udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Reformatus Diakoniai Kozpont

2007. május 4.

A hét végén tartották Marosvásárhelyen a vártemplomi Diakóniai Otthonban a Maros megyei líceumok diákjai részére a versmondó ünnepet a Helikon–Kemény János Alapítvány szervezésében, Dsida Jenő születésének centenáriuma alkalmából. A díjazottak értékes könyvjutalommal, díszoklevéllel és Hunyadi László szobrászművész Dsida-plakettjével térhettek haza. /Dsida Jenő versmondó ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

2007. június 9.

A Konyhaablakból címet viseli Orbán Viktorné Lévai Anikó színes, ötletes, gazdagon illusztrált kultúrtörténeti és konyhaművészeti érdekességeket, a Kárpát-medence, s benne az erdélyi konyha jellegzetes ételeinek receptjeit is tartalmazó szakácskönyve, amelyből több ezer példány kelt el Magyarországon. A kötetet a szerző jelenlétében június 7-én mutatták be Marosvásárhelyen. A népszerű vendéget Fülöp Ilona, a Diakóniai Otthon vezetője köszöntötte, a hangulatot vidám népdalokkal a Kántortanító-képző Főiskola hallgatói teremtették meg. Lévai Anikó, az ötgyerekes családanya természetes egyszerűséggel beszélt életükről, gyermekkoráról, s miniszterelnök-feleségként az étkezéssel, ételekkel kapcsolatosan átélt történeteiről. „Rólunk már szinte mindent és annak az ellenkezőjét is megírták, így ezzel a könyvvel jómagam szerettem volna ablakot – ha csak egy konyhaablakot is – nyitni az életünkre és bepillantást engedni a jószándékú érdeklődőknek” – vallotta a szerző, aki egyetemi hallgatóként kezdte gyűjteni a szakácskönyveket, s akit a kiadó (Jokerex) győzött meg arról, hogy leggyakrabban főzött ételeinek receptjét összegyűjtse. A könyv „nem puszta gasztronómia, nem napló, nem önéletrajz, nem vallomás és nem is emlékirat. Az sem állítható, hogy mindez együtt. Talán egy olyan felület, ahol a műfajok találkoznak... Lévai Anikó olyan emlékeket oszt meg velünk e könyvben, amelyekért késői korok történészei, politikusai, művelődéstörténészei és gasztronómusai igencsak hálásak lesznek” – olvasható Szőcs Géza előszavában. /(bodolai): Hogyan legyünk boldogok? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

2007. szeptember 11.

Baász Imre és Baász Szigeti Pálma képzőművészeti kiállításának ad otthont Marosvásárhelyen a református Diakóniai Központ. Az aradi származású, munkásságát Sepsiszentgyörgyön kiteljesítő, 1991-ben elhunyt Baász Imre özvegye erre az alkalomra több nagyméretű grafikát válogatott a hagyatékból, az anyagot saját munkái egészítik ki. A kiállítást Szőcs Géza költő méltató írásának felolvasásával Farkas Wellmann Endre nyitotta meg. Szőcs Géza főként Baász Szigeti Pálma alkotásaira tért ki, amelyeket versekhez hasonlított. Baász Szigeti Pálma saját kollázsait, festményeit „kiszínezett nosztalgiákként” határozta meg. /Antal Erika: Képek művészházasságból. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

2007. október 26.

Áprily Lajos transzszilvanista költőre emlékeztek október 25-én Marosvásárhelyen a Református Diakóniai Házban. A Helikon – Kemény János Alapítvány által, a költő születésének 120. és halálának 40. évfordulója alkalmából szervezett esten Király László nagyenyedi tanár méltatta Áprily életművét. Manapság „olvasottság tekintetében polcon felejtettnek tűnik”, idézte az előadó Lászlóffy Aladárt. /”Polcon felejtett” Áprily. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

2009. október 14.

Kós Károly emlékét idéző estet szervezett október 9-én a Helikon – Kemény János Alapítvány Marosvásárhelyen, a Református Diakóniai Otthonban. Kós Károly építészeti életművét vetített képes előadás formájában Szekeres Gerő tárgyalta. Kós Károly a népi építészetet bevitte az épülettervezésbe. Trianon után mehetett volna egyetemi tanárnak Budapestre, de ő inkább Erdélyt és a teljes bizonytalanságot választotta, mondván, itt van rá szükség. Kovács Emese Kós Károly életpályájáról, irodalmi életművéről szólt. Az est végén Bögözi Attila, a szerkesztő emlékezett a nemrég elhunyt Adamovits Sándorra /Déva, 1937. máj. 3. – Marosvásárhely, 2009. júl. 18./, és méltatta most megjelent Szellemi helyszínelés Nagyenyedtől Marosvécsig című kötetét. Adamovits egyszerre szolgálta a hitet, a közművelődést, a kultúrát és a hagyományőrzést. /Nagy Botond: Emlékezés az ezermesterre. Kós Károly-est a Bocskai Teremben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998