udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Mesagerul Transilvan

1991. március 19.

Buracu kénytelen újra állást foglalni Kolozs megye vezetésének lapja, a Mesagerul Transilvania ismétlődő, agresszív támadásai miatt. Ez az újság, felhagyva tájékoztatási kötelezettségével, a gyűlölet, a viszály, az etnikumok közötti bizalmatlanság elmélyítésén munkálkodik. rendszeresen támadja és alaptalan vádakkal illeti Buracut, holott ő 1990 augusztusáig, amíg vezető volt, a társadalmi és etnikai egyensúly fenntartásán munkálkodott. Tevékenységéről bármikor hajlandó elszámolni. /Dr. Octavian Buracu: A Mesagerul Transilvan figyelmébe ajánlom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

1992. június 12.

Kolozsváron a polgármesteri hivatal felszólította a Korunk folyóirat szerkesztőségét, hogy három napon belül adja át helyiségeit. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, jún. 20-án kilakoltatják őket. Funar a Korunk szerkesztőségének helységébe akarja költöztetni a Mesagerul Transilvan lapot. /(t. sz. z.): Polgármesteri ultimátum a Korunknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

1992. július 29.

Octavian Capatina, a PUNR /Románok Nemzeti Egységpártja/ egyik vezető személyisége Jeszenszky Géza londoni előadását támadta, kétségbe vonta, hogy a románok zsidókat öltek meg a második világháború idején. /MTI, Mesagerul Transilvan (Kolozsvár), júl. 29./

1993. július 22.

Dr. Octavian Buracu ismét hangsúlyozta, hogy országa nem jogállam, ahol Calin Nemes tiltakozásul öngyilkos lett, mert nem tárják fel, mi történt 1989 decemberében, az akkori gyilkosokat, akik agyonlőttek több mint ezer román, magyar és német fiatalt. Ehelyett "néhány ártatlan magyar fiatalembert igazságtalanul meghurcoltak, hosszú évekre börtönbe vetettek". A kolozsvári Mesagerul Transilvan "szennyes" lap néhány nappal a temetés után szidalmazza a román forradalom kolozsvári hősét, Calin Nemest, azt állítva, hogy ő a vétkes abban, hogy 1989 decemberében Kolozsváron vér folyt. Ez a lap, amely fölvállalta a Vatra Romaneasca képviseletét, most "újra gyűlölettől átitatott támadást intéz a magyar etnikum és azok ellen, akik megpróbálják védelmükbe venni a kisebbségek jogait. Azokat a jogokat, amelyeket a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények szentesítenek!" / Dr. Octavian Buracu: J?acusse! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. július 22.

Kolozsváron a kétes eredetű önsegélyező szervezet, a Caritas /az egyházak tiltakoznak névhasználata miatt/ hatalmas tömegeket vonz: a befizetett összeg nyolcszorosát fizeti vissza három hónap után. Az emberek tódulnak, egyre többen jönnek, befizetnek különböző összegeket. Nem tudják, kik állnak mögötte, honnan van a pénz. Funart népszerűsíti ez a vállalkozás, uszító lapja, a Mesagerul Transilvan közli a következő alkalommal esedékes kifizetések listáját. Az ország minden részéből érkeznek emberek, hogy befizessék a pénzt. A Caritas jövedelméből befizettek nagy összegeket a polgármesteri hivatalnak és az ortodox egyháznak. /Miklós László: A Caritas-jelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1994. február 17.

A kolozsvári Mesagerul Transilvan febr. 16-i számában Stoica, a hírhedt Caritas szerencsejáték tulajdonosa elismerte, hogy vállalkozása, a Caritas csődbe ment. /Magyar Nemzet, febr. 17./

1994. augusztus 18.

A bukaresti rádió aug. 17-én sugározta Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatát /az Adevarul de Cluj és a Mesagerul transilvan aug. 18-i száma pedig közölte/, aki kirohanást intézetett az RMDSZ ellen, amelynek "félretájékoztató akciói" Románia és az európai struktúrák lejáratását célozzák. Egyúttal felszólította Max van der Stoel EBEÉ -főbiztost, hogy eszközölje ki az RMDSZ megbüntetését Romániához való "hűtlensége és az európai szervek félrevezetése" miatt. Egyben figyelmeztette a kisebbségi főbiztost, ne támogassa az RMDSZ követelését, a magyar nyelvű oktatás terén /Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./ és ne ártsa bele magát a román parlament tevékenységébe /Új Magyarország, aug. 18./.

1996. április 2.

Liviu Medrea, az RNEP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, akit pártja juttatott alprefektusi tisztségbe, elhatározta, hogy követi Cornel Brahan példáját: átiratkozik az RTDP-be - írta a Mesagerul Transilvan. Sokan úgy tudják, hogy Gheorghe Funar útmutatására Liviu Medrea fogalmazta eddig az RMDSZ-t elítélő rendkívül durva hangú közleményeket. Most pedig a helyezkedő politikusok igyekeznek idejében lelépni a süllyedő hajóról. /Az alprefektus is átigazol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1997. március 10.

A Bolyai Egyetem létesítésével kapcsolatos kijelentésekről, állásfoglalásokról a kolozsvári helyi lapok tájékoztatnak a legrészletesebben. A Mesagerul Transilvan ismerteti Markó Béla márc. 10-én Kolozsváron tett kijelentését, miszerint a magyar egyetem létrehozása egy többlépcsős folyamat. Szerinte az első lépést képezné egy magyar alstruktúra létrehozása a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül, mely idővel egyetemmé fejlődne. Takács Csaba úgy értékeli, hogy ebben a kérdésben megfelelőbb a mérsékelt álláspont, egy olyan radikálisnál, melyet a Kolozsvári Magyar Diákszövetség képvisel. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a tanügyi törvény megváltoztatása és a magyar egyetem létrehozásának terve képeznék az első lépést. A lap beszámolójának címében úgy véli, hogy nem lehajtott fejjel kell belépni Európába, majd főcímként kiemeli, hogy Ciorbea Budapestnek tálcán ajánlja fel a kolozsvári magyar egyetemet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./

1997. március 15.

A kolozsvári román sajtót valósággal elöntötték Victor Ciorbea miniszterelnök nyilatkozata után a Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatos állásfoglalások. A román egyetemi tanárok állításai főleg Cs. Gyimesi Éva tanulmányával és Magyari Nándor László közvélemény-kutatásával egyeztek, a jelenlegi Babes-Bolyai Tudományegyetem fenntartása mellett kardoskodnak. A jogi kar dékánja, Liviu Pop a Mesagerul Transilvan márc. 15-16-i számában jelezte: "határozottan ellenzem a Babes-Bolyai Tudományegyetem kettéosztását, a magyar tagozatok kiválását". A jogi kar dékánja, akárcsak a két prorektor, Simion Simionas és Mircea Muthu, ebben az esetben lemondással fenyegetőzik. A bölcsészkar dékánja, Ion Pop szerint az egyetem nem fog kettéválni. /Miklós László: Nem egy magyar egyetem ellen, hanem a jelenlegi mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1997. március 20.

A Szabadság ismerteti a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem rektorának újabb állásfoglalását az intézmény szerkezetével kapcsolatos vitában. Andrei Marga szerint az ellentétek akkor pattantak ki, amikor a szakminisztérium az érvényes törvényeket megszegve zavarosan kezdte taglalni a problémát. "Ezzel szemben az egyetem reprezentatív értelmisége a romániai kultúra és tudomány iránti felelősséggel, szakszerűséggel, a tudományos színvonal versenyképességével, kutatói teljesítőképességgel ... tanúsítja hazafiságát" ? áll az állásfoglalásban. A BBTE rektora ugyanakkor kifejti, hogy a szembenállás az etnikai elszigetelődéssel, a nacionalista szélsőségességgel nem jár együtt a kisebbségek igényei iránti tisztelet hiányával. Március 24-től kezdődően megbeszélés kezdődik az egyetem fejlesztéséről a román, magyar és német tanárokból álló szakbizottságokban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Andrei Marga újabb állásfoglalásáról tájékoztat a Mesagerul Transilvan is A rektor vádolja a Tanügyminisztériumot címmel. A márc. 22-i Cronica Romana ismerteti a Vatra Romaneasca Művelődési Egyesület Igazgatótanácsának közleményét, melyben a szervezet támadja a román miniszterelnököt "a Bolyai Egyetem újralétesítése kérdésével szembeni zavaros és érthetetlen állásfoglalása miatt". A szervezet úgy véli, hogy mindez azt bizonyítja, hogy Victor Ciorbea nem ismeri a BBTE-n belüli magyar nyelvű oktatás működését, mely biztosítja a magyar diákok anyanyelven tanulásának minden feltételét. Az Ziua tájékoztat Victor Ciorbea márc. 22-i kolozsvári látogatása alkalmából a sajtónak tett kijelentéseiről. Ciorbea kijelentette, hogy támogatja a magyar nyelvű oktatás megvalósítását minden szinten. Elmondta, hogy Budapesten a magyar államfővel és miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai során nem vetették fel a Babes-Bolyai Egyetem szétválasztásának kérdését. "Egyébként ők se követelték ezt, de természetesnek ítéltük, hogy lehessen magyar nyelvű egyetemet létrehozni. A BBTE azonban megmarad két tagozattal" ? jelentette ki Ciorbea. A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel. Elmondta továbbá, hogy a helyi közigazgatás decentralizációja és a magyar nyelv bevezetése a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. Ciorbea kijelentéseiről tájékoztat az Adevarul de Cluj is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 24., 54. sz./

1997. április 1.

A kolozsvári Mesagerul Transilvan szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének Román-magyar-német bizottsága felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy szorgalmazza Victor Ciorbea miniszterelnöknek törvényi biztosítékok nyújtását a felsőoktatási intézmény multikulturális strukturálása érdekében, román, magyar és német nyelvű oktatási vonalon. A lap megemlíti, hogy a március 24-i tanácskozás során bejegyezték a magyar tanári közösség kérelmét, melyet Szilágyi Pál rektor-helyettes írt alá, és melyben arra kérik a BBTE rektorát, hogy nevezzen ki egy bizottságot, melynek feladata az intézményen belüli magyar tagozat létrehozásának megvitatása legyen. A lap tájékoztat, hogy a február 28-i tanácskozáson a BBTE 18 fakultásának román, magyar és német képviselői az intézmény multikulturális megszervezésének elve mellett, valamint a három nyelven való teljes oktatás elve mellett döntöttek. A javaslatot a BBTE szenátusa elé fogják terjeszteni az egyetem chartájába való beiktatása végett. A Ziua szerint a magyar egyetemi vezetőségi tagok javaslatukban négy kizárólag magyar fakultás létrehozását tervezik, melyek a természettudományi, matematika, filológia és társadalomtudományi, valamint a katolikus és protestáns teológiai tagozatok lennének. A javaslat szerint a jövőben kerülne megvalósításra a Jogtudományi illetve Közgazdaságtani Fakultás, melyen az oktatás egy része románul történne. A lap szerint az egyetem szenátusának magyar tanárai döntenének a magyar katedrák felépítésének kérdésében, valamint vétó-joggal rendelkeznének akármilyen a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatban. A lap szerint ezzel a javaslat, ha nem is választja szét a BBTE-t, de mindenesetre a szakadását szentesítené. A román javaslat a magyarul tanuló diákok, valamint a magyar egyetemi tanárok számának növelését célozza. Ez a terv javasolja, hogy a magyarok a BBTE összes döntési szervében képviselve legyenek, valamint a magyar tagozatokra vonatkozó döntéseket olyan bizottságok hozzák meg, melyekben, a magyarok és románok száma egyenlő lenne a döntést pedig egyszerű többséggel hoznák meg. A lap szerint a két tervezet közti távolság nagy, de az egyetemi szenátus tagjai nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül remélik, hogy még ezen a héten végleges határozat születik az egyetem felépítésére vonatkozó kérdésben, azért hogy a nacionalista agitáció ne zavarja ezentúl az intézményen belüli oktatást. A Ziua tájékoztat, hogy Victor Ciorbea és a PUNR vezetősége közötti tárgyalások során a miniszterelnök megemlítette, hogy megkapta az egyetem vezetőségének március 28-i tanácskozása során megszületett határozatot. Az Adevarul de Cluj is ismerteti Andrei Marga Victor Ciorbeahoz intézett levelét, melyben tájékoztatja azt az egyetem struktúrájával kapcsolatos tárgyalásokról. A lap vezércikke szerint Ciorbea miniszterelnök Lezsák Sándorral, az MDF elnökével folytatott tárgyalása során újra magyarországi látogatása alkalmával hangoztatott álláspontjára tért vissza, vagyis támogatja a BBTE szétszakadását. A lap szerint a román végrehajtó hatalom hajlong

1997. április 10.

A Mesagerul Transilvan interjút készített a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökével. Kiss Olivér szkeptikus azzal a közvélemény-kutatással szemben, mely szerint a magyar diákok többsége nem kívánja a Bolyai Egyetem helyreállítását. Elmondja, hogy a diákoktól kapott jelzések azt bizonyítják, hogy ők hajlanak a magyar egyetem létesítésére. Hangsúlyozza, hogy az egyetemen nemcsak magyar, hanem román és külföldi tanárok is fognak oktatni. A KMDSZ a két egyetem, a Babes és a Bolyai egyesítését kimondó rendelet érvénytelenítését követeli, mondta Kiss Olivér, és hozzátette, hogy az egyetem felszerelését egy ideig közösen használná a szétvált egyetem, míg egy pár év múlva fel nem építenék a magyar egyetem campusát és ki nem alakítanák infrastruktúráját. Ciorbea miniszterelnök kijelentéseivel, valamint a BBTE multikulturális bizottságával kapcsolatban úgy véli, hogy Bukarest és Kolozsvár között most ide-oda ütögetik a labdát, de az nem eredményes. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 10., 66. sz./

1997. április 21.

Szinte mindegyik lap beszámol a Szekeres Imre által vezetett MSZP-küldöttség kolozsvári látogatásáról. Az Adevarul "A magyarországi honatyák kérik, hogy a román tisztviselők tanuljanak magyarul" címmel számol be az eseményről. A lap megemlíti, hogy Szekeres Imre kijelentette, a Bolyai Tudományegyetem újralétesítése az alapszerződés teljesítésének fő szempontját képezi. A lap idézi az MSZP-s politikust, miszerint a kolozsvári magyar egyetem fontos szereppel fog bírni a romániai magyarság jövőjében. Elmondta, hogy biztosításokat kapott Ciorbea miniszterelnöktől, hogy néhány héten belül módosítják a tanügyi törvényt, beiktatva abba a minden szintű magyar nyelvű oktatásra vonatkozó előírást is. Szekeres Imre kijelentette, "szeretnénk, ha a kolozsvári magyar konzulátusa május végén nyílna meg, mivel Göncz Árpád akkor látogat Romániába, így ez egy kiváló alkalom lenne". Bihari Mihály országgyűlési képviselő a kétnyelvű feliratoknak és a magyar nyelvnek a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba való bevezetése mellett foglalt állást. A lap megjegyzi, "akárcsak az RMDSZ jelenlegi vezetése, Bihari Mihály is szorgalmazta, hogy amennyiben egy kisebbség létszáma egy helységben meghaladja a 10%-ot, akkor be lehet vezetni a kétnyelvű feliratokat, valamint azt, hogy a köztisztviselők ismerjék a magyar nyelvet". "Aláhúzta, hogy szükséges a helyi kisebbségi önkormányzatok bevezetése, mivel ezúton megoldódnak a nemzeti kisebbségek problémái". A Ziua is ismerteti Bihari Mihály kijelentéseit. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy az MSZP küldöttsége felajánlotta, hogy az RMDSZ szakembereinek szakmai és tanácsadási támogatást nyújt főleg privatizációs kérdésekben. A lap megemlíti, hogy az MSZP-küldöttség Bukarestben és Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. A lap idézi Markó Bélát a szövetség elnökét, miszerint az amerikai közigazgatás politikai támogatását kérte Románia NATO-csatlakozása érdekében. A lap egy másik cikkben úgy véli, hogy Szekeres Imre biztos tényként kezelte a magyar konzulátus májusi felavatását. A lap úgy tudja, a magyar politikus kijelentette, hogy a Ciorbea miniszterelnökkel folytatott találkozón ígéretet kapott arra, hogy "a tanügyi törvény módosítása be fog következni az 1997-98-as tanév kezdetéig. Az Evenimentul Zilei szerint Szekeres Imre érzékeltette, hogy a magyar egyetemet csak a Babes-Bolyai szétválasztásával lehet megtenni. A Cronica Romana, Romania Libera, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj Május végén nyitják meg a magyar konzulátust címmel tájékoztat az MSZP-s politikusok látogatásáról. A Mesagerul Transilvan egy másik cikkének címe Kihasználva a Ciorbea-kormány kompromisszumait, Magyarország minden áron külön magyar egyetemet akar Kolozsváron. A lap ismerteti az MSZP alelnökének kijelentését, miszerint "a Ciorbea által előterjesztett megoldás, mely magyar tagozatoknak a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül való létesítésére vonatkozik, nem végleges". A lap ugyanakkor megemlíti, hogy Magyarország támogatása a Bolyai Egyetem létrehozása terén magyarországi egyetemi oktatók

1997. április 25.

A Kisebbségvédelmi Hivatal kolozsvári kirendeltsége kerekasztal-megbeszélést kezdeményezett a helyi sajtó (Szabadság, Adevarul de Cluj, Mesagerul Transilvan és a Dialog Interetnic) képviselőivel. Mátyás László és György S. Gyöngyvér értékelésében a különböző eseményekről a sajtóban megjelenő írások nagymértékben hozzájárulnak az egymásról alkotott kép, előítélet megformálásához, ezért lenne hasznos a tényszerű hírközlés, az alaptalan feltételezések mellőzése. Hangsúlyozták, hogy az ideológiai nézetkülönbségek nem akadálya a barátságnak. Elmondták, hogy a sajtó nem oldhatja meg a konfliktusokat, de tagadhatatlan közvélemény-formáló szerepe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1997. május 6.

Botrányt próbáltak kavarni a nacionalista érzelmű lapok a RTV kolozsvári területi adójának április 30-i magyar adása miatt, amelyben Szőcs István megkérdőjelezte a dákoromán folytonosság elméletét.A Ziua szerint a "felháborító történelemhamisítás" az adófizetők pénzén történt. Ezt a kolozsvári magyar tévések az adás után kollégáiktól is megkapták. Ilyenkor hiábavaló érvelés, hogy a romániai magyarok is adóznak. - Román történészek négyszemközt már Ceausescu idején jósolgatták, hogy egyszer eljön az idő, amikor ki kell mozdulni a legendázásból, nem érdemes folyton leégni a nemzetközi történész-találkozókon, jegyezte meg Nits Árpád. Az egyéni kezdeményezés csak arra szorítkozott, hogy elfogadhatóbb magyarázatot kerestek arra az ellentmondásra, hogy miért élnek románok ott, ahol a rómaiak nem éltek. Erre készült az elmélet a népbölcsőről, ahonnan a románok áttelepültek a Kárpátokon túlra. Az erdélyi nyelvjárás viszont nem terjedt át Moldvába. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ A Ziua, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj szerint az Szőcs István román történelmet bemocskoló történelmi esszéje kapott helyet. Szőcs István az Ezredvég című műsorban kifejtette, hogy az "árpádi törzsek bejöveteléig Erdély senki-földje volt, mely jogi, kulturális és szellemi entitásként nem létező volt." A lapok kifogásolják, hogy Mihai Viteazulnak a románok egyesítésében betöltött szerepét csökkentette azzal, hogy őt "Rudolf, Magyarország királya, parancsnokának nevezte". Szőcs István elmondta továbbá, hogy a helynevek többsége a magyaroktól származik, és a magyar uralkodók hozták létre a románok számára is az első iskolákat. Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke egyetért azzal, hogy Erdélyben az első román iskolákat a magyarok alapították. A Ziua szerint Boros János kijelentette, hogy Mihai Viteazul nem nemzeti célokból egyesítette Erdélyt, Moldvát és Havasalföldöt, hanem kizárólag a területeken való uralkodás céljából. A Mesagerul Transilvan idézi Buchwald Pétert, aki kifogásolja, hogy olyan kérdésekre fektetik a legtöbb hangsúlyt, amelyek offsaid-ban hagyhatják a magyarokat. Kolozs megye prefektusa és Ioan Gavra RNEP-es képviselő bírálják a Szőcs István kijelentéseit. A lapok utalnak arra, hogy Szőcs István Szőcs Géza apja, aki szerintük romángyűlölő. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 5., 81. sz./

1997. május 7.

A többi lapokhoz hasonlóan a tegnapi Jurnalul National is ismerteti Szőcs István filmjét A nemzeti televízióban a magyarok tudatosan elferdítik Erdély történelmét címmel. Az Adevarul de Cluj szerint Kolozs megye prefektusa Alexandru Farcas elítéli a kolozsvári televízió magyar adása által közvetített revizionista jellegű műsort. Farcas szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben "ilyen műsorok közvetítése értelmetlen". A lap szerint a műsorban Szőcs István Erdély Magyarországhoz való visszakerülését javasolta. A Mesagerul Transilvan ismerteti Ioan Aurel Pop történész válaszát Szőcs István műsorára, melyben cáfolja annak kijelentéseit. Szerinte Szőcs ugyanazt teszi, mint amit egyes román történészek és esszéisták, akik lebecsülték a kisebbségek hozzájárulását a kultúrához. Felteszi a kérdést "hogy lehet, hogy az erdélyi múltban ne legyen helye egyetlen románnak vagy szásznak sem, egy Hunyadi Jánosnak, Mátyásnak, Olahusnak vagy Heltainak?". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 7., 83. sz./

1997. május 14.

A kolozsvári tanácsban ellenzékben lévő, de kormánypárti tanácsosok közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben tiltakoznak Funar Göncz Árpád látogatásáról szóló, ellenséges nyilatkozataival kapcsolatban. Boros János a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy az ellenzéki tanácsosok ez alkalommal is kivonulni szándékoznak a tanácsülésről. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ A Mesagerul Transilvan is tájékoztat a tanácsosok tervéről kiemelve, hogy azok azzal vádolják Funart, hogy aláássa a nemzeti biztonságot. A Libertatea Funar programot készít a magyar államfőnek címmel ismerteti a kolozsvári polgármester kijelentését Göncz Árpád május végi romániai látogatásával kapcsolatban. Az Adevarul de Cluj ismerteti a Kolozs megyei prefektus kijelentését, miszerint reméli, hogy a kolozsvári helyi tanácsban lesz annyi jóérzés, hogy úgy fogadja a magyar államfőt, ahogy illik. Farcas szerint Funar egy olyan kérdésben nyilvánította ki a véleményét, melyben nem kérték azt tőle. A prefektus úgy értékeli, hogy Funar ezen kijelentéseivel akarja visszaszerezni bizonyos pozíciókat a pártjában. Kijelentette, hogy amennyiben a megyei tanács elfogadja Funar javaslatait, akkor a prefektusi hivatal ellenőrzi azt és amennyiben törvénytelenséget tapasztal a dokumentumban megteszi a szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette végül, hogy "nem vetődik fel annak kérdése, hogy eltűrjük az olyan degenerációt, mint amilyenre a polgármester készül". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 14., 88. sz./

1997. május 29.

Az Adevarul de Cluj ismertette Takács Csaba kijelentését Göncz Árpád kolozsvári látogatásával kapcsolatban. Az RMDSZ ügyvezető elnöke azon a véleményen van, hogy a magyar államfő megmentette a kolozsvári demokrácia amúgy megrongálódott megítélését. Szerinte tévedés lenne a kolozsvári polgárok viselkedését szenzációsnak minősíteni, mivel a kolozsváriakra civilizált magatartás jellemző. Grigore Zanc az RTDP Kolozs megyei vezetője szerint a kolozsváriak civilizáltabbaknak bizonyultak a magyar államfőnél, mivel az "még bocsánatot sem kért a Transilvania Szállodában őreá órákat várakozó emberektől, és még köszönteni sem köszöntötte őket". Zanc azonban nem tagadja a látogatás jelentőségét a jó kapcsolatok szempontjából. A Mesagerul Transilvan kiemelte Göncz Árpád azon kijelentését, miszerint romániai látogatása a két ország közötti megbékélés kapcsán történt román-magyar népszavazás volt. Az utóbbi két lap kiemeli Zoe Petre elnöki tanácsos kijelentéseiből azt a részletet, miszerint Magyarországnak érdeke, hogy barátja legyen Románia. A kolozsvári lapok tájékoztattak arról, hogy a vasárnapi kulturális rendezvények politikai tüntetésekké fajulása után Alexandru Farcas prefektus kijelentette, hogy nem bízik a kolozsvári rendőrségben, amiért az a maga módján értelmezte a prefektusi rendeletet és nem akadályozta meg a tüntetést. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 29., 99. sz./

1999. július 29.

A Szabadság Kolozsváron a helyi napilapok közül huzamosabb ideje a legnagyobb példányszámban jelenik meg. A helyi román nyelvű napilapok az utóbbi időben nagymértékben veszítettek olvasóközönségükből. Jelenleg a Szabadság átlagos példányszáma 33 százalékkal múlja felül az Adevarul de Clujt és a Monitorul de Clujt, 14 százalékkal a Ziarul de Clujt, 340 százalékkal a Mesagerul Transilvant! Tekintettel Kolozsvár lakosságának nemzetiségi összetételére ez mindenképpen dicséretes! Tudni kell azt is, hogy a viszonylag jómódú magyarok közül sokan érdektelenek a Szabadság iránt, és inkább a központi román újságokat részesítik előnyben. Nemcsak a kincses városban kedvelt a lap, hanem a Szabadság egész vonzáskörzetében: Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Szilágy megyében, és újabban - mutatóban - Marosvásárhelyen. /A Szabadság Kolozsvár legnagyobb napilapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998