udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Menekultugyi es Bevandorlasi /Migracios/ Hivatal (Budapest)

1997. június 4.

Puczi Béla egyike volt azoknak, akiket 1990-ben a marosvásárhelyi tragédia után őrizetbe vettek. Nemzetközi szervezetek nyomására az ítélet végrehajtásáig feltételesen szabadlábra helyezték. Puczi Béla Magyarországra menekült, ahol politikai menekült státust kapott. Most azonban bizonytalanná vált a helyzete, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal szerint Romániában kedvező politikai változás történt. /Magyar Nemzet, jún. 4./

2004. augusztus 14.

Lamperth Mónika belügyminiszter kivételes méltányosságból engedélyezi 160 vajdasági magyar letelepedését Magyarországon. A jelenleg részben magánszálláson, részben pedig a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának (BM BÁH) befogadó intézményeiben élő 160 vajdasági magyar ügyében az eljárást az érintettek kérelmére folytatják le. /Elvi döntés a vajdasági magyarok letelepedéséről. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2004. november 26.

Az eddigi egy-kétéves várakozás helyett három-öt év is eltelhet, mire egy határon túli magyar állampolgárságot kaphat, ha Magyarország eleget tesz jogharmonizációs kötelezettségének – közölte a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója. Magyarország a jövőben várhatóan nem tud kedvezményes letelepedési lehetőséget biztosítani a határon túli magyar nemzetiségűek számára, mert az uniós jogszabályok ezt tiltják, így állampolgárságért is csak évekkel később folyamodhatnak – mondta Végh Zsuzsanna. A főigazgató felhívta a figyelmet, hogy az állampolgársági jogalkotásra nem vonatkozik uniós norma, arra nincs kötelező előírás. Így tehát a várhatóan egységessé váló letelepedési idő után a magyar állam továbbra is különbséget tehet az állampolgárság megadásában magyar és nem magyar nemzetiségű között. (MTI) /Hosszabb időt vehet igénybe a határon túli magyarok honosítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2008. november 18.

Nincs információjuk a Magyarországon élő román állampolgároknak arról, hogy milyen okiratok birtokában szavazhatnak. Erre vonatkozó információt egyelőre a budapesti román nagykövetség sem adott, Ireny Comaroschi nagykövet asszony szerint erre még időre van szükségük. Niculescu Tóni külügyi államtitkár tájékoztatása szerint a Külügyminisztérium már hetekkel ezelőtt kiküldte a nagykövetségeknek a parlamenti választásokra vonatkozó valamennyi információt. „Éppen ezért furcsállom a budapesti nagykövetség tájékozatlanságát” – mondta az államtitkár. A Magyarországon tartózkodó román állampolgároknak csak alig több, mint harmada jogosult a szavazásra, ugyanis csak ennyien rendelkeznek az ehhez szükséges iratokkal. „Szűk két hét van a választásokig, és még nem lehet tudni pontosan, hogy milyen okmányokkal lehet majd elmenni szavazni, és főleg azt nem, hogy ezeket honnan lehet beszerezni” – mondta el Kis Béla, aki az RMDSZ színeiben az Európában élő román állampolgárok, elsősorban a magyarok szavazataiért száll versenybe képviselőjelöltként. „Sajnos, nekünk semmilyen információnk nincs arról, hogy összesen hány romániai magyar él Magyarország területén, eddig erről nem készült felmérés, így azt sem lehet tudni, hogy pontosan kik azok, akiket meg kellene fogni és szavazásra csábítani” – mondta Kis Béla. A választójogi törvény most először teszi lehetővé, hogy a külföldön élő román állampolgárok képviselőt küldjenek a bukaresti parlamentbe. Az ÚMSZ Budapesten a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól megtudta, Magyarországon a 2008. június 30-i adatok szerint 21. 017 román állampolgárságú személy rendelkezik bevándorlási, 18 221 letelepedési, 639 fő pedig tartózkodási engedéllyel. A Magyarországon elő 60–65 ezer román állampolgárból körülbelül 20–25 ezer fő adhatja le voksát. Ez azonban több, mint a rendelkezésre álló húszezer szavazócédula. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint külföldön csak azok a román állampolgárok szavaznak, akiknek útlevelük vagy (az EU tagállamai esetében) személyi igazolványuk felmutatása mellett azt is igazolni tudják, hogy állandó vagy ideiglenes lakhelyük van az adott országban. /Kánya Gyöngyvér: Tájékozatlan külhoniak. A Magyarországon élő román állampolgárok nem tudják, hogyan szavazhatnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998