udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 186 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-186
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Szinmûveszeti Egyetem Szentgyorgyi Istvan Tagozata

1990. január 10.

A Közoktatási Minisztérium nemzeti kisebbségi ügyosztályának állásfoglalása javaslatokat tartalmaz a kisebbségi oktatás elősegítésére /nemzetiségi tagozat indítható a szülők kérésére, ismét megalapíthatók a múltban a kisebbségek nyelvén működő iskolák, minden tárgyat a kisebbségen nyelvén lehet tanítani/. Javasolja a Bolyai Tudományegyetem és a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet újbóli megalakítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1990. január 23.

Pálfalvi Attila miniszter-helyettes az anyanyelvi oktatás helyzetéről elmondta, hogy a megbukott rendszerben a 80 ezer magyar líceumi tanulóból csupán 33 ezer tanulhatott anyanyelvén, a szakmai oktatásban rosszabb volt az arány: 15 600 magyar tanulóból csak 125-en tanulhattak magyarul. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem feltámasztása mellett, amelyhez hozzátartoznak a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet, valamint a Színművészeti Főiskola magyar tagozatai, ugyancsak tagozatként a magyar zeneművészeti főiskola, képzőművészeti tagozat, agronómia és a műegyetemi felsőfokú képzés is beindul magyar nyelven. /Olló rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

1990. október 5.

Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola /Marosvásárhely/ dékánja elmondta, végre több hallgatót lehetett felvenni /az előző évben csak három magyar felvételét engedélyezték/, idén a magyar szakra 14 hallgatót vettek fel. Megindulhatott a rendezői szak is /a hetvenes években megszüntették/ négy magyar hallgatóval. A hallgatók számának bővülés a tanári kar gyarapodását is jelentette. Több új tanár Kolozsvárról. Szatmárról ingázik, így Tompa Gábor, Visky András, Parászka Miklós, de jöttek a marosvásárhelyi színháztól is. /Gál Mária: Változások a Színművészeti Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

1990. október 5.

Tófalvi Zoltán emlékezett a szomorú tényre: sok-sok munkával sem tudták elérni, hogy Marosvásárhelyen legyen rendszeres fóruma a magyar-román párbeszédnek. Elhatározták, hogy Dialog néven román lapot indítanak. Először február elsején volt szerkesztőségi ülés. Akkor még nem tudták, hogy Kolozsváron megjelent a Puntea. Román anyanyelvű munkatársakat kerestek, de hiába kértek fel románokat, különböző ürügyekkel mind elzárkóztak. Egyedül Smaranda Enache és Calin Florin, a Színművészeti Főiskola rektora volt hajlandó a közreműködésre. Rá kellett döbbenniük, hogy Marosvásárhelyen nem alakult ki a párbeszédet igénylő román értelmiség. Összeállították az első számot, akkor kezdődtek a gondok. A nyomda román műhelymestere kijelentette, nem szedi ki a szöveget. Nem olvasta, de tudja, hogy az csak nacionalista írás lehet. Két hétig tartott a harc a nyomdával, végül febr. 19-én megjelent az első szám. Azután jött a véres március, elsodorva a szép kezdeményezést. /Tófalvi Zoltán: Egy lap tündöklése és bukása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

1990. október 5.

Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola /Marosvásárhely/ dékánja elmondta, végre több hallgatót lehetett felvenni /az előző évben csak három magyar felvételét engedélyezték/, idén a magyar szakra 14 hallgatót vettek fel. Megindulhatott a rendezői szak is /a hetvenes években megszüntették/ négy magyar hallgatóval. A hallgatók számának bővülés a tanári kar gyarapodását is jelentette. Több új tanár Kolozsvárról. Szatmárról ingázik, így Tompa Gábor, Visky András, Parászka Miklós, de jöttek a marosvásárhelyi színháztól is. /Gál Mária: Változások a Színművészeti Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

1990. december 8.

A tizenkét helyre végül tizennégy hallgatót vettek fel Marosvásárhelyen a Színakadémia magyar tagozatára, nyilatkozott Oláh Tibor. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1990. december 27.

Napvilágot látott A romániai magyar főiskolai oktatás, múlt-jelen-jövő /Kolozsvár, 1990/ című kiadvány, a Jelenlét, a kolozsvári kulturális és irodalmi hetilap gondozásában. A kiadványban a magyar egyetem újraindításáért küzdő Bolyai Társaság történelmi dokumentumok segítségével mutatta be az erdélyi magyar felsőoktatás több évszázados múltját. A Bolyai Tudományegyetem erőszakos egyesítéséről elsőször közöltek korabeli dokumentumot. Az erdélyi magyarság a második világháború után önálló felsőoktatási intézményrendszerrel rendelkezett, melyet a diktatúra idején jogtalanul megszüntettek. 1945. júl. 1-jei hatállyal létesült Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem négy karral: Irodalom és Bölcsészt, Jog és Közgazdaság, Természettudomány, Orvostudomány. A Bolyai Tudományegyetem történetéhez hozzátartoznak a letartóztatások, elhurcolások, kizárások. 1952-ben több tanárt, köztük a legkiválóbbakat /Szabó T. Attilát, Jakó Zsigmondot és másokat/ eltávolították az egyetemről, 1956-ban újabb elbocsátások voltak, majd jöttek az 1957-es és 1958-as letartóztatások /a Magyar Tanszékről Dávid Gyulát, Lakó Elemért és Varró Jánost/, hallgatókat is bebörtönöztek. 1959-ben erőszakkal egyesítették a magyar és a román egyetemet, melyet a Bolyai utolsó rektorának kellett bejelentenie. 1959 őszétől a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 137 tárgyat csak románul adtak elő, 43-at magyarul, két karon és több tagozaton nem indult magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyre áthelyezett Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet 1948-ban önálló egyetemmé vált, ahol 1962-ig magyarul folyt az oktatás. Az 1989/90-es tanévben a hallgatók összlétszámának 29,7 százaléka, az ekkor elsőéveseknek mindössze 8 százaléka magyar nyelvű. Magyar nyelvű mérnökképzés az 1946/47-es tanévtől 1953-ig volt a Kolozsvári Almérnöki, majd a Mechanikai Intézetben. A kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán 1948-1959 között működött magyar nyelvű tagozat. 1948-tól önálló magyar és román Művészeti Intézet létezett Kolozsváron. Ennek átalakítása nyomán hozták létre a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /1954-76 között magyar, 1976 óta vegyes tannyelvűként működik Marosvásárhelyen/ és a George Dima Zeneművészeti Főiskolát /magyar tagozatát 1950-1989 között fokozatosan sorvasztották el/, továbbá a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Az utóbbin az előadás nyelve magyar és román volt, de az 1989/90-es tanévben már egyetlen elméleti diszciplínát sem oktattak magyarul. A romániai magyar értelmiség hiányának megszüntetését csak az önálló magyar egyetem biztosíthatná. Az 1985/86-oes tanévben minden tízezer román nemzetiségű állampolgárra 85-86 egyetemi, illetve főiskolai hallgató jutott, míg ugyanannyi magyar nemzetiségű állampolgárra 55. /Fleischmidt Margit: Érvek, adatok, dokumentumok a romániai magyar egyetemi oktatásról. = A Hét (Bukarest), dec. 27./

1990. december 27.

Napvilágot látott A romániai magyar főiskolai oktatás, múlt-jelen-jövő /Kolozsvár, 1990/ című kiadvány, a Jelenlét, a kolozsvári kulturális és irodalmi hetilap gondozásában. A kiadványban a magyar egyetem újraindításáért küzdő Bolyai Társaság történelmi dokumentumok segítségével mutatta be az erdélyi magyar felsőoktatás több évszázados múltját. A Bolyai Tudományegyetem erőszakos egyesítéséről elsőször közöltek korabeli dokumentumot. Az erdélyi magyarság a második világháború után önálló felsőoktatási intézményrendszerrel rendelkezett, melyet a diktatúra idején jogtalanul megszüntettek. 1945. júl. 1-jei hatállyal létesült Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem négy karral: Irodalom és Bölcsészt, Jog és Közgazdaság, Természettudomány, Orvostudomány. A Bolyai Tudományegyetem történetéhez hozzátartoznak a letartóztatások, elhurcolások, kizárások. 1952-ben több tanárt, köztük a legkiválóbbakat /Szabó T. Attilát, Jakó Zsigmondot és másokat/ eltávolították az egyetemről, 1956-ban újabb elbocsátások voltak, majd jöttek az 1957-es és 1958-as letartóztatások /a Magyar Tanszékről Dávid Gyulát, Lakó Elemért és Varró Jánost/, hallgatókat is bebörtönöztek. 1959-ben erőszakkal egyesítették a magyar és a román egyetemet, melyet a Bolyai utolsó rektorának kellett bejelentenie. 1959 őszétől a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 137 tárgyat csak románul adtak elő, 43-at magyarul, két karon és több tagozaton nem indult magyar nyelvű oktatás. A Marosvásárhelyre áthelyezett Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet 1948-ban önálló egyetemmé vált, ahol 1962-ig magyarul folyt az oktatás. Az 1989/90-es tanévben a hallgatók összlétszámának 29,7 százaléka, az ekkor elsőéveseknek mindössze 8 százaléka magyar nyelvű. Magyar nyelvű mérnökképzés az 1946/47-es tanévtől 1953-ig volt a Kolozsvári Almérnöki, majd a Mechanikai Intézetben. A kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán 1948-1959 között működött magyar nyelvű tagozat. 1948-tól önálló magyar és román Művészeti Intézet létezett Kolozsváron. Ennek átalakítása nyomán hozták létre a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /1954-76 között magyar, 1976 óta vegyes tannyelvűként működik Marosvásárhelyen/ és a George Dima Zeneművészeti Főiskolát /magyar tagozatát 1950-1989 között fokozatosan sorvasztották el/, továbbá a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolát. Az utóbbin az előadás nyelve magyar és román volt, de az 1989/90-es tanévben már egyetlen elméleti diszciplínát sem oktattak magyarul. A romániai magyar értelmiség hiányának megszüntetését csak az önálló magyar egyetem biztosíthatná. Az 1985/86-oes tanévben minden tízezer román nemzetiségű állampolgárra 85-86 egyetemi, illetve főiskolai hallgató jutott, míg ugyanannyi magyar nemzetiségű állampolgárra 55. /Fleischmidt Margit: Érvek, adatok, dokumentumok a romániai magyar egyetemi oktatásról. = A Hét (Bukarest), dec. 27./

1991. június 1.

A Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián /Marosvásárhely/ a magyar tagozaton idén csak ketten végeztek /Somody Hajnal és ifj. Kovács Levente/, a román tagozaton pedig négyen. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./ Így sorvasztották el a Ceausescu-rendszerben a magyar színészképzést: évről évre kevesebb felvételt engedélyeztek.

1991. június 22.

Marosvásárhelyen éjszakánként sorra eltüntetik a megmaradt magyar neveket. Nincs többé Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet, helyette: Academia de arta teatrala din Tirgu Mures /Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia/, az utcai feliratokat is lemázolják. A város nevét sem írják ki magyarul, annak ellenére, hogy az 1990-es választásokon a 103627 szavazatból 56.262-t, vagyis 54,25 %-ot kapott az RMDSZ. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./

1991. szeptember 3.

Végre megjelent Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988 /Héttorony Kiadó, Budapest, 1991/ című gyűjtése. A két szerző titokban, a hatóságok elől bujkálva gyűjtötte a moldvai dalokat. A kézirat 1988-ban elkészült. A magnókazettákat, a kéziratot évekig rejtegették, majd eljuttatták Magyarországra. Seres András /sz. Krizba, 1935/ néprajzi gyűjtő, a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei központjának munkatársa. Barcasági magyar népköltészet és népszokások /Kriterion, Bukarest/ című munkája 1984-ben látott napvilágot. Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936/ Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát, 1959-től 1967-ig az Állami Székely Népi Együttes karmestere volt, 1963-tól 1987-ig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Két korábbi könyve: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét /Kriterion, Bukarest, 1977/, illetve Zene és szolgálat /Kriterion, Bukarest, 1980./ /Sz. Cs.: Csángómagyar daloskönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ Seres András néprajzos gyűjtött a csángók között, csatlakozott hozzá Szabó Csaba zeneszerző. A tavaly elhunyt Lőrincz Györgyné Hodorog Luca egymaga mintegy harmadét szolgáltatta a Csángómagyar daloskönyv anyagának. Luca néni annak idején elővette féltve őrzött kézírásos énekeskönyvét és abból énekelt. Nyelvészek számára külön kutatási terület lehetne ezeknek a még meglevő kéziratos könyveknek a vizsgálata. /Szilágyi Aladár: A csángók (még) magyarul énekelnek. = Élet és Irodalom (Budapest), szept. 27./

1991. szeptember 3.

Végre megjelent Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988 /Héttorony Kiadó, Budapest, 1991/ című gyűjtése. A két szerző titokban, a hatóságok elől bujkálva gyűjtötte a moldvai dalokat. A kézirat 1988-ban elkészült. A magnókazettákat, a kéziratot évekig rejtegették, majd eljuttatták Magyarországra. Seres András /sz. Krizba, 1935/ néprajzi gyűjtő, a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei központjának munkatársa. Barcasági magyar népköltészet és népszokások /Kriterion, Bukarest/ című munkája 1984-ben látott napvilágot. Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936/ Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát, 1959-től 1967-ig az Állami Székely Népi Együttes karmestere volt, 1963-tól 1987-ig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Két korábbi könyve: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét /Kriterion, Bukarest, 1977/, illetve Zene és szolgálat /Kriterion, Bukarest, 1980./ /Sz. Cs.: Csángómagyar daloskönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ Seres András néprajzos gyűjtött a csángók között, csatlakozott hozzá Szabó Csaba zeneszerző. A tavaly elhunyt Lőrincz Györgyné Hodorog Luca egymaga mintegy harmadét szolgáltatta a Csángómagyar daloskönyv anyagának. Luca néni annak idején elővette féltve őrzött kézírásos énekeskönyvét és abból énekelt. Nyelvészek számára külön kutatási terület lehetne ezeknek a még meglevő kéziratos könyveknek a vizsgálata. /Szilágyi Aladár: A csángók (még) magyarul énekelnek. = Élet és Irodalom (Budapest), szept. 27./

1992. január 18.

Romániai magyar színházelméleti tudományos tanácskozást rendezett jan. 18-án az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozata a Soros Alapítvány támogatásával A drámai szöveg és az előadás címen. Az előadók között több magyarországi egyetemi tanár és kritikus is volt. /Erre is szükség van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1992. augusztus folyamán

A romániai magyar színházak módszeres sorvasztását összegezte Kovács Levente történelmi visszapillantásában. A romániai magyar színházi élet jelenlegi struktúrája 1954-re alakult ki: hat társulat /Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti/ és egy színészképző főiskola Marosvásárhelyen. Kolozsvárról Bukarestbe telepítették a magyar nyelvű rendezőképzést, ez az 50-es évek második felére teljesen elsorvadt. A hatvanas években kezdődött a lassú visszaszorítás. 1965-től kezdődően csökkent a színművészetire felvehető magyar hallgatók száma, 1971-től a hetes létszámkeret /4 fiú, 3 lány) lépett életbe. 1976-ban váratlanul, szakmai előkészítés nélkül a magyar színművészeti főiskolán román tagozatot létesítettek. A cél az utolsó magyar felsőoktatási intézmény megtörése volt. 1982-től négy, 1984-től három magyar hallgatóval indultak évfolyamok, ezáltal veszélybe került a színészutánpótlás. Az egyre nehezebb helyzet miatt sok színész kivándorolt, Magyarországra települt. 1963-1992 között végzett összesen 199 hallgató, közülük gyakorló színészként romániai magyar színpadon működnek 88-an, kivándorolt 84 színész, ebből Magyarországra 63, pályamódosulás, elhalálozás, lemorzsolódás miatt a színészmesterséget nem gyakorolja 27 fő. A rendező-utánpótlás helyzete még siralmasabb. A színházak anyagi helyzete nagyon nehéz, segítségre szorulnak. A szerző bemutatta az egyes színházakat is. Kolozsváron az Állami Magyar Színháznak 1981/82-ben 43, 1989/90-ben 23, jelenleg 22 tagja van. Kivándorolt: 21 színész. Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 33, 1989/90-ben 26, jelenleg 21 tagja van. Kivándorolt: 19 színész. Nagyváradon az Állami Színház Szigligeti Társulatának 1981/82-ben 25, 1989/90-ben 24, jelenleg 23 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Szatmárnémetiben az Északi Színház magyar társulatának 1981/82-ben 34, 1989/90-ben 26, jelenleg 15 tagja van. Kivándorolt: 16 színész. Sepsiszentgyörgyön az Állami Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 31, 1989/90-ben 26, jelenleg 16 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Temesváron a Csiki Gergely Színháznak 1981/82-ben 24, 1989/90-ben 21, jelenleg 9 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Megállapítható, hogy az erdélyi magyar színházak 1981/82-es 190 fős színészlétszáma 1992-re 106-ra csökkent. Nagy a rendezőhiány, emellett egyáltalán nincs dramaturgképzés. Nincs biztosítva a díszlettervezői utánpótlás sem. /Kovács Levente: Látlelet a sorvasztásról. = Tiszatáj (Szeged), aug./

1993. június 19.

Kisvárdán lezajlott a határon túli magyar színházak évente megrendezett fesztiválja. A Nagyváradi Színház Szigligeti Társulata kapta a közönségdíjat. A zsűri különdíjában részesült a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozatának versenyelőadása, továbbá a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása is. /Így kerek a tudósítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19-20./

1994. május 4.

Magas színvonalú rendezvény volt az európai színiakadémiák és -főiskolák II. marosvásárhelyi találkozója, összegezte Kovács Levente a marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozatának dékánja. A Nemzetközi Színházművészeti Intézet a tavalyi eredmények alapján felvette a marosvásárhelyit a támogatandó fesztiválok listájára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1994. május 21.

Marosvásárhelyen 1954 óta működik a Színművészeti Akadémia, a Szentgyörgyi István tagozaton azóta 217 színész végzett. 1994-től egy hiányszak is indul: teatralógiai szak, ahol dramaturgokat, irodalmi titkárokat, színházelméleti szakembereket, kritikusokat, színházi menedzsereket képeznek. A tervek szerint hét főt vesznek fel, három-négy évenként indítanak egy évfolyamot./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

1994. szeptember 1.

A Bihari Napló közölte az oktatási törvénynek az RMDSZ által kidolgozott tervezetét /Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról/. Ebben szerepel, hogy a törvény hatályba lépésekor újjászervezik a Bolyai Tudományegyetemet, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /önálló intézményként/, a kolozsvári Zeneművészeti -, a Képzőművészeti -, az Agronómiai Főiskolát, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolát, magyar tannyelvű tanszéket a kolozsvári Műszaki Egyetemen. A felekezeti iskolák visszaadása szintén szerepel a törvényben. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1994. szeptember 1.

A Bihari Napló közölte az oktatási törvénynek az RMDSZ által kidolgozott tervezetét /Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról/. Ebben szerepel, hogy a törvény hatályba lépésekor újjászervezik a Bolyai Tudományegyetemet, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát /önálló intézményként/, a kolozsvári Zeneművészeti -, a Képzőművészeti -, az Agronómiai Főiskolát, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolát, magyar tannyelvű tanszéket a kolozsvári Műszaki Egyetemen. A felekezeti iskolák visszaadása szintén szerepel a törvényben. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1996. április 30.

Oláh Tibor műfordító, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozatának tanára 75 éves korában, ápr. 30-án váratlanul elhunyt. Egyik utolsó interjújában elmondta, hogy Észak-Erdély minden magyar iskolájában kötelező volt a román nyelv oktatása, ugyanúgy Felvidéken a szlovák, Délvidéken a szerb. Emlékeztetni szeretné a szélsőséges románokat, hogy a Horthy-rendszerben, Észak-Erdélyben minden iskolában kötelező módon oktatták a román nyelvet. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9./ Oláh Tibor /Naszód, 1921. márc. 26. - Marosvásárhely, 1996. ápr. 30./ francia-olasz szakos diplomát szerzett, 1956 óta tanított a főiskolán. Olasz, francia és román nyelvből fordított regényeket, színműveket.

1996. április 30.

Oláh Tibor műfordító, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozatának tanára 75 éves korában, ápr. 30-án váratlanul elhunyt. Egyik utolsó interjújában elmondta, hogy Észak-Erdély minden magyar iskolájában kötelező volt a román nyelv oktatása, ugyanúgy Felvidéken a szlovák, Délvidéken a szerb. Emlékeztetni szeretné a szélsőséges románokat, hogy a Horthy-rendszerben, Észak-Erdélyben minden iskolában kötelező módon oktatták a román nyelvet. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9./ Oláh Tibor /Naszód, 1921. márc. 26. - Marosvásárhely, 1996. ápr. 30./ francia-olasz szakos diplomát szerzett, 1956 óta tanított a főiskolán. Olasz, francia és román nyelvből fordított regényeket, színműveket.

1996. október 17.

Harmadik alkalommal adták át, idén okt. 17-én, a Budapesti Székely Kör szervezésében a Szentgyörgyi István színművészeti díjat Budapesten, a Fészek klubban. Három erdélyi színművész részesült idén a díjban, Bányai Irén Nagyváradról, Makra Lajos Temesvárról és Márton János Kolozsvárról. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1996. november 4.

Ötvennégy éves korában elhunyt Héjja Sándor színművész, a pécsi Nemzeti Színház tagja. 1964-ben szerzett színészi diplomát a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán. Héjja Sándor áttelepedéséig, 1988-ig a kolozsvári Magyar Színház vezető színésze volt. Emlékezetesek Sütő András drámáiban nyújtott alakításai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1996. november 4.

Ötvennégy éves korában elhunyt Héjja Sándor színművész, a pécsi Nemzeti Színház tagja. 1964-ben szerzett színészi diplomát a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán. Héjja Sándor áttelepedéséig, 1988-ig a kolozsvári Magyar Színház vezető színésze volt. Emlékezetesek Sütő András drámáiban nyújtott alakításai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1997. január 7.

A kolozsvári Szabadság január 8-i számában közölt nyilatkozatában Takács Csaba ügyvezető elnök megerősítette Kiss János Botond és Molnár B. Géza államtitkári kinevezését a környezetvédelmi, illetve az egészségügyi tárcához, és kijelentette, hogy másik két államtitkári tisztséget illetően is lezárultnak tekinthetők az egyeztetések. Ennek értelmében Béres András, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola filozófiatanára, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke az oktatásügyi államtitkári, Kovács Adorján, a Fehér megyei Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomás főkutatója pedig a mezőgazdasági államtitkári kinevezésre vár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 8., 940. sz./

1997. január 13.

Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki jan. 14-én. Oktatásügyi Minisztérium: Béres András; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Kovács Adorján; Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárhelyi színművészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990-1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990-1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990-1996 között Maros megyei képviselő, 1991-1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994-1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992-1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottságának tagja. Kovács Adorján 58 éves, nős, a Bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Calugareasca-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője. Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992-1996 között bukaresti városi tanácsos. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./

1997. január 13.

Az RMDSZ részéről négy újabb államtitkárt neveznek ki jan. 14-én. Oktatásügyi Minisztérium: Béres András; Területrendezési Minisztérium: Borbély László; Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium: Kovács Adorján; Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium: Bara Gyula. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémia filozófiatanára 55 éves, Görgényszentimrén (Maros m.) született, nős, két fia van; a Babes-Bolyai Egyetem történelem-filozófia szakán szerzett diplomát 1995-ben, jelenleg ugyanott doktorandus; a marosvásárhelyi színművészeti főiskola adjunktusa, a színházelméleti és beszédtechnika tanszék vezetője, számos filozófiai, esztétikai és színházelméleti tanulmány szerzője; az RMDSZ Maros megyei szervezetének alapító tagja, 1990-1993 között alelnöke, majd tagja volt az RMDSZ Országos Elnökségének, városi tanácsos, 1993-tól az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Borbély László 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen, nős, egy gyermeke van. A Temesvári Egyetem közgazdasági fakultásán szerzett közgazdászi diplomát 1973-ban. Közgazdászként dolgozott Szászrégenben, majd Marosvásárhelyen. 1985-ben Bukarestben, 1991-ben Salzburgban végzett posztgraduális tanulmányokat. 1990-1994 között az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, 1990-1996 között Maros megyei képviselő, 1991-1994 között a képviselőházi frakció alelnöke, 1994-1996 között a Képviselőház Állandó Bizottságának titkára, 1992-1996 között a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottságának tagja. Kovács Adorján 58 éves, nős, a Bukaresti Agrártudományi Akadémián 1965-ben szerzett kertészmérnöki diplomát, szőlészeti doktorandus, a Valea Calugareasca-i, majd a balázsfalvi szőlészeti és borászati kutatóállomáson tudományos kutató, majd főmérnök, 1994-től II. tudományos főkutató, a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem konzulens professzora, Fehér megyei tanácsos. Alapító tagja és alelnöke az RMGE-nek, több szőlészeti és borászati tanulmány szerzője. Bara Gyula Csíkszeredában született, 47 éves, nős, egy fiú és egy leány apja. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd 1974-ben közgazdászi és kibernetikusi diplomát szerzett a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia Gazdasági Kibernetika szakán; 1991-ben a svájci Neuchâtel Egyetemen vállalkozásfejlesztést, az Egyesült Államokban gazdasági és pénzügyi elemzést-tervezést tanult. II. tudományos főkutató a bukaresti informatikai kutatóintézetben, számos tudományos munka és jelentős kibernetikai tanulmány szerzője, az RMDSZ bukaresti szervezetének elnöke, 1992-1996 között bukaresti városi tanácsos. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 14., 944. sz./

1997. június 4.

Az utóbbi évek egyik legtehetségesebb évfolyama végzett Marosvásárhelyen, a Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozatán. A magyar tagozaton végzett 11 fiatal színészt /Bartha Boróka, Béres Attila, Bocskor Lóránt, Domokos László, Fazakas Júlia, Győry András, Kátai István, Kovács Ágnes, Osváth Noémi, Simon Andrea és Viola Gábor/ várják a magyar színházak. Kovács Levente rendező, osztályvezető tanár búcsúztatta a végzősöket a máj. 30-i ballagáson. A román tagozaton tizenhárman végeztek és egy héttagú csoport, ukrajnai románok, akik itt tanultak és Csernovicban /Cernauti/ akarnak társulatot létrehozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1997. június 4.

Az utóbbi évek egyik legtehetségesebb évfolyama végzett Marosvásárhelyen, a Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozatán. A magyar tagozaton végzett 11 fiatal színészt /Bartha Boróka, Béres Attila, Bocskor Lóránt, Domokos László, Fazakas Júlia, Győry András, Kátai István, Kovács Ágnes, Osváth Noémi, Simon Andrea és Viola Gábor/ várják a magyar színházak. Kovács Levente rendező, osztályvezető tanár búcsúztatta a végzősöket a máj. 30-i ballagáson. A román tagozaton tizenhárman végeztek és egy héttagú csoport, ukrajnai románok, akik itt tanultak és Csernovicban /Cernauti/ akarnak társulatot létrehozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1997. június 20.

Kelemen Hunor államtitkár reagált Kincses Elemér nyilatkozatára, amely "Eltávolíttatásom politikai döntés volt" címmel jelent meg a lap jún. 16-i számában. Kelemen Hunor cáfolta Kincses Elemér megállapítását és megmagyarázta: azért váltotta le, mert felületesen kezelte a magyar tagozat vezetését, egyes színészek magánjellegű tevékenységbe kezdtek. Hozzátette, hogy nem volt szó Kincses Elemér művészeti kvalitásairól. Nem politikai okokból váltották le. Ideiglenesen Kovács András Ferencet nevezte ki a helyére, aki óraadó tanár a színművészeti főiskolán, akitől azt várja, hogy a régi közönséget visszacsalogatja a színházba. /Zsehránszky István: Beszélgetés Kelemen Hunor államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-186




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998