udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Moholy-Nagy Mûveszeti Egyetem /Magyar Iparmûveszeti Fõiskola/ (Budapest)

1993. február 5.

A Sepsiszentgyörgyön működő Moldvai Csángó Magyarok Szövetségén belül ellentétek támadtak, ezért alakítottak egy másik csángó szervezetet /Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet/ is, 1992. aug. 26-án tartották első megbeszélésüket. Tiszteletbeli elnökük Kallós Zoltán, elnök Perka Mihály Diószénből, helyettese Oiar József Lészpedről. - Magyarországon mintegy száz moldvai csángó tanul, de sokan nem tudtak megfelelni a követelményeknek, tájékoztatott Petrás Mária, a Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet Budapesten tanuló ügyvezető titkára, az Iparművészeti Főiskola hallgatója. Petrás Mária felszólalt az RMDSZ III. kongresszusán is. /Bíró Béla: Ott is Moldva a hazám. = Brassói Lapok, febr. 5./

2003. október 28.

Közel negyven éve nem látták a múzeumlátogatók a két világháború közötti időszak legnagyobb romániai magyar szobrászművészének, a 110 évvel ezelőtt született Gallas Nándornak az alkotásait. Miklósik Ilona, a Bánság Múzeumának /Temesvár/ művészettörténésze a napokban megnyitott kiállításon közel harmincat mutatott be a raktárban rejlő remekművek közül. Gallas Nándornak (1893-1949) küzdelmekkel teli élet adatott. Temesváron született, művészetet tanulni indult Budapestre, ahol az Iparművészeti Főiskolán tanulmányai befejezése után tanársegéd volt az első világháború kitöréséig. Az orosz frontra került, hadifogságba esett, megszökött, majd Moszkvában a képzőművészeti főiskolán töltött két évet, közben rajzolóként egy észak-szibériai expedícióban is részt vett. 1921-ben érkezett vissza szülővárosába. A következő évben már kiállítást rendezett modern formanyelvű szobraiból. 1930-ban, a Barabás Miklós Céh kolozsvári bemutatkozásán egyedül képviselte az erdélyi szobrászatot. Varga Albert festővel művészeti szabadiskolát alapított. Domborművet tervezett Ady Endre temesvári lakóházára, elkészítette több kortársa: Varga Albert, Endre Károly, Szuhanak Oszkár mellszobrát, domborművel látta el a Temesvári Munkásotthon (ma a Szakszervezetek Háza) homlokzatát. Főművei: a Zsákhordó, a Balalajkás muzsik, az Útkövező, Groteszk táncosnő, Fájdalom, Szomorúság, Gyász, Könyörgés jelzik az alkotó minden szenvedés iránti érzékenységét. /Szekernyés Irén: Befele néző Gallas-szobrok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

2005. február 9.

Kóka Rozália a népművészet mestere, előadóművész és Petrás Mária csángó népi énekes, keramikusművész közös előadást tartottak Budapesten, a Magyarok Házában február 7-én, a Budapesti Székely Kör szervezésében. A bukovinai székelyek és a csángómagyarok sorsát elevenítették meg énekben, mesében, imádságban, mondákban és igaz történetekben. Petrás Mária tűzzománc szobrait és kerámia faliképeit is megtekintette a közönség. Petrás Mária a Bákó megyei Diószénben született, a Magyar Iparművészeti Egyetemen diplomázott 1995-ben, másfél évtizede nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban a csángó ügy, az ősrégi csángó kultúra hiteles követe. Kóka Rozália bukovinai székely család leszármazottja. Gyűjtötte a bukovinai székely hagyományokat, szervezte közösségi életüket. /(Guther M. Ilona): Jóestét Mária – Csángó madonnák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2005. november 15.

Szentes Zágon fotóiból nyílt tárlat Csíkszeredán a Golden Galleryben. A csíkszeredai fiatalember neve nem csupán a fotóművészetben ismert, plakátokat, könyvborítókat is tervez. A Krónika egykori munkatársa doktori címet szerzett a budapesti iparművészeti egyetemen, tagja a Magyar Fotóművészek Világszövetségének, valamint a stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületnek. /D. Balázs Ildikó: Van türelme a fekete-fehér munkákhoz. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

2007. július 30.

Eklektikus tárlat nyílt a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, a július 18–29. között megrendezett csereművésztábor munkáiból. A helyi Művészeti és Alkotóközpont idén negyedik alkalommal szervezte meg a művésztelepet, ahol ezúttal nemcsak festményeken és grafikákon dolgoztak a résztvevők: Szalontai Ábel, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára irányításával – síkfilmről, kontaktmásolattal – fehér-fekete fotókat is készítettek. Siklódi Zsolt művészeti referens közölte, a nemrég átadott új szálláshelyen a jövőben egész évben vendégeket fogadhatnak. A gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont eddigi partnerintézményei között a Budapest Galéria, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szerepel. /Jánossy Alíz: Állandósult a műhely. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2008. május 23.

Made in Hungary 1900–2000 címmel rendeznek kiállítást a 20. századi Magyarország iparművészetének történetéről és fejlődéséről Temesváron. A tárlat a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Fakultásának, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének és a Magyar Képző- és Díszítőművészek Szövetségének együttműködésében jön létre. A megnyitóra május 28-án lesz, a tárlat anyagát Ernyey Gyula, a magyarországi szakmai szövetség alelnöke, a budapesti Moholy Nagy László Szépművészeti Egyetem tanára mutatja be. /Pataky Lehel Zsolt: Kiállítás a 20. századi magyar iparművészetről. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2009. augusztus 11.

Petrás Mária biblikus témájú domborműveiből nyílik tárlat augusztus 14-én a csíkszeredai Kriterion Galériában. A kiállítás következő állomásai Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Bákó és Kolozsvár. A Bákó megyei Diószénben született csángó művésznő munkáit Hegedűs Enikő művészettörténész méltatja. Petrás Mária a brassói Képzőművészeti Népfőiskola grafika szakán végzett 1978-ban, 1995-ben pedig a Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott, ahol 1997-ben mesteri képesítést is szerzett. 1997-ben volt az első jelentősebb önálló kiállítása. Azóta több mint 170 egyéni tárlata volt. Számos köztéri alkotása áll Magyarország-szerte, de Romániában is. 2006-ban Magyar Művészetért díjban részesült, ugyanebben az évben kapta meg a Szervátiusz Jenő-díjat is, melyet minden évben egy Kárpát-medencei, a nemzeti kultúráért elkötelezett képzőművésznek ítélnek oda. /Varga László: Névtelen szentek között felnőtt művész. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./

2009. október 28.

3B: Bauhaus–Budapest–Bukarest címmel kiállítás és előadássorozat kezdődött meg október 26-án Budapesten a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a budapesti Román Kulturális Intézet szervezésében. Kilencven évvel ezelőtt alakult meg a Bauhaus, a 20. század első felének legjelentősebb művészeti intézménye. A jeles évfordulóról a világ számos országához hasonlóan Magyarország is megemlékezik, méghozzá a budapesti Román Kulturális Intézet székházában, ahol közös szervezés eredményeképpen magyarországi hallgatók munkáiból nyílt kiállítás. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Vizualitás a 3B vonalán. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

2009. október 30.

Október 30-án kezdődik Kolozsváron a 9. Filmtettfeszt, az érdeklődők november 1-ig összesen 70 alkotást tekinthetnek meg. Rendeznek egy maszkmesteri workshopot, és bemutatják első könyvkiadványukat A kolozsvári filmgyártás képes története 1913-tól 1920-ig címmel, mondta el Zágoni Bálint, a Filmtettfeszt egyik szervezője. Az első napon erdélyi dokumentumfilmeket mutatnak be. A filmfesztivál helyet ad két ősbemutatónak is. Bálint Arthur, Erdély-szerte ismert dokumentumfilmes Bújdosók balladája című kisjátékfilmjét ez alkalommal vetítik először nagyközönség előtt, akárcsak Székely Róbert Misike című dokumentumfilmjét. Bemutatják a Sapientia hallgatóinak vizsgafilmjeit, a Partiumi Keresztény Egyetem, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjainak animációs filmjeit. /Sipos M. Zoltán: Rajtol a Filmtettfeszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998