udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Moldovai Kommunista Part

2005. március 8.

A Kommunisták Moldovai Pártja nyerte a Moldova Köztársaságban a március 6-án megtartott parlamenti választásokat, a voksok 46 százalékának megszerzésével – közölték a szavazatok 97,4 százalékának összeszámlálása után. Nem változott a pártok sorrendje a korábbi részleges eredményekhez képest. A második helyen végzett, állítólag Moszkva támogatását is élvező Demokratikus Moldova Tömb 28,3 százalék szavazatot kapott, míg a román érzelmű Kereszténydemokrata Néppárt 9 százalékot. A szakadár Dnyeszter-menti területen élők túlnyomó többsége a Demokratikus Moldova Tömb jelöltjeire voksolt. /Kommunista győzelem Moldovában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2005. április 5.

A kormánypárti kommunisták mellett szavaztak az ellenzéki moldovai kereszténydemokraták, így április 4-én Vladimir Voronin államfőt újraválasztotta a chisinaui parlament. Megválasztása után a kommunista elnök többek között a Pruton túli ország európai integrációját, átfogó gazdasági reform végrehajtását, az államapparátus megreformálását és a transznisztriai válság rendezését nevezte prioritásának. Voronint a moldovai Kommunista Párt jelölte az elnöki tisztségre – korábban Moszkva hű szövetségese volt, az utóbbi hónapokban az Európai Unióhoz való közeledés híveként nyilatkozott. Voronint először négy évvel ezelőtt választották meg a 4,5 millió lélekszámú ország elnökévé. /Rostás Szabolcs: Újraválasztották Vladimir Voronin moldovai államfőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

2007. december 20.

A román–moldáv viszonyban a mélypont akkor volt, amikor a 2001-es nézeteltérések kiújultak. A román–moldáv politikai alapszerződésről és a határegyezményről szóló tárgyalások 2001-ben álltak le. A Moldovai Köztársaság ugyanis a moldáv nyelvről és moldáv identitásról szóló passzusokat szeretett volna belevenni a szerződésbe. 2005-től Traian Basescu elnök személye által érdemi és intézményes közeledés ment végbe, de úgy tűnik, ez sem volt elegendő. Az utóbbi pár hónapban a moldáv intézmények terület-visszafoglalási szándékkal vádolták meg Romániát, és Filip Teodorescu, Románia moldovai nagykövete kijelentése, miszerint az 1947-es párizsi békeszerződés idejétmúlt és meghaladott, a Vladimir Voronyint támogató Vasile Statit arra a nyilatkozatra késztette, hogy „a két ország háborúban áll egymással”. A román külügyminisztérium mindössze „barátságtalan” lépésnek ítélte a két román diplomata moldvai kitoloncolását, és nem áll el attól a szándékától, hogy Moldovai Köztársaságot továbbra is támogassa. Romániában a moldovai diákok számára fenntartott egyetemi helyek és ösztöndíjak száma növekedett. Miután 2007. augusztusában a moldáv főügyészség Alexandru Rus konzult korrupcióval vádolta meg, az államelnök azt mondta, ez volt az utolsó provokáció, amit Románia eltűr, és kemény válaszlépéseket ígért. Augusztus 25-én azonban a Szuverén Moldova kormánybarát napilap bizonyítékokat is bemutatott a kérdéses vízumkorrupció ügyében, és a román hangvétel ismét barátságosabbá vált. Elemzők szerint a mostani moldáv elhidegülés nem más, mint Vladimir Voronyin elnök 2009-re szóló választási kampányának szerves része. A Kommunista Párt nem áll túl jól a közvélemény-kutatásokban, ezért a Voronyin elnök vezette párt az orosz ajkú lakosság irányába próbál nyitni. /Fazekas Zoltán: Román–moldáv közelharc. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

2007. december 24.

Újabb diplomáciai szóváltásba torkollott a Moldovai Köztársaság és Románia között az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé váló viszony. Chisinau tiltakozását ezúttal az váltotta ki, hogy a hét végén Adrian Cioroianu román külügyminiszter részt vett a moldovai fővárosban az új román konzulátus avatóján, de elmulasztott kétoldalú találkozót kezdeményezni a helyi illetékesekkel. Cioroianu az újabb konfliktus nyomán párbeszédre hívta moldovai kollégáját, Andrei Stratant, egyúttal beismerte, hogy ellentétes az udvariasság és a diplomácia szabályaival, hogy a konzulátus avatójára nem hívtak meg egyetlen moldovai illetékest sem. Traian Basescu államfő kijelentette, megtörténhet, hogy a kommunizmust elítélő tavalyi nyilatkozatához hasonlóan a parlamentben nyilvánosan ítéli majd el az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop-paktumot is, amelynek nyomán a Szovjetunió megszállta a mai Moldovai Köztársaság területét. A moldáv–román viszony kapcsán leszögezte, Bukarest nem Vladimir Voronin moldáv államfő vagy a Moldovai Kommunista Párt számára kíván megoldásokat kidolgozni, hanem a szomszédos országban élő négy és fél millió román számára. Az államfő szerint az európai politikusok zöme úgy véli, a két országban élő családokat olyan paktum miatt választja el a Prut folyó, amelynek semmi köze a mai tényekhez. /Balogh Levente: Újabb diplomáciai baki. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

2009. április 17.

Nem módosult a szavazatok újraszámlálása után a Moldovai Köztársaságban az április 5-i parlamenti választások hivatalos eredménye: a kommunista párt aratott győzelmet. Vladimir Voronin moldovai elnök amnesztiát javasolt az április 7-i chisinaui zavargások részvevői számára. Voronin szerint az Európai Uniónak ki kellene vizsgálnia, miként volt lehetséges, hogy egyik tagállama utcai harcokat provokált ki egy szomszédos országban. „Remélem, hogy előbb-utóbb Románia is tudatosítja, hogy a geopolitikai intrikák ideje lejárt. Sajnálom, hogy a bukaresti hatóságok összekeverik a történelmet és a kultúrát a politikával” – hangsúlyozta Voronin. /Maradnak a kommunisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

2009. május 21.

A Moldovai Köztársaság parlamentjében nem sikerült államfőt választani május 20-án, így várhatóan május 28-án kénytelen ismét összeülni. Egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy a kommunista párt jelöltjét, Zinaida Greceaniit, a jelenlegi ügyvezető kormányfőt megválasszák. A kommunista párt az áprilisi parlamenti választásokat nagy fölénnyel nyerte meg, de egy mandátum hiányzik ahhoz, hogy akaratát szabadon érvényesíthesse a 101 tagú törvényhozásban. A három ellenzéki párt nem vett részt a szavazáson. Céljuk az, hogy sikertelen legyen az elnökválasztási procedúra, kikényszerítsék a törvényhozás feloszlatását és új parlamenti választások kiírását. Moldova az Európai Uniótól kért segítséget – a chisinaui megítélés szerint – agresszív román politika semlegesítéséhez. /Moldova: sikertelen államfőválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2009. június 17.

Vladimir Voronin ügyvezető moldovai államfő június 15-én feloszlatta az alig két hónapja megválasztott parlamentet, és július 29-re kiírta az újabb törvényhozási választásokat. A 2001 óta hatalmon lévő kommunisták áprilisban megnyerték a parlamenti választásokat, de jelöltjüket, Zinaida Greceaniit – aki a miniszterelnöki széket cserélte volna fel az államfőire – már nem tudták megválasztatni köztársasági elnöknek a parlamentben. Az államfői tisztséget nyolc éve betöltő Voronin, a kommunista párt elnöke, harmadszor már nem állhat az állam élén. /Moldova Köztársaság: kiírták a választások új időpontját. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998