

A romániai magyar oktatásról közölt adatokat Murvai László és Debreczi Árpád folytatásokban, az 1991-92-es tanév alapján, felhasználva a minisztérium és a megyei tanfelügyelőségek információit. Megjegyezték, hogy a román tagozaton tanuló magyar diákokról a tanfelügyelőségek adatai pontatlanok. Az óvodai oktatást tekintve 610 egységben van magyar óvodai csoport, ebből 470 a vegyes óvoda és csak 140 önálló magyar óvoda van. A magyar nyelvű óvodákba járók száma 47 530 volt, 70-nel kevesebb az előző évinél. Román nyelvű óvodába 4986 magyar gyermek járt. Az elemi iskolákba /I.-IV. osztályba/ 62 616 tanuló jár, 4234-gyel kevesebb, mint tavaly. Mi lehet ennek az oka? Az elvándorlás, a kevesebb gyermek? Számításokkal következtettek arra, hogy mintegy 23 ezer magyar gyermek jár román iskolába, ez 27 %-os arányt jelent. Az V-VIII. osztályos magyar tanulók száma 71 780, a tanulók száma 3871 fővel csökkent az előző tanévhez viszonyítva. Román osztályokba 15 367-en jártak. - Az 1991-92-es tanévben 26 magyar középiskola működött és 110 intézményben volt magyar tagozat. A tanévben magyar tagozatos középiskolába 33 409 diák járt, számuk 7958 fővel csökkent az előző tanévhez képest. A legnagyobb visszaesés Maros megyében történt. Magyar nyelvű szakmai oktatásban 6380 tanuló részesült.- Az oktatás formát figyelembe véve a tanévben összesen 222 826-an tanultak magyarul, számuk az összes tanulók 4,8 %-át jelentették. - Ebben a tanévben összesen 8 777 magyar hallgatója volt a felsőoktatási intézményeknek, ez a romániai hallgatók 5,8 %-át tették ki. Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1570 magyar diákja van, közülük 581-en tanulnak magyar nyelven, de legtöbbjük néhány tárgyat hallgathat anyanyelvén. Magyar nyelven tanítanak még Marosvásárhelyen: részlegesen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, de anyanyelvű oktatás folyik a Színművészeti Akadémián és Bukarestben, a Hungarológiai Tanszéken. Az egyetemi szintű oktatásban 473 magyar tanerő van, az összes tanárok 2,7 %-át teszik ki. /Murvai László, Debreczi Árpád: Tanév végi számadás - 1991-1992. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14., 15., 17., 18./

1992. július 18.

A romániai magyar oktatásról közölt adatokat Murvai László és Debreczi Árpád folytatásokban, az 1991-92-es tanév alapján, felhasználva a minisztérium és a megyei tanfelügyelőségek információit. Megjegyezték, hogy a román tagozaton tanuló magyar diákokról a tanfelügyelőségek adatai pontatlanok. Az óvodai oktatást tekintve 610 egységben van magyar óvodai csoport, ebből 470 a vegyes óvoda és csak 140 önálló magyar óvoda van. A magyar nyelvű óvodákba járók száma 47 530 volt, 70-nel kevesebb az előző évinél. Román nyelvű óvodába 4986 magyar gyermek járt. Az elemi iskolákba /I.-IV. osztályba/ 62 616 tanuló jár, 4234-gyel kevesebb, mint tavaly. Mi lehet ennek az oka? Az elvándorlás, a kevesebb gyermek? Számításokkal következtettek arra, hogy mintegy 23 ezer magyar gyermek jár román iskolába, ez 27 %-os arányt jelent. Az V-VIII. osztályos magyar tanulók száma 71 780, a tanulók száma 3871 fővel csökkent az előző tanévhez viszonyítva. Román osztályokba 15 367-en jártak. - Az 1991-92-es tanévben 26 magyar középiskola működött és 110 intézményben volt magyar tagozat. A tanévben magyar tagozatos középiskolába 33 409 diák járt, számuk 7958 fővel csökkent az előző tanévhez képest. A legnagyobb visszaesés Maros megyében történt. Magyar nyelvű szakmai oktatásban 6380 tanuló részesült.- Az oktatás formát figyelembe véve a tanévben összesen 222 826-an tanultak magyarul, számuk az összes tanulók 4,8 %-át jelentették. - Ebben a tanévben összesen 8 777 magyar hallgatója volt a felsőoktatási intézményeknek, ez a romániai hallgatók 5,8 %-át tették ki. Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1570 magyar diákja van, közülük 581-en tanulnak magyar nyelven, de legtöbbjük néhány tárgyat hallgathat anyanyelvén. Magyar nyelven tanítanak még Marosvásárhelyen: részlegesen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, de anyanyelvű oktatás folyik a Színművészeti Akadémián és Bukarestben, a Hungarológiai Tanszéken. Az egyetemi szintű oktatásban 473 magyar tanerő van, az összes tanárok 2,7 %-át teszik ki. /Murvai László, Debreczi Árpád: Tanév végi számadás - 1991-1992. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14., 15., 17., 18./

1992. október 27.

Dr. Fazekas Béla parazitológia professzor /két éve a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettese/ elmondta: nem sikerült elérni, hogy a magyar tagozaton minden előadást és gyakorlatot magyarul tarthassanak, legyen külön beiskolázási számuk, viszont a hallgatók engedélyt kapnak szegedi nyári gyakorlatra, egymás rendezvényein való részvételre. - Az elmúlt években mintegy 1500 magyar orvos hagyta el szülőföldjét. Az eltávozottak segíthetnének szakirodalommal, vegyszerekkel, felszerelésekkel, gondolatokkal az itthonmaradottaknak. /Magyar Hírlap, okt. 27./

1992. október 27.

Dr. Fazekas Béla parazitológia professzor /két éve a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettese/ elmondta: nem sikerült elérni, hogy a magyar tagozaton minden előadást és gyakorlatot magyarul tarthassanak, legyen külön beiskolázási számuk, viszont a hallgatók engedélyt kapnak szegedi nyári gyakorlatra, egymás rendezvényein való részvételre. - Az elmúlt években mintegy 1500 magyar orvos hagyta el szülőföldjét. Az eltávozottak segíthetnének szakirodalommal, vegyszerekkel, felszerelésekkel, gondolatokkal az itthonmaradottaknak. /Magyar Hírlap, okt. 27./

1993. november 18.

Szatmárnémetiben az RMDSZ székházában erdélyi orvosok, gyógyszerészek tanácskoztak a betegellátás helyzetéről. A tanácskozást Csirák Csaba, a Szatmár megyei RMDSZ alelnöke szervezte meg. Elmondta, hogy többször kérték, a gyógyszereken a használati utasítást tüntessék fel magyarul is, de kérésüket elutasították. Nagyon sok magyar orvos elhagyta az országot, bővíteni kell Marosvásárhelyen az orvosi egyetem magyar tagozatát, biztosítani kellene az orvosok magyarországi továbbképzését. /Sike Lajos: Mi fáj a kisebbségi betegnek és orvosnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1993. november 18.

Szatmárnémetiben az RMDSZ székházában erdélyi orvosok, gyógyszerészek tanácskoztak a betegellátás helyzetéről. A tanácskozást Csirák Csaba, a Szatmár megyei RMDSZ alelnöke szervezte meg. Elmondta, hogy többször kérték, a gyógyszereken a használati utasítást tüntessék fel magyarul is, de kérésüket elutasították. Nagyon sok magyar orvos elhagyta az országot, bővíteni kell Marosvásárhelyen az orvosi egyetem magyar tagozatát, biztosítani kellene az orvosok magyarországi továbbképzését. /Sike Lajos: Mi fáj a kisebbségi betegnek és orvosnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1994. március 17.

Máthé Éva köszöntötte 90. születésnapján Csőgör Lajos professzort /sz. Nagysármás, 1904. márc. 18./, akinek munkássága összekapcsolódik Marosvásárhely szellemi életével. Csőgör Lajos középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte és Kolozsváron fejezte be. 1940-től tanársegéd, 1944-től egyetemi tanár a fogászati tanszéken, majd a Bolyai Tudományegyetem rektora /1945-1949/, a Marosvásárhelyre költöző orvosi egyetem /Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet/ a fogászati tanszék tanára.1949-ben egy koncepciós perben bebörtönözték, 1955-ben szabadult, visszakerült az egyetemre, újból professzor lett, 1964-től 1967-ig az egyetem rektora lett. Bocskay István professzor, a fogászati klinika mai vezetője emlékezett vissza arra, milyen kiváló orvos volt Csőgör Lajos, fejlesztette az egyetemet, klinikákat alapított. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./ Csőgör Lajos Budapesten él.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 361-371




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998