udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Marosvasarhelyi Zsido Hitkozseg

1994. február 9.

Marosvásárhelyen a Maros megyei törvényszék úgy döntött, hogy támogatni kell Antonescu szobrának felállítását /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./, a döntés ellen tiltakozott az RMDSZ és a zsidó hitközség. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2001. május 26.

A holokausztra emlékezik a marosvásárhelyi zsidó hitközség június 3-án a zsinagógában, majd a zsidó temetőben. A megemlékezésen a glasgow-i izraelita hitközség küldöttségét fogadják. A megemlékezés napja egybeesik a környék zsidóságának 1944-ben történt deportálásának időpontjával. Ausch Sándor, a hitközség titkára elmondta, a mintegy 250 lelket számláló marosvásárhelyi izraelita közösség minden évben megemlékezést szervez. A titkár szerint a hitközség a holokauszt emlékére tervez szobrot állítani; Izsák Márton marosvásárhelyi szobrászművész alkotása már 1947-ben elkészült. /A glasgow-i rabbit is elvárják. Holokauszt-emlékszobrot állítana a marosvásárhelyi zsidó hitközség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

2003. április 26.

A marosvásárhelyi zsidó lakosok deportálásának 59. évfordulójára és a holokauszt áldozataira emlékezve Marosvásárhelyen emlékművet avatnak május 4-én. Ekkor kerül sor Izsák Márton bronzszobrának leleplezésére. A szobor talapzatán négy márványtáblát helyeznek el, amelyek négy nyelven, héberül, angolul, románul és magyarul hirdetik majd, hogy milyen eseményeknek állított emléket a marosvásárhelyi Zsidó Hitközség. Az avatás napján csak ideiglenes felirat kerül a táblákra, amelyeket majd leszerelnek, és bevésik azt a szöveget, amelyben egy közös megbeszélés során állapodott meg Rasvan Theodorescu művelődési miniszter, NateaOvidiu prefektus, Nicolae Baciu, a megyei művelődési felügyelőség vezetője, Virág György, a megyei tanács elnöke, Dorin Florea polgármester illetve Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség vezetője. Fodor Imre alpolgármester úgy tudja, hogy a miniszter javaslatára, utasítására született a tervezett felirat. Fodor Imre véletlenül szerzett tudomást a szövegről, ami váratlanul érte, mivel maga is sokat tett annak érdekében, hogy a szobrot felállítsák. A felirat így hangzik: A marosvásárhelyi és környékbeli zsidók emlékére, akiket a fasiszta magyar rezsim deportált 1944 tavaszán, és akiket a náci haláltáborokban öltek meg. - Ha ebben a formában marad a szöveg, nem veszek részt a felavatáson - hangsúlyozta Fodor Imre, amit a hitközség vezetőjével is közölt, s ajánlatot tett egy árnyaltabb és pontosabb megfogalmazásra, amelyben a fasiszta magyar rezsim helyett az állna, hogy a német csapatok által elfoglalt Magyarországon létrehozott fasiszta rezsim által 1944 tavaszán deportált zsidók emlékére, akiket a náci haláltáborokban öltek meg. Fodor Imre szerint, mivel a helyi hitközség nem ragaszkodik az eredeti szöveghez, az RMDSZ országos vezetőségének kellene erről tárgyalnia a művelődési miniszterrel, amíg a végső szöveg fel nem kerül a táblákra. Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség vezetője szerint valóban volt szó arról, hogy a szobor talapzatára kerülő szövegben meg kellene különböztetni, hogy a deportálás ki által történt, és több változatból fogadták el a szóban forgó szöveget. Ugyanakkor elmondta, hogy biztosították Fodor Imre alpolgármestert is arról, hogy a későbbiekben, amikor a végleges táblát felszerelik, közös megegyezés alapján olyan felirat kerül rá, hogy miatta senki se érezze sértve magát. /(bodolai): Milyen felirat kerül a Holokauszt- szoborra? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./

2003. április 26.

Heves vitát váltott ki az Izsák Márton által készített szoborcsoport talapzatának felirata a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felavatása előtt alig egy héttel. A nézeteltérés oka a talapzatra írandó "magyar fasiszták" kifejezés. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet levélben kérte a szöveg megváltoztatását, miután Spielmann Mihály RMDSZ-es városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja beadvánnyal fordult a szervezethez. Érvelése szerint az emlékmű hivatása az áldozatokra való emlékeztetés, nem pedig az elkövetőkre. "Vétkesek minden országban voltak, és nem tesz jót sem a marosvásárhelyi magyarságnak, sem az együttélésnek, ha az emlékmű talapzatán az egyetlen kifejezés, amely a magyarokra vonatkozik a fasizmussal párosul" - fejtette ki Spielmann. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter a következő szöveget javasolta: "A magyar fasiszta rendszer által 1944 őszén Marosvásárhelyről és környékéről deportált zsidók emlékére." Egy kerekasztal-megbeszélésen - amelyen Ovidiu Natea prefektus, Dorin Florea polgármester, Virág György megyei tanácselnök, Nicolae Baciut, a Maros megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője és Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség titkára vettek részt - a miniszter megerősítette, hogy az emlékmű finanszírozójaként ragaszkodik az általa javasolt változathoz. A Pro Európa Liga emberjogi szervezet vezetője, Haller István levélben fordult Sauber Bernát hitközségi elnökhöz a szöveg megváltoztatása érdekében. Haller diszkriminatívnak nevezte a magyar fasizmusra vonatkozó kifejezésnek az emlékmű talapzatán való hangsúlyozását. Az Izsák Márton marosvásárhelyi szobrász által készített emlékmű felállítása egyébként visszatetszést keltett az RMDSZ soraiban is. Az elsők között szállt síkra a szoborcsoport elhelyezése ellen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Grün László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség titkára hangsúlyozta, nem áll szándékukban megnevezni az áldozatok gyilkosainak nemzetiségi hovatartozását. Ebből a megfontolásból a hitközség vezetősége a Remember Holocaust szöveget szándékozik a szoborcsoportra felkerülő emléktáblára feliratozni. Fodor Imre alpolgármester szerint a miniszter által megfogalmazott szöveg ugyan nem számít történelemhamisításnak, de sértő a magyarságra nézve. Fodor két javaslatot tett a hitközség asztalára. Az elsőben az eredeti szövegből a magyar szó mellőzése mellett szólt. A második tulajdonképpen egy ettől kissé eltérő szöveg volna, amely azonban mit sem változtat a lényegen: "A Magyarország elfoglalása után hatalomra került fasiszta rendszer által 1944 tavaszán Marosvásárhelyről és környékéről deportált és a náci lágerekben kivégzett zsidók emlékére." /Antal Erika, Szucher Ervin: Holokausztszobor-vita. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2003. május 8.

,,Engem már az sem érdekel, ha meggyalázzák, elég volt nekem az, ami az utóbbi négy napban történt." - fakadt ki Sauber Bernat, a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség elnöke a máj. 4-én, felavatott holokauszt-emlékmű körül kirobbant botrány kapcsán. Razvan Theodorescu kulturális miniszter a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség képviselői által elfogadott Remember Holocaust felirattal nem elégedett meg, hanem egy román nyelvű szöveg társítását kezdeményezte, és ebben kérik számon ,,a magyar fasiszta kormányon" a 6000 marosvásárhelyi zsidó elpusztítását. Ez nem a miniszter magánvéleménye, hanem az egykori román állam és a román kormány zsidók ellen elkövetett történelmi bűneinek az áthárítása a köztudatban a magyarsággal azonosítható magyar kormányra, szögezte le Sylvester Lajos. Tény, hogy magyar kiugrási kísérletet megakadályozó szándékkal a németek által megszállt Magyarországon Észak-Erdélyből 1944 májusában és júniusában 151 180 zsidót deportáltak, akiket a németek Auschwitzba szállítottak, és közülük mintegy 16 000 élte túl a haláltábor borzalmait. Romániában viszont már 1941-ben hozzáláttak a zsidók tömeges kiirtásához - egy évvel korábban, mint ahogyan a náci Németországban hivatalosan is elfogadták a ,,végső megoldást", a zsidóság teljes elpusztításának ördögi tervét. 1941 és 1942-ben sor került az észak-moldvai (Iasi, Dorohoi) és a bukaresti pogromokra, a transznisztriai térségben a bukovinai és a besszarábiai zsidókkal végeztek, a teljességében még fel nem göngyölített tömeges zsidógyilkosságoknak mintegy 300 000 személy esett áldozatául. Az akkori Románia területén elkövetett háborús bűnökért az ország vezetőjének, Ion Antonescu marsallnak halállal kellett bűnhődnie, akire Marosvásárhelyen még ma is a nevét viselő utca emlékeztet. Egyesek még mindig úgy gondolják, hogy az elődeik által elkövetett bűnöket teljes mértékben a romániai magyar kisebbség nyakába lehet varrni, kegyeleti megemlékezés és emlékműállítás ürügyén Marosvásárhelyen a románságot újra a magyar lakosság ellen hergelik. Sylvester összegezte: A marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű román nyelvű feliratozása, a zsidóüldözés teljes felelősségének az akkori magyar kormányra hárítása és Wass Albert két, nem is köztérre állított szobra, a székelyföldi régió vagy a székelyföldi autonómia ellen indított hisztériakampány, a Székelyudvarhelyi Fórum ellen kezdett hatósági eljárás között az összefüggést nem nehéz észrevenni. /Sylvester Lajos: ,,Az sem érdekel, ha meggyalázzák..." = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

2003. november 11.

A zsidóellenes pogromok sorozatát elindító Kristályéjszakára emlékezett nov. 10-én Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga és a zsidó hitközség. Nagyváradon újraavatták a holokauszt bihari áldozatainak emlékművét, és újabb, a deportáltakra emlékező köztéri alkotás tervén dolgoznak. Az új emlékművet a Rhédey parkban állítanák fel, mivel innen indultak azok a szerelvények, melyek a váradi gettó több mint 30 ezer lakóját a haláltáborokba szállították./Antal Erika, Pengő Zoltán: A zsidóellenes pogromokra emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2006. február 7.

Nem a Diszkriminációellenes Tanács antiszemitizmus miatti elmarasztaló döntését, hanem a Molnár József erdőszentgyörgyi SZNT-küldött elleni bírságot megállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítette a marosvásárhelyi törvényszék – fejtette ki Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Asztalos Csaba szerint Molnárnak nem kell kifizetnie a kormányhatóság által kiszabott ötmillió lejes bírságot, de az antiszemitizmus miatti elmarasztalása érvényben marad, minthogy azt a döntést a Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd által képviselt Molnár nem is támadta meg a bíróságon. Asztalost meglepte a bírságmegállapító jegyzőkönyvet érvénytelenítő törvényszéki döntés. /Salamon Márton László: Molnár nem tágít. Joghézag az SZNT-s antiszemitizmus miatti bírságügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Spielmann Mihály volt városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja szerint azzal, hogy továbbra is különbséget tesz magyarok és zsidók között, Molnár amellett áll ki, hogy a zsidókat a magyar közéletbe nem szabad beengedni. „Ha majd Molnár József rendelkezik valamennyi magyar kormánytag származási okmányával, és pontosan tudja a szüleinek az auschwitzi számát, illetve hogy ki pusztult el közülük gázkamrában vagy munkaszolgálaton, akkor joga lesz arról beszélni, hogy zsidó eredetű magyar állampolgárok alakíthatnak-e kormányt Magyarországon. Az én véleményem az, hogy bármit is mond a bíróság, Molnár kijelentései izgatásnak minősülnek” – szögezte le Spielmann. (Bögözi Attila) /Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

2007. március 15.

Bonchidára, Válaszútra, majd Zsobokra utazott március 14-én Sólyom László magyar köztársasági elnök, este pedig a kolozsvári Magyar Operában tartott március 15-i ünnepség díszvendége volt. Az elnököt és feleségét felállva és tapssal fogadták a jelenlévők. Az operagála előtt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Sólyom László ünnepi beszédet mondtak. Az 1848–1849-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve mindketten a nemzet egységére hívták fel a figyelmet. Sólyom László magyar állami kitüntetéseket adott át jeles erdélyi közéleti személyiségeknek. A köztársasági elnök Nagyváradon vesz részt a március 15-i ünnepségeken, majd innen utazik tovább Budapestre. A bonchidai Bánffy-kastélyban Szabó Bálint, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, üdvözölte az elnököt és feleségét. Szabó Bálint felhívta Sólyom László figyelmét: szükséges közös stratégiák kidolgozása a magyar tudományosságért, az épített örökség védelméért. Sólyom László elmondta: csak gratulálni tud a Transylvania Trust Alapítvány munkájához. Vallomása szerint bármikor szívesen visszajönne Bonchidára, megcsodálni az egykor „Erdély Versailleseként” számon tartott Bánffy-kastélyt. Válaszúton a szórványkollégiumot látogatta meg Sólyom László, majd megtekintette Kallós Zoltán néprajzkutató saját gyűjtésű néprajzi múzeumát is, ezután Zsobokra utazott, ahol a gyermekotthont látogatta meg. A kolozsvári Magyar Operában Markó Béla mondott beszédet leszögezte: 1848 szabadságharca után a nemzetállam eszméje legyőzte a nemzeteket, most pedig a nemzeteknek kell legyőzniük a nemzetállamot. Az Európai Unióban „végre együtt lesz, együtt lehet magyar a magyarral” – mondta. Markó az egységet hangsúlyozta: „Csak egymásnak ne ugorjunk!” Sólyom László beszédében hangsúlyozva: Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek, hozzáfűzve, hogy az egyesülő Európában rohamosan nő a kisebbségvédelem joga. Elismerést nyert az is, hogy az anyaországnak joga van más államok kisebbségét képező nemzetrésze identitásának és kultúrájának támogatására, mondta az elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától érthető minimum, a kisebbségi jogok pedig ott, ahol minden feltétel és igény megvan rá, a területi autonómia lehetőségét is magába foglalja. Hozzáfűzte: korábbi hivatalos látogatásán már tolmácsolta, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Sólyom László kijelentette: csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre, az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kialakítása nem halogatható tovább. Sólyom László végül köszönetet mondott felesége és munkatársai nevében azért a szeretetteljes fogadtatásért, amelyben az erdélyiek részesítették. Ezek után a magyar államfő átadta a magyar állami kitüntetéseket, majd operagálával zárult az est. /Farkas Imola, Köllő Katalin: Európában a magyar nemzet megint egységes lehet. Sólyom László bármikor szívesen visszatér Erdélybe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Díjazottak: Auch Sándor, a marosvásárhelyi izraelita hitközség elnöke – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Boér Ferenc, a kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Cs. Erdős Tibor képzőművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Gálfalvi György író – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Horváth Andor író – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere – Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje; Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió vezetője – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Márkos Albert hegedűművész – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje; Öllerer Ágnes zenetanár – Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt; Szilágyi Júlia író – Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. /Díjazottak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998