udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 112 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-112
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Szinmûveszeti Egyetem

2007. január 13.

A fenntartó Kulturális és Vallásügyi Minisztérium a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti aligazgatói tisztségére versenyvizsgát hirdetett. A színház élén a vezérigazgató áll, helyetteseként tevékenykedik az aligazgató, aki gazdasági és adminisztratív funkciókat lát el. A színháznak van egy művészeti aligazgatója is, aki egyben a Tompa Miklós Társulat vezetője. A Liviu Rebreanu Társulat vezetése a vezérigazgató hatáskörébe tartozik. Kovács Leventének, a Színművészeti Egyetem dékánjának három évvel ezelőtti távozásával áldatlan helyzet alakult ki, a művészeti aligazgató tisztsége betöltetlen maradt, így ezt – ideiglenesen – Kárp György színművész vállalta el. A gondot az jelentette, hogy Kárp György a színház aligazgatója, gazdasági igazgatója is, három éve pedig két ember munkáját végzi, két tisztséget tölt be egyetlen fizetésért. Ezért vált fontossá a művészeti aligazgatói tisztség pályáztatása. Kárp György gazdasági igazgatót korábban nyilatkozott: nem pályázik a tisztségre. /Nagy Botond: A Semmilyen Állapot vége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2007. január 13.

Régi gyakorlat, hogy társulatok és rendezők, díszlet- és jelmeztervezők között szorosabb együttműködés alakul ki. Kincses Elemért, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat rendezőjét is többfelé várják vissza. A Craiovai Nemzeti Színház is ilyen hely. Kincses Elemért itt fog rendezni egy Sorescu-darabot. Kincses legutóbb 2005 nyarán dolgozott a craiovai társulattal, színpadra vitte velük, Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című darabját. Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem végzős hallgatói az igényes Lorca-dráma, a Bernarda Alba háza Kincses Elemér rendezte színpadi változatát a héten ismét elkezdték játszani. /(nk): Kincses Elemér újra Craiován rendez. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2007. január 23.

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem többnyelvű színháztudományi szakfolyóiratát, a Symbolont mutatták be a magyar kultúra napja alkalmából január 22-én Budapesten. A multidiszciplináris szemlélet jegyében indult tudományos folyóirat 2000-től jelenik meg, a színháztudományi kutatások megújítását a célja. A Symbolon a színháztörténeti, esztétikai, antropológiai, szociológiai, szemiotikai és a színészképzéshez kapcsolódó pszichológiai kutatások mellett teret ad a színpadi nyelvet megújító kortárs kísérleti törekvések bemutatásának is. A lap románul, magyarul és a legfontosabb világnyelveken egyaránt közöl írásokat. A folyóirat mellett kutatóműhely szerveződött. Az est a határon túli színházak bemutatkozására indított sorozat része volt, a közönség megismerhette Ungvári Zrínyi Ildikó: Bevezetés a színházantropológiába, Ion Cojar: Színművészeti poétika és Király Kinga Júlia: A rothadás esztétikája – A baljós és bűbájos Carlo Gozzi című kiadványát is. /A Symbolon budapesti bemutatkozása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

2007. március 1.

A tervezett képzőművészeti szak beindítását segítő adományt vehetett át a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem vezetősége a magyarországi Béres Alapítványtól. A húsz korszerű számítógépet Béres Klára, az alapítvány elnöke személyesen adta át. Béres András, az egyetem rektora elmondta: a tervek szerint ősztől induló képzőművészeti szak munkáját segítik majd az adományként kapott számítógépek. Kovács Levente, az egyetem magyar tanszékének vezetője közölte: a díszlettervezéshez kapcsolódó új szakra vonatkozóan jóváhagyási kérelmet nyújtanak be a minisztériumnak. /Új szakot indítanának. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2007. március 13.

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen hagyománynak számít az évente megrendezett Nyitott kapuk elnevezésű eseménysorozat. „A rendezvény célja, hogy a középiskolások körében népszerűsítse az egyetemet, a tananyagot, és jelentkezőket toborozzon” – mondta el Farkas Ibolya színészmesterség-tanár. /Antal Erika: Nyitott kapuk a színin. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2007. március 24.

15. kötetét jelentette meg minap a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem könyvkiadója. A dr. Béres András főszerkesztésével működő kiadó első kötete 2003-ban látott napvilágot, azóta évente több-kevesebb új mű, doktori disszertáció jelenik meg. Színházművészeti, színházelméleti, drámatörténeti, irodalmi, zeneelméleti és egyéb kiadványok. Ezek mellett az egyetem tudományos ülésszakainak anyagát is rendszeresen közzé teszik könyv alakban, és kiadják a Symbolon című folyóiratot is. A legfrissebb kiadvány Csíky Csaba Kolonics című könyve, alcíme: Orgonaépítészet a 19. sz. Erdélyben. A könyv jóval túllép egy hangszerépítő munkájának keretein. Átfogó képet ad a hangszer karrierjéről, a vallási szertartáshoz kapcsolódó szerepéről. A könyvből kitűnik, hogy az európai orgonaépítészet egyik bölcsője Erdélyben volt. /Csíky Boldizsár: Színházi könyvek sorozatban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

2007. április 17.

Machiavelli Mandragóráját mutatta be április 15-én vasárnap a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A népszerű, sokat játszott művet új fordításban adta elő a társulat, Király Kinga Júlia, az előadás dramaturgja tolmácsolta újra az eredeti szöveg nyomán. Király István, tavaly végzett a marosvásárhelyi színi egyetemen. /Antal Erika: Vásárhelyi Mandragóra új fordításban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

2007. április 19.

Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye 2004-ben alakult, azzal a szándékkal, hogy lehetőséget adjon a színésztanároknak, rendezőknek és diákoknak a közös munkára. 2004-ben Roland Schimmelpfenig: Az arab éjszaka és Mark Twain: Ádám és Éva naplója című előadásokat, 2005-ben Barabás Olga Brecht-átiratát (Valahol Szecsuánban) játszották nagy sikerrel. Az idei produkció kortárs amerikai szerző, John Pielmeier Isten Ágnese című drámája. A Stúdió Színház előadását Marius Oltean rendezte. /Kádár-Dombi Katalin: Isten Ágnese a Stúdióban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

2007. május 9.

A Kisebbségi Színházak Kollokviumán a nagyközönség érdeklődéssel kísér minden produkciót. A „gyerekkori” szervezési pontatlanságokat nem nőtték ki a gyergyóiak: a Kollokvium első napján derült ki, hogy változott az előzőleg meghirdetett zsűri összetétele. Több könyvbemutatót és felolvasószínházat iktattak a programba. Elsőként Hatházi András drámakötetét, A hetérák tudományát mutatta be Kovács Levente. A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzős diákjai felolvasták a kötet legrövidebb alkotását, a Dolinka című gyerekdarabot. A felovasószínházi sorozatot Visky András és Kiss Csaba darabjainak bemutatása követi a Kollokvium utolsó napjaiban. /Hegyi Réka: Kisebbségi Színházi Kollokvium Gyergyószentmiklóson. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2007. május 22.

Újra gimnáziumi drámaosztályt indítanak a következő tanévben a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Gimnáziumban. A Fazakas Mihály színművész-tanszékvezető által irányítandó osztályt – az ország egyetlen magyar nyelvű drámaosztályát – húszfősre tervezik, s az ország egész területéről várják a színészmesterség alapjaival ismerkedni kívánókat. Fazakas Mihályt 2000-ben megkereste Kerezsi János, a sepsiszentgyörgyi művészeti líceum igazgatója, hogy el kellene indítani egy drámaosztályt. Fazekas akkor fejezte be Marosvásárhelyen a színiakadémiát, hazajött és elkezdték. 2001-ben indult a második osztály, majd kis szünet után, 2005-ben kezdett a harmadik osztály, és most lesz a negyedik. Úgy tervezik, hogy kétévente indítanak drámatagozatos osztályt. Fazakas jó kollégákat is talált, a művészi beszédet Molnár Gizella színművész tanítja, színháztörténetet Salamon András, bábképzést Nagy Kopeczky Kálmán, logopédus Antal Anita, a mozgást Bordás Attila oktatja. /Turoczki Emese: Értékrend önismeretből. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2007. június 11.

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzős évfolyama elballagott. A magyar tagozaton tizenkét színész, hat bábszínész (első ballagó évfolyam ezen a szakon), kilenc dramaturg és hét, kortárs színházi rendezésből mesterképzett egykori hallgató búcsúzott az intézménytől, a román tagozaton kilenc színész, hat bábszínész, kilenc rendező és nyolc mesteriző végzett. /Színházakba ballagók Színházakba ballagók. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

2007. június 29.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház és a kassai Thália Színház lépett közönség és zsűri elé Kisvárdán, előbbi a Rókajáték, utóbbi pedig a Fösvény című produkciókkal. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház A nyugati világ bajnoka című előadása zárta június 28-án a kisvárdai Határon Túli Színházak XIX. Fesztiváljának versenyprogramját. Június 29-én az újvidéki Művészeti Akadémia és a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem végzősei mutatkoznak be a Negyedik nővér, illetve a Bernarda Alba háza című darabokkal. A kolozsvári színinövendékek a Cabaret c. musicalt hozták el. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok (3). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2007. július 7.

Kisvárdán a határon túli magyar színházak fesztiválján életműdíjjal tüntették ki a Marosvásárhelyen élő Kincses Elemér rendezőt. Kincses Elemér elmondta, örül a díjnak, de nem tartja életművét befejezettnek. Nagy szerencséje van, a Színművészeti Egyetemen tanít, a diákok nem hagyják megöregedni. 2006-ban írta első regényét, ekkor készítette első filmjét és 2006-ban került sor az első operarendezésére is. /N. M. K. : A folytonos újrakezdés reményében. Interjú az életműdíjas Kincses Elemérrel. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

2007. július 18.

Idén első ízben egyenlő az arány a magyar és a román helyek számát illetően a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, így több hely áll a magyar nyelven tanulni vágyó diákok rendelkezésére. A legtöbb meghirdetett hely az általános orvosi szakirányon van, 135 állami hely a magyar és ugyanennyi a román tagozaton. A bábaképzőn 5 magyar és 5 román tandíjmentes, valamint 40 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Az idei tanévtől kezdődően magyar asszisztensképzés indul. A hároméves képzésre 15-15 tandíjmentes és 75 tandíjas hely van. A fogorvosi szakon idén 35-35 állami hely áll a diákok rendelkezésére. A marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen eddig 244-en jelentkeztek. A kommunikáción és a szociálpedagógián 10 tandíjmentes és 30 tandíjas hely várja a jelentkezőket, a kertészeti szakon 15-15, az informatikán és mechatronikán 25-25, számítástechnikán és automatizáláson 20-20 helyet hirdettek meg. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen a színművészeti és a teatrológia szakra 7 tandíjmentes és 5 tandíjas hely van, a rendezői szakirányon pedig 4 állami és 8 fizetéses hely tölthető be. A zeneművészeti kar magyar tagozatán 3 tandíjmentes és 9 tandíjas helyet hirdettek meg. /Menyhárt Borbála: Bekerülnek vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./

2007. július 25.

Csurulya Csongor rendező nyerte el a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művészeti igazgatói állását. Ugyanakkor a tavasszal felvett két fiatal színészen, Varga Mártán és Molnos András Csabán kívül három új művésszel is bővült a társulat: Márton Rékával, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem végzősével, valamint Gábos Albinnal és Benedek Botond Farkassal, a kolozsvári BBTE színművészeti szakán végzett diákokkal. /Új művészeti igazgató a Tomcsa Sándor Színházban. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

2007. augusztus 16.

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) folytatja a harcot az önálló magyar karok létrehozásáért a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem pedig közeli céljai között legfontosabbnak tartja a meglévő szakok akkreditációját. Ezt a BKB két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel, illetve a Sapientia rektor-helyettese, Szép Sándor hangsúlyozta a gyergyószentmiklósi EMI-táborban Az önálló állami magyar egyetem létrehozásának esélyei és gáncsai 2007-ben témájú kerekasztal-beszélgetésen. Kovács Lehel vázolta azt az utat, amelyet a BKB 2005 szeptemberétől bejárt a magyar karok létrehozása és a magyar feliratok elhelyezése ügyében. A román hírszerzés szerint egy lehetséges magyar állami egyetem nemzetbiztonsági kockázati tényező lenne – kezdte a gáncsoskodások felsorolását Hantz Péter. Szerinte a román hatalom nem kívánja, hogy egy erős, felelős magyar értelmiségi réteg alakuljon ki, attól is tartanak, hogy ezáltal a magyar közösség anyagi javakhoz jut, és netán növekszik komfortérzete – szögezte le Hantz Péter. A BKB alelnöke ismertette azt a folyamatot, ahogyan szervezete munkáját az egyetem vezetősége hitelteleníti külföldön, és valótlanul azt hirdeti, hogy a BBTE-n a multikulturalitás minden feltételét teljesítik. Még a magyar tanárok között is van olyan, aki azt kérdezi, mennyivel lesz több a fizetése, ha megalakulnak a magyar karok. Közel tizenháromezer hallgató tanul magyarul hazai egyetemeken, ami abszolút számban soknak tűnhet, de a magyar lakossághoz, illetve a magyar hallgatók arányához képest nagyon alacsony. Hantz Péter szerint az ideális magyar egyetemi hálózat akkor jöhetne létre, ha jogegyenlőség lenne, a BBTE (hétezer magyarul tanuló hallgatója van), a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (1200), a színi egyetem (148), a nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetem (1050), a Sapientia (2400), a kolozsvári protestáns teológia (140), a gyulafehérvári római katolikus teológia (83), a román egyetemek magyar csoportjai (néhány száz hallgatóval) és a hiányzó szakok (többek között mezőgazdasági, állatorvosi, műszaki képzés) együtt alkotnák a magyar felsőoktatási rendszert. /Fekete Réka: Nincs magyar felsőoktatási politika Erdélyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2007. augusztus 18.

Idén első ízben egyenlő az arány a magyar és a román helyek számát illetően a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, így több hely áll a magyar nyelven tanulni vágyó diákok rendelkezésére. A legtöbb meghirdetett hely az általános orvosi szakirányon van, 135 állami hely a magyar és ugyanennyi a román tagozaton. 100 fizetéses helyre is pályázhatnak abban az esetben, ha ki tudják fizetni az évi 4000 lejnek megfelelő tandíjat. A bábaképzőn 5 magyar és 5 román tandíjmentes, valamint 40 tandíjas hely várja a jelentkezőket. Újdonság számít, hogy az idei tanévtől kezdődően magyar asszisztensképzés indul. A hároméves képzésre 15-15 tandíjmentes és 75 tandíjas helyet foglalhatnak el az érdekeltek. A fogorvosi szakon is több hely van, idén 35-35 állami hely áll a diákok rendelkezésére. A gyógyszerészeti szakirányon idén 30-30 tandíjmentes és 50 tandíjas helyre pályázhatnak az érdeklődők. A marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen augusztus 18-án zárul az iratkozás. Eddig 244-en jelentkeztek. A kommunikáción és a szociálpedagógián 10 tandíjmentes és 30 tandíjas hely van, a kertészeti szakon 15-15, az informatikán és mechatronikán 25-25, számítástechnikán és automatizáláson 20-20 helyet hirdettek meg. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen színművészeti és a teatrológia szakra 7 tandíjmentes és 5 tandíjas hely van, a rendezői szakirányon pedig 4 állami és 8 fizetéses hely. A zeneművészeti kar magyar tagozatán 3 tandíjmentes és 9 tandíjas helyet hirdettek meg. /Menyhárt Borbála: Bekerülnek vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2007. szeptember 15.

Elkezdte évadát a marosvásárhelyi Ariel Színház, a bábszínház. Barabás Olga rendező beszélt a magyar tagozat közelgő előadásairól. Az elmúlt évadban színpadra állították a Zurinka című gyerekelőadást, amellyel Marosvásárhelyen nem léptek fel, csak turnéztak vele. Idéntől látható lesz ez a roma folklórra épült produkció. A Vitéz szabócska tulajdonképpen egy Grimm-mese, a bemutatója ősszel lesz. A csizmás kandúrból bábmusical készül. Felújítják az Óz, a csodák csodáját. És műsoron tartják a Mirkó királyfit. Októberben újra megszervezik a szokásos miniévadot. December 5-én Kovács Ildikó rendező nyolcvanadik születésnapját ünnepli a kolozsvári bábszínház, a marosvásárhelyiek is felköszöntik a Pinocchióval, amelyet néhány évvel ezelőtt ő rendezett. Barabás Olga örömmel újságolta el, hogy a társulathoz jöttek azok közül, akik a vásárhelyi színművészetin létrehozott bábszakon befejezték tanulmányaikat. /Nagy Botond: A bábmusical idénre várható. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2007. szeptember 24.

Nem születik kellő számú színpadi mű, s ha születik is, nem minden esetben jut el a színpadig, hangzott el azon a beszélgetésen, amelyet a Magyar Dráma Napja alkalmából rendeztek Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban. A rendezvényen Kovács Levente rendező, a Színművészeti Egyetem tagozatvezetője, Kovács András Ferenc költő, Kincses Elemér rendező, drámaíró, Csép Zoltán teatrológus, Láng Zsolt író, Ungvári Zrínyi Ildikó teatrológus, Kiss Éva Evelyn, a Tompa Miklós Társulat irodalmi titkára, valamint színészek, dramaturgok, egyetemi hallgatók és színházkedvelők beszélgettek a kortárs magyar drámáról. Megállapították, hogy a színházak és a rendezők egyaránt tartózkodnak a kortárs színpadi művek bemutatásától. Kovács András Ferenc szerint a 20. század első felében alkotó magyar drámaírókat is nehezen szólaltatják meg, így például Molnár Ferenc darabjait sem játsszák eleget. /Antal Erika: Ódzkodnak a kortársaktól. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2007. október 2.

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen is elkezdődött az új tanév. Dr. Béres András rektor köszöntötte Bartha Kálmánt, a BRD Maros megyei kirendeltségének képviselőjét – a bank, hagyományaihoz híven, ez évben is két kétezer lejes ösztöndíjat ad át az egyetem előző évi két, legjobb eredményt fölmutató hallgatójának. Nyolc éve rektor, mondta Béres András, folyamatosan fejlődő, gazdagodó intézményt eredményezett a nyolc év menedzsmentje. A kilencvenes évek legelején az egyetemre hét diák felvételizett és összesen 26 tanult, addig most Délkelet-Európa legkisebb egyetemén 120 új hallgató kezdi az évet, mind egyetemi, mind mesterképzésen egyaránt – összegzett Béres András. /Nb. : Színházi tanoncok leendő padokban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2007. október 19.

Ruszuly Éva egyéni előadóestjét mutatják be október 19-én Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színház Kamaratermében. A művész Visky András Júlia című monodrámája alapján állította színpadra az előadást, szinte teljesen egyedül. Visky András monodrámáját negyedévesen, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen játszotta először, de Sepsiszentgyörgyön felújította. Maga készítette el az előadás díszleteit, a plakátot, válogatta a zenét, végül Bocsárdi László rendező is besegített. Visky András Júlia című monodrámában édesanyja élettörténetét dolgozta fel: férjét 1956 után 22 év fogságra ítélték, őt pedig hét gyermekével együtt kitelepítették a Duna-deltába. „Isten miatt nyúltam ehhez a drámához. Isten mindig meghatározó szerepet töltött be az életemben: elszakadtam Tőle, majd visszajutottam Hozzá, és ha Őt bár egy pillanatra sikerül felvillantanom az előadás során, nagyon boldog leszek” – vallotta Ruszuly Éva, aki szerint az előadás legfontosabb üzenete, hogy nem elég csupán egy embert szeretni. /Kovács Zsolt: Szenthárom(ság)szög Ruszuly Évával. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

2007. október 23.

1946-ban tüntettek először Erdélyben magyarok a kommunistákkal való együttműködés ellen. Azok ellen, akik az erdélyi magyarság nevében róla, de nélküle akartak dönteni. Majdnem tíz évvel ezután itt, Kolozsváron került sor az erdélyi magyar egyetemi ifjúság közös, 1956-hoz méltó összefogására, amelyet a kommunista diktatúra könyörtelenül megtorolt. Temesváron a magyar és román egyetemi ifjúság megmozdulása, a Szoboszlay-csoport mártíriummal végződött szervezkedése, a nagyváradi diákok csoportja, Székelyföld megannyi mártírja jelzi a megtorlást. Romániában az 1944–1947 közötti időszak fő jellemzője a „népi demokratikus” rendszer fokozatos bevezetése volt. A szovjet nyomásgyakorlással hatalomra juttatott, kommunisták által vezetett kormány, a párizsi békekonferencia lezárta (1947. február) előtt a kisebbségpolitikát illetőleg egy sor, a magyarság helyzetét lényegesen javító intézkedést is törvénybe iktatott. A romániai magyar kisebbség érdekképviseletét magára vállaló Magyar Népi Szövetség érdeme a magyar iskolahálózat, a Bolyai Tudományegyetem, az erdélyi magyar kultúregyesületek, a többségében magyar lakta településeken, a hivatalos intézmények keretében a magyar nyelvhasználat, a közigazgatási testületekben az arányos képviseltséget célzó törekvések, majd az 1946. évi választásokon a jelentős parlamenti képviselet biztosítása. Ennek ára is volt: a valós plurális politikai opció kizárása, a hatalom hivatalos kurzusának átvétele és kötelezővé tétele, valamint a „marosvásárhelyi nyilatkozatként” ismert, 1945. november 17-én a Magyar Népi Szövetség százas intézőbizottságával elfogadtatott állásfoglalás, amely a román állam keretében, az „igazi demokrácia” megvalósítása függvényének tekintette a kisebbség jövőjének biztosítását. Ezt a román hatóságok a párizsi békekonferencián is felhasználták. Ez az állásfoglalás a Magyar Népi Szövetség és az erdélyi magyarság jelentős része közötti törésvonal alapvető elemévé vált. Ennek a mélyülő szakadéknak a kifejezése volt az 1946. június 27–30. közötti, székelyudvarhelyi Magyar Népi Szövetség kongresszusa idején történt első tömeges tüntetés, amely a kommunista hatalommal való együttműködés elleni közösségi fellépést jelentette. A közművelődési intézmények (Erdélyi Múzeum-Egyesület, EMKE, Erdélyi Magyar Dalosszövetség), a hitel- és értékesítési szövetkezetek hálózata, de még az iskolahálózat is megsínylette az 1947 utáni fordulattal kiépülő proletárdiktatúrát. 1949-ben ugyanúgy áldozata lett a koncepciós kirakatpereknek Márton Áron püspök, Szász Pál, Korparich Ede, Nagy Géza, Pásztai Géza, a Magyar Népi Szövetség vezetőségéből Kurkó Gyárfás, Balogh Edgár, a szociáldemokrata Lakatos István vagy Jordáky Lajos is. Az 1950-es évek nem csak a hagyományos erdélyi magyar kulturális, gazdasági intézményhálózat, hanem a Magyar Népi Szövetség (ön)feloszlatásának időszaka is. A kommunista hatalommal jött a nincstelenség, ínség, nyomor mellett a félelem, a meghurcolás, kényszerlakhely és bebörtönzés. Az 50-es évek első felében új elit jelent meg, amely a kommunista egypártrendszer keretei közt kereste az utat. Az 1952-es közigazgatási reform következtében létrehozott Magyar Autonóm Tartomány az új szovjet mintájú, „adminisztratív megoldás” következménye. Nem valós autonóm intézményről, hanem a szovjet közigazgatási rendszer mintájára létrejött testületről volt szó, amely az állami- és pártintézmények helyi, regionális szintű függvényeként működött. Központja Marosvásárhely lett, amelyet az erdélyi magyarság új, jól ellenőrizhető centrumává változtattak. 1947 után Bukarest, az 50-es években pedig Marosvásárhely lett a központi román kommunista hatalom által megtervezett kisebbségi intézmény és érdekképviseleti hálózatok regionális központja – Kolozsvár ellenében. Kulturális intézményeinek köszönhetően azonban Kolozsvár továbbra is fontos centrum maradt az erdélyi magyarok számára. Elkezdődött a magyar kultúrintézmények „átvándorlása” Marosvásárhelyre. A sort az Utunk kezdte, a Romániai Magyar Írószövetség központi lapja, majd követte a Színművészeti Intézet 1954-ben. Az 1953–1954-es tanévben megszűnt a kolozsvári Mechanika Intézet magyar oktatási részleg. A következő évben a Mezőgazdasági Főiskolára való felvételin már nem hirdettek meg magyar tannyelvű helyeket. A tiltakozó levelek miatt az 1956–1957-es egyetemi tanév kezdetén újból lehetett felvételizni magyar nyelven ezekre a szakokra. A Román Munkáspártnak 1956. július 15-én kiadott határozata a vegyes (román–magyar) oktatási egységek és vonalak bevezetését célozta. 1956. október 24-én, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészkari diákszervezete az új statútumot és program-tervezetet előkészítő bizottság tagjai kérték a diákszervezet tényleges függetlenségének alapszabályzatba iktatását. 1956. november 1-jén Dávid Gyula tanársegéd vezetésével a bölcsészkar hallgatói felkeresték a Házsongárdban eltemetett jeles magyar irodalmi személyiségek sírjait. November 12-én Várhegyi István, Nagy Benedek, Koczka György, Kelemen Kálmán, valamint a csoportjukhoz időközben csatlakozott Gyöngyösi Gábor, Bartis Ferenc, Páskándi Géza, Zalányi Ágota bemutatták a Diákszövetség vezetősége előtt az általuk elkészített programtervezetet, s egy perc néma csenddel adóztak a magyarországi áldozatok emlékének. 1956. november 18-án következtek a letartóztatások. 1957 tavaszáig egymást követő több hullámban letartóztatták, elítélték, majd munkatáborokba, börtönökbe zárták mindazokat, akik 1956 folyamán kifejezték elégedetlenségüket, vagy csupán méltó módon szóltak. /Lönhárt Tamás: Tiltakozás és közösségi összefogás. 1946-ban és 1956-ban Erdélyben. Az erdélyi magyarság a kommunista rendszer első évtizedében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

2007. október 25.

Négy magyar előadás is jutott a kolozsvári 6. Puck – Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiváljának október 23-i napjára. A szemlén többségükben román nyelvű előadások szerepelnek. Az Egy egér naplója című Bálint Ágnes-mesét a Budapest Bábszínház adta elő, az Ördögűző tarisznyát pedig a Puck Bábszínház magyar tagozata, a magyarországi Rumi László rendezésében /első bemutatója 2001 decemberében volt/, ugyancsak ők mutatták be Ion Creanga Ivan Turbinca című meséjét Sütő András fordításában. A Puck Bábszínház különösen „ördögös évadot” kezdett, hiszen az Ördögűző tarisznyán kívül az Orbán János Dénes-regénye alapján készült Búbocska és az Ördögverő jóbarátok is szerepelt a repertoáron. Utóbbit az Insomnia kávéházban /nem a fesztiválon/ adta elő a társulat. Végül a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem bábszínész szakos hallgatói Molière nyomán született Szívek és szarvak című előadása szerepelt fesztiválon. /Rostás-Péter Emese: Egerek, macskák, ördögök. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2007. november 27.

Színművészet szakos hallgatók mérték össze tehetségüket. Négyen vehették át a megosztott fődíjat a Nagykárolyi Művelődési Ház hét végi nemzetközi színjátszó fesztiválján. A hagyományteremtő szándékkal megtartott vetélkedőn magyarországi és romániai színművészeti főiskolák csapatai mérték össze tudásukat és tehetségüket. A zsűri négy fiatal színész között osztotta meg az eredetileg két résztvevőnek szánt, egyenként 250 eurós, legjobb alakításért járó díjat. A legjobb női alakításért járó díjjal a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem diákját, Pál Anikót tüntették ki, a legjobb férfialakításért járó díjat pedig a szintén Vásárhelyről érkezett Pál Gecse Ákost és Mos Mihait, valamint a Kolozsvári BBTE Színháztudomány és Televízió Karának képviseletében érkezett Bogdan Radulescu vehette át. A zsűri értékelése szerint kimagasló volt a kolozsvári színi kar román tagozatának Ionesco-művek alapján készült előadása, valamint a marosvásárhelyi egyetem magyar tagozatának Szívek és szarvak című Molière-produkciója. /Babos Krisztina: Négyes fődíj Nagykárolyban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2007. november 29.

November 23-25-e között első alkalommal rendezték meg a Színművészeti Egyetemek Nemzetközi Fesztiválját Nagykárolyban. Idén négy egyetem jelen meg, a nagyváradi színiegyetem, Babes-Bolyai Egyetem román tagozata, a kaposvári egyetem és a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem mindkét tagozata. /Kádár-Dombi Katalin: Színművészeti egyetemek találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

2007. december 19.

December 18-án, a kisebbségek napján zárta a közép-, kelet- és dél-európai interetnikai kapcsolatok regionális központja (PER) a Sokféleség – esély a jövőért című rendezvénysorozatát Bukarestben, amelyet a kormánnyal közösen szerveztek a fiatalok kisebbségekkel kapcsolatos ismereteinek bővítése céljából. Ennek keretében képzőművészeti versenyt szerveztek líceumi diákok számára, sor került egy rádiós kampányra, Románia interkulturális térképének megrajzolására és egy újságírói versenyre is. Ez utóbbi fődíját a bukaresti Új Magyar Szó és a Cotidianul napilapok kapták. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2007. évi Kisebbségekért Díjat december 18-án adta át. A 16 kitüntetett között volt Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, kisebbségpolitikus, Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium igazgatója, továbbá a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány és Szegedi László kőhalmi református lelkész is. /K. Gy., P. K. : Díjazott kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

2007. december 29.

Gálfalvi György több évtizedes szerkesztői munka után, 65. életévét betöltve vonult nyugdíjba az Igaz Szó, később a Látó szépirodalmi folyóirattól, melynek munkatársa, szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője volt. Nagy terhet tett le a válláról, mondta, mert a szerkesztést mindig hivatásként élte meg. Rengeteg elképzelése van arról, hogy mit fog megírni. „Nem beszámolni, nem elszámolni, megírni. ” Egy könyvre gondol, amely valahol a regény és az emlékirat határán fog libegni. Úgy látja, hogy azt a teret, „amit ‘89 után megszereztünk, úgy érzem, fokozatosan veszítjük el, kezdünk kiszorulni. Mert ki akarnak szorítani. De nem szabad hagynunk magunkat. ” Intézményeket kell teremteni, vallja. Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutatót Marosvásárhely díszpolgárává választották Bolyai- kutatásaiért. 2007. szeptember 15-étől már nem tanít a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán, így idejét teljes mértékben a Bolyai-hagyaték feltárására fordíthatja. 2007 legnagyobb megvalósításának a Bolyai-világtalálkozót tartja, a rendezvényre a világ minden tájáról hazajöttek volt diákok és tanárok, s ez is bizonyítja, hogy az alma mater ősi szelleme összekovácsolja az embereket. Ugyancsak a Bolyaiak szellemiségét hirdeti a Bolyai Alkotótábor is, amelyet Csegzi Sándor alpolgármester kezdeményezett. Weszely Tibor Bolyai Jánosról 2002-ben kiadott könyvét Star Gyula, a Vince Könyvkiadó szakszerkesztője közreműködésének köszönhetően Manfred Stern hallei matematikus-műfordító német nyelvre is átülteti. Weszely Tibor folytatja a Bolyai-kéziratok alapos tanulmányozását, hiszen a nagy matematikus magyar, latin és német nyelven 13. 000 oldalt hagyott hátra. Weszely Tibor 2008-ban Sándor Józseffel (a Babes-Bolyai Egyetem matematikaprofesszora) és Oláh Gál Róbert csíkszeredai történész-kutatóval hozzáfognak az általa Vályi Gyuláról – az egyetlen Marosvásárhelyen született tudós matematikusról – írott monográfia kibővítéséhez. A 2008-as év fordulópontot jelent a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem életében. Vezetőségváltásra kerül sor, dr. Béres András rektor mellett dr. Kovács Levente, a magyar tanszék vezetője is leköszön tisztségéből. Kovács Levente az akkreditációs folyamatokhoz fontos dokumentumok kidolgozásában vett részt. Vezetésével újraindítottak egy rendező osztályt és a tavaly végzett rendezők sikeresen elhelyezkedtek. Kovács Levente rendező is, minden évben rendez Nagyváradon. Most életének ez a területe is lezárul. A Színművészeti Egyetem tovább fogja vezetni a rendező osztályt és ha több szakon beindul a mesterképzés, talán ott is lesznek feladatai. Fő feladata a doktori képzésben részt vevő doktorandusok útnak indítása lesz. A magyar nyelvű zenetanári szakon az első évfolyam most negyedéves. E szak beindítása jelentős megvalósításnak számít, hiszen az anyanyelvű zenei képzés negyven év alatt teljesen háttérbe szorult. A képzőművészeti oktatás terén látvány-, díszlet- és rendezvénytervezési szak indítását tervezik. Már elkészült az akkreditációhoz szükséges dokumentáció. Farkas Ernő nagyon szeret tanítani. Van három osztálya a Református Kollégiumban. Dr. Kovács Dezső egyetemi tanár /a MOGYE Fogorvosi Karának dékán-helyettese, a szájsebészeti klinika vezetője, mellette az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályát irányítja/ elégedetlen, mert a jelenlegi vezetőség sem oldotta meg a szájsebészeti klinika helyzetét, nem megfelelő helyen, nem megfelelő épületben működik. Az egyetlen valós segítséget a megyei tanácstól kapták. Lokodi Edit elnök asszony teljesítette az ígéretét, és két korszerű fogászati röntgengép megvásárlását tette lehetővé. Az EME Orvostudományi Szakosztályának 1400 aktív tagja van, a szak- és területi csoportok eredményesen működnek. Korszerűsítették a székházat, sikerült emelni az Orvostudományi Értesítő színvonalát, amelyet nemzetközi bizottság szerkeszt. Pályázati lehetőséget teremtettek a könyvkiadásra, évente három fiatal kutatónak biztosítanak ösztöndíjat. /Bodolai Gyöngyi, Menyhárt Borbála, Nagy Botond, Vajda György: Óévbúcsúztató gondolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2008. március 3.

A közszolgálati rádiózás volt a témája annak a konferenciának, amelyet a Román Rádió alapításának 80. és a Marosvásárhelyi Rádió létrehozásának 50. évfordulója alkalmából rendeztek meg december 1-jén a Kultúrpalotában. A konferencia a Marosvásárhelyi Rádió jubileumi rendezvénysorozatának részét képezte. A nyugdíjas kollégák és azok, akik az 1985-ös elhallgattatás miatt távoztak a rádiótól, Aranyoklevelet, a jelenlegi munkatársak pedig Érdemoklevelet kaptak. A gálaműsor keretében többek közt Dancs Annamari lépett színpadra, a Marosvásárhelyi Rádió felfedezettjeként. Kovács Levente, a színművészeti egyetem tagozatvezetője, Zalányi Gyula színművész, és Spielmann Sebestyén Mihály író rádiós emlékeikről beszéltek. /Antal Erika: Rádióünnep Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 3./

2008. március 8.

Áprilisban távozik az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöki tisztségéből Gáspárik Attila. Nyolc év után a színházi életbe tér vissza, és megpályázza a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektori tisztségét. Gáspárik 2000-ben került a CNA-hoz, miután 13 évig a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat tagjaként színészként tevékenykedett, ugyanakkor tanított is a Színművészeti Egyetemen. Hozzátette: belefáradt a bukaresti ingázásba, családja pedig soha nem akart Bukarestbe költözni. Gáspárik utódja Szász Attila, RMDSZ kormánytanácsos lesz. /(Mediafax): Távozik Gáspárik. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2008. március 17.

1940 óta március 15-én először járt magyar huszár Marosvásárhely utcáin. A marossárpataki Mátyás huszárezred néhány tagja lóháton érkezett a március 15-i ünnepségre, amelyet a Magyar Polgári Párt szervezett Petőfi Sándor szobra előtt. A rendezvényen az RMDSZ is képviseltette magát. Kali István, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi szervezetének alelnöke köszöntötte az erdélyi magyar történelmi egyházak, valamint a Székely Nemzeti Tanács képviselőit, majd beszédében az RMDSZ-t tette felelőssé a magyarság megosztásáért. A magyar és székely himnusz eléneklésével, valamint a Petőfi-szobor megkoszorúzásával záruló ünnepséget a marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola diákjainak művészi műsora, valamint a Színművészeti Egyetem hallgatóinak szavalatai tették színessé. /Menyhárt Borbála: Huszárok Marosvásárhely utcáin. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-112




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998