udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 90 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Radio /Roman Radio Marosvasarhelyi Teruleti Studioja/

1990. március 24.

Márc. 24-én Marosvásárhelyen tárgyalt a kormánybizottság égisze alatt álló vegyes bizottság, amely a román és magyar lakosság, a Vatra Romaneasca és az RMDSZ Maros megyei képviselőiből áll. Közleményük szerint a decemberi forradalom után biztosítva van a pluralista politikai struktúrák kialakítása, a szabad vallásgyakorlás, a szólásszabadság, a sajtószabadság, a marosvásárhelyi rádióstúdió sugároz magyar és német nyelven is. A vegyes bizottság kéri a helyi tévéstúdió visszaállítását román, magyar és német programokkal. A közvéleményt korrekten kell tájékoztatni a marosvásárhelyi eseményekről. Az RMDSZ nem kívánja Erdély elszakítását. /A marosvásárhelyi vegyes bizottság közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1990. április 11.

A lap közölte Irsic Gavril ezredessel, Szatmár megye rendőrfőnökével készített rádióinterjú szövegét, amely a marosvásárhelyi rádió március 16-i adásában hangzott el. Ebben a rendőrfőnök közölte, hogy március 15-án Szatmárnémeti központjában az RMDSZ rendezvényt tervezett, melyet azonban visszavont. Ennek ellenére többezer magyar összegyűlt a téren. Hangos, indulatos szóváltások voltak, de fizikai erőszakra nem került sor. Azután lecsillapultak a kedélyek, az emberek hazamentek. A riporter szerint arról vannak információk, hogy magyarországi turisták nagy számmal érkeztek és botrányos jeleneteket rendeztek, a román népet sértő megnyilvánulások történtek. A rendőrfőnök közölte, hogy erről ő nem hallott, ilyen információi nincsenek. Az érkező turisták száma nem volt átlagon felüli, hangsúlyozta Irsic Gavril. /Kelemen Ferenc: Megnyugtatni az embereket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1992. január 3.

Jan. 3-án a 14 politikai alakulatot számláló ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Konvenció a demokráciáért képviselői megbeszélést folytattak Stolojan miniszterelnökkel. Kolumbán Gábor az RMDSZ-t képviselte a megbeszélésen. A választási kampány finanszírozásáról volt szó, és a Konvenció képviselői kérték a semleges televízió megteremtését, a televízió jelenlegi vezetőinek, Razvan Theodorescu és Emanoil Valeriu leváltását. A televízió ugyanis manipulatív tájékoztatást adott. Kolumbán Gábor a megbeszélésen szóba hozta a marosvásárhelyi rádió vezetőjének leváltását: a jelenlegi vezetés megpróbálja fenntartani az információs monopóliumot. /Román Győző: A Demokratikus Konvencióhoz tartozó pártok és csoportosulások képviselőivel találkozott a kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./ Általában közös listákon indulnak a Konvenció jelöltjei a februári választáson. Az RMDSZ azonban nem ragaszkodik mereven ehhez a döntéshez. Vannak olyan megyék, ahol nem sikerült közös megállapodásra jutniuk az RMDSZ, illetve a többi ellenzéki párt képviselőinek. /Magyar Hírlap, jan. 7./

1992. május 31.

Máj. 30-31-én immár másodízben rendezték meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Ez a zenei anyanyelv ünnepét jelentette. A zsűri - Budai Ilona budapesti népdalénekes, Birinyi József, a népi hangszerek mestere Budapestről, Dudás Anikó /Újvidék/ népdalénekes, Bázsa Levente, a Szatmárnémeti Filharmónia tagja, Jagamas János /Kolozsvár/ népzenekutató, Boér Károly, a marosvásárhelyi rádió zenei szakértője - elégedett volt, olvasható Gál Éva Emese beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

1993. január 15.

Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása /telefonos körkapcsolással/. A műsorban több megye RMDSZ-vezetői mondták el a kongresszus előtt gondolataikat. Borbély László és Zonda Attila számolt be a Maros megyeiek újító szándékairól. A Maros megyei szervezet aktív központi szerepre számít az új országos vezetőségben. Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke kifejtette: Hargita megyében 86 százalékos a magyar népesség aránya, mégsem sikerült egységes megyei RMDSZ-szervezetet kialakítani, ehelyett három területi /Udvarhely, Csík, Gyergyó/ szervezet alakult, de köztük is gyakran van széthúzás. Király Károly borúlátó az ellentétek kiéleződése miatt. /Éltes Enikő-Botos Lászkó: Ma kezdődik az RMDSZ-kongresszus. = Új Magyarország, jan. 15./

1993. szeptember 22.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform szóvivőjeként elismeréssel szólt az RMDSZ memorandumáról, de kifogásolta, hogy nem a platformok képviselőiből álló kerekasztal közös munkája a memorandum, továbbá ebből kimaradtak dr. Csapó József szenátor által összeállított jogsérelmek. Szerinte kulcskérdések kimaradtak, az etnikai jellegű jogsérelmek minősítése fogyatékos, nem emelték ki az önrendelkezés követelését. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felháborodva értesült arról, hogy Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke amellett, hogy nem támogatta a platform aláírásgyűjtő kezdeményezését az ártatlanul elítélt oroszhegyiek, zetelakiak és marosvásárhelyiek ügyében, nem átallotta a kezdeményezést - több társával együtt - a kezdeményezést a marosvásárhelyi rádióban elutasítani. Továbbá Borbély László, Frunda György, Tokay György és mások elérték, hogy Caspó József szenátor autonómia-tervezetét titkosították, miközben a délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyarság politikai érdekvédelmi szervezetei hasonló autonómia-memorandumaikat elfogadták és kormányuk elé tárták. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy az ún. kabinetpolitikától, mint például Verestóy Attila szenátor Stoicával folytatott titkos tárgyalásaitól ugyanúgy nem várható eredmény, mint a botrányt kavart, Tokay György által vezetett bel- és külföldön folytatott tárgyalásaitól. /Katona Ádám: A memorandum jó, csak izé? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Ezzel Katona Ádám elítélte a Neptun-ügyben résztvevő RMDSZ-képviselők tárgyalásait.

1994. szeptember 22.

Jászberényi Emese marosvásárhelyi magyar rádiós vallott munkájáról, amelyhez hit kell. "Hinni népedben, nemzetedben, nyelvedben." Elmondta, hogy 1985 január 12-én Ceausescu egyik rendeletével megszüntette a körzeti rádiózást, így megszűnt a magyar adás. A magyar részleg teljes archívumát, negyven beszélt szalagot és negyvenezer zenei szalagot az egyik börtönbe, Jilavába kellett szállítani. Előtte Jászberényi Emese az aranyszalagtár mind az ezer hangszalagját éjjel-nappali gyors munkával lemásolta. Így mentődött meg Sütő András, Bartalis János, Móricz Zsigmond hangja. 1989 után visszakapta a marosvásárhelyi magyar stúdió a korábban elkobzott hanganyagtárát. /Magyar Nemzet, szept. 22./

1995. február 9.

A marosvásárhelyi rádió vezetősége fegyelmi eljárást kezdeményezett Oláh Gáll Elvíra rádiós szerkesztő ellen "sovén, románellenes hangvételű kommentárok miatt". Oláh Gáll Elvíra az 1994. nov. 28-i adásban Mikó Imre 22 év - az erdélyi magyarság politikai története című könyvéből idézett egy jelenetet: a román parlamentben 1932-ben az egyik képviselő felelőségre vonta a Magyar Pártot, hogy miért maradt távol a gyulafehérvári ünnepségtől. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Audiovizuális Kollégiuma tiltakozik a fegyelmi eljárás miatt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

1996. január 22.

Cs. Gyimesi Éva a marosvásárhelyi rádió magyar adásában elmondta, hogy nehézségekbe ütközik a Magyarországon végzettek esetében a diplomák honosítása, eddig mindössze 52 oklevelet sikerült a elismertetni a román hatóságokkal. Fodor Gábor volt művelődési miniszter tavalyi bukaresti tárgyalásán elmulasztotta megkötni a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1996. április 28.

Ápr. 28-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ elnöki irodájában tanácskozott Markó Béla szövetségi elnök a romániai magyar sajtó képviselőivel. A találkozón az RMDSZ vezetőin kívül részt vettek: Szilveszter Mária és Soltz Anna /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Fazekas István felelős szerkesztő /Besztercei Híradó (Beszterce)/, Szűcs László főszerkesztő /Bihari Napló (Nagyvárad), Gellérd Lajos igazgató (Brassói Lapok (Brassó), Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes /Erdélyi Napló (Nagyvárad)/, Borbély László /Hargita Népe (Csíkszereda), Benkő Levente /Háromszék (Sepsiszentgyörgy)/, Makkai János főszerkesztő /Népújság (Marosvásárhely), Gyarmath János főszerkesztő /Romániai Magyar Szó (Bukarest)/, Tibori Szabó Zoltán /Szabadság (Kolozsvár)/, Veres István főszerkesztő /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), Mandics György /Heti Új Szó (Temesvár), Stanik István és Bércesi Tünde /Scripta Kiadó/, Jászberényi Emese /Marosvásárhelyi Rádió), Gáspár Sándor /MÚRE/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 769. sz./

1996. szeptember 29.

Az ősi és mostanra gyönyörűen megújult gyulafehérvári székesegyházban emlékeztek az itt nyugvó Márton Áron püspökre, születésének századik évfordulóján, szept. 29-én, halálának évfordulóján. Jukubinyi György gyulafehérvári érsek hívó szavára együtt ünnepelt Erdély és Magyarország, római és görög katolikus, ortodox és református, magyar és román. A szentmisét Paskai László bíboros vezetésével együtt celebrálták az erdélyi főpásztorok, négy magyarországi püspök, a moldvai Iasi megyéspüspöke, a bukaresti apostoli nuncius, valamint több tucat magyarországi és erdélyi pap. Jelen volt az erdélyi magyarság számos vezetője, élükön Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, a magyar államot többek között Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke képviselte. Paskai László prédikációjában elmondta: reméli, hogy megéli azt a napot, amikor Márton Áron püspököt szentté avatják. Az új bukaresti nuncius, a lengyel Janusz Bolonek érsek kifejezte örömét, hogy Márton Áron püspök jubileumi évének záróünnepségén jelen lehet. A nuncius kifejtette, hogy Márton Áronra sokan mint a vallásuk miatt üldözöttek védelmezőjére emlékeznek, különösen a zsidók és görög katolikusok. Az ünnepi szentmise végén kispapok tolmácsolásában Márton Áron szellemi örökségéből hangzott el összeállítás. A szentmiséről helyszíni közvetítést adott a Duna Televízió és a marosvásárhelyi rádió. Szőke János elmondta, hogy az 1990 után indított szenttéavatási perben mintegy 50 tanúvallomást és csaknem 1300 oldal terjedelmű dokumentációt készülnek átadni a Vatikánnak Márton Áron életéről, megpróbáltatásairól, munkásságáról. /Megérjük azt a napot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1., /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30., Új Ember, okt. 13./

1997. február 28.

Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1998. március 1.

Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte március elsején a marosvásárhelyi rádió magyar adása, amely annak idején az egy darabig fennállt Magyar Autonóm Tartomány központjából adott anyanyelvű műsort a térség magyarságának. Az ünnepségen a román rádió valamennyi területi stúdiója képviseltette magát, jelen volt továbbá az ungvári, a pozsonyi rádió küldöttsége, a magyarországi delegációt pedig Juhász Judit vezette. A jubileum alkalmával a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztősége emlékkönyvet jelentetett meg Szól a rádió címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ A magyar adás létrejötte egybeesett a kisebbségeknek akkor nyújtott más - később az autonóm tartománnyal együtt, vagy azt követően megszüntetett felszámolt - kedvezményekkel, 1985-ben pedig Nicolae Ceausescu pártvezető utasítására országszerte az összes anyanyelvű és területi rádióadást megszüntették. Mint Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőségének vezetője a márc. 2-i ünnepi műsorban felelevenítette, az intézkedés olyan hirtelen jött, telefonon, hogy még az éppen folyó műsor végét sem várhatták meg, azonnal be kellett szüntetni az adást: az emberek azt hitték, elromlott a rádiójuk, és szerelőhöz vitték a készülékeket. A marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztősége, akárcsak a többi romániai magyar nyelvű rádió- és tévéműhely, az 1989 decemberi fordulat után kezdte meg újra munkáját és azóta is szolgálja azt a mintegy másfél millió embert, aki tudja venni a térségben ezt a naponta 5-7 órán át sugárzott változatos magyar nyelvű műsort. Az évforduló alkalmából már hetek óta több adásban, műsorban eleveníti fel az marosvásárhelyi rádió magyar szerkesztőgárdája az elmúlt négy évtized kiemelkedő adásait, műsorait, legérdekesebb rádiós és közéleti emlékeit. /MTI, márc. 2./

1998. március 24.

Marosvásárhelyen ügyészségi vizsgálat indult egy férfi ellen, aki márc. 20-án - a polgárőrök szemeláttára és egyetértésével - lemázolta a polgármesteri hivatal nemrég kitett kétnyelvű névtábláján a magyar nyelvű szöveget. A vád ellene az állami jelvények megsértése, ami pénzbírsággal, de akár egyéves börtönbüntetéssel is jár - ő maga azonban helyi hírességként rögtön úgy nyilatkozott a marosvásárhelyi rádióban, hogy nem vonható felelősségre, mert a lefestett felirat "törvénytelen". Az esetleges pénzbírság kifizetését már sokan felajánlották. -A Ion Iliescu volt államfő vezette legnagyobb ellenzéki párt keddi sajtóértekezletén Ioan Mircea Pascu, a párt alelnöke a kormányzat éles bírálata keretében külön támadta a Parasztpárt és az RMDSZ szerinte egyre szorosabb együttműködését és az RMDSZ "radikalizálódását". Az utóbbit azzal "magyarázta", hogy az RMDSZ úgymond kihasználja a Parasztpárt szorongatott helyzetét, továbbá "Magyarország minden listán fenn van, miközben Románia mindenből kimaradt". (Ennek tulajdonítja Pascu március 15. széleskörű megünneplését, ami...sért bizonyos érzékenységeket"), s végül az RMDSZ siet kihasználni a lehetőségeket, mert "előfordulhat, hogy többé nem jut be a kormányzásba". Pascu szerint a kisebbségi jogokat is tartalmazó helyi közigazgatási szabályozás szenátusi leszavazása nem veszélyezteti Románia euroatlanti integrációját, mivel miközben a magyar Országgyűlés "tiltja" ugyan a kisebbségek parlamenti képviseletét, "Magyarország köszöni szépen, jól van" és közben mindenféle "szuperjogokat" követel a környező országokban a magyar kisebbségeknek. /MTI/

1999. október 18.

Nagy sikerű koncerttel indított okt. 15-én a marosvásárhelyi Rádió GaGa a Sportcsarnokban, meghívottai voltak a Kiwi együttes, Benkő László, Vikidál Gyula és Tolcsvay László, akik a kb. 4.000 ember előtt léptek fel. /A Rádió GaGa nyitóbulija. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./ A Népújság munkatársa elmondta, hogy őt a Radio GaGa gálaestjén kezdetén kidobta a Sportcsarnokból az önmagát nyíltnak valló rádióadó felbérelt testőre. Hiába mutatta sajtóigazolványát és érvényes belépőjegyét, kipenderítették az utcára. A történtekért Frunda György szenátor (társtulajdonos), valamint a rádióadó vezetői a felelősek. /(karácsonyi) [Karácsonyi Zsigmond]: Molesztálás a gálaesten. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./ Szakács Géza, a GaGa Rádió ügyvezető igazgatója magyarázgatta, mi is történt a rádió indulására szervezett ünnepségen. Sajnálja, hogy az újságíróknak, fotósoknak nem volt külön szektora. szerinte "költői túlzás" Karácsonyi Zsigmond beszámolója. /Szakács Géza ügyvezető igazgató: A replika jogán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

1999. október 27.

Az Adevarul okt. 25-i száma közölte, hogy az 1956-os magyar forradalom évfordulóján rendezett marosvásárhelyi megemlékezésen Ágoston Hugót, "az egyik legismertebb romániai magyar újságírót Securitate-feljelentőként leplezték le". Dorin Suciu részletes beszámolót közölt arról, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének rendezvényén egy volt politikai fogoly, Csorvásy Gyula elmondta: 1956-ban akkori tanára, Ágoston Hugó feljelentette a titkosrendőrségen a magyarországi eseményekről tett megjegyzései miatt. Õt, mivel akkor 16 éves kiskorú volt, hét évi börtönbüntetésre ítélték, Ágoston Hugó pedig rögtön ezután A Hét című romániai magyar hetilap szerkesztője lett. Ágoston Hugó az október végén induló új romániai országos magyar nyelvű napilap, a Krónika főszerkesztő-helyettese. - Ágoston Hugó 1956-ban mindössze 12 éves volt, s 1970-ben lett a Hét szerkesztője". Ágoston Hugó nyilatkozatában visszautasította azt, hogy bármi köze lett volna a szekuritátéhoz. Rágalmazásért beperli az Adevarult és a cikk szerzőjét. - A Romániai Magyar Szó telefonon érdeklődött a Szászrégenhez csatolt Radnótfáján élő Csorvásy Gyulától, mi is hangzott el. Csorvásy elmondta, a dátumok nem felelnek meg a valóságnak, mert az ő meghurcoltatása 1970-ben történt. Ágoston Hugó fizikatanára volt. /Egyébként két évvel ezelőtt volt a marosvásárhelyi rádióban Tóth Bélának Élő történelem című sorozatában részletezte ugyanezt./ Csorvásy verseket írt, Ágoston Hugó is, megmutatták egymásnak írásaikat. Csorvásy állította: Ágoston Hugó feljelentette őt, hogy röpcédulákat készített. A mostani 56-os megemlékezésen egy magyar újságíró is megjelent, hogy ő mit fordított a román kollégáknak, nem tudja. Dorin Suciu, aki nem volt jelen, szemenszedett hazugságokat írt. /Az Adevarul Ágoston Hugót rágalmazza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

2000. február 29.

Szilágyi Ferenc, a szilágysámsoni nótafa, fafaragó és bortermelő 75 éves. Sokan ismerik, mert alig van jelentősebb népdaléneklési verseny a Kárpát-medencében, amelyen ne vett volna részt. Szerepelt a román televízió magyar adásában, a Duna TV-ben, az MTV-ben, a budapesti, bukaresti, kolozsvári és a marosvásárhelyi rádióban. Szinte mindenütt világának, a Szilágyságnak és a Tövishátnak népdalait énekelte. Szilágyi Ferenc fájlalja, hogy Szilágysámsonban megszűnt a nagy múltú dalárda, eltűnt a dalárda egész kotta- és irattára is. /Sike Lajos: Menjenek e sorok Szilágysámsonba, de ne csak Szilágyi Ferihez! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

2000. március 21.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete márc. 17-18-án tartott szimpóziuma a sugárzott és az írott média egy évtized előtti szerepét, történelmi felelősségét elemezte. Magyar politikusok mellett néhány román kollégát és politikai személyiséget is meghívtak a találkozóra. A marosvásárhelyi rádió román nyelvű adása és főleg a Cuvantul Liber című napilap 1990. márc. 19-ét megelőzően, már január végétől folyamatosan hangolta a város és Maros megye románságát a magyarság minden törekvése, jogkövetelése ellen. A helyi román média hangulatkeltéssel készítette elő a görgényvölgyiek vásárhelyi hadjáratának útját. A "magyar tábor" tagjai s a segítségükre siető romák közül több mint harminc vádlottra a bíróság egytől tíz évig terjedő, összesen 72 évi börtönbüntetést "osztott ki", míg a "román táborból" mindössze két ember kapott egy-egy évnyi felfüggesztett börtönbüntetést. A felbujtók - tehát többek között a korabeli román sajtó - ellen még vizsgálatot sem kezdeményeztek soha. /Szilágyi Aladár: A sajtó történelmi felelőssége. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./

2000. július 11.

A csíkszépvízi születésű Sebestyén Péter római katolikus plébános, aki most Erdőszentgyörgyön teljesít szolgálatot kiadta Életutak /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című könyvét, amelyben szentek, egyházi ünnepek, tanulmányok, előadások, cikkek, prédikációk sorakoznak. A szerző a Marosvásárhelyi Rádióban hetente jelentkezik, emellett folyik a templomépítés Erdőszentgyörgyön. A szentek sorából nem hiányoznak a magyar szentek, Árpád-házi Szent Margittól Árpád-házi Szent Erzsébetig, Szent István királytól Szent Imre hercegig. /Ferencz Imre: Egy hiánypótló könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2000. augusztus 31.

A nyár elején a Marosvásárhelyi Rádió kísérleti adást sugárzott ultrarövid-hullámon - URH-n, a Kolozsvári Rádió pedig augusztus 3-tól sugároz rendszeresen az URH-n is. Végre Erdélyben is szól az URH adása, méghozzá sztereóban, azaz térhatással. Kérdés, hogy továbbra is harcolunk a jelenlegi erdélyi, középhullámú területi és nemzetiségi rádióhálózat fenntartásáért vagy egy gazdaságosabb, jelenleg még csak csírájában létező saját URH-hálózatért, amelyen Marosvásárhely, Kolozsvár, Bukarest és Temesvár közösen szerkesztett, és mindenhol egyformán jól hallható, 24 órás magyar nyelvű adását sugároznák? A legtöbb idős embernek nincs nyugati URH-sávval ellátott modern rádiókészüléke, így a hallgatóság egy része csak bizonyos napszakokban hallgathat majd magyar nyelvű adásrészeket középhullámon. Azonban a fiatal korosztály szinte egyáltalán nem hallgat rádiót középhullámon csak URH-n. /Nem félek az URH-tól! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

2000. szeptember 25.

Szept. 23-24-én Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A rendezvényen szó esett az erdélyi újságíróképzésről, a szakma sajátos kérdéseiről, a romániai magyar sajtó kilátásairól és lehetőségeiről. A szakmai tanácskozások mellett számos könyvbemutatóra is sor került, és átadták az egyesület 1999. évi díjait. Riport műfajban nívódíjat kapott Gittai István, a Bihari Napló szerkesztője, a tévés szakmában kifejtett tevékenységükért elismerésben részesült B. Nagy Veronika és Sánta Ádám, a bukaresti televízió munkatársai. Fotósdíjat vehetett át Nitescu Alexandru, a Bihari Napló fényképésze, pályakezdő díjat kapott szintén a B. N. munkatársa, Kulcsár Andrea. Dicséretet kapott Simon Gábor, a marosvásárhelyi rádió munkatársa, Puskel Tünde Emese, a Duna Televízió aradi tudósítója és Becze Zoltán, a Csíki Televízió szerkesztője. A Pro Amicitia díjat Dan Pavel politológus érdemelt ki. Szept. 23-án az eltelt tíz év mérlegét vonta meg a jelen levő közel száz újságíró-szerkesztő. Az ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Patrubány Miklós, a MVSZ elnöke, Márton Árpád parlamenti képviselő és Gáspárik Attila színművész, az országos audiovizuális tanács tagja. A Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Bátai Tibor elmondta: a magyar kormány által kitűzött nemzeti integrációs célok eléréséhez nélkülözhetetlen a korlátok nélküli kölcsönös tájékozódás és tájékoztatás szabadságának megteremtése. Hozzátette: nem csak arról van szó, hogy a budapesti média műsorokkal lássa el a kárpát-medencei régiókat, hanem arról is, hogy a régiók saját arcukat is megmutathassák, s ne csak Budapestnek, hanem egymásnak is. A jubileum alkalmából Mihai Miron, a Romániai Hivatásos Újságírók Egyesületének elnöke díszoklevelet adott át a MÚRE-nak. Este az árkosi Szentkereszthy-kastélyban díszoklevéllel jutalmazták azt a több mint nyolcvan kollégát, akik az egyesület fennállása óta jelentős mértékben vállaltak részt annak munkájában. A díjkiosztáson fellépett a Vox Humana kamarakórus, Boros Zoltán, Dévai Nagy Kamilla és a kárpátaljai Csobolya József. /Nagy Zsuzsanna: Árkoson ünnepelt a romániai magyar sajtó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./ Bátai Tibor a MÚRE-nek mint szakmai szervezetnek az egész magyar nemzeti közösség életében betöltött súlyát, jelentőségét ecsetelve. "A médiának megvannak az eszközei ahhoz, hogy a huszonegyedik század visszaadja egy részét annak, amit nemzetünktől a huszadik elvett: a szellemi egymásra találás és együttélés lehetőségét, a magyar nemzet jövőjének együtt történő megalkotását." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ugyanezt a gondolatot emelte ki beszédében: az, hogy a mi közösségünk ki tud-e bontakozni, el tud-e indulni a gyarapodás útján, nagymértékben a sajtótól függ. /(ágopcsa): Tízéves a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 26./

2000. október 20.

A miskolci Rádió GaGa "kistestvéreként" hozták létre Marosvásárhelyen olyan vállalkozók - a miskolci Balázsi Tibor (főrészvényes), Lutherán László és Srankó Pál, valamint, a budapesti Szokai Imre, illetve egyetlen hazai beruházóként Frunda György szenátor - az erdélyi kereskedelmi rádiót. A Rádió GaGa jelenleg csak Marosvásárhelyen és annak harminc kilométeres körzetében fogható, de ha jól megy az üzlet, akkor regionális rádióvá teszik. Frunda György szerint a marosvásárhelyi rádióadó hidat épít a város magyar és román lakossága között. A szenátor úgy tudja: Marosvásárhely lakosságának hatvan százaléka a GaGát hallgatja. Okt. 14-én a marosvásárhelyi sportcsarnokban tartották az évfordulós koncertet. /Máthé Éva: Egy éves volt a Rádió GaGa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2000. november 6.

A marosvásárhelyi rádió választási műsorában nov. 6-án Brassó megye szenátorjelöltje, Aranyosi István mutatkozik be. A kolozsvári rádióban Kocsis András, Beszterce Naszód megyei képviselő jelölt szólal fel. A temesvári rádióban, Hunyad megye részéről Winkler Gyula képviselő jelölt vesz részt a magyar adás keretén belül sugárzott választási műsorban. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6. - 1843. sz./

2001. január 8.

Jan. 8-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában megbeszélést tartottak a szövetség vezetői és a Közszolgálati Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztői. A találkozón részt vett Gáspárik Attila, az Audiovizuális Bizottság tagja, Boros Zoltán, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsának tagja, valamint Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió kisebbségi adásainak főszerkesztője, Orbán Katalin a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője, Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának, Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának főszerkesztője, Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének titkára, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője és Vincze Lóránt, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ és a PDSR közt aláírt protokollba foglalt azon elvi megállapodásokat, melyek a közszolgálati rádió magyar nyelvű adásainak bővítésére, ezek összekapcsolására, illetve újabb területi stúdiók létrehozására vonatkoznak.. Döntés született arról, hogy rövid időn belül a rádiós szakemberek kidolgozzák közös elképzeléseiket egy egész Erdélyt átfedő, egész napos magyar nyelvű rádióadás kialakításáról. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./

2001. január 13.

Beindult a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásában népdaloktatás, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes segítségével. A rádióhoz és a csíkszeredai együtteshez betelefonálók egész esztendőre előre igényelnék az oktatott népdalok szöveges kottáit is. /Népdaloktatás a rádióban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

2001. január 17.

Marosvásárhelyen jan. 25-én tizedik alkalommal osztják ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztői az irodalmi fórum nívódíjait. Az idén prózáért Sebestyén Mihályt, líráért Király Lászlót, esszéért Selyem Zsuzsát díjazzák. Debüt-díjat kap Farkas Wellmann Éva és Király Kinga Júlia. Gálfalvi György a Látó főszerkesztő-helyettese elmondta, hogy 1992-ben osztották ki első alkalommal a Látó nívódíjait a Lakitelek Alapítvány támogatásával. Akkor vers kategóriában Lászlóffy Aladárt, prózában Kisgyörgy Rékát, esszében Visky Andrást, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztéséért Balogh Edgárt, a marosvásárhelyi rádiót teljesítményéért, a legjobb újságírói munkásságért pedig Makkai Jánost díjazták. Az évek folyamán többen kétszer is részesültek már a nívódíjban, így például Lászlóffy Aladár, Szilágyi Júlia, Sebestyén Mihály, Király László, Selyem Zsuzsa. Király Lászlónak verseiért ítélik oda másodszor a díjat, nem mintha nem lenne miből válogatni. /Antal Erika: Megújult értékek Tizedik alkalommal osztják ki a Látó nívódíjait. = Krónika (Kolozsvár), jan. 17./

2001. január 20.

Jan. 19-én 50. alkalommal mutatta be pódiumjátékát Illyés Kinga. Az élet kenyere című előadás ezúttal Kecskeméten aratott osztatlan sikert. A magyar királylány, Árpád-házi Szent Erzsébet életáldozatát feldolgozó művet a művésznő a Kecskemét-Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület és a Kecskeméti Konzervatív Polgári Kör meghívására vitte a kecskeméti közönség elé. A meghívó két kecskeméti egyesület a kiadója annak a közeljövőben megjelenő dupla CD-lemeznek is, amelyen Illyés Kinga a 20. századi erdélyi költészet - általa válogatott - gyöngyszemeit mutatja be. A Marosvásárhelyi Rádió stúdiójában készült, közel két és fél órányi hangfelvételen Áprily Lajos, Wass Albert, Dsida Jenő, Szőcs Géza, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Majtényi Erik, Hervay Gizella, Markó Béla, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Aladár versei lesznek hallgathatók. /Tóth Tamás, Kecskemét: Kecskeméten jubilált Az élet kenyere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2001. február 10.

Borbély Melinda személyében febr. 10-től magyar aligazgatója van a Marosvásárhelyi Rádiónak. Borbély Melinda eddig a magyar és német adás főszerkesztője volt. Gáspár Sándor jelenlegi MÚRE-elnök leváltása után, közel egy évtized elteltével, Borbély Melinda az intézmény első magyar nemzetiségű vezetője. Célja a mielőbbi műsorszerkezet-váltás. /Szucher Ervin: Új elképzelések. Magyar aligazgató a Rádiónál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2001. február 12.

Febr. 10-én Marosvásárhelyen, a rádió székhelyén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Márton Árpád képviselő, a képviselőház kulturális bizottságának titkára, Kelemen Hunor képviselő, bizottsági tag, Kereskényi Sándor szenátor, a szenátus kulturális bizottságának tagja, Boros Zoltán, a rádió vezetőtanácsának tagja, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja, Andrei Dimitriu, a Román Rádiótársaság vezérigazgatója, Gheorghe Verman, a területi rádióstúdiók igazgatója, a kolozsvári és a temesvári területi rádiók igazgatói, munkatársai valamint rádiós, illetve médiaszakemberek tanácskozást tartottak többek között a közszolgálati rádiózás korszerűsítéséről. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, hogy az RMDSZ programjának megfelelően azt szeretnék elérni, hogy a meglévő közszolgálati rádiók magyar adásának időtartama megnövekedjen és elérjék azt, hogy 24 órát folyamatosan sugározzanak. Egyelőre az lenne megvalósítható, hogy a marosvásárhelyi, a kolozsvári, illetve a temesvári adók egy frekvencián, úgy szórják a műsort, hogy az Erdély bármely területén hallható legyen. Ahhoz, hogy Erdélyben minőségi vétel legyen, átjátszóállomásokat, erősítőket kell felszerelni, ami sok pénzbe kerül. A rádiótársaság nem hátrál meg az anyagi áldozatoktól. A megbeszélésre Borbély Melindának a marosvásárhelyi rádió aligazgatói tisztségébe való beiktatása után került sor. /Megbeszélés a rádiós szakemberekkel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./

2001. április 26.

A Fonó Budai Zeneházban átadták a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT) képviselőinek azt a CD-ROM-csomagot, amely az eddigi legbővebb, legteljesebb válogatás a magyar népzenei anyagból. Dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke elmondta, hogy az Utolsó Óra program keretében az utóbbi öt év során számos erdélyi zenésszel, együttessel készült stúdiófelvétel a magyar fővárosban. A digitalizált anyaggal kapcsolatosan már korábban felvetődött a gondolat, hogy azt Magyarország határain kívül is hozzáférhetővé kell tenni. Így esett a választás a kolozsvári székhelyű KJNT-ra, amelynek képviseletében az elnök vette át a CD-re írt anyagot. - A szerződés szerint mindebből az erdélyi együttesek ingyen másolhatnak át oktatási célra. Eljuttatják a másolatot a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, marosvásárhelyi néptáncegyütteseknek és az Udvarhely Néptáncműhelynek is, amelyek oktatási célra használhatják a felvételeket. A zenei anyagot válogatta és szerkesztette Pávai István népzenekutató, az MTA Népzenetudományi Intézete Népzenei Archívumának vezetője, aki székelykeresztúri születésű. Korábban a csíkszeredai Népi Alkotások Háza, a Maros Művészegyüttes zenei szakirányítója és utóbbi igazgatója, a Marosvásárhelyi Rádió zenei szerkesztője volt. /"Visszaadták" Erdélynek. Kolozsváron a magyar népzenei archívum anyaga. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998