udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Moldvai Magyar Oktatasert Alapitvany

2007. november 7.

November 6-án fogadta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselőit, hogy meghallgassa a csángók anyanyelvi oktatásának kérdéseit. A találkozón a Moldvai Csángómagyarok Szövetségégének (MCSMSZ) vezetői: Solomon Adrián elnök és Hegyeli Attila, az oktatási program vezetője, valamint a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány képviseletében Várkonyi György, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület képviseletében pedig Hegedűs Dóra elnök vettek részt. Magyar részről Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának külügyi és Európa-ügyi, valamint kulturális és oktatási albizottságainak társelnökei, illetve dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul voltak jelen. Szili Katalin elmondta, jelenleg a Csángóföldön élő gyermekek mindössze tíz százaléka részesülhet magyar nyelvű oktatásban, ezért kérni fogja Bogdan Olteanut, a román házelnököt, járjon közben a magyarul tanulni kívánó csángók anyanyelvi oktatásának kiszélesítésére. „A megbeszélés, mely kérésünkre jött létre, nagyon pozitív eredménnyel zárult, hiszen az elnök asszony biztosított minket a támogatásáról és megígérte, hogy 2008 tavaszán ellátogat Moldvába, ahol oktatási intézményeket is felkeres. Ígéretet tett arra is, hogy a csángóföldi támogatások ügyében levélben fordul a magyar kormányhoz. ” – nyilatkozta Solomon Adrián. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Szilinél a csángók képviselői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./ Solomon Adrián, elmondta, hogy jelenleg 1400 gyermek tanulja a magyar nyelvet anyanyelvként. Ugyanakkor mintegy kilencezer gyermek beszél magyarul, otthon, családja körében is, ők azonban, többek között a pedagógushiány miatt, nem tudnak magyar nyelven tanulni. A magyar költségvetés idén a Petrás Incze János-pályázat keretében 56 millió forinttal támogatja a csángómagyarok identitásának és magyar nyelvének megőrzését szolgáló kulturális, oktatási és kutatási programokat, valamint az intézmények fenntartását. A pályázati forráson belül a moldvai csángómagyar gyermekek magyar nyelvű oktatására szakképzett pedagógusok irányításával 31 millió forintot szán a kormány, míg a fennmaradó 25 millió forintot a csángómagyarok kulturális programjainak támogatására, tudományos programokra, szociológiai kutatásokra és a pusztinai közösségi ház működtetésére ítélték oda. /Fellépés a moldvai csángók anyanyelvű oktatása érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

2008. február 22.

Ferkó Zoltán tart beszámolót a moldvai zarándokútjáról február 24-én Kolozsváron. A rendezvény keretében bemutatják a Zarándoklat a moldvai magyar miséért című könyvet, amely útjáról készült. Ferkó Zoltán elmondta, hogy három évvel ezelőtt a második legkeletibb magyar településen, egy színmagyar moldvai faluban, Lábnyikban tanított. Ott felfigyelt arra, hogy a faluban mindig, mindenhol, mindenki mindenkivel magyarul beszélt, egyetlen hely volt kivétel: a templom. A hívek és a pap is tökéletesen beszélnek magyarul. A szentmise és az egyházi események viszont románul zajlanak. A keresztény egyháznak hivatása, hogy minden népnek a saját nyelvén hirdesse Isten Igéjét. Az alkotmánya is garantálja az ország területén élő nemzeti kisebbségek számára a nyelvi és vallási identitás megőrzéséhez való jogot. Ferkó Zoltán 4000 km-es bicikliútjával a moldvai magyarság anyanyelvű vallásgyakorlásának hiányára hívta fel a figyelmet. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány segítette zarándoklatát, továbbá az imaháttér. A könyvbemutatók alkalmával egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan járulhatnának ők hozzá a moldvai magyar mise ügyének sikeréhez. Ferkó mindig azt mondja: életében legalább egyszer mindenki látogasson el Moldvába. /Köllő Katalin: Életében legalább egyszer mindenki látogasson el Moldvába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2008. május 29.

Petrás Mária népdalénekes, keramikus a Bákó megyei Diószénen született, a brassói népfőiskola grafika szakán tanult. 1988-tól kényszerűségből szabadúszó lett, rajzaiból, festményeiből tartotta fenn családját. 1990-ben Magyarországon telepedett le. A csángó hitvilágot idéző köztéri munkáit, domborműveit és autentikus énekhangját egyaránt kedveli közönsége. Marosvásárhelyen nemrég a Bartók vonósnégyessel és a Muzsikás együttessel lépett fel. Petrás Mária nem járhatott magyar iskolába. A romániai rendszerváltás után, harminckét évesen jutott el Magyarországra, ekkor tanult meg magyarul írni-olvasni. Budapest mellett, Pomázon él. Régebben gyakrabban járt haza, szülőföldjére, mostanában ritkábban, mert megalapították a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványt, és a teendők lefoglalják. Az alapítvány célja a moldvai csángómagyar családok, gyermekek, diákok, hátrányos társadalmi helyzetűek segítése. Magyarországon énekesként és keramikusként ismertebb, mint szülőhazájában. /Antal Erika: A zene, akár egy szentmise. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998