udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Miniszterelnoki Kancellaria (Romania)

2007. március 13.

Hatékony agrárstratégia kidolgozását sürgeti a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, az erdélyi magyar gazdák erről a Székelyudvarhelyen február 17-én lezajlott nyolcadik kongresszusukon záródokumentumot fogadtak el, tájékoztatott Sebestyén Csaba RMGE-elnök. Kiemelte: sok pénz kell az EU-csatlakozás utáni felzárkózáshoz, de fontosabb lenne a koncepcióváltás. Arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy Románia agrárstratégiai tervéből nem derül ki, milyennek képzelik el 10–20 év múlva az ágazatot, illetve a vidék arculatát, a tervezetből pedig olyan előírások hiányoztak, mint a fiatal gazdálkodók induláshoz szükséges támogatása, a korai nyugdíjba vonulás kérdésköre vagy a kedvezőtlen természeti adottságú térségek támogatása. Sebestyén Csaba szerint a felzárkózáshoz szükséges támogatások lehívása terén a gazdák nem kapnak kellő segítséget. „Románia nemzeti vidékfejlesztési terve nem készült el, tehát az év közepéig nincs esély elfogadtatni azt Brüsszelben. Ha pedig nincs terv, nem juthatunk hozzá az EMVA forrásaihoz” – hangsúlyozta. 2005-ben a pályázati források révén az RMGE-programok többsége megvalósult, 2006-ban már a rendszeres programok – ezen belül a szakképzés és tanácsadás, a gazdákkal való találkozók, az információszerzés és továbbítás – is kárát szenvedték a megcsorbult támogatásoknak. Kevés annak az esélye, hogy 2007-ben magyarországi alapítványoktól pénzt tudjanak szerezni, és a romániai források is gyengék. A Communitas Alapítványtól huzamosabb ideje évi négyezer lejt kapnak az Erdélyi Gazda című folyóirat megjelentetésére, ez az összeg egyhavi kiadási költségre elég. Sebestyén Csaba hozzátette: a román miniszterelnöki hivatalnak, a mezőgazdasági miniszternek, a parlament két házelnökének, valamint a kormánykoalíciós pártok vezetőinek, összesen hét intézménynek hivatalosan elküldött záródokumentumukra és egyeztetést kérő leveleikre kettő nem válaszolt: az RMDSZ csúcsvezetése, illetve elnöki hivatala. /Benkő Levente: Felzárkóztatás zsebpénzből? = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2008. augusztus 12.

Augusztus 11-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök aláírta Szenczi Bianka államtanácsossá történő kinevezését. Szenczi a miniszterelnöki hivatal területrendészeti és közmunkaügy osztályán fejti majd ki tevékenységét. Jelenleg Szenczi RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos. Amint a kinevezésről szóló döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben a helyi döntéshozó testületben Szenczi helyét Irsay Miklós üzletember, a Kopiernicus társtulajdonosa veszi át. Szenczi Bianka /sz. Szatmárnémeti, 1982. nov. 19./ politológus, városi tanácsossá választása előtt Máté András Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő irodavezetője volt. Az államtanácsos a BBTE Politológia Karán diplomázott, jelenleg mesteri képzésen vesz részt angol nyelven, politikai szervezetek menedzsmentjét tanulja. Szenczi Fekete Emőke helyét veszi át a miniszterelnöki hivatalban. Feketét Kolozs megyei tanácsossá, majd a döntéshozó testület alelnökévé választották. /Államtanácsos lett Szenczi Bianka. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

2008. december 24.

Karácsony kiváló alkalom arra, hogy jobban odafigyeljünk egymásra, vélekedik egybehangzóan Pető Csilla Bihar megyei és Farkas Anna Lili Brassó megyei, frissen megválasztott parlamenti képviselő, illetve Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Pető Csilla élete teljesen megváltozott, amióta képviselő lett, Farkas Anna Lili is most tanul bele az új helyzetbe. Pető Csilla Nagyváradon a Lucian Blaga Líceumban tanított. Pszichológia szakos pedagógus, 15 éve a Bihar megyei Tanfelügyelőség elemi és óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelője, érmelléki területi tanfelügyelő. Farkas Anna Lili matematika szakos tanár, 1989 és 1997 között a brassói 27-es számú Általános Iskola aligazgatója volt, 1997 és 2008 között pedig a főtanfelügyelő-helyettesi tisztséget töltötte be. Fekete Emőke több kolozsvári alapítványnál és az RMDSZ ügyvezető elnökségén is dolgozott jogtanácsosként, ezt követően a művelődés, oktatás és európai integrációért felelős miniszterelnök helyettes kabinetjének volt tanácsadója, majd a miniszterelnöki kancellária államtanácsosa. /Ferencz Zsolt: Politikusok karácsonya, avagy csendes ünnep, távol a rohanó világtól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

2009. január 23.

Az RMDSZ alprefektusát, Szakál András Zsoltot felmentették tisztségéből és kinevezték a Köztisztviselők Országos Hatósága élére. Szakál a szintén RMDSZ-es Birtalan Józsefet váltja az intézmény élén. Emil Boc kormányfő ugyanakkor Péter Pált nevezte ki személyi titkárának a Miniszterelnöki Hivatalba. A miniszterelnök ugyanakkor menesztette tisztségéből Péter Zsuzsana igazságügyi államtitkárt, valamint Imre Istvánt, a Kis és Középvállalatok Minisztériumának államtitkárát. A tisztségéből eltávolított tisztségviselők között van Niculescu Toni a külügyminisztérium, valamint Demeter Attila, a Környezetvédelmi minisztérium államtitkára is. /Szakál Árpád váltja Birtalan Józsefet a köztisztviselők hatósága élén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2009. március 2.

Emil Boc kormányfő: tíz napon belül egy olyan kormányrendeletet tervez kiadni, melynek értelmében megszűnne a miniszterelnöki kancellária, így neki is ugyanannyi jutna, mint bármely más EU-s kormányfőnek: egy tanácsosi, egy államtitkári és egy államtanácsosi testület, kormányszóvivő és kabinetfőnök. A rendelet nyomán a testület alkalmazottainak számát 45–60 nap leforgása alatt 304-ről 167-re csökkentik. Emil Boc szerint a testület Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnöksége idején amolyan párhuzamos kormányként működött, márpedig „semmi szükség sincsen külön-külön kabinetre a minisztériumok szintjén, illetve a kormánypalotában”. Más intézményekben fogják elhelyezni a „felszabaduló munkaerőt”, a kormány végkielégítést fizet a távozó alkalmazottaknak. A 2004-ben létrehozott miniszterelnöki kancelláriáról az évek folyamán nem sokat lehetett hallani. /Bogdán Tibor: Csomagol a kancellária. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998