udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Szinmûveszeti Egyetem Studio Szinhaza

2004. július 15.

Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának vezetője elmondta, hogy a Stúdió-színház nemcsak a végzős színis diákok előadásainak ad majd helyet, hanem kísérletező műhely is lesz a fiatal színészek és pályakezdő rendezők számára. A kezdeményezés a tanár-utánpótlást is segíthetné. Kovács Levente szerint erre nagy szükség van. /Antal Erika: Kísérleti színházi műhely indul. = Krónika (Kolozsvár), júl. 15./

2005. november 17.

November 18–19-én Marosvásárhelyen a Stúdió Színházban maratoni, 50 órányi filmvetítésen vehet részt a közönség. A belépés díjtalan. Az ORTT-filmfesztivál magyarországi főszervezője, Kovács György, az ORTT elnöke kifejtette, hagyományteremtő céllal indította útjára 2004 januárjában az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a „Mustra” címen filmszemle-sorozatát, amely a testület által támogatott televíziós és filmes alkotások legjobbjaiból adott ízelítőt. Idén először írt ki pályázatot az ORTT a határon túli filmelőállító műhelyek és a magyar nyelvű rádiós műsorszolgáltatók, illetve magyar nyelvű szerkesztőséget működtető rádiós műsorszolgáltatók által készített, az egyetemes és a magyar kultúra megőrzését és továbbfejlesztését célzó dokumentumfilmek és dokumentumműsorok készítésének támogatására. Az ORTT támogatásával így több mint 49 pályázati eljárásban több mint 10.000 órányi alkotás létrejöttéhez járult hozzá mintegy 12 milliárd forinttal. 2005-ben az ORTT eddig 2,5 milliárd forintnyi támogatásból kb. 2 milliárd forint támogatást nyújtott műsorszámok elkészítésére. Marosvásárhelyen a Mustrán a korábbi és az elmúlt esztendő produkcióiból adnak válogatást. /Péntektől Mustra. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

2006. június 13.

Kárp György színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója elmondta, hogy új központifűtés-rendszerrel, fejlett színpad-, fény– és hangtechnikával gazdagodik a színház. Nehéz a magyar és a román társulat előadásait, próbáit összehangolni. Az átalakítás idejére az előadásokat a Stúdió Színházba és az Ifjúsági Házba költöztetik át. /Nagy Botond: Évadok, termek, pénz és decentralizáció. Beszélgetés Kárp György színművésszel, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház gazdasági igazgatójával. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./

2006. november 28.

Alig egy hónap alatt kilenc erdélyi városban kutatta a tehetségeket a Médiabefutó csapata, és nem hiába. Minden helyszínen jócskán akadtak olyan jelentkezők, akik továbbjutottak a regionális döntőkbe. December 3-án Székelyudvarhelyen, december 10-én Marosvásárhelyen folytatódik a megmérettetés. A legjobbak pedig december 18-án Csíkszeredában léphetnek színpadra az országos döntőn. Kolozsváron zsúfolásig telt a Báthory István Gimnázium díszterme a Médiabefutó helyi szakaszán. Hajni és TSZ (Debreczeni Hajnalka és Tóth Szabolcs), a verseny állandó műsorvezetői jelenlétében kezdődött a megmérettetés. Nem hiányzott a tavalyi győztes, Felméri Péter sem. Szatmárnémetiben a Filharmónia épületében folyt a verseny. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Stúdió Színházának nemcsak az előadóterme, hanem  előcsarnoka is megtelt érdeklődőkkel. A Cinige együttes nem először mutatkozott be. /Regionális döntőkre készülnek. Médiabefutó 2006: véget értek a helyi selejtezők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

2006. december 5.

Marosvásárhelyen a színművészetit végzők több rendezvényen is közönség elé lépnek. A végzős évfolyam december 5-én mutatja be Urs Widmer Top Dogs (Nagykutyák) című darabját, a Nyitott kapuk keretében. Rendező: dr. Killár Kovács Katalin docens, évfolyamvezető tanár. December 8-án az I. éves színész, bábszínész és zenetanár szakos hallgatók művészi bemutatkozását láthatják az érdeklődők. December 21-én a Stúdió Színházban lesz a magyar tagozat évadnyitó bemutatója: Kincses Elemér rendezésében Garcia Lorca Bernarda Alba háza című drámája. /Dr. Kovács Levente tanszékvezető: Nyitnak a kapuk a színművészeti egyetemen… = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2007. április 17.

Elhunyt Bereczky Júlia /Nagyszalonta 1928. márc. 9. – Pécs, 2007. márc. 3./ színésznő, évtizedeken át volt sikeres színésznő, emellett 1958 őszétől tanított a kolozsvári Népi Művészeti Iskola színi szakán, majd a Stúdió Színpad rendezője volt 1964 – 1974 között. Mindenki szerette. Amikor elmarták a Stúdió Színpadtól, sokan ott is hagyták a csoportot. Bereczky Júlia a színházban remekül alakította a nagy női szerepeket, több díjat nyert el, 2000 novemberétől a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. 1989-ben családjával áttelepült Magyarországra. A pécsi Nemzeti Színházhoz kerültek férjével, Barkó Gyurival együtt. /Kovács Pali Ferenc: A mi Julikánk, Bereczky Júlia = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

2007. április 19.

Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye 2004-ben alakult, azzal a szándékkal, hogy lehetőséget adjon a színésztanároknak, rendezőknek és diákoknak a közös munkára. 2004-ben Roland Schimmelpfenig: Az arab éjszaka és Mark Twain: Ádám és Éva naplója című előadásokat, 2005-ben Barabás Olga Brecht-átiratát (Valahol Szecsuánban) játszották nagy sikerrel. Az idei produkció kortárs amerikai szerző, John Pielmeier Isten Ágnese című drámája. A Stúdió Színház előadását Marius Oltean rendezte. /Kádár-Dombi Katalin: Isten Ágnese a Stúdióban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

2008. január 12.

1963-ban végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben az az évfolyam, mely először léphetett fel Marosvásárhelyen az újonnan épült Stúdió Színház színpadán. Ez az évfolyam mutatta be a színházavató előadást, Molière Tartuffe című vígjátékát, a címszerepben az osztályvezető professzorral, Kovács György népművésszel, párhuzamos szereposztásban az évfolyam egyik végzős hallgatójával, Visky Árpáddal. A két címszereplő már nincs az élők sorában. Kovács György eltávozott, immár 30 éve, a tanítványt, Visky Árpádot január 12-én, éppen 22 éve, kísérték utolsó útjára döbbent marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi kollégái, barátai, rokonai és sokat szenvedett családja. Visky Árpád személyében nemcsak egy nagy tehetségű művész távozott, aki az erdélyi magyar előadóművészet aranykorának kortársaival, Illyés Kingával, Nemes Leventével elindítójaként és egyik legkiemelkedőbb képviselőjeként írta be nevét a színháztörténetbe. Öntörvényű művész volt, aki lázadó-lázító lobogássá varázsolta a színpadon akár fiatal költőbarátainak, Farkas Árpádnak, Szőcs Kálmánnak, Magyari Lajosnak és másoknak a sorait, akár a klasszikusokét. Visky Árpád a nacionalista tömegtébolyba hajló kommunista diktatúrának és a Szekuritáténak egyik meg nem alkuvó mártírja. /Kovács Levente: In memoriam Visky Árpád. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

2008. április 10.

Április 9-én Marosvásárhelyre érkezett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, első útja a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemre vezetett. „Tisztelettel tartozom Béres András és Gáspárik Attila rektor uraknak, amiért oly sokat tettek a kultúrák közti párbeszédért, a magyar kultúra megőrzéséért. Mivel április 9-én 62 éves a Színművészeti Egyetem, a magyar parlament küldöttsége köszönti az intézmény valamennyi mesterét, valamennyi hallgatóját” – mondta. Az elnök asszony vezette magyar parlamenti küldöttség meglátogatta a Színművészeti Egyetem Stúdió Színpadát, a zeneművészeti karnak otthont adó Pálfy-házat, valamint a Művelődési Palotát. Szili kifejtette, Olteanu házelnökkel való félévenkénti találkozója során a reformszerződésről, az uniós együttműködés témaköreiről folytat megbeszélést. /Lokodi Imre: Ismét Erdélyben Szili Katalin. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./ A csángóföldi program a legfontosabb része Szili Katalin magyar házelnök hivatalos romániai látogatásának, amely április 9-én kezdődött, s amelynek keretében a politikus közös asztalhoz ül román kollégájával, Bogdan Olteanuval is. Április 11-én két házelnök látogatást tesz Csángóföldön. Szili Katalin itt tankönyveket, mesekönyveket, DVD lejátszót, és filmeket ad ajándékba. E látogatás alkalmat ad arra, hogy találkozzék a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) vezetőivel. /Újra itt van Szili Katalin. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2008. június 14.

Dr. Balási Andrást, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem egykori dramaturg szakos hallgatóját, ma adjunktusát inkább költőként ismeri Marosvásárhely magyar értelmisége. Több verseskötete után újabb könyvét mutatták be június 13-án az egyetem előcsarnokában. A Don Juan imája című kötet nem verseket, hanem drámaelemzéseket, színházi témájú esszéket tartalmaz, a szerző első ilyen jellegű könyve. Dr. Lázok János, a kötet szerkesztője mutatta be a kiadványt. Ezek az írások előzetesen megjelentek az intézet Symbolon című színháztudományi szemléjében. Valamennyi szöveg a hatalomról, az ahhoz való viszonyról szól, különböző drámák elemzésein keresztül, a huszadik század második felének két, vitathatatlanul legkiemelkedőbb marosvásárhelyi irodalmi alakjának, Sütő Andrásnak és Székely Jánosnak a műveiben is. A könyvbemutató után dr. Gáspárik Attila, az intézet rektora tartotta meg beszámolóját, amely szerint a magyar évfolyamokból idén 74-en léptek fel a Stúdió Színház deszkáin, 58 előadásban. Az est végén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház vendégjátéka következett. /Nagy Botond: Don Juan imája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

2008. szeptember 16.

Kilencvenéves korában, elhunyt Zsigmond Ferenc /Szentivánlaborfalva, 1918. dec. 5. – Marosvásárhely, 2008. szept. 12./ színművész, a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet színművészeti kara és a kolozsvári, majd a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet alapító tagja. A kolozsvári Unitárius Teológiai Akadémián, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult. 1945–48 között hadifogoly volt a Szovjetunióban, szabadulása után a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet színi fakultásának titkáraként és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet főtitkáraként tevékenykedett, majd a marosvásárhelyi Színművészeti Intézet főtitkára és tanára volt. 1976-tól nyugdíjazásáig a marosvásárhelyi színművészeti akadémia Stúdió Színházának irodalmi titkáraként dolgozott. Közel 150 műsorfüzetet szerkesztett. 1944–1948 közötti naplótöredékei Hadifogságban /Kriteron, Bukarest, 1995/ címmel jelentek meg. /Elhunyt Zsigmond Ferenc színművész. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./ Zsigmond Ferenc neve örökre egybefonódott a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet kolozsvári és marosvásárhelyi történetével, melynek részese, formálója volt a kezdetektől. Az 1954-ben Marosvásárhelyre telepített Színiakadémia költöztetésében a hivatali ügyek intézésétől a bútorcipelésig szinte mindent magára vállalt. /Búcsú Zsigmond Ferenctől. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

2008. szeptember 20.

A zalaegerszegi és a marosvásárhelyi városvezetés elöljáróinak szeptember 19-i találkozóján, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban vette át Dorin Florea polgármester a magyarországi testvértelepülés tiszteletbeli polgárának címét, melyet a zalaegerszegi önkormányzat három évvel ezelőtt ajánlott fel először azoknak a marosvásárhelyieknek, akik szívükön viselik a két város közötti kapcsolatok elmélyítését, a nemzeti egység megerősítését. – Úgy éreztük, a kettős állampolgárság kérdésében szervezett, 2004. december 5-i sikertelen népszavazáson nagy igazságtalanság érte az erdélyieket. Elsősorban a referendum miatti csalódást és megosztottságot kívántuk orvosolni a tiszteletbeli polgár cím adományozásával – tájékoztatta a sajtó képviselőit Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere. Az elmúlt években több mint 900 marosvásárhelyi igényelte a címet, melynek adományozásához egy zalaegerszegi polgár aláírása, illetve a városi közgyűlés jóváhagyása szükséges, a nemzeti hovatartozás nem meghatározó tényező. Dorin Florea reményét fejezte ki, hogy a jövőben a zalaegerszegi csapatok majd Marosvásárhelyen készülnek fel a versenyekre. A találkozó végén Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos a marosvásárhelyi tudományos oktatók nevében Bolyai-pszeudoszférát jelképező szobrocskát adott át Zalaegerszeg polgármesterének. A Stúdió Színházban az esti ünnepségen 70 marosvásárhelyi vált a testvértelepülés tiszteletbeli polgárává. Az ezredik címet Moldován Orsolya színművésznő vehette át. /Nagy Székely Ildikó: Zalaegerszegi tiszteletbeli polgár Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

2009. június 10.

Június végéig befejeződnek a színházi előadások. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a névadója színjátéka alapján készült, A csoda című előadását viszi a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) zsűrije elé és Kisvárdára. A társulat június 8-án indult Magyarországra, június 10-én Pécsett, június 25-én pedig Kisvárdán mutatják be A csodát. Június 9-én Marosvásárhelyen a Színházművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Marius von Mayenburg kortárs német szerző A csúnya című drámájából készült előadását játszotta. Ezt megelőzően Káli Nagy Lázár visszaemlékezései című könyvet mutatta be Lázok János, az emlékirat szerkesztője, utána pedig Kovács Levente egyetemi professzor oklevelet és ajándék könyvcsomagot adott át a Stúdió Színházzal ez évben is együttműködő középiskolai tanároknak. A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata ebben a hónapban Spiró György Prah című komédiáját, Müller Péter–Seress Rezső Szomorú vasárnap című kamaramusicaljét, Ion Fosse Alvás című színművét és Tamási Áron Hullámzó vőlegényét játssza. Gálaelőadással búcsúztatta az évadot a szatmári Harag György Társulat. A gálaműsor keretében hirdették ki a közönségszavazattal megválasztott legjobb színésznőt és színészt, mely címet Lőrincz Ágnes (már sokadszor) és Nagy Csongor érdemelte ki. „Mint minden évben, idén is egy évadzáró gálaműsorral kedveskedünk a közönségnek, június 19-én. Azonban ez a gálaműsor különleges lesz, ugyanis a Csíki Játékszín idén tízéves” – tájékoztatott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. /Évadzárók sora Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2009. július 4.

Marosvásárhelyen kevesen jöttek el a Stúdió Színházba, ahol a Kossuth-díjas írónő, Jókai Anna erdélyiekről szóló nagyszerű regényét, a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Szegény Sudár Annát monodrámában szólaltatta meg a helybeliek egykori igen népszerű vezető színésze, a Budapestre áttelepült, de az otthonához, szülővárosához azóta is a ragaszkodó Bálint Márta. A regényt a Marosvásárhelyhez szintén szorosan kötődő Scarlat Anna alkalmazta színpadra, az előadást Kincses Elemér rendezte. A produkció nagy sikernek örvend, évek óta telt házzal játssza a művésznő Budapesten a Magyar Színházban és rengeteg helyen még Magyarország-szerte, ahova hívják. Bécsben, Stockholmban tapsolnak neki, és másutt is sokfelé Európában. A Szegény Sudár Anna talán az egyetlen regény, amelyet anyaországbeli író alkotott a határon túli magyarság sorskérdéseiről. A regény a diktatúra idején játszódik. /N. M. K. : Szegény Sudár Anna. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2009. szeptember 30.

Marosvásárhelyen, a Színházművészeti Egyetem Stúdiószínházában Kuszálik Péter Purgatórium /Pro-Print Kiadó, Csíkszereda/ című kötetét mutatta be a múlt héten. A Sütő Andrásról szóló munka alcíme: vitairat. Kuszálik Péter kifejtette: „A könyv anyagát régóta gyűjtöm: mítoszrombolási céllal. ” „Én mint bibliográfus és pamfletíró úgy gondoltam, néhány dolgot meg kell mondani, és ezekből a mítoszokból vissza kell faragni azt, ami istenné akar tenni egy embert. ” Kuszálik Péter beletette könyvébe a 2005-ben zajlott Földes-vita általa írt tizenegy cikkét is. Annak idején, amikor a Földes-vita zajlott, Kuszálik Péter jelezte, ő lesz az advocatus diaboli, azokkal az irodalomtörténészekkel szemben, akik védték Sütő Andrást. Sütő András „egy csomó mindent megpróbált letagadni. ” Azonban Kuszálik ezeket közzétette. /Antal Erika: Purgatóriumban Sütő András. Interjú Kuszálik Péter bibliográfussal, a Sütőről szóló vitairat szerzőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2009. október 1.

A múlt héten Marosvásárhelyen, a Stúdió színpadán Kuszálik Péter a Sütő (le)égetésre felépített, Purgatórium című könyve bemutatóján az ördög ügyvédjeként pózolt. Mítoszromboló, „András bátyja” szentté avatása ellen fogant vádbeszédében a kommunista rendszert kiszolgáló, „a hatalom ágyasaként naggyá lett” értelmiségiről beszélt, Sütő András minden írói értéke enyészetre ítélendő emberi gyarlóságainak súlya alatt. Kuszálikot saját bevallása szerint személyes sérelem indította a Sütő-hadjáratra. 91-ben egy adattár készítésekor lekezelően bánt vele az író – könyvtárba küldte az információkat kérő bibliográfust. Kuszálik Péter számára Ablonczy László adta meg a végső lökést a Sütő emlékével leszámoló Purgatórium befejezésére, amikor „bibliográfiás senkiházinak” minősített őt. Kuszálik idézetekkel teletűzdelt vádbeszédében a 40-es évek végéig ment vissza, amikor is a néhai író érettségizés helyett a Magyar Népi Szövetség aktivistájaként az államosítást köszöntötte, beszélt az író külföldi útjairól, utalt írótársai – nevezetesen Székely János – ellen elkövetett vétkeire. A „galád” alkotó ostorozására lírát és prózába zárt fikciót hívott segítségül, többek között egy Székely János-verssel, illetve Pap Kincses Emese regényrészletével bizonygatta igazát. A mítoszdöntögetés hálás műfaj, belefér a „bazmegelés” is. /Nagy Székely Ildikó: Advocatus diaboli a Stúdióban. Vádbeszéd vagy nyelvöltögetés? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2009. december 9.

December 10-én mutatják be Marosvásárhelyen a Stúdió Színházban az elsőéves és másodéves színész magiszteris hallgatók Békeffy István Egy asszonygyilkos vallomása című krimi-komédiáját mutatják be Kovács Levente rendezésében. Békeffy István (1901–1977) színmű- és forgatókönyvíró 1957-es emigrálásáig a magyar színházi élet és filmművészet ismert személyisége, nagy nevettetője volt. /Békeffy István: Egy asszonygyilkos vallomása a Stúdió színpadán. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998