udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Miasszonyunkrol Nevezett Szegeny Iskolanõverek Kongregacioja (Budapest)

2005. augusztus 11.

Megalakult Szovátán a Teleki Oktatási Központ Kodály Zoltán Gyermekkara. A gyermekkar alapítói: Czakó Gabriella és Nagy Éva M. Vera iskolanővérek, önkéntes tanárok. Magyarországról települtek át Erdélybe, ideiglenesen. Elmondták, hogy Dévára jártak, Böjte Csaba atyához. Megrendítette őket az ottani gyerekek sorsa. Akkor fogalmazódott meg bennük, hogy oda kell menni, ahol nagyobb szükség van az emberre. Így kerültek két éve Szovátára. Katolikus templomi kórusuk van Nyárádköszvényesen, Mikházán, Jobbágytelkén, Illyésmezőn és természetesen itt, Szovátán. Összesen 360 gyereket tanítanak furulyázni. Napközis táboruk volt a nyárádmenti diákoknak. 45 gyerekkel kezdték, 90 gyerekkel zárták. Júliusban a Teleki-kertben volt a tehetségfejlesztő zenetáboruk, 50 gyerekkel. Munkájukkal az erdélyi magyar értelmiség itthon maradását szorgalmazzák. Munkájukban támogatói voltak az Erdélyi Tündérkert Alapítvány (magyarországi egyetemisták, iskolanővérek hozták létre), önkormányzatok, a dévai Szt. Ferenc Alapítvány, Teleki Oktatási Központ, Communitas Alapítvány. Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációja (Budapest), plébánosok, polgármesterek és iskolaigazgatók. /Geréb Éva: Kodály Zoltán Gyermekkar Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2008. augusztus 9.

Idén 150 éves a Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek Magyar Tartománya. 1858-ban hat nővér telepedett le Temesváron, s ezzel kezdetét vette magyar földön az iskolanővérek nevelői munkája. Kolozsváron előbb az Auguszteum, majd a Marianum intézetet vezették. Augusztus 1-jén a kolozsvári piarista templomban hálaadó szentmisével kezdődött a jubileumi rendezvény, amelyen részt vettek a Magyarországról érkezett nővérek, az egykori auguszteumos és marianumista diákok szeretteikkel, s az iskolanővérek számos tisztelője. Kovács Sándor kanonok, főesperes-plébános volt a szentmise főcelebránsa. A főesperes hangsúlyozta, hogy az egykori diákok – szerte a világon – szerencsések voltak, amiért az iskolanővérek kolozsvári tanintézeteinek növendékei lehettek. Kolozsváron 1907-től – az Auguszteum megnyitásától – az 1948-ban bekövetkezett önkényes megszüntetésig sugározták az iskolanővérek a katolikus és magyar szellemiséget. A szentmisét követően könyvbemutatót tartottak. Az Erdélyi Iskolanővérek nyomában című kiadvány a nővérek által vezetett Marianum történetét, volt diákjainak emlékeit mutatja be. 1907-ben nyitotta meg kapuit a vegyes óvodát, elemi- és polgári leányiskolát, valamint árvaházat magába foglaló Auguszteum. Ezt követte 1911-ben a Marianum tan- és leánynevelő intézet. Néhány éve Szovátán telepedett le Vera nővér és Gabriella társult tag. Vera nővérék Szovátán „mozgó” énekiskolát hoztak létre immár negyedik éve. Több mint négyszáz gyerekkel foglalkoznak, Kodály-módszerrel tanítják őket a zenei anyanyelvre, ami ugyanaz, mint a magyar anyanyelv. A könyv megjelenésében részt vállalt dr. Bodó Márta, a Vasárnap katolikus hetilap és a Keresztény Szó folyóirat felelős szerkesztője is. /Fodor György: 150 éves az iskolanővérek magyar rendtartománya. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

2008. november 1.

Október 31-én megáldották dr. Hirschler József egykori pápai prelátus és főesperes felújított síremlékét a Házsongárdi temetőben. A síremlék körül gyülekeztek a néhai főesperes által alapított Marianum egykori diákjai és a Piarista Öregdiákok Baráti Körének tagjai. Hirschler József új intézményeket hozott létre Kolozsváron, köztük 1907-ben az Auguszteumot, amelynek vezetését a Temesvárról érkező Miasszonyunk Iskolanővérekre bízta, majd 1911-ben a Marianum Római Katolikus Leánynevelő Intézetet. A felújított síremlék Hempel Dezső és László sírkőfaragók munkáját dicséri. /S. B. Á. : Megáldották dr. Hirschler József felújított síremlékét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2008. november 5.

Október 31-én a Házsongárdi temetőben Takó István egyetemi lelkész felszentelte Dr. Hirschler József prelátus-plébános (1874–1936) felújított síremlékét. Budapesten született, papnak ment, tanulmányait a római Collegium Germanico-Hungaricumban végezte, kettős doktorátust szerzett, bölcseletből és teológiából. Az örök városban eltöltött hét esztendő meghatározta egész további életét. Első művészettörténeti jellegű írásai Rómához kötődtek. Hirschlert Kolozsvárra, a Szent Mihály-plébániára helyezték, hitoktatónak, majd az egyetemi hallgatók szemináriumának igazgatója lett. Megalakította az egyetemisták Mária Kongregációját. Kinevezték a Szent Mihály templom plébánosának. Elkészíttette a neogótikus főoltárt. Megteremtette a szegények modern iskolaépületét, a kolozsmonostori Auguszteumot. A katolikus nőnevelés céljára felépíttette a korszerű leánynevelő-intézetet, a Marianumot, a tanítást a Temesvárról érkezett Miasszonyunk iskolanővérekre bízta. Hirschler Erdélyi Magyar Lányok címen havonta megjelenő folyóiratot is alapított a Marianumnak. Az impériumváltás után segítette a tanulókat és tanárokat azzal, hogy kiadta Bitay Árpád Rövid román nyelvtan című munkáját és az ugyancsak általa szerkesztett – Istoria literaturii romane – című román irodalomtörténetet. A Marianumban Providentia néven modern nyomdát rendeztetett be. 1925-ben újabb intézményt, zeneiskolát létesített. /Sas Péter: Hitélet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2009. december 10.

December 5-én énekkari találkozó volt a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban. A város magyar iskoláinak énekkarai mellett fellépett székely ruhában a Marosszéki Kodály Zoltán Énekkar. Az énekkart az Erdélyi Tündérkert Alapítvány Hátrányos Helyzetű Gyermekekért tartja fenn, amely a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek alapítványa. A tagok öt helységből valók, szombatonként közös próbát tartanak. /Guttman Mihály: Adventet köszöntő énekkari találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998