udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Moldova Koztarsasag Kormanya /Moldovai Kormany/

2004. augusztus 3.

Bukarest azt fontolgatja, hogy Romániában nyújtanának képzést a Moldova szakadár Dnyeszteren túli területén élő román ajkú diákoknak, miután a nemzetközileg el nem ismert Dnyeszteren túli Köztársaság hatóságai bezáratták a román nyelvű iskolákat, jelentette be Mircea Geoana külügyminiszter, hozzátéve, hogy már folyamatban vannak a konzultációk e tárgykörben a moldovai hatóságokkal. Másfelől a román állam konzultál az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőivel is, hogy közös álláspontot alakítsanak ki arról, miként lehetne rákényszeríteni a túlnyomórészt orosz nyelvű Dnyeszteren túli terület hatóságait az iskolabezárásokról hozott döntés megmásítására. Románia azt is mérlegeli, hogy a moldovai kormányhoz hasonlóan büntető intézkedéseket vezet be a szakadár terület ellen a román nyelvű iskolák bezárása miatt. Ezek között szerepelhet a tiraspoli állami vezetők nemkívánatos személlyé nyilvánítása és a terület exportjára kirótt korlátozó intézkedések bevezetése. /Román szankciók Tiraspol ellen. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./

2004. augusztus 4.

A romániai tanügyi szakszervezetek több tucat tagja összegyűlt aug. 2-án a bukaresti orosz nagykövetség épülete előtt, hogy felkérje a moszkvai hatóságokat, járjanak közbe a román tannyelvű iskolák bezárása miatt bekövetkezett Dnyeszteren túli válság megoldása érdekében. Az anyanyelvű oktatás tiltása a román tanügyi szakszervezetek megítélése szerint "súlyos precedens egy nép kultúrájának és önazonosságának megsemmisítésére". A tiltakozók felhívással fordultak a külügyminisztériumi, illetve az oktatási tárca vezetőihez, járjanak közben az Európai Uniónál. Az Igor Szmirnov vezette tiraszpoli hatóságok július elsejétől elrendelték a latin betűs írásmódot használó valamennyi iskola bezárását. Transznisztriában összesen nyolc, a chisinaui kormánynak alárendelt román iskola működik, melyekben ötezer gyerek tanul. A transznisztriai hatóságok hat tanintézményről tesznek említést, amelyből kettőt már bezártak. Bukarest azt fontolgatja, hogy Romániában nyújtanának képzést a Dnyeszteren túli területén élő román diákoknak. A román állam konzultál az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselőivel is, hogy közös álláspontot alakítsanak ki. Románia azt is mérlegeli, hogy a moldovai kormányhoz hasonlóan büntető intézkedéseket vezet be a szakadár terület ellen a román nyelvű iskolák bezárása miatt. /Bukaresti tiltakozás a Dnyeszteren túli román iskolabezárások miatt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2005. december 12.

A hivatalos program szerint Vlagyimir Voronin elnök elsősorban azért jött Bukarestbe, hogy megnyissa a moldvai borok fesztiválját. Alkalmat kerített arra, hogy román kollégájával a transznisztriai helyzetről – ezzel kapcsolatban az EBESZ külügyminiszteri értekezletének múlt heti sikertelenségéről, illetve a moldáv-ukrán határ nemzetközi felügyeletéről tárgyaljon. A két ország több mint egy évtizeden keresztül meglehetősen hideg, már-már ellenséges viszonyban volt. A moldáv-román viszont hanyatlása 2001-ben kezdődött el, azután, hogy Bukarestben és Chisinauban a volt kommunisták kerültek hatalomra. A lavinát a Tarlev-kormány igazságügyi minisztere indította el, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében expanziós politikával vádolta meg Romániát. Válaszként Adrian Nastase román miniszterelnök lemondta tervezett moldovai látogatását. Az újabb vitát az váltotta ki, hogy Bukarest nem volt hajlandó aláírni az alapszerződés-tervezetet, amelyet azonos formában román, illetve „moldovai” nyelven terjesztett elő Chisinau. Voronyin kezdeményezésére nyilvánították az oroszt második hivatalos nyelvvé, illetve tették kötelezővé a Moldova Köztársaság történelmének a román történelemtől független oktatását. 2002 második felében a Voronyin-adminisztráció beszüntette a bukaresti közszolgálati televízió adásainak sugárzását. A Tarlev-kormány felmondta a diákcsere-egyezményt, amelynek alapján évente 2000 moldovai fiatal tanulhatott ösztöndíjjal román egyetemeken. Románia időközben folytatta a „testvérállam” támogatását. Egyebek mellett, a Nastase-kormány egymillió dollárt utalt ki azoknak a moldovai polgároknak, akik saját erőből nem tudták előteremteni az útlevél kiváltásához szükséges összeget. Ugyanakkor, a román állami áramszolgáltató folytatta az energiaszállítást Moldovának annak ellenére, hogy Chisinau hatalmas hátralékot halmozott fel. A hét végén a román államfő arra biztatta moldáv kollégáját, hogy forduljon bizalommal Bukaresthez, ha nehézségekkel találja magát szemben, „legyen szó bármiről, beleértve a földgáz és a villanyáram árának túlzott növekedéséről”. Az oroszbarát Voronyin és a Kreml kapcsolatai időközben megromlottak. /Szőcs Levente: Moldáv-román viszony: elolvadt a jég? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

2006. február 9.

A romániai-moldovai gazdasági kapcsolatok helyzetéről tárgyalt a hét közepén Chisinauban a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium Winkler Gyula miniszter vezette küldöttsége. Winkler zárt ajtók mögött folytatott tárgyalást Valeriu Lazarral, a moldáv kormány gazdasági és kereskedelmi miniszterével a gazdasági együttműködés lehetőségeiről. A 2005-ös év egyébként rekordév volt a két ország gazdasági kapcsolataiban. A kereskedelmi áruforgalom volumene elérte a 411,2 millió dollárt, 46 százalékkal növekedve az előző évhez képest. Románia Moldovába irányuló kivitele 326 millió dollár volt, az import értéke pedig 85,2 millió USD. Tavaly, november végén 2 139 moldáviai tőkével működő vegyes vállalatot tartottak nyilván Romániában, a befektetett tőke összértéke pedig 15,36 millió dollár volt, s ezzel Moldávia a 36. helyet foglalja el a származási országok szerint összeállított tőkerangsorban, míg Románia Moldávia harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere. /Épülő kereskedelmi kapcsolatok Moldovával. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. december 8.

Konzultációkra hazahívták Filip Teodorescut, Románia moldovai nagykövetét. Bukarest a nagykövettől kíván tájékozódni arról, hogy a moldovai Európai Integrációs és Külügyminisztérium milyen álláspontra helyezkedik Ion Caramitru, a Román Színházi Szövetség (UNITER) elnökének egyik moldovai lapnak adott interjúja kapcsán. A moldovai kormány azt sérelmezi, hogy Caramitru az interjúban elmarasztaló kijelentéseket tett a moldovai kommunista vezetéssel kapcsolatban, és azt is leszögezte, hogy Moldova történelmileg mindig Romániához tartozott, és előbb-utóbb visszatér az anyaországhoz. A román diplomácia szerint Ion Caramitrunak jogában áll magánszemélyként kifejezni véleményét, amelyet nem lehet Románia hivatalos álláspontjának tekinteni. Az UNITER elnökének kijelentései miatt a moldovai külügyminisztériumba kérették Románia nagykövetét. A román–moldovai kapcsolatos feszültté válásához az is hozzájárult, hogy Vlagyimir Voronyin moldovai államfő azzal vádolta meg Romániát, hogy beavatkozik országa belügyeibe. /Fall Sándor: Hűlő kapcsolatok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2007. március 8.

Moldova Köztársaság kormányfője, Vasile Tarlev azzal vádolta Romániát, hogy politikája az államhatalmat és a nemzetbiztonságot fenyegeti. Bukarest eltúlozta a moldovaiak által benyújtott áttelepedési kérelmek számát. Tarlev szerint a kisinyovi kormány nem egyezhet bele, hogy állampolgárainak jövője kétes és veszélyes kulisszajátékok részesévé váljon. /Durva kisinyovi „támadás”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2007. március 9.

A moldovai kormány azzal vádolta meg Romániát, hogy nemzetbiztonságát és stabilitását veszélyezteti azzal, hogy több mint 4 millió lakosa jelentős részének tömegesen ad állampolgárságot és az Európai Unióba (EU) érvényes útlevelet. Eddig mintegy 800 ezer moldovai – a lakosság mintegy 20 százaléka – kért román állampolgárságot, és Traian Basescu román elnök sürgette a hatóságokat, hogy gyorsítsák fel az eljárást az igények mielőbbi kielégítése érdekében. A Moldovai Köztársaság lakosainak egynegyede máris külföldön vállalt munkát, a hazautalt pénz sok családnak az egyetlen jövedelemforrása. Románia, ahol több területen munkaerőhiány van, a határain kívül élő román nemzetiségűeket szeretné átcsábítani a munkaerőpiacára. Az EU-hoz történt csatlakozással Bukarest vízumkényszert vezetett be a moldovai állampolgárok vonatkozásában, de ezzel egy időben megígérte, hogy könnyíti a román állampolgárság megszerzését azon moldovai állampolgárok számára, akik – vagy akiknek felmenői – 1918 és 1940 között román fennhatóság alatt éltek. A román állampolgárságot kérelmező moldovánok száma robbanásszerűen megnőtt Románia január 1-jei uniós csatlakozása előtt. A román külügyminisztérium nem kívánt véleményt nyilvánítani az ügyről. Andrei Stratan, a Moldovai Köztársaság külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy a történtek után Kisinyovnak már nem áll szándékában megnyitni a tervezett két román konzulátust Baltiban és Cahulban. /Nem akarnak román konzulátust Moldovába. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2009. április 23.

A román titkosszolgálat szervezte a kommunista hatalom elleni tüntetéseket Chisinauban – állítják a moldovai hatóságok. Bukarest már hosszú ideje vissza akarja szerezni egykor volt területét. Románok vagyunk, románok vagyunk! – skandált a tömeg minap Moldovában, a chisinaui parlament előtt. A tüntetés az után robbant ki, hogy az április 5-i törvényhozási választások első részeredményei nyilvánosságra kerültek. Az előrejelzések szerint a kommunisták a 101 tagú parlamentben 61 helyet szereztek, ezzel Vladimir Voronin kommunista elnök újból megszerezheti a legmagasabb közjogi méltóságot. A szervezők a twitter nevű blogszolgáltatáson és a Facebook nevű közösségi oldalon keresztül szinte pillanatok alatt egyik helyről a másikra irányították a harmincezres tömeget. Vladimir Voronin elnök éles kirohanást intézett Románia ellen, azzal vádolva a szomszédos országot, hogy beavatkozik hazája belügyeibe, és cselszövést sző Románia és Moldova egyesülésére. Kiutasították Filip Teodorescut, Románia chisinaui nagykövetét, akit a kormányhoz hű sajtó azzal is megvádolt, hogy a bukaresti titkosszolgálat tábornoka. A moldovai lakosság, melynek anyanyelve és kultúrája román, előszeretettel folyamodik román állampolgárságért. Jelenleg már majdnem egymillió állampolgársági kérelem fekszik a román hatóságok előtt. A román fővárosban az ott tanuló több ezer moldovai egyetemista követelte Románia és Moldova – román nevén Besszarábia – egyesülését. Traian Băsescu román államfő beszédet mondott a bukaresti törvényhozás két háza előtt. Bejelentette: azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy azok a moldovaiak, akik akaratuk ellenére veszítették el állampolgárságukat, „visszatérhessenek az európai népek családjába”. Traian Băsescu szerint az emberi jogok és a szólásszabadság megsértésének számos esetét jegyezték fel Moldovában, ezért Románia európai uniós vizsgálatot kér az ottani kommunista kormány ellenzékének elnyomása ügyében. /Megtartani Erdélyt és újabb területeket szerezni? = Erdély. ma, 2009. ápr. 23./

2009. május 5.

Lemondott a moldovai kormány. Az alkotmány értelmében a miniszterek tanácsának még az új parlament megalakulása előtt be kell nyújtania lemondását. Vladimir Voronin államfő arra kérte a kabinet tagjait, hogy az új kormány megalakulásáig ügyvezetői minőségben folytassák munkájukat. Az új parlament május 5-én tartja alakuló ülését, valamint döntenek az új államfő megválasztásának időpontjáról. /Lemondott a kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2009. június 11.

Egy héttel a kudarcba fulladt elnökválasztás után a moldovai parlament június 10-én megválasztotta a köztársaság új kormányát, amely csak két kisebb jelentőség poszton különbözik az előzőtől, s a kabinet élén az eddigi miniszterelnök, Zinaida Greceanii maradt. A 2001 óta hatalmon lévő moldovai kommunisták áprilisban megnyerték a parlamenti választásokat, de az államfőjelöltjük megválasztásához szükséges 61 helyett csak 60 mandátummal rendelkeznek a parlamentben. /Régi-új kormány alakult Moldovában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

2009. augusztus 17.

Hitelesítette Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága a parlamenti választások eredményeit, így nincs jogi akadálya annak, hogy megalakuljon az új kormány Chisinauban. A 101 parlamenti képviselő a hamarosan kezdődő ülésszakban házelnököt és államfőt is választ. Időközben a Szövetség az Európai Integrációért néven kormánykoalícióra lépett négy moldovai párt megállapodott az állami tisztségek elosztásában. /Cs. P. T. : Testvéri osztozás. Hitelesítették a moldovai választások eredményeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2009. augusztus 28.

Lemondott a moldovai kormány, be Zinaida Greceanii miniszterelnök, mert a neki bizalmat szavazó parlamentet feloszlatták, és azóta már megválasztották az új törvényhozást. Greceanii az új parlament alakuló ülésén, augusztus 28-án nyújtja be hivatalosan lemondását, de ügyvezetőként hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. /Lemondott a moldovai kormány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2009. szeptember 19.

A román állampolgárok újra vízum felmutatása nélkül látogathatnak Moldovába, így döntött Moldova Köztársaság ideiglenesen megválasztott elnöke. A vízumkényszert a nemrég megbukott kommunista kormány vezette be, még április elején. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

2009. október 1.

„Moldova Köztársaságban a hivatalos nyelv a román, nem a moldovai nyelv, és az új kormány gondoskodik majd arról, hogy ezt jogszabályokban rögzítsük” – biztosította a romániai európai parlamenti képviselőket Vlad Filat moldovai miniszterelnök, aki bemutatkozó látogatást tett Brüsszelben. Az új moldovai kormányfőnek ez az első hivatalos külföldi útja, beiktatása óta. Vlad Filat jelezte: Vladimir Voronin távozásával új korszak kezdődött Moldova történetében. „Moldova Köztársaságot az elmúlt nyolc évben egy szovjet milicista tábornok vezette” – utalt a Voronin-korszakra Brüsszelben a kormányfő. Filat közölte, hogy egy hét múlva tárgyal Dmitrij Medvegyev orosz államfővel is. /Cs. P. T. : Románbarát Vlad Filat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2009. december 4.

Nyugodt közéletet, működőképes intézményeket és erős kormányt ígér megválasztása esetén Mircea Geoana román államfőjelölt. A Népszabadságnak adott interjújában elmondta: különleges viszonyt építene ki Magyarországgal. Kifejtette, első lépésként a politikai osztályon belüli botrányoknak és veszekedéseknek kell véget vetni. Működőképes intézményekre, erős és hozzáértő kormányra és nyugalomra van szükség. Romániának az Európai Unióban védenie kell nemzeti érdekeit. Fel kell hagyni konfrontációval, és át kell térni az együttműködésre, együttes ülésekre van szükség a magyar, illetve a moldovai kormánnyal. Geoana rámutatott, az RMDSZ a romániai politikai élet fontos hangja, és megbízható partner, nem csupán a magyar nemzetiséget, hanem az egész ország érdekeit tudta képviselni. Arra a kérdésre, hogy szövetségesként tekint-e az RMDSZ-re a következő kormánykoalícióban, kitérően válaszolt: örül, hogy a RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelynek révén az elnökválasztások második fordulójában őt támogatja. Arra a kérdésre, hogy mi az álláspontja a romániai magyar közösség kulturális és területi autonómiaköveteléseiről, Geoana a román alkotmányra hivatkozott: Románia egységes nemzetállam. Mircea Geoana /sz. 1958. júl. 14./ gépészmérnökként kezdte, majd 1993-ban jogi diplomát, 2005-ben pedig világgazdasági doktori oklevelet szerzett. 1991-ben került a külügyminisztériumba, ahol 1994–1995 között vezérigazgató lett. 1996-tól 2000-ig Románia nagykövete volt Washingtonban, 2001-ben pedig az EBESZ ügyvezető elnökévé választották. 2001–2004 között az Adrian Nastase vezette kabinet külügyminisztere volt; 2004-től a román szenátus tagja, 2005 óta a Szociáldemokrata Párt elnöke, 2008 óta pedig a szenátus elnöke. /Tibori Szabó Zoltán: Fel kell hagyni a konfrontációval – nyilatkozta lapunknak Mircea Geoana románállamfő-jelölt. = Népszabadság (Budapest), dec. 4./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998